Pest Megyei Hírlap, 1988. november (32. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-11 / 269. szám

*Á\~‘ PEST MEGYEI VILÁG PHOLETÁBJJÍ, EGYESÜLJETEK! XXXII. ÉVFOLYAM, 2G0. SZÁM Ára: i.ílíí faríni.--?******3 s 3. november 11., péntek ■ - € A kormányszóvivő tájékoztatója Ülést tartott a MmiszíettMcí Csütörtökön ülést tartott a Minisztertanács. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette Grász Károly jelentését az Iráni Iszlám Köztársaságban tett hivatalos láto­gatásáról. A kormány megtárgyalta a gyülekezési cs egyesülési jogról szóló törvényja­vaslatokat, és úgy határozott, hogy azokat az Országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács határozatot hozott a fegyver nélküli katonai szolgálat le­hetőségeinek kibővítéséről. A kormány jelentést hallgatott meg az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tevékenységéről, továbbá az új Nemzeti Színház építésének helyzetéről és a teen­dőkről. Az MSZMP és az SZKP ideológiai együümuködése Dokumentumot írtak alá AIek3zandr Jakovlev és Grósz Károly tárgyalás közben A kormány ülésén elhang­zottakról délután Marosán György kormányszóvivő tájé­koztatta az újságírókat. El­mondta, hogy a testület első napirendi pontként Grósz Ká­roly iráni útjának tapasztala­tait értékelte, s úgy foglalt állást, hogy a látogatás vár­hatóan elősegíti a két ország kapcsolatainak javítását, a gazdasági együttműködés élén­kítését, és tovább erősíti a köl­csönösen előnyös kontaktuso­kat. Az ülés talán legfontosabb vitatémája volt az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvénytervezet. A szóvivő ez­zel kapcsolatban elöljáróban azt emelte ki, hogy a javasla­tok a társadalmi demokratiz­mus elmélyítését, a politikai intézményrendszer korszerűsí­tését szolgálják. Döntés szüle­tett az alternatív katonai szol­gálat kérdéséről is. A kormány elhatározta, hogy a már ko­rábban bevezetett fegyver nélküli katonai szolgálat mel­lett lehetővé teszik az úgyne­vezett polgári szolgálatot is. Ennek lényege, hogy a hadse­regtől vallási vagy lelkiisme­reti okokból ,,idegenkedő” fia­taloknak 36 hónapot kell majd az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal által kijelölt munka­helyen. a katonai elhelyezéshez hasonló körülmények között dolgozniuk. Az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság te­vékenységét áttekintve a kor­mány különös figyelmet szen­telt az OMFB kezelésében le­vő műszaki fejlesztési alap pénzeinek felhasználására, s elismeréssel állapította meg, hogy az OMFB sokat tett a Az aprómagvak iránt hosszú évek óta nagy a külpiaci ér­deklődés. Különösen keresett a len és a cirok. Ez utóbbi idén a vártnál is kelendőbb, amit a TSZKER eddigi kiszállítá­sai is jeleznek. Nagykőrösön, az Arany János Termelőszö­vetkezetben több mint 400 hektáron termesztették a cir­kot. Gulyás Lajos, a szövetke­zet növénytermesztési ágazatá­műszaki fejlesztésért. Ugyan­csak csütörtökön került a kor­mány elé a Nemzeti Színház jelenlegi helyzetéről készült kormánybiztosi beszámoló. A nemzet színházának megépíté­séről jövő ősszel, az 1990-es népgazdasági terv vitájához kapcsolódva döntenek. Marosán Györgytől a sajtó- tájékoztató meghívott vendé­ge; Kulcsár Kálmán igazság­ügyminiszter vette át a szót, s részletes tájékoztatást adott a nagy társadalmi érdeklődés­sel kísért gyülekezési és egye­sülési törvénytervezetekről. Az érdeklődést mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy csaknem ötvenezren mondtak véle­ményt a tervezetekről, s szá­mos, megfontolásra érdemes javaslatot fogalmaztak meg. Jórészt ezeknek is köszönhe­tő, hogy a korábbi változatok­tól jelentősen különböző meg­szövegezés mellett döntöttek a törvény-élőkészítők. Így pél­dául a tervezet megfogalma­zásában figyelembe vették azt a nézetet, miszerint a vitára bocsátott anyag paternálisan közelíti meg e jogokat. Bár a törvényalkotók min­dig is abból indultaik ki, hogy a gyülekezési és az egyesülési jog az ember elidegeníthetet­len joga, figyelembe veszik a kifogásclkat, s az új tervezet­ben világosan kimondatik: e kát alapvető, elidegeníthetet­len emberi és állampolgári jogot az állam biztosítja és elismeri. Ennél jelentősebb változás, hogy az új törvény- tervezetek — ismét csak a társadalmi viták tapasztala­tait hasznosítva — egyértel­nak vezetője elégedett a ter­méssel. Elmondta, hogy a ci­rok olyan silány homokon fej­lődhetett, ahová mást nem ér­demes vetni. A betakarított és tisztított termésből 80 vagonnyit Jugo­szláviába exportálnak. A más magvakkal szennyezett cirok pedig a szövetkezetben marad, s felhasználják az állatok ta­karmányozásánál. műbbá teszik a jogok gyakor­lásának korlátáit. Ügy fogal­maznak, hogy sem az egye­sülésnek, sem a gyülekezésnek nem lehet célja bűncselek­mény elkövetése, illetve arra való felhívás, vagy mások jo­gainak és szabadságának sé­relme. Sok támadás érte a bejelentési, illetőleg az enge­délyezési eljárást is. Kulcsár Kálmán ezzel szemben védel­mébe vette a tervezetnek eze­ket az' intézkedéseit. A társadalmi szervezetek nyilvántartásba vétele mel­lett szól, hogy az államnak tu­domással kell bírnia arról, milyen egyesületek kezdték meg működésüket. A közte­rületeken szervezett rendez­vények előzetes bejelentését pedig az indokolja, hogy gon­doskodni kell a rend fenntar­tásáról, a közlekedés szabá­lyozásától, és számos más olyan intézkedést kell hozni, (Folytatás a 3. oldalon.) Megkezdődött csütörtökön Budapesten az agrárexport­ban érdekelt 14 ország, a cairns-i csoport 4. miniszteri értekezlete. A tanácskozás el­ső napján Beck Tamás keres­kedelmi miniszter elnökölt. A résztvevőket. Grósz Ká­roly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke kö­szöntötte. Rámutatott, hogy a budapesti értekezlet fontos, időszerű témák megvitatására vállalkozott. A nemzetközi ag­rárkereskedelem liberalizálása az egész világgazdaság fejlő­désének lényeges kérdése. Ha e téren sikerült eredményt el­érni, akikor a cairns-i cso­portban részt vevő országok nemzeti boldogulásának felté­telei is kedvezőbbé válnak. A világon a mezőgazdasági ter­melés jelentős részét nem hatékony körülmények között, magas állami támogatással végzik. A fejlett ipari orszá­gok együttesen több mint százimilliárd dollárral támo­gatják mezőgazdasági terme­lésüket és kereskedelmüket. Ennek következménye, hogy számos termékből jelentős fe­lesleg halmozódik fel. Ezek az áruk az önköltségüknél ol­csóbban, nagyarányú export­támogatással kerülnek a vi­lágpiacra, s így eltorzítják az értékarányos árakat. — Jelenleg számos állam küzd gazdasági problémákkal, s az eladósodás terhe orszá­gok sorát bénítja meg. Az or­szágok többsége gazdasága korszerűsítéséhez, fellendíté­séhez mezőgazdasági exportjá­val is szeretne hozzájárulni, egyre nagyobb mértékben be­kapcsolódva a világkereskede­lembe. A protekcionizmus kö­vetkeztében ennek feltételei min.d nehezebbé válnak. — A cáirns-i csoport tag­országaiban a mezőgazdasági export fontos szerepet játszik. Így természetes az a törekvé­sük, hogy komparatív előnyei­Magyar üdvözletek George Bushnab Grósz Károly, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke és Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke külön-külön üzenetben fejezte ki jókíván­ságait George Bushnak az Amerikai Egyesült Államok el­nökévé történt megválasztása alkalmából. Lcrd Plumb tárgyalásai Lord Henry Plumb, az Eu­rópai Parlament elnöke — aki szerdán este érkezett Magyar- országra — csütörtökön ma­gas rangú politikusokkal tár­gyalt Budapesten. Az Országházban Lord Plumbot fogadta vendéglátó­ja, Stadinger István, az Or­szággyűlés elnöke. Nyers Rezső, az Országgyű­lés kereskedelmi bizottságának elnöke ugyancsak az Ország­házban találkozott Lord Plumbbal. A nap folyamán fogadta az Európai Parlament elnökét Melega Tibor kereskedelmi miniszterhelyettes. Délután Lord Plumb sajtó- tájékoztatót tartott az Ország­házban. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter hi­vatalában találkozott Lord Plumbbal, aki korábban az Európai Parlament mezőgaz­dasági bizottságának elnöke volt két a világpiacon érvényesí­teni kívánják. A csoport te­vékenysége ugyaniakkor pél­daként szolgálhat arra is, högy a különböző társadalmi rendszerű, eltérő fejlettségű és földrajzi elhelyezkedésű or­szágok nyílt, konstruktív, eredményes együttműködést tudnak kialakítani olyan bo­nyolult kérdésben, mint az agrárkereskedelem visszássá­gainak felszámolása. A cairns-i csoport fellépésének is kö­szönhető, hogy a GATT kere­tében 1986 óta agrárkereske­delmi tárgyalások is folynak. A csoport konstruktív szere­pet játszott abban, hogy a nemzetközi agrárkereskedelem liberalizálása az uruguayi forduló témái közé került. A csoport aktív kezdeményező szerepet vállalt a tárgyalási célok kimunkálásában. Ez azért is fontos, mert az uruguayi forduló egészének eredménye és hitele függ az agrártárgyalások sikerétől. — Magyarország közvetle­nül érdekelt a cairns-i cso­port erőfeszítéseinek sikeré­ben — hangsúlyozta Grész Károly. A magyar mezőgaz­daságot is sújtják az agrárke­reskedelemben kialakult álla­potok. Évente mintegy 200-250 millió dollár árveszteség éri a magyar agrárgazdaságot az exportszubvenciókkal eltorzí­tott világpiaci árszint miatt. Ez a mezőgazdaság konverti­bilis árbevételének mintegy negyedét jelenti. Magyaror­szág nem képes arra, hogy a nála gazdagabb országok által biztosított támogatásokkal, az így kialakuló agrárprotekcio­nizmussal felvegye a ver­senyt.. — A magyar kormány tö­rekszik az agrárgazdaság to­vábbfejlesztésére, annak ér­dekében,' hogy ez az ágazat képes legyen folyamatosan al­kalmazkodni a világgazdaság követelményeihez. Magyaror­Grósz Károly, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke csü­törtökön a KB székházában fogadta Alekszandr , Jakovle- vet, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagját, a Köz­ponti Bizottság titkárát, aki az MSZMP Központi Bizott­ságának meghívására tartóz­kodik hazánkban. A szívélyes elvtársi légkörű találkozón az MSZMP főtitká­ra szólt a pártértekezlet óta eltelt időszakról. Hangsúlyoz­ta, hogy a gazdasági helyzet stabilizálása, a hosszú távú ki­bontakozás feltételeinek meg­teremtése további politikai erőfeszítéseket, a társadalom áldozatvállalását, a párt ha­tározott és következetes cse­lekvését követeli meg. Megkü­lönböztetett jelentősége van a nemzeti sajátosságoknak leg­inkább megfelelő megoldások alkalmazásának, a társadalom belső tartalékai hatékony fel- használásának. Az MSZMP internacionalista elkötelezett­sége mellett ez a mai magyar politika legfontosabb eleme. Alekszandr Jakovlev — az SZKP vezetése megbízásából — a szovjet párt támogatásá­ról biztosította a magyar kom­munistákat, sok sikert kívánt a pártértekezlet határozatai­nak megvalósításához. Elmondta, hogy az SZKP fő feladatának a XIX. konferen­cia határozatainak végrehaj­szág nem mondhat le a me­zőgazdasági és élekniszergaz- dasági exportról, kedvező adottságai és sajátos helyzete miatt. A hasonló érdekű or­szágokkal együttműködve síik- raszáll a tisztességes nemzet­közi feltételek megteremté­séért, azért, hogy a világpia­con ne a támogatások, hanem a termékek versenyezzenek. — A magyar kormány tá­mogatja a cairns-i csoport erőfeszítéseit a mezőgazdasági kereskedelemben a kompara­tív előnyök érvényesítésére. Ezáltal lehet ugyanis megte­remteni a feltételeket a nem­zeti és a globális erőforrások jelenleginél ésszerűbb felhasz­nálására. A cairns-i csoport­nak — a mezőgazdasági világ­kereskedelemben játszott sú­lyánál fogva — minden gaz­dasági és erkölcsi alapja meg­van ahhoz, hogy céljaiért to­vábbra is határozottan kiáll- jon. — Az agrárkereskedelem li­beralizálására tett erőfeszíté­sek összhangban vannak a nemzetközi kapcsolatok fej­lődésének korszerű követel­ményeivel is. A világ bizton­sága is szilárdabbá válik, ha sikerül a diszkrimináció min­den formáját kizárni a nem­zetközi gyakorlatból, s olyan demokratikus viszonyokat lét­rehozni. melyek garantálják valamennyi állam egyenlő gazdasági biztonságát. A ma­gyar kormány elvi meggyőző­dése és gyakorlati érdeke egyaránt az, hogy tovább ke­resse a békés együttélés és együttműködés lehetőségeit —1 mutatott rá végezetül Grósz Károly. A megnyitóbeszéd után ti­zenegy felszólalás hangzott el. A hozzászólók rámutattak a kereskedelemben érvényesülő protekcionizmus miatti nehéz­ségekre és más problémákra. Az értekezlet pénteken zárt üléssel folytatódik. tását, a politikai és gazdasági reform következetes megvaló­sítását tekinti. Szólt arról, hogy a politikai rendszer át­alakításával, a társadalmi vi­szonyok megújításával arra törekednek, hogy országukban felszámolják az ember elide­genedését a hatalomtól és a termeléstől. Az átalakítás nyomán a társadalmi légkör jelentős mértékben megválto­zott, a teendők java azonban még hátravan. A találkozóin Grósz Károly hangsúlyozta: a magyar köz­vélemény nagy érdeklődéssel, őszinte rokonszenvvel kíséri a szovjetunióbeli változásokat, az MSZMP támogatja az át­alakítás politikáját. A megbeszélésen a felek ki­emelték, »hogy szükségesnek tartják a magyar—szovjet együttműködés korszerűsíté­sét, a két ország kapcsolatai­nak értékes hagyományaihoz méltatlan rárakódások meg­szüntetését. A nap folyamán a két párt kapcsolatának további erősíté­sét szolgáló dokumentumot írt alá Berecz János és Alek­szandr Jakovlev. Az MSZMP és az SZKP közötti ideológiai együttműködés továbbfejlesz­tésének ríj, átfogó programjá­ban meghatározták ideológiai, tudományos és kulturális együttműködésük fő irányvo­nalait. A dokumentum leszö­gezi: a két párt kongresszusai­nak, valamint az MSZMP or­szágos értekezletének és az SZKP XIX. össz-szövetségi pártkonferenciájának határo­zatai alapján javítja az együttműködést a szellemi élet területén. A szocializmus je­lenlegi fejlődési szakaszának követelményeivel összhangban tökéletesítik az együttműködés formáit, gazdagítják annak tartalmát. Szándékuk, hogy az ideológiai, a kulturális és a tudományos együtfműködés szorosabban kapcsolódjék az átalakításhoz, a társadalmi élet minden területének meg­újítására irányuló politikához, a gazdaság és a politika re­formjához. Az ideológiai együttműködés fő témakörei: a marxizmus— leninizmus alkotó fejlesztése; korunk szocializmusa alapkér­déseinek, valamint a párt, mint a társadalom politikai élcsapata szerepének értelme­zése, az ezzel összefüggő el­méleti kérdések vizsgálata; a demokratizálás és a nyilvá­nosság, valamint a szocialista pluralizmus megteremtése po­litikai és ideológiai aspektu­sainak feltárása; a szocialista építés tapasztalatainak tanul­mányozása és általánosítása; az ideológiai munka korszerű módszereinek feldolgozása. Az MSZMP és az SZKP együttműködik korunk globá­lis kérdéseinek, az emberi ci­vilizáció megőrzésének, vala­mint a humanitárius kérdé­seknek és az emberi jogok problematikájának tanulmá­nyozásában. A társadalomtudományok terén az együttműködés kö­zéppontjában áll a jelenkori szocialista társadalom, vala­mint ellentmondásai dialekti­kájának közös kutatása, a gaz­dasági, társadalmi és kulturá­lis tevékenység tapasztalatai­nak szintézise. A megállapodás szerint mindkét párt szorgalmazza a további együttműködést a fel­ső-, a középfokú és a szakmai képzésben. A kulturális kap­csolatok fejlesztése során az MSZMP és az SZKP elősegíti a szellemi és a művészeti te­vékenység eredményeinek köl­csönös megismertetését, hoz­zájárul egymás kultúrájának gazdagításához, a két nép in­ternacionalista barátságának erősítéséhez. Műszőrniék Nagykátáról Kanadai műszőrme bundák készülnek a Pcvdi nagykátai üze­mében. Több színben, több fazonban, kis tételekben varrják szeptember közepétől a hidegben jól kihasználható kabátokat (Erdősi Ágnes felvétele) Cirok a jugoszláv piacra Silány homokon jó termés A mm\ csoport miniszteri értekezlete Orosz Káróly megnyitóbeszéde

Next

/
Thumbnails
Contents