Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-10 / 242. szám

Szombathely nem hozott szerencsét Talapa fejese szépített HALAÜAS—VÁC 3-1 (0-0) Szombathely, 4000 néző, v.: Lázin: HALAD AS: Kutas! — Mikos Vörös Cs., Bognár. Görög — Neudl, Nagy J., Illés, Elekes (Tóth, 87.) — 'Dómján, Simon (Schaffer, SO.). VAC: Gelei — Nagy T., Talapa, Kosa, Cslma — Hermann (Vig, 68.), Gyimesi, Zsrvótzky — Turtóczky, Balogh. Mózner (Kerekes, 46.). Gólszerzők: Nagy (50. p.), Illés (63., 11-esből), Schaffer (81.). illetve Talapa (78). Sárga lap: Mikos (34.), Elekes (84.), illetve Kósa (5S.), Vig (82.). Jók: Vörös Cs., Nagy, Illés. Dómján, illetve Talapa, Zsl- yótzky, Gyimesi. Labdarúgó XB III Győzött a Dunakeszi Jó iramban kezdődött a mérkőzés, mindkét kapu előtt adódtak helyzetek, de kihasz­nálatlanul maradtak. Negyed­óra elteltével a Haladás lett a kezdeményezőbb, többet bir­tokolta a labdát, és egyre ve­szélyesebben támadta Géléi kapuját. A 28. percben Illés indította Domjánt, aki közé­pen kiugrott, és a kapujából Idmozduló Géléi mellett 16 méterről kapura küldte a lao- dát, de az a bal kapufáról vágódott vissza a mezőnybe. Ezután Domjánnak adódott két ízben is lehetősége a gól­szerzésre, de egyik esetben sem célzott pontosan. A Vác néha-néha vezetett egy ellen- támadást, de ezeket a szom­bathelyi védők biztosan állí­tották meg. A váci játékosok minden labdával Balogho* A labdarúgó megyei baj-' nokság első osztályában két mérkőzést játszottak szomba­ton, a többi találkozóra teg­nap került sor. CEGLÉDI VSE—DUNAVAR- SÄNY 0-2 (0-1) Cegléd, 150 néző. V.: Dör- nyei. Az első félidőben jobban játszott a Cegléd, de nem tud­ta kiegyenlíteni a vendége« negyedik percben védelmi hi­ba után szerzett gólját. Az él­mezőnyben álló újonc sikeré­hez közepes teljesítmény is elég volt. Gól: Boleros (2). Jó: .Tabronka, Száger, Bokros, a Ceglédből senki sem dicsérhe­tő. (Ifi: 4-1. Tud.: Ungureán László.) VOSE—T ÄPIÖSZENTM AK­TON 1-0 O-O) Soroksár, 200 néző. V.: Hű­vé. Nehezen nyert a több gól­helyzetet kidolgozó hazai csa­pat a jól védő vendégkapus jóvoltából a lelkesen játszó vendégek ellen. Gól: Varga. Jó: Szabó, Varga, Dániel, ill. Aszódi. (Ifi: 0-2. Tud.: Amb- rózi.) SZIGETÜJFALU—DABAS 0-1 (0-1) Szigetúj'alu, 500 néző. V.: Herman. A 36. percben a hazai csa­pat 11-est hibázott. Két perc múlva az ellenfél vezetéshez jutott. Gól: Kőhalmi. Jó: Go- mola, Kőhalmi, Tóth, a hazai csapatból senki sem dicsérhe­tő. (Ifi: 2-1. Tud.: Horváth István.) FÓT—BUGYI 2-1 (1-1) Főt, 300 néző. próbálták helyzetbe hozni, de őt Bognár rendre semlegesí­tette. Szünet után hamar megsze­rezte a vezetést a Haladás. Az 50. percben Nagy vezette fel a labdát, észrevette, hogy Géléi kint áll az ötösön, és 25 méterről a jobb felső sarokba csavarta a labdát. Ezután vált csak izgalmassá a játék, a Vác megpróbált mindent elkövetni az egyenlítés érdekében, de a 63. percben újabb gólt ka­pott. Ezúttal a Nagy J. buk­tatásáért megítélt 11-est Illés értékesítette. A Haladás játé­kosai ezután kissé könnyelmű­ek lettek, ami megbosszulta magát, mert a 78. percben szépíteni tudott a Vác, Tala­pa fejese révén. A vendégcsa­pat erre vérszemet kapott, és a mérkőzés hajrájában szinte Közepes színvonalú mérkő­zésen a lelkesebben játszó ha­zai csapat megérdemelten nyert. Gól: Papp I., Fonódi, ill. Hámori. Jó: Nagy, Kökény, Papp I., Papp II., Ivanovics, ill. Pölcz, Hámori, Császár. (Tud.: Holzinger István.) PILIS—SZENTENDRE 0-1 (0-0) Pilis, 100 néző. V.: Veres. A sok gólhelyzetet kidolgo­zó hazai csapat nem tudott gólt rúgni a jól védő vendég­kapusnak. A győztes találatot Lakatos szerezte. Jó: Huba', KocsiSf Csetneki, Tóth, ill. Ko- lozsi, Miakolczi, Pávelikovics. \lfi: 2-3. Tud.: Borgulya Ká­roly.) NAGYKŐRÖS—GÖD 1-2 (0-1) Nagykőrös, 300 néző V.: He­ves megyei játékvezető. A tartalékos hazai csapat el­len megérdemelten nyert a vendégegyüttes. Gól: Benkó, ill. Cserhát, Murányi. Jó: Pet- rik, ill. Varnyaczki, Bodó. Mu­rányi, Nyilas. (Ifi: 2-4. Tud.: iff. Pécsi Zoltán.) GEAC—VERESEGYHÁZ 1-0 (0-0) Gödölllő, 100 néző. V.: dr. Varga. A második félidőben kilenc főre fogyatkozott a vendég­együttes, és ez megpecsételte sorsát. Gól: Kraszovszki. (Tud.: Szacsky Zoltán.) DANY—PILISVÖRÖSVÄR 2-0 (1-0) Dány, 300 néző. Alacsony színvonalú mérkő­zésen a Dány kihagyta hely­zeteit. Gól: Balogh, Krisztin. Jó: Pecsenyjczki, Balogh. (Ifi: 0-3. Tud.: Gádor Lajos.) kapujához szegezte a Hala­dást. Már mindenki a találkozó lefújását várta, amikor Lázin játékvezető jelezte, hogy egy percet hosszabbít. Ez a ha­zai csapatnak kedvezett. Illés ügyesen hozta fel a labdát, majd a mellette felfutó Schaf- ferhez játszott, aki a kimoz­duló Géléi mellett a kapu kö­zepébe lőtt. Az első félidőben nyújtott teljesítménye alapján a szom­bathelyi közönség nem számí­tott arra, hogy csapata ilyen arányban le tudja győzni el­lenfelét. Szünet után fegyel­mezettebb, rutinosabb játéká­val fektette a Haladás két vállra az igen lelkesen har­coló váciakat. A látottak alap­ján a Haladás győzelme tel­jesen megérdemelt. Cegléden a Vasutas Sportte­lepen rendezték meg a me­gyei kispályás labdarúgó-baj­nokság 1988. évi döntőjét, melyre a körzetek és városok bajnokai voltak hivatalosak. A villámtornán hat csapat játszott, és ez a szám mintegy egyharmada annak, amely maximálisan lehetett volna. Női gárda nem is jelentkezett, még az előző három év baj­noka, az Abony sem. — Jó lett volna, ha a tá­vol maradó bajnokok helyett a második vagy akár a har­madik helyezetteket elküldik az érintett körzetek, mert ak­kor még sikeresebb lett vol­na a rendezvény. Persze az is lehet, hogy a hiányzás oka nem az egyéb elfoglaltság volt, hanem az érdektelenség — mondotta a Pest Megyei Tanács ifjúsági és sportosztá­lyának csoportvezetője, Király Tibor, és pozitív példaként említette a monoriakat, akik csonka csapattal érkeztek és mégis részt vettek a tornán. A benevezett hat együttest két csoportra osztották a kör­mérkőzés után (kétszer 20 perces játékidőkkel), az azo­nos helyezettek mérkőztek a helyezésekért. A csoport: Ceglédi öreg­fiúk—Érd 3-1, Érd—Ráckeve (3-3), Cegléd—Ráckeve 5-2. Gyermekkoromban ugyan rádióra tapasztott füllel hall­gattam a helsinki közvetíté­seket, s valóban el voltam varázsolva a jelentőségében még jócskán fel is nagyított magyar aranyéremtermésről, az azonban mégis egészen más élmény volt. Utána hosz- szú átmeneti időszak követke­zett, míg az új olimpiai idő­számítást az 1972-es, münche­ni események hozták meg szá­momra. Erre az ötkarikás ünnepso­rozatra alapvetően másként készültem, mint a korábbiak­ra. amikor beértem a tévéké­szüléket őszinte kíváncsiság­gal, várakozással bámuló, de alapvetően passzív néző sze­repével. München előtt ugyan­is nagy megtiszteltetés éri: amikor itthon még egyetlen sorom sem tudott megjelenni a magyar sportsajtóban, a ju­goszláviai magyarság napilap­jában, az Újvidéken megjele­nő Magyar Szó hasábjain 12 részes sorozatot írhattam az újkori olimpiák magyar hősei­ről. Szubjektív válogatás volt ez a javából. Tanácsot senki­től sem nem kértem, sem nem kaptam: kik is szerepeljenek a tucatnyi kiválasztott között? Szerencsére választék bőven volt, hiszen a magyar sport már a századik aranyérem megszerzésének küszöbére ju­tott. Egy szó, mint száz, a mi­ni arcképcsarnok bővelkedett érdekes egyéniségekben. Ma már valóban csak a legidő­sebb generációnak mond va­lamit Payr Hügo neve. Pedig ez az idős, hatalmas termetű úr még az élők sorában volt 1972 tavaszán, bár már hosz. szabb ideje egészségügyi szo­bafogságra utaltatott. Az 1908- as londoni olimpián a nehéz­súlyú birkózásban képviselte hazánkat, egyébként a 20—30- as években mint királypárti parlamenti képviselő szerepelt a közéletben. Rendkívül szí­nes beszélgetőpartner volt. A 41. hét Totóeredmények 1. Rába ETO—Videoton 2 2. Zalaegerszeg—Tatabánya 1 3. Leverkusen—Uerdingen x 4. Hannover—Bayern München x 5. Möncbengladbach— 1. FC Köln 1 6. Fortuna Köln—Aachen 1 7. Hertha BSC—Braunschweig 2 8. Osnabrück—Aschaffenburg 1 9. Solingen—Düsseldorf 1 10. Ascoli—Internazionale 2 11. Como—Juventus 2 12., Cosenza—Barletta x 13. Parma—Avellino l Pótmérkőzések: 14. Békéscsaba—Vasas 1 15. Bp. Honvéd—Siófok 1 16. MTK-VM—Veszprém 1 Mrgyei 1, x, 2 Egyetlen x 1. Haladás—Váci Izzó 1 2. Gödöllő—Budafok 2 3. Dunakeszi—Dömsöd 1 4. Dunai Kőolaj—RTK x 5. Szigetújfalu—Dabas 2 6. Nagykőrös—Göd 2 7. Cegléd—Dunavarsány 2 8. Pilis—Szentendre 2 B-csoport: Gödöllő—Monor 6- 1, Gödöllő—Százhalombatta 2-1, Százhalombatta—Monor 7- 3. Az első helyért: Gödöllő —Cegléd 4-1. Sokáig a Cegléd vezetett, az első félidő hajrájában egyen­lítettek a gödöllőiek. Kiegyen­lített nagy csata folyt a pá­lyán egészen a befejezés előtt két percig, amikor a Gödöllő megszerezte második gólját. Ezt a találatot gyors egymás­után további kettő követte. Harmadik helyért: Százha­lombatta—Érd 5-3. Ötödik he­lyért: Monor—Ráckeve 7-1.. U. L. Visszaszámlálás * Újra olimpia Az 1992. évi nyári olimpiai játékok megrendezésére ké­szülő katalán fővárosban meg­kezdődött a visszaszámlálás: szombaton nagyszabású gála­műsort szerveztek Barceloná­ban. Olyan hírességeket hív­tak meg az elkövetkezendő ötkarikás játékok színhelyére, mint Freddy Mercury rock- énekest, Montserrat Caballet operaénekesnőt, valamint a 23 éves Krisztina spanyol her­cegnőt. Az est díszvendége János Károly spanyol király és felesége volt. amit persze úgy kell érteni, hogy leginkább ő mondta a magáét, én pedig szakadatla­nul jegyzeteltem. Hasonlóan lebilincselő egyéniség volt az a Hautzinger Sándor, aki előbb 1905-ben Magyarország kötöttfogású középsúlyú birkó­zóbajnoka lett, hogy azután átváltva az evezésre, az 1908-as és az 1912-es olimpiákon már új sportágában képviselje ha­zánkat. Azután jött a fiatalabb ge­neráció, az 1924-es párizsi játékokkal kezdődő időszak. Ettől kezdve egyre könnyebb volt élő legendákkal kapcsola­tot keríteni. így jutottam el többek között az azóta már el­távozott birkózóbajnokhoz, Ke­resztes Lajoshoz, majd a még ma is élő úszóklasszishoz, Bárány Istvánhoz, vagy az ugyancsak 89-as éveit taposó, 1936-os birkózógyözteshez, Kárpáti Károlyhoz. Innen már valóban csak egy kis ugrást jelentett a felsza­badulást követő időszak sport­beli hőseihez „megérkezni”. Az 1936-ban és 1948-ban is bizonyított Elek Ilona ugyan a közelmúltban itthagyott ben­nünket, színesen markáns egyénisége, a vele töltött fél nap emléke bennem tovább él. Papp Lacival 1969-ben ta­lálkoztam először; akár hiszik, akár nem. akkor még a Kál­vin tér mögötti kis utcában, a Képíróban dolgozott napi 8 órában, pedig 3 olimpiai aranyérem és veretlen-hangos profi pályafutás állt mögötte. Nagy sietve karikázott a Vá­roskapu eszpresszó előtti ran­devúra, mert — mint huncu­tul megjegyezte — csak kiló­gott egy üdítőre. Papp Lacival természetesen München előtt folytattuk a 3 év előtti tereferét: közvetlen A ’abdarúgó NB III Duna csoportjának rangadó mérkő­zésén hazai győzelem szüle­tett Dunakeszin. A Mátra cso­portban játszó Bag egy góllai verte meg a Heves csapatát. Dunakeszi VSE—Dömsöd 4-1 (1-0). ! Dunakeszi VSE: Lestyánszky (Hernádi) — Kiss Z., Hor­váth, Kiss J., Sólyom, Feke­te, Somogyi, Bagyinszky, Bá­tyi (Törteli). Steidl, Szabó. Ed­ző: Polák Ervin. Dömsöd: Horváth — Hege­dűs. Elekes, Gégény, Kiss, Rottenbiller, Diamant (Her- bály). Ács, Feszt, Suszter, Sza­bó. Edző: Dálnoki József. Változatos első 15 perc után fölénybe kerül a hazai csapat. A 33. percben egy jobb ol­dalon vezetett támadás, Steidl nagyszerűen ível és Somogyi szép fejessel juttatja a lab­dát hálóba. A gól után tá­mad a Dömsöd, de helyzetei csak a dunakeszi csapatnak adódnak. A második félidő már nagy dunakeszi rohamok­kal folytatódik. A hazai csa­tárok villámgyors akciói min­dig gólveszélyt jelentenek. Az 59. percben 11-esből, majd a 65. percben akcióból növeli előnyét a Vasutas. A 68. perc­ben a kifutó dunakeszi kapus­ba a dömsödi Kiss beletalpal. A belépőt á játékvezető piros lappal jutalmazza. A kénysze­rű kapuscsere inkább a hazai csapatot sokkolja. A 77. perc­ben szépít a Dömsöd, majd a gól után felébred a Dunake­szi, és a 86. percben beállít­ja a végeredményt. A me­gyei rangadót biztosan nyerte a hazai csapat és a gólkülönb­ség a helyzetek alapján még nagyobb is lehetett volna. Gól: Somogyi, Sólyom (2) (egyet 11-esből), Törteli, ill. Gégény. Kiállítva: Kiss (Döm­söd). Jó: Kiss Zoltán, Sólyom, Somogyi, Steidl, ill. Kerekes, Rottenbiller, Ács. (Ifi: 6-2.) Buchard Tibor Dunai Kőolaj—Rákosmenti TK 0-0. Százhalombatta, 200 néző. V.: Mátyás. Dunai Kőolaj: Ádám — Tö­rök, Szigeti, Fülöp, Nemes, Tepszics, Lánci, Horváth, Kö- vesi, Nagy, Palásti (Juhász). szókimondása már akkor Is lenyűgözött. Tizenhat évvel később sem történt másképp. Ezúttal Bahreinben, ebben a szupergazdag közel-keleti mi­niállamban sodort a dinamit- öklű magyar, az immár hat­vanon fölüli mester mellé a sors, amikor a koromsötét éj­szakában másfél órát kellett a repülőtér tranzitjában eltölte- nünk. A meglehetősen elégi- kus hangulatban lévő Papp Laci keményen fogalmazott, amikor kijelentette: csak Isa- szegi és Alvics tette meg a magáét, a többiek felkészülé­se számos kívánnivalót ha­gyott maga után. Hiába, így nézünk ki — mondta —, ami­kor a sportoló se amatőr, se profi. Egyáltalán nem vagyok elégedett. Abban a bizonyos sorozat­ban helyet kapott Parti Já­nos is. A két olimpiai ezüs­töt (1952. 1956) követően har­madszorra a római Albano ta­von célba ért hórihorgas ke­nus. akkor éppen budaörsi csónaképítő műhelyében gyár­totta a világhírűvé vált sport­eszközöket; az Emke kávéház­ban lezajlott találkozás óta la­za baráti kapcsolatban állunk. Most mindketten szövet­ségi kapitányként léptek a vi­lág színe elé. Papp Laci egy eléggé levitézlett magyar ököl­vívó-legénység élén. míg dr. Parti a két aranyat szerzett kajak-kenus különítmény ve­zetőjeként. Személyes tapasz­talatom birtokában kettőzött figyel :mmel olvasok minden, a szöuli eseményekkel kapcso­latos reagálást. Így az október 3-i. hétfői Magyar Hírlapban tett Parti-féle zárónyilatkozat sem kerülte el a figyelmemet. Ebben a kapitány többek kö­zött elmondja: „Hihetetlenül Az első percben megszerez­hette volna a Százhalombatta a vezetést, de Palásti nagy gólhelyzetben a kifutó kapus­ba lőtte a labdát. A vendé­gek kemény, durva védekezé­se széttörte a támadásokat, de a második félidőben már ki­egyenlített volt a játék A ha­zaiak tizenegyesrúgásokkal tartották otthon a két pontot. Jó: Horváth, Nagy, ill. Bar- tosik, Kántor. Gödöllő—Budafok 1-3 (0-1). Gödöllő, 1400 néző. V.: Ré- pássy. Gödöllő: Emmel — NagyS., Krőzsel, Czeróczki, Tömböly, Szabó Zs, Szabó S., Markóczy (Varga), Sz-trisikó, Katalin, Ku- tasi. Mindkét csapat nagy lendü­lettel kezdett, felváltva jutot­tak helyzethez, mikor a szü­net előtt a budafoki Balogh vezetést szerzett csapatának. Szünet után a megélénkült tempót jelezték a sárga la­pok és a tizenegyesek. Végül az egyenlő erők küzdelméből erélytelen játékvezetés követ­keztében a vendégek kerültek ki győztesen. GóZ: Kutasi (11-esből), 111. Balogh, Beringer (2, mindket­tő 11-esből). Jó: Krőzsel, Nagy S., Kutasi, Szabó S., ill. Balogh, Horváth, Haász. (Ifi: 1-1.) Spm József Heves—Bag 0-1 (0-1). Heves, 400 néző. V.: Varga. Bag: Sipeki, Király, Rózsa­völgyi, Katona, Nagy József I. (Aszódi), Baranyai, Geren­dái, Lipcsei, őszi, Nagy J. II, Mészáros. A vasárnapi csorbát Heve­sen helyrehozták a bagiak. A négy tartalékkal játszó csapat­ból a 10. percben Gerendái a jobb szélen felfutott, és élesen lőtt a hálóba, 0-1. Ezt köve­tően helyzeteiket sorra ki­hagyták a bagiak. A hazaiak­nak egy kapufára telt az egész 90 perc alatt. Király a ka­puvédő jobbhátvéd posztján, és Katona balhátvéd poszton dicséretet érdemelnek. Megéri demelten hozták el a 3 pon­tot a bagiak. Gól: Gerendái. Jó: király. Katona, Nagy II, Gerendái. (Ifi: 1-1.) nyomasztóan hatott a társa­ságra Gyulay győzelme. Min­denki túl akarta őt szárnyal­ni, pontosabban utol akarta érni, ez görcsössé tette őket...” Aztán ö is elisme­ri, hogy ez csak egy lehetséges magyarázat a látottakra. Va­lami olyasmiről van itt szó, mintha Papp Laci azt bizony­gatná: a többiekre idegesítő- leg hatott, amikor látták, hogy lsaszegi rendre kitünően bok­szol, s ezt akarták túlszárnyal­ni, ezért lett oly szegényes a produkciójuk. Papp Laci azonban nem ezt tette, hanem egyszerűen meg­erősítette a nyilvánvaló tényt: a magyarok igenis rosszul ök­löztek. Mint ahogy dr. Parti is minősíthette volna a töb­bieket sokkal egyértelműbben. Elvégre alig hihető, hogy pél­dául a női kajak egyesben Kőbán Ritát Gyulay Zsolt sok­kolta, ezért lett csak a min­denképpen csalódást jelentő negyedik helyezett. Vagy a rutintaiannak igazán nem mi­nősíthető veterán Sarusi—Vas- kuti duót, amely 500-on 10 métert kapott a győztes szov­jet kettőstől. A női kajak né­gyes kivételével a többi, a rö­vid távú döntőkben induló magyar egységek közül egyet sem lehetett kitörő üdvrival­gással köszönteni. Alig hihető tehát, hogy Gyulay Zsolt győzelme volt a gyengélkedések fő oka. Per­sze mindezt dr. Parti János­tól szerencsésebb lett volna hallani, elvégre a hibák reá­lis elemzésétől a kajak-kenu válogatott két aranyérme még ugyanúgy csillogott volna. A 12 éve sikeres csillagzat alatt kormányzó kapitány azonban nem a mindenképpen szimpa- tikusabbnak tetsző megoldást választotta. Nekem éppen ezért, tetsze­nek sokkal jobban a Papp L'ici-féle, szókimondó nyilat­kozatok. Jocha Károly Kilenc lőre fogyott csapat Kevés gól a kapukban Kispályás foci, megyei döntő Bajnokok villámtornája Nagy Károly Szöulról ■ itthonról Mondjuk, ne mondjuk?

Next

/
Thumbnails
Contents