Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-06 / 239. szám
4 ^€Man 1988. OKTÓBER 6., CSÜTÖRTÖK Egy jó példr Szentendréről Jövőre nyit a Ratskeiler Érvek és ellenérvek csaptak össze egy ötlet fölött, amíg megszületett az elhatározás. A Szentendrei Tanács tagjai egyhangúlag szavaztak arról az előterjesztésről, melynek végleges formába öntését konzultációk, sokoldalú tárgyalások, alapos mérlegelések előzték meg. — A dolog úgy érthető meg, ha a történetet az elejéről kezdjük — mondja dr. Színi István, a tanács elnöke. Es jött a HBH A patinás hangulatú tanácsháza alagsorában emberemlékezet óta étkező volt, így tudja mindenki. Ezt a funkciót töltötte be hosszú ideig, mint a Pest Megyei Vend égiá tóipari Vállalat bérleménye is, szociális és közétkeztetést nyújtva a közigazgatási szerv és más hivatalok dogozóinak, az általános iskolai tanároknak s vagy negyven-ötven nyugdíjasnak. Az üzlet nem volt jövedelmező, ezért a vendéglátó Is bérbe adta az éttermet, de közben egyre romlott a felszolgált menü, akár az ízére akár a mennyiségre gondolnak vissza fogyasztói. A helyiség állapota, műszaki berendezése is elavult volt, mind sürgősebbé vált a felújítás, amire a PMVV nem vállalkozott, inkább felmondta a bérletet. Ekkor került dilemma elé a város vezető testületé. Ér- demes-e 4-5 millió forintot költeni erre a helyiségre? Ha így jogos a kérdés, akkor azt is meg kell vizsgálni, hogyan gondoskodjanak az eddig itt étkezőkről? Es ekkor jelentkezett a HBH Skála. A jó hírű bajor sörfőző cég és a magyar Skála közös leányvállalata ugyanis éppen helyiséget keresett magának. ahol elegáns sörözőt és sörfőzdét létesíthet. — Érdekelné-e őket az alagsor — kérdezték a tanácsiak, S azzal a feltétellel adják ki, ha ingyen felújítják, s a maguk üzletével együtt köz- és szociális étkeztetést is vállalnak. A megbízottaknak tetszett a gondolat, vonzotta őket a lehetőség, hogy Magyarországon követhetnek egy, az NSZK-ban, Franciaországban, Ausztriában elterjedt szokást, miszerint előszeretettel rendeznek be a városházák épületei alatt hangulatos sörözőket. Ügy is nevezik ezeket, hogy Ratskeller, magyarított nyersfordításban tanácsi pince. Ha tehát megépül, márpedig megépül a rangos étterem. amihez nyáron k'erthe- lyiség is csatlakozik, akkor a vendég azt a frissen főzött sört ihatja, ami a pincében készül. Az alapötlet közben gazdagodott. Szentendrén nem eladják az épületrészt, hanem a tanács belép a vállalkozásba, amelynek a teljes költsége negyvenmillió forint körül lesz, s a helybeliek ebből tízet vállalnak. Teszik ezt annak a reményében, hogy már a jövő esztendőtől évi másfél millió forinttal részesedhetnek a nyereségből. Az ötlet újszerű. Persze érthető, hogy eddig ismeretlen tartalékokat tár fel minden szervezet. De mi lesz a közétkeztetéssel, mi lesz a szociális étkeztetésben részesült alacsony jövedelmű nyugdíjasokkal? Házhoz szállítják — Az ebéd 30 forintba kerül majd annak a száz étkezőnek. aki itt fizet elő — közli a tanácselnök. Korábban háromszázan járhattak hozzánk, a kimaradó hivatalok dolgozóinak étkezőhelyeit átcsoportosítással kellett megoldani. A szociális étkeztetést úgy oldottuk meg, hogy a Betonét Vasbetonipari Művek üzemi konyháiéról házhoz szállítjuk mindenkinek az ebédet. Átmenetileg A végleges cél az. hogy felépítjük remélhető-, leg még ebben a tervidőszakban a nyugdííasklubot. ahol kulturáltan szolgálják ki a nyugdíjasokat. Találékony megoldásnak látszik a szentendrei példa, amely végül majd a gyakorlatban vizsgázik. K. T. I. FaHápet formál a Flóra Az igazi nyertes Törökbálint Nem mindennapos dolog, hogy egy község út-, víz-, gáz-, vagy éppen közlekedési helyzetének javulását egy szállodának köszönhessék a helybeliek. Pedig ez történt Törökbálinton a Flóra Hotel és kemping megnyitásával. A tanács és a lakosság után a közművek építésében részt vállalt a Flóra is, pontosabban annak tulajdonosa, az állami gazdaság. nia Szálloda és Vendéglátó Vállalat alkalmazottja lett (korábban ugyanis onnan jött az állami gazdasághoz). Ez utóbbi az idén szeptembertől bérbe adta a törökbálinti létesítményt a Pannóniának. — Milyen volt az idei szezon? Ut, gázcsatorna Tavaly májusban nyílt meg a Flóra Hotel és kemping. Az előkészítő munkálatok és az építkezés során nemeseik az a hét és fél hektáros terület változott meg, amelyen a szálloda található. Átalakult a környezet is. A Víz- és gázvezeték, a csatornázás elkészültével annak előnyeit a környék lakói is élvezhetik. Ma is a hotel dolgozója Balogh István műszaki vezető, aki az első kapavágástól nyomon kísérte az építkezést. — Már 1985 telén elkezdődtek a munkák — emlékezett a kezdetre a műszaki vezető. — A csatornázás után a gerincvezetékre kötötték a lakóházak szennyvízvezetékét is. A Sziklai Sándor utcában kétsávos, jó minőségű út épült Az építkezés még ma sem fejeződött be. Rövidesen elkészül a kemping területén egy modern csemegáruház, melyet még ebben az évben szeretnének átadni. Emellett is akad teendőjük a műszakiaknak, hiszen a sok zár, csap, zuhany a fokozott igénybevétel miatt elég gyakran elromlik. — A szálloda megnyitásával, az út elkészültével megváltozott Törökbálint közlekedési rendje is — kapcsolódott az elhangzottakhoz huntz Péter, a hotel igazgatója. — A 88-as autóbusz azóta ezen az útvonalon jar. S ami még kedvező lehet a helybelieknek: a hotel és a kemping mintegy kilencven embernek ad munkalehetőséget. A Flóra Hotel 96 kétágyas szállodai szobával és 250 sátorhellyel várja a vendégeket. Mindez 150 millió forintba került. De ez csak a kezdet volt, mára sok minden megváltozott. Luntz Péter ismét a PannóA déli szél megtréfálta a tűzoltókat Nagyobb volt a füstje, mint... Olyan tűz volt a százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalatnál, melynek nagyobb Volt a füstje, mint a lángja. Ugyanis csak szimulált tűzről — azaz füstről — volt szó, melyet egy vállalati kárelhárítási gyakorlat alkalmával eregettek az égnek. A portás, amint észlelte a harmincezer köbméternyi gázolajjal teli tartály oldalán a füstöt, azonnal riasztotta a tűzoltókat. Varázsszavára pillanatokon beiül négy vállalati, perceken belül tucatnyi székesfehérvári, dunaújvárosi, budapesti, komáromi és helyi piros autó száguldott szirénázva a helyszínre — már ■mennyire oda tudtak férkőzni ■ meghívott közel száz szak- ■mbertől, érdeklődőtől. Szakszerűen megkezdődött Célra tart a vízágyú odafent, idelent Néhány pillanat alatt helyén a víztömlő az oltás, az egyetlen hiba, mely becsúszott a gyakorlatba, az volt, hogy a tűzoltók az itt uralkodó északnyugati széljárást kalkulálva állították fel a víz- es habágyúikat, holott eme verőfényes napon déli szellő lengedezett. Bizony, ha valódi tűzről lett volna szó, az egyik speciális autó több emelet magasra emelt árbockosarából aligha lett volna menekülése az onnan vízágyúzó tűzoltónak a déli széltől felé csapó lángoktól. — Az ilyen tartály, ha kigyullad — mondja a kívülállóknak egy nyugdíjas tűzoltó — napokig égne. De nem is volna szükség ilyen sietős oltásra, ez most csak a közönség miatt van így. Az olajtűz ellen ugyanis elsősorban a habágyú hatásos. A tűzoltógyakorlat mindenesetre rendben haladt. Vízsugár és habszőnyeg borított immár a környéken mindent. Jól vizsgáztak a betegszállítók is, azonnal az égési sérültek segítségére siettek. Időközben a vállalat dunai kikötőjénél kilyukadt egy olajszállító uszály, pontosan úgy, ahogyan az előzetes tervben meg volt írva, és ahogyan elő is adódhat, hiszen évente ezer uszály fordul meg itt. A kiömlő olajat a vállalat saját eszközeivel, Szeredai-féle olajcsapdáival azonnal sikerült összegyűjteni és a parti tartályba továbbítani. A gyakorlat — a jelen lévő szakemberek egyöntetű véleménye szerint — jól sikerült. Tóth Béla Endre Reklám: a minőség — Jobb, mint a tavalyi, s ez már kedvező eredmény, hiszen az úgynevezett bejáratá- si idő hosszú, a nyitás utáni egy-két év kevés ahhoz, hogy megismerjék a nevünket külföldön is. Nem a fizetett reklámra gondolok, hanem arra, hogy a kempingezők maguk viszik el hírünket, adják tovább tapasztalataikat. A szállodaiparban az új egység megnyitása után általában négy év elteltével számíthatnak nyereségre, ez a törökbálinti, már két év után is nyereségesnek mondható. Ezért vagyok bizakodó. S talán azért is, mert továbbfejlesztésre, vendégcsalogató lépésre szánták magukat. Egy mini Magyarországot szeretnének itt megépíteni, amely ha elkészülne, egyedülálló lenne. Mikorra várható? Atlaszpark épülhetne — Az ötlet a Cópia Gazdasági Munkaközösségtől származik, velük együtt venne részt a megvalósításban az állami gazdaság, a Számaik és egy osztrák cég is. A költségvetés szerint 120 millió forintba kerülne az atlaszpark, amely mintegy három és félhektáros területen két éven belül készülne el. A hazánk kicsinyített mását körülölelő, a Kárpátokat jelképező emelvényen irodák és információs helyiségek kapnának helyet, de lenne itt mini autópálya közlekedő autókkal, modell- város nevezetes épületekkel, mesterséges tavak, játszóterek, piknikpark, kiállítási épületek és sok egyéb nevezetesség. A társulás megalakítása egyre sürgetőbb, hiszen az árak napról napra emelkednek. Uhrin Edit Meggyőző érv Szentendre számtalan régiségboltjának egyikében egy német úr barátkozik egy arasznyi szobrocskával. Tört magyarsággal kérdi az árát. A hallott összeg anyagira meglepi, hogy majdnem elejti a szobrot: tizen- hétezer forint. — Kovács Margit alkotása — árulja el a titkot a kereskedő. A polcon a piciny műalkotás tucatnyi társa néz kérdő, csodálkozó szemekkel a német úrra. A vevő láthatóan habozik még, kétségek gyötrik, valódi-e a kerámia. Már-már elfeledett magyar szavakat rakosgat egymás mellé, a hosszú mondat értelme: a kirakatban lévő hasonló szobrokra miért nem írták ki az árat és az alkotót? — Ott volt, csak leesett o papír - söpri le az érvet a kereskedő, majd rövid gondolkodás után hozzáteszi: — Ugyan, ki más tudott olyan kerámiát égetni, amit nem fog a ragasztó? (m. t.) Veszteséget okoz az árfolyamváltozás Tengely helyett tolózárak Ahhoz, hogy az Ipari Szerelvény- és Gépgyár eredményesen zárhassa az esztendőt, újabb termékeit gyártását kell terveznie. Mint Konrád Anselm, a gyár gazdasági igazgatója elmondta, az Idén jelentős és számukra roppant hátrányos árátrendezéssel kell számolniuk. Hazai beszállítóik — saját nyereségüket tartva szem előtt — áremeléssel javítanak eredményességükön. Monopolhelyzetük révén ezen tevékenységük igen sikeres és gyakori, a budaörsi székhelyű ISG csupán szeptember 30-án két értesítést kapott: egyikben a hengerelt acéláruk 8—10 százalékos áremeléséről tájékoztatja őket az egyik beszállítójuk. a másik levél — melyet a csepeli acélcsőgyár adott fel — arról értesít, hogy a csövekhez 15—20 százalékkal drágábban jutnak ezután az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban. Ugyanakkor az ISG nem emelhet árain, hiszen termékeinek — szelepek, gömbcsapok, tolózárak, csiszolószerszámok — igen kemény konkur- renciaharcban kell helytállniuk a piacon. Eme „gazdasági prés” kétoldali szorításának fokozódása ellenére, a gyár exportját a tervezett szinten teljesíti, bár nyeresége a jelek szerint mindössze harmada lesz a tavalyinak, az árbevétel pedig négy százalék körül alakul. Ez a nyereség igen tisztes, ha hozzátesszük, hogy nemcsak a monopolhelyzet sújtja a gyárat, hanem a forintnak a keményvalutákhoz viszonyított árfolyamcsökkenése is, hiszen az ISG — mivel kiosztott szerepe szerint főképp a hazai piac ellátását kell szem előtt tartania — nagyobb összegért importál, mint exportál, számokkal alátámasztva : évi 130—140 millió forintért hoz be anyagokat, s 40 millió forintnyi terméket ad el külföldön, nem kis részben szocialista országokban, emiatt 23 százalékos adót kell fizetnie. A dolog érdekességéhez tartozik, hogy az Ipari Szerelvény- és Gépgyár, mely most beszállítóinak áremelési követelései miatt került nehéz helyzetbe, nemrégiben éppen ilyen áremelési követeléssel fordult beszállítóként a Csepel Autógyárhoz. Mint ismeretes, a Csepel Autó nem tudta elfogadni az ISG szándékát, így a vitatott alkatrészt, az autóbusztengelyt immár Szigetszentmiklóson szerelik, míg az ily módon munka nélkül maradt ISG maglódi gyárában hamarosan tolózárakat gyártanak. T. B. E. Öt év alatt háromszáz Olaj után kutattak és 53 fokos termálvízre találtak az 1960-as évek közepén Szent- mártonkátán. Az Aranyszarvas Tsz az utóbbi öt-hat évben olyan mérvű beruházásokat eszközölt itt, amelyek révén lehetővé vált egy négy medencéből álló strand kialakítása. A helybéliek gyógyító erejét is tudni vélik a termálvíznek, s talán ezért, talán a környezete miatt évről évre mind többen keresik fel. Sőt, már határainkon túlra is eljutott a jó híre. Eddig mintegy 10 millió forintja fekszik a szövetkezetnek a strand fejlesztésében. Amióta higiéniai szempontból Is jól felszereltnek és kiképzettnek tekintik a meleg vizű strandot, nőttön-nő a közelében telket vásárlók száma. Gomba módra sokasodnak a takaros, sőt helyenként hivalkodó nyaralók, hétvégi házaik. Idén a fürdési szezonban 60 ezren látogattak ide. Szó van róla, hogy az OTP-nek is eladnak egy bizonyos földterületet, további parcellázás céljára. A szövetkezetben nem tagadják, eddig jószerivel csak beruháztak, hasznuk még nemigen volt. Ám azt is tudják, az idő nekik dolgozik. Gy. L. Mi lesz a szennyvízzel Csornádon? Tisztázatlan tulajdonjog Csornád Pest felőli határában szép kis fenyőerdő húzódik, t fenyves azonban kirándulásra, természetjárásra meglehetősen alka: matlan: belseje szeméttelepet, szennyvízleürítő tavat rejt. Bár e ko rántsem varázslatos hangulatú létesítmények ma még csak az Időnként arról érkező illatokkal zavarják Csornád lakóit,, mégis gyakran kérdezik: nem okoz a későbbiekben a telep léte még nagyobb bősz- szúságot? A Szeredai-féle csapda gyorsan kiszűri a Dunából az olajfoltot Aggódásuk azért is indokolt, hiszen látják, amint nap mint nap több tucat számra jönnek ide a fővárosból, a megyéből a szippantós kocsik, hogy a szennytóba ürítsék rakományukat. Volt már rá eset, hogy a tóból kiöntött aszeny- nyes ár, s amerre elvonult, kipusztultak az erdő fái. Jogos a kérdés: milyen veszélyeket rejthet magában a szennyvíztelep léte? Erre az illetékesek is keresik a választ. A közelmúltban a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat megbízásából nem is egy közegészségügyi intézmény végzett a telepen bakteriológiai vizsgálatokat. Részletes vizsgálati eredmény még nem áll rendelkezésre, de az már ténynek látszik, hogy a szennyvíz léte környezetére ártalmatlan, bár a leürítőtő iszapja — az észak-budai bőrgyárakból érkező szennyvíz megengedettnél tízszer magasabb krómtartalma miatt — nem alkalmas mezőgazdasági felhasználásra. Mindenesetre Csornád lakóinak nem kell attól tartaniuk, hogy a föld belsejébe szivárgó szennyezés veszélyezteti ivóvizüket, mái csak azért sem, mivel a tervek szerint a község vezetékes vízhálózatát bővítik, remélhetően már jövőre ideérkezik örbottyánból a nagyobb átmérőjű vízvezeték. Mi lesz tehát a csomádi szennyvíztelep jövője? Erre ma még választ adni nehéz, bár elképzelések már vannak. Az egyik szerint lehetséges, hogy hamarosan megváltja a területet a Pest Megyei Tanács, és előreláthatólag öthatmillió forintos beruházással korszerűsíti a szennyvíztelepet. A tervezést azonban az is nehezíti, hogy a telep és környéke, az úgynevezett bányagödör tuladjonviszonya ma még tisztázatlan. A tulajdonos a fóti Vörösmarty Tsz, de például a szeméttelepet már a Fővárosi Közterületfenntartó Vállalat kezeli. Egy bizonyos: a szennyvíztó úgy tíz év múlva végképp telítődik, betemetik és fásítják területét. Akkor lehet újabb helyet keresni a főváros és a megye egy része szennyvizének, szemetének elhelyezésére.
