Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-06 / 239. szám

1988. OKTÓBER 6., CSÜTÖRTÖK Szovjet-román tárgyalások kezdődtek a Kremlben A két főtitkár pohárköszöntője Szerdán a moszkvai Kremlben hivatalos szovjet—román tárgya­lások kezdődtek Mihail Gorbacsov, az SZRP KB főtitkára, a legfel­sőbb tanács elnökségének elnöke és Nicolae Ceausescu, az BKP fő­titkára, államfő között. Ezt megelőzően a román párt- és állami t küldöttség tagjai koszorút helyeztek el a Lenin-mauzóleumnál és az n ismeretlen katona sírjánál. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége szerdán Moszkvában ebédet adott Nicolae Ceausescu és felesége tiszzteletére. Az ebéden a szovjet 0 i és a román vezető beszédet mondott. Mihail Gorbacsov 'g Ma egy sor szocialista or- I* szagban. mélyreható reformok I bontakoznak ki, mások saját gg problémáikat a már kialakult struktúrák és módszerek kere­ti ,tein belül igyekeznek megol­dani. Egy azonban világos: a y szocializmusról kialakuló ké­pet a szocialista országok * együttes tapasztalatai alapján £ ítélik meg. Bármelyikünk si­kere közös eszmei eredménnyé t válhat, de sajnos a kudarcok is közös veszteséggé lehetnek —* hangsúlyozta Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtitkára, * . — Ami bennünket, szovjet . kommunistákat illet, mélyen _ átérezzük internacionalista fe­lelősségünket az átalakítás nemzetközi jelentőségéért. A szovjet vezető felelevenítette a szovjet—román kapcsola­tok négy évtizedes történetét. E kapcsolatoknak — muta­tott rá — hármas alapjuk van: ez önállóság, az egyenjogúság és a kölcsönösség. A ma kibontakozó kedvező nemzetközi irányzatokat érint- .• ve Gorbacsov kifejtette, hogy „ fokozatosan érvényesül a vi­lágban aZ az új ■ gondolkodás- mód, amelynek középpontjá­ban az egyetemes emberi ér- I, tékek állnak, az a készség, d hogy bármilyen problémát po- „ litikai eszközökkel, az érdé­it kék egyensúlya alapján oldja­nak meg. A szovjetunióbeli átalakítás, • a több európai szocialista or- szágban zajló reformok fon- tos elemként magukban fog­S,. lalják a készséget a külgazda- *! Sági kapcsolatok bővítésére. A közös európai otthon meg- teremtését érintve a szovjet államférfi utalt rá, hogy az á anyagi, gazdasági alap meg- f teremtése mellett létre kell 1 hozni a szilárd jogi alapot is. • Ezek olyan világos emberi s normákra épülnek, mint az - erőszakról és a Vele való fe­nyegetésről történő lemondás, az államok függetlenségének feltétel néllküíi elismerése, minden állam útválasztásának szabadsága, minden ember jo­gainak és szabadságának el-, ismerése. Ezek a szocialista országok kapcsolataiban axió­mák — fejezte be pohárkö­szöntőjét Mihail Gorbacsov. Nicolae Ceausescu Válaszában Ceausescu — Gorbacsovhoz hasonlóan. — emlékeztetett arra, hogy a kapcsolatokban voltak meg­torpanások, olyan időszakok, amikor nem érvényesültek tel­jesen az államközi kapcsola­tok szocialista elvei. E nega­tív jelenségeket azonban sike­rült együttes erővel felszámol­ni. — A ma meglevő széles körű lehetőségek révén bizto­sítható a két párt és a két ország közötti együttműködés fejlesztése — mondta. A különböző szocialista or­szágokban az új realitásoknak és követelményeknek már meg nem feledő dolgok korszerű­sítéséért és kijavításáért fö- lyó munkának a szocialista elvek megerősítéséhez kell vezetnie. Szüntelenül figye­lembe kell venni azt a tényt, hogy minden országban más feltételek között bontakozik ki a forradalmi folyamat. A kommunista pártok felelős feladata, hogy biztosítsák min­den szakasz törvényszerűsé­geinek és objektív követelmé­nyeinek a helyes értelmezését, összhangban a tudományos- műszaki forradalom, az embe­ri tudás vívmányaival — mondta a román vezető. A romániai szocialista épí­tés. jelgn szakaszában, abból az elvből kiindulva, hogy a szocializmust a nép építi a népért,, az egész nemzet a politikai végrehajtó bizottság ez év áprilisi téziseinek vég­rehajtásén dolgozik. A továbbiakban Ceausescu arról beszélt, hogy Románia nagy jelentőséget tulajdonít a KGST szocialista tagállamai val. az összes szocialista álla­mokkal való együttműködésé­nek. Végezetül kifejezte azt a reményét, hogy mostani moszkvai látogatása, a tár­gyalások és megállapodások új távlatokat nyitnak a szov­jet—román viszony sokoldalú fejlődése előtt. A Moszkvában zajló legfel­sőbb szintű szovjet—román tárgyalások keretében szerdán Moszkvában megbeszélést tar­tott a két ország miniszterel­nöke is. Nyikolaj Rizskov szovjet és Constantin Dascalescu román kormányfő tájékoztatást adott a két ország kommunista párt­jai legutóbbi kongresszusain hozott határozatok végrehaj­tásának menetéről, s áttekin­tette a gazdasági együttműkö­dés helyzetét, fejlesztési lehe­tőségeit. A román küldöttség látoga­tásának eredményeiről közös közlemény jelenik meg. Közzétették a kínai KISZ reformtervezetét Független, önálló szervezetként A kínai Kommunista Ifjú­sági Szövetség Központi Bi­zottsága nyilvánosságra hozta , az 56 milliós taglétszámú if­júsági szervezet megreformá­lásának tervezetét, amelyet vitára bocsátottak az ország fiataljai körében. A tervezet előirányozza *a szervezeti és a politikai reformot, valamint a . kínai KISZ társadalmi helyé­nek és szerepének meghatáro­zását, a kommunista párttal és a kormányzattal fennálló vi- 1 szonyának pontosítását. A tervezetből világosan ki­derül, hogy a reform körülmé- • nyei között felvetődő új prob­lémákra a kínai fiatalok nem párhuzamos vagy, egymással versengő ifjúsági szövetségek létrehozásával,' hanem a KISZ mélyreható szervezeti és po­litikai átformálásával keresik ! a választ. Meg kívánják szün­tetni azt az eddigi gyakorla­tot, amely szerint ä KISZ a kommunista párt kizárólagos védőszárnyai alatt a párt szó­csöveként tevékenykedett. Független és önálló ifjúsági szervezetként kívánnak mű­ködni, de nem mondanak le arról, hogy az elkövetkező időkben is a kommunista párt segédcsapataként, a párt tar­talékaként képviseljék a több mint 300 millió kínai fiatal ér­dekeit Mint a tervezet alá­húzza, a KISZ hídként kíván­ja összekötni a fiatalok töme­geit a párttal és a kormány­zattal. Ezzel szemben elvárja, sőt megköveteli, hogy a kom­munista párt és a kormány partnernek tekintse a szocia­lizmus gazdasági és politikai reformok útján való megújí­tását szolgáló párbeszédben kikérje és figyelembe vegye a véleményét minden, az if­júság helyzetét, jelenét és jö­vőjét érintő döntés meghoza­talában — mutat rá a kínai KISZ KB reformtervezete. mm Csak rövi GRÖSZ KAROLY, a Minisz. tertanács elnöke az Európai Gazdasági Közösség tagorszá­gainak miniszterelnökeihez in­tézett levélben mondott köszö- > netet azokért az erőfeszíté- . sekért, amelyekkel elősegítet­ték a hazánk és az EGK kö- ! zött Brüsszelben szeptember 26-án aláírt megállapodás lét. re jöttét. II. JÁNOS PÄL PAPA szer­dán este magánkihallgatáson fogadta Paskai László bíbo­ros-érseket, aki a Szent István év legnagyobb külföldi esemé­nyét’ jelentő zarándoklaton tartózkodik Rómában. MARGARET THATCHER brit kormányfő Reagan elnök meghívására november 15—17. között hivatalos látogatást tesz Washingtonban. A TIZENHÁROM aradi vértanú mártírhalálának év­fordulója alkalmából dr. Tóth József pozsonyi magyar fő­konzul és Kerekes Mihály ez­redes, a prágai magyar nagy- követség katonai és légügyi attaséja szerdán a szlovákiai Margonyán megkoszorúzta Dessewffy Arisztid negyven- nyolcas honvédtábornok sír­emlékét. Befejezte ülését a VSI katonai tanácsa A Varsói Szerződés tagálla­mai egyesített fegyveres erői katonai tanácsa október 3. és 5. között Budapesten tar­totta soros ülését. A- katonai tanács összegez­te áz egyesített fegyveres erők felkészítésének 1988. évi ered­ményeit. meghatározta az új kiképzési évre vonatkozó fel­adatokat. Megvizsgáltak né­hány más kérdést is, amelyek a politikai tanácsadó testület és a honvédelmi miniszteri bi­zottság ez év júliusi ülésein elfogadott határozatokból és a Varsói Szerződés tagállamai védelmi, katonai doktrínájá­nak •követelményeiből adód­nak. A résztvevők a napiren­den szereplő kérdésekben egyeztetett ajánlásokat fogad­tak el. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke szerdán a Központi Bizottság székhazában fogad­ta a VSZ katonai tanácsának tagjait. Medvegyev elemzése egy tudományos ülésen Újrogondolni n l eszméket Elmúlt az az idő, amikor a szocialista építés nemzeti sa­játosságait már-már a marxiz- mus—lenini zmustól és a szo­cialista internacionalizmustól való eltávolodásként fogtuk fel, hangoztatta egyebek kö­zött Vagyim Medvegyev. Az SZKP KB PB tagja, a KB tit­kára egy moszkvai nemzetkö­zi tudományos tanácskozáson szólalt fel kedden. — A történelemben vannak időszakok, amikor szükségessé válik a megtett út alapos vé­giggondolása. A szocialista építés folyamatában ma ilyen határhoz értünk — mutatott rá Medvegyev. A hetvenes évek végén a szocializmus a gazdasági fejlődés ütemét te­kintve elveszítette a tőkés társadalmakkal-szembeni elő­nyét, s egyre inkább lema­radt a műszaki fejlődésben is. Medvegyev felhívta a fi­gyelmet azokra a súlyos kö­vetkezményekre, amelyekkel a len inizmus dogmatikus értel­mezése, a sztálini időszak hi­bái és a szocializmus eltorzí­tása mélyen gyökerezik: a szocializmus emberi lényegétől való eltávolodásban — hang­súlyozta. Az ötvenes-hatvanas évek­ben a sztálini elméleti torzu­lások kritikai újragondolására tett kísérletek végső soron ku1 darcot vallottak a szubjektív megközelítés és a kapitalizmus fölötti gazdasági győzelem mindenáron való hajszolása miatt — mutatott ré Medve­gyev. Ez mutatkozott meg ab ban a tézisben is, miszerint a Szovjetunióban létrejött a fejlett szocialista társadalom. Medvegyev ezután megem? litette, hogy a szovjet társa­dalomtudományban és a saj­tóban az utóbbi években éles vita bontakozott ki a marxiz­mus—leninizmus lényegéről. Sajnálatos, hogy még a lenini örökséget is megpróbálták be­feketíteni — mondta Medve­gyev. A lenini szocializmus- ko-ncepcióhoz való fordulás nem egyszerűen az ahhoz való visszatérést jelenti, hiszen lenini eszméket a mai fel­tételekkel összevetve leéli új­ragondolni. Ennek folyamatá­ban rendkívül fontos a szo­cialista országok tapasztala­tainak összegzése, általánosí­tása. Komolyan újra kell gondol­nunk a szocializmus gazdasá­gi alapjairól vallott felfogá­sunkat is. Még nemrégen is azt tartottuk a szocialista át­alakulás kritériumának, ha kialakult a tökéletesen köz­pontosított tervgazdaság. Alá­becsültük a vállalatok gazda­sági önállóságát, a kereskedel­mi és pénzviszonyok jelentősé­gét. Hangsúlyozta, hogy a Szov­jetunió elképzelhetetlennek tartja a szocialista gazdálko­dást a központ erőteljes . sze­repe nélkül. Medvegyev ezután a szocia­lizmus társadalmi rendszeré­nek átalakításáról beszélt. — Meg kell valósítani a szocia­lizmus alapvető politikai el­vét: a munkások teljhatalmát, azt. hogy a dolgozók valóban részt vegyenek minden . álla­mi és társadalmi ügy eldönté­sében. A szocialista pluralizmus si­keres megvalósításának Med­vegyev szerint három felté­tele van. . Égy: szervezetek, egyesületek, intézmények rend­szerének széles hálózata, amely adeküátan és rugalmasan fe­jezi ki a társadalmi érdekek sokféleségét. Kettő: a párt funkcióinak és módszereinek következetes módosítása, mélyreható demokratizálás. Három: a szocialista jogállam eszméjének gyakorlati meg­valósítása. A szocializmus új koncep­ciója elválaszthatatlanul ösz- szefügg annak végiggondolásá­val! hogy milyen helyet fog­lal el ez a koncepció mai vi­lágunkban — mondta, hozzá­téve, hogy vissza kell térni a békés együttélésről vallott le nini felfogáshoz. A békés együttélést hosszú távú folya­matként. képzeljük, .el,:,,s- -Ab­ban is- bizonyosak vagyunk, liogy a két társadalmi rend nem párhuzamosan fog fej­lődni, hanem óhatatlanul ke­resztezi egymást a két fejlődé­si út. Természetesen nem lehet szó a két rendszer konvergen­ciájáról,‘ összeolvadásáról. De manapság, amikor az általános emberi értékek messzemenően konkrét megtestesülést nyer­nek, s mindenekelőtt az em­beri nem túlélésének biztosí­tásában. az általános emberi értékek kerülnek az első hely re a nemzetközi kapcsolatok­ban, ezek képezik az új poli­tikai gondolkodás magvát. Európai Rektori Konferencia A GATE jövendőbeli tag A vendégek dr. Petrasovits Imre rektor kíséretében, az egye­tem állattani és vadbiológiai intézetével ismerkedtek. (Gottlieb Géza felvétele) Külföldi vendégek látogat­tak tegnap a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetemre: az Európai Rektori Konferencia (CRE) olasz elnöke. Carmine Romanzi professzor és svájci főtitkára dr. Andris Barblan az intézmény rektorának, dr. Petrasovits Imrének meghí­vására érkeztek Gödöllőre. A későbbiekben ugyanis a GA­TE is csatlakozni kíván a konferenciához. A nemzetközi szervezet működéséről, céljai­ról a főtitkárt kérdeztem. — Az Európai Egyetemek Rektorainak Konferenciája ál­landó szervezet, székhelye Genf. Első csoportja még 1955- ben alakult Angliában, de a hivatalos dátum 1964. ekkor írták alá -alapszabályzatát Göttingenben. Jelenleg 370 tagja van, többnyire Nyugat- Európából, ám néhány éve szocialista országok — Jugosz­lávia. Lengyelország — egye­temei is részt vesznek mun­kájában: -Magyarországról' a Budapesti Műszaki Egyetem tartozik tagjai közé. A jelent­kezési . kérelmeket egy nem­zetközi állandó bizottság bí­rálja el, de ügy látom, sem­mi akadálya annak, hogy jö­vőre a gödöllői intézmény is a szervezet hivatalos tagjainak sorába léphessen. — Milyen feltételeket kell teljesítenie a konferenciához csatlakozni kívánó egyetem­nek? — Mi négy ilyen pontot határoztunk meg: ne túl új alapítású, hanem bizonyos múlttal rendelkező legyen; ad­jon visfonylag széles, általá­nos képzést több karon; fog­lalkozzon az oktatás mellett kutatással is; és adjon dokto­ri képesítést. — Milyen előnyöket bizto­sít tagjainak a CRE? — Hat hónaponként konfe­renciákat rendezünk 100-120 rektornak különféle témákból. A következő májusban lesz a svédországi Uppsalában, ahol arról lesz szó, miként tudja az egyetem előteremteni a pénzt a hallgatói gyakorlatok­hoz Időről időre speciális té­mákban szemináriumokra hív­juk a felsőoktatási intézmények vezetőit; jövőre Lausanne-ban azt tárgyaljuk majd meg. mi­lyen pénzügyi lehetőségei van­nak egy egyetemnek az állami támogatáson kívül. Ezen kí­vül jó kapcsolatokat építet­tünk ki a nagy nemzetközi szervezetekkel, például az UNESCO-val; ha ezek ülései­nek napirendjén a felsőok­tatást érintő kérdések szere­ptelnek, mi is küldünk oda képviselőket. Szervezzük a hallgatók, és^ oktatók nemzet­közi cseréjét, természetesen nem egyedül, hiszgn titkársá­gunk csak néhány munkatárs­ból áll, häbem a kormányza­tokkal együttműködve. Van­nak közös kutatási témáink is, ilyen például az európai egyetemek történetének négy­kötetesre tervezett kiadása, amelyen mintegy száz törté­nész dolgozik. Az első kötet jövőre jelenik meg Cam- bridge-ban angolul, München­ben németül, Lisszabonban portugálul. Az a célunk, hogy a rektorok megismerjék egy­mást, egymás problémáit, módszereit, barátok legyenek. Hiszen az egyetemek közös­séget alkotnak, a kultúra hor­dozói. Mörk Leonóra Parlamenti jegyzet Csillog-e majd a gyöngyszem? Mar aZ alsó nap délelőtt­jén látszott, hogy a mostani a legek országgyűlése lesz. Több szempontból is. Először is rendkívüli érdeklődés nyil­vánul még az ülésszak iránt: négyszázharminc bel- és kül­földi újságíró kérte akkredi­tálását. A sajtó munkatársai létszámfölénybe kerültek a padsorokban helvet foglaló képviselőkkel szemben ... Ez a rekord a napirendre kerülő témákkal, különösképpen a gazdasági társaságokról szóló törvénytervezet és a bős— nagymarosi vízi erőmű helyze­téről szóló jelentés benyújtá­sával magyarázható. Az utób­bihoz egyébként — a jelenle­gi állás szerint — nem keve­sebben, mint húszán szólnak hozzá. Rebesgetik, talán csak szombaton fejeződik be a munka... Újdonságnak számít az is, hogy a parlament két meg­üresedett alelnöki posztjának betöltésére három jelöltet ál­lítottak. Az eddigiekhez ké­pest szintén formabontás az, hogy a napirendeket követő szünetekben nemzetközi sajtó- tájékoztatókat rögtönöz az Országgyűlés sajtóirodája. Az utóbbi hónapok, hetek esemé­nyei után az már nem is meg­lepő, hogy fölfokozott hangu­latban ülésezik a T. Ház. A Parlament előtt tegnap az al­ternatív katonai szolgálat be­vezetését sürgető, kétszáz fő­re becsülhető csoport gyüleke­zett és petíciót juttattak el a törvényhozás elnökéhez. A hí­rek szerint a bős—nagymarosi beruházás ellenzői Is de­monstrációra készülnek az ülésszak idején. A legek sorába tartozik a magyar jogalkotás gyöngysze­mének nevezett társasági tör­vény is. Amely végre nem ke­ret jellegű, s nem csatlakozik hozzá a végrehaj tási rendele­tek tömege A 339 paragra­fusból álló törvényhez viszont 360 oldalas részletes indoklás tartozik. Elfogadásával több magasabb szintű jogszabály — például a Polgári Törvény- könyv, a Munka Törvény- könyve, az állami vállalatok­ról, a szövetkezetekről, az ál­lami pénzügyekről szóló tör­vények, a felszámolásról szó­ló törvényerejű rendelet, szá­mos minisztertanácsi határo­zat és rendelet — módosítása, egyesek megszüntetése. új jogszabályok megalkotása vá­lik szükségessé. A törvény előkészítése mintaszerű volt. A képviselők már májusban megkapták a teljes szöveget, s két fordulóban tárgyaltak róla. Először alapelveit, majd részleteit vitatták meg. Kikér­ték egy sereg intézmény, szakma és érdekképviseleti szerv véleményét. A szélesen értelmezett társadalmi vita azonban elmaradt, hiszen a szakmailag is bonyolult alko­tással az átlagember nem tud mit kezdeni. S ha formája, előkészíté­se kivívta az elismerést, ak­kor ez igaz a tartalmára is. A nagy vállalkozói szabadságot biztosító szabályozás ugyanis átformálhatja gazdaságunkat, hozzájárulhat a szocialista piacgazdaság megteremtésé­hez. Minőségi változásként kell értékelni egyebek között a tőkeáramlást és a tőkepiac megjelenését Emellett a hőn áhított szerkezetváltást segíti az Is, hogy a lakosság a nép­gazdaság számára hasznos ter­melő és szolgáltató tevékeny­ségekbe fektetheti szabad pénz­eszközeit, és a külföldi műkö­dőtöké közvetlenül a hazai üzemekbe kerülhet. A tör­vény valamennyi társasági formát megnyitja a külföldi befektetők előtt is, s újra meg kell barátkoznunk olyan fo­galmakkal, mint az értékpa­pírpiac a tőzsde. A társasági törvény termé­szetesen nem hozhat azonnali alapvető változást a magyar gazdaság szerkezetében, hatá­± u

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents