Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-05 / 238. szám

1988. OKTOBER 5., SZERDA Jön a vonalkód Búcsú a katalóguscéduláktól Számítógéppel gyorsabban megy a kölcsönzés (Gottlieb Géza felvétele) Élmény volt, hogy itt lehettünk Csak fejből mesélhettek Bár a kora délelőtt nem a mesemondás ideje, tegnap 14 leányzó és két fiú gyűlt össze az ország tizenegy pontjáról azért, hogy mesét mondjanak. Nem úgy, mint szüleik tették egykoron, az ágyuk szélén ülve, mikor lefekvés előtt altatták csemetéjüket, hanem felnőtt hallgatóság előtt, versengve egymással. ^ Attól tartok, nem értem 6 a modern idők szavát. Ki- í állításokon, táborokban, 4 szakköri foglalkozásokon 4 mindig ámulva figyelem a $ gyerekeket, akik alig érik $ fel a számitógép billentyű- 6 zetét, de egész álló nap a 4 képernyő előtt kuporog­ni nak, és nagy szakértelem- 4 mel nyomogatják a gombo- 4 kát. Igaz, ők többnyire 4 fiúk... Engem idegesít a 0 vibráló monitor, a sípoló ^ komputerhang, és az is, 4 hogy helyettem egy gép tö- '4 ri a fejét. De tagadhatat- 4 lan, hogy a számítástech- % nika hatalmas segítséget £ jelent: leegyszerűsíti és á meggyorsítja a munkát. A komputernek köszönhető, ha megváltozik az a kép is, amelyik az átlagolvasóban az átlagkönyvtárosról alakult ki: ő az a valaki, aki a pult mö­gött naphosszat katalóguscé­dulákat válogat, felszólításo­kat postáz, késedelmi díjat vasal be, és egy titokzatos rendszer alapján különféle színű műanyag lapocskákat dugdos az olvasójegyekbe. Megnyerték a komputert Szentendrén, a Pest Megyei Művelődési Központ könyv­tárrészlegében hamarosan el­tűnnek a nehezen kezelhető, bonyolultan adminisztrálható tasakok. Helyüket a pult te­tején már ott álló számítógé­pes rendszer veszi át. A prin­terrel együtt körülbelül 400 ezer forintot érő IBM PC AT gép nem a művelődési köz­pont bőkező költségvetését dicséri; a pénzt pályázaton nyerte az intézmény. Ugyan­ilyen úton, egy művelődési minisztériumi pályázatnak kö­szönhetően került Szentend­rére az egyébként 70 ezer fo­rintért kapható program, ame­lyet eredetileg a békéscsabai Számítástechnikai és Ügyvi­telszervező Vállalat készített az ottani megyei könyvtár megrendelésére. Az IBM egy hónapja, augusztus vége óta üzemel a PMKK-ban Tárolja a beirat­kozott kölcsönzőket nevük, újonnan kapott olvasójegy- számuk és foglalkozásuk alap­ján. Ez utóbbi nyilvántartás nagyon hasznos, hiszen ha például középiskolás rendez­vényre készül a könyvtár, pil­lanatok alatt kiderül, kinek érdemes meghívót küldeni. Egy gombnyomásra megje­lenik a képernyőn, hogy az adott olivasónál milyen köny­vek találhatók, vagy egy bi­zonyos kötetet ki kölcsönzött ki. Jelzi a gép. ha egy doku­mentumot valaki előjegyezte­tett, és azt is, ha megfeledke­Egy fesztivál második díja Táborfalvai siker Minden második esztendő­ben megrendezik az angliai Middlesbrough-ban a nemzet­közi zenei és táncfesztivált és -versenyt. Az idén kilenced­szer került sor erre a rangos eseményre. A fesztivál népzenei vetél­kedőjén 25 ország együttesei és szólistái vettek részt; ösz- szesen 3500-an. A hazai színe­ket a táborfalvai Csutorás együttes képviselte és meg­szerezte az előkelő második helyet. Vezetőjük, Birinyi Jó­zsef, a népművészet ifjú mes­tere külön produkciójával el­nyerte a szóló kategóriában a fesztiváldíjat. Birinyi József szereplése annyira sikeres volt, hogy még az eredményhirdetés előtt há­rom meghívást kapott; Fran­ciaországba, Finnországba és Hollandiába. A táborfalvaiakat a KÖTA delegálta az angliai fesztivál­ra, ahová az ÁISH és az Ör­kényi Nagyközségi Közös Ta­nács támogatásával utazhat­tak el. A bizalmat várakozá­son felül megszolgálták. zett a lejárt határidőről. Ilyen­kor listát készít a késlekedők­ről, figyelmeztető levelet nyomtat, majd újabb parancs­ra szigorú felszólítást ír. Se­gítségével minden este elké­szítik a napi statisztikát — a kölcsönzők és a kölcsönzött dokumentumok aznapi szá­mát —, és az úgynevezett mentést: ilyenkor a gép napi helyzetét másolják át, hogy esetleges hiba vagy törlődés esetén vissza lehessen tölteni. Már lassúnak találják Ez az IBM személyi számí­tógép még csak az első lépés a könyvtár és a művelődési központ komputerizálásában. A tervekben szerepel egy to­vábbi gép beszerzése. Ezen már fejlesztőmunkát is lehet majd végezni; újabb progra­mokat írná, s akkor nam kell külső cégtől vásárolni. Többek között az új programok kidol­gozása lesz a feladata Bazsó Gábornak, a könyvtár fejlesz­tőjének, aki a többi munka­társat is megtanította a be­rendezés használatára. A könyvtárosok rövid idő alatt megbarátkoztak a tevékenysé­güket megkönnyítő új techni­kával. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy — Al­mást Gertrud könyvtáros sze­rint — már lassúnak találják a készülék diktálta tempót. Ezen a gondon is segít majd a tervezett vonalkódos eljárás. BIOTECHNIKA GÖDÖL­LŐN. Napjainkban gazdasági fejlődésünk egyik legnagyobb tehertétele az, hogy a tudo­mányok különféle területein elmulasztottunk időben jegyet váltani a fejlődés nemzetközi gyorsvonatára és mire észbe kaptunk, addigra nehezen be­hozható hátrányba kerültünk. A tudományos intézetek jelzé­seit — köztük az Akadémiáét — félvállról véve oly esetek­ben bántunk szűkmarkúain az anyagiakkal, amikor éppen az ellenkezőjére lett volna szük­ség. Azt hiszem, hogy mindezt nem kell különösebben részle­tezni, hiszen a példák serege lenne megidézhető terhelő ta­núként. Ehelyett hadd szól­jak egy olyan tudományágról, amelyben úgy rémlik idejé­ben tesszük az első lépéseket, ez pedig a biotechnológia. Igaz, ez sem jár gyerekcipő­ben, mert az Egyesült' Álla­mok, Franciaország és Japán bizonyos kutatásokat már megalapozott, azonban a me­zőgazdaságban elért eredmé­nyeinkből kiindulva jó remé­nyeink vannak arra, hogy új fejezetet nyithatunk a nö­vény- és az állattenyésztés­ben. Az Akadémia kezdeménye­zése nyomán kialakult kisebb kutatócsoportok ígéretes ered­ményekkel kecsegtetnek a ge­amelyhez a programot már megvették, de a printer, a le­olvasó ceruza még hiányzik. Az új módszer azt jelenti, hogy az olvasók és a kölcsönzött kötetek mellett számítógépre kerülnének az intézmény ösz- szes dokumentumát nyilván­tartó katalógusok is. Hosz- szadalmas munka vár majd a könyvtár dolgozóira, hiszen magát a kódot hordozó vona­lakat még csak kinyomtatja a gép, de az adatokat egyenként beütögetni, és az elkészült cé­dulákat felragasztani a majd 200 ezer kötetre, az ő dolguk lesz majd. Igaz, ez csak egy­szeri, nagy nekirugaszkodást igénylő feladat, s utána vég­leg búcsút mondanak a kata­lóguscéduláknak. Elég egyet­len húzás a fényceruzával, és a szám máris a gép memóriá­jába kerül. Kétezer-háromszáz olvasónál —- a gyerekekkel együtt ennyien tagjai most a megyei könyvtárnak — ez nagy segítséget jelent. Másutt is felhasználható A megyében jelenleg egye­dülálló rendszernek a fentie­ken kívül számos további fel­használási területe létezik. Nem pusztán az adminisztrá­ció bonyolultságán könnyít, hanem a népművelőknek is lehetőséget kínál szakmai elemzések készítésére. M5rk Leonóra netikai átültetések révén új termények honosítására, a műtrágya és általában a ké­miai szerek kiküszöbölésére. Felkarolta ezt a MÉM is és így jövőre tető alá kerül Gö­döllőn a kutatás fellegvára, a négyezer négyzetméteres la­boratórium, a Magyar Bio­technológiai Intézet. Balogh István, a rádió szer­kesztője és műsorvezetője dr. Pongor Sándort, a leendő igazgatóhelyettest felkeresve, elsősorban azt firtatta, vajon nem légvárat építünk-e Gö­döllőn, fogjuk-e állni a sarat a gazdagabb országokkal. A fiatal tudós megnyugtatta, hogy nincs ok a kételyre, hi­szen még ha meg is előzné­nek valamiben — erre is fel kell készülni — azonnal át kell venni. Nem beszélve ar­ról, hogy a termelésben is szükség van azonnal hozzáér­tő szakemberekre. A beszélgetésből kiderült, hogy semmit sem bíztak a véletlenre. Nemcsak az épü­letet tervezték meg céljának megfelelően, hanem a szak­embergárdát is gondosan számba vették. Már eddig ki­válogattak 45 tehetséges fia­talt, akiknek továbbképzését, megfelelően irányítják. Most éppen az idősebbek kiválasz­tása van napirenden, köztük olyanoké is, akik jelenleg kül­földi kutatóintézetben dolgoz­A váci Duna-part jövője Tájépítészet Együttműködési megállapo­dást kötött a váci tanács és a baranyai alkotótelepek ve­zetősége a váci Duna-parti sétány komplex tájépítészeti és művészeti rendezésére. Ezért jövőre szimpóziumot szer­veznek, amelyre a fenti té­mával foglalkozó pályázattal lehet jelentkezni. A rendezőik biztosítják szá­mukra, hogy egy hétig Vá­cott teljes ellátással és a szükséges technikai feltételek­kel készülhessenek föl a ter­vezésre. Ezt követően három hónapig a villányi szobrászte­lepen lakhatnak. Ellátásukról, útiköltségükről a szükséges anyagokról és technikai esz­közökről, s napi 120 forint ösztöndíjról is gondoskodnak. A szimpóziumra pályázhat­nak azok a magyar képző-, ipar- és építőművész kollek­tívák, amelyek képviselője tagja a Magyar Népköztársa­ság Művészeti Alapjának, vagy a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének, illetve a Fiatal Képző- vagy Iparművészek Stúdiójának. A pályázatnak tartalmaznia kell a jelentkezők szakmai önélet­rajzát, eddigi munkáikat be­mutató — legkevesebb öt — fotót vagy diát, valamint a kiírásra vonatkozó, lehetőleg illusztrált, elképzeléseket. A pályázatokat január 31-ig lehet beküldeni a baranyai al­kotótelepre (Siklós, Vajta J. tér 2. Pf.: 11. Telefon: 462 Siklós), s ezeket független bi­zottság bírálja majd el. A döntésről a pályázót február 28-ig értesítik. Kérik, hogy a pályázatokat a kollektívák képviselőjének megjelölésével küldjék meg. ö csak magyar állampolgár lehet, de a kollektíva tagjai külföldiek is lehetnek. Rész­letes megbeszélést is tartanak november 26-án 11 órakor Vácott, a Levéltárban. Elkezdte őszi szezonját a Budapesti Művészetbaráton Egyesülete. Máris számos olyan programot bonyolítanak le, amelyen méltán számíta­nak nemcsak a tagok sorában szereplő Pest megyeiek, ha­nem az érdeklődők, pártolók részvételére is. Vácott, a Szőnyi Tibor Kór­házban épp a hét elején nyílt meg Riba Márta önálló kiállí­tása. A bemutatón az alkotó­ról és műveiről Pogány ö. Gábor művészettörténész szólt. A budapesti, népligeti Jur- 1 taszínházban hétfőn Szárszó nak, mivel itthon erre nem volt eddig lehetőségük. KÖZELRŐL ÉS TÁVOL­BÓL. Az utóbbi időben fel­fokozott érdeklődés kíséri köz­véleményünkben azt a roha­mos fejlődést, amit Kína mu­tat. Igaz, máról holnapra nem lehet csodát művelni, de két­ségtelen, hogy a nehézségek és a hiányosságok ellenére az életszínvonal minden ed­diginél magasabb. Egyebek között erről esett szó a stú­dióban abban a beszélgetés­ben, melyet P. Szabó József folytatott Galla Endrével, az egyetem kínai és kelet-ázsiai tanszékének vezetőjével, és Tálas Barnával, a kínai gaz­daság kitűnő értőjével. Mind­kettő alapos ismerője ennek a hatalmas országnak, hiszen az ötvenes évek elején, mint as­piráns ösztöndíjasok elsőként kerültek a pekingi egyetemre. Éppen ezért van összeha­sonlítási alapjuk. „Számomra Kína ismerete bepillantás a történelem kísérleti műhelyé­be” — mondotta Tálas Bar­na. Minden korszakának szin­te ugyanaz az arca látszólag, ám az arcvonások másként rendeződtek át Olyan világ, ahol merőben más minden, mint nálunk. Az ország időn kívül él, jelen van ugyanis történetisége, vagyis, hogy mindig volt és mindig lesz. Szombathelyi Ervin Leendő óvónők és tanító­nők ünneplőbe öltözve, izga­tottan várták az országos me­semondó verseny kezdetét a patinás Zsámbéki Tanító­képző Főiskola aulájában. A verseny előtt dr. Tóth Albert főigazgató köszöntötte a meg­jelenteket, majd dr. Vastagh Júlia docens, aki a magyar nyelv és irodalom tanszéken a gyermek- és ifjúsági irodal­mat oktatja, mondta el az egybegyűlteknek, mi is az iga­zi célja a zsámbéki tanító­képző hagyományteremtő kez­deményezésének. Ezt, a tegnap rendezett országos mesemon­dó versenyt ugyanis az idén írták ki először. Figyelmeztetni szeretnék a leendő tanítókat és óvónőket arra, mennyire fontos, hogy megismerjék, ápolják és át­örökítsék a rájuk bízott ge­nerációra a folklór eme kin­csesházát. Benedek Elek, aki­ről a mesemondó versenyt el­nevezték, tiszta forrásból gyűjtötte és ápolta is a ma­gyar mese- és mondakincset. A szervezők ezzel a kezdemé­nyezéssel is tisztelegni kíván­tak előtte. Dr. Vastagh Júlia versenyt megnyitó szavai érdemesek arra, hogy szó szerint is idézzünk belőle: Egy régi kas­tély kápolnájában vagyunk, amelyet hajdan vallási áhítat töltött meg. Most a profán mesevilág varázsát szeretnénk itt megidézni, hogy a ver­senyzők önfeledten tudjanak mesélni. A hallgatóságnak azt kívánom, hogy éljék át a me- sevárás kellemes izgalmát, a meseélménnyel megajándéko­és Püski Sándor címmel Pető- vári Agnes irodalomtörténész tartott előadást, melyet köny­vek, folyóiratok bemutatója színesített és tárlat nyílt a népi írók arcképeiből. Az egyesület rendezésében Pro­kop Péter képeiből — melye­ket a Rómában élő alkotómű­vész ajándékozott a Budapes­ti Művészetbarátok Egyesüle­tének — a kisvárdai Rétközi Múzeumban nyílt kiállítás és tart október 30-ig. A művészetbarátok ma, szerdán a TSZKER Mária ut­ca 20. szám alatti székházá­ban találkoznak. Délután fél hat órakor kezdődik program­juk. Ezúttal M. Kiss Pál mű­vészettörténész tart előadást a francia impresszionizmusról, diavetítéssel egybekötve. Az egyesület kiadásában megje­lent Rodin című könyvecské­jét a fordító, Gábor Zsuzsa dedikálja. zott gyermek örömét. A zsűri­nek pedig a versenyzők és a szervezők nevében kívánom, hogy a mai napon tudják megvalósítani az abszolút igazságot, amelyről, néha már- már azt hisszük, hogy csak a népmesékben létezik.” A verseny első fordulójá­ban az ifjú pedagógusjelöltek szabadon választott művet mondhattak. Egyetlen kikötés volt csupán: csak fejből mesélhettek, mint hajdanán a régi mesemondók. így aztán a mesedélelőttön volt, aki Mirr-Murr kalandjait, vagy Rémusz bácsi történeteit idéz­te jóízűen, akadtak, akik Ká- nyádi Sándor, illetve Benedek Elek írásait tolmácsolták a főiskolai hallgatókból álló kö­zönségnek. Az első fordulót követő szünetben két, helyben tanuló versenyző kislánnyal beszél­gettünk. Mindketten a tanító­képző főiskolai szakának II. éves hallgatói. Pósa Éva Bu­dapestről jelentkezett a főis­kolára, s a Három kívánság című népmesét mondta szí­nesen, élvezetesen. Óvónőkép­ző főiskolát végzett, s az óvo­dai gyakorlaton ezzel a me­sével aratta a legnagyobb si­kert az apróságok körében. Társa, Horváth Erika, a Szé­kesfehérvár melletti Nádorla- dányból került Zsámbékra. ö A három selypleány című népmesét adta elő, mert sze­rinte ez a tréfás mesécske áll a legközelebb az egyéniségé­hez. Arra a kérdésre, hogy a verseny kimenetelét illetően milyen helyezésre számíta­nak, szinte egyszerre, ugyan­azt válaszolták: Nem is érde­kes, hogy mi lesz tovább. Él­mény volt, hogy itt lehettünk, hogy meghallgathattuk a töb­bieket, akik szintén szeretnek mesét mondani. A verseny második részé­ben egyazon mesét mondták a továbbjutók, Benedek Elektől A szerencsét próbáló király­fit. A szakértőkből álló zsűri — amelynek elnöke: Küllös Imo­la néprajzkutató, az ELTE néprajzi tanszékének oktatója, tagjai: Benedek Katalin — Be­nedek Elek dédunokája — és Nagy Ilona néprajzkutatók, az MTA néprajzkutató cso­portjának tudományos mun­katársai — a két szereplés alapján az alábbi döntést hozta: Az I. díjat Pósa Évának, a Zsámbéki Tanítóképző Főis­kola hallgatójának, a II. díjat megosztva: Horváth Erika zsámbéki és Szabó Ildikó ka­posvári tanítóképzős hallga­tónak, a III. díjat pedig szintén megosztva Bartha Zsu­zsanna jászberényi és Balogh Gyula zsámbéki tanítóképzős hallgatónak ítélte oda. Antal Piroska \ A bukovinai székelyek kétszázhúsz éves történelme... SÍR AZ ÚT ElÖTTEM Négyrészes magyar történelmi dokumentumfilm I. rész: Hazátlanok II. rész: A hadak útján III. rész: Keresztúton IV. rész: Hazatértek írta: Csoóri Sándor és Sára Sándor Rendezte: Sára Sándor Osztrákok, románok, oroszok, németek festették át fölöttük az eget, megtagadva magyarsághoz tartozásuk elemi érzését.. Október 8-án, 15-és és 22-én (szombatonként) Százhalombattán, a Barátság Művelődési Központban! Moziüzemi Vállalat ADIOFIGYEL Művészetbarátoknak Kiállítások, előadások

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents