Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-05 / 238. szám
1988. OKTOBER 5.; SZERDA' A bürokraták szinte kiveszik a pénzt a zsebükből Vámosmikola nem hagyja magát ú Szakállas viccnek számít, J amikor az Idegen megkérdezi ^ a falu öregjét, ugyan, mondja ja már, Józsi bácsi, miért nem ^ harangoznak maguknál dél- y ben? Nagy sora van annak, y mondja az öreg, húsz okot is 2 tudnék mondani! Mondjon J hát egyet, kéri az idegen. 2 Hát, először is nincs harang... Valahogy így van ezzel Pásztor Imre, a perőcsényi Vörös Csillag Tsz elnöke is, amikor arról kérdezi őt az idegen, miért nincsenek istállók a szövetkezetben. Hát, először is, mert nincs tehén... Aztán mégis felsorolja az okokat, amiből kiderül, hogy 1976-ban, a három éve megszerzett diplomával a zsebében úgy jött a litkei fiatalember Vámosmikolára, hogy a nyakába szakadt egy mérleghiányos szövetkezet minden gondja-baja. Nemcsak az állattenyésztési ágazat volt veszteséges, hanem a térségben már hagyománynak számító bogyósgyümölcs-termesz- tés is. Lassan kialakult a stratégia, megszűnt az állattenyésztés, és három év alatt új telepítési programot dolgoztak ki, melynek eredményeképpen ma ribizkét, málnát, meggyet termesztenek. Pásztor Imre, mintegy nyo- matékot adva a történetnek, egy nehezen nyíló ajtajú Volga kormányához préseli magát, s ültetvénynézőbe invitál. A meggyes valóban szép, bár az idén a várt 45—50 vagon helyett a fagy miatt csak 35 vagonnyi termésük volt. A fű harsányan zöldell a fák alatt, távolabb a Börzsöny ködös párába burkolódzik, az enyhe lejtőn, ahol a gyümölcsfák állnak, azonban nincs se sár, se kátyú. — A gyep miatt — mondja az elnök — nincs erózió. A fű több csapadékot is tud tárolni, ami jót tesz a fáknak, s a rázógépeink, úgymond, „megeszik” a munkát. Megesett, hogy az egész térségben csak mi tudtunk betakarítani, amikor a nagy esők voltak ... Négy új utca 20 év alatt Koczó József, a községi pártvezetőség titkára egyben a szövetkezet alapszervezeti titkára is. Perőcsényben született, de a klasszikus formáció szerint került Vámosmikolára: benősült. A társközségekből így szivárognak a nagyobb településre az emberek, házat építenek, boldogulást keresnek. Ezért aztán nem csökken a lakosság száma sem Vámos- mikolán, ma 1700-an élnek itt, s az elmúlt húsz évben négy ú) utcát alakított ki a tanács s a téesz közösen. Az új telep a hatvanas évek végén kezdett kialakulni, s vett el egyre nagyobb területet a szántóból. További parcellázásra is sor kerül, a most még vadul virágzó mustár egyre kintebb szorul. — Az Ipoly utcában hét első osztályos gyerek lakik, s az már jelent valamit — mondja a párttitkár. — A tanáccsal közösen kidolgoztunk egy A mikolal új telep. Húsz év nak a olyan hosszú távú tervet, amivel elkerülhetjük a foglalkoztatási feszültségeket a térségben. A szövetkezetben 640-en dolgoznak, s mód van arra, hogy a fiatalok is megtalálják a nekik tetsző munkát. Az alapszakmákban ennek ellenére még mindig mutatkozik hiány, másutt azonban telített a létszám. Világos, ha valaki a komputerszakmában akar jeleskedni, azt nem az Ipoly völgyében találja meg, de jó keresetet biztosít az ÉGSZÖV lakatosüzeme, a téesz fafeldolgozója, a szövetkezet egész országra kiterjedő ipari szolgáltató ágazata, a Váci Kötöttárugyár és az Ala- gi Állami Tangazdaság gazdasági társulásában működő varrodája, valamint az Északpesti Sütőipari Vállalat sütőüzeme ... alatt négy új utcában sorakoz- házak (Fotó: Erdősi Ágnes) megmagyarázni a környezetünknek már aligha. A ribizkebetakarító gép története csak egy ebből a műfajból. A nyáron három hétig állt a munka, mert a vámhivatal addig nem adta ki a Joonas-cég által megküldött ékszíjat. Az elnök dühöngött, az ágazatvezetők szintén, a gyümölcs rohadt, az emberek meg álltak, és csodálkoztak. Fontos a jó közérzet — Mi megőrizni szeretnénk a falut — 'jegyzi meg Pásztor Ijnre —, nem elriasztani az embereket. Ezért áldozatot is vállalunk, hiszen nyilvánvaló, hogy nem éri meg a tanácsnak fenntartani a perőcsényi iskolát, de mégis megteszi, mert jó közérzetet biztosít az ott lakóknak. Az idősek klubja hálózat is bővült, október elsejétől már Tésán is működik. Élénk a közösségi szellem, de igaz az is, hogy az emberek olykor nem tudják, miről, mit gondoljanak. Jönnek is, kérdeznek, s van, hogy csak biztató szavakat tudok mondani. Néhány percig tűnődik, azután folytatja: — A legfontosabb az, hogy a realitás talaján álljunk Az embereket az érdekli, hogy megéljenek, megteremtsék ehhez az alapot. Nem szeretik, ha szép szavakkal becsapják őket. A mi elképzelésünk az, hogy új értéket csak az alapágazatok tudnak előállítani, s ezért a termelő beruházásokat részesítjük előnyben. Ezzel nemcsak stabil gazdálkodást érünk el, de biztosítjuk az emberek megélhetését is. Van azért bőven keserűség. A bürokraták úgyszólván kilopják a pénzt a szebünkből. Mi vezetők tudjuk, hogyan, de Az ökumenikus tanács üzenete A kisebbség érdekében Tóth Károly református püspök, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának elnöke levelet intézett a romániai nemzeti kisebbség érdekében Henry Plumbhoz, az Európa Parlament elnökéhez. Az üzenet emlékeztet arra, hogy a tanácshoz tartozó keresztyén felekezetek hívei — a református, az evangélikus, a baptista, a metodista egyház, a szabadegyházak tanácsa és az ortodox egyházak — többször kifejezték aggodalmukat a kisebbségeket fenyegető veszélyek miatt. Most a kontinens békéje, a népek egymás mellett élése érdekében munkálkodó nemzetközi fórumhoz fordulnak a nemzeti kisebbségek helyzete miatt, amelyeknek immár puszta létét veszélyezteti a román kormány nemzetiségi politikája. A levél a továbbiakban részletezi a „homogenizálás- nak” nevezett román elképzelést, majd leszögezi: a román politika olyan eszközöket állított céljai megvalósításának szolgálatába, amelyek ellene szólnak az európai kultúrának és gondolkodásmódnak, valamint az érvényes nemzetközi szerződéseknek. Az üzenet végül hangsúlyozza: az ökumenikus tanács nyomatékkai kéri az Európa Parlamentet, szenteljen figyelmet ennek, az európai gondolkodástól és az alapvető emberi erkölcsöktől idegen, fájdalmas jelenségnek. Tiszta beszéd, igaz szó — Az emberek nagy többsége tiszta beszédet és tiszta gondolkozást igényel — összegez Koczó József. — A valóságot, még akkor is, ha az olykor nem olyan szép, de igaz. Ez az az alap, amiről el lehet, és el szabad indulni. Harangszó lódul puhán, a dombok felerősítik, s a szelek viszik tovább a hangját. Pe- rőcsény templomának tűtornya kékes párába vész, ahogy egyre- távolabb-kerülünk a falutól. A borpincéknél őszi darazsak zsonganak, előttünk rönkfákat szállít egy traktor, tetejükön fiatal srác hasal, s ránk nevet. A házaknál kék, tiszta füst vetélkedik a levegővel, fáradó rózsák adják illatuk utóját a kertekben. Vámosmikola is harangszóval búcsúzik. Bellér Ágnes Központi segítséget kérnek Még korrigálhatnak Vágvölgyi Józsefnek, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettesének vezetésével ülést tartott tegnap a megyei tanács bős— nagymarosi vízlépcsővel foglalkozó koordinációs bizottsága. A testület áttekintette az építkezéssel összefüggő regionális vízellátó és szennyvíz- elvezetési rendszerek tervezési, beruházási, illetve üzemeltetési feladatait, valamint a területen folyó kisajátítások helyzetét, tapasztalatait. A térség vízellátásával, illetve szennyvízelvezetési rendszerének fejlesztésével kapcsolatban felvetődött kérdéseket az érintett települések vezetői és a beruházásban közreműködő szervezetek képviselői vitatták meg. összességében elmondható, hogy új vízellátó rendszerek létesítésével és a szennyvízelvezető hálózat fejlesztésével a problémák jelentős részére már most van megoldás, s a még vitatott kérdésekben is belátható időn belül megszületik a döntés. Ezek közül az egyetlen nagyobb gondot a Nagymaros—Vác közötti szennyvíz- csatorna rekonstrukciója és fejlesztése okozza, amelyhez a helybéliek központi támogatást kérnek. A kisajátítások helyzetéről szólva a tanácskozáson elhangzott, hogy az eddig példa nélküli folyamatban, a 7 települést, 870 ingatlant, 1200 tulajdonost érintő eljárásokban elenyésző számú, mintegy 4—5 százalékos azoknak az ügyeknek az aránya, amely az első fokon eljáró hatóságnál nem zárult megnyugtató módon egyezséggel. A legtöbb vita Zebegényben folyt, ahol az érintettek csak a part feltöltése után tudják majd meg, hogy például a lebontásra ítélt ingatlanok helyébe építtethetnek-e újakat. Ezért a koordinációs bizottság úgy foglalt állást, hogy a település részletes rendezési tervének elfogadása után a tulajdonosok még korrigálhatják utólag az eddigi egyezségeket. Csúzlival lőttek a motorvonatra Kényelmes és megbízható Már a szobi vonalon végzi próbafutásait a Ganz-MÁVAG és a Ganz Villamossági Művek által közösen kifejlesztett és gyártott elővárosi motorvonat második szerelvénye is. Tegnap a Nyugati pályaudvaron össze is kapcsolták az elsővel, amely két hónapja menetrendszerűen közlekedik. Az utasok szerint gyors és kényelmes az új vasúti jármű, amelyből a tervek szerint hamarosan több is forgalomba állhat, ha... Ha rendeződik a Canz-MÁVAG Mozdony- és Vagongyár Vállalat megrendült gazdasági helyzete. A mozdonyvezetőknek is az a véleményük, hogy megbízhatóan működnek a szerelvények berendezései. Tapodi Imre például elmondta, hogy a központi utastájékoztatással és az ajtók zárásával sok gond- tól-bajtól kímélik meg az embereket. Sajnos, már az első útjaink egyikén megrongálták az egyik kocsit, a pályák környékén játszadozó gyermekek egyike csúzlival lőtt a robogó vonatra. S az utasok is kísérleteznek: megtörtént, hogy valaki a lábával akadályozta meg az ajtók zárását, s ezzel a vonat elindítását, csaknem negyedórás késést okozva ezzel. Az első motorvonattal eddig nem volt különösebb gond, h í csak azt nem számítjuk, hogy a konstrukció miatt állóhelyzetből egy kissé nehezen mozdul el, ám azután már megfelelően gyorsul. Az új szerelvényt sokan csodálhatták meg eddig is, s még többen utazhattak is rajta. A tetszetős kocsik vonzzák a tekintetet, s bizony megesett már az is, hogy Gödön Tapodi Imre szerint gyors és megbízható a motorvonat (Gottlieb Géza felvétele) egy idős ember a felszállás előtt megkérdezte Tapodi Imrétől: „Tessék mondani, a magamfajta szegény ember is felszállhat erre a gyönyörű masinára?" Kongresszus előtt a délszlávok Küldöttválasztó ülések Tizedik kongresszusára ké szül a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége. Az ötévenként sorra kerülő eseménynek decemberben Pécs Módosítják az adótörvényeket Garanciát kérnek a képviselők Amikor tavaly szeptemberben az adóreformról tárgyalt a parlament, akkor dr. Dobi Ferenc, Pest megye 6. sz. választókerületének képviselője, a MEDOSZ főtitkára a szak- szervezeti mozgalom nevében szólalt fel az ülésszakon. Elfogadta a két adótörvényt, ugyanakkor kételyeinek is hangot adott. Az akkor elmondottak egy része sajnos ma is aktuális, s könnyen elképzelhető, hogy megint részt vesz a ma kezdődő ülésszak vitájában. • A parlament az adótörvények módosítására készül, s ebből az alkalomból tanulságos lehet az egy évvel ezelőtti események felelevenítése. Mi volt tavaly szeptemberben a szakszervezetek álláspontja? — Abból indultunk ki, hogy szükséges az adóreform bevezetése, hiszen a stabilizáció egyik eszköze lehet, ugyanakkor akadtak fenntartásaink is. Parlamenti felszólalásomban megfogalmaztam ezeket. A lényege az volt, hogy mérsékelni kell az inflációs hatásokat, az életszínvonal romlását. Jeleztük azt is, hogy fennáll a teljesítmény-visszatartás veszélye. Javasoltuk a kormánynak, hogy az adóreformot kapcsolja össze a teljesítményelven alapuló bérreformmal, a rászorultság elve alapján kidolgozandó szociálpolitikai csomagtervvel. Sürgettük a lakásgazdálkodás reformját, a nyugdíjtörvény módosítását, az egész társadalmat érintő foglalkozáspolitika megteremtését. Nagyon fontosnak ítéltük a láthatatlan jövedelmek megfogását. • Ennek fényében hogyan értékeli az elmúlt kilenc hónap tapasztalatait? — A tapasztalatok arról győztek meg, hogy a bérből és fizetésből élők jövedelme ellenőrizhető, adóztatható, ám a láthatatlan jövedelmek nem kerülnek napvilágra. Ez ellentmond a társadalmi igazságosságnak, az egyenlő közteherviselés elvének, ellentétes az adóreform kinyilvánított céljával. Problémát okoz a teljesítmény-visszatartás. Példának okáért csak a r ezőgazdasági dolgozók elkötelezettségének tudható be, hogy gond nélkül zajlottak a nyári, zajlanak az őszi munkák, mert anyagilag bizony rosszul járnak. Ezt nem lehet távlatokban fenntartani. Abból ke” kiindulni, hogy a teljesítmény-visszatartás se a társadalomnak, se a gazdálkodóknak, se az egyéneknek nem érdeke. Ezért meg kell változtatni az adótáblát, csökkenteni kell a progresszivitást. Gyorsítani kell a bérreformot, hiszen 1989-ben az elképzelések szerint még az első lépésre sem kerül sor. Olyan lakásgazdálkodás kell, ami kedvezményekkel segíti az első lakáshoz jutást. Sajnos kitolódik a nyugdíjrendszer korszerűsítése is. Legalább annyit el kell érnünk, hogy ne csökkenjen a nyugdíjak reálértéke. A szociálpolitikában is akadnak tennivalók. Végezetül az elmúlt kilenc hónap tapasztalatai közé tartozik az is, hogy a vállalatok a könnyebbik megoldást választják akkor, amikor dolgozóikat elbocsátják. Mintha az elbocsátás lenne a cél, holott csupán — nem egyetlen — eszköze a termékszerkezet átalakításának. • Az ülésszakon beterjesztendő módosítások nem tükrözik ezeket a várakozásokat, inkább csak technikai, s nem tartalmi változások kerülnek napirendre. Mit tehetnek a képviselők, a szakszervezetek ebben a helyzetben? — Néhány javaslatunk azért bekerült a módosítások közé. Így például az, hogy a jövő évtől a nagycsaládosokhoz hasonlóan gyermekenként havi ezer forint adócsökkentési kedvezményben részesüljenek a kétgyermekes, egyedülálló szülők. Kezdeményezésünkre megszűnne a lakásépítéshez, -bővítéshez szükséges anyagok és szolgáltatások visszaigényelhető forgalmi adójának felső határa, s ugyanúgy korlátozás nélkül kérhető vissza az áfa a közművesítések esetében. Ugyanakkor több igényünk ezúttal nem teljesül. Ilyen az is, hogy a gyermek- és csecsemőruházati cikkek nulla adókulcsosak legyenek, hogy megváltozzon az adóelőleg-számítás rendszere, az adósávok és -kulcsok az inflációkhoz igazodjanak. A bizottsági üléseken és egyéb fórumokon ígéretet kaptunk arra, hogy a decemberi ülésszakon visszatérünk a legégetőbb problémára, az adótábla módosítására, hogy az elvonások ne gátolják a teljesítmények növelését. Joggal várjuk el a szakminisztérium vezetőitől, hogy ezt a megállapodást betartsák. Erre vonatkozóan már a mostani ülésszakon garanciákat kell kapnunk. Kövess László ad otthont. S mint általában mindenhol napjainkban, a délszlávok körében is nagy a mozgolódás a kongresszust megelőző időszakban. Ezekben a hetekben tartották és tartják meg a Pest megyei délszlávok is küldöttválasztó üléseiket. Az elmúlt héten Pomázon találkoztak a budakeszi, csobánkai és pomázi szerbek, vasárnap a százha- lombattaiak vitatták meg a nemzetiségi élet aktuális kérdéseit, előtte Tökölön és Szentendrén találkoztak hasonló céllal a településen élő délszlávok. Ezen a héten pedig Szigetcsépen tartanak küldöttválasztó ülést a község szerb ajkú lakosai. A minap ült össze az MDDSZ választmánya is, ahol a X. kongresszusra készülő beszámolót, a határozati javaslatot, s a szövetség alapszabályának módosító tervezetét vitatták meg. A huszonnégy hozzászóló közül ketten, dr. Obronovics Olga, választmányi tag és Belos Péter, tiszteletbeli választmányi tag, a Pest megyében élő délszlávok gondjairól beszélt. Ezekből is kiderült, hogy milyen kérdések foglalkoztatják leginkább a szűkebb pátriánkban élő szerbeket, horvá- tokat. Legfontosabb feladatuknak az anyanyelv megőrzését és a hagyományok ápolását tartják. Az utóbbival nincs is gond, hiszen sok jól működő néptánccsoport gondoskodik arról, hogy ne merüljenek feledésbe az évszázados délszláv dallamok, ritmusok, táncok. Sérelmezik azonban a pomáziak — s velük együtt sok szerb —, hogy a beszélt és az írott nyelv nem különül el markánsabban. Akadnak olyan kérdések is, amelyeket feltétlenül tisztázni kell a következő kongresszuson. Ilyen például a választmányi tagok érdekképviseleti joga. A fentiekhez hasonló kérdések, gondok szinte minden küldöttválasztó ülésen felvetődtek a megye településein. Ezekre a kongresszusnak kell majd válaszolni.