Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-05 / 238. szám

1988. OKTOBER 5.; SZERDA' A bürokraták szinte kiveszik a pénzt a zsebükből Vámosmikola nem hagyja magát ú Szakállas viccnek számít, J amikor az Idegen megkérdezi ^ a falu öregjét, ugyan, mond­ja ja már, Józsi bácsi, miért nem ^ harangoznak maguknál dél- y ben? Nagy sora van annak, y mondja az öreg, húsz okot is 2 tudnék mondani! Mondjon J hát egyet, kéri az idegen. 2 Hát, először is nincs harang... Valahogy így van ezzel Pásztor Imre, a perőcsényi Vörös Csillag Tsz elnöke is, amikor arról kérdezi őt az idegen, miért nincsenek istál­lók a szövetkezetben. Hát, először is, mert nincs tehén... Aztán mégis felsorolja az oko­kat, amiből kiderül, hogy 1976-ban, a három éve meg­szerzett diplomával a zsebé­ben úgy jött a litkei fiatalem­ber Vámosmikolára, hogy a nyakába szakadt egy mérleg­hiányos szövetkezet minden gondja-baja. Nemcsak az ál­lattenyésztési ágazat volt veszteséges, hanem a térség­ben már hagyománynak szá­mító bogyósgyümölcs-termesz- tés is. Lassan kialakult a stra­tégia, megszűnt az állatte­nyésztés, és három év alatt új telepítési programot dolgoztak ki, melynek eredményeképpen ma ribizkét, málnát, meggyet termesztenek. Pásztor Imre, mintegy nyo- matékot adva a történetnek, egy nehezen nyíló ajtajú Vol­ga kormányához préseli ma­gát, s ültetvénynézőbe invitál. A meggyes valóban szép, bár az idén a várt 45—50 vagon helyett a fagy miatt csak 35 vagonnyi termésük volt. A fű harsányan zöldell a fák alatt, távolabb a Börzsöny ködös párába burkolódzik, az enyhe lejtőn, ahol a gyümölcsfák állnak, azonban nincs se sár, se kátyú. — A gyep miatt — mondja az elnök — nincs erózió. A fű több csapadékot is tud tá­rolni, ami jót tesz a fáknak, s a rázógépeink, úgymond, „megeszik” a munkát. Meg­esett, hogy az egész térségben csak mi tudtunk betakarítani, amikor a nagy esők voltak ... Négy új utca 20 év alatt Koczó József, a községi pártvezetőség titkára egyben a szövetkezet alapszervezeti tit­kára is. Perőcsényben szüle­tett, de a klasszikus formáció szerint került Vámosmikolára: benősült. A társközségekből így szivárognak a nagyobb te­lepülésre az emberek, házat építenek, boldogulást keres­nek. Ezért aztán nem csökken a lakosság száma sem Vámos- mikolán, ma 1700-an élnek itt, s az elmúlt húsz évben négy ú) utcát alakított ki a tanács s a téesz közösen. Az új telep a hatvanas évek végén kezdett kialakulni, s vett el egyre na­gyobb területet a szántóból. További parcellázásra is sor kerül, a most még vadul vi­rágzó mustár egyre kintebb szorul. — Az Ipoly utcában hét el­ső osztályos gyerek lakik, s az már jelent valamit — mondja a párttitkár. — A tanáccsal közösen kidolgoztunk egy A mikolal új telep. Húsz év nak a olyan hosszú távú tervet, ami­vel elkerülhetjük a foglalkoz­tatási feszültségeket a térség­ben. A szövetkezetben 640-en dolgoznak, s mód van arra, hogy a fiatalok is megtalál­ják a nekik tetsző munkát. Az alapszakmákban ennek el­lenére még mindig mutatko­zik hiány, másutt azonban telített a létszám. Világos, ha valaki a komputerszakmában akar jeleskedni, azt nem az Ipoly völgyében találja meg, de jó keresetet biztosít az ÉGSZÖV lakatosüzeme, a téesz fafeldolgozója, a szövet­kezet egész országra kiterje­dő ipari szolgáltató ágazata, a Váci Kötöttárugyár és az Ala- gi Állami Tangazdaság gaz­dasági társulásában működő varrodája, valamint az Észak­pesti Sütőipari Vállalat sütő­üzeme ... alatt négy új utcában sorakoz- házak (Fotó: Erdősi Ágnes) megmagyarázni a környeze­tünknek már aligha. A ribizkebetakarító gép tör­ténete csak egy ebből a mű­fajból. A nyáron három hétig állt a munka, mert a vámhi­vatal addig nem adta ki a Joonas-cég által megküldött ékszíjat. Az elnök dühöngött, az ágazatvezetők szintén, a gyümölcs rohadt, az emberek meg álltak, és csodálkoztak. Fontos a jó közérzet — Mi megőrizni szeretnénk a falut — 'jegyzi meg Pásztor Ijnre —, nem elriasztani az embereket. Ezért áldozatot is vállalunk, hiszen nyilvánvaló, hogy nem éri meg a tanács­nak fenntartani a perőcsényi iskolát, de mégis megteszi, mert jó közérzetet biztosít az ott lakóknak. Az idősek klub­ja hálózat is bővült, október elsejétől már Tésán is mű­ködik. Élénk a közösségi szel­lem, de igaz az is, hogy az emberek olykor nem tudják, miről, mit gondoljanak. Jön­nek is, kérdeznek, s van, hogy csak biztató szavakat tudok mondani. Néhány percig tűnődik, az­után folytatja: — A legfontosabb az, hogy a realitás talaján álljunk Az embereket az érdekli, hogy megéljenek, megteremtsék eh­hez az alapot. Nem szeretik, ha szép szavakkal becsapják őket. A mi elképzelésünk az, hogy új értéket csak az alap­ágazatok tudnak előállítani, s ezért a termelő beruházáso­kat részesítjük előnyben. Ez­zel nemcsak stabil gazdálko­dást érünk el, de biztosítjuk az emberek megélhetését is. Van azért bőven keserűség. A bürokraták úgyszólván kilop­ják a pénzt a szebünkből. Mi vezetők tudjuk, hogyan, de Az ökumenikus tanács üzenete A kisebbség érdekében Tóth Károly református püspök, a Magyarországi Egy­házak ökumenikus Tanácsá­nak elnöke levelet intézett a romániai nemzeti kisebbség érdekében Henry Plumbhoz, az Európa Parlament elnöké­hez. Az üzenet emlékeztet arra, hogy a tanácshoz tartozó ke­resztyén felekezetek hívei — a református, az evangélikus, a baptista, a metodista egy­ház, a szabadegyházak taná­csa és az ortodox egyházak — többször kifejezték aggodal­mukat a kisebbségeket fenye­gető veszélyek miatt. Most a kontinens békéje, a népek egymás mellett élése érdeké­ben munkálkodó nemzetközi fórumhoz fordulnak a nem­zeti kisebbségek helyzete mi­att, amelyeknek immár puszta létét veszélyezteti a román kormány nemzetiségi politiká­ja. A levél a továbbiakban részletezi a „homogenizálás- nak” nevezett román elképze­lést, majd leszögezi: a román politika olyan eszközöket ál­lított céljai megvalósításának szolgálatába, amelyek ellene szólnak az európai kultúrának és gondolkodásmódnak, vala­mint az érvényes nemzetközi szerződéseknek. Az üzenet végül hangsú­lyozza: az ökumenikus tanács nyomatékkai kéri az Európa Parlamentet, szenteljen figyel­met ennek, az európai gon­dolkodástól és az alapvető em­beri erkölcsöktől idegen, fáj­dalmas jelenségnek. Tiszta beszéd, igaz szó — Az emberek nagy többsé­ge tiszta beszédet és tiszta gondolkozást igényel — össze­gez Koczó József. — A való­ságot, még akkor is, ha az olykor nem olyan szép, de igaz. Ez az az alap, amiről el lehet, és el szabad indulni. Harangszó lódul puhán, a dombok felerősítik, s a szelek viszik tovább a hangját. Pe- rőcsény templomának tűtornya kékes párába vész, ahogy egy­re- távolabb-kerülünk a falu­tól. A borpincéknél őszi dara­zsak zsonganak, előttünk rönk­fákat szállít egy traktor, tete­jükön fiatal srác hasal, s ránk nevet. A házaknál kék, tiszta füst vetélkedik a levegővel, fáradó rózsák adják illatuk utóját a kertekben. Vámos­mikola is harangszóval búcsú­zik. Bellér Ágnes Központi segítséget kérnek Még korrigálhatnak Vágvölgyi Józsefnek, a Pest Megyei Tanács elnökhelyette­sének vezetésével ülést tartott tegnap a megyei tanács bős— nagymarosi vízlépcsővel fog­lalkozó koordinációs bizottsá­ga. A testület áttekintette az építkezéssel összefüggő regio­nális vízellátó és szennyvíz- elvezetési rendszerek tervezé­si, beruházási, illetve üze­meltetési feladatait, valamint a területen folyó kisajátítások helyzetét, tapasztalatait. A térség vízellátásával, il­letve szennyvízelvezetési rendszerének fejlesztésével kapcsolatban felvetődött kér­déseket az érintett települé­sek vezetői és a beruházásban közreműködő szervezetek kép­viselői vitatták meg. összes­ségében elmondható, hogy új vízellátó rendszerek létesíté­sével és a szennyvízelvezető hálózat fejlesztésével a prob­lémák jelentős részére már most van megoldás, s a még vitatott kérdésekben is belát­ható időn belül megszületik a döntés. Ezek közül az egyet­len nagyobb gondot a Nagy­maros—Vác közötti szennyvíz- csatorna rekonstrukciója és fejlesztése okozza, amelyhez a helybéliek központi támoga­tást kérnek. A kisajátítások helyzetéről szólva a tanácskozáson el­hangzott, hogy az eddig példa nélküli folyamatban, a 7 tele­pülést, 870 ingatlant, 1200 tu­lajdonost érintő eljárásokban elenyésző számú, mintegy 4—5 százalékos azoknak az ügyeknek az aránya, amely az első fokon eljáró hatóság­nál nem zárult megnyugtató módon egyezséggel. A legtöbb vita Zebegényben folyt, ahol az érintettek csak a part fel­töltése után tudják majd meg, hogy például a lebontásra ítélt ingatlanok helyébe építtethet­nek-e újakat. Ezért a koordi­nációs bizottság úgy foglalt állást, hogy a település rész­letes rendezési tervének elfo­gadása után a tulajdonosok még korrigálhatják utólag az eddigi egyezségeket. Csúzlival lőttek a motorvonatra Kényelmes és megbízható Már a szobi vonalon végzi próbafutásait a Ganz-MÁVAG és a Ganz Villamossági Mű­vek által közösen kifejlesztett és gyártott elővárosi motor­vonat második szerelvénye is. Tegnap a Nyugati pályaudva­ron össze is kapcsolták az el­sővel, amely két hónapja me­netrendszerűen közlekedik. Az utasok szerint gyors és ké­nyelmes az új vasúti jármű, amelyből a tervek szerint ha­marosan több is forgalomba állhat, ha... Ha rendeződik a Canz-MÁVAG Mozdony- és Vagongyár Vállalat megren­dült gazdasági helyzete. A mozdonyvezetőknek is az a véleményük, hogy megbízható­an működnek a szerelvények berendezései. Tapodi Imre például elmondta, hogy a köz­ponti utastájékoztatással és az ajtók zárásával sok gond- tól-bajtól kímélik meg az em­bereket. Sajnos, már az első útjaink egyikén megrongálták az egyik kocsit, a pályák kör­nyékén játszadozó gyermekek egyike csúzlival lőtt a robo­gó vonatra. S az utasok is kísérleteznek: megtörtént, hogy valaki a lábával akadályozta meg az ajtók zárását, s ezzel a vonat elindítását, csaknem negyedórás késést okozva ez­zel. Az első motorvonattal eddig nem volt különösebb gond, h í csak azt nem számítjuk, hogy a konstrukció miatt állóhely­zetből egy kissé nehezen moz­dul el, ám azután már meg­felelően gyorsul. Az új szerelvényt sokan csodálhatták meg eddig is, s még többen utazhattak is raj­ta. A tetszetős kocsik vonzzák a tekintetet, s bizony meg­esett már az is, hogy Gödön Tapodi Imre szerint gyors és megbízható a motorvonat (Gottlieb Géza felvétele) egy idős ember a felszállás előtt megkérdezte Tapodi Im­rétől: „Tessék mondani, a magamfajta szegény ember is felszállhat erre a gyönyörű masinára?" Kongresszus előtt a délszlávok Küldöttválasztó ülések Tizedik kongresszusára ké szül a Magyarországi Délszlá­vok Demokratikus Szövetsége. Az ötévenként sorra kerülő ese­ménynek decemberben Pécs Módosítják az adótörvényeket Garanciát kérnek a képviselők Amikor tavaly szeptemberben az adóre­formról tárgyalt a parlament, akkor dr. Dobi Ferenc, Pest megye 6. sz. választókerületé­nek képviselője, a MEDOSZ főtitkára a szak- szervezeti mozgalom nevében szólalt fel az ülésszakon. Elfogadta a két adótörvényt, ugyanakkor kételyeinek is hangot adott. Az akkor elmondottak egy része sajnos ma is aktuális, s könnyen elképzelhető, hogy me­gint részt vesz a ma kezdődő ülésszak vitá­jában. • A parlament az adótörvények módosítására készül, s ebből az alkalomból tanulságos lehet az egy évvel ezelőtti események felelevenítése. Mi volt tavaly szeptemberben a szakszerveze­tek álláspontja? — Abból indultunk ki, hogy szükséges az adóreform bevezetése, hiszen a stabilizáció egyik eszköze lehet, ugyanakkor akadtak fenntartásaink is. Parlamenti felszólalásom­ban megfogalmaztam ezeket. A lényege az volt, hogy mérsékelni kell az inflációs hatá­sokat, az életszínvonal romlását. Jeleztük azt is, hogy fennáll a teljesítmény-visszatartás veszélye. Javasoltuk a kormánynak, hogy az adóreformot kapcsolja össze a teljesítmény­elven alapuló bérreformmal, a rászorultság elve alapján kidolgozandó szociálpolitikai csomagtervvel. Sürgettük a lakásgazdálkodás reformját, a nyugdíjtörvény módosítását, az egész társadalmat érintő foglalkozáspolitika megteremtését. Nagyon fontosnak ítéltük a láthatatlan jövedelmek megfogását. • Ennek fényében hogyan értékeli az elmúlt kilenc hónap tapasztalatait? — A tapasztalatok arról győztek meg, hogy a bérből és fizetésből élők jövedelme ellenőrizhető, adóztatható, ám a láthatatlan jövedelmek nem kerülnek napvilágra. Ez el­lentmond a társadalmi igazságosságnak, az egyenlő közteherviselés elvének, ellentétes az adóreform kinyilvánított céljával. Problémát okoz a teljesítmény-visszatartás. Példának okáért csak a r ezőgazdasági dolgozók elkö­telezettségének tudható be, hogy gond nélkül zajlottak a nyári, zajlanak az őszi munkák, mert anyagilag bizony rosszul járnak. Ezt nem lehet távlatokban fenntartani. Abból ke” kiindulni, hogy a teljesítmény-visszatar­tás se a társadalomnak, se a gazdálkodóknak, se az egyéneknek nem érdeke. Ezért meg kell változtatni az adótáblát, csökkenteni kell a progresszivitást. Gyorsítani kell a bérrefor­mot, hiszen 1989-ben az elképzelések szerint még az első lépésre sem kerül sor. Olyan lakásgazdálkodás kell, ami kedvezményekkel segíti az első lakáshoz jutást. Sajnos kitoló­dik a nyugdíjrendszer korszerűsítése is. Leg­alább annyit el kell érnünk, hogy ne csök­kenjen a nyugdíjak reálértéke. A szociálpoli­tikában is akadnak tennivalók. Végezetül az elmúlt kilenc hónap tapasztalatai közé tar­tozik az is, hogy a vállalatok a könnyebbik megoldást választják akkor, amikor dolgo­zóikat elbocsátják. Mintha az elbocsátás len­ne a cél, holott csupán — nem egyetlen — eszköze a termékszerkezet átalakításának. • Az ülésszakon beterjesztendő módosítások nem tükrözik ezeket a várakozásokat, inkább csak technikai, s nem tartalmi változások ke­rülnek napirendre. Mit tehetnek a képviselők, a szakszervezetek ebben a helyzetben? — Néhány javaslatunk azért bekerült a módosítások közé. Így például az, hogy a jövő évtől a nagycsaládosokhoz hasonlóan gyermekenként havi ezer forint adócsökken­tési kedvezményben részesüljenek a kétgyer­mekes, egyedülálló szülők. Kezdeményezé­sünkre megszűnne a lakásépítéshez, -bőví­téshez szükséges anyagok és szolgáltatások visszaigényelhető forgalmi adójának felső határa, s ugyanúgy korlátozás nélkül kérhe­tő vissza az áfa a közművesítések esetében. Ugyanakkor több igényünk ezúttal nem telje­sül. Ilyen az is, hogy a gyermek- és csecse­mőruházati cikkek nulla adókulcsosak legye­nek, hogy megváltozzon az adóelőleg-számí­tás rendszere, az adósávok és -kulcsok az inflációkhoz igazodjanak. A bizottsági ülése­ken és egyéb fórumokon ígéretet kaptunk ar­ra, hogy a decemberi ülésszakon visszaté­rünk a legégetőbb problémára, az adótábla módosítására, hogy az elvonások ne gátolják a teljesítmények növelését. Joggal várjuk el a szakminisztérium vezetőitől, hogy ezt a megállapodást betartsák. Erre vonatkozóan már a mostani ülésszakon garanciákat kell kapnunk. Kövess László ad otthont. S mint általában mindenhol napjainkban, a délszlávok körében is nagy a mozgolódás a kongresszust megelőző időszakban. Ezek­ben a hetekben tartották és tartják meg a Pest megyei délszlávok is küldöttválasztó üléseiket. Az elmúlt héten Pomázon találkoztak a buda­keszi, csobánkai és pomázi szerbek, vasárnap a százha- lombattaiak vitatták meg a nemzetiségi élet aktuális kér­déseit, előtte Tökölön és Szentendrén találkoztak ha­sonló céllal a településen élő délszlávok. Ezen a héten pe­dig Szigetcsépen tartanak kül­döttválasztó ülést a község szerb ajkú lakosai. A minap ült össze az MDDSZ választmánya is, ahol a X. kongresszusra készülő beszámolót, a határozati ja­vaslatot, s a szövetség alap­szabályának módosító terveze­tét vitatták meg. A huszon­négy hozzászóló közül ketten, dr. Obronovics Olga, választ­mányi tag és Belos Péter, tisz­teletbeli választmányi tag, a Pest megyében élő délszlávok gondjairól beszélt. Ezekből is kiderült, hogy milyen kérdések foglalkoztat­ják leginkább a szűkebb pát­riánkban élő szerbeket, horvá- tokat. Legfontosabb feladatuk­nak az anyanyelv megőrzését és a hagyományok ápolását tartják. Az utóbbival nincs is gond, hiszen sok jól működő néptánccsoport gondoskodik arról, hogy ne merüljenek fe­ledésbe az évszázados dél­szláv dallamok, ritmusok, tán­cok. Sérelmezik azonban a pomáziak — s velük együtt sok szerb —, hogy a beszélt és az írott nyelv nem különül el markánsabban. Akadnak olyan kérdések is, amelyeket feltét­lenül tisztázni kell a követke­ző kongresszuson. Ilyen pél­dául a választmányi tagok ér­dekképviseleti joga. A fentiekhez hasonló kérdé­sek, gondok szinte minden küldöttválasztó ülésen felve­tődtek a megye településein. Ezekre a kongresszusnak kell majd válaszolni.

Next

/
Thumbnails
Contents