Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-04 / 237. szám
Az egészs'gkultara rangjáról Hová helyezik a szülők? A Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság tudományos kongresszust tart október 7-én és 8-án a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. számú szülészeti és nőgyógyászati klinikáján. Az esemény fővédnöke Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter. A tudományos ülés előadásai három fő téma köré szerveződnek. Ezek a társadalom korösszetételének változása és annak problémái; a család- és nővédelmi tanácsadók tevékenysége; a szociálpolitika és a család- és nővédelem összefüggései. A kongresszus nemzetközi részvételű. Előadás hangzik el a Finn Család- és Nővédelmi Társaság képviseletében. Érdekes témát, a fiatalkorú terhesek gondozását dolgozzák fel Csömör Sándor professzor és munkatársai a SOTE II. számú klinikájáról. Arra kísérelnek választ adni, hogy csökkenthetők-e a biológiai és szociális hátrányok. Dr. Aszódi Ágnes Miskolcról a tinédzserek szexualitásáról ad elő. Mészáros Istvánná, a gödöllői gimnázium és szakmunkásképző ifjúsági védőnője az első napon, az első témában kap szót. Második előadóként a család egészségkultúrájának vizsgálatáról tájékoztatja a hallgatóságot a többgenerációs együttélés tükrében, ifjúsági körzetünkben. Arra kértük, előzetesen foglalja össze mondandójának lényegét. — Századunk labilis korszakában veszélyt jelent a rendezetlen családi háttér, hiszen a születendő gyermek első információit abban szerzi. Családlátogatásaim során azt vizsgáltam, hogy a 14—18 éves serdülők családjában milyen rangra helyezik az egészség- kultúra fogalmát. Azt tapasztaltam, hogy az egészségkultúra családi sajátosságai másképp tükröződnek a vidéki és másképp a városi fiatalság körében. Körzetünk falvaiban a családok többgenerációs együttélése a jellemző, míg Gödöllőn a panelházak mikroterüle- tei legfeljebb szűk családi együttélésre alkalmasak. így az egészségkultúra családi sajátosságai érdekes arculatot vesznek. A hűtőszekrény átalakítja az étkezési szokásokat, a fürdőszobában vidéken is fürödni fognak. Az öreg szüle tán soha, a családanya olykor, de a nagyfiú, a gépműhely szerelője minden reggel, a gimnazista lány naponta háromszor is. A városokban nem a rohanó, túlmunkát végző szülő diktálja, formálja az egészségkultúrát, hanem az önmagára hiú, igényes gyermek. Veszélyeztetett, nem tanuló, nem dolgozó, betegség miatt kiszűrt gyermekek családjának látogatásakor érdekelt az is, hogy a szülő hová rangsorolja az egészségkultúrát. Elengedhetetlennek tartja-e a gyermekneveléshez, másodlagos kérdésként kezeli-e, avagy harmadrangúnak, a gyermek- neveléstől elválaszthatónak. Az előadáson majd erről is részletesen szólok. Munkám során a megláto- gatottak szintén kérdésekkel éltek. Miért nem emelik a család rangját a társadalmi helyére? Miért nincsen több négyórás állás a nők számára ott, ahol a másik négy óra csak lézengés? Miért kell a létbiztonság megteremtéséhez a női kereső foglalkozás? Ezt mind a családok vetették fel. Felmerül a kérdés: hogyan szeretnénk az idősek elöregedési, szociális, anyagi és erkölcsi gondjain segíteni, amikor az őket eltartani köteles fiatalok alapvető gondjait nem tudjuk megoldani Amíg a közvélemény nem válik érdekeltté, csak érdektelenné, addig az egészségkultúra is csak tyúklépést tehet előre. B. G. Kézilabda A játékvezetők jók voltak A GSC női csapatai öt fordulót játszottak le az őszi szezonból. A felnőttek kétszer idegenben veszítettek nyolc- nyolc góllal (Pilisszentivántól és Hernádtól kaptak ki), egyszer pedig hazai pályán: a Nagykátától 19-16-ra kaptak ki. A másik két itthoni mécsesét megnyerték, az utolsó GEAC ellen 16-13-ra, az utolsó előtti Vecsést pedig 29-9-re verték. Az ifista lányok őszi mérlege százszázalékos, magabiztosan diadalmaskodtak idegenben is, hazai pályán is, legutóbb a Nagykátát 26-8-ra győzték le úgy, hogy a második félidőben gólt sem kaptak! Az ifisták a bajnokság harmadik helyezettjétől egy pontot raboltak — megint szükségkapussal tudtak csak kiállni. Budakalász—GSC 23-19 (15-13) GSC: Imre — Szabó A. (1), Horváth, Hajdú (5), Szlifka (9), Bátori (3), Klement. Csere: Csikós — Urbán (1). Az első félidő közepéig a GSC vezetett 1—2 góllal, aztán három perc rövidzárlat elég volt ahhoz, hogy fordítson az ellenfél, de még két ízben így is sikerült az egyenlítés ebben a játékrészben. A fordulást követően is szoros maradt a mérkőzés állása, de akkor már csak az egyenlítésre futotta a GSC erejéből. (45. perc: 18-18.) Az utolsó tizenöt percben legalább hat teljesen biztos gólhelyzetet sza- lasztotak el játékosaink (köztük két büntetőt!), csak egyetlen találatra futott az erőből, így törvényszerűvé vált az újabb vereség. Jó: Hajdú, Bátori. Budakalászi ifi—GSC ifi 18-18 (8-8) GSC ifi: Jenei — Tóth L. (2), Surányi (8), Kovács G. (4), Kiss, Szekeres (1), Kovács Á. (3). Csere: Dolányi, Matuz. Utánpótláscsapatunk a második félidő kétharmadáig végig vezetett, de a mindenáron való győzni akarásnak az lett ISSN 0133—1S57 (Gödöllői Hírlap) az eredménye, hogy taktikailag összeomlottak és csak nagy nehézségek árán sikerült megmenteni a már veszni látszó egy pontot. (Igaz, a hazaiak csak egy időn túli büntetőből egyenlítettek ki.) A mezőnyjátékosok közül néhányan formán kívül játszottak, néhányan pedig erősen öncélúan. Jó: Jenei, Kovács Á., Kovács G., Surányi. A Mikus— Petyerák játékvezetői páros kevés hibával, korrektül bíráskodott mindkét találkozón. M. G. Mozi Lolka és Bolka a föld körül. Színes, magyarul beszélő lengyel rajzfilm. 4 órakor. Tű a szénakazalban. Színes angol krimi. Csak 16 éven felülieknek! 6 és 8 órakor. LLOI man A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM 1988. OKTÓBER 4., KEDD Az előítéletek még élnek Hamarosan szilárd utat építenek Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Nógrád, Szabolcs és Szolnok, valamint Pest megye cigányügyi koordinációs bizottságainak titkárai, családsegítő központjainak munkatársai és cigánycsalád-segítői tanácskoztak Gödöllőn. A városi tanács nevében Kovács Ilona, a hatósági osztály vezetője kijelentette, hogy Gödöllő szívesen adott otthont a szakmai megbeszélésnek, hiszen a városban és vonzáskörzetében több mint ötezer cigány él. Az első nap Várady Géza, a Pest Megyei Tanács cigányügyi koordinációs bizottságának titkára a megyei cigány lakosság helyzetéről adott részletes tájékoztatót. Ez a nagyon gondosan összegző, az eredményeket felsoroló, ám a hibákat, gondokat sem titkoló vitaindító mindenkit meggyőzött arról, hogy előrelépésünk egyik nagy akadályát a lakosság körében még ma is élő helytelen nézetek, előítéletek okozzák, amelyek már-már veszélyeztetik cigányok beilleszkedését, társadalmi, gazdasági és kulturális felemelkedését. Az első nap délutánja — szokatlan módon — átalakult mozgó tanácskozássá. A résztvevők autóbuszba ültek, hogy a helyszínen ismerkedjenek körzetünk cigány lakosságának életével. Kerepestarcsán a 13 éve alakult cigányklub, va lamint az országban elsőként létrejött cigány közművelődési és sportegyesület tagjai fogadták a csoportot, mutatták be az erre az alkalomra ösz- szeállííott műsorukat. Volt ugyan ebben a bemutatkozásban is cigány folklór — táncoltak, énekeltek idősek és fiatalok —, de az igazi meglepetést az adta, milyen szépen és mennyire az egyéniségükből fakadó természetességgel mondták a cigány költők — Bari Károly, Choli Daróczi József és mások — verseit. A műsor mintegy hitelesítette Vassné Nyéke Ilona tanácselnöknő, országgyűlési képviselő szavait: — Nemcsak új házak felépítését segítettük, de sokakban sikerült felébresztenünk a vágyat kultúrájuk megőrzésére, megismerésére, a hétköznapok munka- és viselkedéskultúrájának elsajátítására. A kerepestarcsai családsegítő központban eltöltött másfél órás L ozélgetésen a közös cselekvés teendőit fogalmazták meg. Hányban Gádor András tanácselnök nem üdvözlő szavakkal fogadta a hatvanfős csoportot, hanem hozzáértésÁllattani gyakorlaton ről és mély ismeretekről tanúskodó gondolatokat fogalmazott meg arról, mit tehet egy iskola, egy falu közössége a cigányokért, hogy azok ne csak szemlélői, hanem aktív részesei legyenek az érdeküket kifejező helyes törekvések megvalósításának. Nem sok idő jutott a szemlélődésre, amikor meglátogattuk a telepet, de két otthonba sikerült bejutnom. Rend, tisztaság mindenütt. Fürdőszoba, gáztűzhely, mosógép, hűtőszekrény, rádió, színes televízió, központi fűtés. Akár a magyar c.aládoknál. Choli Daróczi József szavai kívánkoznak ide: — Ezek tények, amelyek igazolják a tanácselnök szavait. És tanúja voltam még egy eseménynek. Dr. Kollár József, a Szolnok megyei koordinációs bizottság titkára meghívta Códor Andrást a megyébe, mert. szavai úgy tárták f egy népréteg életét, gondjait, a lehetséges cselekvés módját, hogy mindezt sokaknak meg keil ismerni. ~ Csszefogással épül Esteledett, amikor megér keztünk Túrára, ahol a telepen Szilágyi Péter, a nagyközségi pártbizottság titkára, Hajdú József, a tanács dolgozója, valamint Baranyi Miklós, a telep egyik lakója fogadta a vendégeket. — Szépek az otthononok, a sátortetős házak, egyre jobb lesz a kétszintes epület is. de bizony út kellene a telepre — hallottuk a gondot, s azt is megtudtuk, hogy a telep lakóinak és a községi tanácsnak az összefogásával hamarosan megépítik a szilárd burkolatú utakat is, s ennek iá társadalmi munkának egyik szorgalmazója, sürgetője Baranyi Miklós, akit ezekben a napákban választottak a Pest Megyei Tanács cigányügyi koordinációs bizottságának tagjává. Kerüljenek be A másnapi vitának — amelyet Talyigás Katalin, az ELTE szociológiai tanszékének oktatója vezetett — mindenkinek volt mondanivalója, s ismét megfogalmazódott sok más mellett a legfontosabb igény: a különböző, cigány lakosság ügyeivel foglalkozó szervekbe, bizottságokba kerüljenek be cigányok is, hogy rétegük érdekeit képviselhessék. F. M. Fafeldolgozók Az incsői fafeldolgozó üzemben évente 12—14 ezer köbméter vágásérett fát dolgoznak fel. Ezek nagy része a mogyoródi dombokról kerül az üzembe. A jó minőségű akácból parketta és raklap készül. Kéjünkön: a rönkfát hatalmas körfűrészen Kovács Rudolf szeleteli deszkalapokká (Vimola Károly felvétele) A nap programja Helytörténeti gyűjtemény: A gödöllői művésztelep 1901 —1920, Természeti környezetünk, kiállítás, Erzsébet királyné-emlékszoba, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó kiállítás. A hónap műtárgya: Történelmi atlasz 1814-ből, megtekinthető 10—18 óráig. Polgári védelem Kitüntetett élenjárók A polgári védelem szervezésében, fejlesztésében és a feladatok végrehajtásában több éve végzett kiemelkedő tevékenységük elismeréseként Honvédelmi Érdemérem kitüntetésben részesült, húsz cv után: Furulyás János, a vác- szentlászlói termelőszövetkezet elnöke, Kolozs László, a szövetkezet helyettes elnöke, Po- kornyi Sándor, a városgazdálkodási vállalat rendésze, 15 év után Kissné Kulybus Gizella, az Aszódi Tanács vb-titkára, Galbos Gábor, a galgamácsai termelőszövetkezet elnöke, Horváth József, a péceli vegyesipari termelőszövetkezet elnöke, Horváth József, a pé- ceii vegyesipari szövetkezet művezetője, Somfai András, a városi tanács titkárságvezetője; 10 év után: Papp István, a városi tanács elnöke. Huzamosabb időn keresztül végzett kiemelkedő munkájáért A Polgári Védelem Élenjárója címet kapta: Zámbó Jánosné, az Ikladi Ipari Műszergyár dolgozója. A Polgári Védelem Élenjárója címet kapta: a Ganz Árammérőgyár, a Galga-parti összefogás Termelőszövetkezet, Isa- szeg és Veresegyház lakóterületi egészségügyi szakasza. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem elsőéves hallgatói a biológiával ismerkednek. Sinkovitsné dr. Hlubik Ilona docens a mikroszkóp mint legfontosabb segédeszköz ismeretére okítja az elsősöket (Vimola Károly felvétele) A Galga két partján A szakmunkásképző iskola egyik kihelyezett osztályában az osztályfőnök kitűzte a végső határidőt, amikorra el kellett készülnie az ellenőrző könyvbe való fényképnek. Sajnos, hiábavaló volt a szigorúság, csak nem készült el jó néhány. Amikor a fontos iskolai dokumentumokat átvizsgálták, meglepő feliratra bukkantak a fénykép helyén. Bocsánat, mindjárt jövök, csak fényképészhez szaladtam! ★ A lakóház elé érkező teherautót a gazdája gondosan lezárta, majd a dolga után eredt. Néhány órával később, amikor visszatért, a szélvédő üvegen reszkető kezekkel írt papírt talált. Kérem, máskor ne parkoljon itt, mert zavarta a kilátást! A vétlen nem tudta, hogy egy öregembernek a délutáni szórakozását rontotta el, aki immár évek óta megpróbált kukkolni a szemközti női öltöző repedezett üvégű ablakán. ★ A házba új autó érkezett. Gazdája gondosan törül- gette, olyannyira, hogy késön vette már észre, bezárt a közeli benzinkút. Sebaj, gondolta magában, az utazását nem ronthatja el semmi sem. Tudta, hogy az egyik ismerőse panaszkodott: minden kiszálláskor leszívják az utcán parkoló autójából a benzint. Kis idő múlva vidáman búgott fel a személyautó motorja. Vezetője elégedetten állapította meg, csak van valami jó abban, ha valaki kiszállásra megy! ★ Az idős férfi kétszer is megnézte azt a helyet, ahová le akarta állítani motorkerékpárját. Régi, megbecsült jármű volt, s mert a férfi már nehezen mozgott, hát egyetlen közlekedési lehetőséget jelentett a számára. Mielőtt elhagyta volna, kétszer is megnézte, gondosan le van-e zárva rajta minden. Néhány perccel később, amikor már elintézte ügyeit, indítani szerette volna járgányát, de az semmiképp nem indult. Csak hosszas vizsgálódás után vette észre, a gyertya pipáját ellopták. Nem tudta, hogy vásott kölykök már régóta figyelték, miképp tréfálhatnák meg a különc öreget. ★ Elérkezett az ősz, s hullani kezdtek a falevelek. A szomszédok igencsak szerették a rendet, s ezért gondosan kupacokba söpörték valamennyit. A baj csak az volt, hogy ki nem állhatták egymást valamiért. Minden alkalmat megragadtak, hogy árthassanak egymásnak valamiben. Az egyik este, amikor gyenge szellő lengedezett valamelyik gazdától a másik felé, gonosz terv fogant. A rosszakaró komótosan meggyújtotta a háza előtti kupacot. Nem sokkal később fojtó füst árasztotta el a szomszéd háza táját. A kárvallott alig sejtette, milyen boldog volt a másik. ★ A család ilyenkor, ősz táján, izgatottan készülődött a betakarításra. Gondosan gyűjtötték a híreket, hol termett a legjobb minőségű gyümölcs s konyhakerti növény a környéken. Közben kitakarították a padlást és a pincét, hogy ne érje meglepetés őket. Amikor elérkezettnek látta az időt a családfő, kiadta a parancsot a beszerzésre. Alig néhány óra múltán a határban a szétdúlt vélemények is igazolták: a kitartó szorgalommal gyűjtött híreknek szemmel láthatóan megvan az eredménye. k A temetőhöz közeli házban kialudt a villany. Bár a háziak minden zugot felkutattak, nem találtak semmiféle világító alkalmatosságot sem. Végre egyiküknek eszébe jutott, néhány perccel azelőtt látott egy gyertyát égni az egyik síron. Kalapot kapott s kiszaladt. Nem sokkal később a kegyeleti tárgy már a szobában hirdette, az örök világosság nemcsak a holtaknak, hanem villany nélkül maradóknak is igen hasznos találmány. K. I. Cs.
