Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-31 / 260. szám
PEST VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETEK! Kutyát nem leket Ä ,T bofftEs hajtani kosság bevonásával valósuljon meg. A településfejlesztési hozzájárulás például akkor rossz, ha a nép nem tud azonosulni vele. Tiszta, nyílt településpolitikával az embereket be lehet vonni a közösség értékeinek gyarapításába.” (3. OLDAL) F&SS férfiak, "A BudaPest Sportcsarnok- - , _ « .a ba jóval kevesebben jöttek GSeteeg pangWlK el, mint azt a szervezők várták. Ezért lett a három előadásból csupán egy. Ámbátor nem annyira az érdektelenség volt a távolmaradás oka, mint inkább a drága belépők. Ügy tűnik, nem elég egy csábító program ahhoz, hogy megteljenek a széksorok, ha a jegyárak a távolmaradásra késztetnek.” (5. OLDAL) Győzelem ]’tu?nt&hZlr&ny ■ ??iatt,Í w %_*_m ' a # w eltiltások és serulesek gyenge jáfeKBiSSS' egész sora miatt a vendég békéscsabaiak hét kulcsjátékosa hiányzott a pályára lépő kezdőcsapatból. Ennek megfelelően a tisztes helytállás érdekében védekezésre rendezkedett be a viharsarki gárda.” (7. OLDAL) Befejeződött a VSZ-kiilögyminiszterek eszmecseréje Közlemény az ülésről Szombat délelőtt befejezte munkáját Budapesten a Varsót Szerződés külügyminiszteri bizottságának ülése. A kétnapos eszmecseréről közleményt hoztak nyilvánosságra: A Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága 1988. október 28—29- én Budapesten tartotta meg soros ülését. Az ülésen részt vett Petar Mladenov, a Bolgár Népköz- társaság külügyminisztere, Járomit Johanes, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Tadeusz Ole- chowski, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere, Vdr- konyi Péter, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere, Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, loan Totu, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere és Eduard Sevardnadze, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének külügyminisztere. A miniszterek áttekintették az európai és a világhelyzet alakulását. Megállapították, hogy ma is időszerűek a politikai tanácskozó testület ez évi varsói ülésén a nemzetközi helyzetről és annak perspektíváiról elhangzott értékelések. A Varsói Szerződés tagállamai a jövőben is minden tőlük telhetőt elkövetnek azért, hogy tényleges fordulat következzen be a világpolitikában a béke megszilárdítása, a leszerelés — mindenekelőtt a nukleáris leszerelés —, a széles körű, kölcsönösen előnyös együttműködés kialakítása felé, az egyenjogúság. a függetlenség és szuverenitás, a belügyekbe való be nem avatkozás és a nemzetközi jog minden más általánosan elismert elvének és normájának tiszteletben tartása alapján. Kifejezték készségüket, hogy e célok elérése érdekében készek párbeszédet folytatni minden állammal, minden politikai és társadalmi erővel. 1988. OKTÓBER 31., HÉTFŐ Iparági konferenciák Szombaton a vitával folyta-' tódott a Vas-, Fém- és Villa- mosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének országos konferenciája. A felszólalók támogatták a szakszervezet szövetséggé való átalakulását, sürgették egy, a mainál hatékonyabb érdekegyeztetési mechanizmus érvényesítését, a választott tisztségviselők ellenőrzését. A vitában felszólalt Nagy Sándor, a SZOT főtitkára. Véleménye szerint a magyar szakszervezeti mozgalom legnagyobb szakszervezetében, a vasasoknál erőteljes, határozott, érdekérvényesítésre is kész és képes mozgalom arculatának a kialakítása érződik. Az általános belpolitikai helyzetről szólva kifejtette: májusban az ország politikai vezetése bizalmat kapott, ám ez a bizalmi tőke úgy tűnik, fogyóban van, aminek a legfőbb oka az, hogy a gazdaságban nem kezdődtek meg a fordulatszerű változások. A politikai vezetésnek szerinte a legutóbbi időkig nem volt áttekintése az ország helyzetéről, tényleges pénzügyi terheiről, az egyensúlyi problémák mértékéről; hogy lenne akkor áttekintése a közvéleménynek? Nem lehetséges a tényleges stabilizáció, s nem lehet a közvéleményt sem megnyerni akkor, ha nem beszélünk arról — mondotta —, mi a mai helyzet oka, hogyan jutottunk ide, s mi az, ami ebből tanulságként levonható. ★ Az MSZMP Politikai Főiskoláján szombaton iparági bányászkonferenciát rendezett a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete is. Megjelent a tanácskozáson Nagy Sándor, a SZOT főtitkára, továbbá részt vett a vitában Petrovszki István, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője és Sólyom Ferenc, a SZOT titkára is. Az iparági tanácskozás végül külön állásfoglalásban szögezte le, hogy a szakszervezet — a kormányzati elképzelésekkel szemben — továbbra is szükségesnek tartja a vállalati kollektív szerződések megkötését. Ezenkívül javaslatot fogadtak el arról, hogy a szakszervezeti szolidaritási alapból egymillió forintot juttatnak az Erdélyből hazánkba települt és a bányászatban foglalkoztatott dolgozóknak. MEGYEI XXXII. ÉVFOLYAM, 260. SZÁM Ára: Elindultunk az őszt nyakon csípni, s az csípett nyakon minket. Mondhat bárki bármit. ez már nem a vénasszo~ nyok nyara: a nap csak a látszat kedvéért eregeti sugarait, annál inkább elemében' van a horgasujjú szél. Ujjat húztunk vele hétvégi riportkörutunkon, mint mindazok, akik kikívánkoztak a szabadba október utolsó vasárnapján. A csípős idő ellenére már kora délelőtt is csúcsforgalmat bonyolított le a komp Tököl és Százhalombatta között. Nem is fért föl rá mindenki, ezért a menetrendnek fittyet hányva különjárattá» alakult, s máris indult visz- sza a parton várakozókért. Az emberek lázasan topogtak, alig várták a kikötést, hogy újra beszállhassanak az oltalmat nyújtó autókba. A kocsisor Százhalombatta felé vette útját. Dunafüreden elhagyatott víkendházak mutatták magukat, a Bara-patak partján fülfordított csónakok pihentek. Ám a vízen is ringatózott egy, benne két mindenre elszánt horgász. Méregettük egymást. — Nem halörök vagyunk!— kiáltottuk. — Látjuk, látjuk — hangzott a válasz. — Érdemes-e fagyoskodni? — Nem érdemes, de azért itt vagyunk. Ha vadászni mentünk volna, már biztos lőttünk volna valamit. De mi horgászunk. Pontyra vá~ runk. A múlt héten oldották fel a tilalmai. Akkor fogtunk is, de most... Jó szerencsét kívántunk Czakó Attilának és Kis Ferencnek, akik Budapestről érkeztek a pontyvadászatra, majd Érd felé vettük az irányt. A temető előtt nehéz volt parkolóhelyet találni. Bár nem tegnap volt halottak napja, mégis sokan a hét végén tudtak időt szakítani arra, hogy letegyenek egy-egy csokor virágot szeretteik sírjára. A csendes áhítatot mentőautók szirénázása törte meg. Nem sokkal messzebb, a 6-os és a 70-es út találkozásánál baleset történt. Már megint. A budaörsi repülőtéren felszállásra készítik fel a Góbét A halottak napját megelőzően sokan rótták le kegyeletüket az érdi temetőben Ideje volna valahogy szabályozni, biztonságosabbá tenni a közlekedést ezen a veszélyes szakaszon... — Mi, kérem, nem mondjuk meg a nevünket, nem akarunk az újságban szerepelni! Ezt már Diósdon, az egyik Már kora délelőtt is csúcsforgalom volt a Tököl és Százhalombatta között közlekedő kompon csípős időben is mindenre elszánt horgászok próbálkoztak a Bara-patakon >'* (Hancsovszki János felvételei) A magyar történelem ** három jeles eseménye, az őszirózsás .forradalom, a KMP megalakulása és a Magyar Tanács- köztársaság kikiáltása 70. évfordulójának méltó megünneplésére készülődik az ország. A fővárosban és más, közöttük a Pest megyei településeken is a forradalmi hagyományok ápolása, a nemzeti érzés, a hazafiság erősítése jegyében szerveznek rendezvényeket. Bár nem mindig volt így — a három évforduló ösz- szekapcsolása nagyon is indokolt. Volt idő, amikor a KMP 1918. november 24-i megalakulására, és 1919 március 21-ére, a Tanácsköztársaság kikiáltására esett a hangsúly, s méltatlanul kevés szó esett az őszirózsás, azaz az 1918. október 31-én győzedelmeskedő magyar polgári demokratikus forradalomról. Ma viszont azt tapasztaljuk, hogy Két forradalom Magyarországon 1918—19 címmel elméleti tanácskozássorozat kezdődött október utolsó napjaiban Budapesten, ahol a téma neves szakértői tudományos előadásokon dolgozzák fel az időszak eseményeit. több településen JELES NAPOKON megkoszorúzzák az emlékhelyeket. így Cegléden is, ahol Károlyi Mihályiról, első köztársasági elnökünkről elnevezett lakótelepen tisztelegnek a város egykori országgyűlési képviselőjének emléktáblájánál. A 70 évvel ezelőtti események spontán mozgatórugója kétségkívül a megcsalatott nép elkeseredése volt, ám a tömegek körében jelentős szervező erők is működtek. Az érdekektől tagolt politikai élet sokszínű palettáján ott voltak mindenekelőtt a baloldali szociáldemokraták, azután a forradalmi szocialisták, a polgári radikálisok, s bekerültek a Nemzeti Tanácsba a Katolikus Nép- szövetség, a Demokrata Párt és a Függetlenségi és Negyvennyolcas Gazdapárt képviselői is. Ahogy az akkori időket értékelő tudományos munkákból tudhatjuk: a közvélemény nagy része Károlyi Mihály koalíciós kormánya mögött állt. Nem kevés része volt ebben az elnök politikai és személyes vonzerejének. Károlyi Mihályné ezt írta naplójában a jeles napokban: nagyon félek! Hogyan tudja majd valóra váltani (Károlyi) Mihály ennek az apolitikus nemzetnek a reményeit, hogyan tud megfelelni egy olyan nemzet várakozásainak, amelynek még sosem volt része a demokráciában, s amely azt most a lehető legkedvezőtlenebb körülmények között kapja meg? Az érdekegyeztetés akkor sem volt éá most . sem könnyű feladat. Bár nem lehet valóságos párhuzamot vonni az akkori és a mai események között, hiszen a két időszak tartalmában, mindenekelőtt osztálytartalmában és politikai céljaiban alapvetően különbözik, mégis akadnak közös jegyek. Az első mindjárt az: Magyarország olyan helyzetben van, amikor elodázhatatlan a változás. A politika, a gazdaság átalakítását, a demokrácia kiszélesítését nem egy kényszeredett taktika, hanem a történelmi szükségszerűség kell, hogy diktálja. Ennek, s nem kis részben az állampolgárok jogos elégedetlenségének köszönhető egyebek között, hogy új kormányunk, programunk van. A már meghozott, s az ezután következő törvények, intézkedések csak hosszabb távon érhetnek be, egyetlen esztendő ehhez kevés. Viszont elegendő volt ahhoz, hogy a társadalom pluralizálódjon, hogy kirajzolódjanak az érdekviszonyok. Létrejött a Magyar Demokrata Fórum, a FIDESZ, az Üj Márciusi Front, a TDDSZ, hallatják hangjukat olyan szervezetek, egyesületek is, amelyek talán nem a szocializmus talaján állnak. Ezzel is szembe kell néznünk, amikor egy új társadalmi közmegegyezés kialakítása ad munkát. De azzal is, hogy az előbbi, olykor mesterségesen fölnagyított veszélyekre hivatkozva gáncsot vetnek a csak szavakban reformerek. Legalább annyira kell tartani tőlük is. S ha megint visszakanyarodunk a hetven esztendeje történtekhez, ezt olvashatjuk Károlyi Mihályné naplójában: ha most. nem viszik komolyan keresztül a reformokat. úgy soha el nem érhetjük azt, amit most el lehetne érni ... Kövess László Földen, vízen és levegőben Akárhonnan Is nézzük: ősz van! víkendház előtt munkálkodó asszonyságok közük, kedves mosoly kíséretében. A kerítés mellől ássák ki a virágokat, halomba söprik a leveleket. — Beszélgetni lehet, fényképezni nem! — erősíti meg újra egyikük. *— Különben ismerem a maguk lapját. Minden újságot megkapok. Olyan helyen dolgozom ... Azt azért megírhatja — enyhül meg —, hogy az egyik szomszéd kifogásolta a füstöt. Pontosan a háza felé vitte a szél. Azt mondta: egész Európát bejárta, de azt sehol se látta, hogy az egyik ember a másik orra alá füstölne. De a leveleket csak el kell égetni, nem? Budaörsön nemcsak az utakon, a levegőben is meglehetős volt a forgalom. Az MHSZ farkashegyi repülőterén egymás után csörlőzték fel a vitorlázó gépeket, amelyek bizony ez idő tájt nem sokáig tudnak a levegőben maradni. Hiába, no, a nyárnak búcsút kellett intenünk, nem olyanok a légköri viszonyok, amelyek a hosszabb repülésnek kedveznének. Jó néhány gép már a hangárakban pihen, a téli karbantartásra várva. Gyakran hallani — s persze egyáltalán nem a repülés kapcsán —, hogy föntről egészen másképp festenek a dolgok, mint alulról szemlélve. Ezúttal létrejött a társadalmi közmegegyezés, Akárhonnan is nézzük, föntről, vagy lentről: ősz van! K. L. A határok sérthetetlensége és a fennálló területi-politikai realitások alapján az ülésen kiemelt figyelmet szenteltek az európai béke és együttműködés erősítésével kapcsolatos kérdéseknek. A résztvevők ismételten hangsúlyozták országuk arra irányuló törekvését, hogy a közeljövőben komoly eredményekkel záruljon az európai biztonsági és együttműködési értekezlet bécsi utótalálkozója. Ez megteremtené a feltételeit annak, hogy még 1988-ban megkezdődjenek a tárgyalások a fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentéséről és az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről, lökést adna az együttműködés kiszélesítésének a gazdaság, a kereskedelem, a tudomány és a technika szférájában, az ökológiai biztonság és a humanitárius kérdések területén, valamint, az emberi jogok érvényesítésének. Az ülésen nyilatkozatot fogadtak el az európai bizalom- és biztonságerősítő és leszerelési intézkedésekről. A miniszterek megállapították, hogy a regionális konfliktusok rendezésében mutatkozó elmozdulás kedvező hatással van a nemzetközi helyzetre. Az ülés résztvevői kifejezték szilárd elhatározásukat, hogy fejlesztik és elmélyítik a szövetséges szocialista államok nemzetközi kérdésekben folyó együttműködését. A külügyminiszteri bizottság ülése a barátsági és elvtársi együttműködés jegyében folyt le. Elutaztak Budapestről a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei, akika szervezet külügyminiszteri bizottságának budapesti ülésén vettek részt. . A következő ülést Berlinben tartják meg.
