Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-26 / 256. szám

6 bártan 1988. OKTÓBER 28., SZERDA Jogi tanácsok Rokkantsági nyugdíj 6 Szolgálata Idő meg- • Felmondás 6@ év után O Harmadik fokozatú rok­kantsági nyugdíjba került Nagy András gyömrői olvasónk. Kér­dése, hogy a 48 éves életkorát figyelembe véve, 82 évi szol­gálati Idő után milyen mérté­kű nyugdíjra jogosult és mennyit kereshet mellette, A rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztet­te, és ebben az állapotában egy évig nem várható javu­lás. Az egészségromlás azon­ban önmagában nem elegendő a nyugdíj megállapításához, hanem szükséges az is, hogy a beteg a megfelelő szolgá­lati idővel rendelkezzen to­vábbá, hogy rendszeresen ne dolgozzon, vagy keresete ne legyen lényegesen kevesebb a megrokkanása előttinél. A szolgálati idő megállapításá­nál a rokkantság időpontjá­ban betöltött életkort kell fi­gyelembe venni. A jogsza­bálynak ez az előírása azt je­lenti, hogy ugyanannyi szolgá­lati időnek más a nyugdíj­következménye a különböző életkorban. Pl. ha 19 évi mun­kaviszonnyal egy 40 év alatti harmadik fokozatú rokkant- nyugdíjas rendelkezik, nála a havi átlagkereset 60%-a a nyugdíj, míg egy 55 éven fe­lülinél ez a százalék csak 55,5 lesz. A 25 évnél több szolgá­lati idővel rendelkező rok­kantsági nyugdíjast a III. fo­kozatban azonos összegű nyugdíj illeti meg az öregsé­gi nyugdíjjal, míg a Il-es 5, a III. pedig 10%-kal növek­szik. Mindezekből kitűnően tehát a rokkantsági nyugdíj mértéke ezen kívül a meg­rokkanás fokától is függ. Har­madik rokkantsági csoportba az tartozik, aki rokkant, de nem teljesen munkaképtelen, a kettesbe pedig az, aki tel­jesen munkaképtelen ugyan, de mások gondozására nem szorul. A teljesen munkakép­telen és mások gondozására szoruló személy az egyes rok­kantsági fokozatra érvényes szabályok alapján kapja a nyugdíját. Olvasónk mind­ezek alapján havi átlagkere­sete 70%-át fogja nyugdíj­ként megkapni. A nyugdíj mellett korlátlan időben és jövedelemmel dolgozhat, ter­mészetesen a személyi jöve­delemadót a nyugdíj mellett elért kereset után meg kell fizetnie. • M. M.-né nagykőrösi házi­asszony már két éve nem dol­gozik, mivel nagy beteg édes­anyját kell ápolnia. Kérdése, hogy 1991-ben, amikor 55. életévét betölti, jogosult lesz-e nyugdíjra. A nyugdíj megállapításánál a jogszabályok igen kedvező­ek a dolgozók számára. Nem­csak a folyamatosan szolgá­latban töltött időt veszik ala­pul a nyugdíj kiszámításánál, hanem mindazokat is, ame­lyek között kisebb-nagyobb megszakítás volt. Ha azonban a két szolgálati idő közötti időtartam az öt évet megha­ladja, a megszakítást megelő­ző szolgálati időt csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha a megszakítás után több mint öt évet újra dol­gozik a biztosított.' E felté­tel hiányában az öt évnél hosszabb megszakítást meg­előző szolgálati időt csak an­nál a személynél lehet figye­lembe venni, aki a megszakí­tás előtt a nyugdíjhoz szük­séges időt megszerezte, és ót éven belül elérte a nyugdíj korhatárt. Ez a kedvezmény természetesen arra is vonatko­zik, aki nem az öregségi, ha nem a rokkantsági nyugdíjra jogosult. Fontos tudnivaló, hogy vannak olyan időtartamok, amelyek nem számítanak megszakításnak. Ilyen többek között a nyugdíj, a baleseti járadék, a kórházi ápolás tar­tama. Az ezen túli megsza­kítást kizáró okok közül az elismerési díj fizetését ismer­tetjük. Aki ugyanis erre a la­kóhelye szerint illetékes tár­sadalombiztosítási kirendelt­ségtől engedélyt kap, elisme­rési díj fizetése mellett szol­gálati idejét nem szakítja meg A kérelmet a megszakítás kez­detétől számított egy éven be­lül kell benyújtani, és ebben igazolni kell a szolgálati időt, a megszűnésének időpontját és az utolsó háromhavi keresetet (nyugdíjat). • H. s. monori kertész el­múlt hatvanéves. Munkahe­lyén közölték vele, hogy nem tartanak tovább igényt tevé­kenységére. Ügy érzi, felada­tait a jövőben is képes ellát­ni, ezért nem kíván nyugdíj­ba menni. Azt kérdezi, hogy kizárólag az életkora miatt felmondhatnak-e neki? A munkáltató a határozat­lan időtartamra szóló munka- viszonyt indokolt határozattal bármikor felmondhatja. A fel­mondást azonban bizonyos esetekben a jogszabály tilt­ja vagy korlátozza. Ilyen köz­ismert tilalom az is, hogy az öregségi nyugdíjra öt éven belül jogosultságot szerző munkaviszonya csak különle­ges esetben mondható fel. Ez a tilalom tehát a hatvan-, il­letve az 55 éves életkor be­töltéséig illeti meg a dolgo­zót, azt követően nem áll fenn, hiszen a dolgozó fel­mondás esetén sem marad ke­nyér nélkül. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a mun­kavállaló köteles nyugdíjba vonulni. Ha ugyanis más munkahelyet talál, tovább dolgozhat aktív munkaválla­lóként. Ahhoz ugyanis, hogy nyugdíjat megállapítsanak va­laki számára, az is szükséges, hogy a nyugdíjat igénylő az erre a célra rendszeresített és aláírt nyomtatványon társada­lombiztosítási juttatást kér­jen. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tar­tunk Bp. VIII., Blaha Lujza tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. Tíz nap rendeletéi A KÖZKEGYELEM GYA­KORLÁSA A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1988. évi 20-as törvényerejű rendeleté­vel meghatározta a közkegye­lem-gyakorlás módjait. Ennek alapján a büntetett előélet­hez fűződő hátrányok alól mentesül, akit a bíróság 1956. október 23-a és 1957. május 1. között elkövetett állam elleni bűncselekmény, vagy az el­lenforradalmi tevékenységé­vel összefüggésben elkövetett más bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesz­tésre ítélt, vagy akinek a ha­lálbüntetését kegyelemből sza­badságvesztésre változtatták át és a szabadságvesztést vég­rehajtották, illetőleg a végre­hajthatósága megszűnt. A LETÉTI JEGY KAMATA A Magyar Nemzeti Bank elnöke 5/1988. (X. 6.) MNB rendelkezése alapján a letéti jegy kamatának felső határa az évi 18%-ot nem haladhatja meg. A KÖZSÉGEK ALAKÍTÁSA A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 112/88. (X. 6.) határozata a községek alakításáról, községi közös ta­nácsok és közös tanácsból ki­váló községekben községi ta­nácsok szervezéséről szól. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1988. évi 46. szá­mában találhatók. GAZDASÁGI TÁRSASÁ­GOK A Magyar Közlöny 1988. évi 47-es száma tartalmazza a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi 6-os törvényt. A VÉGREHAJTÁS Az elzárás végrehajtásának szabályairól szóló rendeletet módosította az igazságügymi­niszter. INDULÓ VAGYON A 41/1988. (X. 14.) PM sz. rendelet a biztosító egyesüle­tek induló vagyonának nagy­ságát határozza meg. HATÁLYON KÍVÜL A 18/1988. (X. 14.) ÁBMH rendelkezés a tanulóifjúság nyári szünidei foglalkoztatá­sáról szóló együttes utasítást hatályon kívül helyezte. A jogszabáilyok a Magyar Közlöny 1988. évi 48-as szá mából ismerhetők meg. Postabontás VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, PE.: 311 -1446 Rémséges kontármunka A gondokkal, bajokkal ter­hes világunkban egyre szem­betűnőbb és felháborítóbb, ha környezetünkben hanyag, fe­lületes munkavégzésnek lehe­tünk tanúi. Az utcánkban már körülbe­lül két éve repedezett, hiányos volt a járda, ami részint fel­fagyásból, részint pedig a ko­rábbi építkezés hiányosságai­ból származott. Másfél hónap­ja szakemberek itt hézagpót­lásokat végeztek, de ezáltal a gyalogjáró több ponton is szinte életveszélyessé vált. Aki végigsétál a váci Klein Károly utca páros oldalán, az garan­táltan páratlan élményben ré­szesül. Valaha a Vidámpark elvarázsolt kastélyában alkal­maztak hasonló technikai trükköket a józan életű polgá­rok megdülöngéltetésére. Az utcánk mindkét végén iskolák vannak, köztük gyermek- és körzeti orvosi rendelők talál­hatók. Még gondolni is rossz arra, hogy hidegebb idő beáll­tával, a burkolat csúszóssá vá­lásával, milyen balesetek oko­zója lehet ez a rémséges kon­tármunka. Az erre járó gyalogosok és az itt lakók vérmérsékletük és iskolázottságuk szerint mi­nősítik ezt a munkavégzést, valamint azt a műszaki ellen­őrt és munkaátvevőt, aki való­színűleg nem is kevés bért juttatott a kivitelezőknek. Brezovich Károly Vác Crosspálya a centrumban Néhány évvel ezelőtt, ami­kor még körzetünk tanácstag­ja voltam, engedélyezte a he­lyi tanács, hogy a Galga Áfész a falu központjában fekvő piac területén egy új, minden ECígyómarásreak álcázott döfés Így bűnügy utóélete A bűnügyi tudósítások rend­szerint azzal érnek véget, hogy a rendőrség befejezte a nyomozást, illetve az ügyész­ség vádat emelt, végső soron pedig: a bíróság elítélte a vádlottat, és az ítélet jogerő­re emelkedik. A bűnügyeknek pedig rendszerint van utó­életük is, amibe beletartozhat például az, hogy a sértett évekre vagy évtizedekre el­veszti a munkaképességét, és sok más is. Például, mint esetünkben, amikor az élet­veszélyt okozó testi sértés el­követője rövidesen — ha át­menetileg is — szabadlábra kerül és még ő követel ilyen- olyan címen anyagi kártérí­tést áldozatának a családjától. Életveszélyben Az asszony, aki felkeresett, Dávid Zsuzsanna, a sértett édesanyja. Mint mondotta, hónapok óta nyugtatókon él, és a jelenlegi körülményei sem alkalmasak arra, hogy kiheverje a történteket. A bűnügy, melyet korábban már megírtunk, dióhéjban a kö­vetkező: A tizenkilenc éves Szajdek Valentinnét a férje több tőrdöféssel megsebesítet­te, majd azt vallotta, hogy felesége belezuhant a terrá­riumba, és úgy szerezte a sé­rüléseit. A rendőrségi vizsgá­lat során azonban kiderült az igazság, és a Pest Megyei Fő­ügyészség életveszélyes testi sértés bűntette miatt emelt vádat a 34 esztendős Szajdek Valentin ellen. S hogy mi történt azóta? A fiatalasszonyt intenzív osztá­lyon ápolták — tüdősérülése miatt — és újraélesztéssel visszahozták az életbe. Alig negyven kiló volt, amikor túl­jutott az életveszélyen, azóta lassan egy éve lesz a történtek­nek, megerősödött, felépült. Igaz, korábbi munkáját — gyors- és gépíró volt — nem folytathatja, mert az életveszé­lyes belső sérülés mellett, mindkét csuklóján is szúrás érte, miely elvágta az idegeket, így gépírni nem tud, és kérdés az is, hogy a jövőben milyen munkát végezhet. Most kéri az ideiglenes leszázalékolását. Szabadlábon Szajdek Valentin pedig áp­rilisban szabadlábra került — a bírósági tárgyalás időpont­ja még nincs kitűzve — és elment anyósa fővárosi laká­sába, hogy hazavigye a fe­leségét Törökbálintra. — Dóra, a lányom elájult, nagy veszekedés volt. Azóta is többször zaklatott minket. Vissza akarja kapni a fele­ségét, akit tönkretett. A fiatalasszony korrekciós műtétek során ment már ke­resztül, és újabb műtétek előtt áll, hogy mozgatni tud­ja mindkét csuklóját. Termé­szetesen beadta a válókerese­tet. A válóper folyik, de a határozat még nem született meg, a férj egyébként azt vallja, hogy szereti a felesé­gét és visszavárja. Hogy ho­vá? Arról egyelőre nincs szó. A törökbálinti négyszobás ház, ahol a január 4-én tör­tént bűntényt megelőzően lak­tak, az anyós élettársának: Hell Árpádnak a tulajdona, aki egyedül nem hajlandó oda befogadni az életveszélyes tes­ti sértés okozóját. A bűnügy utóéletéhez a to­vábbiakban is hozzátartozik, eddiginél szebb és célszerűbb, a vendéglátási igényeket tel­jesen kielégítő egységet épít­sen. Az akkori engedélyben az is szerepelt, hogy a meg­építés után gondoskodni kell a környező utak szilárd burko­lattal történő ellátásáról, hogy a szállítók biztonságosan köz­lekedhessenek. Megépült a Galgagyöngye vendéglátó kombinát (étterem és presszó), de az utak ma­radtak a régiek, sőt... A szomszédban hozzáfogtak a posta korszerűsítéséhez, bőví­téséhez. A szükséges építő­anyag egy részét a területü­kön kívüli járdára öntötték, amely idővel — az arra járók jóvoltából — letaposódott, majd rákeményedett. Igaz, hogy amikor a felújítás befe­jeződött, a posta dolgozói tár­sadalmi munkában hozzálát­tak és a járda egyik szakaszá­ról letisztították a hulladékot, de azt rádobálták az addig is rossz állapotú kocsiútra. Most jutottak a környékbeliek iga­zán cseberből vederbe: az így feltöltött út magasabb lett, mint a tisztába rakott járda- szakasz; a feltöltő anyag egye­netlenül oszlott el az úton; a megmaradt, letaposott törme­lékkel teli gyalogjáró pedig inkább hasonlít egy crosspá- lyához, mint közlekedésre al­kalmas területhez, s ráadásul ide a környékből egyetlen közvilágítási lámpa fénye sem jut el. Az az érzésem, hogy ennek ma már nincs gazdája! A pos­ta a maga dolgát elvégezte; a hulladék nem kell neki, a járda állapota pedig nem az ő baja. Az áfész-nek is jó így, hisz csak a szállítóknak keli vigyázni, csak azoknak okoz gondot a bizonytalan közleke­dés. A tanács? ... Ebben a ne­héz helyzetben van ennél na­gyobb gondja is. Csakhogy ez már itt többéves probléma, de eddig nem szólt miatta senki... Gólya József Ferenc Túra hogy Szajdek Valentin felje­lentést tett Hell Árpád ellen, akitől 78 ezer forint kártérí­tést követel, mert — amíg ő letartóztatásban volt — nem gondoskodtak az állatairól. És most foglalkozzunk ezzel a valóban furcsa házi állatkert­tel. A harmincnégy éves, rok­kantnyugdíjas férfi óriáskí­gyókat, boákat, vérebeket, és egyéb nem mindennapi jószá­gokat nevelgetett a portáján. Alkalmanként a filmeseknek kikölcsönözte őket, és állat­kereskedésekkel is üzletelt. Amikor a rendőrök elvitték, a törökbálinti házban gazda nélkül maradtak az állatok. A vádlott perel Dávid Zsuzsanna hosszan sorolta, melyik hová került. Némelyiket állatkereskedők­nek ajándékozták, másokat kiadták tartásra — ne rész­letezzük most, hová került a borz, a görény, a boa, az óráskígyó. Tény viszont, hogy az anyós, aki életveszélyes állapotban lévő lányával tö­rődött, nem rendezkedett be a különös állatok tartására. De lehet-e ilyesmire bárkit is kötelezni? Elég volt megsza­badulni az ötven-hatvan pat­kánytól, melyeket a kígyók etetésére tartott az átmeneti­leg börtönbe került gazda. Szajdekné családját beidéz­ték, és számot kell adniuk róla, hogy mi lett az állatok­kal? A fiatalasszony munka- képtelen, és válóperi tárgya­lásokra jár. Az életveszélyes testi sértés elkövetője pedig egyelőre szabadlábon van. GáJ Judit a hagyomány Majosházán 1905-ben Mak­ra Sándor vezetésével alakult meg az önkéntes tűzoltó-egye­sület. Idén először, de ezután minden évben rendeznek majd Makra Sándor-emlék- versenyt a környékbeli nyolc község valamelyikében. Az első vetélkedő nemrégi­ben zajlott Majosházán, ahol a hagyományokhoz méltóan szereplő dunavarsányi csapat győzött, a második szentmár- tonkátaiak és a harmadik szi­getcsépieket megelőzve. A ju­talmak kiosztásánál megjelent a névadó fia, Makra Imre is, aki szintén tűzoltó. A Zánkán 1987-ben megren­dezett nemzetközi tűzoltóbaj­nokságot megnyert leánycsa­pat tagjainak nyolcvan száza­lékát dunavarsányiak adták, ez évben ugyanott országos bajnokságot nyertek úttörőink. Ezen ifjúkori eredmények foly­tatása még sok sikerre vezet­het. Szabados Gábor Dunavarsány Mérjenek pontosan Mostanában gyakran talál­koztam az újságban a gabo­nabetakarítás híreivel. Ahogy a sorokat olvastam, eszembe jutott a nehéz, verejtékes munka ára. Ugyanis régen, ha elmen­tem a boltba, és vettem fél kilogramm kenyeret, akkor azt pontosan lemérték, s an­nak megfelelően fizettem. De mi van most? Az egész ke­nyeret négyfelé vágják kö­rülbelüli pontossággal, és oda­rakják a pultra. Arra sokan nem is számítanak, hogy a két kilogrammos kenyér már az üzletbe kerülésekor sem haladta meg az előírt súlyt. Legalábbis az én méréseim ezt bizonyítják. Ha már elrontottuk 30-40 évig a gazdálkodásunkat, ak­kor legalább most mérjenek pontosan az eladók, mikor már elég drágán vásárolunk. Talán az állami boltok visz- szanyernék a bizalmunkat is. Ügy látszik, a maszekok figyelnek ilyen apróságokra is, mert mindig megmérnek el­adás előtt minden darabot, sőt be is csomagolják. Varga Lajos Felsőpakony Válaszol az illetékes Taxi nem csak hívásra A Pest Megyei Hírlap szep­tember 28-i Postabontásában Taxi csak hívásra címmel je­lent meg M. J., szigetszent- miklósi olvasónk levele, mely­ben a helyi Sziget Taxi szol­gáltatásait kifogásolta. A KIOSZ Sziget Taxi Fuvarvál­laló Iroda vezetőségének meg­bízásából, nemrégiben felke­reste szerkesztőségünket Var­ga Lászlóné irodavezető és Erdei Zoltán vezetőségi tag, akik a panaszra válaszolva az alábbiakat mondták el: — 1988. szeptember 6-án, az irodaépületünk előtt valóban állt egy Dácia, de az az iroda­vezető gépkocsija, amivel ő csak másodállásban, munka­idő után dolgozik. Tehát való­ban taxi, de akkor éppen szol­gálaton kívüli jármű, ezért a szabadjelző lámpája sem égett. Az említett időpontban — naponta általában 19.00 óra körül — sajnos előfordulha­tott, hogy nem állt másik gép­kocsi az iroda előtt. Ugyanis akkor történik a műszakvál­tás: a nappalosok esetleg már, az éjjelesek még nincsenek tel­jes léts: "mmal forgalomban. Panaszosunk azt állítja, hogy csak CB hívásra küldünk taxikat, pedig korántsem ez a jellemző. Harmincöt személy- gépkocsink fut a környéken. A központi irodánk ugyan Szi- getszentmiklóson van, de a nagyobb forgalmat lebonyo­lító útvonalakon találhatók úgynevezett drosztjaink, taxi­állomások. Ott mindig vára­koznak autóink, hiszen ezeken kapjuk a legtöbb megrende­lést. Viszont természetes gaz­daságossági szempontjaink szerint, ha valaki Tökölre Kér gépkocsit, akkor az oda éppen legközelebb eső gépkocsinKat küldjük, például azt, amelyik mondjuk Szigetcsépről halad visszafelé. Szigetszentmiklós és Sziget­halom közigazgatási határain belül, azonnali rendelés ese­tén, maximum 30 forint lehet a taxiórában. Előfordult olyan, hogy egy gépkocsivezetőnket e kiállási díj túllépéséért felje­lentették nálunk. Az illetőt megbüntettük: egy hónapig nem kapott tőlünk fuvart. Munkánkat eddig ritkán kifo­gásolták, évente esetleg egy panasz érkezik hozzánk. Eze­ket az erre kijelölt etikai bi­zottságunk minden esetben ki­vizsgálja, és a működési sza­bályzatunk alapján, ha egy ta­xis munkájára panasz érke­zik, első alkalommal egy hó­nap eltiltás, vagy 2500 forint pénzbírság, másodszorra két hónap, vagy 5000 forint, har­madik alkalommal elbocsátás a büntetése. Sok olyan környékbeli la­kos van, aki naponta igénybe veszi szolgáltatásainkat. Re­méljük, hogy e panasz nem változtat ezen a helyzeten, to­vábbra is várjuk leendő uta­saink hívását, megrendelését, készségesen állunk rendelkezé­sükre.

Next

/
Thumbnails
Contents