Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-04 / 237. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XXXII. ÉVFOLYAM, 237. SZÄM Ára: 1,80 forint 1988. OKTÓBER 4., KEDD Tárgyalt a KEB Új működési rend A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Ellenőrző Bizottsága október 3-án ülést tartott. A napirendek tárgya­lása előtt a résztvevők kegye­lettel emlékeztek meg Far- kasinszky Lajosról, a testület elhunyt tagjáról. A testület folytatta júniusi ülésén megkezdett vitáját an­nak érdekében, hogy munká­jával segítse az országos párt­értekezlet határozatainak kö­vetkezetes végrehajtását. Meg­állapította, hogy a testület jö­vőbeni munkájának lényegét a párt demokratikus működési rendjének biztosításában, a párt cselekvési egységének fejlesztésében látja. Döntött arról, hogy még ebben az év­ben kidolgozza új működési rendjét, melynek során megfe­lelő figyelmet fordít tevékeny­ségének nyilvánosságára. A Központi Ellenőrző Bi­zottság személyi kérdésekkel foglalkozó napirendje kereté­ben több pártbüntetés elleni fellebbezést tárgyalt meg és foglalt állást a pártbüntetés fenntartása vagy enyhítése, il­letve eltörlése mellett. Erről az érdekelt személyeket, testü­leteket, szervezeteket közvet­lenül tájékoztatja.-Az ülésen tárgyalt pártfegye­lemsértések elsősorban morá­lis természetűek voltak, a szo­cialista tulajdon megkárosítá­sával, a törvények megsértésé­vel, korrupcióval, visszaélések­kel, beosztáshoz méltatlan ma­gatartással függtek össze. Ülésezik a VSZ katonai tanácsa Nagy horderejű feladatok előtt A Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői ka­tonai tanácsának 38. ülése hétfőn délután Budapesten meg­kezdte munkáját. Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter az MSZMP Központi Bizottsága, a magyar kormány és a Magyar Néphadsereg vezetése nevében köszöntötte a ka­tonai tanács ülésének résztvevőit, akik Viktor Kulikovnak, a Szovjetunió marsalljának, az egyesített fegyveres erők főpa­rancsnokának elnökletével ültek össze. A miniszter beszédében em­lékeztetett arra, hogy a kato­nai tanács olyan időben ülé­sezik, amikor a világpolitiká­ban bonyolult folyamatok mennek végbe. Ezek közül a legfontosabb kérdésben, a le­szerelés témakörében a Varsói Szerződés, azon belül is első­sorban a Szovjetunió ragadta magához a kezdeményezést. Ezt igazolják a szovjet—ame­rikai csúcstalálkozók, a köze­pes és rövidebb hatótávolsá­gú rakéták megsemmisítéséről kötött megállapodás, a hadá­szati támadófegyverek ötven­százalékos csökkentéséről fo­lyó tárgyalások előrehaladása, valamint az európai haderők és hagyományos fegyverzet csökkentését szolgáló tanács­kozás előkészítésének eredmé­nyei. Mindezek mellett azon­ban — mutatott rá Kárpáti Ferenc — azt is világosan lát­ni kell, hogy az enyhülési fo­lyamat még nem vált vissza­fordíthatatlanná. A VSZ politikai tanácskozó testületé ez évben Varsóban megtartott ülésén ismételten állást foglalt az enyhülési po­litika folytatása mellett — hangsúlyozta beszédében a honvédelmi miniszter. Ennek Körgáí épül Medermunkálatok kezdődtek A nagymarosi vízerőmű­építkezés hétfőn újabb sza­kaszához érkezett. Az eredeti terveknek megfelelően a mun­kálatokat megrendelő Orszá­gos Vízügyi Beruházó Válla­lat Nagymaroson átadta a munkaterületet az osztrák fővállalkozónak. Ezt megelő­zően a Duna mentén, két ki­lométeres szakaszon megte­remtették az erőmű építéséhez szükséges infrastrukturális feltételeket. Elkészült egye­bek között a belső közlekedé­si út, az iparvágány, a víz­ellátó-hálózat, kiépült a A diákok is segítenek szennyvízvezeték, s olyan sza­bad területet alakítottak ki, amelyen az osztrák cég meg­kezdheti a felvonulást, műhe­lyek, raktárak felállítását, a betongyár, a kavicsválogató építését. Egyidejűleg a hónap végéig elkészül az eredeti Duna,-medret elzáró körtöltés, s ekkor megkezdhetik a víz kiszivattyúzását, hogy a szá­razra került mederben hozzá­láthassanak a betonozáshoz, az erőmű építéséhez. ★ Hétfő délután a bős—nagyma­rosi vízlépcsőrendszer elleni tilta­kozásul több ezer fiatal, valamint különböző környezetvédő csopor­tok tagjai élő láncot alkotva vo­nultak a Roosevelt tértől a Du- na-korzón, az Erzsébet-hídon, a Groza Péter rakparton, az Ybl téren át a Lánchídig. Akciójukkal arra kívánták fel­hívni a figyelmet, hogy a Duna nemcsak gyakorlati hasznosítású, energiatermelő természeti kincs, hanem nemzeti eszmei érték is. értelmében erőfeszítéseket kell tennünk, hogy mielőbb meg­kezdődjenek és konkrét ered­ményeket hozzanak az Euró­pában található haderők és fegyverzetek csökkentéséről szóló tárgyalások, a kölcsönös biztonság szem előtt tartásával törekednünk kell az aszimmet­riák megszüntetésére, a had­erők és fegyverzetek alacso­nyabb szintjének kialakítására. Szövetségünk katonai vezeté­sére mindezek szellemében új, nagy horderejű feladatok há­rulnak — mondotta befejezé­sül Kárpáti Ferenc. Védelmi doktrínánknak megfelelően kell alakítanunk hadseregeink szervezeti struktúráját, hogy az jobban megfeleljen a meg­növekedett követelményeknek, ugyanakkor egyszerűsödjék, s váljék hatékonyabbá. Mindeze­ket a testvéri hadseregeink közötti sokoldalú együttműkö­dés további erősítésével kell elősegíteni. A katonai tanács ülésén — amelyen részt vesz Anatolij Gribkov hadseregtábornok, az egyesített fegyveres erők törzsfőnöke — a tárgyalókül­döttségeket Radnu Mincsev altábornagy, a Bolgár Néphad­sereg vezérkari főnökének el­ső helyettese, Mórocz Lajos vezérezredes, honvédelmi mi­nisztériumi államtitkár, Fritz Streletz vezérezredes, az NDK Nemzeti Néphadserege főtör­zsének főnöke, nemzetvédelmi miniszterhelyettes, Antoni Ja- stnski vezérezredes, a Lengyel Népköztársaság nemzetvédelmi miniszterének első helyettese, Nicolae Eftimescu altábornagy, a Román Szocialista Köztár­saság Hadserege vezérkari fő­nökének első helyettese, Mi­hail Ivanovics Szorokin had­seregtábornok, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének he­lyettese, Karel Rusov vezérez­redes, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság nemzetvédelmi miniszterének első helyettese vezetik. A tanácskozás előreláthatóan szerdán fejezi be munkáját. H4; Rafinált pilóták Ä “” ŐS műszerek bonyolítják le. Ennek az a magyarázata, hogy a szocialista légitársaságok is ugyanazokat a szovjet gyártmányú repülőgépeket hasz­nálják, mint a Malév. Ezért a park teljes lecserélése, új generációs gépek beszerzése hozhat jelentősebb válto­zást.” (3. OLDAL) A siker és a verseny ”A nagy utazás Per_ kötelez sze Amerika volt. __________ Három helyszínen, k ét fesztiválon vettek részt, egy meghívásnak eleget té­ve. Idahó állam Rexburg városában, illetve Utah állam Salt Lake-City és Springville nevű helyiségeiben léptek fel egy nemzetközi néptáncfesztiválon. A szervezők több mint egy tucat ország együttesét látták vendégül. Har­mincöt »-kék dunás« képviselte a magyar színeket.” (3. OLDAL) Csúcsok' „Samaranch bejelentette, , , - mi hogy a NOB hamarosan na­es mélypontonr pirendre tűzi az ökölvívás általános helyzetének a megtárgyalását. A kérdés azért vetődött fel, mert többen így úgy vélik, hogy az ököl­vívás potenciális veszélyt jelent a sportolók egészségére nézve, nemcsak a versenyeken, hanem már az edzése­ken is, valamint azért, mert elégedetlenek a bíráskodás színvonalával. Személy szerint én sem vagyok elégedett ezzel — mondta Samaranch.” (7. OLDAL) Keddien nvíiik -Az °rszágos Műemléki Fel­í ügyelőség megkülönböztetett O kiállítás figyelemmel fordul a hazai szerb műemlékek felé. Fenntartásuk, helyreállításuk és restaurálásuk az elmúlt években egyre jobban előtérbe került.” (8. OLDAL) Új KNEB-tagok Letették a hivatali esküt A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Jassó Mihályt, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tagját e tisztsége alól felmentette, egyidejűleg Szemők Józsefet és dr. Sziklai Antalt a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság tagjává meg­választotta. A népi ellenőrzési bizottság újonnan megválasztott tagjai Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke előtt a hivatali esküt letették. Az eskütételen jelen volt Katona Imre, az El­nöki Tanács titkára és Ballai László, a KNEB elnöke. Nemzetközi tanácskozás Ráckevén Városok és műemlékek Akár Dunakeszin is készül­hetett volna az a felvétel, amelyen szembeötlő volt a tíz­emeletes toronyházak és a mellettük meghúzódó hagyo­mányos kertváros éles ellen­téte, kontrasztja. Jóllehet, a kép Berlin egyik külvárosi részletét mutatta, de sok ha­sonlóval találkozhatunk itt­hon vagy bárhol a világban. Mindez annyiban érdekes, hogy tulajdonképpen e jelen­ség váltotta ki a legnagyobb vitát a tegnap kezdődött nem­zetközi műemléki konferen­cián Ráckevén, a Savoyai- kastélyban. Az ICOMOS, a Műemlékek és Történeti Együttesek Nemzetközi Taná­csának Magyar Nemzeti Bi­zottsága a német nyelvterület országaiból hívott meg szak­embereket, hogy magyar kol­légáikkal együtt a városok műemlékvédelméről tanács­kozzanak. E témakör legkülönfélébb vetületéről az NDK-ból, az NSZK-ból, Ausztriából érke­zett résztvevők — a vendé­gekkel együtt — e négy nap alatt összesen tizenhét elő­adást hallgatnak meg, s kirán­duláson, valamint egész napos tanulmányúton ismerkednek régi építészeti értékeinkkel. A magunk részéről mind­össze azt sajnáljuk, hogy az ICOMOS egyetlen megyei jo­gi tagja — Szentendre — nem képviseltette magát a tanács­kozáson. Félidejéhez érkezett az alma betakarítása Ráckevén, az Arany­kalász Termelőszövetkezet 200 hektáros ültetvényében. A nagy munkából kiveszi részét a helyi Ady Endre nevét viselő gim­názium tanulóifjúsága is. Több turnusban egyszerre száz diák szedi a goldent, a starkingot... Az idén közepes, hektáronként mintegy II tonna alma kerül a rekeszekbe. Felvételünkön Ré- ger Krisztina, Tóth Zsuzsa, Szabó Ibolya és Fenyővári Szilvia II/C-sek az exportra kerülő mosolygós, piros almát szüretelik (Hancsovszki János felvétele) Négynapos űrrepülés után Földet ért a Discovery Hétfőn, közép-európai idő szerint a késő délutáni órák­ban Kaliforniában, egy légi tá­maszpont közelében, kiszáradt folyómederben sikeresen földet ért a Discovery nevű ameri­kai űrrepülőgép, ötfönyi sze­mélyzetével négy napig volt úton. Ez volt az első amerikai űrrepülés 1986 januárja óta, amikor a Challenger űrrepülő­gép röviddel felszállása után műszaki hiba következtében felrobbant és hét utasa életét vesztette. A Discovery útját éppen ezért nagy figyelem és feszült­ség kísérte, az ország lakossá­ga izgalommal követte az ex­pedíciót, amelynek sikere a heves hazafias érzelmeket is táplálja: „Amerika újra az űr­ben”, hirdették az elmúlt na­pokban a lapok, a tévéadások főcímei, a politikusok beszé­dei. (Folytatás a 2. oldalon) FÜSTPÉNZ S okasodnak ismét a nyugtalanító tapasz­talatok az adórend­szer körül. Fel-felbukkan- nak a rémhírek, a találga­tások a kistermelők, a ház­táji gazdálkodással foglal­kozók körében — holott ennek veszedelmes követ­kezményeit aligha szüksé­ges részletezni —, különbö­ző szakmai táborok fenye­getően munkabeszüntetést emlegetnek, ha nem kap­nak ilyen-olyan kedvezmé­nyeket, mentesítéseket. S ugyanakkor, szinte olajat öntve a tűzre, sokasodnak azok a tapasztalatok is, amelyek azt mutatják, a pénzügyi politika — nem tagadva a kényszerítő kö­rülmények jelenlétét — kapkod, rögtönöz. Olykor már az a benyomása az állampolgárnak, hogy mit- lehetne-még-kitalálni ala­pon gondolkodnak, vizsgá­lódnak azok, akik úgy hi­szik, a valóban súlyos gon­dokra a lakosság adózta­tása körében lehet meglelni az enyhülést hozó módsze­reket, formákat, eszközö­ket. Csupán kettő a friss ese­tek közül. Kitaláltatott a javaslat, hogy meg kell adóztatni az értékpapírok eladásakor esetleg elért ár­folyamnyereséget, mégpe­dig húszszázalékos adóval. A hírlapírónak ugyan nin­csen birtokában egyetlen értékpapír sem, de felkap­ja a fejét mégis, s azt mond­ja, hogyan?! Hogyan lehet valami olyasmit kitalálni, ami utólag módosít a kibo­csátás feltételein? Itt ugyan­is erről van szó, hiszen szó sem volt az értékpapírok kibocsátásakor arról, hogy erről szó lehet... ! S ha szó leheti?), azaz ha utó­lag és egyoldalúan (azaz önkényesen) megváltoztat­hatóak a feltételek, akkor még mindig 'ott marad a megválaszolatlan kérdés: az ilyen, sokakat irritáló „megoldások” kiötlői miért teszik félre az alapvető üz­leti tisztesség normáját, te­hát azt, hogy árfolyam- veszteség esetén annak ösz- szege az adóalapból levon­ható legyen?! A két dolog, a nyereség és a veszteség ugyanis úgy tartozik össze, mint karhoz a könyök vagy a tenyér. S az ilyen logi­káról nem szabad elfeled­kezni. A másik, szintén meghök­kentően „játékos” gondolat, de hivatalosan megfogal­mazott javaslat szerint jö­vedelemadó terhelné azt az átalánydíjat, amelyet havi 500 kilométer felett költ­ségtérítésként munkahe­lyek sokasága fizet dolgo­zóinak saját gépkocsijuk használata fejében. Min­denki tudja, azok is, akik megállapították, azok is, akik kapják, hogy a jelen­legi . térítési díj messze nem fedezi az amortizáció­val együtt számított üze­meltetési költségeket. A sa­ját gépkocsi használata te­hát — és ez munkakörök sokasága esetében alapve­tő feltétele a feladatok el­látásának — a munkaadó­nak, általa a népgazdaság­nak üzlet, a költségtérí­tésben részesülőnek azon­ban aligha. S akkor most esetleg adózni is ... nem sok ez egy kicsit az „ötle­tekből”?! Bizony sok. Hosszú ideje hadakozunk a magunk szerény körül­ményei közepette, ismét­lődően és sokféle példára hagyatkozóan megírva: téves az az irány, mely egyre inkább eluralkodni látszik a pénzügyi politi­kában, s amely a lakosság körében kívánja megfogni a forintokat alapvető nép- gazdasági folyamatok ren­dezése érdekében. A ma­gunk laikus eszével gondol­kodva is könnyű rájönni, ez a rendezés így egész egyszerűen lehetetlen. So­kadszor írjuk le, a rende­zés köre a támogatásokat kell hogy átfogja. Azt a területet, ahol az idén mindössze 1,7 százalékkal mérséklődtek a kifizetett összegek ... ! Valamikor a népnyelv füstpénznek keresztelte el a censust. hiszen bár az úr­bérrendezés során kimon­datott. minden házzal bíró belső telek után évi egy fo­rintot kell adni a földesúr­nak, a gyakorlatban azután fizetett mindenki, a zsellér is, a házrész tulajdonosa is, hiszen füstölt a kémény ... azaz a füst lett a lényeg, s nem a belső telek, ame­lyen a ház áll. Nagy kü­lönbség? Nagy. Felesleges részletezni, mekkora. Ezt érezni kell. S ha nem ér­zik azok, akik megszabják, mi micsoda, az még na­gyobb baj. A pénzügyi mű­veletnek ugyanis érthető a lélektani hatása azokra, akik fizetnek. S a lélekta­ni hatásnak egyenes, elke­rülhetetlen következménye a politikai hatás ... L eírjuk, mert meggyőző­désünk : az adórend­szer megváltoztatása szükséges, elkerülhetetlen és hasznos lépés volt. Ami azonban a részletek hogyanját illeti, az egyre inkább a toldás-foldás lát­szatát, a kapkodás benyo­mását, a még-honnan-ve- gyünk-el riadt igyekezetét közli; az szükségtelen, az elkerülhető, az káros. A már-már minden ötletet felhasználó mai füstpénzek kirovása akkor lenne in­dokolt, ha mindenütt más­honnan elvették volna mindazt, ami elveendő. Ez utóbbinak azonban jele is alig van. Talán éppen azért, mert a gyanúsan lelkes futkosás a milliócskák után elfeledteti, miként hömpö­lyögnek tova számolatlanul és mindannyiunk zsebének terhére a milliárdok, a tíz- milliárdok. Mészáros Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents