Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-03 / 236. szám

Vár állott most kőhalom... Amint azt az őslakosok tudják is, a Cifrakertben levő inűro- mot e században építtette a város. Nos, évtizedeinknek a valódi rombolás jutott. A lát­vány lehangoló, hiszen még a hatvanas években is elfogad­ható állapotban volt a váracs- ka. Talán lennének kőműves- mesterek, akik tavasszal újjá­varázsolnák — a város s mindannyiunk legteljesebb örömére... Vigasztalan képet nyújt a csónakázótó is. Idén immár negyedik éve, hogy szinte tel­jesen kiszáradt — mindannyi­szor alkalmat teremtve arra, hogy legalább a beledobált szemetet eltávolítsák. Ügy lát­szik. ez a munka megint ha­lasztást szenved. (A felső ké­pen.) (Ballai Ottó felvételei) Bálákban érkezik a kilós ruhanemű Minden elkel, ami visszamaradt Városunkban az elmúlt két- három év alatt több filléres bolt és bizományi üzlet nyílt, ahol az emberek olcsón és gyakran viszonylag jó dolgo­kat vásárolhatnak. Zolnai Jánosné tavaly októ­berben nyitotta meg Patay utcai kis üzletét, a Tékát, s divatárukkal kezdett. Hamarosan rájött, hogy a butikáruk iránt csökkent a ke­reslet, ezért átállt a bizomá­nyi árusításra és felvásárlásra. Kapós a bébihoími Idén januárban átalakította üzletét, és Kőrösön mint az első bizományi bolt kezdte az évet. Óriási volt az érdeklődés. — Először azért jöttek hoz­zánk sokan, mert új dolog volt. Idén félévtől kezdve egy­re szaporodtak a visszatérő arcok és emelkedett a forgal­munk. Gyakran készpénzzel előre kifizetjük a leadott ru­hákat, és ezért sokan jönnek eladni is. Újabban mi is áru­sítunk nyugati import kilós árukat. Bálában érkezik, de még nincs akkora sikere, mint a bizományi áruknak. Egy idő után szeretnénk mű­szaki cikkekkel is foglalkozni. — Egyedül dolgozik az üz­letben? — Legtöbbször igen, de a férjem is gyakran bejár és segít. Neki nem ez a főállása, de sokszor nem győzném egyedül. — Mit tart a legfontosabb­nak a ruhák átvételekor? — Elsősorban, hogy tiszta legyen az áru, másként nem is foglalkozunk vele. Má­sodszor mutatnia kell, mert ko­pott, agyonhasznált holmit nem vesz meg senki, még ha tiszta is. — Milyen áruk iránt a leg­nagyobb a kereslet? — A bébiholmik most a leg­kelendőbbek, de a női ruhákat is nagyon keresik. Olcsó a Krajcáros Tamás Ferencné a Deák tér sarkán lévő Krajcáros bolt ve­zetője. Ott már nagyban fog­lalkoznak műszaki cikkek áru­sításával is, bizományi értéke­Mozi A nagyteremben: Az utol­só csillagharcos. Színes, szink­ronizált amerikai katasztrófa­film. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben: Érzékeny búcsú a fejedelemtől. Színes, magyar történelmi film, fél 6-kor. sítésben. Vannak áruk. ame­lyeknek az árát szinten kell tartani. — A műszaki cikkek iránt ma már nem nagy a kereslet, noha a kínálat megvan. Az emberek kimennek egy-két napra külföldre és megveszik maguknak a magnókat, videó­kat, egyebeket. Ezek a dolgok keinek el legkevésbé. Mi többnyire vámolt cikkeket ka­punk, amelyeket viszonylag ol­csón veszünk meg és olcsón tudjuk értékesíteni is. Ilyenek például a karórák, a kazet­ták, ékszerek, bizsuk, szőrmék. Pont az elvámolt árukészlet­nek köszönhetően minden van boltunkban. Mégis inkább a ruhaneműket veszik a vásár­lók. Nagyon jó minőségű és olcsó fehérneműkkel tudunk szolgálni és továbbra is a ru­hakészlet bővítésével foglalko­zunk, mert a műszaki cikkek­re nem lehet építeni. Már kicsi a hely Két éve árusít Fenyvesi Katalin vezetésével a Lőrincz pap utcában az importált hasz­nált ruhákat kínáló üzlet. Ök kilós áruk eladásával kezdtek, s azóta sem foglalkoznak bizo­mányi értékesítéssel. — A Temaforg budakalászi telepéről kapom az árut. Bá­lákban érkezik, fertőtlenítve, tisztán. Ezekben a bálákban használt importáru van. Álta­lában minden elkel. Ami visz- szamarad, azt különböző üze­meknek tisztítórongynak ad­juk el. A visszamaradt ruhák általában szűkek, kicsik. Kö­vér nemzet vagyunk! Stabil árak — Egy a gondom: a hozott árukból egyszerre csak keveset tudok megmutatni a vásárló- közönségnek, mert egyre ki­sebbnek tűnik a helyem, a for­galom meg csak nő. Elsősor­ban talán azért, mert amíg máshol rohamosan emelkednek az árak, addig itt stabilak, vagy csak keveset nőnek. — Mi a legkeresettebb? — A blúzok, szoknyák, férfi munkanadrágoik, ballonkabá­tok, farmerek, bébiruhák. Van­nak dolgaink, amelyeknek borzasztó szabásuk van, mégis megveszik az anyaguk miatt. Még ha átalakítják is, megéri. Manapság mindenki azt kere­si, hogyan lehet olcsón és jól öltözködni, mert az emberek­nek egyre kevesebb pénzük van. Hargitai Bernadett A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 236. SZÁM 1988. OKTÓBER 3., HÉTFŐ Ahogy a népi ellenőrök látják Zártkertre cserélt tanyák A múlt évben életbe lépett új földtörvény rászorítja-e a földtulajdonosokat a racionálisabb művelésre? Érvé­nyesülnek-e Nagykőrösön a törvény földvédelemről meg­fogalmazott paragrafusai? Ezt vizsgálta a városi népi ellenőrzési bizottság, amely információit, tapasztalatait a minap összegezte. Megműveli vagy fizet Az már a nagykőrösi vége­ken is szembeötlik, hogy az új rendelkezés nyomán meg­fogyatkoztak az úgynevezett zárványterületek, mivel eze­ket most már a termelőszövet­kezetek kiadhatják haszonbér­be. A mezőgazdasági művelésű területekbe ékelődött elhagyott tanyák száma is erősen meg­csappant. Ez viszont még egy öt évvel korábban kiadott ren­delkezésnek köszönhető, amely lehetővé tette a tanyákhoz tartozó parcelláik zártkertekre való cseréjét. Ekkortól számít­juk a rekultivációs folyamatot, amely lényegében a mai na­pig tart, mind egységesebbé téve a nagyüzemi művelésű területeket. Bonyolultabb a helyzet az erdei tanyák esetében. Itt ugyanis elég nehézkes a hasz­nosítás. Az a gyakorlat, hogy a teljesen tönkrement portá­kat állami tulajdonba veszik, és megkapják azokat a terü­letileg illetékes gazdaságok, így jutott hozzá, és bontott el tavaly például a Nefag négy megroggyant tanyát, és a he­lyüket erdősítette-. Sajnos az erdőtelepítésnek vannak rossz tapasztalatai is. A megválto­zott környezetben más ökonó­miai feltételek alakulnak ki, megbontják az addigi életrit­must, a háztáji gazdálkodást. Emiatt jelentős a tanyákról az elvándorlás. Az évente egy alkalommal tartott hivatali határszemle, és a mezőőrök folyamatos el­lenőrzése elsősorban a gondo­zatlan földterületek felderíté­sére irányul. Most már előze­tes felszólítás nélkül is mód van a hanyag földhasználók, tulajdonosok megbírságolásá­ra, amit meghallgatás után indokok híján kirónak. Tartós használati jog esetén a har­madik szankció a terület meg­vonása. Tavaly két bel-, és öt külterületet találtak művelet­lenül — mindahányszor indo­koltan, például haláleset vagy tartós távoliét miatt. Idén ugyanennyi eljárás in­3 ól ismerte mindenki So- modi Antalné szókimon­dását. Soha nem tett lakatot a szájára. Nem is szerette őt senki a szája miatt. Hanem most minden bűnét megbo­csátották. Az elnök valami különleges szerződést kötött egy svédor­szági almaszállításra. Ki is hirdették, hogy ahány asz- szony csak van a szövetkezet­ien, mind ott legyen reggel az almásban. A vezetőség úgy re­mélte, lesznek vagy ötvenen, s délre leszedik a gyönyörű gyümölcsöt: akkorra rendel­ték a szállító autókat is. Elnök, főkönyvelő, agronó- mus, mindenki ott volt hatkor az almásban. Az exportládá­kat vontató hozta ki. Csak ép­pen az asszonyok hiányoztak: voltak vagy húszán. — Hát a többiek? — fa­kadt ki az elnök. — Valami közbejött nekik — mondták többen is. Az elnök csak járt le-fel az asszonyok előtt, és beszélt, be­szélt, a munkaerkölcsről, a szövetkezet helyzetéről, arról, hogy azért vannak itt. ahol vannak, mert ilyenek a dol­gozók. Somodiné egy ideig hallgat ta. aztán odaállt az elnök elé — Hallja-e, elnök elvtárs Jól van, hibásak vagyunk. Az aranyszájú asszony Igaz. Néha nem úgy dolgo­zunk, ahogy kell. Elfogadom. De magukban is van ám hiba! Az elnök meglepetésében elhallgatott, majd ezt kérdez­te: Aztán miben? — Abban, hogy nem tudják mindig megszervezni a mun­kát. Mert úgy van ám, hogy hol a gépek késnek, hol alkat­rész nincs, hol a drága ter­ményt veri az eső két napig a földeken. Hányszor álltunk mi is a zöldségesben, mert nem volt ládánk, amibe szedtük volna a paradicsomot vagy a paprikát. Vagy itt van ez a mostani dolog. Láda van, de nincs ember. Az elnök úgy nézett az asz- szonyra. mintha le akarta vol­na nyelni. Aztán legyűrte in­dulatát, s megkérdezte: Hát ha maga annyira okos, most mit csinálna? — Mit? — nézett Somodiné az elnökre gúnyosan. — Ami­kor még gyerek voltam, akkor is volt úgy, hogy ripsz-ropsz kellett valamit elvégezni. Ilyenkor a nagyapám kivezé­nyelte az egész családot, déd- anyámostól, nagyanyámostól, unokástól a földre. Aki csak mozdulni bírt, mind ott volt. Mit csináljon? Menjen be a központba, s hozza ki a sok irodistát, hogy segítsenek, mert baj van. Az elnöknek villant egyet a szeme, és a vontató vezetőjé­hez fordult: Irány a központ. Nem telt bele fél óra, jött visszafelé a vontató, tele asz- szonyokkal. Bérelszámolók, könyvelők, gépírók, titkárnők, takarítók, aki csak található volt bent, mind ott szorosko- dott az alkalmi padokon. T izenkettőre minden láda tele volt almával. Az el­nök meg a főkönyvelő maga hordta ki a ládákat a dűlőút szélére. Mikor az utolsó láda is kikerült, s az asszonyok le­ültek pihenni, az elnök oda­ment Somodinéhoz, és kétfe- lől arcon csókolta. — Tudja, mit mondok én? Lehet, hogy magának csak­ugyan nagy a szája, de arany­ból van. Érti? Aranyból. A rossznyelvek beszélik, hogy azóta, ha az elnök baj­ban van, mindig Somodinéért küld. De lehet, hogy ezt csak ő terjeszti magáról. Tóth Tibor dúlt, de már csak egy esetben fogadták el a gazda indokait. A többiekre bírság kiszabását indítványozták a ceglédi föld­hivatalnál, tekintettel arra, hogy most már a haszonbérbe adás lehetőségével senki sem mentesül a föld megművelésé­nek kötelezettsége alól. A bír­ság egyébként nem kis pénz, az aranykorona-érték ezersze­rese. Idős embereknek a ta­nács segítséget ajánlott fel idevágó gondjaik megoldásá­hoz. A földműveléssel összefügg az úgynevezett karantén kár­tevők elleni védekezés. Idén egy eljárás indult ennek el­mulasztása miatt. Mind több baja van a me­zőgazdaságnak az utak mellé­kével, az árokpartokkal. Elga­zosodtak, sem igény, de a vegyszerezés miatt, helyenként lehetőség sincs a növényzet hasznosítására. Ezt leszámítva műveletlen területek nincse­nek a nagygazdaságok birto­kán. Igaz, a nagyüzemileg rosszul, vagy egyáltalán nem kezelhető parcelláktól igyekez­tek megszabadulni. Az utóbbi két évben 17 hektáron erdősí- tettekt .«. többit haszonbérbe adták. Ám, néhány esetben mindkét tsz-ben előfordult, hogy a művelési kötelezettség elmulasztása miatt visszavet­ték a födeket. Változott a táj képe A nagyüzemekben a részben saját, részben állami szubven­cióval végrehajtott rekultivá­ció és melioráció eredménye­képpen néhány év alatt sokat változott a külterület képe. Az Arany Tsz ez év közepén fejezte be a hatalmas, 51 mil­lió forint értékű munkát, több mint 1700 hektáron. Az eró­ziót csökkentő erdősávok, jobb minőségű tanyai utak e tevé­kenység látványosabb eredmé­nyei. A Mészáros Tsz-ben ha­sonlóak a tapasztalatok, igaz, itt meliorációra nem kerül sor, pénzügyi okok miatt. A nagyüzemi táblák éssze­rűbb kialakítását jócskán elő­segítette az említett földcsere lehetősége, öt év alatt mint­egy 150 hektár cserélt gazdát a felek megelégedésére. Cél­szerű lenne az ilyen jellegű területrendezés a CÁT és a Mészáros Tsz között is, ám ez ügyben mind a mai napig nem sikerült egyezségre jutniuk. Túlzott korlátozás Az új földtörvény megjele­nése után a tartós használat­bavétel megszűnt, a haszná­lók részére adott földek folya­matosan személyi tulajdonba mennek át, ez azonban elég­gé elhúzódó folyamat. A bir­tokolható terület nagyságát helyileg állapítják meg. Ná­lunk túlzott korlátozásnak tartják, hogy csak háromezer négyzetméter a személyi tu­lajdonba vehető föld. Állító­lag főállásban művelni nem gazdaságos, nem gépesíthető, a vetésforgó sem alkalmazha­tó. Kívánatos lenne a rendel­kezésnek ezt a pontját felül­vizsgálni. Tény azonban az is, hogy a személyi tulajdonba került te­rületeknek, s az ott levő be­ruházásoknak egyértelműbb lett a helyzete. Ez serkentőleg hatott az egyéni vállalkozói kedvre. My. J. Sporthírek Nemzetközi kosármeccsek A három éve kialakult nem­zetközi sportbarátság kereté­ben most hetedszer — itthon negyedszer — találkoztak a helyi férfi kosárlabdások csehszlovákiai sporttársaikkal. A tervtől eltérően ifiket is hoztak és így némileg módo­sult a kétnapos program, a Petőfi tornacsarnokban. Nk. Kgy. Kinizsi—TJ Sla- via Kromeriz 121-65 (56-25). Vezette: Erdélyi és Mocsai. Ez volt a helyiek összeállítá­sa: Zágráb (11), Illési (11), Pásztor (15), Molnár (19), Módra (6); csere: Horváth Z. (21), Hegedűs (13), Pijakovics (4), Kovács (11), Bútor (10). A fiatalokkal kezdő két csa­pat összecsapása végig sok- mozgásos volt. A hazaiaknál a rutinosabb játékosok is sor­ra lehetőséget kaptak, s ekkor változott a játékritmus. Szü­net után nagy játékkedvvel a különböző variációkat gya­korolták. Igen jól védekezett a Kinizsi. Nk. Kgy. Kinizsi vegyes— Slavia Kromeriz ifi 76-71 (32- 14.). Nagykőrösiek: dr. Ábra­hám (4), Fruttus (2), Barta (20), Józan (15), ifj. Ábrahám (18); csere: Lakatos (9), Pusz­tai (2), Szendi, Danóczi (4), Csengődi (2). A külföldiek je­lentős vezetését szünet után a 13. percig ledolgozták a he­lyiek, s végül győzelmet arat­tak. A másnapi, háromharma­dos visszavágón: Nk. Kgy. Ki­nizsi vegyes—TJ Slavia Kro­meriz vegyes 144-131 (43-44, 83-85). A baráti jellegű talál­kozón nem vezettek jegyző­könyvet. Mocsai, dr. Ábrahám, Józan, Barta, Fruttus, ifj. Áb­rahám, Módra, Pijakovics, La­katos és Újhelyi edző szerepel­tek a helyieknél, s a vendé­geknél összesen tizennyolcán! A végig nagy iramban a csa­patok a támadásokra fordítot­tak több gondot. Hol égjük, hol másik fél húzott el több­kevesebb ponttal. Az utolsó tíz percben a jó kondícióban levő kinizsisek időnként tet­szetős akciókkal növelték a különbséget. Ebergényi Ferenctöl, a ven­dégek edzőjétől — aki rozs- nyói származású és katona­tisztként került a Brnóhoz kö­zeli kisvárosba — érdeklőd­tünk csapata felől, elmondta, hogy a tíz csehszlovákiai me­gye Dél-Morva II. osztályú bajnokságának (ami a negye­dik ligának felel meg) a har­madik helyén végeztek leg­utóbb. A körösi nagy mérkő­zésen bár végig igyekeztek, küzdöttek, meglátszott a csa­patok közötti osztálykülönb­ség. A Kiskunfélegyházi Vasas— Nk. Kgy. Kinizsi női előkészü­leti mérkőzést a tervezettnél egy héttel később rendezték a két NB Il-es gárda között. Az első játékrészben a körösiek vezettek is, de szünet után a rutinosabb vendéglátók (a Ke­leti csoport hetedik helyezett­jei) felülkerekedtek és 12 ponttal jobbnak bizonyultak végül. S. Z. S.SN 013J—2708 (Nagykőrösi Hírisr i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents