Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-22 / 253. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETEK! MA Ügyintézés helyett E^“>k» politizálni kell az alapvető gondot, a gazdaság stabilizálását. De, ha ezt a párt felvállalja, akkor meg kell akadályoznia, hogy a törvény ellen vétő vezetőket viszontlássuk más fontos posztokon. Ezért is üdvözölték sokan, hogy a megyei pártbizottság még az idén napirendre tűzi a megye közéleti tisztaságának kérdését.” (3- OLDAL) A lószerszámért "■■■ é£h^£'V,: 0 , 0 m * rm * szén az építkezők nem far visszatérítés nagy része élni akar a lehetőséggel, még az okmányok benyújtásának napján vissza akarja kapni az általános forgalmi adó értékét. Hogy ezért virrasztani kell? Sokan úgy vélik, megéri.” (4. OLDAL) Bemard Lown Budapesten Grósz Károly, a Miniszter­tanács elnöke pénteken a Par­lamentben fogadta Bemard, Lown-t, a Nemzetközi Orvos­mozgalom a Nukleáris Hábo­rú Megelőzéséért elnevezésű békemozigalom amerikai társ­elnökét. Kádár János, az MSZMP elnöke a nap folyamán a KB székházában ugyancsak fo­gadta Bemard Lown-t. HÁTORSZÁG K ialakult csapatocskák ezek. Süldő leányok, kiskakas legények ro­hanják meg a végállomás­ról az indítóhelyre beálló piros negyvenest a fővárosi Kaffka Margit Gimnázium főbejárata előtt. Most tó­dultak ki a gyerekek a tan- intézmény kerítésének ka­puján, hazafelé igyekeznek. Budaörsre. S ugyan nem kímélnek senkit a busz ro­hamozásában, a cél a ma­guk szemszögéből nézve jo­gosnak látszik; egy bokor­ban kívánnak ülni. Bizo­nyára fogalmuk sincsen ar­ról, hogy ők is részesei a főváros és a megye közötti, olykor akadozó, olykor a közös érdekeket jól érvé­nyesítő együttműködésnek, amelynek célja a középfo­kú oktatás feltételeinek a javítása. Ami alatt azt kell érteni, hogy mert a megye hosszú időn át többszörös hátrányt szevedett el a kö­zépfokú oktatási intéz­ményhálózatnak a fejleszté­sében, a feltorlódó igények kielégítésében a budapesti iskolák vállalnak szerepet. Volt és van vita azon, mekkora lehet, legyen ez a szerep, hiszen valójában itt — csak éppen erre rit­kán terelődik a szó — nem ilyen vagy olyan közigazga­tási területek érdekeiről van szó, hanem gyermekek gondtalanabb oktatásáról, népgazdasági munkaerő­szükségletek holnapi kielé­gítéséről. Ez utóbbit egyéb­ként jól illusztrálja a ta­pasztalat, ami szerint a fő­városba bejárt, ott végzett gyerekeknek (gimnazisták­nak* szakközépiskolások­nak; szakmunkástanulók­nak) az alig észlelhető tö­redéke vállal munkát lakó­helyén vagy másutt a me­gyében, döntő részük Bu­dapesten marad. S ennek a gyakran homályban húzódó hátországnak a másik da­rabkája: a megye egyre nehezebben birkózik azzal a gonddal, hogy nem tudja betölteni a középfokú ok­tatási intézményekben a pe­dagógusi helyeket. Nincsen elegendő jelentkező. Ami­nek egyik lehetséges oka a bérhelyzet. A fővárosban ugyanis havi hétszáz, ezer forinttal többet kaphat az oktató, ki kívánhatná el tőle, hogy mondjon le erről a lehetőségről? A megye ugyanakkor rákényszerül a tanítói diplomájú pedagó­gusoknak a középiskolák­ban történő foglalkoztatásá­ra. S ez utóbbi ellenére is, különböző felmérések és becslések ázt mutatják, hogy a középfokú intézmé­nyekben dolgozó tanárok többletterhe (helyettesíté­sek. túlórák, magasabb ta­nulólétszám stb.) az orszá­gos átlagot harminc, har­mincöt százalékkal haladja meg. Sokkal több munka, jóval kevesebb jövedelem: ezek valóban nehezen tár­sítható fogalmak. Főként manapság azok. XXXII. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM Ára: 2,20 forint 1988. OKTÓBER 22., SZOMBAT A SZOT elnökségének ülése Nem mondtak még se a-t, se b-t Partvonalon kívül Ä a regiek Aggódik kislánya miatt, aki szeptember óta erősen fáradékony, kimerült, éjszaka bepisil, és úgy véli — mivel a gyermek otthoni körülményeiben nem történt változás — mindez a sze­mélycserének, illetve az intenzívebb nyelvoktatásnak tudható be.” (5. OLDAL) Székely szoba Érden Múzeum lett a gyűjtemény A székely szoba avatásán Kóka Rozália volt a háziasszony (Hancsovszki János felvétele) Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának elnöksége. A testület előzetes konzultációt folytatott az 1989. évi szakszervezeti bér- politikai elképzelésekről és a szakszervezeteknek az Országos Érdekegyeztető Tanácsban való közreműködéséről. Előterjesz­tést fogadott el a szakszerve­Tartsuk tehát örvendetes eseménynek a hátország ja­vítása és erősítése szem­szögéből nézve azt a tényt, hogy vitákat sem nélkülö­ző egyeztető tárgyalások után némileg bővülhet majd azoknak a gyerekek­nek a csapata, akik a jövő esztendőben és 1990-ben fővárosi középfokú oktatási intézménybe jelentkezhet­nek továbbtanulásra. Ezzel a hosszú ideje jogos gyara­podással várhatóan hatezer­re emelkedik azoknak a ti­zenéveseknek a száma, akik ezekben az években ingázóként kezdik meg ta­nulmányaikat. Ezen belül külön eredmény, hogy a legkritikusabb ponton, a szakközépiskolákba jelent­kezőknél sikerült körülbe­lül ötszáz fővel növelni a fővárosban felveendőknek a csoportját. Amint az az élet sokféle dolgában, itt is társ az előny és a hátrány. Az előny az, hogy egyezségre jutott a főváros és a me­gye oktatási szakhatósága, aminek következményeként a fiatalok hozzájutnak a tanulás lehetőségéhez. S a hátrány ugyanitt rejlik. Abban, hogy — amint azt a szociológia nyelvezete je­löli — az oktatási források­hoz való hozzáférés esélyei nem egyenlőek. Magyarán és nyersebben: azoknak a családoknak, amelyek gyer­mekét valamelyik fővárosi intézménybe vették fel, az új helyzet tetemes többlet- kiadást okoz. A közlekedési költségektől az étkeztetés megoldásán át sok minden másig, a család fizet azért, amit nem ő akart, hanem amibe belekényszerült. En­nek a kényszernek azonban nincsen nyoma a jövedel­mekben, azaz a család csak egyéb kiadásai terhére tud­ja fedezni ezeket a többlet- költségeket. T alálomra emeltünk ki egyetlen elemet abból a hátországból, amely a képzés, az oktatás, a szakképzés bonyolult mű­ködési mechanizmusát kö­ríti. Ebben a hátországban — és ez most már egyre inkább nyilvánvalóvá válik — olyan igazságtalanságok, hátrányok tömege halmozó­dott fel, amilyeneket az egyén, a család képtelen kivédeni. Valamelyest el­lensúlyozni tudja csupán azokat, ám olyan áron, hogy másokhoz mérten újabb hátrányba jut, hiszen például korántsem csak Budaörsről ingáznak gyere­kek, hanem csapatostól vo­natoznak és jutnak haza késő délután ... Ezért kell most már fokozatosan arra is időt keríteni, erőt fordí­tani, hogy tisztázhassuk: ami a hátországban húzó- óik meg, az kire mit oszt ki teherként jogosan és jogtalanul. Mészáros Ottó zetek foglalkoztatáspolitikai magatartásáról és tevékenysé­géről. Az elnökség programot hagyott jóvá a Munka Törvény- könyve módosításának társa­dalmi vitájára, s tájékoztatót hallgatott meg az országos szakszervezeti értekezlet elő­készületeiről. Az ülésen el­hangzottakról Szalay Ferenc, a SZOT szóvivője tájékoztatta az újságírókat. Elmondta a szóvivő, hogy a szakszervezetek bérpolitikai törekvéseinek középpontjában a reálbér védelme áll. Szüksé­gesnek tartják, hogy az elkü­lönített keresetszabályozás he­lyett már jövőre — ha egyelő­re korlátozott körben is — a béregyeztetést vezessék be. Az elnökség fontos célként jelöl­te meg, hogy jövőre minden dolgozó államilag garantált minimális, az alapvető fo­gyasztási cikkek és szolgálta­tások árváltozását követő köz­ponti béremelésben részesül­jön. Erre kétféle módon kerül­het sor; vagy a bruttó bérek emelésével, vagy pedig az adótábla módosításával. Az elnökség ezt az utóbbi mód­szert, az adótábla módosítását látja célszerűbbnek. Az elnökség fontosnak tart­ja, hogy mindenki Világosan megismerje az Országos Ér­dekegyeztető Tanács működé­sének célját. Ezzel kapcsolat­ban megállapította: az érdeik- egyeztetést ' alapvetően terv­megalapozó gyakorlatként kell kezelni, ennek megfelelően még az éves népgazdasági terv véglegesítése előtt ki kell ala­Nem mindennapi esemény­nek lehettek szemtanúi azok, akik Foton, a Vörösmarty Ter­melőszövetkezet központjának területén felfigyeltek két ügy­buzgó hivatalnok „járműfog­lalási akciójára". Az APEH Pest Megyei Igazgatóságának szakemberei a szövetkezet ve­gyes profilú szakcsoportjának adósságát igyekeztek ily mó­don behajtani. Az eset érthető módon felkorbácsolta a fótiak kedélyét. A történtekkel kapcsolatban felhívtuk Kruzslitz Tibort, az APEH Pest megyei igazgató­ját, aki elmondta, hogy hibát követtek el. — A fótiakat — jegyezte meg — először is írásban kel­lett volna tájékoztatnunk, fel­hívni a figyelmüket arra, hogy vizsgálatot tartunk a szakcso­port adósságának ügyében. A már említett vegyes profilú szakcsoport ugyanis negyedik éve adósa az állami költség- vetésnek, mégpedig akkora összeggel, hogy szükségessé vált az adósság rendezése. A szakcsoport gesztora ugyan a fóti Vörösmarty Tsz, ám vál­tozatlanul nem tisztázódott, hogy kinek kell az adósságo­kat törlesztenie. A vizsgálatot természetesen nem zártuk le, hanem jogilag szabályozott, törvényes keretek között to­vább folytatjuk. Az APEH Pest megyei igaz­gatója külön is megemlítette, hogy felelősnek érzi magát munkatársai súlyos mulasztá­sában. Mint mondotta, ilyenre és hasonló esetekre a jövőben nem kerülhet sor. Arra a kér­désre, hogy mi lesz a felelőt­lenül eljárókkal, a következő választ kaptuk: az osztályve­kítani az Országos Érdék- égyeztető Tanácson belül az egységes, a bérgazdálkodás ha­tásait érvényesítő gazdaságpo­litikai szemléletet. Az elnökség megállapította: a munkaerőhelyzetben és munkahelyi viszonyokban je­lentős változások történtek a közelmúltban, s számítani le­het arra, hogy a munkaerő­munkahely átrendeződések a következő években felerősöd­nek. A szakszervezetek fő tö­rekvése a munkanélküliség megelőzése, minimálisra csök­kentése. Az elnökség állásfoglalása szerint mindenki számára le­hetővé kell tenni, hogy részt vegyen a Munka Törvény- könyve módosításának társa­dalmi vitájában. Egy kérdésre válaszolva a SZOT szóvivője elmondta, hogy téves az az információ, amely szerint a SZOT képvi­selője a kormány csütörtöki ülésén a jövő évi gazdaságpo­litikai változatok közül az A variánst támogatta volna. A szakszervezetek egyelőre sem az A, sem pedig a B változat mellett nem kötelezték el ma­gukat, s a szakszervezetek ve­zető testületé még semmilyen formában nem foglalt állást a jövő évi gazdasági tervvel kapcsolatban. November má­sodik felében kerül sor a SZOT és a kormány képvi­selőinek következő találkozó­jára, ahol az előzetes megál­lapodás értelmében a fő téma a jövő évi népgazdasági terv lesz. zetőt, valamint a jogi csoport vezetőjét más területre he­lyezték át s lényegében át­szervezték az adóvégrehajtási csoportot. A jogi csoport ve­zetője időközben már kilépett, az osztályvezető pedig novem­ber 1-jétől dolgozik más mun­kahelyen. Magyar Földrajzi Múzeum — tegnap óta ezt a nevet vi­seli Érden a korábbi földrajzi gyűjtemény. A múzeumi rang­ra emelést igazoló okiratot — Pató Simonnak, a városi ta­nács elnökhelyettesének kö­szöntő szavai után — péntek délután nyújtotta át Villangó István, a Művelődési Minisz­térium főosztályvezetője, ava­tóbeszédében további gazdago­dást és bőkezű támogatókat kívánva az intézménynek. A hajdani Wimpffen-kúriát most már teljes egészében bir­tokló múzeumban az eddigi, földünk magyar kutatóit, uta­zóit bemutató állandó kiállítás mellett két újabb is nyílt az avatóünmepség után. Az első a Magyarország tudományos fel­fedezői címet viseli, s azok­nak a magyar tudósoknak állít emléket, akik tevékenységük­kel hazánk geográfiai megis­meréséhez járultak hozzá. Ezen a bemutatón dr. Balázs Dénes geográfus, a Magyar Földrajzi Társaság múzeumi bizottságának titkára, és dr. Kubassek János geográfus, az új nevet kapott múzeum igaz­gatója vezette végig az ünnep­ség résztvevőit. A másik állandó kiállítás helyi vonatkozású, hiszen az 1960 tájékán idetelepült buko­vinai székelyek kulturális örökségét, népművészetét tár­ja a néző elé. Az első látoga­tók itt a legavatottabb kalauzt kapták Kóka Rozália szeméi lyében, s a kultúrkincs népze­néjéből is hallhattak ízelítőt a helyi bukovinai székely nép­dalkor előadásában. Az újon­nan berendezett érdi székely szoba a népcsoport egyetlen múzeumának tekinthető. Az a nemzeti múzeumuk ugyanis, amelyet Kós Károly tervei alapján építettek 1911—12-ben Háromszék megye székhelyén, Sepsiszentgyörgyön, ma mór nem létezik, s gyűjteményének jelentős része elpusztult a má­sodik világháborúban. Az érdi intézményen kívül egyedül Bonyhádon kapott helyet a többi hazai nemzetiség anya­gai mellett ennek a népcso­portnak a hagyományikimcse is. A Magyar Földrajzi Mú­zeumban az ünnepélyes avató után tudományos ülés kezdő­dött: az 1987—88. évi magyar tudományos Afrika-expedíció résztvevői számoltak be elő­adásaikban munkájukról. M. L. Gy. L. Tengeriből nem lesz tengernyi Kissé késve, de megkezdték az aszály sújtotta kukorica betakarítását a megyében. A Galga­parti összefogás Tsz földjein készült képriportunk a 4. oldalon Tévedésből foglaltak A felelősök távoznak EZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGÉ ES E MEGYEI TENÁCS LEPJE i Ma: 12 oldal I

Next

/
Thumbnails
Contents