Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-21 / 252. szám

1988. OKTOBER 21., PÉNTEK Megyei népfrontfórum előtt A nemzetiségi munka helyzete Csütörtök délutáni ülésén a Hazafias Népfront Pest Me­gyei Bizottsága elnöksége tájé­koztatót vett tudomásul a nép­frontmozgalmon belül létreho­zott megyei cigánytanács tevé­kenységéről és terveiről. Be­számolót vitatott meg a nem­zetiségi munka helyzetéről és teendőiről, majd áttekintette a mozgalom megújításához kap­csolódó káderfeladatokat. Az alábbiakban a nemzetiségi munkával foglalkozó napirendi pontról adunk összefoglalót. Azonos jogok Pest megyében él az ország nemzetiségi lakosságának a ti­zenhárom százaléka. A hat­vanezer lélek hatvanegy tele­pülésre oszlik el, közülük a legjelentősebb tábor a német nemzetiségieké, 32 ezer főt számlál. A népfrontmozgalom hosszú ideje és eredménnyel törekszik arra, hogy a telepü­lések mindennapi életébe ter­mészetes elemként épüljön be a nemzetiségi politika. Amit a testületi ülés rendkívül fon­tosnak ítélt, az a lényeges fe­szültségeknek a hiánya_ s a fejlődés folyamatossága. Kibontva az összegező meg­állapítást: a magyar lakosság­gal minden tekintetben azonos jogokat élveznek a nemzetisé­geik, képviselőik ott vannak a tanácsi, a népfronttestületek­ben, sajátos érdekeik érvénye­sülhetnek. Amint a lakosság egészében, a nemzetiségek kö­rében is növekedett az isko­lázottság, figyelmeztető azon­ban — és ez kellő hangsúlyt kapott az elnökség ülésén —, hogy az értelmiségiek legtöbb­je elhagyja nemzetiségi szü­lőfaluját, városokban telepe­dik le. Erre a kedvezőtlen fo­lyamatra is visszavezethető a tapasztalat: kevés a nemzeti­ségi nyelvoktatásra képesített pedagógus, a nyelvet beszélő kpnyvtáfos,'.' ‘.néprúűvelő, taná­csi dolgozó. Az erőfeszítések a helyzet enyhítésére eddig nem jártak kellő eredménnyel. Gyakran maguk a nemzetiségi származású fiatalok sem kí­vánják a nyelvet tanulni, s ha tanulták is az általános iskolá­ban, később nem foglalkoznak azzal. A nemzetiségi hagyományok és a nemzetiségi kultúra érté­keinek őrzése az a terület, ahol a legtöbb eredmény mutatható ki, ugyanakkor az utóbbi idő­ben kibontakozóban van a nemzetiségieket felölelő klub­mozgalom, jelei mutatkoznak az önszerveződésnek, megnöve­kedtek az igények a nemzeti­ségi szövetségekkel kapcsolat­ban is. Ez utóbbiak december­ben sorra kerülő kongresszu­saira egyébként május óta tart a megyében a felkészülés. Lezajlottak a megtett utat ösz- szegező és küldötteket választó gyűlések, a német nemzetisé­gieket ötven, a szlovákokat 35, a délszlávokat 12 küldött kép­viseli majd a megyéből a kongresszuson. Üj vonása a munkának — és ehhez a helyi népfronttestületek adjanak meg minden segítséget —, hogy a kongresszusi küldöttek­kel kapcsolatban megfogalma­zódott az igény: ne egyetlen alkalommal lássák el feladatu­kat, hanem megbízatásuk ma­radjon érvényes a következő kongresszusig, s minden lehet­séges módon legyenek aktív képviselői a küldők akaratá­nak, érdekeinek. Mellékhatások Megkülönböztetett figyelmet szentelt a testületi ülés a po­zitív folyamatok mellékhatá­sainak. Annak például, hogy a jogegyenlőség, a magyar és a nemzetiségi lakosság problé­máktól mentes együttélése, a vegyes házasságok sokasodása a megyében több településen oda vezetett, hogy - önmaguk Amit a vevő kért, idehaza teljesíthetetlen Sörgarnitúra és antenna Abrahám József meós a terméket ellenőrzi Vadovics Valéria határo­zott asszony. Sőt. Elnök asz- szony. A Kemencei Vegyes­ipari Szövetkezet élén 1986- ban rekonstrukcióra szánta el magát. Először a telepen az épületeket hozatta rendbe, s ha kellett, új műhelyt épített, aztán abban az évben az NSZK-ból érkezett új fameg­munkáló gépek üzembe állí­tásával már a tőkés export bő­vítésére is joggal gondolha­tott. Kellett is, hiszen a gépek bérlétéért cserébe erre is vál­lalkoztak. Az elnök asszony tudta: új piacra csak korsze­rű gépekkel, új technológiával képesek. Régi és sikeres termékük a háztartási faáru. Angliába, Hollandiába és Dániába szál­lítják a vágódeszkákat. Most anyagellátás nehezíti a mun­kát, a vágódeszkához oly fon­tos bükk biztosítására az Ipoly- vidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság csak a szövetkezet által benyújtott igény 10 szá­zalékára szerződött. Kutatták- keresték az új beszerzési le­hetőségeket, s most, az 1989-es évre szerződés előtt állnak egy csehszlovák céggel. — Nemcsak ez a gond — mondja az elnök asszony —, kevés a munkaerő is, a falu­ból elszöknek a fiatalok. Pe­dig lenne munka bőven, s nyitottak vagyunk minden új kezdeményezésre. Az alap­anyag-ellátás nemcsak a ki­sebb termékeinket érinti, si­keres a német exportra gyár­tott sörgarnitúra is, amelyből most 4000 darabot gyártunk, de az igény 10 ezer darab len­ne. — Milyen más, új piacot kutattak föl? — Jelentkezett Amerika, ám számukra az igényelt gyer­mekbútort, bármennyire is szeretnénk, nem tudjuk vál­lalni. Olyan felületkezelési módszer az előírás, amire Ma­gyarországon nagy bútorgyá­rak sem igen vállalkoznak. Ellenben sikerült kapcsolatot találnunk az osztrákokkal. A saját fejlesztésű antennáink, amelyek ma már szélesebb felhasználási területet ölelnek föl, így a teljes tv-sávot és az URH rádiót, reménytkeltő cikkeknek számítanak Auszt­riában. Szeretnénk a piachoz alakítani a struktúrát. Ezért a bedolgozói rendszerünkben is olyan kurrens cikkek gyár­tására szerződünk, mint pél­dául a Vasért részére vállalt szerelési munkák, vagy a fa díszdobozok készíttetése. B. Á. kérdőjelezik meg nemzetisé­gi jellegüket. Nem lenne jó, állapította meg az elnökség, ha ezek a törekvések felerősödné­nek, hiszen nem biztos, hogy az érintett lakosság egésze egyetért azzal, márpedig hiba lenne bárkinek is az érzékeny­ségét sérteni. A helyi nép­fronttestületeknek tehát ajánl­ható, nagy figyelemmel és ta­pintattal értékeljenek minden ilyen törekvést. Örömre ad okot, hogy a nemzetiségi szövetségek előző kongresszusa óta a többi kö­zött Budakalászon, Pilisvörös- váron, Visegrádon, Szentend­rén újabb óvodákban kezdő­dött meg a nemzetiségi nyelv- oktatás, amint sor került erre Budakalászon, Kerepestarcsán, Ürömben az iskolákban, Tökö­lön pedig az óvodák egyikében megteremtették a kétnyelvű oktatás feltételeit. Ugyanakkor egyre több az olyan jelentke­ző is, aki nem nemzetiségi származású, de a nyelvet ta­nulni akarja. Fokozott figyelem Színekben gazdag kép raj­zolódott ki a testületi ülésen a nemzetiségi művészeti csopor­tok, együttesek, klubok tevé­kenységéről. Közöttük több a határokon túl is ismert, eré­nyük a nyitottság, azaz öröm­mel fogadnak mindenkit a so­raikba, ennek köszönhetően megtalálni a fiatalokat is, amint a magyar anyanyelvűe­ket úgyszintén a tagok között. Ide tartozik a nemzetiségiek nyelvén tartott ismeretterjesz­tő előadások számának növe­kedése, a szinkronizálás előtti bemutatása némely filmeknek, s az is, hogy eredményes mun­kát fejt ki például az ikladi, a dunabogdányi német, a nagytarcsai szlovák, a tököli szerbhorvát helytörténeti gyűj­temény, s az idén Péteriben szlovák tájház nyílt meg. Ezek és a hasonló eredmé­nyek, valamint a nemzetisé­gek közéleti aktivitásának fo­kozatos emelkedése jó alapot teremtenek arra — állapította meg az eszmecsere után az el­nökség —, hogy a fejlődés töretlenül folytatódjék. He­lyes, ha az érintett települé­sek népfronttestületei erőfeszí­téseket tesznek a nemzetisé­giek nyelvhasználatáért a kü­lönböző közéleti fórumokon, megkülönböztetett figyelemmel kísérik az arányos képviselet fenntartását, kialakítását a helyi testületekben. Ugyancsak szükséges a művelődésben dol­gozó, a nemzetiségiek nyelvét beszélő szakemberek letelepe­désének elősegítése, s az is, hogy a nemzetiségi származá­sú értelmiségieket megnyerjék, vállaljanak nagyobb szerepet szülőfalujuk mindennapjainak alakításában. II. O. A kormányszóvivő tájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról.) ne is mintegy 9 százalékkal bővül, összességében 1988-at a magyar gazdaságpolitikában sikeres évnek kell tekinteni — hangsúlyozta az államtitkár, de hozzátette, hogy a vállalati szférában a differenciálódás több szektort kedvezőtlenül érint. Megőrizni a reálfogyasztás elért színvonalát A jövő évi feladatokról szól­va kifejtette: a gazdaság mozgástere a feltételezett le­hetőségekhez képest szűke bő­nek tűnik. Az 1985—87-es idő­szak dinamikus adósságnöve­kedése a nemzetközi pénzpia­cokon olyan megítéléshez ve­zetett, hogy megfontoltabb hi­telfelvételi magatartást kell tanúsítanunk. A gazdasági ter­vek arra építhetők, hogy a fo­lyó fizetési mérleghiánynál valamivel kisebb legyen a kül­ső erőforrás-bevonás. A terme­lési szerkezet korszerűsítésé­nek gyorsításához szükséges erőforrások megteremtésével szükségszerűen együtt járó ál­dozatvállalás a fogyasztásban tovább nem fokozható. Nem képzelhető el, hogy az idei­hez hasonló mértékű életszín­vonal-csökkenésre kerüljön sor 1989-ben. Ezért a kor­mányzat jövőre, a szakszerve­zetekkel és az érdekelt társa­dalmi szervekkel egyetértés­ben, olyan életszínvonal-védel­mi programra rendezkedik be, amelynek fő célja, hogy a reálfogyasztás elért színvona­lát megőrizze. Azokon a területeken, ame­lyeken piacképes teljesítmé­nyek vannak, a kormány a munkajövedelmek növekedése elé nem állít akadályokat. Az inflációs ráta mértékét idén 16—17 százalék közöttire be­csülhetjük. A kormány fontos­nak tartja, hogy a következő években, így már jövőre is mérséklődjék az infláció. A piaci ármozgásokat megpró­bálják különböző eszközökkel korlátozni, ugyanakkor köz­ponti árintézkedésekre is sor kerül, hiszen a kormányzat négyéves általános támogatás­leépítési programot érvényesít a termelésben, a kereskede­lemben, s a fogyasztásban is. A legrászorultabb rétegeknél szociálpolitikai intézkedések­kel próbálja kompenzálni a kormány az infláció hatásait. Erre vonatkozóan többmilliár­dos intézkedési programon dolgoznak a társadalmi, ér­dekvédelmi szervekkel együtt­működésben. Kemenes Ernő befejezésül kitért az úgynevezett „B” vál­tozatra is, amelynek alkalma­zására akkor, kerülne sor, ha netán a nemzetközi fizetési fi- naszírozási feltételek a számí­tottnál kedvezőtlenebbül ala­kulnának, azaz a külső körül­mények romlanának. Ezután Madarasi Attila be­szélt az idei pénzügyi folyama­tokról. Rámutatott: ugyan a költségvetés hiányának csök­kenése alatta marad az idén a tervezettnek, de így is az elő­ző évekhez képest jelentős, legalább 15—20 milliárd fo­rinttal lesz kisebb a deficit. Egyéb tényezők mellett kitért arra, hogy a költségvetés be­vételei lényegesen kisebb mér­tékben származnak a vállalati nyereségek elvonásából, sokkal inkább a forgalmi szférából. Változásokat terveznek a költségvetési politikában Beszélt az idén bevezetett adókról, s rámutatott, hogy ezek az elgondolások szerint funkcionálnak. A költségvetési politikában további jelentős változtatások szükségességére mutatott rá. Ezek között em­lítette a vállalkozási nyereség­adó-törvényt, a személyi jöve­delemadó-rendszer módosítá­sát, a támogatásleépítési prog­ram megvalósítását. Az a cél — mondotta —, hogy négy év alatt több mint 100 milliárd forint támogatáscsökkenésre kerüljön sor. Ebből már jövő­re 25—26 milliárd forintot irányoz elő a terv. Madarasi Attila utalt arra is, hogy a Minisztertanács ülésén felmerült egy lakásalap létesítésének lehetősége és szükségessége. Ez vállalati költségvetési és lakossági for­rásokból állna, s egy új lakás­finanszírozási rendszer bázisát adná. Ezután a szóvivő és a meg­hívott államtitkárok kérdések­re válaszoltak. Madarasi Attila elmondotta: a lakáskölcsönök' kamatának visszamenőleges emeléséről nem döntöttek a kormányülésen. Különböző változatokról folynak viták, azonban ezekről még korai be­szélni. Marosán György hoz­zátette: az ülésen a többség a visszamenőleges hatályú ka­matemelés ellen szólalt föl. Kérdést tettek fel Nagy'Imre temetésével kapcsolatban is. A kormányszóvivő kiemelte: az igazságügyminiszter tárgyal az érintettekkel, ez valószínűleg egy-két hónapot vesz igénybe. Ezután rögtön tájékoztatják a sajtót a fejleményekről. Egyensúlyt teremteni az érdekek között Egy másik kérdés a bírósági ítélet nyomán kivégzettek el­temettetésével kapcsolatban érdeklődött. A kormányszóvi­vő elmondotta: a Miniszterta­nács az elmúlt héten tudomá­sul vette az igazságügyminisz­ter jelentését ezzel a témával kapcsolatban. Eszerint a bün­tető-végrehajtás értesíti a hoz­zátartozókat, hogy intézked­hetnek a kivégzett elítéltek eltemettetéséről. Ha erre a hozzátartozók nem reagálnak, vagy nincs, illetve nem kutat­ható fel az ügyben illetékes személy, akkor az ítéletvégre­hajtás gondoskodik a temet- tetésről. A holttestet ebben az esetben köztemetőben, jelzett sírban helyezik el. Szóba került a tájékoztatón az is, hogy a társadalmi szer­vezetek, a szakszervezetek képviselői melyik gazdasági variációt, támogatták a csü­törtöki kormányülésen. Mint Kemenes Ernő elmondta, a szakszervezetek az „A” válto­zat mellett foglaltak állást, de természetesen kifejezést adtak az általuk sajátosan képviselt érdekeknek is. A kormánynak az a feladata, hogy ezek kö­zött az érdekek között egyen­súlyt teremtsen. Marosán György mindehhez hozzáfűzte: a gazdaságpolitikai irányvo­nalat tekintve egyetértés ala­kult ki az ülésen, de a szak­szervezetek és a kormány kö­zött továbbra is viták vannak a -reálbér, valamint az árak alakulását, továbbá a szociál­politika részletkérdéseit ille­tően. A kormány szóvivője közölte: a mostani ülésen meg­állapodás történt arról, hogy jövőre az ideinél kisebb le­gyen az áremelés üteme. A. I, Amerikai motor, magyar szervokormány Keresik az igényes piacot A legtöbb magyar vállalat már találkozott azzal a di­lemmával, hogy termékeiket nagy sorozatban gyártva a szocialista országokban érté­kesítsék azokat, vagy merész­kedjenek ki igényesebb pia­cokra is, ahol nemcsak meg­fizetik, hanem igénylik is a korszerűt, és szigorú minősé­Hozzászélás cikkünkhöz Nincs rajta a kivételi listán Lapunkban korábban többször is foglalkoztunk azokkal a keres­kedelemből jelentkező ellentmondásokkal, amelyek a legtöbbször fel­borították az ingatag, ám többé-kevésbé mégiscsak létező piaci egyen­súlyt. Tavaly is és az idén is részletesen beszámoltunk a Pest me­gyét is érintő málnaháborúról, legutóbb pedig a kerepestarcsai Szi- las-raenti Termelőszövetkezet feldolgozó üzemében tapasztaltakról be­számolva a piitaminpaprika körüli háborúskodásról írtunk. Mindket­tőben közös: a feldolgozók a bajok forrását abban látják, hogy sok­kal többen kapcsolódnak be az exportba, mint korábban. Így azután a felvásárlásban olyan harc bontakozik ki, amelynek nyertese lehet ugyan a termelő, ám a teljesítetlen exportszerződések miatt vesztesek is maradnak a porondon. A pritaminháborúról szóló írásunkhoz adalékul az aláb­biakban Kékesi Ferencnek, a Kereskedelmi Minisztérium Pest megyei megbízottjának levelét adjuk közre. ,,A Pest Megyei Hírlap 1988. október 12-i számában megje­lent a Pritaminháború veszte­séggel című cikk. Ezzel kap­csolatban szükségét érzem an­nak, hogy néhány gondolatot az íráshoz hozzáfűzzek, miután az érvényes rendelettel ellen­tétes kitételt is tartalmaz. A cikknek azzal a részével, amelyben a felvásárlás hivat­kozott módja miatt emel kifo­gást, teljességgel egyetértek. A Kereskedelmi Minisztérium mind az ilyen vadhajtások, re a külkereskedelmi tevé­kenység folytatását a konver­tibilis elszámolású viszonyla­tokban, a rendelet mellékleté­ben szereplő kivételi listán kí­vül bármely termékkel. A Ke­reskedelmi Minisztérium a rendeletet folyamatosan felül­vizsgálja és a gazdálkodó szer­vezetek részéről történő jelzé­sek alapján is a kivételi lista szűkítésére törekszik. A cikkben vázolt esetben is nemcsak a meg nem nevezett néhány, hanem több száz más gazdálkodó szervezet jelent­hetne »konkurenciát«, lévén a pritaminpaprika nem kivételi listás termék. Az eset hátterében sajnos olyan jelenségek húzódnak meg, amelyeket feltétlenül fel kell számolni. Erősíteni kell a szerződéses kapcsolatok betar­tását. A piacon történő ver­senyben meg kell tanulni az etikus, tisztességes verseny­zést. Félre kell tenni a rövid távú érdekek bármily eszköz­zel való érvényesítésének gya­korlatát.”. mind pedig a monopolhelyze­tek megszüntetését támogatja. A gond a cikkben jelzett meg­oldási javaslattal van, mégpe­dig a nyilatkozó szerint: »... a minisztérium ne adjon kül­kereskedelmi jogot annak, aki­nek nincs nyersanyagszerződé- se.« Sajnálatos módon — és ezt alátámasztják más gazdálkodó szervezeteknél szerzett tapasz­talatok is — a nyilatkozó nem ismeri az 1/1987. (XII. 29.) KeM-rendeletet, amely »Á külkereskedelmi tevékenység folytatásának rendjéről« cím­mel jelent meg a Magyar Közlöny 65. számában. A ren­delet alanyi jogon biztosítja a gazdálkodó szervezetek részé­gi követelményeket szabnak. A Csepel Autógyár vezérigaz­gatója is érzékeli ezt a kettős szorítást, de mivel elengedhe­tetlennek tartja a folyamatos fejlődést, előrelépést, egyik piacról sem mondtak le. A 800-as típusjelű autóbusz­alvázat igényes piacokra szán­ták. Eddig ötven darabot ad­tak el ebből a típusból Thai­földre és negyvenet Malajziá­nak. Felvették a kapcsolatot, folynak a tárgyalások egy új, hatalmas piac meghódítására: Ausztráliában mutatták be legújabb terméküket. A kész­re szerelt alvázakat közösen készítik a jó hírű amerikai Cummins céggel. A vertikális felépítésű motorokat az ame­rikai fél szállítja. A speciális szervokormányt viszont a Cse­pel Autógyár készíti egy ko­rábban vásárolt licenc alap­ján. Szintén itt készül a ti­zenkét méter hosszú alváz, melyre távolsági és turista­buszok karosszériáját építhe­tik. Felmerült a kérdés: miért nem fognak össze más ma­gyar vállalatokkal és készítik el az autóbuszt itthon? A vá­lasz egyszerű, a piacot jól is­merők számára kézenfekvő: eladni csak azt lehet, amire vásárló van. Az említett or­szágok maguk is építenek ka­rosszériát, jókora vámmal vé­dik 1 a hazai termelést, kész autóbuszokkal erre a piacra betörni nem lehetne. A vállalat a szocialista pia­cot sem hanyagolja el. A ter­vek szerint kétezer darab — más típusú — önhordó alvá­zat szállítanak a lengyel meg­rendelőnek. M. T.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents