Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-18 / 249. szám
mr .mi» 1988. OKTÓBER 18.; KEDD Várassa Jenő kitüntetése Az Elnöki Tanács Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek több évtizedes kiemelkedő vezetői munkássága elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Az eseményen jelen volt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke. Közös álláspont Egy tag kevés A Kisiparosok Országos Szervezetének, a Kiskereskedők Országos Szervezetének, valamint a Vállalkozók Országos Szövetségének az elnökei — készülve az államminiszter- rel való érdekegyeztető találkozásra — hétfőn áttekintették az Országos Érdekegyeztető Tanács létrehozásával, összetételével kapcsolatos javaslatokat, és megállapodtak abban, hogy közös álláspontjukat az MTI útján nyilvánosságra hozzák. Eszerint nem értenek egyet azzal, hogy a három szervezetet egy testületi tag képviselje a tanácsban, változatlanul fenntartják azt a kérésüket, hogy mindhárom szervezet képviselhesse önmagát az OÉT-en belül. E szervezetek a munkaképes lakosság több mint 15 százalékát kitevő réteg érdekeit védik. Tizenkilenc országból Megfigyelők a gyakorlaton A hazánkban szombaton kezdődött közös magyar— szovjet hadgyakorlaton — a 42 nappal ezelőtt diplomáciai úton átadott meghívás alapján — külföldi katonai megfigyelők is részt vesznek. Az Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Jugoszlávia, Kanada, Lengyel- ország, Nagy-Britannia, a Német Demokratikus Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Románia, Spanyolország, Svájc és Svédország két-két megfigyelője a stockholmi katonai bizalom- és biztonságerősítő konferencián 1986-ban elfogadott dokumentumban meghatározott lehetőség szerint tekinti meg a katonai tevékenység azon mozzanatait, amelyekben a részvevők létszáma eléri a 17 ezer főt. Hazánkban a stockholmi dokumentum elfogadása óta első ízben vesznek részt megfigyelők hadgyakorlaton. Szsjtátva Magasról Tíz forintért manapság könyvet kapni? Lehet. Igaz, alakját nézve könyvecske csupán, de tartalmának a súlya . . . ! Tíz forintért adták (azaz az eredeti árért), amíg kapni lehetett Illyés Gyula könyvét, a Szellem és erőszakot. Vitték; fogyott. A szerző neve vonzerő. s most tetézte azt a könyvecske sorsa. Az, hogy évtizednél régebben elkészítette a Dabasi Nyomda. Csak éppen a könyvesboltokba nem került el. Amint azt a kötetbe tett külön lapocska tudatja, „magas szintről származó tilalom volt a várakozás oka.’* Ismerős ugye az ismeretlen?! Az, aki tiltott. Hang- és filmszalag leforgatását, könyvek kinyomtatását, már kinyomtatottak forgalomba hozatalát ... amit éppen kedve tartott az ismerős ismeretlennek. Ismeretleneknek. Mert hiszen bizonyos, nem egyvalaki tiltott. Nem lett volna rá elég ideje, ereje. Annyi volt a tiltás. Néhány ember, egy maroknyi valaki csak-csak jobban tud mindent, mint egy egész ország. Nem?! Az Illyés-kötet esetében ki lehetett az a magas szint? Avagy kik? Ha magas szint, akkor (az ország legmagasabb pontjaként) Kékestető? Ne viccelődjünk . . . ? De hiszen nem vicc-e, hogy még ma is magas szint az, aminek nagyon is neve, címe, rangja, elnevezése, tehát azonosíthatósága van? Sajnos, nem vicc. Még mindig ajánlatos csupán célozgatni a magas lóra, bár ogyre inkább látható, valójában póni dukálna annak, aki birtokának, járandóságának, sőt jogának tartja, tartatja, s ekként ítélteti meg magának a magas lovat. Mégis, mintha fogytán lenne a ló. A magas. Mintha ebben az esztendőben hirtelen megszaporodott volna azoknak a lovasoknak a száma akik ló nélkül maradtak. S kiderült, kiderül: csak a magasból tudtak mézes ajkakkal beszélni a magas erkölcsökről, a demokráciáról, a felelősségről, a népről . . . Hol van, milyen lovon, s lovon-e egyáltalán az, aki tiltott? A könyv azonban itt van. Sokat kellett várni erre a cserére. MOTTÓ Egyelcre csak tervek vannak, pénz azonban nincs Nagybani piac - hol és miből? A régi öreg szakik megszívlelendő bölcsessége: Inkább kétszer mérj, mint egyszer sírj! A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsánál ismerhetik ezt a mondást. Az október 13-án a gyáli Szabadság Termelőszövetkezetben megtartott ülés is — melyet a TOT elnöksége mellett működő háztáji és kistermelő bizottság szervezett — csak újabb fordulója volt annak a vitának, ami a nagybani piac helyének kijelölését előzi meg. A döntés előkészítése korábbi állomásainak sorába tartozik az a bécsi látogatás is, melyen kilenctagú bizottság vizsgálta, tanulmányozta az ottani nagybani piacot. Felesleges láncszem Az ülésen részt vevők abban egyetértettek, hogy a jelenlegi nagybani piac — nagyon finoman fogalmazva — nem felel meg a funkciójának. A Bosnyák tér — mert erről van szó — tavaly kilencven- négyezer gépkocsit fogadott, nem szól viszont a fáma a kí- vülrekedt kistermelőkről, akik a becslések szerint legalább ugyanannyian voltak. A hosz- szú várakozás, valamint annak kockázata, hogy esetleg be sem jut a kistermelő, megkönnyíti a zugalkuszok dolgát. A lealkudott ár nem a vásárlókat boldogítja, a haszon nagyja az eladási láncba bekapcsolódott felesleges láncszemeknél akad el. Az új nagybani piac lehetséges helyszínei között szerepel a Bosnyák téri piac is, megfelelő bővítéssel alkalmasabbá téve a feladat ellátására, de a verzió mellett kevés támogató szó hangzott el. A felszólalók egyike-másika azt 6em tartotta fontosnak, hogy az új piac Budapesten legyen. Tekintettel azonban az ország úthálózatának sugaras voltára, abban sikerült megegyezniük. az új nagybani piac nem lehet nagyon messze a fővárostól. Ez a megállapítás azonban nem segítette elő a lehetséges helyszínek körének szűkítését, mivel valamennyi javasolt helyszín megfelel ennek a követelménynek. Váltottak tehát a vita részvevői, abban próbáltak egyezségre jutni, a beruházás zöld mezős legyen — tehát nulláról induljon —, vagy valamely meglevő lehetőséget bővítenék ki ? Természetesen kiki azt a verziót támogatta, amelyik az általa képviselt terület adottságainak jobban megfelelt. A Hungarofruct képviselői a budaörsi telepüket szemelték ki a nagybani piacnak, az utóbbi megoldást tartották jobbnak. A Kertészeti Egyetem munkatársai viszont az általuk javasolt és a tulajdonukban levő Péteri majort tartották alkalmasabbnak, ami az M5-ös és a most épülő MO-ás autópálya találkozásához közel. esik. Nincs messze ettől a helytől a vita részvevőit vendégül látó gyáli termelőszövetkezet által javasolt hely és az alsónéme- di szakszövetkezet területe sem. Jóval messzebb esik a csepeli nagyvásártelep, az viszont a fővároshoz tartozik. Az egyik felszólaló kifejtette, azt a motorizáció kezdetén hozták létre, mivel akkor még a vízi szállítás dominált, a Duna közelsége volt a döntő. Manapság gépkocsival fuvarozzák az árut, így megközelíteni körülményes. Felmerült még annak a lehetősége is, hogy a nyári időszakban a Budapesti Nemzetközi Vásár területe adjon otthont a piacnak. A többség azonban amellett kardoskodott, hogy kerüljék az átmeneti megoldásokat, és ha már pénzt áldoznak a piac kialakítására, az húsz év múlva is feleljen meg az igényeknek, s legyen lehetőség a terület kibővítésére, fejlesztésére, ha lesz rá pénz. Nsm kell elkapkodni A pénzügyek említése kijózanítóan hatott. Kiderült, valóban nem kell elkapkodniuk a döntést, jelenleg ugyanis még egyetlen fillér sincs a terv megvalósítására. Sem a Kereskedelmi Minisztérium, sem a Fővárosi Tanács nem jelentette be támogatási szándékát. A nagybani piac tehát — bárhol legyen is az — a termelők pénzéből és bankhitelből épülhetne fel, a dolgok jelehlegi állása szerint. Az elképzelés szerint egyetlen kocsihelyért százezer forintot kellene fizetni, a szövetkezetek és vállalatok pedig egymilliót fizetnének a 6záz négyzetméteres helyért. Válaszra várva Ha fizetnének. A jelenlevők szerint ilyen módon nein gyűlne össze elegendő pénz, fontosnak tartották tehát a központi segítséget. Ám továbbra is válaszra vár a kérdés: hol épüljön a piac és miből ? Mátrai Tibor i| ■ ■ ■ ■ a Üj feladatként vállalta a Szilas Tsz ételízesítő és levesporiizeme IC a fIosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát részére a tasakkészítést. ■ vVUU lUtfUliu Bérmunkában, egyelőre csak a Nedű természetes almaitalpor ta- sakját gyártják. A kész fóliát készíti a gépre Csaja Mihályné, ahol ügyes kezek hegesztik össze őket (Vimola Károly felvétele) Ki lesz a iéeszeinök? Választás zárt ajtók mögött V Péntek, délelőtt fél tíz, kulcsra zárják a törtei! művelődési í ház ajtóit, lélek se ki, se be. Ha pedig kulcsra zárják, még az 2 álmoskönyv szerint H fontos esemény készülődését jelenti: el- ^ nököt választ a Dózsa Tsz. Előzmény: augusztus 18-án a szövetkezeti küldöttgyűlés (július 1-jei hatállyal) elfogadta Fazekas Sándor lemondását, egyúttal a NEB megállapításai nyomán fegyelmi vizsgálatot rendelt el a volt elnök ellen. Fél tíz van, péntek, zsúfolásig telve a kultúrház nagyterme, és mindenféle cifraságtól mentesen kezdődik el a közgyűlés. A jelölőbizottság főnökének választási körképéből kiderül, hogy egészen szeptember 6-ig tudakozódtak a tagság berkeiben, kit is kívánnak elöljáróként látni. Minden esetben több személy került szóba. Kónya Ferenc elnökhelyettes. Kondor János főkönyvelő. Antal István fő- agronómus (jelöltségüket még a leköszönő Fazekas Sándor indítványozta). Nem mondhatni, hogy nagyon megoszlottak volna a vélemények, hiszen Kondor főkönyvelő több mint kétszer annyi jelöltpontot kapott, mint ve- télytársai együttvéve. Értesülve a fejleményekről ketten visszaléptek az elnöki székért folytatott küzdelemtől, s lényegében így tett Kónya Ferenc Is. így aztán a helyzet a végletekig leegyszerűsödött, s a listán ellenlábasok nélkül maradt főkönyvelő közül kellett volna választani. Ha... Ha a hozzászólók első sorozatában Giba László nem azzal áll elő. hogy Kónya Ferencet is vegyék föl a jelöltek cédulájára. Indoklása szerint az előzetes tájékozódás idején alkalmasságától függetlenül eleve hátrányban van az, aki egyébként munkája miatt nap mint nap összeütközésbe kerül a tagokkal — fegyelmi, fegyelmezési ügyekben. Ha nem is könnyű szívvel, de rögzíteni kell a elnökválasztás következő szakaszát, amelyben — ha rövid időre is — eltűntek a morális kontúrok és majdnem lehetetlenné vált a pontos tájékozódás. Maradjunk a történteknél! Fazekas Sándor volt tsz- elnök emelkedett föl a székből. azzal a szándékkal, hogy egyebek között véleményt formál hosszú éveken át első számú munkatársáról, Kónya Ferenc elnökhelyettesről, akit nemrégiben még egyik lehetf egvesztegethetetlen. Óvakodik az ember manapság már attól, hogy ezt a szót úton-útfé- len használja. Különösen akkor, ha kurrens árucikknek ered nyomába, vagy netán a szerelőt adj uram isten, azonnal, a hiba jelentkezésének pillanatában a lakásán szeretné látni. Nem megy ez simán — ha csak nem áldozunk rá. S mi bizony áldozunk. Ahogy a minap hallottam, megvesztegethetetlen emberek hovatovább csak a Holdon élnek. Csak a kulcsot, a bűvös kódot kell megtalálni ahhoz, hogy egyszeribe készségesek, problémaérzékenyek legyenek. Előteremtsék a hiányzó, de nekünk igencsak szükséges holmit, vagy átvegyék a használt bútort bizományba. Jómagam nem vagyok ilyen borúlátó. Különösen azok után nem, hogy Vác- szentlászlón, a Zöldmező Tsz-ben szembekerültem a megvesztegethetetlennel. S eme kiváló erkölcsi tulajdonságát még azzal is tetézi: abszolút igazságos. Mert amennyi a teljesítmény, annyi a létfenntartáshoz, a holnapi teljesítményhez szükséges ennivaló is. Bármilyen bánatos pillantással nézzen bármelyik is, ő ragaszkodik az alapelvhez: amennyi a leadott mennyiség, annyi a járandóság is. Mégpedig adómentesen. Ezt a szigorú gazdát számítógépnek hívják. Mert a tehenészeti telepen a központi számítógép két alrendszert vezényel. A fejőházban levő elektronikus tejmérő készülékeket, valamint az istállóban elhelyezett abrakadagoló automatákat. A rendszer működésének alapelve a tehenek azonosítása. Ezt az állatok nyakába csatolt egyedi jeladók biztosítják. Amikor a tehén a fejőálláshoz, illetve az abrakadagolókban elhelyezett vevőantennákhoz közelít, az azonosítás megtörténik. S a számítógép azonnal rögzíti a tehenenként megtermelt tej mennyiségét, majd utasítást ad az abrakadagolónak a megfelelő mennyiségű, teljesítménnyel arányos abrak kiadására. Akárhogy is nézem. Vác- szentlászlón csúcstechnológiát alkalmaznak, mégpedig sikerrel. Az előzetes számítások szerint mintegy öt-tíz százalékos termésnövekedést biztosíthat a Gascoigne—M előtt cég komplett termelésirányítási rendszerének alkalmazása. Ugyanakkor az abrakból is megtakaríthatnak tíz-tizenöt százalékot. Persze mint mindennek, ennek a csúcstechnológiának is akad buktatója. Mert az abrakadagolók csak akkor működnek kifogástalanul, ha jó minőségű, granulált abrakkal töltik fel. A vác- szentlászlóiak saját tapasztalatuk nyomán tanulták meg, hogy a csúcstechnológia alkalmazása nem tűr félmegoldásokat. Minőségi, színvonalas munkáért minőséget kér cserébe. A rendszer megveszte- gethetetlensége, igazságossága mellett egy sor előnyt is kínál. Jelentős többletmunkát, lényegesen magasabb képesítést nem igényel. Módot ad a modern kötetlen tartástechnológia és a hagyományos kötött előnyeinek egyesítésére is. A számítógép rögzíti az állomány tenyésztési és állategészségügyi paramétereit is. Ezzel lehetőséget ad egy magasabb színvonalú tenyésztői munkára. Amit viszont követel, mégpedig mindenkitől, kit munkája a telepre szólít: az az értő, következetes együttműködés a rendszer szolgálatában. Varga Edit séges utódjaként nevezett meg. Bár nem szó szerint idézve, de a volt tsz-elnök azt állította, hogy Kónya Ferenc az utóbbi időben gyakorta elveszíti a fejét, esetenként go- rombáskodik, igaz, ezért mindig elnézést kér, viszont azt terjeszti, hogy épp ideje volt az öregnek (mármint Fazekasnak) távoznia, hiszen csak kárt csinált... stb. Tanácsos megszakítani a fölsorolást még itt, az enyhébb vádak mezején, elhagyva a súlyosabbakat, amelyek inkább egy becsületsértési és rágalmazási pernek lehetnének méltó tárgyai, semmint egy elnökválasztó közgyűlésnek. A beszámoló hitelessége miatt azonban nem hallgatható el, hogy Fazekas Sándor egy füst alatt leszedte a keresztvizet az elnökhelyettes testvérbányjáról, aki a sertéstelepen dolgozik, s aki a volt elnök szavai szerint szakképzetlen, fölkészületlen, stb. ám ennek ellenére 14 ezer forintos fizetést vesz föl. A testvérbáty, Kónya Imre érthető fölindultsággal kérte ki magának a gyalázködást, mint mondotta, őt annak idején éppen Fazekas Sándor hívta és nevezte ki. A fölszólaló belevágott a sertéstelepen uralkodó állapotok vázolásába is, de néhány mondat után a levezető elnök megvonta tőle a szót, majd kénytelen volt visszaadni, mert Antal István főagronómus hirtelen fölpattant a helyéről és így érvelt: — Ne vonják meg tőle n szót, mert ilyen mocskolódást amire válaszol, sohase hah lottam, csak amikor Pataki iparigazgatót kellett kiebru- dalni! Kónya Ferenc elnökhelyettes a történtek után példás önfegyelemről téve tanúságot jelezte ugyan, hogy amit Fazekas Sándor róla mondott, az minősíthetetlen, minden szava valótlan, ám ennek ellenére ne ezzel az üggyel foglalkozzon a közgyűlés. Elnököt választani jöttek ide. Valóban elnököt választani jöttek, de talán mégsem volt haszontalan a képbe látszólag nem illő, nyílt színen zajló incidens. Föltehetőleg érzékletessé vált a tagság számára is, hogy a törteli Dózsa Tsz-1 — miközben a megszokottnál jóval kisebb nyereségre van kilátása — meglegyintette a morális válság szele. A szövetkezetnek arra a sebére pillanthattak rá az emberek amit mihamarabb orvoséin-' kell. Nem véletlenül hanvsúlvo: ta Kondor János, az elsöprő többséggel megválasztott ú elnök székfoglaló beszédébi n — Súlyos -morális nnbié- mák vannak a termelőszövetkezetben. Azon leszek, hogy megszüntessem az utóbbi hónapok állóvizét, amelyben szinte senki sem teljesített képességei magaslatán. Sikerüljön! Varga Sándor Teljesítményhez az abrakot
