Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-13 / 245. szám

VÁCI KSfáiian A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 245. SZÁM 1988. OKTOBER 13., CSÜTÖRTÖK Ha nincs sikerélmény... Milyen törvényt akarunk? 2 Befejeződött városunkban az a társadalmi vita, melyet ^ a gyülekezési és egyesülési törvénytervezetről folytat- ^ tak. Tíz helyszínen összesen 203-an jelentek meg. Ha ezt £ a számszerű érdeklődést értékeljük, egyértelműen elé- ^ gedetlennek kell lennünk. Ezt a Hazafias Népfront Vác ú Városi Bizottságának jelentésében is megállapítják. Fél évszázada történt Szoboravatás, napsütésben Ahogy a Madách Imre Mű­velődési Központban megtar­tott vitaösszefoglaló-napon elhangzott: eddig nem tapasz­talhattuk, hogy az efféle vé­leménykutatás eredményeit valahol is figyelembe vették volna. Nincs tehát sikerélmé­nyünk. De talán majd ezután! — reménykedett az összefog­laló fogalmazása közben a 20-25 érdeklődő. Mindemel­lett el kellett ismerniük, hogy akik a vitán megjelentek, azok alaposan felkészültek a tör­vénytervezet anyagából. Mi sem jelzi ezt jobban, mint hogy a 203 résztvevőből 80-an hozzá is szóltak, őszintén el­mondták véleményüket, javas­lataikat. Egymással is vitatkoztak Ezek egyike sem maradha­tott ki a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottsága titká­rának küldött jelentéséből, melynek összeállításában dr. Monori Balázs, a városi ta­nács vb-titkára és Koltai Imre országgyűlési képviselő is részt vett, Illés Mária nép­fronttitkár mellett. A vélemények gyakran egy­mással is vitatkoztak, ezeket az objektivitás érdekében pár­ba állítva szerepeltetik. Három ilyen az általános vélemények közül: Egyik nézet szerint a törvénytervezet nem tükrözi „o mindent szabad, amit a jog­szabály nem tilt”. Ugyanakkor sok a tiltó szabály, amelyek bevezetésével korlátozódna a szabadságjogok gyakorlása. Ezzel ellentétes észrevétel volt a következő: a hatalom és az állampolgárok jogait minél pontosabban meg kell fogal­mazni, mert ez egyaránt vé­dené a társadalmi rendet és a szabadságjogokat. A következő véleménypár javaslata sze­rint a vitára bocsátott törvé­Hétvégi ügyelet, bosszúság­gal címmel közölt, a Pest Me­gyei Hírlap 1988. szeptember 26-i számában megjelent ol­vasói levélre tájékoztatásul az alábbiakban reagálnék. A terület lakosságának (100 ezer fő) jobb ellátása érde­kében a hetvenes évek köze­pétől megszerveztük váro­sunkban a fogászati ügyeletet. A szakma szabályai szerint, az ügyeletes orvos feladata, hogy a beteg fájdalmán eny­hítsen, és az esetlegesen fenn­álló gyulladás kiterjedését, sú­lyosbodást megakadályozza, illetve szükség esetén szájse­bészeti osztályra utalja a be­teget. Az ügyeleti ellátásba nem tartozik a fog tömése, csiszo­lása, korona, híd ragasztása, fogpótlás készítése, illetve olyan foggyökerek eltávolítása sem. melyhez röntgenfelvétel szükséges. Ezt a teljes ellátást terüle­tünkön hétfőtől péntekig 24 fogorvos látja el, nem kíván­ható. hogy a krónikus esete­ket az ügyeletet végző fogor­vos lássa el helyettük. Az ügyeleti rendszert a vidéki fogorvosok meghatározott idő­közönkénti bevonásával biz­tosítjuk. A nevezett napon ügyelő fogorvosad első alkalommal nyék megalkotására ne kerül­jön sor az alkotmánymódosí­tás előtt. Ezt javasolták a leg­többen. A másik nézet szerint minden új törvény megalkotá­sának vagy a meglevő törvé­nyek megváltoztatásának meg kell előznie az alkotmány mó­dosítását. Valaki kifogásolta, hogy a rendelettervezetekben sok olyan fogalom fordul elő, me­lyeknek nincs pontosan meg­határozva a tartalma, s ezért félreértésre adhat okot. Ez­zel a véleménnyel senki nem vitatkozott. Az egyes hozzászólásokat 49 pontban foglalták össze. Mind­járt az első megállapítja, „az államnak nem kell elismerni a gyülekezési és egyesülési jo­got. Ez ugyanis minden sza­bad állampolgárnak veleszüle­tett joga". A gyülekezési törvényről szólva a 12-es pont szerint „Ha e körben jogszabályalkotásra van szükség, akkor ezek a törvények legyenek általános érvényűek, vagyis minden rendezvényre terjedjen ki ha­tályuk (párt, szakszervezet, HNF, választójogi rendezvé­nyek)”. Továbbá, az 5-ös pont szerint „A törvény ne azt so­rolja fel, hogy kire és mire terjedjen ki hatálya, hanem adjon pozitív felsorolást”. A 4-es pont szerint „A rendőrség­nek csak a rendezők kérésére legyen beavatkozási, és a ren­dezvényt feloszlató joga”. Ki-ki másként Az egyesülési törvényterve­zetről a következő jellemző véleményeket érdemes kiemel­ni. A 18-as pont szerint „A törvény ne tartalmazzon elő­írásokat a szervezeti szabá­lyokkal kapcsolatban. Minden szervezet maga dönthesse el, mit kíván abban megfogalmaz­teljesített szolgálatot a váci központi fogászaton. Helyis­meretének hiánya okozott az első órában gondot, mivel nem a megfelelő bejárat kinyitásá­val kezdték meg a rendelést, így nem az ügyeleti váró állt a betegek rendelkezésére. Az ügyeletben átlagban 10 —20 fő részesül ellátásban. Az említett napon is — a for­galmi napló tanúsága szerint — 12 beteg jelent meg. 6 be­tegnél fogeltávolítást, egy be­tegnél endodontias (fogideg- eltávolitás) kezelést végeztek a fog megtartása érdekében, egy budapesti lakosnál a szük­séges kezelést (hídeltávolítást) ajánlott a fogorvosnő, de a be­teg csak fájdalomcsillapítót kért, mert budapesti kezelő­orvosát kívánta panaszával későbbi időpontban felkeres­ni. Két beteg nem részesült ellátásban, mivel nem voltak akut panaszaik, egy hétéves gyermek pedig kétszer félórás rábeszélés és szülői ráhatás ellenére sem volt kezelhető. A több éve fennálló ügyele­ti szolgálat működésével kap­csolatban a lakosság részéről csak megelégedést tapasztal­tunk. Sajnáljuk, hogy ez eset­ben nem találtunk megértés­re. Dr. Tomka Eleonóra csoportvezető főorvos ni.” A 24-es pont szerint „En­gedje meg a törvény több párt megalakítását, mert a de­mokrácia gyakorlása és a ha­talom működésének ellenőrzé­se csak így biztosítható”. Ugyanakkor a 40-es pontban kérik „A törvény pontosan fo­galmazza meg, hogy mi a párt, mert enélkül nem lehet megál­lapítani a vele kapcsolatos magatartást”. Külön kitértek a sztrájkjog­ra is, melyről ellentétes véle­mények születtek. Egyik sze­rint a törvénytervezet ne tar­talmazza a sztrájkok megenge­dését, mert történelmi tapasz­talatok alapján, szerinte ezek megengedése nem hozott hasz­not a társadalomnak. Másik vélemény szerint meg kell en­gedni, mert a társadalmi kö­veteléseknek ez nyomatékot ad. Felhívja a vezetők figyel­mét, és intézkedésre ösztönzi őket. Minél többen A fenti vélemények jóllehet nemegyszer élesen fogalmaz­tak, mégis léteznek, ezért nem hallgathatjuk el azokat. Mind­ez előfeltétele annak, hogy a következő társadalmi vitán minél többen vegyenek részt, mondják el továbbra is őszin­tén álláspontjaikat. Ezt ha­marosan megtehetik a válasz­tójogi törvénytervezetről foly­tatott helyi fórumokon. Dudás Zoltán Adok és veszek. Illetve ad­nék és vennék. Mert szüksé­gem van valamire, másvala­mit pedig már meguntam. És nyitok és felszámolok, talál­tam és keresek, találkoznék és barátkoznék, szóval... „Közhírré tétetik!” Közhírré, de hol? Természetesen az új­ságban. Csakhogy egy hirde­tés megjelenésére napokig, né­ha egy-két hétig is várni kell, ráadásul mindez pénzbe kerül. Marad azonban egy egysze­rűbb, gyorsabb és olcsóbb megoldás: o falragasz. Ennek a szokásnak a múltja óriási, talán még a jelene is az, de hogy a jövője milyen lesz? Született ugyanis Vácott egy döntés ... Ám erről jobb ha dr. Kovács Tibor, a tanács tit­kárságának osztályvezetője be­szél. — Valóban, tavaly fogad­ták el a köztisztasági tanács­rendeletet, amely tiltja, hogy a város különböző helyein plakátok, falragaszok kerülje­nek a fákra, falakra. Különö­sen a posta környékén szapo­rodtak el a hirdetések, ami nem nyújtott túl szép látványt. — Hallani olyat, hogy a KESZ-esek szedik le a plaká­tokat. — Ebből annyi igaz, hogy felhívtuk a problémára a KÉSZ figyelmét. Külön embert azonban nem állítottunk ar­ra, hogy tépje le a falragaszo­kat. — Milyen következmények­kel járhat, ha valakit rajta­kapnak, hogy a falon hirdet? Ami, ha belegondolok, nem túl nehéz, hisz egy-egy papí­ron legtöbbször ott a teljes név és a cím. — Elvben szabálysértési el­járást kezdeményezhetünk, és maximálisan 3 ezer forintig terjedő pénzbírság szabható ki. Bár ilyen ügy egy vagy kettő ha előfordult az utóbbi három évben. — Plakátokat mégis látni, A Vácra érkező turisták programjából soha nem hiány­zik a lenyűgöző nagyságú Konstantin térnek a megte­kintése. A püspöki palota ol- dalrésze előtti magasított tér­ségen Szent István szobrát lát­hatjuk, Hiesz Géza alkotását. Az előtte levő parkosított te­rületen tavasztól őszig virág pompázik. Korabeli országos és helyi lapok beszámoltak arról, hogy a szobrot Hanauer Á. István váci megyés püspök emeltette püspöksége székhelyén, a nagy király emlékére. Ünne­pélyes felavatása fél évszá­zaddal ezelőtt, 1938. október 14-én volt. A váci iskolák tanulói, in­tézmények képviselői, a tár­sadalmi szervezetek tagjai ra­gyogó őszi napsütésben sora­koztak fel a téren. Ifjúsági fú­vószenekar játszott. Az ünnep­ségen a kormányt Hóman Bá­lint kultuszminiszter képvi­selte, aki halálának 900. évfor­dulóján megemlékezett első nagy királyunkról. A szobor fél évszázaddal ez­előtt, a mostanitól mintegy ugyanakkor tökéletesen meg­értem, miért marad el eseten­ként a büntetés. Tehát adva van egy rendelet, aminek nem lehet, nem érdemes igazán ér­vényt szerezni. Nem lenne jobb máshogy keresni a meg­oldást? — Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy az emlí­tett köztisztasági rendelettel csupán az első lépést tettük meg. A Mahirnek ugyan áll egy hirdetőtáblája a városban, de a lakosságnak nincs hason­ló módja a hirdetésekre. Ezen a helyzeten kellene változtat­ni, mondjuk egy központi táb­la felállításával. Vagyis ez volna az a máso­dik lépés. Hát akkor... tessék meglépni! F. Zs. Dokumentumok Régi üzletekről A Vak Bottyán Múzeum 1989 augusztusában kiállítást rendez üzletek és üzletfelek a századfordulón címmel. Ter­vünk egy régi cukrászdának, fodrászatnak, gyógyszertárnak, Schubert Auguszta híres váci fényképészmütermének és né­hány boltnak a bemutatása. A múzeum történeti gyűjte­ményében gazdag tárgyi- és dokumentumanyag áll a ren­delkezésünkre ezek korhű megjelenítéséhez. Sok része azonban, elsősorban a kora­beli boltok bemutatása kiegé­szítést igényel. Ehhez kérjük a tisztelt olvasók segítségét. Szívesen vennénk a régi váci boltok anyagának (árukészlet, reklámtáblák, árszabás, beren­dezési tárgyak) még fellelhető emlékeit, illetve a régi váci boltosokról (fűszeres, hentes, rövidáruüzlet) és más, a szol­gáltatóiparban tevékenyeke- dőkről (cukrász, fodrász stb.) készült fotókat. Ha a képeket a kiállítás időtartamára nem kaphatjuk meg, másolat készí­tésére kölcsönöznénk. A felajánlásokat a Vak Bottyán Múzeumba (Vác, Mú­zeum u. 4.) várjuk. Forró Katalin történész tíz méterrel balra helyezkedett el, a püspöki kert bejárata előtti térségen. Az ötvenes évékben tették át a mostani helyére. (Szöveg: Papp R. Kép: Pászthory L.) Szolidaritási napot szervez a KISZ Vác Városi Bizottsága október 15-én, szombaton. Az egész napos programban dél­előtt sportversenyek szerepel­nek: a plakátokon meghirde­tettől eltérően, a DCM Ság- vári sporttelepén, a Forte ké­zilabdapályáján és a Tungs­ram klubjában rendeznek kis­pályás labdarúgó-mérkőzése­ket, kézilabda-találkozókat, sakkversenyeket. A gyerekek számára délelőtt 10 órakor kezdődik az aszfaltrajzver­seny a Duna-parton. A sportesemények közül ki­emelkedik a Váci Izzó MTE találkozója a városi amatőr labdarúgó-válogatottal: a sta­dionban 14 órakor kezdődő találkozóra 30 forint a belépő­díj. A két csapat a bevételt felajánlotta a városi Vöröske­reszt számára; a befolyó ösz- szegből felerészben a Vörös- kereszt tábora, felerészben pedig a képezhetetlen gyere­kek Tabán utcai napközi ott­hona részesedik. A szolidaritási nap 16 óra­kor politikai nagygyűléssel folytatódik, a Lőwy Sándor Ipari Szakközépiskola díszter­mében. A megnyitót Kolostori Gábor, a Sztáron Sándor Gimnázium tanulója tartja, ünnepi beszédet mond Lisand- ro Chávez Otero nicaraguai nagykövet. Ezt követően ni­caraguai diákok adnak műsort, majd kihirdetik a délelőtti sportversenyek eredményeit. Hab Sokféle hab van: a prózai szappanhab, az elegánsabb fürdöhab, aztán az az undo­rító hab, ami néhány álló- és folyóvizünkön jelenik meg — minősítve a természethez va­ló viszonyunkat —, van habos ruha is, vagy pontosabban, volt, amíg nem létezett Patyo­lat ... Persze, van tojáshab, sőt, tejszínhab is. Nemcsak tortán, fagylaltkelyhen, kávé tetején, hanem gyümölcslevesen is. Akármilyen furcsának tűnik is, láttam, mi több, ettem gyü­mölcslevest tejszínhabbal. Éle­temben először — és tessék megkapaszkodni! — nem a Hiltonban, nem a Gundelnél, nem is az otthoni ünnepi ebé­den ; azon a helyen, ahol „közétkezem”. Sajnálom, hogy a címet nem írhatom le ~ mert akkor min­denki oda járna. S lehet, hogy végül nekem nem jutna hab a levesemre ... — nos. Erdős László kiállítása Székelyek világa Erdély, a székelyek világa az ihletője Erdős László fes­tőművésznek, akinek ötvenhe- tedik önálló kiállítása nyílt meg a KKÜ kommunális ga­lériájában. A művész képei október 21-ig tekinhetők meg a Kertváros utcában levő ki­állítóteremben. A Kap programja Dinnyés József polbeaténekes fél hétkor kezdődő műsorával zá­rul. Tagságot keresnek Alakuló együttes A Madách Imre Művelődé­si Központban népzene-, nép­táncegyüttes alakításába kezdtek, melyhez tagok je­lentkezését várják. Az elő­zetes szervezés után még hiányoznak hangszeresek és énekesek, valamint férfi tán­cosok. Az első megbeszélés októ­ber 15-én, 15 órakor lesz a művelődési központ 37-es termében. Ekkor várják a további jelentkezőket is. Kultúr filmszínház (Lenin út 58.): október 13-án, csü­törtökön, fél 6-kor és fél 8 órakor a Kellemes húsvéti ünnepeket című francia fil­met vetítik. Videóprogram: A Dzsangó című olasz westerníilmet dél­után 5-kor és este 7 órakor láthatjuk. ISSN 0133—2759 (Vád Hírlap) Válaszol a főorvos A hétvégi ügyeletről Megkérdezték - megkérdeztük Leszedik a falragaszokat Vetik az őszi búzát A Galgavölgye Tsz 150 hektáros tábláján megkezdték az őszi búza vetését. Felvételünkön Papp István és Nemesi Mihály gépkezelők a vetőmagszintet ellenőrzik (Vimola Károly felvétele) Szolidaritási nap - szombaton Változatos programok

Next

/
Thumbnails
Contents