Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-03 / 236. szám
2 1988. OKTÓBER 3., HÉTFŐ A figyelem a szovjet személyi változásokra irányul Reformértékű lépések Moszkvában A vasárnap a világ különböző országaiban megjelenő sajtóorgánumok beszámolnak a szovjet párt- és állami vezetésben végrehajtott személyi változásokról. Ebből készítettük alábbi összeállításunkat: A Zsenmin Zsipao közli az Űj Kína munkatársának hírelemzését. Az elemzés, amelynek címe Jelentős lépés a szovjet reform megvalósításában, a következőket núzza alá: A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának rendkívüli plénumán és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának rendkívüli ülésen végrehajtott személyi változások a legfontosabbak az utóbbi három évben. A kínai elemzés szerint a látszólag váratlan személyi változásod vallójában elkerülhetetlen Következményei annak a régóta tartó vitának, amely a Szovjetunióban zajlik a refoim kérdésében. Gorbacsov szeptember 23-án mondott beszédében rámutatott, hogy a szovjet reform kritikus szakaszba lepett, szakadék van a reform és a tényleges munka között, s hogy a reform ellen szövetkeztek a konzervatív és a radikális erők. Gorbacsov hangoztatta, hogy a reformnas új emberekre van szüksége. A személyi változások logikus lépést jelentenek a Mihail Gorbacsov által 1985-ben megkezdett úton, amelynek el kell vezetnie a politikai rendszer átalakításához — mutatott rá moszkvai kommentárjában vasárnap a The New York Times. A lap utalt rá, hogy a most elhatározott szervezeti intézkedéseket már júliusban jóváhagyta az SZKP Központi Bizottsága, s a jeleik szerint Mihail Gorbacsov szorgalmazta a határozatok mielőbbi végrehajtását, nehogy azt a tehetetlenség, a bürokrácia ellenállása meghiúsítsa. A személyi változások azt mutatják, hogy Gorbacsovnak szilárd szándéka a haladás az óriási és folyamatos reformok útján — írta a The Washington Post. Nyilvánvaló, hogy ebben fel fogja használni uj tisztét is mint a legfelsőbb tanács elnökségének elnöke. A legutóbbi döntések a Szovjetuniót még mélyebben elkötelezik a korszerűsítés óriási ki sérlete mellett — amit az ország sok tisztségviselője és polgára továbbra is megkérdő jelez. A kilátások ezért: több cselekvés és több feszültség — vélekedik az amerikai lap. Címoldalon foglalkoztak a hét végi angol nyelvű indiai lapok a szovjet személyi változásokkal. A moszkvai tudósítók hangsúlyozzák, hogy Mihail Gorbacsov immár a hatalom gyakorlásának két legfontosabb eszközét tartja kezében már. Mi több, kulcspozíciókba jutottak az átalakítási reform- programját lelkesen támogató politikusok. „Mihail Gorbacsov most minden bizonnyal teljes gőzre kapcsol a peresztrojka és a glasznoszty továbbAz egyik legtekintélyesebbnek számító angol nyelvű napilap, a „The Times Of India’’ munkatársa megjegyezte, hogy a „jelek szerint Mihail Gorbacsov nem akarta egészen kirekeszteni a konzervatív elemeket a vezetés soraiból, mert egy ilyen lépés valószínűleg visszafordíthatatlanná tette volna az ellen- tétet”. Az NSZK mértékadó újságjai szombaton egyöntetűen úgy látják, hogy az SZKP KB ülésén elhatározott személyi és szervezeti változások a korábbinál is kedvezőbb feltételeket teremtenek a gazdasági- társadalmi átalakítás programjának eredményes végrehajtásához, bel- és külpolitikailag egyaránt. A Frankfurter Allgemeine Zeitung kommentárjában megállapítja, hogy a reformpolitika személyi feltételeinek mostani határozott szavatolása után a főtitkárnak köny- nyebb dolga lesz. Hasonló gondolatot fejt ki a külügyminisztériumhoz közelálló bonni General-Anzeiger vezércikke is: Helmut Kohl nyugatnémet kancellár október végi moszkvai látogatása és tárgyalásai szempontjából is jelentékeny fejlemény, hogy a szovjet főtitkár személyes helyzetének megszilárdításával alaposan rácáfolt bizonyos nyugati híresztelésekre. A szintén befolyásos Braun- schweiger Zeitung rámutat: Gorbacsov főtitkár a szovjet reformpolitika jelenlegi nehéz, némely vonatkozásban kritikus szakaszában igazolta vezetői erejét és rátermettségét. A Stuttgarter Zeitung és a Westdeutsche Allgemeine Zeitung című befolyásos tartományi lapok egybehangzóan megállapítják, hogy a korábban nagy érdemeket szerzett, idős Andrej Gromiko távozása az aktív politika színteréről nem hatott a meglepetés erejével. Japán várakozással tekint az elé, hogy a Szovjetunióban végrehajtott jelentős személyi változásoknak milyen hatásuk lesz a szovjet külpolitikára, ezen belül a szovjet—japán viszonyra. Nagy jelentőségű az a ro- konszenv, amelyet Gorbacsov személye vált ki a Szovjetunióban és annak határain kívül — írja vasárnapi vezércikkében a La Vanguardia című befolyásos barcelonai lap. Az El Pais, a spanyol kormányzathoz közel álló napilap az SZKP Központi Bizottsági ülésének döntéseit szombaton vezércikkben elemezte, s megállapította, hogy Mihail Gorbacsov a politikai bizottságban eddig nehézségekbe ütközött abban, hogy hatékonyan véghezvihesse a júliusi pártértekezlet elhatározásait a párt és az állam átszervezésére. A Diario 16 című haladó napilap a szovjet diplomácia régi nemzedékét képviselő Gromiko és Dobrinyin távozását és a reformok szorgalmazójának tartott Jakovlev kinevezését a külügyi bizottság élére úgy értékeli, hogy ezzel az államfővé megválasztott Gorbacsov vitathatatlanul tevékeny megvalósítója lesz a szovjet külpolitikának. Az ABC, a spanyol konzervatív jobboldal napilapja mélyreható politikai elemzést publikált vasárnap. Kifejti, hogy Gorbacsov az elmúlt három évben azt tapasztalta, hogy belpolitikai és gazdasági reformkezdeményezéseit kitörő lelkesedéssel fogadták, majd papírra vetett üres szavakként kezelték. Ezek voltak azok a bizonyos „fékező mechanizmusok”. Gorbacsov szándékait a központi bizottság titkársága, amely a végrehajtás ellenőrzését lett volna hivatva ellátni, megfosztotta hatóerejétől, bírálta és végül kompromisszumot kötött. A The Sunday Times és az Observer csaknem teljes újságoldalt betöltő elemzésekben kommentálják a szovjet párt- és állami vezetésben végrehajtott változásokat. A The Sunday Telegraph vezércikkírója emlékeztet rá, hogy Thatcher miniszterelnök asszony „olyan reformernek minősítette Mihail Gorbacso- vot, akit támogatnunk kell’’, majd általában a reformokról elmélkedve kiemeli, hogy „könnyebb Buhardnt rehabilitálni, mint elegendő élelmiszert termelni”. A The Sunday Times egész oldalas elemző riportját így indítja: „szibériai látogatása és egyszerű emberekkel folytatott utcai beszélgetése meggyőzte Mihail Gorbacsovot arról, hogy a glasznoszty dolgai nem mennek jól. Következő feladata az, hogy életük jobbítására ösztönözze az embereket”. „Gorbacsov elnök legfőbb gondja az, miként bírja rá az állampolgárokat önálló kezdeményezésre, amire a Sztálin-korszak óta ezúttal először van lehetőségük” — írja a lap moszkvai tudósítója, kiemelve, hogy „a plé- numnak és a legfelsőbb tanács ülésének kimenetele felvillanyozta a szovjet közvéleményt”. Tatai Ilona látogatása Véleménycsere Tatai Ilonát, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Taurus gyár vezérigazgatóját szombaton Moszkvában fogadta Nyikolaj Szljunykov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. A szívélyes légkörű találkozón tájékoztatták egymást az MSZMP KB és az SZKP KB legutóbbi üléséről, véleményt cseréltek a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok fejlődésének néhány kérdéséről. Sztyepanakert és Jereván némileg csendes A meggyőzés eszközével Sztyepanakertben és Jerevánban egyaránt némileg javult a helyzet a moszkvai Pravda és a Krasznaja Zvez- da című lapok vasárnapi beszámolói szerint. A Karabah- hegyvidéki Autonóm Terület közigazgatási központjában és az Agdam járásban szeptember 21-én bevezetett rendkívüli állapot és kijárási tilalom. a rendfenntartó erők körültekintő és kitartó tevéHonecker hivatalos látogatása Madridban Interjú az El Európa fejlődését óhajtjuk abban az értelemben, hogy kerekedjék felül az enyhülésre és a leszerelésre irányuló szándék, hogy erősödjék a népek közötti bizalom és az európai határok ne válasszák el, hanem kössék össze a népeket. Ezeket a gondolatokat hangsúlyozta Erich Honecker az El Pais című spanyol napiELOADÁS ÉS TALÁLKOZÓ Várkonyi Péter külügyminiszter szombaton New Yorkban tárgyalt Budomir Loncsar jugoszláv külügyminiszterrel. A megbeszéléseken egyetértettek abban, hogy a két szomszédos ország közötti kapcsolatok barátiak, rendezettek és lendületesen fejlődnek. A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről folytatott eszmecserén megkülönböztetett figyelmet fordítottak az európai együttműködési folyamat témájára, és mindketten állást foglaltak a bécsi utótalálkozó mielőbbi, sikeres befejezése mellett. A magyar külügyminiszter ugyancsak szombaton, a New York-i székhelyű kelet—nyugati biztonsági tanulmányok intézetébe látogatott rés .%z intézmény szervezésében kerek- asztal-beszélgetésen vett részt. Érdeklődéssel fogadott tájékoztatót adott a magyar, Ktil-r politika jelenlegi törekvéseiről, kiemelve a hagyományos fegyverzet európai leszerelésének beindításával kapcsolatos várakozásainkat. lap vasárnapi számában közölt interjújában. Az NDK párt- és állami vezetője hétfőn érkezik Madridba hivatalos látogatásra. A spanyol kormányhoz közel álló véleményt képviselő újság tudósítójának kérdéseire válaszolva Honecker kifejtette, hogy a nemzetközi munkamegosztás megnövekedett igényeinek kielégítésére mindenekelőtt a gazdasági akadályok és kereskedelmi korlátok megszüntetésére van szükség. Az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján kell felkutatni a gazdasági, valamint a tudományos-műszaki együttműködés új formáit. Utalt Európa megoldásra váró környezetvédelmi gondjaira és a humanitárius téren még megoldásra váró feladatokra. Hanoi Elhunyt Truong Chinh Pénteken elhunyt Truong Chinh, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának volt főtitkára, a Vietnami Szocialista Köztársaság Államtanácsának volt elnöke — jelentették be Hanoiban. A kiemelkedő vietnami vezetőt, aki 1987 óta a VKP KB főtanácsadójaként dolgozott, 81 esztendős korában agyvérzés érte. kenységének eredményeként stabilizálódni látszik a helyzet — írják a két lap helyszíni tudósítói. A Pravda tudósítása szerint a rendfenntartó erők nagy erőfeszítéseket tesznek annak megakadályozására, hogy Sztyepanakertbe és Jerevánba fegyvereket vigyenek be az odautazok. A jereváni Tyeat- ralmaja (Színház) téren Ugyan továbbra is nagy tömeg gyűlik össze nap mint nap, a gyűlések résztvevői között azonban mind kevesebb a munkás, és egyre több az iskolás korú fiatal. A — jogilag nem létező, hiszen hónapokkal ezelőtt feloszlatott — „Karabah-bi- zottság” jelek szerint veszít befolyásából. Mint a múlt héten egy belügyi osztályvezető moszkvai sajtótájékoztatóján kifejtette: a belügyi szerveknek módjuk és jogi alapjuk is lenne erőszakkal fellépni a „bizottság” tagjaival szemben, ám a demokrácia, a nyilvánosság, a korszerű politikai pluralizmus légkörében célszerűbbnek látszik, ha a meggyőzés eszközeivel próbálják jobb belátásra bírni ezeket a szélsőséges nacionalista beállítottságú embereket. Viktor Kulikov Budapesten Ülésezik a VSZ Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka, kíséretében Anatotij Gribkov hadseregtábornokkal, az egyesített fegyveres erők törzsének főnökével vasárnap hazánkba érkezett. Mindketten részt vettek a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői katonai tanácsának hétfőn Budapesten kezdődő 38. ülésén. Viktor Kulikovot és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter fogadta. JEGYZET A TÁBORNOK ELNÖK BAJBA JUTOTT... igennel voksolnának, az annyit jelentene, hogy Pinochet 82 esztendős koráig kapna mandátumot arra, hogy Chile legfőbb vezetője legyen. Ha az ellenszavazatok lennének többségben — 8 persze nem érvényesülne semmiféle manipuláció és csalás, s a rendszer ura valóban meghajolna a nép többségi akarata előtt —, akkor legkésőbb 1989 márciusában át kellene adnia a hatalmat. Az 1980-as „alkotmány” ugyanis úgy intézkedett, hogy a mostani népszavazáson a hadsereg egyetlen jelöltje pályázhat az államfői tisztségre. S az csak természetes, hogy Pinochet volt ez az egyetlen kandidátus ... Viszont, ha a „nem” szavazat kerül többségbe, ugyané rendelkezés szerint, akkor több jelölt közül új szavazáson kell az elnököt megválasztani. CHILE EDDIGI URA — aki mintegy 25 ezer hazafi életébe került államcsínnyel ragadta és tartotta meg a mai napig a hatalmat — eleinte úgy ítélte meg, hogy „simán zajlik majd le az október 5-re kiírt, amolyan rutinesemény”, s kétség sem férhet ahhoz, hogy újabb nyolc évre megszerzi az államfői mandátumot. Arra számított, hogy a hadsereg támogatása, továbbá Chile fő exportcikkében, a rézben történt áremelkedés és a gazdaság szerkezetváltása következtében elért eredmény, valamint a korábbi terrort felváltó bizonyos liberalizáló intézkedések megteszik hatásukat, s többséget biztosítanak neki a népszavazáson. Épített továbbá a jobboldali erőkre és arra, hogy a VÉGIG A SZÉLES Alameda sugárúttól az Alkotmány -téren át, ahol a híressé vált Moneda-palota áll, az Olaszország téren, ahol a módosabbak negyede kezdődik, csakúgy, mint a belváros szűk utcáin, százezrek tüntetnek ezekben a napokban: a chilei főváros népe így fejezi ki tiltakozását az ellen, hogy Pinochet tábornok elnök további nyolc évre hatalmon maradjon. A katonaság és rendőrség tizenöt év óta szokatlan módon, egyelőre passzívan szemléli a történendőket. Nem dördülnek el sortüzek a tüntetőkre, még csak könnygázbombák sem pukkannak, s vízágyúk sem árasztják el hihetetlen erejű sugaraikkal a felvonulókat. Chilében ugyanis véget ért a rendkívüli állapot a népszavazás előestéjén. Hiszen hogyan is nézett volna ki, ha a demokrácia tógáját hirtelen felöltő Pinochet, a népszavazás előestéjén rendszere erőszakszervezeteinek a terror alkalmazására ad parancsot. A rendőrök beérik tehát azzal, hogy egyelőre csak amolyan „számlálóbiztosokká” változzanak, s összesítéseikből elkészül a hivatalos santiagói jelentés arról, hogy hányán vettek részt a felvonulásokban. S amikor a rendőrség már háromszázezer emberre becsüli a tiltakozók számát, akkor megbízható a több mint egymilliós tömegről szóló semleges megfigyelői becslés... A mostani népszavazást még az 1980-ban, Pinochet által megrendezett első népszavazási komédia által elfogadott, úgynevezett alkotmány alapján kell megrendezni. A szavazóknak arra az egyetlen kérdésre kell most majd október 5-én válaszolniuk, hogy akarják-e vagy sem a chilei rendszer 1973. szeptemberben véres puccsal hatalomra jutott fejét, további nyolc esztendőre, azaz 1997-ig az ország államfőjének. Ha az állampolgárok kormányzat ellenzéke megosztott, s még a különböző tiltakozó akciókban sem képes akcióegységet létrehozni. JELLEMZŐ ERRE például, hogy a népszavazás bojkottjában is eltérőek voltak az ellenzéki vélemények. Egyes erők eleve olyan komédiának kiáltották ki, amelynek eredményeit a kormányzat már a népszavazás kezdete előtt „borítékolta”. Mások viszont arra hivatkoztak, hogy tömeges ellenszavazat esetén a tábornok elnök annyira mégsem hamisíttathatja meg a voksolás eredményét, hogy bukása ne váljon nyilvánvalóvá. Vagyis szavazócédulákkal eszerint el lehet érni Pinochet lemondását. Jellemző az is, hogy ebben a kérdésben még a kommunistákat és más baloldali erőket is nézeteltérések osztják meg. A tábornok elnök nagy magabiztosságában még azt is megengedhetőnek tartotta, hogy a népszavazás előtt széles körű amnesztiát adjon a száműzötteknek, s engedélyezze hazatérésüket és a politikai életbe való bekapcsolódásukat. A hazájukba visszatérőket — köztük például Hortensia Bussi Allendét, az 1973-as puccs során meggyilkolt elnök özvegyét — rendkívüli rokonszenv fogadta az egész országban, s megnyilatkozásaik azonnal a figyelem előterébe kerültek. Hortensia Bussi megjelenése Allende még mindig jeltelen, de állandóan friss virágokkal ellátott sírjánál felkavarta a szenvedélyeket a tábornok elnök ellen nemcsak azokban, akiknek szerettei örökre eltűnseregnek pokolgépes merény letek egész sorát kell végrehajtania, amelyeket azután az ellenzék rovására írhat, s ezen a címen visszaállíthatja a katonai diktatúrát, a „káosz elkerülésére” való hivatkozással. Ez utóbbi tervezgetéshez valósággal kapóra jöhet egyes külföldön szervezkedő chilei ultrabal elemek bejelentése. E szerint a népszavazást nemcsak bojkottálni kell, hanem merényletek egész sorával megzavarni. A tábornok elnököt az Is nyilván kellemetlenül érte, hogy a polgári jobboldalban néhány nappal a népszavazás előtt szakadás keletkezett, s korábbi támogatóinak egy része bejelentette: nem lát kellő biztosítékot a demokratikus fejlődésre, ha Pinochet marad hatalmon, s ezért a „nemmel” szavazókhoz csatlakozik. A tábornok elnök most heves kampányba kezdett. Kihasználta azt. hogy a televízió és a rádió és számos napilap sikere szolgálatában áll. Zűrzavarral, polgárháborúval, gazdasági összeomlással fenyegetőzik arra az esetre, ha október 5-én nem személyére voksolnak, s azt állítja, hogy a stabilitást, a kibontakozást csakis ő tudja biztosítani. Nagy meggyőzési igyekezetében még azt is elismerte, hogy a múltban nyilván követett el hibákat, de ezeket majd jóváteszi. Csakhogy Chilében jól tudják, azt a 25 ezret, aki életét vesztette Pinochet véres rendszerében, néni lehet feltámasztani! A KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSOK megoszlanak abban, hogy mi lesz a népszavazás eredménye. A chilei rendőrség persze Pinochet 58—60 százalékos győzelmét jósolja. Külföldi közvélemény-kutatók viszont legalább ekkora arányú ellenszavazatot, azaz Pinochet bukását várják. Persze hozzáteszik, minden attól függ, hogy mi történik majd a voksok összeszámlálásánál... Árkus István tek a katonai vezetés kínzókamráiban, hanem olyan jóérzésű emberek százezreiben is, akik egyébként távol tartják magukat a politika hullámveréseitől. Hortensia Bussi szavai a „nemmel” való voksolásra, mint a késői, korlátozott igazságszolgáltatás egyfajta módjára, nagy visszhangot keltettek. A liberalizáltabb rendszer kereteit, mint kitűnt, most jobban ki tudják használni az ellenzéki erők, hiszen a megtorlás elmaradása Pinochet választási kampányának sikeressége végett bátorítólag hat olyan elemekre is, amelyek eddig nem mertek bekapcsolódni a kormányzat elleni megmozdulásokba. EZZEL MAGYARÁZHATÓ, hogy azok az erők is, amelyekre Pinochet magabiztosan épített, láthatólag elbizonytalanodtak a történtek láttán. A hadsereg főtiszti kara ugyan egyöntetű volt a tábornok-elnök jelölésében, de a hírek szerint már arról is tanácskozás zajlott le szűkebb körben, hogy mi történjen, ha a jelenlegi legfőbb vezetőt olyan katasztrofális módon leszavazzák, hogy semmiféle „kozmetikázás” alapvetően nem változtathatja meg ezt a kudarcot. Mint nyugati hírügynökségek santiagói kiküldött munkatársai tudni vélték, egyes főtisztek már tapogatóztak olyan jobboldali civil személyiségeknél, akik esetleg, mivel a hadsereg bizalmát élvezik, számításba jöhetnének jelöltekként az államfői tisztségre. Más hírek szerint a tábornokok egy része felvetette, hogy ha a szavazat- számlálás közben már látható a készülő „katasztrófa”, a had
