Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-12 / 244. szám
6 bártan 1988. OKTOBER 1S„ SZERDA ■ JoeI TANÁCSOK — Közveszélyes munkakerülés § Kártalanítás a közmüvekért • Mikor esedékes a nem vagyoni kár? 9 Az elmulasztott hefegyzés ü POSTABONTÁS SH ■ VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, PF.: 311 -1446 ■ 9 Két olvasónk arról tájékoztatott bennünket, hogy munkahelyük a jövőben nem kívánja őket alkalmazni. Már most megkíséreltünk szakmánkban elhelyezkedni, de sajnos ez nem megy könnyen. Ha nem találunk munkát, nem leszünk közveszélyes munkakerülők? — kérdezték. A kérdés egyre gyakrabban merül fel, hiszen a foglalkoztatási gondok miatt előfordulhat, hogy olyanok sem végezhetnek munkát, akik egyébként dolgozni szeretnének. A közveszélyes munkakerülésre vonatkozó szabályok várhatóan a közeljövőben megváltoznak, azonban az addig felmerülő eseteket is minősíteni kell a jogszabályok alapján. A büntető törvénykönyv szerint az a munkaképes személy követi el a közveszélyes munkakerülés bűncselekményét, aki munkakerülő életmódot folytat, és korábban közveszélyes munkakerülés vétsége vagy szabálysértése miatt megbüntették, és ettől az időponttól még nem telt el két év. Ugyancsak bűmcseles- ményt valósít meg az a személy, aki tartósan munkakerülő életmódot folytat. Mindezekből kitűnik tehát, a bűncselekményt nem a nem dolgozás ténye határozza meg, hanem a munkával való következetes és életvitelszerű szembehelyezkedés. Ezt általában annál a személynél állapíthatják meg, aki nem dolgozik, és a megélhetéséhez szükséges javakat bűnös úton vagy a társadalom számára hátrányos módon szerzi meg. Ez az életforma azokra, akik munkájukat elveszítették, természetesen nem jellemző, ezért ilyen jellegű hátrányokkal nem kell számolniuk. 9 Egy budatétényi olvasónk telkét az MO-ás autópályaépítése során várhatóan kisajátítják. A. telekre nem vezették be a közmüveket, mert nem akarnak felesleges költséget okozni maguknak. Kérdésük, hogy a kártalanítás összegénél ingatlanukat közművesnek mi- nősítik-e vagy sem. A jelenleg hatályos kisajátítási szabályok nem határozzák meg, hogy az ingatlant mikor kell közmű nélkülinek, illetőleg részlegesen, teljesen, vagy magas fokban közművesnek tekinteni. Nem szabályozzák azt sem, hogy a kártalanítás megállapításánál mely közműveket kell figyelembe venni, és ezeknek milyen jelentőség tulajdonítható. A jogszabály a közműve- sítettségről csak annyiban rendelkezik, hogy azt a kártalanítás megállapításánál csak akkor kell figyelembe venni, Az utóbbi évek egyik legsúlyosabb hazai bűnügye volt a Dunakeszin elkövetett kettős gyilkosság. A Pest Megyei Főügyészség vádiratot nyújtott be Sárosi Gyula ellen aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés bűntette, kifosztás és lőfegyverrel való visszaélés bűntette miatt. A vádlott egy fővárosi temetőből szerzett, platinának vélt, de egyébként értéktelen fémprotéziseket adott el ismerősének, Beczö Károlynak. Az ezzel kapcsolatos pénzügyek miatt kerültek egymással végzetes ellentétbe. Múlt év december elején Becző Károly átadott Sárosi Gyulának kétszázezer forintot azzal, hogy újabb protéziseket kér, és tartozását az újabb áru vételárával együtt egyenlíti ki. Egy hét múlva azonban közölte, hogy még nem sikerült eladnia a szállítmányt és visszakövetelte a már átadott pénzt is. A vádlott az összeget vissza is adta, Becző azonban a protéziseket időközben a kocsijában elrejtve Ausztriába szállította értékesítésre. Múlt év december 31-én Becző Károly elment Sárosi Gyula sződligeti lakására és megfenyegette őt. hogy ha azt a tulajdonos létesítette, annak költségeihez hozzájárult, vagy a közmű a tulajdonjog megszerzésének időpontjában már megépült. A kérdést részletesen szabályozó jogszabályi rendelkezések hiányában a bírói gyakorlat azt az álláspontot alakította ki, hogy a kártalanítás megállapításnál azokat a közműveket kell figyelembe venni, amelyek az ingatlanon rendelkezésre állnak, vagy amelyeket az ingatlanra az azzal határos közterületről közvetlenül be lehet kötni. Ezek közül sem vehetők figyelembe azok, amelyek tekintetében az előbb ismertetett feltételek (a közműt a tulajdonos létesítette, illetve a megszerzéskor már megvolt) nem állnak fenn. • „Elkeseredett édesanya” jeligéjű olvasónk családi tragédiáról tudósít. Egyetlen gyermeke közúti baleset következtében életveszélyesen megsérült. A gyógykezelés még nem fejeződött be, de teljes felépülése az orvosok véleménye szerint, nem lehetséges. A gyermek várhatóan egész életében ápolásra, gondozásra szorul. Kérhetek-e a károkozótól egy nagyobb összegű kárpótlást? — kérdezi. A nem vagyoni kártérítés megállapítására akkor kerülhet sor, ha a károkozás a károsultnak a társadalmi életben való részvételét, vagy egyébként életét tartósan vagy súlyosan megnehezíti. Csak mellékesen jegyezzük meg, hogy ilyen jellegű követelést nemcsak az emberek, hanem a jogi személyek (pl. vállalatok, szövetkezetek stb.) is érvényesíthetnek, ha a károkozás a gazdasági forgalomban való részvételüket hátrányosan befolyásolja. A nem vagyoni kártérítési kötelezettség azonban nincs szükségszerűen összefüggésben a károkozó magatartással, illetve a baleset elszenvedésének időpontjával. Előfordulhat ugyanis, hogy maga a károsodás később következik be. például a baleset következtében a sérült évek múlva elveszti látását. Ezért fordulhatnak elő olyan esetek, hogy a jogellenes károkozás ugyan bekövetkezett, a sérült, vagy hozzátartozója mégsem érvényesítheti követelését, mert tényleges kára még nem következett be. Az tehát, hogy orvosi szempontból a károsult állapota véglegesen még nem alakult ki, és abban rosszabbodás várható, a jog szempontjából közömbös. Ha valaki ebben az időszakban érvéamennyiben nem hoz újabb platinát, akkor megrendelői, akik egy olasz maffia tagjai, az egész családját kiirtják. A következő találkozásra január 18-án került sor, amikor Sárosi Gyula azt ígérte Beczőnek, hogy elviszi őt a platina rejtekhelyére. Ügy tervezte, hogy ott megjátssza: időközben ellopták a protéziseket. Indulás előtt pisztolyt és lőszereket vett magához. Szokolyára mentek egy elhagyott bányához, ahol Becző Károly megfenyegette társát, hogy nagy baj lesz, ha nincs platina. Sárosi vallomása szerint azt hitte, hogy a másik férfi lőfegyvert akar elővenni, ezért közvetlen közelről hátba, majd fejbe lőtte őt. A holttestet földdel és kődarabokkal betakarta. Ezután a meggyilkolt ember feleségét kereste fel a lakásán. Miután meggyőződött róla: az asszony tudta, hogy a férje vele ment el, egy szó- dásszifonnal fejbe vágta, majd megfojtotta. Ezután a lakásban lévő ékszereket (mintegy 130 ezer forint érték) magához vette. A bűnügy tárgyalását október 18-án kezdi meg a Pest Megyei Bíróság dr. Kárpáti Piroska tanácsa. nyesíti követelését, a bíróság a keresetét elutasítja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az igénnyel soha többet nem lehet élni. Abban az esetben ugyanis, ha a kárpótlás megállapításának feltételei később bekövetkeznek, a kérés a jogszabályoknak megfelelően teljesíthető. O Szülei családi házához építkezett egy magát megnevezni nem kívánó szigetszent- miklósi olvasónk. Édesapja halála után jutott csak tudomásukra, hogy az Ingatlannyilvántartásban nem került bejegyzésre a ráépítés. Most attól tartok, hogy a saját va- gyonom után is Illetéket kell fizetnem — írja. A tulajdoni arányokban bekövetkezett változásokat az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, hogy ezáltal is érvényesüljön annak közhitelessége. A mulasztó állampolgár azonban nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy megszerzett vagyona emiatt elvesszen számára. Ha tehát az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként olyan örökhagyó van feltüntetve, aki ténylegesen nem rendelkezett a tulajdonnal, a nyilvántartásban nem szereplő személy (vagy az örökös) a hagyatéki eljárásban bejelentést tehet tulajdonjogának elismerése iránt. Amennyiben ezt az örökösök elismerik, úgy nyilatkozatuk alapján mód nyílik a nyilvántartási adatok kiigazítására. Mivel ez a vagyon nem tartozik a hagyatékhoz, az illeték meghatározásánál figyelmen kivül kell hagyni. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 öra között Ingyenes jogi tanácsadást tartunk a Bp. Vili, Blaha Lujza tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. Sok panasz, bejelentés érkezett a Pest Megyei Rendőr- kapitányságra arról, hogy hajnalonként zugitalmérés van a vonatokon. A munkába induló embereket — olykor hitelbe is — kiszolgálják pálinkával, és így ittasan érkeznek a munkahelyükre. A levélírók és személyesen jelentkezők valamennyien asszonyok, akik gyermekeikkel együtt nagyon sokat szenvednek a férj, az apa italozásától, és az sem mindegy, hogy a kereset egy része fizetéskor a zugkocsmá- ros zsebébe vándorol. Más kérdés az, hogyan fogadják a gyárakban, az építkezéseken vagy egyéb munkahelyeken a részegen vagy éppen „spiccesen” érkező dolgozókat. Az alkalomszerű szondázásokon fennakadnak ugyan az ittasak, de másnap vagy egy hét múlva kezdődik minden elölről. És az üzemi balesetek okai között — éppúgy mint a bűncselekmények motivációjánál — ott van az alkoholfogyasztás. Spiccesen érkezik A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság gazdasági rendészete, a Vám- és Pénzügyőrséggel közösen ellenőrzéseket végez a vonatokon. A cél egyértelmű: felszámolni a zugkocsmákat, és felelősségre vonni mindazokat, akik elősegítik az illegális italmérést. Egyik hétköznap hajnalban, négy óra negyven perckor szállunk fel Nagykátán a fővárosba induló vonatra. A pályaudvar lámpái világítják be a sötétséget, és a köd szitáló nedvességét érezzük a bőrünkön. Ilyenkor hajnalban mindenki álmos, és fázósan bor- zong még akkor is, ha meleg ruhákat vett magára. A rosszul világított fülkékben gyűrött arcú emeberek ülnek bóbiskolva. A reggeli járatokon megszokott kép, hogy az asszonyok kézimunkáznak, s olyan is van, aki újságot, Nagyon meghatódtam Nagyon sok bírálat éri a mai fiatalokat, azok magatartását, viszonyulásukat az élet dolgaihoz ... Megfeledkezünk ‘azonban arról, hogy észrevegyük olyan tettüket is, melyet a felnőttek elé állíthatnánk példaképül. Kis dolognak tűnik, amit leírok, de annál nagyobb az erkölcsi értéke. A napokban történt az eset: A nyilvános telefonon nem jött be a hívott szám. Visz- szatettem a tízest, de pont a lyukas zsebembe. Sietve mentem a postára, hogy onnan telefonáljak. Éppen végeztem, jöttem ki a fülkéből, mikor előttem állt egy tízéves körüli kisfiú, és nyújtotta felém a tízforintost. Értetlenül néztem rá, s ő kedvesen mosolyogva a következőket mondta: El tetszett vesziteni a telefonfülkénél — s már ment is tovább. Éppen csak meg tudtam köszönni. Vehetett volna rajta fagylaltot, de ő másként cselekedett. Ilyen fiatalok is vannak, s azt hiszem, mindig többen lesznek. Erről is kell szólni! Győrök József Nagybörzsöny Nagyon jól sikerült kép A hozzánk látogató hazai és külföldi ismerőseink nevében is köszönjük azt a szép megemlékezést, amelyet a Szent vagy könyvet olvas. A hajnali utasok azonban a gyenge fényben nem is próbálnak ilyen foglalatosságot találni maguknak. Aki Nagykátáról indul, több mint egy órát tölt a kupéban, míg beér Józsefvárosba, a pályaudvarra, de sokan még távolabbról jönnek. Méri és issza Az egyik fülkében átható kocsmaszag bizonyítja, hogy igazak a bejelentések. A helyzet egyébként is egyértelmű, alacsony fekete férfi tölt egymás után több féldecit, üvegpoharakba. Itt van hát a bögrecsárda. A zugkocsmáros először tagadni próbál, úgymond ez csak amolyan baráti kínálgatás, de amikor feláll, a combja alól előkerül a kupica italokért kapott pénz. Nincs értelme a további mellébeszélésnek, a rendőrök kitessékelik a peronra, és igazoltatják. Középkorú férfit — aki éppen kiitta a pohár pálinkát — kérdezgetek, hová igyekszik. A munkahelyére, ahol építömunkás. Náluk nincs szondázás, és különben is, neki egy kupica semmi, csak arra kell, hogy meghozza az étvágyát. És ha leesik az állványról? Nem hiszi, hogy vele ilyesmi előfordulhat. Egyébként is vigyáz magára, hiszen otthon feleség és négy gyerek várja... A néhány éve érvényes rendelkezések szerint délelőtt kilenc óráig nem szolgálnak ki italt sehol, ezzel is elősegítve, hogy ne érkezzenek ittasan a dolgozók a munkahelyükre. De a bögrecsárdákra ez nem vonatkozik, sőt éppen ellenkezőleg, növeli a lehetőségeiket. Közben kiderül, hogy a zugkocsmáros: Vonnák András negyvenéves nagykátai lakos. Egy fővárosi építőipari vállalat dolgozója. A táskájából literes üveg kerül elő, pálinkával. Amikor megszólal, érezni a leheletén, hogy nemcsak méri, hanem fogyasztja is az Jobb Vácon levő két napjáról közzétettek. A Pest Megyei Hírlap aznapi számát el is kérték a vendégeim ... Viszont szeretném azt javasolni az illetékeseknek ezúton, hogy azt a szép levelezőlapot, amit az említett alkalomkor is csak a székesegyház oszlopai között lehetett megvenni, több helyen és egész évben árusítsák! (Képzőművészeti Kiadó Budapest, RT—3290/882. 4313—0041; Szelényi L.—Sz. K. fotója.) Azóta is sok magyar és külföldi vendég keresi a szép üdvözlőlapokat, s ez igazán nagyon jól sikerült kép. Nem kívánom azt, hogy a lapjukban választ adjanak, csak annyit, hogy ezek a lapok egész évben kaphatók legyenek városunkban. T. M. Vác Vadakat hizlaljunk? Ami Budakeszin 4—5 éve van, az már nem is botrányos ... Az ember drága pénzért megveszi a valóban kiváló vetőmagot, szerves- és műtrágyát vásárol, szántat, az aszályos időszakban 20 000 forint értékű berendezésével, a huszonkét forintos benzin felhasználásával öntöz, aztán a dúvadak letarolják, elpocsékolják a tavaszi—nyári munka eredményét. S történik ez az egész egy három oldalról bekerített, szinte telepszerűen beépített utca kellős közepén fekvő földdarabon, Budakeszi Nagyszénászug nevű részén, a Margaréta utcában, ahol csak pár éve ismerjük a vadkárt. Azóta, amióta a BUitalt. Tetten érték, nincs értelme a tagadásnak. Mende községben szállunk le a vonatról, és gépkocsin indulunk Nagykátára, Vonnák András lakására. Beismeri, hogy mintegy két-három hónapja minden hajnalban pálinkát mér a vonaton. Tizenkét forintért ad egy féldecit, ő pedig százhetven forintért vesz egy litert. S hogy kitől? Vallomása szerint nem ismeri, csak találkozni szokott „Pista bácsival’’, aki egy másik faluban lakik. Egy litert mér naponta, nem többet, de vannak mások is a hajnali vonaton, akik ezzel foglalkoznak... Kétszobás ház a Vörös Hadsereg úton, mintegy egy kilométernyire a nagykátai vasútállomástól. Vonnák András három gyermeke még alszik, az asszony pedig egykedvűen fogadja, hogy házkutatás lesz. Nem a gyerekeké A hajnali pálinkamérések? Ennek a haszna nem az ő zsebére megy, ebből fedezi a férfi a saját italfogyasztását. A keresetet ő elveszi a háztartásra, meg a ház OTP-részle- teinek a kifizetésére. Három gyerek mellett a fizetést le kell adni. Szüntessék csak meg a bögrecsárdát, ő is jobban szeretné, ha a férje nem inna... Zugfőzde nincs a házban, a pálinkaforrást máshol kell keresni. Vonnák András ellen szabálysértési eljárás indul, de ha legközelebb hasonló helyzetben találkoznak vele, szigorúbb lesz a felelősségre vonás. Reggel hat óra van, a hajnali vonat utasai már a munkahelyükön vannak, és nem kevesen közülük ittasan érkeztek. A nagykátai vonalon, és máshol is, több bögrecsárdást kapcsoltak le a rendőrök. Az ellenőrzés nem hiábavaló. Gál Judit VAD olyan kiválóan gazdálkodik, hogy hovatovább a fejünket is megeszik a szinte háborítatlanul szaporodó vaddisznók! Ha aztán az ember kárbecslést, kártalanítást kér, mielőtt szóba állnak vele, le kell rónia 100 forint illetéket, aztán megpirongatják, amiért nem őrködött jobban, s végül odavetnek valamit, ami mennyiségben meg se közelíti az okozott kár mértékét. Tavaly már elszenvedtem egy kárbecslési és kártérítési pokoljárást, aminek a végén kaptam egy kis kukoricát. Tapasztalatból tudom tehát, hogy a mostani igazságtalan helyzetnek a Budavidé- ki Állami Erdő- és Vadgazdaság csak részben okozója. Annyiban, hogy remek gazdálkodása során hagyta és hagyja felszaporodni a vadállományt, nem eteti rendszeresen, s elmulasztja a ritkító és riasztó vadászatokat. De teheti, mert egyrészt egy MÉM- rendelet felhatalmazza a kár- megosztásra, másrészt a kártérítést a költségek terhére számolhatja el. Az igazgató meg a kerületvezető erdész zsebe tehát háborítatlanul marad, csak az enyémbe jut kevesebb aprópénz, meg azoké- ba, akik szomszédságában javítják a megrongált kerítéseket ... Viszont ha valaki netán jogos indulattal agyoncsap egy vaddisznót, semmiféle kár- megosztás nem kerül szóba. Sőt, orvvadászatért bíróságra citálják és istenesen megfenyegetik. Minden élőlénynek van valamilyen szerepe az ökológiában; kétséges azonban, hogy az egyensúlyhoz szükséges-e annyi vad, amennyi ezen a környéken él. Alakítsák ki úgy az állományt, hogy a rendelkezésükre álló élőtérben elférjenek. Vagy idén megint azért vetettem, kapáltam és öntöztem a kukoricát Budakeszi határában, hogy felhizlaljak egy kondányi vaddisznót? Nagy István Budakeszi Kevés változás történt Ügy éreztem ismét tollat kell ragadnom, bár a közelmúltban már írtam Galgama- csa közvilágítási gondjairól, de jelentős javulás azóta sem történt. Igaz az írás megjelenése után néhány utcában kicserélték a kiégett villany- égőket, de Újtelepen a Hunyadi utcában már három hónapja nem égnek sem a be- kötőúton, sem a falutelep között a villanyok. Ugyanakkor máshol éjjel-nappal egyfolytában égnek, de ezt senki nem veszi észre. Ki a felelős azért, hogy a most átszerelt automata így működik? Igen sok helyen — a faluban az óvoda előtt is — a fák ágai hozzáérnek a villanyvezetékhez, de nincs aki levágja. Mint ahogyan néhol — például az Újtelepi úton — az embermagasságúra nőtt gazt is hagyják tovább nőni. Régi kívánsága volt az újtelepi Hunyadi utca lakóinak a portalanított út, melyért anyagi áldozatra is hajlandóak voltak. Az út elkészült, mégsem felhőtlen az örömük, hiszen az út szélére nem terítettek sódert, illetve más vízáteresztő anyagot, az út mentén nincs árok — ahol van, ott betömték —, így a csapadék az úton folyik át, mivel a felső sor magasabban van. Ha a csapadék télen megfagy, az út tönkremegy. A családonként fizetett négyezer forintos hozzájárulás is veszendőbe megy, bár a kár nem csak ennyi. Sürgős intézkedést várunk az útszéli gaz megszüntetése, a közvilágítás javítása érdekében. Barna István Galgamácsa Bíróság élőit A dunakeszi gyilkos Ellenőrzések a gazdasági rendészekkel Bögrecsárda a hajnali vonaton
