Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-12 / 244. szám

PEST MEGYEI VJIÄC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 4 . AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAHACS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 244. SZÁM Ara: 1,80 forint 1988. OKTOBER 12., SZERDA A cél: energikusabbá tenni a vezetés munkáját Új kormány Csehszlovákiában A CSKP Központi Bizottsága kedden, elfogadva Lubomír Strougai és Peter Colotka lemondását, Ladisiav Adamcc cseh miniszterelnököt javasolta szövetségi kormányfőnek, Ivan Knoteket, az SZLKP KB titkárát pedig szlovák miniszterel­nöknek. Az új cseh miniszterelnök Frantisek Pilra, mezőgaz­dasági ügyekkel megbízott KB-titkár lett. Lubomír Strougai eddigi szövetségi miniszterelnök, aki október 3-án nyújtotta be lemondását, nyugdíjba vonul. Peter Coiotka volt szlovák kor­mányfő Csehszlovákia párizsi nagykövete lesz. Az új kormány novemberi megalakulásáig Rudolf Rohlicek első miniszterel­nök-helyettes vezeti a prágai kabinetet. A CSKP Központi Bizottsá­gának kedden véget ért kétna­pos tanácskozásán öt új tagot választottak a testület elnök­ségébe: Miroslav Zavadilt, a csehszlovák SZOT elnökét, Mi­roslav Stepant, a prágai párt- bizottság első titkárát, Fran­tisek Pitra KB-titkárt, Ivart Knotek szlovák KB-titkárt és Karel Urbaneket, a CSKP KB osztályvezetőjét. Urbanek lett egyébként a most felállított, a csehországi pártmunkát irá­nyító bizottság elnöke is. Átalakítják a szövetségi kor­mányt. Többek között távozik Bohuslav Chnoupek kűlügy- és Vratislav Vajnar belügymi­niszter. Jelentősen: 4-ről 13- ra növelték a KB állandó bi­zottságainak számát. Jan Főj­ük KB-titkár az ideológiai bizottság elnöke, Vaszil Bilak, a testület eddigi elnöke. KB- titkár, a külügyi bizottság ve­zetője lett. Űj pártprogramot és alapszabályzatot dolgoznak ki. A tervezettnél 1 évvel ko­rábban tartják meg a CSKP XVIII. kongresszusát. A testület üléséről, illetve a Ladisiav Adamec Ladisiav Adamcc, akit a CSKP Központi Bizottsága kedden szö­vetségi miniszterelnöknek java­solt, 1987 márciusa óta töltötte be a cseh kormányfői, illetve a cseh­szlovák miniszterelnök-helyettesi tisztséget. A 62 éves politikus a felszabadulás után különböző vál­lalati posztokon tevékenykedett, majd 1956—63 között járási veze­tőként, illetve az észak-morvaor- szági kerületi nemzeti bizottság vezetőjeként dolgozott. 1958—61-ig politikai főiskolát végez, 1965—67 között aspiránsa a prágai közgaz­dasági főiskolának. 1963—G9-ig előbb a CSKP Központi Bizottsá­gának gép-, kohó- és vegyipari osztályát vezeti, majd a népgaz­dasági osztály élére kerül. 1966- tól központi bizottsági tag. 1.969— 86-ig a cseh kormány elnökhe­lyettese, 1986-tól első elnökhelyet­tese. Adamec mind ez ideig a veze­tés második vonalába tartozott. Korábban bizonyos népszerűségre tett szert a gazdasági helyzetet bíráló, a reformokat sürgető be­szédeivel. személyi változásokról nemzet­közi sajtóértekezletén Jan Foj- tik, ideológiai kérdésekben il­letékes KB-titkár számolt be Prágában. Főj tik sajtóértekez­letén azzal indokolta a szemé­lyi változásokat, hogy hatéko­nyabbá, energikusaiba kell tenni a kormány és az állami szervek munkáját. E testüle­tekben az extenzív módszerek helyett intenzív munkastílust kell megvalósítani, és határo­zottan fel kell lépni a gazda­ságban mutatkozó negatív ten­denciák ellen. Megemlítette, hogy elhúzódik a gazdaság megújulása, gondok vannak a belpiaci ellátásban. A KB- titkár utalt arra, hogy a szak- szervezetek a közelmúltban tartott országos konferenciáju­kon élesen bírálták a kor­mányt, és felelőssé tették a problémákért. Fojtik, beszá­molva a most véget ért, ideo­lógiai kérdésekkel foglalkozó kétnapos KB-ülésről, elmon­dotta, hogy a testület szintén kritikusan értékelte a gazda­sági és a társadalmi helyzetet. A felszólalók sürgették, hogy a párt lépjen fel kezde­ményezőbben és határozottab­ban, következetesen valósít­sa meg az átalakítást. Fojtik hangsúlyozta: a gazdasági re­form új tervezési módszere­ket, új ösztönzőrendszert kö­vetelt meg. a vállalatoknak át kell térniük a teljes önfi­nanszírozásra és önelszámo­lásra. A központi bizottság megerősítette, hogy az átala­kítás feltételezi a társadalom széles körű demokratizálását, a nemzeti front, a helyi taná­csok szerepének növelését, a nézetek pluralizmusának ér­vényesítését. A testület sze­rint a bevezetendő reformok­nak a szocialista tulajdonvi­szonyokat kell erősíteniük. Fojtik a sajtótájékoztatón ismertette a KB-elnökségének ideológiai kérdésekről szóló beszámolóját, amelyet ő ter­jesztett elő a Központi Bi­zottság ülésén. Egyebek kö­zött kiemelte, hogy az ideoló­Cérna három műszakban Lassan egy eve üzemel Örkényben a Béke Termelőszövet­kezet cérnázóüzeme. Az Cjpcsti Gyapjúszövő Gyárral kiala­kult kapcsolatban mind a két fél jól járt. A három mű­szakban dolgozó munkások négy darab kettős sodratú géppel és egy fonalcgyesítő berendezéssel bérmunkában dolgoznak és termékeiket alapanyagként szállítják a fővárosban lévő gyárnak (Erdős! Ágnes felvétele) giai munkának a tudományos elemzésekre kell támaszkod­nia és a politikai nyíltságon kell alapulnia. Hangsúlyozta a glasznoszty, a nyílt politika szükségességét és a sajtó sze­repét az átalakítás megvaló­sításában. Ám hozzátette, hogy az újságírásnak nem szabad feszültséget kelteni a társadalomban, hanem bírála­tával segítenie kell a prob­lémák megoldását. Grósz Károly fogadta az iraki minisztert Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke kedden a Par­lamentben fogadta Szamai Madzsid Faradzs iraki terve­zési minisztert, a magyar— iraki gazdasági együttműkö­dési állandó vegyesbizottság iraki társelnökét. A szívélyes légkörű megbe­szélésen részt vett Somogyi László építésügyi és városfej­lesztési miniszter, a vegyes­bizottság magyar társelnöke. Jelen volt Mohamed Ganim al-Annaz, az Iraki Köztársa­ság kijelölt budapesti nagy­követe. Világkongresszus Budapesten A nyiílienyésztésröl A Budapest Kongresszusi Központban kedden meg­kezdődött a nyúltenyésztők IV. világkongresszusa. A Ma­gyar Agrártudományi Egyesü­let, valamint az állattenyész­tési és takarmányozási kuta­tóközpont szervezésében ösz- szehívott háromnapos tanács­kozáson 30 országból 350 szak­ember vesz részt. A nemzetközi konferenciát Alessandro Finzi, a Nyúlte- nyésztési Világszövetség elnöke nyitotta meg, majd Raisz Gusztáv MÉM miniszterhe­lyettes üdvözölte a résztve­vőket. Ezt követően két be­vezető előadás hangzott el a világ, valamint hazánk nyúl- tenyésztésének helyzetéről. Az előadók elmondták: a nyúl- húsfogyasztás világszerte emelkedik. Hazánkban a nyúltenyésztés devizát hozó ágazat: az utób­bi negyedszázadban több mint nyolcszorosára emelkedett a külföldön értékesített nyúl- hús mennyisége. A nyúltar- tók évente mintegy 40 mil­lió dollár bevételhez juttat­ják az országot. Hazánkban a nyúltenyésztés tipikusan kis­termelői ágazata az állatte­nyésztésnek. Jelenleg több mint 100 ezren foglalkoznak vele. közülük harmincezren 700 szakcsoportba tömörülnek. A nagyüzemi tenyésztők kö­zül a Környei Mezőgazdasági Kombinát és a dunavarsányi Petőfi Tsz látja el a kister­melőket tenyészállatokkal. A nemzetközi tanácskozás résztvevői a bevezető előadá­sok után öt szekcióban, 160 előadás alapján vitatják meg a nyúltenyésztés genetikai, takarmányozási, állategészség­ügyi, élettani valamint sza­porítási és értékesítési vonat­kozásait. Eredetileg a rangos előadá­sok szemléltetéseként külor- szági nyulak bemutatójában is gyönyörködhettek volna az érdeklődőik. Az élőállat-kiál­lítás azonban elmaradt, s így csak a magyar és külföldi technológiai berendezéseket bemutató kiállítás egészítheti ki a konferencián hallottakat. Az elmúlt időszakban bizo­nyos vírusos betegség ütötte fel a . fejét a nyulak között. Érthető védekezés tehát a ka­rantén, s ezt a Pest Megyei Állategészségügyi és Élelmi­szerellenőrző Állomás már jó pár hete elrendelte, hiszen az észak-pesti területen is észlel­tek megbetegedéseket. A nyúl­tenyésztés biztonsága többet ér, mint egy a kiállításon fel­vonultatott nyúlszépségver- seny. Sajátos hullámverésben evesünk „A bizalom­szerzés és a bizalomvesz­tés sajátos hullámverésében evezünk. Ilyen viszonyok kö­zött érzékelhetővé válik az az ellentmondás: az új tár­sadalmi stratégia, amely a pártértekezleten kapott mar­káns megfogalmazást, a magyarok többsége számára nemcsak vonzó, hanem olyannak is tűnik, amely köré ki­alakítható egy új nemzeti összefogás. Ám eközben egyelő­re csak a szülés kínjai érzékelődnek, rosszabbodik az emberek jelentős részének társadalmi helyzete, s ezzel együtt a közérzete.” (3. OLDAL) Priiaminháború ■>— Nem elés- a fel* r'rn» gmím dolgozandó termények veszteséggel mennyisége nagyrészt az időjárástól függ, ráadásul az idén kitört a pritaminhá- ború. Erre már igazán felkapom a fejem, hiszen hallot­tam már málna-, paradicsom-, sőt tojásháborúról is,_de hogy a paradicsompaprika is kardot rántson, így ősz elején, igazán érdekesnek ígérkezik.” (3. OLDAL) EeíLS Mává p/pfpftpür „Apja hadiki székely, . « eleFeneK édesanyja bácskai balladáin magyar lány. Nyíló szeme nemcsak a bukovinai gesztusokra figyelt, füle nem a székely beszéd zamatos hangjait itta be elsőnek. Az anyai szó gyenge volt, elnyomta a közvetlen környe­zet. Felsőnána túlnyomóan székelyes hangja.” (3. OLDAL) „Az utóbbi évek egyik legsúlyo- AH aunanu« Sabb hazai bűnügye volt a Du- gydkOS nakeszin elkövetett kettős gyil­kosság. A Pest Megyei Főügyészség vádiratot nyújtott be Sárosi Gyula ellen aljas indokból, különös kegyetlen­séggel, több emberen elkövetett emberölés bűntette, ki­fosztás és lőfegyverrel való visszaélés bűntette miatt.” (6. OLDAL) Rejtekhelyen a Váci Izsó „A tegnap délutáni edzés után együtt maradtak a játékosok. Közösen mentek a visegrádi rej­tekhelyre, s onnan ma, a meccs előtt érkeznek vissza. Ilyen összetartás ősszel már előfordult, éspedig az O. Dózsa vendégjátékát megelőzően.” (7. OLDAL) Új rendelet, új lehetőség Olcsóbb a szövetkezeti A jelenlegi lakáshelyzet szükségessé teszi a lakásépí­tés és -fenntartás átfogó vál­tozását. A szövetkezeti mozga­lom is javaslatot dolgozott ki, melynek eredményeképpen megszületett az Elnöki Ta­nács törvényerejű rendelete, október elsején lépett életbe A rendelet lehetőséget biztosít — többek között szövetkezeti nyugdíjasházak létesítésére, üzemeltetésére, szövetkezeti tulajdonú lakások építésére és bérlakásként való üzemelteté­sére. Hogy a változások után a szövetkezeti mozgalom mi­lyen szerepet tölthet be a la­kásgazdálkodásban, az döntő­en a lakásszövetkezetek kez­deményező-, vállalkozókészsé­gén múlik. A Fogyasztási Szövetkeze­tek Pest Megyei Szövetségé­nek lakásszövetkezeti irodája nincs híján vállalkozókedv­nek. A szövetkezetek jelenleg 7526 lakást üzemeltetnek, s több mint négyszázat építe­nek. Eme adatok is jelzik, hogy továbbra is vonzó a szö­vetkezeti lakásforma, mivel működésükben a tagok szere­pe meghatározó, áraik pedig még viszonylag a legkedve­zőbbek. Fenntartási költségeik harmadával, felével alacso­nyabbak a hasonló típusú ál­lami bérlakások fenntartási költségeinél, másrészt a sző. vetkezetek által épített ottho­nok ára 20—30 százalékkal alacsorfyább, mint bármilyen más kivitelező vállalat által épített lakásé. Azonban gon- dók is jelentkeznek a szövet­kezeti lakásépítésben: a köl­csönfelvételi lehetőségek rend­szere teljesen idejét múlta. Az OTP egyéni hitelszerződései már akadályozzák a folyama­tos építést, állandó fizetési gondokat okoznak. Az eddig ismertté vált ren-' delkezések megerősítik, hogy a lakásszövetkezetek szerepe és jelentősége tovább nő a lakás, építésben, -fenntartásban. T. B. E. L eszavazta a nagyköz­ségi közös tanács a testület első emberét, az elnököt. Pontosabban persze nem őt, hanem az általa előterjesztetteket, amik arra vonatkoztak, az új körzeti orvos munkába állásával miként módosul­janak az illetékességi hatá­rok. Az elnök pusztán tá­jékoztatásként terjesztette a testület elé a dolgot, mondván, jó lenne, ha ezen a módon is mielőbb infor­málódna a lakosság. Fel sem merült benne annak a lehetősége, hogy az elkép­zelés nem találkozik a ta­nácstagok egyetértésével, s hogy vita után szavazásra kell feltenni a javaslatot, s a voksolás ilyen eredmény­nyel jár. Amikor kiderült, a testület döntő része elve­ti az elgondolást, az elnök félreértette a helyzetet. A bizalom megvonásaként ér­telmezte. Mint mondotta, ilyen emberemlékezet óta nem történt (mármint hogy az elnök elképzelé­séhez a testület megtagad­ja a hozzájárulást), éppen ezért levonja a kellő kö­vetkeztetéseket, azaz be­nyújtja a lemondását... Félreértett presztízs? In­dulat? Sértettség? Nem tudni, mi diktálta a lépést, tény. hogy a meghökkenés sora most a testületen volt. Miért vonnák ők meg a bizalmukat az elnöktől?! Eszükbe sem jutott ilyes­mi. Egyszerűen más kör­zeti beosztást kívánnak, esetleg úgy, hogy a lakos­AZ ELNÖK IGAZA ság véleményét is kérdez- zék meg, s térjenek vissza a dologra a következő ülé­sen ... Kínos, kellemetlen huzavona következett. Az elnök, bizonyára azért, hogy ne tartsák hamari embernek, ragaszkodott a lemondása feletti szavazás­hoz. A tanácstagok meg sorra kértek szót. mond­ván. semmi értelme az egésznek, bíznak ők az el­nökben, de most, ebben az ügyben, nem lett igaza. Ennyi az egész. S végül megszavazták, hogy nem szavaznak az elnök le­mondásáról ... Ez történt. A hírlapíró a néma tanú kényelmes helyzetében most persze osztogatni kezdhetné a bölcsnek lát­szó tanácsokat, ám meg­moccan benne a kisördög, és azt kérdi, valóban any- nyira meghökkentő az el­nök reakciója? Hosszú ideje tölti be tisz­tét. Tapasztalt ember. Te­kintélye van. Megszokta szavainak zöld útját. Ja­vaslatainak jóváhagyását. Ha voltak is viták a vég­rehajtó bizottság, a tanácsi testület ülésén, ' amikor összefoglalta az elhangzot­takat. amikor szavaztak, az ő igaza nyomott a leg­többet a serpenyőben, azaz ahová az elnök tette a hangsúlyt, az bizonyult helyesnek, S akkor most... ©1­in­S akkor most(anában) nökök, első titkárok, tézmény- és gyárvezetők kerülnek olyan helyzetbe, amikor kiderül, nem ok­vetlenül a sarzsinak a függvénye az igazság, nem okvetlenül a legmagasabb funkció dönti el a testületi tanácskozáson, mi a helyes és mi a helytelen. Meggyőződésünk, még mindig kevés az ilyen, le­szavazott elnöki (vezetői) igazság. Azaz éppen azért hat a meglepetés erejével, azért vált ki sértődöttsé­get, indulatot, azért kelti a presztízs veszélyezteté­sének látszatát, mert szo­katlan, mert nem épült be­le a testületi munkamód­szerekbe és munkastílusba. Bele kell épülnie? Szó­noki. felesleges a kérdés. Természetesen bele. Csak­hogy ez egy folyamat, hosszú időn át létezett gya­korlatnak a felváltása az újjal, a régóta hirdetett de­mokráciának egy picinyke csírája. S ha a csíra ek­kora megütközést kelt, ha a demokrácia hirdetői eny- nyire nehezen viselik a demokrácia apró. köznapi jeleit, akkor mi lesz a nö­vénnyel, a szárba szökke­nő csíra ezernyi érdekes ágával, levelével, virágá­val. termésével?! Nem az elnökök igazát féltjük, hanem a csirát...! Tapasztalatból állítjuk, a vezetők egy része ter­mészetes járandóságának véli. hogy véleménye egy­ben maga az igazság, mon­dandója szinte automatiku­san megkapja a helyeslést. Az ilyen vezetők között sokan vannak olyanok, akik ugyan olykor-olykor meghökkenve, értetlen­kedve. de igazodnak majd az új módszertanhoz és stílushoz. Egy másik cso­portról azonban kiderül majd: pusztán azért lehe­tett mindig „igazuk”, mert nem vitatkoztak velük, mert nem kényszerültek érvelni, mert nem vélemé­nyük helyessége, hanem tisztségük súlya döntött. ' özéletünknek egyik fontos új vonása, hogy élénkebbek, vi- tatkozóbbak. valóban ál­láspontokat ütköztetőek lettek a testületi ülések sok helyen, de: korántsem általánosíthatóan. Pontosan a kivétel jelleg az, ami miatt fel-felikapják a fe­jüket az emberek, az ese­tek tanúiként vagy hírének hallatán. A kivétel jelzi: valaminek csupán az ele­jén vagyunk. S ha a mai kivételek lesznek az általá­nosak, s a ma általános a kivétel, akkor lehet igazán biztos minden elnök (ve­zető) abban, hogy igazát a közös bölcsesség és nem tisztségének (hatalmának) súlya szavatolja. Mészáros Ottó K

Next

/
Thumbnails
Contents