Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-11 / 243. szám
A sárga marad, a zöldet kiszállítják Vajbab ás natírlecsó (Varga Irén felvételei) Ahány ház, annyi szokás és ízlés — tartja a közmondás, ami érvényes még a tömegélelmezésre is. A magyar emberek többsége például a sárga hüvelyű babot szereti még konzervként is, a zöld hüvelyűből főtt levest meg se kóstolják. Németországban, és más nyugat-európai államban viszont az ellenkezőjére esküsznek. Egyszer még azt a kevés sárga hüvelyű babkon- zervet is visszaküldték, amit véletlenül kiszállítottak. Attól fogva nincs vita, ki milyen babot egyen. A zöld hüvelyű nagy része kilós üvegekben kel útra exportra. A vajbab pedig marad a honi fogyasztóknak. Az üzemi konyhák, vendéglők részére ötkilós egységekbe töltik az ecettel, hőkezeléssel tartósított levesnek-, főzeléknekva- lót. Felső képünkön Szedresi Éva praktikus koronatetőt rakat gépével a súlyos edényekre. Ha ősz, akkor natúrlecsó, és még mindig a konzervgyár Il-es telepén vagyunk. Párhuzamban a bab feldolgozásával e klasszikus termékből is sokat készítenek belföldre, még többet a külpiacokra. Bényei Ambrus és Medve Lajos a már zsugorfóliába csomagolt és palettázott rakományt acélszalagokkal rögzíti. De minek a hullámpapír? Fázni fog a lecsó, burkolat híján talán meg is fagyna — így a raktáriak. Mert hogy ez a tétel a messzi északra, a Szovjetunióba készül, ahol már kezdi vicsorgatni fogát a tél. (Alsó kép) Helyben pang az autóvásár Kecskeméten méregdrága A kecskeméti autővásárokat ritkán látogatja a krónikás. Ám miután a két legutóbbi körösi börzéről is dolgavége- zetlenül tért haza a helypénz- szedő, kiváncsi lett, hová tűntek az eladó autók. A helyi vásároknak nem tesz !jót, hogy ugyanazon a napon Cegléden és Tiszakécskén is találkozót tart az autóstársadalom. Igaz, úgy mondják, ősz táján már jócskán csökken a kínálat. A kecskeméti börzén látottak meghazudtolták a fenti állítást. Legalább négyszáz jármű sorakozott a jókora füves térségen. A plafonig emelt árakból alig-alig akartak valamit engedni. A legnagyobb választék a Ladákból volt. Az ötéves 1200- as típust egy helyütt 120 ezerért kínálták, az 1300-as, amely kétéves volt, nem kevesebb mint 200 ezret kóstált. Nehéz eldönteni, mely márka következilc a második helyre a mennyiséget illetően. Talán a Dacia. A 4 évesek ára 100 ezer körül alakult, egy PT-s 60, egy KU-s pedig 110 ezret ért gazdájuk szerint. A legkeresettebb kocsi a Skoda volt, ebből több is elkelt Egy KG-s árát 100 ezer alá nem engedték, hétéves társa 75, a TY-os pedig 90 ezer volt. A 126-os Polskik kínálati ára is magasnak tűnt. A kevés Trabant nemigen érdekelte a bámész vásározókat. A 353-as Wartburgokat 115, illetve 120 ezerre tartották. Az elsőnek KY, a másiknak KP volt a rendszámbetűje. Végül is nagyon kevés jármű kelt el még a nagy forgalom ellenére is. Valószínű, hogy ez a fő oka annak, hogy az itteni, egyébként is jóval kisebb forgalmú vásártér újabban kívül reked az eladni szándékozók érdeklődésén. My. J. Itt szaladgál köztünk, nem kelt, s nem is igényel sem feltűnést, sem felhajtást, éli a maga dolgos világát, majd- hogy azt mondtam: szerényen. Na, azt nem. Hiszen befurakodik mindenüvé, ahová bejárni gőgös-gangos kortársai semmiképp nem tudnak, ő ott van mindenütt, a legszűkebb kis zsákutcában is otthonosan mozog, és ahol a hatalmas Mercedes masinák vágják kétfelé a vizet az úttesten, ő szelíden megáll, eltűnődik, megrázza magát, aztán — tovább! Mert nincs megállás, meg' kell küzdeni a mindennapiért ... Békében is. Békében aztán ugyancsak. Mert hadban az embernek fiát eltartják munka nélkül, csupán azért, hogy lelője azt a másikat, aki szintén legszívesebben otthon hordaná a ganét, szántana mag alá, s hajtaná fejét déli nyugovóra, egy boglya tövében. Személyi száma is van ennek az én legújabb ismerősömnek, így: CA 78—93, aztán nagy büszkén hordja a haNAGYKŐRÖSI xjfíiitni A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM 1988. OKTOBER 11., KEDD Véruló és haldokló kultúrák A zúzás hozza a jó jövedelmet A nagygazdaságok egy kaptafára készült vetésterveihez szokott mezőgazdászokat is mindinkább kalkulálni serkenti az ésszerűsítéseket sürgető gazdálkodás. A fő kérdés most is ugyanaz, mint századokkal ezelőtt: mit vessünk, ültessünk a porhanyósra munkált táblákba? A földművelő két lényeges dolgot tart szem előtt, az adottságait és a piacot. Ám mindegyik tényező a másik rovására akarja befolyásolni a gazda szándékát. Ezért sem volt sokáig kellő súlya a legelemibb követelménynek: azt kell termeszteni, amihez megvan az értelem és a természeti potenciál. Az elsők között Hogy mindez miért éppen a napraforgó aratásakor jutott eszembe, annak oka, hogy sokat hallunk e becses ipari növényről^ de egy-egy gazdaságon belüli konstellációjáról annál kevesebbet beszélünk. Pár évvel ezelőtt talán még a Mészáros Tsz-ben sem tudták, pontosan hányadán is állnak a napraforgóval. Számító- sokkal is igazolhatnánk, miért találhatott hazára itt ez a növény, de azt hiszem, nincs jelentősége. A lényeg, hogy mégiscsak a száraz, de igazmondó számok formálták a róla alkotott véleményt. Hogy idén már a jobb földekből is juttattak alája, az önmagában sejteti, hogy érdemes gondot viselni rá. A szakember így fogalmaz tömören; termesztése biztonságos, és jövedelmező. Idén az aszályos nyárral dacoló napraforgó tányérjaiban 2,2 tonna szem termett hektáronként. Nem roszabb az országos átlagnál. Több éves viszonylatban a GTE taggazdaságainak sorában az elsők között van a Mészáros Tsz a napraforgóhozamokat illetően! Á termesztési szerkezet módosulása a kertészeti kultúrákban a legszembetűnőbb. A nagyüzemi zöldségtermesztés elsorvadásáról van szó, s ez nemcsak a Mészárosban igaz, hanem országszerte. A főágazat lényegében mór csak két növényre koncentrál, egyik a paradicsom. Az idén közel 150 hektáron palántáztak belőle. Öntözés nélküli, vagy ahogy itt nevezik, száraz kultúrát, kitéve a rapszodikus csapadékviszonyoknak. Nem lehet csodálkozni, ha kevés, mintegy 33 tonna termett átlagosan, összesen pedig 3250 tonna, zömében kiváló minőségű zúzalékot értékesítettek a konzervgyárnak 4 forint körüli áron. Ha vállalkozunk a számolgatásra, rájövünk, ez is jövedelmező növénye a közös gazdaságnak. Különös ellentmondás van itt, hiszen más nagyüzemben, de még a kiskertekben is, ahol pedig nagyon alacsony a munkaerő ára, azt mondják, a léparadicsom termesztése maga a csőd. Némi matematikai játékkal kiderül a valóság. Vegyük a zúzalék 4 forint átlagárát, s a 3,60-at, amit a lének való bogyókért fizetnek. A külön- bözetből leszámítjuk a szövetkezeti lényerő költségeit. A fennmaradó összeg az, ami pozitív oldalra billenti a paradicsomtermesztés egyenlegét. Vagyis nem a termesztés, hanem az előfeldolgozásban van a haszon. Vajon meddig? Az immár 5 éve érvényben lévő felvásárlási árakkal számoltunk ... A múlt hét óta a 141 hektár kordonos szőlőben is megkezdődött a szüret. Sok öröm nincs benne. A fagykáros növények nem regenerálódtak teljesen, másrészt az esőzések bogyórepedést, rothadást okoztak. öt tonna átlagot számolnak a szüretelők, ez körülbelül fele annak, ami a korszerűsített ültetvényről jó esetben remélhető. A legrosszabbul a kadar és az ezerjó viselte a viszontagságokat, tűrhetően termett viszont a kövidinka. Kicsit késtek A két főágazatvezető, Pap István és Marsi Gusztáv, nem a szőlőre gondoltak, amikor óva intettek attól, hogy egy-két év termésátlagából komoly konzekvenciákat vonjunk le. Ilyenformán ugyanis a hibrid kukorica sorsa is kérdőjeles lehetne, jóllehet, az idei terméssel senki sincs megelégedve. Hogy kézimun- kaerő-igénye ellenére is jussa van a szövetkezet földjeiből, azt az elmúlt 6 év termesztési tapasztalatai támasztják alá. A HADÁRULÓ talmas szódástartályokat világgá, Pesten s Budán. Nézem, kis törpe jármű, így magában most is csinoska, és most is keki színe vagyon, mint lehetett 1944-ben, mikor szigorú gépfegyvercsövek meredtek bele a világba az orráról; ülésein, elöl egy százados, hátul egy pilledten szétfolyó tábornok ülhetett negyvennégy esztendővel ezelőtt, vizsgálván, mi maradt, istenem, mi maradt meg épen a kiterített, háborús rongylányként kiszolgáltatott Budapesten?! ősz hullajt lila levelet hajamba, derű van odafenn az égen, elvonultak jó régen az odafenti hasonló rendeltetésű járművek — szőlőillatú az október, hát engedem a derűmet: arra gondolok most, hogy ez a szorgalmas kis hadi terepjáró. ez a frontkocsi vajon mennyi kilométert vállalt magára penitenciaként? Menynyit szabott ki magámé, hogy békében le tudja járni kárpótlásként azoknak az utaknak a többszörösét, melyeket kénytelen volt megtenni hadban, egy-egy ezredes alatt, tűzben, vérfoltokon ... Hagyjuk. Mondom, szőlőillatú ősz van, s egyáltalán nincs kedvem kibontani ezt a keserű mandulát mostani közös gondjainkban, ezen a verőfényen. Csak — csak egy percig eltűnődtem: hogy szorgoskodik, hogy, de hogy szaladgál, s milyen fontoskodó —, nyilván, hiszen emiatt egy nyugdíjas várja a szódát, amott egy borozóban várják, nincs, nincs megállás, az ember s a világ csak épp becseréli magát iáborúról békére, rontásról gyarapításra, aztán tovább, amit ártottunk, azt helyrehozni is együtt... Ez az én szorgalmas kis masinám annyira komolyan vette az átépítést, hogy még átöltözni sem volt ideje, csak szalad, eső mossa, s fésülik szellők — hát jó utat, jó utat, kis hadáruló szódásszekerem! Czegö Zoltán Egyébként a CÁT termeszteti és értékesíti idehaza, valamint külföldön, felcserélni vele a tulajdonságaiban nagyon leromlott, úgynevezett beltenyésztett fajtákat. Későn jött a szeptemberi csapadék, de az erőgépesek hálásak voltak érte. A nedves földben könnyebben fut a csoroszlya, az ekevas. Bár a szántásról inkább múlt időben szólhatunk, noha az elaggott erőgépek sorozatos hibái miatt kicsit késtek idén a talajművelők. A gépesek ígérete Elvetették a repcemagot, az új lucernát, a rozsot, az őszi árpa nagy részét, vagyis ösz- szesen mintegy 950 hektáron földben várják a magvak a hólepelt. Pár nap múlva a búza vetése is megkezdődik, s eltart október utolsó hetéig. Pontosan október 25-ig. Ezt a dátumot semmiképp sem akarnák túlhaladni a szolgáltató főágazat gépesei. Ígéretüket is számba veszik az év végi megmérettetéskor. My. J. Szívesen fogadtak Hangulatos tábor Városunk gimnáziumából nyáron sokan dolgoztak és nyaraltak a Baja melletti Vas- kúton, a KISZ-építőtáborban. Azt a zsámbéki főiskolások szervezték, s a nagykőrösiekkel alakították ki a legszorosabb baráti kapcsolatokat. Erre bizonyíték, hogy a tanév kezdete óta már kétszer is jártak a gimnáziumban a zsámbéki főiskolások, hogy újra találkozhassanak fiatal barátaikkal. Először a vaskúti tábor vezetője, Virág Márton tartott zenés, hangulatos estét a gimnázium dísztermében. A jól sikerült programot követte az egy héttel későbbi újabb találkozás. Ekkor már többen jöttek Zsámbékról. Matatom focimeccset játszottak a nagykőrösi táborosok ellen, majd filmeket vetítve mutatták be főiskolájukat. Németh Péterrel, a tábor egyik műszaki vezetőjével beszélgettünk a gimnazistákkal kialakított kapcsolataikról. — Szívesen jöttünk Nagykőrösre, táborbeli barátainkhoz. Ez nem véletlen, ugyanis a körösiek voltak azok, akik a programokat szívesen fogadták s jól is dolgoztak. — Július 3-tól 17-dg tartott a nagykőrösiek tábora a Bajától négy kilométerre fekvő Vaskúton. Délelőtt hat órát dolgoztak, délutánonként kulturális, zenés, politikai, sport- és vetélkedőprogramokat rendeztünk. A takarodó időpontja majdnem mindig más volt. Ez a munkájuktól függött. Volt úgy, hogy éjfélkor kellett csak lefeküdnünk, de reggel hatkor ilyenkor is mindenki munkába állt. összességében — a diákok és a vezetők szerint is — jól sikerült, élményekben gazdag építőtábor volt ez. Sőt, megbeszéltük, hogy jövőre is a mi táborunkba jönnek a körösi diákok. A gimnázium egyik osztálya pedig hozzánk, Zsávn- békra tervezi osztálykirándulását. Természetesen még szeretnénk néhányszor mi is eljönni Nagykőrösre. Dér Tamás Sporthírek Start a tekebajnokságban Tizenkét csapattal megkezdődött az 1988/89. évi NB III- as teke csapatbajnokság a délkeleti csoportban. A körösiek először a temetőhegyi tekecsarnokban, majd idegenben gurítottak. Nk. Mészáros Tsz SK—Ti- szakécskei Áfész 6:2 (2175-2063 fa). Nk.: Kovács 354 (1), Nagy 353, Gállos 339, Szabó B. 377 (1), Farkas J. 364 (1), Lóczy 388 (1). Kissé idényeleji formában, de a rutinosabb helyiek biztosan győztek az utóbbi időben sokat fejlődött, várossá nyilvánított település új, második tekeszakosztályának most bemutatkozott csapata ellen. Szanki Olajbányász—Nk. Mészáros Tsz SK 5-3 (2270- 2235 fa). Nk.: Kovács 428 (1), Nagy — csere: Balogh 341, Gállos 366 (1). Farkas J. 357, Szabó B. 380 (1), Lóczy 363. A múlt évi negyedik helyezett vendéglátók első játékosa 470- re pályacsúcsot javított (ritka nagy eredmény), s ez döntőnek bizonyult. A Bács-Kiskun megyei csapatbajnokság megszűnt, s a Nk. Mészáros Tsz SK B-csa- patának nevezését nem fogadták el a már megindult Budapest I. osztályú tartalékbajnokságra. Így a körösi utánpótlás a közeljövőben legfeljebb barátságos találkozókon szerepelhet. A tavalyihoz hasonlóan viszont ezen a télen is megrendezik a városi teke-csapatbajnokságot. A rajt most előbb: előreláthatólag november 2-án lesz. Cselgáncsrajt Idénynyitó jellegű volt a Cegléden megrendezett országos meghívásos úttörő I. kor- csoportos Évig Kupa-viadal, amelyen 18 egyesület 180 csel- gáncsozója vetélkedett. A Nk. Kgy. Kinizsi három elindult fiatalja közül ketten értek el helyezést. A 35 kg-osok népes, 25 fős mezőnyében Kecskeméti Attila a harmadik és Orosházi Zoltán az ötödik he- lven végzett. Csak 1—1 vereségük volt, 5, illetve 4 győzelem mellett. Asztalitenisz Kalocsai SE—Nk. Kgy. Kinizsi 8:8. Az idegenbeli NB III-as csapatbajnoki találkozón a körösieknek győzelmi lehetőségük is volt, de a vendéglátók kihasználták megszokott környezetüket. A tavasz- szal Erdélyből városunkba került 13 éves Gergely Károly volt a kinizsisek serdülő korú, most bemutatkozott játékosa. Ez volt az összeállítás: Erdey (4), Varga (3), Szakács (2), Gergely. S. Z. Mozi A nagyteremben: Ritz fürdőház. Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. (Csak 16 éven felülieknek!) Előadás: 5 és 7 órakor. A stúdióteremben! New York árnyai. Amerikai film, fél 6-kor. Hálás szívvel mondunk köszönetét mindazoknak a rokonoknak, szomszédoknak, ismerősöknek, akik szeretett édesapánk, id. Lakos Sándor temetésén részt vettek, sírjára koszorút, virágot, helyeztek. táviratban fejezték ki részvétnyilvánításukat. Külön kö- szönetünket fejezzük ki dr. Boz- lék Mihály kezelő orvosnak fáradozásáért. A gyászoló gyermekei és családja. Köszönetünket és hálánkat fejezzük ki mindazoknak, akik a drága jó édesanya, anyós és nagymama, özv. Barkó Ambrusné elvesztése felett érzett mérhetetlen fájdalmunkat megjelenésükkel, virágaikkal és részvétnyilvánításukkal enyhíteni próbálták. Külön köszönetünket fejzzük ki dr. Kovács Zsigmond kezelő orvosának odaadó . és áldozatkész munkájáért. A gyászoló család. Fájó szívvel mondunk köszönetét mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, szomszédoknak, akik feleségem, édesanyánk, Molnár Balázsné, szül.: Kotlár Erzsébet temetésén részt vettek, sírjára ko. szőrűt, virágot helyeztek. A gyászoló család. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap»
