Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-11 / 243. szám

JHKGYE! 1988. OKTOBER 11., KEDD A TIT vállalja a kulturális értékek védelmét Az érdemi viták fóruma lesz Napjaink problémafelvető, számos változást hozó idő­szakában, a társadalmi-gazdasági felemelkedésért folyó küz­delemben minden eddiginél nagyobb mértékben van szük­ség az önállóan gondolkodó, kritikus, de cselekvő értelmi­ség részvételére embert és közösséget próbáló feladataink megoldásában. Ez a megállapítás nemcsak a saját területü­kön végzett munkájukkal kapcsolatban igaz, hanem a köz­életben, a lakosság politikai és egyéb kulturáltságának fej­lesztésében betöltött szerepüket illetően is. Nem véletlen hát, hogy két esztendőn belül immár másodszor tárgyalta meg a közelmúltban a helyi értelmiséget tömörítő TIT me­gyei szervezetének munkáját az MSZMP Pest Megyei Vég­rehajtó Bizottsága. lyebbek az anyagi lehetősé­gek, s az is előfordul, hogy a művelődési házak maguk ké­rik föl az előadókat. így egy­re kevesebben veszik igénybe a társulati lehetőséget. Egy bizonyos: a titkár személye, tervezőmunkája, kapcsolatte­remtő készsége eleve megha­tározó szempont. A nézetek ütköztetése Annál is Inkább időszerű volt a kérdéskör megtárgya­lása, mert a TIT országos el­nöksége szeptemberben állás­foglalást bocsátott közzé, amelyben kinyilvánította azt az elhatározott szándékát, hogy cselekvőleg részt vesz a mai magyar közéletet feszítő társadalmi, ideológiái és gaz­dasági kérdések körül kibon­takozó vitákban, valamint azok megoldásában. A TIT- ben tömörült, illetve a TIT céljait vállaló értelmiségiek­kel közösen mozgósít, fórumo­kat teremt az érdemi viták, nézetek ütköztetése, a köz- gondolkodás demokratikus és szocialista szellemű alakítása érdekében. Alapelvként a tu­dás, az érték, a tudományos ismeretek érdekvédelmét vál­lalja. A TIT vezetősége és tagjai tudatában vannak, hogy mindezek megvalósításához Önmaguk megújítására is szükség van. A legfontosabb teendő a kitűzött célokhoz ve­zető utak újragondolása, a mai társadalmi kérdések szem­pontjából fontos prioritások biztosítása. Ezért a társulat helyi szervezeti egységeitől indulva, alulról fölfelé épít­kezve, országos vitasorozatot kezdeményez, amelynek ta­nulságait a jövő év tavaszán rendezendő országos értelmi­ségi fórum összegzi majd. A TIT megyei szervezeté­nek 2346 tagja van, nagyobb részük a 14 társadalomtudo­mányi szakosztály valamelyi­kébe tartozik. Évente 70-80 ankétot szerveznek, mintegy ötezer résztvevővel. Az anké- tok témái mindig tükrözik a társadalmi és a tudományos életben felvetődő időszerű kér­déseket. Kiemelésre méltó a ceglédi, a gödöllői, a monori és a szentendrei körzeti lakó­helyi csoportok tevékenysége. A rendezvények számát il­letően néhány városi szerve­zetnél tetemes visszaesés mu­tatkozik, amelynek oka hbban keresendő, hogy általában csökkent az érdeklődés az elő- adásos ismeretterjesztési for­ma iránt. Ugyanakkor cseké­Értelmiség és közélet Nem érdektelen az a kér­dés, hogy vajon milyen szel­lemi áramlatok érzékelhetők az értelmiségiek körében s hogy a szakosztályok meny­nyire tartanak lépést a válto­zásokkal? Bár mérsékeltebb intenzitással és igen differen­ciáltan, de a nézetek Pest me­gyében is sokszínűek és a kü­lönböző irányzatok mindegyi­ke föllelhető. Mindenesetre lényeges a különbség a váro­si és a vidéken élő, dolgozó értelmiségiek között. Budapest közelsége, szellemi hatása egy­értelműen érzékelhető. Az új iránti fogékonyság az egyes szakosztályokon belül is elté­rő. Természetesen az értelmisé­giek közéletiségének és fog­lalkoztatásának nem egyetlen és nem elsődleges színtere a TIT. A tagok sorából igen so­kan más egyesületek munká­jában is részt vesznek. Ugyan­akkor vannak TIT-en belüli szerveződések, mint például az értelmiségi klub Nagykőrösön vagy a Móricz Zsigmond kör Szentendrén. Akár a kulturális élet más területed, a TIT is egyre ne­hezebb feltételek között dol­gozik. Ha késve is, de a me­gyei szervezet rugalmasan ke­resi az új, az érdeklődésre inkább számot tartó formákat. Ezt bizonyítja az adórend­szerrel kapcsolatos rendezvé­nyek szervezése, a közhasznú ismeretterjesztés bővülése. Népszerű ezek közül a nö­vényvédelmi és méregkezelői szaktanfolyam, a középfokú munkaügyi tanfolyam, a ka­zánfűtői, az ív-, a lánghegesz­tői és hőkezelői, valamint a kőolaj- és gázipari tanfolyam. Sokan jelentkeznek a titkár­nőképzőre. és Vácott jelenleg készítik elő a személyzeti és Helytörténeti kiállítás Nagykátán Múltjukkal ismerkednek Nagy sikerű kiállítást rendezett Nagykáta múltjáról a nagy- kátai baráti kör a tanács épületében található kiállítóterem­ben. Régi fotográfiák és írásos emlékek rendszerezésével mu­tatták be a település több száz esztendős történetét. Még Nagy­káta jó ismerőinek is sok érdekességet és újdonságot adott a kiállítás. Bemutatta például, hogy milyen gondozott volt vala­ha a település csapadékát elvezető Ctgányvíz, amely nem csupán csatorna volt, de a falu kedvenc pihenő-, csónakázó­helye is. A nagyszerű bemutató leghálásabb közönsége a nagy- kátai diákság volt, de a vendégkönyv beírásai szerint a kiál­lítás minden korosztály és réteg tetszését megnyerte. (Erdősi Ágnes felvétele) oktatási szakemberek oktatá­sát. Ezt a formát szeretnék folytatni és erősíteni a jövő­ben, hiszen ezt diktálja a lét- fenntartáshoz szükséges szá­mos anyagi szempont is. Ugyanakkor fontos feladat az értelmiségiek körében fel­lelhető szellemi áramlatok vizsgálata, figyelemmel kísé­rése, az ezekhez kapcsolódó viták kezdeményezése. A cél az, hogy a TIT-szervezetek hatókörében élénk szellemi élet alakuljon ki, amelynek a társulat legyen a kezdeménye­zője, a szervezője. A szakosz­tályi munka korszerűsítésében számos tennivaló akad. Végig kell gondolni a testületnek, hogy az egyesülési törvény milyen hatással lesz a társu­lati munkára. Több figyelmet kell fordítania az iskolán kí­vüli művelődés, tanulás lehe­tőségeire, feltételeire. Egyér­telmű, hogy a hasznosságon keresztül lehet ma a legna­gyobb befolyást gyakorolni. Éppen ezért a TIT-nek ele­meznie kell a munka egész struktúráját, funkcióját. A TIT az elmúlt esztendő­ben egyre inkább vállalkozói szervezetté lett. A tavalyi ár­bevétel meghaladta a 400 mil­lió forintot és ennek csak tíz százaléka állami támogatás. A klasszikus értelemben vett is­meretterjesztés ma már csak az egész tevékenység húsz-hu­szonöt százaléka. Válaszokat keresve A TIT megyei szervezeté­nek törekvéseit a városi, vá­rosi jogú pártbizottságok, a helyi tanácsok segítik, támo­gatják. Az ankétok, vitafóru­mok, amelyeket a pártszerve­zetekkel közösen szerveznek, a politikai ismeretterjesztésen túl a politikai kultúra fejlesz­tését is szolgálják. A szerve­zet a társadalmi, gazdasági változásokra választ keresve korszerűsítette tevékenységé­nek tartalmát. Ennek a kész­ségnek az erősítését várja el a jövőben is a TIT-től a me­gye közvéleménye. Körmendi Zsuzsa Művészeti nívódíjak Amatőröknek A KISZ Központi Bizottsága, a Művelődési Minisztérium, az Állami Ifjúsági és Sporthiva­tal, valamint az OKISZ nívó­díjat adományozott azoknak az amatőr művészeti csoport- vezetőknek, akik a korábban kiírt és az amatőr művészeti tevékenységet támogató pályá­zatuk alapján a legkiemelke­dőbb teljesítményt nyújtották. Nívódíjban részesült Lesz- kovszki Albin, a sárbogárdi Petőfi Irodalmi Színpad ve­zetője; Csik Istvánná, a de­recske! Cirip és Szivárvány gyermek-néptáncegyüttes ve­zetője; Merényi György, a bu­dapesti Várkonyi György Út­törő és Ifjúsági Ház képzőmű­vészeti körének vezetője; Koz­ma László, a nyírbátori ütő- hangszeres együttes vezetője; Szappanos István, a kecske­méti Erdei Ferenc Művelődési Központ képzőművészeti szak­körének vezetője és Kneifel Imre, a székesfehérvári Tilin- kó népzenei együttes vezetője. A nívódíjakat hétfőn adták át a KISZ KB székházában. Múlt és jelen irodalma Vers és dal a Várban A Vers és dal a Várban cí­mű, népszerű és igényes iro­dalmi-zenei sorozat, amelynek szerkesztője Jancsó Adrienne előadóművész, immár ötödik évadját kezdi el a Zenetudo­mányi Intézet Kodály-termé- ben. Az idei első előadás ok­tóber 12-én lesz, este tél nyolckor, Kincses Kolozsvár címmel. Jancsó Adrienne elő­adóestje szinte ezer esztendőt ölel át. Egy város számtalan arca bontakozik ki az évszá­zadok viharaiban. Egy olyan városé, amely betöltötte hiva­tását azzal, hogy tartást adott, vallást tolerált, európaiságot vállalt, adott és követelt is­kolái által. A műsor első része váloga­tás a Kincses Kolozsvár című kötet anyagából, amely kora­beli nehézkes magyarsággal írott próza. A második rész a szellemi bölcső, a versekben tündöklő, a vészterhes Idők­ben is kitartó Kolozsvár, a szűkebb Erdély dicsérete. A műsor az erdélyi türelem, ál­dozatvállalás és hűség szép példája, a megtörettetés ne­héz óráiban is a fennmaradás himnusza. Miután a sorozatra mindig szerdánként kerül sor, illetve új kezdeményezésként havon­ta egyszer vasárnap este fél hatkor is, a következő alka­lommal október 16-án, vasár­nap délután a már sikeres, számos előadást megért, A Vi­zsolyt biblia című, Csernus Mariann-összeállítás követ­kezik. Mai magyar irodalmunk ra­jongott és szitkokkal elöntött költője Juhász Ferenc, AZ ö verseit egy szűkebb pátriánk­ból származó színész, a Duna- harasztiban fölnőtt Tihanyi Péter tolmácsolja majd októ­ber 19-én, este fél nyolckor. Segítségével talán azok is kö­zelebb kerülhetnek Juhász Fe­renc költészetéhez, akik ma nem tudják megérteni. Az első lépések a váci konzervatóriumban A napi küzdelemben derül ki A megújult hajdani vendég- fogadó fehér falai, egyszerű bútorai közt ünnepi a han­gulat. Talán természetes ez eb­ben a műemléki épületben, hiszen itt kapott helyet a Vá­ci Zeneművészeti Szakközépis­kola. Igaz, évtizedes huzavo­na előzte meg létrehozását — s még ma is akadnak ellen­zői —, de egy hónapja meg­kezdődött a tanítás. A kezdetről, az eddigi ta­pasztalatokról beszélgetünk Szalay Miklós igazgatóval. — Négy esztendeje vagyok a Váci szimfonikusok vezető­je, így magam is ismerem a korábbi nehézségeket em­lékszik vissza Szalay Miklós. — Láttam viszont azt is, hogy ml mindent tettek a városban a szakközépiskoláért. Számom­ra öröm, hogy valahol ilyen fokon szeretik a zenét. S ezt az érzést csak növeli, hogy rám gondoltak. Külön szeren­cse, hogy az Operaház igaz­Országos kongresszusra készülnek Német nemzetiségi klub Ez év szeptemberében ala­kult meg a visegrádi nemzeti­ségi lakosok biztatására a né­met nemzetiségi klub a Má­tyás Király Művelődési Ház­ban. A klub célja a német nyelv ismeretének fejlesztése, a nyelvtanulás és a nemzeti­ségi hagyományok újraéleszté­se. A klubnak tagja lehet bár­ki, aki e törekvésekkel egyet­ért és részt kíván venni a kö­zösség alakításában. Az össze­jöveteleket minden hónap második keddjén tartják a művelődési házban. A klub feletti védnökséget a népfront helyi bizottsága vállalta. Az alig egy hónapja alakult klub szeretné elősegíteni- a nemzetiségi kötődést. Kiadvá­nyok terjesztése, ismertetése, német nyelvművelő körök, dalkörök, tánccsoportok, zene­karok alakítása, nemzetiségi iratok, tárgyak, művelődéstör­téneti hagyományok felkutatá­sa, gyűjtése szerepel a tervek között. Gondot szeretnének fordítani az épületeken, em­lékműveken, sírokon találha­tó német nyelvű feliratok számbavételére is. Szorgal­mazni fogják a német nyelvű közszerepléseket, írásos anya­gok magyar és német nyelven történő megfogalmazását. A visegrádi Flindenburg Schwab Klub ideiglenes veze­tőséget választott és tevékeny­ségükről beszámolnak a Viseg­rádi Hírek című helyi, sokszo­rosított kiadványban, amely a nagyközségi tanács és a helyi népfrontbizottság közös tájé­koztatója. A Magyarországi Németek Demokratikus Szö­vetségének ez évi kongresszu­sára a klub közössége Herendi Idát jelölte küldöttnek. A továbbiakban vitatják meg a klub féléves program­ját, tájékoztatást adnak a né­met nemzetiségi kiadványok­ról, könyvekről és hangleme­zekről. Zenehallgatás, beszél­getés, vita színhelye lesz a klubelyiség, ahová minden ér­deklődőt szívesen várnak. gatója, Petrovics Emil hozzá­járult ahhoz, hogy karigazga­tói feladatom mellett ezt a megbízatást is elvállalhassam. — Milyenek a növendékek? — Egy hónap alatt ez még nem derült ki. Természetes, hogy a felvételi vizsgákon mindegyikük a legtöbbet igye­kezett felmutatni. Azonban a pedagógusok annál tapasztal­tabbak, semmint hogy ennek alapján ítéljék meg őket. Ae állandó, a napi gyakorié^, küszködés során derül majd ki, hogy kiben mi rejlik va­lójában. Közülük huszonhatan ebben a szakközépiskolában tanulják a közismereti tárgya­kat, tizenketten pedig úgyne­vezett szakmai tagozatosoK: érettségizettek, egyetemre jár­nak. — Mi okoz gondot? — Leginkább a kollégiumi beilleszkedés. A zenészembe- .rek szabadabb légkört igényel­nek. Szinte naponta vannak kis hangversenyek, a gyakor­lást sem lehet percre pontosan abbahagyni, s emiatt sokszor érkeznek késve a kollégium­ba. Az ottani pedagógusoknak nincs könnyű dolguk, hiszen ha velük szemben elnézően, akkor a többi középiskolás kollégista Is elvárhatná ezt. Egyetlen megoldás kínálkozik csupán: saját kollégium léte­sítése, amelyre a második ütemben kerül sor. Sajnos azonban ehhez tél előtt nem tudnak hozzákezdeni. — Az elkövetkező eszten­dőben fokozatosan feltöltődik a szakközépiskola létszáma. Az itt végzettek mihez kezd­hetnek majd képesítésükkel? — Tovább tanulhatnak a Zeneakadémián, különböző ta­nárképző főiskolákon, óvónő­képzőkben. Ezeken a helyeken zenei tudásuk miatt előnyös a helyzetük. Tervem, hogy kö­zülük mind többen kerülje­nek be az ötvenhat tagú szim­fonikus zenekarba; legyenek ők az utánpótlás. Az együttes egyébként jó úton van afelé, hogy félfüggetlenítetté váljék. Mindezeken kívül a fiatal mu­zsikusok — ha korlátozott létszámban Is —, de el tud­nak helyezkedni különböző ze­nekarokban. Szeretnék létre­hozni egy olyan ének tansza­kot, amely kizárólag az Ope­raház kórusának utánpótlását biztosítaná. Még az is elkép­zelhető, hogy ez egy kihelye­zett énekszak lesz! — Segíti-e operaházi hiva­tása itteni tevékenységét? — Feltétlenül hasznos a szakközépiskola számára. Az Operaház évről évre új hang­szerekhez jut, s ami ott nem kell, azt ml kapjuk meg. Ily módon kaptunk két nagybő­gőt, s folyamatban van a fú­vósok átvétele. — Személy szerint önnek miért fontos, hogy tanítson? — Amióta végeztem, szín­háznál vagyok és tanítottam is. Minden muzsikus számára lényegesnek tartom ezt! Ha magas fokú végzettsége van, akkor sem szabad elszakadnia az oktatástól. Már az Opera- ház karigazgatója voltam, amikor zenei előképzést tar­tottam óvodásoknak, iskolá­soknak. Most hivatásos zené­szeket nevelhetek — ezt a le­hetőséget semmiképpen sem utasíthattam vissza.... Vennes Aranka Négy évtized alkotásaiból A mába nyúló történelem Az utóbbi időben számos filmalkotás foglalkozik az elr múlt negyven esztendő ma­gyarországi történetének sors- formáló, gyakran tragikus ese­ményeivel. A dabasi Kossuth Lajos Művelődési Ház soroza­tot indít a hónap folyamán ezekből a filmekből. Váloga­tásukkal azok érdeklődésére számítanak, akiknek élete ja­va, sorsa e korszakhoz fűző­dik, de ugyanakkor azokra a fiatalokra is, akik értői sze­retnének lenni a mába nyúló történelem bonyolult kérdé­seinek. A vetítések a Kossuth Mű­velődési Házban október 17- én kezdődnek a következő fil­mekkel : Törvénysértés nél­kül; Szorításban; Ügy érezte, szobaion él; A Dunánál; Idő­zített bombáink. A sorozatra október 13-lg lehet bérletet vásárolni a művelődési házban. \ Önt is várja az Aquincum ruházati szaküzlet: Budapest III., Vízimolnár u. 4. (Pók u. Itp.). Gazdag választékban kaphatók: — divatos méteráruk — korszerű lakástextíliák. Nyitva: keddtől péntekig 10-től 18 óráig, szombaton 10-től 14 óráig. TEXTILKERESKEDELMI VÁLLALAT

Next

/
Thumbnails
Contents