Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-11 / 243. szám

PEST MEGYEI VIIRG PBOLETflRJfll, EGYESÜLJETEK! MA AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM Ára: 1,80 forint 19S3. OKTOBER 11.. KEDD Csak a kalászosok adtak jó termést Félmilliárdos az aszálykár Súlyos károkat okozott a magyar mezőgazdaságnak a nyári aszály. Ennek következ­ményeit érzi a feldolgozóipar is. Az aszálykárokat, s azok kihatásait elemezte a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. Legutóbb 1983- ban volt hasonlóan kedvezőt­len a nyár, de az idei még azon is túltett. A nyári kalászos gabonák kitűnő termésátlagot adtak, hí. szén búzából, árpából és egyéb kalászosokból a tervezettet 8,8 százalékkal haladta meg a termés. A száraz időjárási időszakban mérséklődtek az őszi növények betakarításához fűződő remények. A kukorica vetésterülete 22 ezer hektár­ral elmaradt a tavalyitól, de az aszály nyomán további 43 ezer hektáron kellett a gazda­ságoknak a szemesnek szánt terményt lesilőzni. Pest megyében legjobban a dunavarsányi Petőfi Termelő- szövetkezet sínylette meg az aszályt. Húszmillió forintot is meghaladja a kukoricából ere­dő veszteség. Egyébként a me­gye leginkább aszálysújtotta területének a Duna mente bi­zonyult. Érdekes módon a ko­rábban klasszikusan csapadék­hiányosnak számító területe­ken kevésbé voltak kirívóak a veszteségek. A Pest Megyei Tanácstól szerzett információk szerint 500 millió forintot is megha­ladja az agrárágazat szárazság okozta vesztesége. A legfőbb Szándékuk: üzletkötés, közös vállalat Amerikai küldöttség Az USA-beli Tennessee ál­lam kereskedelmi miniszté­riuma és a Magyar Gazdasági Kamara közös szervezésében amerikai kereskedelmi kül­döttség tartózkodik Magyar- országon. Tizennégy közép- vállalatot, kétszáznál nem több dolgozót foglalkoztató céget képviselnek. A Hilton Szálló­ban hétfőn tartott sajtótájé­koztatón elmondták, azért jöt­tek Magyarországra, hogy üz­letet kössenek, közös vállala­tok létrehozásáról tárgyalja­nak az ipar legkülönbözőbb területein, az egyszer haszná­latos egészségügyi termékek gyártásától kezdve a különfé­le lég- és hűtőkompresszorok előállításán és a nyersgyapot feldolgozásán át az ékszerké­szítésig. Magyarország és az USA ke­reskedelmi kapcsolata az utób­bi időben dinamikusan fejlő­dött. Míg tíz évvel korábban a két ország közötti árucsere­forgalom értéke alig érte el a 60 millió dollárt, ez tavaly már meghaladta az 500 milliót. Kü­lönösen az utóbbi három év­ben gyorsult fel mindkét ol­dalon a kapcsolatok kiépíté­se, ekkor évente 30 százalén- kal nőtt a két ország közötti kereskedelem értéke. Ma­gyarország mintegy 300 mil­lió dollár értékben szállít az USA-ba autóbuszokat, gépeket és különféle alkatrészeket,. Ennél kisebb mértékben, mintegy 200 millió dollárért, vásárol Magyarország USA- beli cégektől különféle spe­ciális gyártóberendezéseket, műszereket, szóját, textilárut és más fogyasztási cikket. A kereskedelmi küldöttség mos­tani hatnapos budapesti tar­tózkodásától mindkét fél azt reméli, hogy a kapcsolatokat tovább bővíthetik. Az ameri­kai üzletemberek mintegy 70 magyar ipari és kereskedelmi vállalattal folytatnak tárgya­lásokat az együttműködés le­hetőségeiről. A delegáció Kelet-Európa más országaiban, így a Szov­jetunióban, s Lengyelország­ban is tárgyalásokat folytat az üzleti kapcsolatok felvéte­lére, illetőleg a meglevő együttműködések bővítésére. Házias ízek az üvegekben tanulság, hogy további öntö­zésekkel és a helyes talajmű­velési technológiákkal kell ele­jét venni a hasonló bajoknak. A megye több szövetkezeté­ben az ez évre tervezett nye­reséget jóval meghaladó ká­rokról érkeztek jelentések. Egyébként az elmúlt évi aszály­kárhoz viszonyítva idén 200 millió forinttal növekedtek az agrárszféra veszteségei. Ott, ahol a kukorica silózá­sára kényszerültek, érthető mó­don további milliókat emészt fel a kiesett szemes takarmá­nyok pótlása. Országos szin­ten a hektáronként tervezett 6,5 tonna helyett várhatóan csak 5,7 tonnányi termést si- .kerül majd a következő he­tekben betakarítani. Az agrár- termelésben a számítások sze­rint a kukoricát ért veszteség meghaladja az 1,1 millió ton­nát. Gy. L. Grósz Károly fogadta Krisna Csandra Pant Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke hétfőn a Parla­mentben fogadta Krisna Csandra Pant, az Indiai Köz­társaság honvédelmi miniszte­rét. A szívélyes légkörű megbe­szélésen részt vett Medgyessy Péter, a Minisztertanács el­nökhelyettese, a magyar—in­diai gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködési ve­gyes bizottság társelnöke és Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter. Jelen volt Satinder Kumar Lambah, az Indiai Köztársaság buda­pesti nagykövete. Az érdemi viták TIT az elmúlt eszten­m. . dobén egyre inkább vál­toruma lesz lalkozói szervezetté lett. A tavalyi árbevétel meghaladta a 400 millió forintot és ennek csak tíz százaléka állami támogatás. A klasszi­kus értelemben vett ismeretterjesztés ma már csak az egész tevékenység húsz-huszonöt százaléka.” (5. OLDAL) A napi kiizdehmben derűi ki Amióta végez­tem, színháznál va­gyok és tanítottam is. Minden muzsikus számára lényegesnek tartom ezt. Ha magas fokú végzettsége van, akkor sem szabad el­szakadnia az oktatástól.’’ (5. OLDAL) Gábriei „Hétfőn délután a Hotel Intercon- g,m tinentalba voltak hivatalosak a ajánttéBfGS Szöulban járt magyar sportküldött­ség legjobbjai, az újdonsült olimpiai bajnokok. A tisz­teletükre rendezett újabb ünnepségen Deák Andrea, az Állámi Biztosító vezérigazgatója köszöntötte az arany­érmeseket, s beszédét azzal kezdte, hogy vállalatának dolgozói minden magyar állampolgárhoz hasonlóan, örömmel és büszkeséggel fogadták a szöuli sikerekről szóló híreket, még akkor is, ha ezért az örömért „Gáb­rielnek”, azaz az Állami Biztosítónak fizetnie kell.” (7. OLDAL) A Nógrádi Szénbányáknál Miniszteri biztos Miután Zsufla Miklós, a Nógrádi Szénbányák vezér- igazgatója nyugállományba vonult, a vállalat^élére az ipa­ri miniszter félévi időtartam­ra miniszteri biztost nevezett ki. A Nógrádi Szénbányák ta­valy került olyan nehéz hely­zetbe, amelyen saját erejéből már nem tudott úrrá lenni: el kellett rendelni az állami sza­nálási eljárást. Érdekképviselet és érdekvédelem A tsz-ek gazdálkodásáról A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának székházá­ban hétfőn Szabó Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsá­ga tagjának, a TOT elnökének vezetésével a területi szövet­ségek elnökei és titkárai rész­vételével tanácskozást tartot­tak. Az érdekképviselet és az érdekvédelem területi vezetői először az idei év első nyolc hónapjának tapasztalatait összefoglalva, a gazdálkodás várható eredményeiről, vala­mint a jövő évre kialakítandó tervíeladatokról, a módosuló közgazdasági környezet hatá­sairól hallgattak meg tájékoz­tatót. Élesen felvetődött a tanács­kozáson az érdekképviseleti és érdekvédelmi munkával kap­csolatos tennivalók fontossága. Általános volt a vélemény, hogy ezt a munkát határozot- tabbá kell tenni. Egységes föl­lépésre van szükség, legyen az érdekképviselet nyíltabb és adjon hangot gyakrabban elért eredményeiről, vitáiról, ütkö­zéseiről. Kínai pártdelegáció látogatása Csiao Si hazánkban A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására — küldött­ség élén — hétfőn hazánkba érkezett Csiao Si, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottsága állandó bizottságának tagja, a központi bizottság titkára. A delegációt a repülőtéren Lukács János, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Kótai Géza, a Központi Bi­zottság tagja, a külügyi osz­tály vezetője fogadta.' Jelen volt Zhu Ankang, a Kínai Népköztársaság nagykövete is. A délután folyamán az MSZMP Központi Bizottságá­nak székházában megkezdőd­ték a hivatalos tárgyalások, amelyen a Lukács János és a Csiao Si által vezetett kül­döttségek kölcsönösen tájékoz­tatták egymást hazájuk bel­politikai életéről és a két párt előtt álló időszerű feladatok­ról. Mitterrand Moszkvába látogat Szovjet-francia csúcs A francia államfő november 25—26-án látogatást tesz a Szovjetunióban, Mihail Gor­bacsov pedig a jövő év első felében viszonozza Mitterrand látogatását — erről született megállapodás Francois Mit­terrand és Eduard Sevard- nadze hétfői, 75 perces pári­zsi eszmecseréjén. A tárgya­lásról beszámoló francia szó­vivő közölte azt is, hogy Mitterrand megtekinti majd a közös szovjet—francia űrle­génység bajkonuri indulását. Francia kormányilletékesek meg vannak győződve arról, hogy a két államfő kölcsönös látogatása nyomán ismét rend­szeressé válnak a szovjet— francia csúcstalálkozók, ame­lyeknek sorozata 1986-ban szakadt meg. A francia szóvivő elmodta: a szovjet külügyminiszter ki­fejezte mélységes megelégedé­sét Mitterrand New York-i javaslataival kapcsolatban; a francia elnök az ENSZ szék­helyén elmondott beszédében sürgette a vegyi fegyverek be­tiltásával foglalkozó nemzet­közi konferencia mielőbbi ösz- szehívását. Párizs azt remé­li, hogy az értekezletet még ebben az évben vagy 1989 elején Fronciaországban ren­dezhetik meg. A szóvivő szerint Sevard- nadze és Mitterrand mai meg­beszélésén a fentieken kívül elsősorban a leszerelés kér­désköréről és a kétoldalú vi­szonyról esett szó. Dunavarsányban a Petőfi Termelőszövetkezet élelmiszer­feldolgozó üzemében a napokban megkezdték a torma feldol­gozását. A 35 főt foglalkoztató üzemben évente mintegy 60 millió forint értekben készítenek házias ízű befőtteket, sava­nyúságokat és ételízesítőket. Felvételünkön: Doszkocs Antalné, Kennesey Mihályné, Nagy Erzsébet és Nagy Jánosné a töltő­gépről lekerülő ízléses, tormával teli poharakra rakják a zárófedelet (Hancsovszki János felvétele) K udarcnak tartsuk? Avagy attól függ a megítélés, melyik ol­dalról nézzük a történte­ket? Monoron nagy szük­ség van a gimnázium kor­szerűsítésére, bővítésére. Ennek jegyében született terv négy tanteremnek a kialakítására. Amihez, már kezdetben látszott, nem lesz elég a nagyközségi tanács pénze. Támogatás kell hozzá. Megpályázták tehát, hiszen mostanában már csak ezen a módon lehet többletforráshoz hoz­zájutni. A pályázat sike­res volt, a megyei céltámo­gatási keretből több mint ötmillió forintot kapott a településnek a nemes terve, a négy tantermes bővítés. A gazdálkodás azonban úgy megnehezedett a ta­nács számára, s a remélt partnerek, segítők helyzete is úgy változott hogy be kellett látni: nem teremt­hető elő a saját része a fe­dezetnek. Most nem. Ké­sőbb igen. Becsületükre vá­lik a monoriaknak, jelez­ték a céltámogatás forint­jainak átmeneti nélkülöz- hetőségét. Ha úgy tetszik, „visszaadták” a pénzt. S azért az idézőjel, mert nem más ez a visszaadás, mint tisztességes gazdálkodási művelet, hiszen a forintok­nak azonnal lett helyük. Nem is messze. Cegléden. Ahol ugyancsak oktatási intézmény — az új keres­kedelmi szakközépiskola — mielőbbi megvalósítását se­gítik a forintok, s valóban segítik, hiszen ott meg az ÁTTÉTEL okozott gondot, hogy a ter­vezettnél gyorsabban ha­ladtak ... Kudarc tehát a monoriak lépése, pénzük ideiglenes áttétele máshová? Szó sincsen kudarcról...! Ar­ról sokkal inkább szó van, hogy napjainkban egészen más működési áttételek ér­vényesülnek a tanácsi pénzgazdálkodásbán, mint korábban. Ezek az áttéte­lek, hogy a szavak játékos­ságát megőrizzük, megen­gedik az áttételeket, azt, amit korábban kockázatos lett volna vállalni. Megen­gedik tehát a monori pénz áttételét Ceglédre, mert a monoriak biztosak lehetnek benne, amikor szükségük lesz rá, akkor visszakapják. A korábbi gyakorlattal el­lentétben ugyanis, amikor az ilyen pénz vagy vissza­jött. vagy nem jött vissza, most ún. visszapótlási kö­telezettséget vállal a céltá­mogatás nyújtója. S teszi ezt éppen azért, mert a ta­nácsi gazdálkodás egyre -inkább megtanul konkrét és minden áron elérendő célok helyett folyamatok­ban gondolkodni, cseleked­ni, rugalmasan téve mind­kettőt. Olyan friss vonás ez, mely mindenképpen figyel­met érdemel. Az egységes pénzalap létrehozása lé­nyeges változás volt, nagy kár, hogy ennek a lépés­nek a végrehajtása olyan időszakra jutott, amikor szűkültek a mozgásterek, amikor a tanácsok egy te­temes része napi gazdálko­dási, fizetési gondokkal küszködik. Amire a ma­gyarázat a népgazdaság is­meretes egyensúlyi helyze­tében. s ezzel összefüggés­ben az állami támogatás csökkentésében van, azaz nem abban, mint amit né­melyek — hozzá nem ér­tők, de annál hangosab­bak — hirdetnek, hogy tudniillik a tanácsok nem tudnak gazdálkodni, nem érettek az önállóságra ... Emeljük tehát jelképpé a monori pénz áttételét Ceglédre? Megtehetnénk éppen ezt is, hiszen van benne jelképes erő, a teen­dők nem lokális érdekösz- szefüggéseinek a felismeré­se alakjában, ami koráb­ban igencsak ritkaság volt a tanácsi (és nem csak a tanácsi!) gazdálkodásban. Akkoriban inkább költötte bármire a pénzt a gazdál­kodó, mintsem hogy év vé­gén maradványa legyen, hiszen ebben az esetben búcsút vehetett a forin­toktól. Ünnepeljük a mos­tani helyzetet? Nincsen ünnepelni való a logikus rend. a természetes eljárás érvényesülésében. De per­sze hallgatni sem kell ró­la. Mert kemény küzdelem árán jutottak hozzá a ta­nácsok a gazdálkodásnak ehhez az ésszerű áttétele­ket is magába foglaló rend­szeréhez, s ennek a küzde­lemnek a jellege a legke­vésbé volt pénzügyi, sok­kal inkább politikai termé­szetű. A politikai természe­tű küzdelemnek a fóku­szában a helyi államhata­lom önállóságának tényle­ges elismerése állt, s áll ma is, hiszen naivitás lenne azt gondolni, mert egy menet­nek vége, akkor már a mérkőzésnek is a befejezé­séhez érkeztünk. Amivel kapcsolatban elég itt utal­ni az új választójogi tör­vény rövidesen kezdődő társadalmi vitájára, ami ismét egy menet lesz a mérkőzésben; nem könnyű menet. I okféle politikai bizal­matlanság béklyóiban éltek hosszú időn át a helyi tanácsi testületek. Nem ők tehettek a bék­lyókról, ám a következmé­nyeket nekik kellett visel­niük, az ő rangjuk, tekin­télyük alacsony foka volt az ára a megbéklyózásnak. Repedeznek, meg-megnyíl- nak a béklyók a legutóbbi években, ugyanakkor a na­pi tapasztalatok is igazol­ják. nincsen létjogosultsága a bizalmatlanságnak, a ré­gi áttételek feleslegesek. Ezek az áttételek ugyanis nem az ésszerűség, hanem a mesterkéltség szolgálatá­ban álltak, állnak. Ideje tehát felszámolni őket. S nem csak áttételesen ért­ve. Mészáros Ottó JüilC $

Next

/
Thumbnails
Contents