Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-09 / 216. szám
4 1988. SZEPTEMBER 9., PÉNTEK Előkészületek Dunakeszin Vita a törvényjavaslatról Megkezdődtek a gyülekezési és egyesülési jog törvénytervezetével kapcsolatos társadalmi viták a különböző intézmények közösségeiben s a településeken. A Dunakesziről kapott hírek szerint a Hazafias Népfront városi bizottsága mellett öttagú munkabizottság alakult a fórumok előkészítésére, lebonyolítására. Mint Záhorszki Árpád, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára elmondta, gondoskodtak arról, hogy a szakemberek hozzáértő módon adhassanak választ a feltett kérdésekre, s ugyanígy tudják feldolgozni, továbbjuttatni az illetékesekhez azokat a véleményeket, javaslatokat, amelyek majd elhangzanak. A jogászok, tanárok, közgazdászok között foglal helyet a munka- bizottságban többek között dr. Kukorelli István, a Dunakeszin élő államjogász, az ELTE jogi karának dékánja. Meghívók, plakátok, az értesítés különféle eszközei teszik közhírré a szeptember tizenkettedikével kezdődő találkozókat. Ez azonban nem jelenti a nyilvánosság kizárását: minden gyűlés nyilvános lesz. A város különböző pontjain, több helyszínen tartott gyűléseket előreláthatólag a gyártelepi József Attila Művelődési Központban, a városi könyvtárban, a Duna-parti lakótelep közönségének a Körösi Csorna Sándor Általános Iskolában, a belváros területén a házasságkötő teremben rendezik meg. Alkalmazzák a közvélemény-kutatás különféle módszereit, társadalmi rétegenként is kezdeményeznek vitákat, közelebbről megismerendő egy-egy csoport nézeteit. Beszélgetnek a témáról fiatalokkal, értelmiségiekkel, szakszervezeti aktivistákkal. A vitaesteken jegyzőkönyv készül annak érdekében, hogy az öt megbízott, valamint segítőtársaik a lehető leghitelesebb tájékoztatást adhassák azoknak a szervezeteknek, amelyek a döntéselőkészítés további lépcsőin foglalnak helyet. — Azt szeretnénk elérni, hogy minél többen mondjanak véleményt. Ennek érdekében mozgósítjuk a szellemi erőket — közölte Záhorszki Árpád. K. T. L Leányfalun a jövő évi szezonra készülnek Egyetemista pincérek A tanévkezdéssel egy időben levegőhöz jutottak a Pest Megyei Idegenforgalmi Hivatal leányfalui kempingjének dolgozói is. Október 5-ig ugyan várják a vendégeket, de ez a hónap már csak levezetés, mint a kondícióedzés utáni néhány kör. Tavasszal nehezen indult szezon. Sehogyan sem akart tavaszodni, s még a Duna is' elárasztotta a pap-szigeti és a leányfalui faházakat. Akkor Lukács Gáborné, a kemping, illetve llosvai Árpádné, az étterem vezetője azt mondták, hogy aligha fogják teljesíteni a tervet. Most viszont igen elégedettek az 1988. évi turistaforgalommal. Mit tapasztalt a kemping vezetője? szereltek volna a lábukra, most az eredményt látva biztosan csodálkoznának. Mert a kemping éttermében reggel 6-tól este 10-ig folyamatosan étkezhettek a betérők. Este hat és 10 között többször elérte az árbevétel a 10 ezer forintot. Szinte teljesen fris- sensrütből. El lehet képzelni milyen “nagyüzem volt a konyhán és az asztalok között. Jövőre bővülnek a szolgáltatások a leányfalui kempingben. Büfét építenek. Azért, hogy a gyorsan fogyasztani kívánóktól mentesítsék az éttermet. Felállítanak egy zöldségespavilont is. Ügy tűnik az előrelátásra szükség lesz, mert a nemzetközi kerékpártúra résztvevői máris jelentkeztek. — Tovább nőtt, s már eléri az ötven százalékot a holland vendégek aránya. Szeretik az éghajlatunkat, a konyhánkat, s nem utolsósorban rendkívül olcsóak vagyunk nekik. A takarékos nép minden forintját megbecsüli. Kevesebben látogattak hozzánk az NDK-ból és Ausztriából. Ami azonban nekem fáj, hogy magyar turista szinte alig fordult meg a kempingben. Persze ezt az eddig megszokott honi forgalommal összehasonlítva értem. A pénzbevétel sem titok: 1987. szeptember elsején 7,5, most 8,5 milliót mutat a bevétel. Ezzel a tervünket teljesítettük. Szeptember elsejétől október 5-ig, a zárásig, 20 százalék kedvezményt adunk a faházakra és sátorhelyekre. Így a komfortos faház 700, a komfort nélküli 300 forintért kiadó. A hátralevő hónapban még legalább egymillió forintos bevételre számítunk. Az étterem hatalmas forgalmat bonyolított le a szezonban. A magyarázat; Ilos- vainé olcsón, jót és bőségeset kínál, mert akkor visszajön a vendég. A hollandokkal azért neki is gondja volt; sehogyan sem tudott annyiféle és olyan minőségű sajtot beszerezni, hogy elégedettek lettek volna. A megoldás; az étterem áttért a sajttal töltött húsokra. Teljes lett a siker. A másik remek ötlet az egyetemisták alkalmazása volt. A több nyelven beszélő, intelligens fiatalok jó hangulatban dolgoztak, mert az ösz- szes borravalót megtarthatták. Érthető, hogy gyorsan és udvariasan szolgálták ki a vendégeket. Ha kilométerórát Az út nehéz, de végig kell rajta menni. Ezzel a mondattal jellemezte törekvésüket egy fél esztendővel ezelőtt Domoszlai Gábor, a dunakeszi városi pártbizottság titkára. A közélet nyilvánosságának, a politikai élet hatékonyságának, demokratizmusának egyik feltétele az információ, melynek áramlását nem egyetlen fórum szolgálhatja, hanem annak jól megalapozott rendszerét kell kialakítani. Egyformán látják ezt több intézmény vezetőjével, így például a városi könyvtár igazgatójával együtt, akinek irányításával ma már sokkal többet tesznek a könyvköl- csönzésnél. Olyan közérdekű információkat is szolgáltatnak, olyan dokumentumokat is közreadnak, melyekből a közigazgatásról, a politikai életről egyaránt tájékozódhat az érdeklődő. A rendszeresen közreadott sajtóbibliográfia arról ad többek között áttekintést, hogy ki, mikor, mit írt erről a városról vagy vonzáskörzetéről. Jön a Fáma Kapcsolódnak a tájékoztatás szándékához az ebben a kategóriában még hagyományokkal nem rendelkező olyan intézmények is, mint például a vendéglők, ahol az év elején érdekes kísérletet folytattak. A Fővárosi Számítástechnikai és Díjbeszedő Vállalat számítógépeibe közhasznú információkat tápláltak. Az úgynevezett Fáma információs rendszernek bárki tagja lehetett. Az érdeklődők betáplált kérdéseire a gépek megadták mindazokat a válaszokat, melyekért különben a hivatalokLassú Az udvarról már egy hete nem akar eltűnni a törmelék, a sitthalmaz. Pedig Józsit a főnök azért vette fel, hogy az irodaház udvarán levő szemétdombot eltüntesse. De valahogy nem megy a munka, nem akar a nyakára hágni annak a halomnak. Pedig az irodisták kiszámították már, hogy két nap alatt talicskára, onnan konténerbe kerülhetne mindaz, ami az itt dolgozóknak éppúgy, mint az ügyfeleknek, bántja a szemét. S a dáliaágyás is régi pompájában szemet gyönyörködtethetne, ha az ásásra is sort kerítene Józsi. De nem megy a munka, S. Ferinek sem megy az íróasztal mögött, mert mindig Józsit lesi. Stopperrel méri, milyen időközönként emelkedik a lapát, s csap bele újra a törmelékbe, kiragadván abból egy újabb csomót. Lassú, nagyon lassú — ismételgeti, ki tudja már hányadszor. — Olyan lassú, hogy menet közben meg lehetne operálni... A ház gondnokának hasonló a problémája, így Józsi körmére néz. Odaáll mellé, majd felcsattan a hangja: — De ember, ha ilyen kis lapáttal dolgozik, egy hétig sem tünteti el ezt a szemétdombot! Nagyobb lapátot hozzatok! — Még csak az kellene! — fordul szembe Józsi a gondnokkal. S hatalmas kockás zsebkendőjével meg- törli arcát. Ravasz fény gyűl szemében, mikor nekirugaszkodik a válasznak: — Emlékszik még, hogy tizenöt forintos órabért kértem? De maguk csak tizenegyet adtak. Kénytelenkelletlen tudomásul is vettem. Hát most meg maga vegye tudomásul: kis pénz, kis lapát, nagy pénz, nagy lapát. V. E. Miért éppen Tápiószelén? Kevesebb tudóssal nehezebb Természet- és környezetvédelmi előadásokon, ismeretterjesztő programokon mind gyakrabban hangzik el: élővilágunk védelmével a huszonnegyedik órában járunk. A földet benépesítő flóra és fauna megóvása eddig nem igazán sikerült, jó néhány állati és növényi kultúra került a „kipusztultak” listájára. Ezek között sok volt olyan, amely puszta léte mellett hasznot hajtott az ember számára. Bármilyen mértékben Pest megyében, pontosabban Tápiószelén már 1958-ban létrehozták — egy korábbi tudományos intézet alapjain — az Országos Agrobotanikai Intézetet. A Jánossy Andor akadémikus korábbi munkásságára építő intézetben 1951- ben kezdték a lucerna és a kukorica tájfajtáinak begyűjtését. Az Agrobotanikai Intézet elődjeként még 1954-ben megalakították az Országos Fajtakísérleti Intézet tápió- szelei fajtagyűjteményes osztályát. Ennek a feladata volt, hogy a hazai és külföldi növényfajtákat gyűjtse, illetve vizsgálja, valamint megőrizze és nemesítés céljából továbbadja azokat. A bázis életében a legnagyobb lépés 1976-ban következett, amikor a MÉM kezdeményezésére létrehozták az ország első növényi génbankját. A Mezőgazdasági Minősítő Intézet Agrobotanikai Központjának feladatköre ezután már a szántóföldi és zöldsógnövények alapanyagának beszerzésére, szaporítására. tárolására specializálódott. Az intézet történetének rövid ismertetése bizonyára kevés izgalmat sejtet az olvasó számára, ám a színfalak mögött mozgalmas volt az élet. Erről számolt be drNaay^ Miklós igazgató is, álé!" azém- lített változásokat mint a fejlődés állomásait tartja számon. A vele folytatott beszélgetésből az is kitűnt, hogy a manapság oly ritka optimista kutatók közé tartozik. Bizakodását megőrizheti, hiszen a tudományos munkára fordított pénz bármilyen mértékben is fog csökkenni, a génbankok tevékenységére mindig nagy szükség lesz. Ennek természetesen több oka is van, ezek közül az egyik, hogy a mezőgazdaságban felhasznált mind nagyobb tömegű vegyszernek egy része nem bomlik le, hanem koncentrálódik a növényekben, állatokban, és rajtuk keresztül az emberekben. Ezt a folyamatot megállítani nem lehet, legfeljebb a tudomány új vívmányaival lassítani. Éppen ezért egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az „organikus” termesztési módszerek elterjesztésére, vagyis a minél kevesebb mesterséges behatás alkalmazására. A tápiószelei bá- is jelentőségének nagy része is ebben rejlik, hiszen mesterséges körülmények között próbálják megteremteni az élő szervezetek egyensúlyát oly módon, hogy nem mondanak le teljesen a kialakult módszerekről, ám a természetidegen anyagok alkalmazásától nagyrészt tartózkodnak. Manapság az intenzív növényfajták sok olyan tájjellegű növényt szorítanak ki a termelésből, amelyeknek előnyös tulajdonsága felhasználható lenne. Ezáltal, vagy a hibridek elterjedésével azonban a termelésbe vonható növények skálája, a változatosság is csökken. A genetikai variációk csökkenését csak úgy lehet elkerülni, ha az egész föld területén a tápió- szeleihez hasonló bankokat hoznak létre. Amerikában is Korábban, a már említett Jánossy akadémikus gyűjtésének köszönhetően Tápiószelé- re került többek között a régi magyar kukoricák tájfajtái- jtnlc wfu iteménye, amely-- később génbanki kérésre az USA- ban iér’felfrissítette a kukorica nemesítését. Ez a tevékenység természetesen nagyfokú nemzetközi együttműködést kíván, s a génbank ma is 78 ország 701 intézményével áll kapcsolatban, évente 2—3 ezer adapanyagot ad át külföldi kutatók számára a tápiószelei bázis. A tenyész- kertekben a kísérleti parcellák száma eléri az évi hétezMegalakult a Dunainform rét, s ez mintegy 200 ezer megfigyelés elvégzését teszi szükségessé. A tárolást hűtéssel, illetve a magvak nedvesség- tartalmának csökkentésével oldják meg. A mínusz 20 Cel- cius-fokon tárolt szaporítóanyagok akár negyven évig is elélhetnek. A génbank kitűnő forrásként szolgál ahhoz is, hogy a technológiák során nagyobb mértékben tudják alkalmazni a régi talajművelési és tápanyag-gazdálkodási módszereket, s az újakat nagyobb hatékonysággal sikerüljön bevezetni. A kooperáció kiterjed a növénynemesítésre s a gyakorlati kipróbálására is. Kinőtték a gépeket A génbank által kikísérletezett módszerek segítségével a nagyüzemi termelésben is kiküszöbölhető a kemikáliák növekvő felhasználása, ezáltal az alapanyagokból előállított élelmiszerek minősége is javítható. A hagyományos búzafajtákon kívül például a génbanki kutatásoknak köszönhető, hogy a kölest is mind több gazdaságban termelik főnövényként. Az említetteken kívül természetesen még számtalan kultúrával foglalkoznak Tápiószelén, így a hazánkban még nem termesztett félkultúr vagy kul- túrfajok hasznosításában is jelentős szerepet vállalnak az itt dolgozó tudományos szakemberek. A kutatás keretén belül elsősorban természetesen a mezőgazdasági és élelmiszeripari nagyüzemeket szolgálják ki; vizsgálataikban például választ keresnek arra, hogy hazánk éghajlati és földrajzi körülményeit melyik fehérjehordozó növény bírja leginkább, illetve a nyers fehérjetartalom mely növényekben a legmagasabb. Az agrobotanikai intézet a hasznos növények körében több olyan kultúra meghonosítására is törekszik, amely az egészséges táplálkozást segíti. Ezek között kiemelkedő jelentőségű a cukorbetegek számára nagyon jó cukor- és inzulinpótló itóka, valamint a már külföldön is kiváló piaccal rendelkező köles, s a hektáronként 600 mázsás gumótermést Várospolitika a képernyőn ba kellett volna elmenni. A Fáma-tagok üzenhettek, választ kaphattak. A népszerű berendezés kezelését, — amely percek alatt megtanulható — leghamarabb a gyerekek és a fiatalok sajátították el és alkalmazták. Ebből azt a következtetést vonták le a város vezetői, hogy mint az ezredforduló egyik legmodernebb tájékoztató eszközét, hosszabb időre bérelnek majd gépeket, melyek különböző nyilvános helyeken működnének. Havi híradó Mint arról az olvasók is értesültek, a hónap elején megszűntek az eddig hetenként megjelenő városi mellékleteink. így történt ez Dunakeszi esetében is, ahol helyi forrásokból kell pótolni a keletkezett hiányt, s ehhez máris hozzákezdtek, amint ezt a titkártól és vezető társától, Zá- horszki Árpádtól, a Hazafias Népfront városi bizottsága titkárától megtudhattuk. Amennyiben a Fáma-rendszert a jövő, méginkább a közeljövő hírközlő, tájékoztató eszközének tartják, úgy szánják az eszköztár egy legjelentősebbjének a helyi sajtót. Megbeszélték már a gödi Dunamenti Termelőszövetkezet vezetőivel a részleteket arról, hogy lapjuk betétjeként október elsejétől egy teljes oldalon közölnek majd híreket a városról és körzetéről. Az újságot négy forintért hozzák forgalomba, s társadalmi munkában vállalják tisztségüket a szerkesztőbizottsági tagok. Dunakeszi tv A hónap elején szem- és fültanúi lehettünk egy újszerű gazdasági társaság megalakulásának, amely segítségével előreláthatólag gyorsabb fejlődésnek indul majd a helyi televízió, s ezzel együtt, vagy még ezt megelőzően a város egyre nagyobb területén láthatják majd az emberek a műholdas tv-adásokat. A Duna-parton épülő, s egyre nagyobb kiterjedésű lakótelepen 1985-ben kezdték meg a helyi műsorok és hírek közvetítését. Az idei év elején a Hazafias Népfront városi bizottsága segítségével alakult meg és működik a hálózatot fenntartó Dunakeszi Közművelődési Egyesület. Jelenleg 852 lakás tartozik a zárt láncú kábeltelevíziós rendszerbe. A teljes kibontakozáshoz azonban többre van szükség. Anyagilag és szervezetileg, valamint műszakilag egyaránt erősebb lábakra kell állni, mivel a cél pár év alatt az egész város beháló- zása. A Dunainform elnevezéssel megalakult gt ezt a célt tűzte ki maga elé. ígérik, hogy karácsonyig, ha a Barátság útja és Krajczár utca lakóiból elegen csatlakoznak, körülbelül ezerkétszáz ember nézheti kedvére a három műholdas állomás műsorát, a két magyar, két csehszlovák és egy szovjet tv adását, valamint a helyi programot. A gt alapítója a gödi Dunamenti Termelőszövetkezet, tagja a Dukát Kisipari Szövetkezet, a Hűtőipari Vállalat, a Hotel Dunakeszi és a közművelődési egyesület. Az induló tőke közös hozzájárulás alapján 2,2 millió forint. A lakásonkénti hozzájárulást részletfizetési kedvezménnyel 1 ezer 800 forintra tervezik, valamint havi 80 forintot a működési költségekre. Helyi műsorok — Miért érdekelt az ilyen vállalkozásban egy gazdasági szervezet? A Dukátot most csak a közművelődés fejlesztése vezérli — közölte Gyémánt György, a kisszövetkezet elnöke. — Reméljük, hogy legalább rá nem fizetünk. — Fontosnak tartjuk, hogy a térségben létrejöjjön a tájékoztatás modern hálózata — mondta Szigeti Sándor, a Dunamenti Termelőszövetkezet elnökhelyettese. A gt megbízott vezetője dr. Kapor József, a tsz fejlesztő mérnöke. A stúdió berendezése után helyi műsorokat, riportokat is láthatnak az emberek a képernyőn. K. T. I. A tudományos központ négy évtizedes munkáját igazolja az is, hogy eddig húsz olyan fajtát állítottak elő a különböző génvariációk felhasználásával, amelyeket azóta nagyüzemi termelésbe is bevontak. Ezeknek a fajtáknak természetesen a vetőmag előállítását is az agrobotanikai központ végzi. Felmerülhet a kérdés, hogy az említett feladatokat ellátó génbankot miért éppen Tápiószelén hozták létre az illetékesek. A növekvő tételszámú gyűjtemény vizsgálatához itt volt megfelelő nagyságú vegyes minőségű termőtalaj, s a környezet időjárási adottságai is kedvezőek ezekhez a munkákhoz. A nemzeti génbank kezdetben szűkös anyagi háttérrel indult, ám részint saját erőből megteremtették az elemi feltételeket. Később nagy teljesítményű hűtőkamrákat szereztek be, valamint számító- gépes információs rendszert is bevezettek már hét esztendeje. Ez utóbbival egyetlen gondjuk, hogy a beszerzett komputerek a felhalmozódott anyagokhoz képest már túl kis teljesítményűnek bizonyultak. Az itt folyó kutatómunkára persze más veszély leselkedik mostanában. A hetvenes években beszerzett berendezések elavultak, s a korábban még 22 kutatóval szemben ma már csak 16 tudós végzi a kísérleteket. Ilyen körülmények között pedig meglehetősen nehéznek bizonyul a fejlettebb országok kutatóbázisaival lépést tartani. B. Gy. 4
