Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-01 / 209. szám

iAbonyi krónikái Éjszakai riasztólánc Dobozban a pudingszilva Megfúrják a ceceit Pótvizsgán Úgy érzem, menni fog '/ A hideg, sötét folyosón egy 7 lány és egy' fiú álldogál mele- 2 gítöben. Talán tüntetőleg a s, nyár ellen, hogy ilyen hamar felröppent. A tablókról generá- í ciók sora vet rájúk biztató pil- 7 lantást; lám azért ők is eljutot- " tak a végére... — Miből jössz? — kérdem a fiút? — Kémiából, hangzik a szárnyaszegett válasz. — Hogy történt ez a gali­ba? — Hát, lusta voltam,' nem érdekelt, aztán ráfizettem. Jú­niusban, júliusban dolgoztam, augusztusban kezdtem tanul­ni. — Ki segített? — Anyu. Odaparancsolt az asztal mellé, pedig nem mond­hatom, hogy valami kellemes volt a napsütésben foci he­lyett a tollat forgatni. De si­került bemagolni mind a negyven szabályt. Nem, negy­venhatot ... — helyesbít. — Nyaralásra nem is jutott idő? — De igen, egy hétig vol­tunk a Balatonnál. — És te? — szólítom meg a félszeg, szöszke kislányt. — Én magyarból, környezet­ből, történelemből és föld­rajzból ... — Jaj, ez nagyon sok. Hogy csináltad? — Májusban jöttünk át Kolozsvárról, és ez az idő ke­vés volt ahhoz, hogy le tud­janak osztályozni. — A, akkor te nem pót- vizsgázol, egyszerűen csak vizsgázol! — Tápiószelén voltam két hétig egy táborban, ott segí­tettek felkészülni. Ügy ér­zem, fog is menni, pedig nem volt könnyű .megszokni, hogy itt másképp tanulunk. De találtam sok barátnőt, most már olyan, mintha itt születtem volna, csak a nagy­mamámat sajnálom, ő ott ma­radt. — Van-e külön szobád, vagy valamilyen nyugodt szeg­let, ahol készülni tudtál? — Igen, kaptunk egy kis házikót, bútor is van már benne. Jól megvagyunk: apu­kám is mondta, itt legalább nem bántanak, hogy magya­rul beszélünk. — És te hogy érzed ma­gad? — Nagyon szépek az osztá­lyok, a színes rajzok, festmé­nyek, ábrák a falon. z. z. CEQLEDI v76'ri«p A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 209. SZÁM 1988. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖK Beruházási cikcakkok Amikor csúszik a határidő A tanács pénzügyi beszámolójának rejtett zugában annak a meggyőződésének ad hangot az előterjesztő, hogy a város és környéke beruházásainak többségét kézben tartó Pestber Vállalat tevékenysége ellentmon­dásos. a tanács érdekeit gyakran nem tudja közvetíteni a kivitelezőkhöz és a tervezőhöz. Ez az egy mondatba préselt ítélet szolgált ürügyül ahhoz, hogy a beruházá­sok környékbeli gondjairól váltsunk szót. Miben áll az ellentmondás? — egyebek között erről kérdezősködtünk Sós János tanácselnök-helyettestől. — A Pestber — de a többi beruházási vállalat is — azzal a szisztémával dolgozik, hogy a részére járó munkadíjat mindig az adott beruházás végösszegének az arányában számítja föl. A korábbi évek­ben ez a teljes költség 1,2 százalékát tette ki, most már — éppen a feszítő gondok enyhítése végett — 1,5-2 szá­zalékra emelkedett. Annak előtte, ha egy beruházás, mondjuk egy építkezés a ter­vezettnél többe került, a Pest­ber is növelhette a maga bo­nyolítási díját. A dolog konf­liktusa' abban rejlik, hogy mi­közben a cég törekedett ugyan ellátni a feladatát, a saját anyagi érdekeltségi rendszere egyáltalán nem ösztönözte, hogy az a bizonyos építkezés a papíron rögzített költséget ne lépje túL Ha elhúzódott a munka, ha nőtt az ár, annak ő nem látta kárát. Sőt! A Pestbert semmi sem sarkallta a megbízói érdekek tűzön-ví­zen keresztül való érvényesíté­sére. Saját javára — De időközben megválto­zott a helyzet? — Szerettük volna, ha a Pestber a takarékosságot tud­ná a saját javára fordítani, hogy késztessük a költség- és Ezerötszáz lakásban Decembertől műholdas adás Már-már naponta kapunk. olyan hírt, amely emberi éle­tet követelő tűzesetről szól. Abonyban szerencsére az Utóbbi években ilyenre nem volt, példa. De a statisztikát nézve alig-al'ig lehet egy esz­tendőt kiragadni, amikor a pusztító láng ne lobbant vol­na fel a település valamelyik pontján. Az- 1982 és 1987 kö­zötti időszakban történt esete­ket tekintve a keletkezett kár egymillió forint körül van. S ha a tüzek keletkezésének körülményeit vizsgáljuk, a ki­váltó ok szinte minden eset­ben emberi mulasztás vagy hanyagság, a korszerű tüzelé­si rendszerek szabálytalan működtetése volt. Mi több, ar­ra is van példa, hogy ittas személy a saját lakását fel­gyújtotta. Mindez az Abonyi Tanács legutóbb megtartott ülésére kiadott írásos előterjesztésből derül ki. Az immár több mint száz- esztendős múlttal rendelkező tűzoltó egyesület a megelőző ellenőrzésekből veszi ki ré­szét, az elmúlt öt év alatt 16 360 esetben a lakóházaknál és 512 alkalommal pedig a közületeknél vizsgálták a vé­delmi berendezéseket, vala­mint az ezzel összefüggő elő­írások betartását. Az ellenőr­zések tapasztalatai szerint a legtöbb hiányosság a régi la­kóházaknál van, s ezek felszá­molására — az esetek több­ségében — az épület újjáépí­tése esetén kerülhet sor. Az aktív tűzvédelemben, a lángok eloltásában a község­ben csak a helyi önkéntes egyesület tagjai vesznek részt, sőt gyakran vidékre is elmen­nek egy esetleges katasztrófát megakadályozni, a lángokat lokalizálni. Régen működik az éjszakai riasztólánc, ám nem mindig a kívánalmaknak Ezekben a napokban a Nagykőrösi Konzervgyár abo­nyi telepére a megszokottnál több megpakolt gépkocsi ér­kezik, s mint a helyszíni ta­pasztalatok igazolták, most ju­tottak el a zöldpaprika-tisztí­tás főszenzonjához. A felvá­sárlást július 27-én kezdték és eddig 58 vagonnyi ceceit fúrtak és tisztították meg, amelyből 13 vagonra valót helyben savanyítottak és he­lyeztek tartályba, a többit ugyancsak megtisztítva Nagy­kőrösre továbbították. Az itt konzervált zöldség a télen ke­rül további feldolgozásra. Az úgynevezett szezonális munka az idén sárgabarack- felezéssel, tisztítással kezdő­dött, a gyümölcsből, amelyet megfelelően funkcionál. Ugyanis ritka az olyan eset, amikor 2—3 embernél több tud részt venni a mentésben. Sok gond van a gépjármű­fecskendővel, mivel régi. el­avult, inkább múzeumba il­lő darab, üzemeltetése gazda­ságtalan. Viszont korszerű s egyre inkább a mai követel­ményeknek megfelelő az a megoldás, hogy az egység pa­rancsnoka CB-rádiókapcsolat- ban áll a helyi postahivatal­lal. Így az utóbbi helyre be­érkező tűzesetekről a távbe­szélő-kezelők nyomban infor­mációt tudnak továbbítani az előbbi helyre. A 800-as k's- motorfecskendőt jobbára a versenyekre való felkészülés­hez és az oltás gyakorlására tudják használni. A település tűzvédelmi hely­zetével kapcsolatban a felszó­laló tanácstagoknak egyaránt volt pozitív és negatív észre­vételük. Bene László például azt feszegette, hogy egy nagy tűz esetén a vízhiány gondo­kat okozhat, s ilyen célú víz­tároló megépítésére tett ja­vaslatot. Szűcs László szerint a 80 tagú egyesület hetven százaléka az idősebb korosz­tályba tartozik. A testület vé­gezetül úgy foglalt állást, hogy a megelőző munka érdekében fokozni kell az ellenőrzéseket, a tanács műszaki csoportja pedig csak azoknak az új épü­leteknek lakhatását, üzemek használatba vételét engedé­lyezze, amelyeknél a tűzvé­delmi követelményeket meg­teremtették. Mivel az aktív tűzvédelemnek sem személyi, sem tárgyi feltételei nem ki- elégítőek, a tanácselnököt megbízták, tegyen intézkedést és járjon el annak érdeké­ben, hogy a következő terv­időszakban Abonyban is le­gyen körzeti tűzoltóegység. Gy. F. dzsemnek szintén Nagykőrö­sön dolgoznak fel, 9 vagon­nyi érkezett. Trepák Istvánné telepvezető-helyettes szerint a barack minőségével meg vol­tak, a paprikáéval meg van­nak elégedve, mindkettő a tavalyihoz hasonló. A telepen dolgozó asszonyok és lányok közül harmincán a borsószezon ideje alatt a törzsgyárnál két műszakban dolgoztak, a többiek ezalatt, és míg az itteni szezon el nem kezdődött, lapka-, gyűrű- és dobozgyártással foglalkoztak. A nyíregyházi konzervgyár részére például egymillió lap­kát készítettek és továbbítot­tak, saját gyáruk részére pe­dig 120—120 ezer dobozt csi­náltak, amelyékbe pudingszil­va, illetve egres kerül. A Kozma Sándor utca 5. szám alatti 10 emeletes épület tetején helyezik majd el a közponli televízió antenna- rendszert. Az első ütemben — december 10-ig — a Kozma Sándor utca, a vasútállomás, a Kossuth Ferenc utca és Szé­chenyi út által határolt terület 1500 lakását kívánják bekötni. Az államiak esetében a város­gazdálkodási vállalat finan­szírozza a kivitelezést, kar­bantartási keretből, a Rákóczi Lakásszövetkezet szintén hoz­zájárul az általa kezelt 500 otthon költségeihez. A beruházás már elkezdő­dött. A beruházó és egyben üzemeltető városgazdálkodási vállalat csaknem 4 millió fo­rintot fizetett eddig ki a ter­vekért és a különböző anya­gokért. Az ütemes megvalósí­tás végett minden lakóval idő­ben beszélnek. Körülbelül 2 héten belül összehívják az érintetteket, s ekkor dől el, hogy esetleg melyik épület marad ki — a 100 százalékos jelentkezés alapfeltétel — a megvalósításból. Decemberben már sokan élvezhetik a mű­holdas adásokat. A Malomtószél, Kátai út és Világszél utca által határolt mocsaras rész, nagyon fontos felszíni csapadékvízgyűjtő te­rülete a városnak. A különbö­ző utcák vize fut e mély vi­dékre, s a fölösleges mennyi­ség innen tovább folyik a vas­út mellett a Cigányszéki csa­tornába Régi gond az, hogy mi legyen Cegléd ezen szaka­szának sorsa? Hiszen bár­mennyire is hadakoznak elle­ne az illetékesek, lassan sze­métlerakóhellyé válik és csöp­pet sem kívánatos szúnyogíé- szekké. Korábban tervezték, hogy egy olyan tavat létesíte­nek itt — a terület fekvése alapján alkalmas erre —, amely megoldaná a felszíni vizek összegyűjtését. A koéáb­időhatárok betartására. Ép­pen ezért kötöttünk egy meg­állapodást, s ebben lefektet­tük, hogy az alapdíj 1,5 szá­zalékra megy föl. Két százalé­kot kap meg, ha a beruhá­zás a tervezett határidőre és a tervezett költséggel valósul meg. De ha sikerül költség­megtakarítást elérnie, akkor a megspórolt pénz 30 százaléka az övé, 70 a megbízóé. Csapdába estünk — És ha csúszik az átadás és emelkedik az ar? — Ebben az esetben az alapdíj apadhat akár 0,5 szá­zalékkal is. Föltéve persze, hogy a cég ludas a késésben. Nos tehát ez a változat már közeledőben van egy reális érdekeltségi rendszer felé. — Csakhogy a Pestber alap­díjának esetleges csökkentése vajmi csekély vigasz a meg­bízó számára, ha közben mil­liókkal emelkedik a beruhá­zás költsége. — Amíg a megbízó és a ki­vitelező közé lebonyolítóként egy harmadik szervezet éke­lődik, ez a rendszer sohasem lesz tökéletes. — Ha ez így .van, miért nem képviseli a tanács ön­maga a saját érdekeit? — Több tanács — közöttük a ceglédi is — megpróbálko­zott azzal, hogy a lebonyolí­tási munkákat is közvetítő nélkül, önállóan végezze. Pél­dául Gödöllőn külön beruhá­zási osztályt hoztak létre, de nem tudtak követésre érde­mes példát fölmutatni. — Nézzünk akkor egy konk­rét példát is. Hogyan illuszt­rálható a szóban forgó ellent­mondás? — Vegyük a leginkább szem előtt lévő építkezést. A Kos­suth Ferenc utcán készül a Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Iskola új otthona, a Pestber a lebonyolító./ Már rögtön az elején csapdába es­tünk, mert a tervek fél esz­tendős eltolódással érkeztek meg. Igaz, hogy ezeket a do­kumentumokat a PTTV ké­szítette. de végül is a Pestber- ttek kellett volna gondoskod­nia arról, hogy időben ki- kényszerítse a terveket. S ha letelt a határidő, gyorsított eljárással kötbérezve sürges­se a tervszállítást. Mivel ez bi talajmechanikai vizsgála­tok azt igazolják, a terület annyira mocsaras, hogy egy gondozott, esetleg szabadidős célokat szolgáló tó kialakítása rendkívül nagy költségekbe kerülne, ráadásul műszakilag megoldhatatlan lenne. Ezért az a döntés született hogy e részt körben, folyama­tosan feltöltik, fásítják — már ősszel — és minimálisra szű­kítik a mocsárt. A közepén pedig meghagyják a vízgyűjtő és párologtató területet. A Nagyhalai úttal párhuza­mosan — az ipartelep irányá­ba — kerékpárút készül. A fel- toltés egy része azért is esik e szakaszra. Valószínű 1989- ben megvalósul az elképzelés. nem történt meg, a kivitele­ző Dutép közölte, hogy a ha­táridőket ő sem tudja tartani. Ez azt jelenti, hogy jövő év szeptemberére nem lesz telje­sen készen az iskola. A lénye­ges részek így is állni fog­nak, tehát lehet majd taníta­ni. — Mikor értesültek arról, hogy nem halad simán az építkezés? — A kivitelező (Dutép) fo­lyamatosan küldözgette a le­veleket a beruházási válla­latnak, hogy hiányzik a terv, de ezek a levelek megreked­tek a Pestbernél, aki próbált intézkedni, de a tanácshoz már nem jutottak el. Ez év márciusában hívtuk össze el­számolásra a két céget, hogy öntsünk tiszta vizet a po­hárba. Itt derült ki, hogy egy csomó dolgot a Pestbernek már réges-régen jeleznie kel­lett. volna. Például azt, hogy a tervek nem csupán késve érkeztek meg, de még el is tértek az eredeti elképzelé­sektől. Az új megoldás vi­szont többletköltséggel jár, s hogy ez vállalható-e, abban dönteni egyedül a megbízó, a városi tanács illetékes. A díjért cserébe — Vagyis ... — Vagyis hiába adunk ki egy ilyen nagy beruházást a vállalatnak lebonyolításra, et­től még egy- percig sem lehe­tünk nyugodtak, hogy minden megy a maga útján. Pedig hát éppen azért kérjük a Pestber közreműködését, mert a mi apparátusunknak nincs meg a muníciója egy ilyen nagy feladathoz. A díj fejé­ben pedig elvárjuk, hogy min­den rendben legyen. Mégis a tapasztalatok szerint, ha azt szeretnénk, hogy kellő tájé­kozottsággal rendelkezzünk a munkák mindenkori állásáról, hogy határidőre és a tervbe vett költséggel készüljön el a beruházás, akkor majdhogy­nem ugyanúgy kell a külön­böző részletekkel foglalkoz­nunk, mintha saját magunk végeznénk a lebonyolítást. V. S. Ififoci Az elmúlt év bajnoka, a Ceglédi VSE ifjúsági labdarú­gó-együttese rosszul kezdte az újabb bajnokságot, hiszen az eiső fordulóban Veresegyhá­zon vereséget szenvedett, 2-0- ra. A második játéknapon si­került a javítás. Ceglédi VSE—Tápiószcnt- márton 3-1 (2-0) Cegléd: Báró (Boda) — Herczeg, Vágó, Ványi, Kecs­keméti (Tóth) — Éder, Nagy, Máté — Csűri, Pintér (Mucs- ka). Gyikó. Az első félidőben jól játszó ceglédiek szünet után visszafogták az iramot. A vendégek 3-0 után szépí­tettek. Góllövők: Csűri, Nagy, Éder (11-esből) Jók: Vágó, Nagy. Éder. U. L. Megyei cigánysportnap Szeptember 4-én, vasárnap délelőtt 9 órától a Ceglédi VSE sporttelepen (Malomtószél) rendezik meg a 3. Pest megyei cigány sportnap rendezvényeit. Lesz férfi és női síkfutás, tá- vnlugrás, kislabdadobás, fel­nőtt és gyermek 11-es rúgás, valamint gyermek kötélhúzás. BiSN 0113—2600 (Ceglédi Hírlap) A z árnyas fa tövében lehorgasztott fejjel, végtagjait élettelenül eler­nyesztve egy tizennyolc év körüli fiú ült, pontosab­ban roskadt. Arcán zava­ros, kusza vonalakká tor­zult a normális kifejezés. Nem úgy, mint általában az ötödik kupica után, ha­nem miként a borzadály. Háttal neki ugyancsak a fa tövében egy tizenéves kislány mélázott. Köröttük még vagy két-három ugyanilyen figura. Aztán elsétált mellettük egy rendőr, de ekkor hirtelen, mint mikor a teátrumban felgördül a függöny, gong­ütésre elkezdődött a szín­játék. A fiú előkotorászott zse­béből egy pengét, és neki­esett a csuklójának. Gya- szatolta, ahogy bírta, cél­tudatlan mozgással, bár minden erőtlenségét felül­múló elszántsággal. Ekkor barátnője hangosan íelsi- koltott, és könnyét hullat­va elkezdte arcát, haját és ruháját szaggatni. Erre be­indult az ácsorgó gépezet is, vagyis a másik kettő belépett a színre. — Te­Különös színjáték szed le rögtön azt a pen­gét! — Harapd meg a ke­zét, majd csak elengedi! — záporoztak a vezényszavak. A lány egyre szívszagga- tóbban hallatta sirámait, majd hirtelen széttárta karját, a közönség felé for­dult, és előadta nagymono­lógját. — Mit bámultok? Nem láttatok még élő embert? Nincs jobb dolgotok? Mi!? — Ezzel tenyerébe temet­te megtépázott arcát, és a földre borult. — Hallgass Sárkány, majd én! — iri­gyelte meg a fellépést a másik. — Na. lehet szépen arrébb menni, ez nem té­vé. Ezután rávetette magát az öncsonkítóra és iszonyú ordítások közepette meg­próbálta kicsavarni viny- nyogó társa kezéből a zsi­lettet. Vérben fürödtek mindketten. A rendőr ek­kor elrohant segítségért, de a színielőadás azért folyta­tódott. Meglett a penge, és újabb felvonás következett. — Ne menj sehová! Nem hallod?! Te, én úgy le­nyomlak a földre, hogy többé nem állsz fel. Nem a rendőrség jön érted, ha­nem a mentő, értsd már meg végre — szólt a ..ba­ráti gondoskodás” hangja. Megérkezett a rendőrau­tó, és ekkor már vagy ha­tan állták őket körül. Ma­radt azért némi betekintés a nézősereg számára is. Üjabb negyedóra, a kép nem változott, csak néhány méterrel csúszott előrébb a színpad, mármint a hem­pergés helye. Aztán eljött a várva várt végkifejlet, a mentőautó Kiszállt vagy négy fehér köpenyes, újabb negyedóra, és eldőlt, hogy ki légyen a kisérő. Nem volt könnyű küzdelem, csak övön aluli ütéssel, fenye­getéssel tudta kivívni Sár­kány a rendkívüli jogot. — Ha nem visznek, befalco- lok én is! — visította. Hát vitték. Aztán az éjszaka legör­dítette az előadás függö­nyét, hazamentünk. A ka­tarzis elmaradt, és csönd lett a parkban. Zimonyi Zita Feltöltik, fásítják a területet Megszűnik a mocsár

Next

/
Thumbnails
Contents