Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-08 / 215. szám
>BT < JMKVYEl 1988. SZEPTEMBER 8.; CSÜTÖRTÖK Országgyűlési bizottság tárgyalta Alkumechanizmus nélkül Az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága szerdán Agár- don tartotta ülését. A tanácskozáson részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, aki 1985-től mostani tisztségébe való beiktatásáig a bizottság elnöke volt. Az ülés első napirendi pontjaként a VII. ötéves tervidőszak tanácsi gazdálkodását és a tanácsok gazdálkodásának a következő tervidőszakra vonatkozó alapelveit vitatták meg. Az írásos tájékoztatóhoz Békési László pénzügvminisz- ter-helyettes fűzött szóbeli kiegészítést. Egyebek között a költségvetési reform előkészítésének helyzetéről, céljairól tájékoztatta a képviselőket, ismertette, hogy miként illeszkedik ehhez a tanácsi gazdálkodás szabályozásának tervezett, reformértékű változtatása. A pénzügyminiszter-helyettes beszámolóját követően 12 képviselő, szakértő, illetve meghívott mondta el véleményét. Balogh László (Pest megye 29. vk.), a megyei tanács elnöke a bizottság ad hoc munkabizottságának véleményét tolmácsolva elmondta, hogy az alapelvek és az elgondolások jók, s azokat célszerű lenne már a következő ötéves terv előkészítésénél felhasználni. Hangsúlyozta, hogy a képviselők szerint mielőbb ki kell iktatni az úgynevezett alku- mechanizmust és a pénzosztogatást, s összhangba kell hozni az elveket és a gyakorlatot. Békési László válasza után állásfoglalást fogadtak el, amelyben a bizottság megállapítja, hogy a tanácsi tervezés és gazdálkodás korszerűsítését időszerűnek és szükségesnek tartja, fő irányaival és alapelveivel egyetért, s javasolja, hogy azokat a tanácsi vezetőkkel is vitassák meg. Az ülés második napirendi pontként a velencei-tavi központi fejlesztési programot és regionális rendezési tervet vitatta meg. Poníázi díjazottak Ötletpályázat Szerdán az Agrobank Rt. székházában kihirdették a mezőgazdasági kistermelés fejlesztésére egy évvel ezelőtt kiírt ötletpályázat eredményét. Az Agrobank, az Agro innov Gazdasági Társaság és a Kistenyésztök Lapja felhí vására négyszáz kisgépet, eszközt, eljárást, újszerű munka fogást, illetve a termelést könnyítő, energiatakarékossággal kapcsolatos ötletet nyújtottak be a kistermelők. Kö zöttük van egy újszerű, a permetezésnél használt egyéni védőálarc, több talajművelő kisgép terve, méhészeti és más állattartó eszköz prototípusa és a takarmány-előállítást javító szójafeldolgozó készülék mintapéldánya. A pályázat alkotói közül tizenhármat jutalmaztak, a MÉM különdíját az előre gyártott, helyszínen összeszerelhető, úgynevezett modul- rendszerű kisállattartó telep ötletét benyújtó négytagú pomázi kollektíva érdemelte ki. A kormányszóvivő tájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról.) leg érvényben lévő megállapodás szerint 2008-ig tart. Ellenértékét a magyar fél építési-szerelési munkákkal, tőkés berendezések és gépek szállításával, valamint hazai árukkal törleszti le. Mivel a közvéleményben — főként a nehezebb gazdasági helyzet hatására — a beruházás célját és eredményességét illetően bizonyos fokú ellenérzés tapasztalható, a kormány fontosnak tartja leszögezni, hogy a nemzetközi tapasztalatok szerint az európai országok többsége hosszú távon igyekszik biztosítani energiaszükségletének fedezetét. A Minisztertanács az igazságügyminiszter előterjesztésében megtárgyalta azt a javaslatot, amely megszünteti az 1956. október 23-a és 1957. május 1-je között elítéltek joghátrányát, akik így útlevelet is kaphatnak. Á kormány szerdai ülésén két változat közül döntött: az egyik a közkegyelem, a másik az egyéni kegyelem gyakorlását indítványozta. A testület a közkegyelem mellett foglalt állást, s az ezzel összefüggő törvényerejű rendeletre tett javaslatát az Elnöki Tanácshoz terjeszti. A szóvivő elmondta azt is, hogy a közkegyelem gyakorlásából csupán az igen súlyos bűncselekmények — hazaárulás, kémkedés, súlyos köztörvényes cselekmény — elkövetése miatt elítéltek zárhatók ki. Ezt követően Horváth István adott ismertetést az általa előterjesztett két napirendi pontról, az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló törvény módosítására, illetve az új községek alakítására, önálló községi tanácsok szervezésére vonatkozó javaslatról. Az első témakörrel összefüggésben a belügyi tárca vezetője bejelentette, hogy a kormány előterjesztésüket vita után elfogadta, egyetértett azzal, hogy a választási törvény módosítására vonatkozó tervezetet társadalmi vitára bocsássák. A vitát követően — annak tapasztalatait felhasználva — a kormány ismét foglalkozik a kérdéskörrel, s azután terjeszti majd javaslatát az Országgyűlés elé. Megemlítette a helyi tanácselnökök választásának esetleges új szabályozását, nevezetesen, hogy például a település egész lakossága válasz- sza a tanácselnököt. Fontosnak ítélte azt is, hogy a választási eljárással kapcsolatban bővüljenek a törvényességi garanciák, ennek részeként birósági felülvizsgálatot lehessen kérni minden olyan választási ügyben, amely a választók jogait sérti. Kitért arra is, hogy a jelölőgyűléseken szavazati joggal azok rendelkezzenek, akik ott vesznek részt a választásban is. I A szóvivői értekezleten Marosán György visszatért több, korábban információk hiánya miatt csak érintőlegesen megválaszolt kérdésre. Ezek között bejelentette, hogy ha a Nyilvánosság Klub alakítására vonatkozó elképzeléseket a Minisztertanács Hivatalának elküldik, akkor a hivatal a legrövidebb időn belül érdemben elbírálja azokat. Ha a klub létrehozására irányuló igényeket továbbra is fenntartják a szervezők — elsősorban újságírók —, akkor nem lesz probléma a felügyelettel sem, hiszen erről az államminiszter gondoskodik. A SZOT és a kormány vezetőinek találkozóiról szólva elmondta: most folynak a tárgyalások az ülésről szóló tájékoztatás módjáról, a legközelebbi, várhatóan még ebben a hónapban létrejövő találkozón a jelenlegi elképzelések szerint részt vesz a Népszava és a Magyar Hírlap — mint a két szerv hivatalos lapja —, valamint az MTI. A televízió és a rádió közvetítheti a két vitaindítót, a többi újságíró tájékoztatására az ülés végén sajtóértekezletet tartanak. A szóvivő ismertette a munkabeszüntetésekkel kapcsolatos kormányálláspontot. A kormány, miközben elismeri az elégedetlenség objektív alapját, elítéli, ha a problémákat csak felső szinten és kizárólag a sztrájk fegyverével akarják megoldani. Ez utóbbi eszközhöz csak nagyon indokolt esetben szabad nyúlni, a konfliktusok feloldásában az érdek- egyeztetés minden lehetőségét ki kell használni. A problémákat azon a szinten kell orvosolni, ahol keletkeztek, és ahol a megoldás eszközei is rendelkezésre állnak. Az értekezleten végül egy kérdésre válaszolva Horváth István elmondta: a Romániából áttelepültek ügyében eddig követett gyakorlat bevált, de a tapasztalatok alapján bizonyos korrekciók is szükségesek. Többek között arra is szükség van, hogy a magyar- országi ideiglenes tartózkodási engedélyek határideje hosz- szabb lejáratú legyen, és így csökkentse a Romániából Magyarországra került személyek, családok helyzetének bizonytalanságát. F. Z. Önállósodás előtt Vácott Késik a kapós konténer Jó piacuk van az idén a konténereknek. Mint Feigl Ferenc, a Ganz Danubius Hajó- és Darugyár váci konténergyárának főmérnöke elmondta, egyre nagyobb a világ érdeklődése a konténerek iránt. Ebben az esztendőben már sikerült meghódítaniuk az igényes egyesült államokbeli piacot, és eladtak ebből a szállítást forradalmasító eszközből Dániának is. A szocialista országok közül Csehszlovákia — az egyetlen KGST-tagállam, mely nem rendelkezik konténergyártó kapacitással — vásárolt kisebb mennyiségű konténert. E kedvező piaci kilátások ellenére a váci gyárnak erre az évre tervezett veszteséggel kell számolnia. Ennek eredője az a nagy teljesítményű automatikus festősor, mely a korszerűbb, gyorsabb, magasabb minőségi követelményeknek megfelelő konténergyártást hivatott szolgálni. E beruházás költségei, a fejlesztésre felvett hitelek törlesztése teszik veszteségessé a váci gyárat. Hogy e késedelmesen készülő beruházás miatt milyen mértékű lesz a gyár vesztesége, a főmérnök nem tudta pontosan megmondani. A gyár pénzügyeit — öt másik gyárral egyetemben — ugyanis a nagyvállalat budapesti központjában tartják nyilván. Ezen a nem túl áldásos helyzeten remélhetően segít a váci gyár önállósodása. A tervek szerint ugyanis a Ganz Danubius Hajó- és Darugyár minden gyárnak önállóságot adva, részvénytársaságként működne tovább. A megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése Halmozottan hátrányos helyzet Komor a kép, amit a Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága megyénk helyzetéről, fejlődéséről, gondjairól készül a közeljövőben a kormány elé terjeszteni. Az utóbbi években csökkent a születések száma, az átlagéletkor, az infrastruktúra szinte minden területen élmarad az országos átlagtól. Utolsók vagj’unk a csatornázásban, nálunk a legrosszabbak az oktatás feltételei, a lakosság számához képest itt a legkevesebb a kórházi ágy, a telefonkészülék, de legtöbb a sár, mert nem tudunk a településeken belül utakat építeni. Folyamatosan elszennyeződik a környezet, romlik a lakáshelyzet, a kereskedelmi ellátás, a szolgáltatások színvonala — összességében az élet anyagi feltételei és minősége. Saját tevékenységét és lehetőségeit elemezve többek között c jelenségek okaira, az előrelépés módjaira kereste a választ a megyei tanács végrehajtó bizottsága a megyeházán tartott tegnapi ülésén. A testület a továbbiakban tájékoztatót hallgatott meg a nyári betakarítási munkák helyzetéről, és a Pest Megyei Vendéglátóipari Vállalat tevékenységéről. Az igazságtalan támogatási gyakorlat konzerválja a megye elmaradottságát A Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága utoljára 1977-ben számolt be a kormánynak tevékenységéről, a megye helyzetéről. Ez utóbbit azért is fontos hangsúlyozni, mert hiba lenne a vezető tanácsi testületek munkájának eredményességet csupán települések gazdagodásán, fejlődésén lemérni. S még csak az sem adhat támpontot, ha igényeinket nem valamiféle ideális állapothoz, hanem csak az országos nívóhoz hasonlítjuk. Megyénk sem így, sem úgy nem állja ki az összehasonlítást. Halmozottan hátrányos helyzetben küszködünk évtizedek óta, s ez a helyzet sokáig már nem tartható. A számos ok közül, melyek a jelenlegi állapotot eredményezték, az elsők közé kívánkozik, hogy harminc év alatt kisebb me- gyényi lélekszámmal gyarapodtunk, nyaranta százezrek töltik nálunk szabadságukat, s ezt á tényt a központi fejlesztési alapok — a beruházásokra, az intézmények fenntartására fordítható pénzek — elosztásakor alig-alig vették figyelembe. Az eddigi, s mondjuk ki — igazságtalan — gyakorlat szerint a költségvetési támogatások odaítélésekor nem a valós helyzetet, a szükségleteket, még csak nem is a lakosság számát veszik alapul, hanem az előző esztendei — vagy a korábbi tervidőszakot, azaz a bázist. A testület véleménye szerint ez a gyakorlat nem csak az ésszerűségnek mond ellent, de hosszú távra konzerválja a megye elmaradottságát. E kijelentésen természetesen lehet vitatkozni, mert éppen a megyében lakók, a lakosság, az üzemek, szövetkezetek önkéntes munkájának, pénzfelajánlásainak eredményeként a kritikusan alacsony költségvetési hozzájárulás ellenére önmagához képest mindeddig, ha Válltáskák exportra lassú is volt, de volt fejlődés. Része van ebben a tanácsi testületeknek, tisztségviselőknek is, akik túlnyomórészt jó gazdaként szervezik, irányítják településeinket. Tekintélyük egyre nő választóik között, a tervek gyakorlati megvalósítása során maguk mögött tudhatják a lakosságot. S mert e beszámolónak témája a tanácsi szervezet működése is, nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy megyénkben i közigazgatás jól működik, a helyi és megyei tanács tevékenységével túlnyomórészt elégedett a lakosság. Ezt bizonyítja, hogy kevés a megfellebbezett határozat, sikeres volt s jól halad tovább a köz- igazgatás korszerűsítése, egyelőre súlyosabb fennakadás nélkül működnek intézményeink, az iskolák, óvodák, kórházak, orvosi rendelők, szociális otthonok és a többiek. A tanácsi ügyintézők s a tanácsok más alkalmazottjai (pedagógusok, egészségügyi dolgozók stb.) az alacsony fizetések, a fokozódó megterhelés és az egyre nagyobb létszámhiány ellenére Is ellátják feladatukat. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a Minisztertanács előtti beszámolóig e témára még visszatér. Tovább gyűjti érveit, a részleteket tanácsi bizottságok tagjaival vitatja meg. Az azonban bizonyos, hogy Pest megye gondjainak megoldása érdekében kérni fogja a kormányt, hogy szerezzen érvényt a budapesti agglomeráció hosszú távú fejlesztési programjának, nyújtson segítséget az egyre súlyosbodó környezeti károk csökkentéséhez. Az új tanácsi szabályozó rendszer vegye figyelembe a főváros körüli és a Dunakanyar, mint országos kiemelt üdülőterület közmű- rendszereinek kiemelt fejlesztését. Kiemelt támogatást kér a megye azoknak a településeknek is, ahol a népesség megtartásához nincsenek meg a feltételek. A vendéglátó vállalat nyolc év alatt megháromszorozta nyereségét A végrehajtó bizottság a továbbiakban a Pest Megyei Vendéglátóipari Vállalat tevékenységéről, a szerződéses és jövedelemérdekeltségű üzletek működéséről szóló tájékoztatót vitatta meg. A vállalat, mely 1980-ban mélyponton volt, mára megháromszorozta nyereségét. Gazdálkodásuk tehát mindenképpen dicsérendő, mint ahogy az új üzemelési, elszámolási formák is beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Az eredményesség okai között kell említeni, hogy ily módon a vállalat dolgozóinak száma a felére csökkent, s nemcsak a vendéglőkben, hanem az adminisztratív apparátusban is. örvendezhetünk azon is. hogy a vendéglátók néhány új kezdeményezéssel próbálják javítani a szolgáltatások színvonalát. A legújabb hír, hogy Duci-buci üzlethálózatot nyitnak, korábban Gyömrőn több mint ezeradagos konyhát építettek a gyermekélelmezést szolgálandó. Szépséghiba, hogy ez a vállalkozás évi hárommillió veszteséggel jár, s így nem valószínű, hogy követésre talál. A gyermekélelmezést — ahol van ilyen — a szerződéses üzletek bérlői egyre nagyobb nyűgnek tekintik. Igaz, az emelkedő árak és haszonkulcsok következtében egyre több család kénytelen lemondani erről a szolgáltatásról is, ami ismét csak növeli a ráfizetést. A végrehajtó bizottság e téma kapcsán a Pest megyei vendéglátás minőségével, az árak, vagy az osztályba sorolás anomáliáival nem foglalkozott. Cs. A. Az idén sok könnyűipari termeket gyártó vállalat, szövetkezet nehezen tudja folyamatosan munkával ellátni dolgozóit. A Pevdi kerepestarcsai bőrdíszműüzeme kivételnek számít: a tervet, a mintegy 40 millió forintos bevételt minden bizonnyal teljesítik. Jelenleg is szovjet exportra gyártanak divatos női táskákat tízezres szériában. ff (Hancsovszki János felvétele) A szakértőké a szó Egy emberként nemmel szavaztak a pilisborosje- nőiek és az ürömiek augusztus 29-én — mármint az a közel ezer ember, aki részt vett a falugyűlésen — arra, hogy a 400 kilóvoltos magasfeszültségű távvezeték és az MO-ás autópálya áthaladjon a településen. Tiltakozó jegyzéket juttattak el döntésük nyomán — ahogy lapunk augusztus 31-i számában ezzel részletesen foglalkoztunk — az Ipari, a Közlekedési, a Szociális és Egészségügyi Minisztériumhoz, az Országos Villamosművek Tröszthöz, az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelethez, a megyei pártbizottsághoz és a megyei tanácshoz. Tiltakozásuk nyomán a Pest Megyei Tanács az érintett szervek vezetőit szeptember 14-re, szerdára ke- rekasztal-beszélgetésre hívta meg. Lehet, hogy az érintettek kezében nem lesz még olyan szakértői vélemény, mely egyértelmű választ ad arra: a magasfeszültség ernyője okoz-e élettani károsodást, betegségre való hajlamot. A Pest Megyei Tanács illetékes osztálya 1979-ben járult hozzá a területfelhasználáshoz a társközségeket átszelő, illetve érintő pontokon. Azzal a kikötéssel, hogy a magasfeszültség építése során az érvényben levő szabványokat a kivitelező maradéktalanul tartsa be. S azért nem szerepelt, s szerepelhetett más kikötés, mert külföldön sem volt még ekkor napirenden — s most is csak egy intézetben foglalkoznak — a magasfeszültség élettani hatásaival. Most a szakértőké a szó — ahogy tegnap a Pest Megyei Tanács végrehajtó bizottságának ülésén elhangzott. A kerekasztal-beszélgetéstől nem kevesebbet várnak a megye vezetői, mint hogy ők, s az érdekelt települések lakói választ kapnak: káros-e az egészségre a magasfeszültségű vezetékek szomszédsága, felgyorsítja-e a rákos megbetegedésekre, a leukémiára való hajlamot? Ez itt a kérdés, s nem az, hogy mit mond a szabvány.- V. E.
