Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-07 / 214. szám

2 1988. SZEPTEMBER 7., SZERDA Moszkvában tárgyal az Európai Parlament elnöke Hasznos kapcsolat alakulhat ki A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának meghívására kedden Moszkvába érkezett Lord Plumb, az Európai Parlament elnöke. Várhatóan találkozni fog Andrej Gro- mikóval, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökével, s tárgyalni fog a KGST vezető szerveinek képviselőivel. A nyugat-európai közösséget képviselő politikus érkezése­kor adott nyilatkozatában mél­tatta az EK és a KGST közötti hivatalos kapcsolatokról jú­nius 25-én aláírt közös közle­ményt. Mint mondta, első hi­vatalos szovjetunióbeli láto­gatásának fö feladata előké­szíteni az Európai Parlament képviselőinek látogatását. Történelmi jelentőségűnek minősítik a brüsszeli megfi­gyelők az Európai Közösségek és a Szovjetunió között kiépü­lő kapcsolatrendszerben Lord Plumbnak. az Európai Parla­ment elnökének keddtől csü­törtökig tartó moszkvai láto­gatását. Az EK tizenkét tagállamá­ban megválasztott parlamenti testület elnöke most első íz­ben látogat a szovjet főváros­ba, nem egészen két és fél hónappal azután, hogy aláír­ták az EGK és a KGST közös nyilatkozatát egymás kölcsö­nös elismeréséről. Azóta több KGST-tagország, köztük a Szovjetunió és Ma­gyarország, felvette a diplomá­ciai kapcsolatokat a közössé­Lemond a miniszterelnök Hamend nem bízik a képviselőkben Mir Koszéin Muszavi Hame- nei iráni miniszterelnök hét­főn benyújtotta lemondását az ország államfőjének — közöl­te kedden az ÍRNA iráni hír- ügynökség. : Döntését ismertető levelé­ben hangsúlyozta: attól tart, hogy a parlament keddi ülé­sén nyolc minisztere nem kapja meg a képviselők tá­mogatását a bizalmi szava­zásban. gekkel, és Brüsszelben külön kiemelik a Magyarország és az EGK közötti „fontos” — már parafáit — gazdasági és kereskedelmi megállapodás közelgő aláírását, mint a Ke- let-Európával épülő kapcsola­tok egyik jelentős állomását. Bulgária, Lengyelország és Csehszlovákia ugyancsak tár­gyalást folytat a közösségekkel ilyen megállapodás kidolgozá­sáról. A Szovjetunió — a brüsszeli Le Soir és a La Libre Bel­gique című lapok jó forrásra hivatkozó keddi értesülése szerint — még ambiciózusabb megegyezésre törekszik a brüsszeli székhelyű nyugat­európai tömörüléssel. Az idé­zett forrás szerint I van Iva­nov, a Szovjet Állami Kül­gazdasági Bizottság illetékes alelnöke úgy foglalt állást, hogy az EK-nak olyan meg­állapodást kellene aláírnia Moszkvával, amely tükrözi a Szovjetunió nagy gazdasági súlyát. Ám a közösségek bi­zottsága, amely a testület tár­gyalásokra felhatalmazott vég­rehajtó szerve, erre, több tag­állam fenntartásait tükrözve, hűvösen reagált. A hivatalos álláspont az, hogy a közösségek nem ismer­nek el KGST-beli partnereik­nél semmiféle hierarchiát, az egyes tagországokkal folyta­tott tárgyalásokat gyakorlatia­san, hajlékonyán és a konkrét ország körülményeinek megfe­lelően kell folytatni. Jelenleg — hangsúlyozzák Brüsszelben — a tizenkettek exportjának alig 4 százaléka irányul a Szovjetunióba, ám a potenciálisan óriási felvevő­képességű szovjet piac termé­szetesen nagy vonzerőt gyako­rol. Brüsszelben elsősorban a szolgáltatások számára látnak új lehetőségeket. A Szovjet­unió eddig az EK-országok mezőgazdasági exportjának legfontosabb, stabil piaca volt, nagy mennyiségű húst, vajat és gabonát importált. A szov­jet mezőgazdaság átalakításá­ra irányuló tervek sikere ese­tén azonban — mutatnak rá a megfigyelők — ez a piac szűkülhet a kilencvenes évek­ben. Igen nagy a Szovjetunió és a KGST-országok igénye az élenjáró ipari technológiák átvételére, ami azonban a hi­degháborúból örökölt külön­böző akadályokba ütközik. Az Európai Parlament elnö­kének úttörő látogatása, amelynek során itteni várako­zás szerint találkozni fog a legfőbb szovjet vezetőkkel, éppen annak a politikai kap­csolatrendszernek a kiépítésé­hez járulhat hozzá, amelynek hiánya akadályozta a kelet— nyugati gazdasági és egyéb kapcsolatok mesterséges gát­jainak eltávolítását. Ugyan­akkor a vizit már maga is eredménye a közösségek és a KGST közötti egyezmény jú­niusi aláírásának, jelzi, hogy a kapcsolatok számára új le­hetőségek nyílnak. Prága Utazhat Dubcek Alexander Dubcek, a CSKP KB egykori első titkára meg­kapta a kiutazási engedélyt, s így elutazhat Bolognába, dísz­doktorrá avatására — közöl­te kedden Dusán Rovensky csehszlovák kormányszóvivő. A hírt egy telefoninterjú so­rán maga Dubcek is megerő­sítette, hozzátéve, hogy az en­gedélyt hétfőn adták át neki lakóhelyén, Pozsonyban. Dubcek az 1968-as cseh­szlovákiai események idején állt a CSKP élén. A hivatalos csehszlovák álláspont szerint jelentős felelősség terheli a húsz évvel ezelőtti események alakulásáért. 1970-ben kizár­ták a pártból, azóta nem járt külföldön, s jelenleg nyugdí­jas. Hamarabb állt le a számítógépes program a fedélzeten Ma térnek vissza az űrhajósok A fedélzeti számítógép- rendszer meghibásodása mi­att kellett elhalasztani a Szo­juz TM—5 űrhajó keddre ter­vezett leszállását — jelentette a moszkvai rádió. Az űrhajót, fedélzetén Vla­gyimir Ljahov szovjet és Ab­dul Momand afgán űrhajóssal, az előzetes programnak meg­felelően moszkvai idő szerint reggel 2 óra 55 perckor levá­lasztották a Mir űrállomás­ról. Ezután automatikus irá­nyítással beindult a leszállási program, de a számítógép a tervezettől nagymértékben el­térő leszállási pályára vezé­relte az űrhajót, ezért az űr­hajósok már a program kez­deti szakaszában kikapcsolták Lech Walesa gdanski nyilatkozata Hosszabb távú a probléma Lengyelország problémáit nem lehet megoldani a betil­tott Szolidaritás szakszervezet legalizálása nélkül — jelentet­CSURBANOVÉK PERE A szovjet legfelsőbb bíróság katonai kollégiuma kedden foly­tatta Jurij Csurbanovnak, a szovjet belügyminiszter egykori első helyettesének és nyolc további magas beosztású belügyi vezetőnek a bűnperében a tárgyalást. A vád mindegyikük ellen kirívóan nagy összegű megvesztegetési pénzek elfogadása és hivatali hatalommal való visszaélés. A tárgyalást a teremben nyomon követő néhány szerencsés szovjet és külföldi újságíró, valamint a szovjet közvélemény képviseletében bejutottak számára fárasztó és döbbenetes „él­mény” a terjedelmes peranyag ismertetése. A vádirat, amely­nek roppant tempójú felolvasása is komoly fizikai teljesítmény, dokumentatív aprólékossággal ad számot szinte minden kopek- nyi megvesztegetési pénzről, helyenként — a tanúvallomások alapján — szó szerint idézve az átadásukkor elhangzott szava­kat. A dokumentum először egyenként szól a vádlottakra bi­zonyított esetekről, majd ismerteti a közöttük kialakult kap­csolatok mindjobban összegubancolódó szálait. A kedden ismertetett vádiratrész „főszereplője” Jahjajev volt üzbég belügyminiszter és Scsolokov, a Szovjetunió volt bel­ügyminisztere. (ö azért nem került a vádlottak padjára, mert több más belügyi tisztségviselőhöz hasonlóan az ügy vizsgála­ta idején öngyilkos lett.) A vádirat szerint Jahjajev elismerte, hogy Scsolokovnak ösz- szesen mintegy 10« ezer rubel értékben adott, illetve küldött baksist. Ebből több mint 70 ezer rubel volt készpénz, a többi aranyékszer, drágakő, márkás külföldi karóra, szőnyeg, friss zöldség, gyümölcs, bor és konyak. (Scsolókovból a néhai párt3 ffititkár, I.eonyid Brezsnyev csinált belügyminisztert, akihez családi szálak is fűzték, sőt egy ideig égyazon házban is lak­tak.) ■ Jellemző az adott időszak összefonódásaira, hogy amikor Jah­jajev megvált a belügyminiszteri széktől, a Köztársasági Népi Ellenőrzési Bizottságnak lett az elnökhelyettese. A per a vádirat további ismertetésével ma folytatódik. te ki Gdanskban nyilatkozva hétfő este Lech Walesa, a Szo­lidaritás egykori elnöke. A kormány szóvivője, Jerzy Urban azonban a Kiszczak— Walesa találkozó előtt és azt követően is több ízben hatá­rozottan kizárta a Szolidaritás­nak mint szakszervezetnek a legalizálását. az automatikát és leállították a leszállási műveletet. A földi repülésirányító köz­pont szakemberei a helyzet elemzése után új leszállási programot dolgoztak ki, amely­nek alapján szerdán kerül sor a Szojuz TM—5 visszatérésé­re. Alekszandr Alekszandrov űr­hajós értelmezése szerint a történtek azzal magyarázha­tók, hogy az érzékelőt „össze­zavarták” a nap sugarai, s a fedélzeti számítógép ezt a fékező hajtómű bekapcsolá­sát tiltó parancsként értel­mezte. Hét másodperc múlva a tartalék infravörös érzékelő már a tényleges helyzetről továbbított adatokat, a hajtó­mű beindult, ám közben az űrhajó 700-800 kilométert ha­ladt előre, s a tervezett ka­zahsztáni leszállóhely helyett Kínában ért volna földet. Az űrhajót — amely koráb­ban a bolgár—szovjet űrle­génységet vitte a Mír űrállo­másra — nem hosszú ideig tartó repülésre alakították ki, így hiányoznak belőle a koz­monauták életét megkönnyí­tő komfortberendezések. Éle­lem sincs rajta, csupán a vész- tartalék, ám Ljahov és Mo­mand úgy döntött, hogy hő­siesen kitart a hajnali leszál­lásig. Bonn példásnak tartja a magyar nemzetiségi politikát Felkarolni a kisebbség ügyét Magyarország nemzetiségi politikája példamutató lehet más országok számára is. Eb­ben foglalta össze magyaror­szági tapasztalatait Volker Rühe, a Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió (CSU/CDU) parlamenti csoportjának helyettes veze­tője. A Frankfurter Allgemeine Zeitung című tekintélyes na­pilap keddi jelentése szerint Rühe, aki Magyarországon járva tanulmányozta a német nemzetiség életkörülményeit is, javasolta: az NSZK kor­mányának külpolitikai síkon Jegyzet EGYETLEN JELSZÓBA HÁROMSZÁZEZER torok­ból zúgott-zengett Santiagó- ban az egyetlen jelszó: nem lesz újabb nyolc éven át ha­talmon! Ez volt a chilei tö­megek „népszavazási nyitá­nya” — mint a londoni rá­dió helyszíni hangképes tudó­sításában kommentálta az ese­ményt. Október 5-ére hirdet­ték meg a hatalom birtokosai az úgynevezett népszavazást. Pinochet előre meghatározott forgatókönyvének kellene így érvényesülnie, amelyet „de­mokratizálásnak” nevez. E sze­rint a hadsereg különböző haderőnemeinek vezetői jelöl­tet állítottak az elnöki tiszt­ségre. Mi sem természetesebb, hogy csupán egyetlen név ke­rült csak szóba tanácskozásu­kon: a rendszer élén álló Pi­nocheté, aki — 1973 óta, amikor a mintegy negyed­százezer ember életét követelő véres puccsal elfoglalta az el­nöki palotát — élet és halál ura Chilében. Ezek után hir­dették ki a népszavazás dátu­mát. A chileieknek október 5-én arra kell igennel vagy nemmel válaszolniuk, hogy akarják-e vagy sem, hogy Augusto Pinochet legyen to­vábbi nyolc esztendőre immár az ország népszavazással meg­választott elnöke. Pinochet arra számít, hogy így mandátumot szerezhet a legnagyobb tisztségre 1997-ig. Chilében ugyanis a legfőbb végrehajtói hatalom a köztár­sasági elnök kezében összpon­tosul. így, ha a hadsereg tá­mogatására számíthat, „alkot­mányos keretek” között, nem mozdítható el posztjáról. Ezért ígérheti meg most Pinochet népszavazási kampányában, hogy a jövő esztendőben par­lamenti választásokat rendez­nek az úgynevezett demokra­tizálás jegyében. A santiagói forgatókönyv szerint ebben az esetben a katonai juntát fel kellene ugyan oszlatni, de ez csak annyit jelentene, hogy egyes tábornokok polgári ru­hát öltenének, s politikusok­ként lépnének fel egy, a had­sereg teljes támogatását élve­ző pártban. A JELENLEG MÜKÖDÖ ellenzéki pártok közül a mér­sékeltebbek indulhatnának ezeken a választásokon. De Pinochet számításai szerint ezek annyira megosztottak, hogy az eljövendő parlament­ben is könnyű volna állandó torzsalkodást szítani közöttük, s a köztársasági elnök zavar­talanul folytathatná a hadse­reg többi főtisztjével általa megszabott politikát. Ugyan­akkor a parlamentáris keretek között tevékenykedő Pino- chet-rendszer valamelyest le­csillapítaná a viharos mosta­ni tiltakozó hadjáratot az em­beri jogok állandó chilei semmibevevése ellen. Ez azonban a jelek szerint még a távolabbi jövőbe tarto­zik. Pinochet és híveinek leg­főbb gondja pillanatnyilag az, hogyan tudnák az elsöprő győzelem látszatát biztosítani a katonai junta egyetlen je­löltjének az októberi népsza­vazáson. A hírmagyarázók, akik emlékeztetnek egy ko­rábbi „népszavazásra”, amely Pinochet számára „győzelmes” volt, utalnak arra is, hogy akkor alig akadt valaki, aki ne kérdőjelezte volna meg, hogy a voksok összeszámlálá- sa után közzétett eredmény a valóságosnak megfelelt volna. Volodia Teitelboim — aki az 1973-as puccs előtt kommunis­ta szenátor volt a chilei tör­vényhozásban, s aki a börtön­től, kínzásoktól és száműze­téstől azért menekülhetett meg, mert az államcsíny ide­jén éppen Moszkvában tartóz­kodott — most a szovjet fő­városban tartott sajtóértekez­letén emlékeztetett rá, hogy Pinochet a mostani népszava­zás előtt készenlétbe helyezi a hadsereget, amely ellenőrzi majd az egész voksolást. Nem lehet kétséges — mondotta a politikus, aki ma is a Chilei Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja —, hogy ilyen körülmények között, Pi­nochet cinkosai hármasával dobálják majd a szavazólapo­kat az urnákba. Teitelboim egyébként manővernek nevez­te a katonai rendszernek azt a döntését, amely engedélyezi a száműzöttek hazatérését Chilébe. Ugyanilyen „kozmeti- kázási akciónak” nevezte azt a lépést is, amellyel a santia­gói rendszer felfüggesztette a rendkívüli állapotot. Ha a népszavazást tisztességesen bonyolítanák le, akkor elkép­zelhetetlen lenne Pinochet győzelme — mondotta a hír­neves chilei kommunista poli­tikus. HELYSZÍNI TAPASZTA­LATAI alapján ugyanerre a véleményre jutott a londoni rádió Santiagóba küldött tu­dósítója is, akinek beszámoló­ja a 24 óra című igényes hát­térműsorban hangzott el a na­pokban. Az újságíró megszó­A száműzetéséből hazatért Isabel Allende, a meggyilkolt chilei elnök leánya, a tüntetésen. Mellette: Ricardos Lagos, a demokrata párt elnöke. laltatta a 16 legkülönbözőbb árnyalathoz tartozó ellenzéki párt és szervezet képviselőit, vezetőit. Egyöntetűen azt a véleményüket fejezték ki, hogy ha a népakarat valóban érvényesülne az októberi vok­solásnál, az urnákban S0 szá­zalék lenne a „nem” szavazat. Ha ettől eltérő lesz az ered­mény — mondották a tudósí­tónak —, akkor nyilvánvalóan hamisítás, csalás történik. A viharos népszavazási nyi­tány egyébként meghökkentet­te a katonai rendszer urait. Különösen az keltett körük­ben rendkívüli idegességet, hogy a tiltakozó megmozdu­lásban az addig megosztott el­lenzék valamennyi ereje kö­zösen vett részt és együtt fo­galmazták meg a fő jelszót, hogy nem adnak újabb nyolc­évi hivatali időt Pinochetnek. A rendőri erők, amelyeknek a rendkívüli állapot megszünte­tése után nem lett volna jog­címük beavatkozni egy békés tüntetésbe, bizonyos kezdeti habozás után ugyanúgy dur­ván lecsaptak, mint korábban. Amikor a felvonulók az elnö­ki palota közelébe értek, könnygázt és vízágyúkat ve­tettek be a tömeg szétoszlatá- sára. A karhatalom 262 em­bert vett őrizetbe, s kilencen sebesültek meg az összecsapá­sokban — közölte később a rendőrség. AZ ELLENZÉK azt szeret­né elérni, hogy a népszavazást nemzetközi bizottság ellenőriz­ze és a voksok összeszámiálá- sánál valamilyen módon meg­bízottai is ott lehessenek. Er­re azonban a katonai rendszer által elfogadott választási ren­delkezések egyelőre nem ad­nak lehetőséget. Így ez idő szerint, ha a népszavazás az eredeti forgatókönyv szerint zajlik le, aligha lehétséges Pinochet megbuktatása szava­zócédulák útján. Pedig, ha így történne, akkor ezután immár a többes jelölés elve érvényesülhetne... Árkus István — a helsinki biztonsági és együttműködési folyamatba illeszkedő bécsi utóértekezle­ten éppúgy, mint az ENSZ-fó- rumokon — együtt kellene működnie Magyarországgal, s nyíltan kellene szólnia a ro­mániai földgyalu-politikáról. Románia ennek a meghirde­tett tervnek esetleges végre­hajtásával egyaránt vét a románok és a nemzeti kisebb­ségek, a némétek és a"fí{agya­rok érdekei ellen — jelentette ki Volker Rühe. BŰNTÉNYNEK MINŐSÍTVE A Nemzetközi Műemlékvé­delmi Szervezet elnöke kedden sürgette, hogy Romániában állítsák le a falurombolási programot. Roberto dl Stefano nyilatko­zatában bűnténynek, egy élő örökség értelmetlen és rövid­látó elpuszításának minősítet­te a román kormány úgyne­vezett területrendezési prog­ramját. Kijelentette, hogy a program végrehajtása mérhe­tetlen veszteségeket okozna a román népnek és az egész emberiségnek, s a tervet azok­hoz a tettekhez hasonlította, amelyek romba döntötték Eu­rópát és más kontinenseket századunkban Felszólította az ENSZ-t és szervezeteit, hogy tegyenek meg mindent e bűn­tény megakadályozására. A párizsi székhelyű nemzet­közi műemlékvédelmi szérve- zet nem kormányszintű nem­zetközi szervezet. Hatvan nem­zeti bizottság alkotja. A szer­vezet az ENSZ oktatási, tu­dományos és kulturális szerve­zete (UNESCO) és más ÉNSZ- szervek tanácsadó testületé­ként működik. Aktív szerepet játszott egyebek között a liba­noni polgárháború által, el­pusztított Tyr város és az athéni Akropolisz helyreállítá­sát célzó programokban. 'Csak röviden... MIHAIL GOhBACSOVNAK szóló személyes üzenetet' vitt Daniel Ortega nicaraguai ál­lamfőtől a közép-amerikai köztársaság parlamenti kül­döttsége Moszkvába. Az üze­netet kedden adta át Carlos Nunez, a nicaraguai nemzet- gyűlés elnöke Ahatolij Dobri- nyinnak, az SZKP KB titká­rának. PHENJANBA utazott Kato­na Imrének, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága tagjának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa titkárának vezetésével az a párt- és állami küldöttség, amely részt vesz a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság kikiáltásának 40. évfordu­lója alkalmából rendezendő ünnepségsorozaton.

Next

/
Thumbnails
Contents