Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-06 / 213. szám

4 1988. SZEPTEMBER 6., KEDD Felnőttvédelmi hálózat A rétvilág muzsikusai A dabasi népi ellenőrök vizsgálták Kockázatot is vállalva Mi az, amiről napjainkban a legtöbbet hallunk, leginkább beszé­lünk? Természetesen a pénz, legyen bár szó egyéni vagy akár közös pénztárcánkról. Ez utóbbiak közé tartozik a tanácsok gazdálkodása, melyben az önállóság legalább akkora teher, mint amekkora öröm. Mert azt mindenki elismeri, hogy a környezet igényeit helyben is­merik a legjobban és erről dönteni, jól választani ott kell, de hogy a terveket miképpen és főképp miből valósítsák meg a csökkenő tá­mogatások mellett, ez is az önállóság része. Hogyan alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez Nagykátán? — többek között erről érdeklődtünk Nagykátán Akantlsz Marcell tanácselnöknél. — Nagyon takarékos gazdál­kodásra van szükség, ami nem nélkülözheti az ésszerű koc­kázatvállalást — kezdte mon­dandóját a tanács elnöke. — Feladatainkat középtávú és éves tervekben is megfogal­maztuk. Ebben az egyre nehe­zedő helyzetben — az állami támogatások csökkenésével — már az is sikernek számít, hogy középtávú tervünket nem kellett alapvetően megváltoz­tatnunk. Társulásos alapon Nagy segítséget jelent a la­kosság által végzett társadal­mi munka, melynek értéke ta­valy 42 millió forint volt, s ezzel a megyei településfejlesz­tési versenyben a második helyen végeztünk. A megváltozott körülmé­nyekhez alkalmazkodva, a tal­pon maradás és előrelépés ér­dekében új lehetőségekkel is próbálkoznak Nagykátán. Az ideiglenesen felszabaduló pénzt lekötik kamatra, külön­böző együttműködési szerződé­seket kötnek. Tizennégy ilyen megállapodásuk van eddig, több tanáccsal, közös fenntar­tásra, igazgatási társulásra. így kerülhetett sor Tápiószent- mártonban a művelődési ház felújítására, Szentmártonká- tán, Tápiógyörgyén általános iskola építésére. Nem könnyű ma hitelhez jutni, így az együttműködési megállapodás amolyan helyi hitelforma, amelyből a tagok annyit igé­nyelhetnek, amennyit öt év alatt vissza tudnak fizetni. — A körülményekhez alkal­mazkodva mit tett és tesz a tanács a település fejlesztése érdekében ebben az évben? — Az első félév adatai is ta­núsítják, hogy biztonságos gazdálkodásra törekszünk — hangsúlyozta a tanács elnöke. A működési kiadások és fej­lesztési célok idei programját figyelembe véve, jelentős, mintegy 110 millió forint tar­talékot képeztünk, számítva az áremelkedésből adódó több­letkiadásokra, az adótörvény hatásaira. Szociális otthon A szerződés alapján három év alatt kell elkészülnie a vasúti aluljárónak, melynek költsége 10 millió forint. Négy új tanteremmel bővül a szak­munkásképző intézet, amely jövőre készül el. Az új vásár­tér már megépült kétmillió forintos költséggel. Középtávú útépítési tervünket már túltel­jesítettük a lakosság anyagi hozzájárulása és társadalmi munkáia segítségével. Egyik mélyen fekvő területünk a Havaskert, ahol a belvíz elve­zetését szeretnénk megoldani a közeljövőben. Szentmártonká- tán szociális otthon épül, saját tervezésben és kivitelezésben, ami jelentős, mintegy 40 szá­zalékos költségmegtakarítást jelent. — A gazdasági helyzet ne­hezebbé válásával nemcsak a tanácsok munkája, gazdálko­dási körülményei súlyosbod­tak. Egyre nehezebb biztosíta­ni a családi költségvetés egyensúlyát is. Ezt igazolja, hogy növekszik azok száma, akik szociális helyzetük alap­ján segítségre szorulnak. So­kan várnak, kérnek támoga­tást a tanácstól, legyen szó la­kásépítésről vagy éppen a mindennapi megélhetéshez hiányzó forintokról. Nagyká­tán milyen segítségre számít­hatnak a rászorulók? — A lakásépítőknek, az ön­állóan otthont teremtőknek szociális helyzetük figyelembe­vételével kedvezményes áron vagy térítés nélkül adunk tel­keket, Középtávú szociálpoli­tikai tervünk is tanúsítja, hogy minden rászorulónak tu­dunk segélyt adni. Ezt nem nekik kell kérni, hanem mi gyűjtjük össze a jogosultak névsorát. Kiépítettünk egy jól működő felnőttvédelmi háló­zatot orvosok, ápolónők, hiva­tásos gondozók közreműködé­sével. Az elmúlt évben rend­szeres nevelési segélyben 49, rendkívüliben pedig 480 gyer­mek részesült. Negyvenegy személynek fizettünk ki tavaly rendszeres szociális segélyt, százkilencven alkalommal pe­dig rendkívüli segély kiutalá­sára került sor. Gazdálkodá­sunkban arra törekszünk, hogy a rendelkezésünkre álló pénzt megfontoltan használjuk fel, ne csak 1988-ra, hanem a jö­vőre is gondolva — mondta végezetül Akantisz Marcell. A strandra szavaztak E jövőt példázza az épülő strand. A településfejlesztési hozzájárulás elfogadásakor erre szavaztak a helybéliek. A kút elkészült, az idén befeje­zik az út- és csatornaépítést. A tereprendezésnél, a park­építésnél csak az anyagvásár­lás jelent kiadást, a munká­latokat társadalmi összefogás­sal végzik. A strand közelében létesülő kemping rendezési terve is készül, a tervezett parcellázás iránt is nagy az érdeklődés. A településfejlesz­tési hozzájárulás éves 3,5—4 millió forintjából és a tanács hozzájárulásából épülő strand remélhetőleg rövidesen elké­szül. Uhrin Edit Biokonzervdoboz Lehet, magam maradnék egy olyan közvélemény-kuta­tásban, amely a következőt kérdezné: hallgatta-e már a rét szimfóniáját? Bármilyen százalék alakulna is ki, bizo­nyosan tanulságosak tapasz­talataim, hisz nemcsak a ma­darak zenélnek, hanem a rét muzsikusai is. Egyes hazai hangyák képe­sek zenélni, mint Darwin is felfigyelt rá, az utolsó tor­szelvényükön parányi tüske látható, a potroh fölé nyúlik az, s a potroh peremén levő árkokba karcol a parányi tű. Ez a zene még igen primitív, amin a sáskák és szöcskék alaposan túltesznek. A szöcs­ke megemeli fedőszárnyait és ollózva mozgatja azokat, a bal szárnya alján a ciripelő ér, jobb szárnyán pedig a vonó ér figyelhető meg. A szárnyak mozgatása kellemes zenét ad. A tücsökzene is hasonló, a jobb szárny alján 20-150 re­szelőfog figyelhető meg, a bal oldalin sima ívecske húzódik; a cirpeléskor a tücsök ferdén, függőlegesen felemeli a szár­nyait, s ez a kontaktus me­chanikai hangzást ad. A sás­kák egyszerűbb módon zenél­nek. Mint a kisgyerekek, mi­kor késve mennek az illem­helyre, ugyanis a sáskák egy­máshoz dörzsölik a recés hangléces lábukat. A kabóca potrohának el­ső szelvényét két félkör alakú lemez található, amit izmok és inak vesznek körül. Ha a rovar megfeszíti iz­mait, a kitinhártyák behor­padnak, majd visszapattan­nak; ezt tréfásan a bioniku­sok biokonzervdoboznak ne­vezik. Erős a rét zenéje, ha oda­figyelünk rá, s csak remélni lehet, hogy valaha lesz olyan szakember, aki kidolgozva a megfelelő lassítási módszert, kottázni tudja a természet lényeinek zenéjét. Emberformálás a családokban A nevelőszülőkhöz kihelye­zett, állami gondozásban lévő gyermekek helyzetét vizsgálta legutóbbi ülésén a Dabasi Né­pi Ellenőrzési Bizottság. Az előterjesztés azokat a tapasz­talatokat összegezte, amelye­ket Inárcs, Kakucs, Örkény és Táborfalva tanácsainak gyámügyekkel foglalkozó szer­veinél, valamint a meglátoga­tott családoknál szereztek a népi ellenőrök. Nagy bajt idézett elő Az állami gondozott gyer­mekeknek a családokhoz való kihelyezését magúik a leendő nevelőszülők kezdeményezik a Gyermek- és Ifjúságvédő In­tézet (eléggé közismert rövi­dítéssel: GYIVI) munkatársá­nál, vagyis a nevelőszülői fel­ügyelőnél. Az ilyenkor szoká­sos elbeszélgetés során a fel­ügyelő megismeri a jelentke­zők elhatározásának okait, is­merteti a nevelés során előfor­duló problémákat és megláto­gatja a családot. A környe­zettanulmány elkészítéséhez azok a védőnők, körzeti orvo­sok és gyámügyi előadók ad­nak segítséget, akik alapos helyismerettel rendelkeznek, így szinte természetes, hogy állami gondozott gyermekeket csak olyan családokra bíznak, amelyekben a leendő nevelő­szülők erkölcsileg alkalmasak a gyermek gondozására, s biz­tosítani tudják a gyermek megfelelő szellemi és testi fej­lődéséhez a szükséges anyagi és szociális feltételeket. Egyébként a nevelőszülők koruk és foglalkozásuk szerint nagyon különbözőek. Az egy­gyermekes szülők azért vállal­nak állami gondozottat, hogy testvért szerezzenek saját ki­csinyüknek; a nagycsaládosok gyermekszeretetből; a nyug­díjasok azért, mert már sa­játjaikat szárnyukra bocsátot­ták; az egyedülállók... a..ma* gányérzet elhatalmasodása el­len. Kiváltképp Örkényben és Táborfalván vannak szép ha­gyományai a nevelőszülői hi­vatásnak. Minden tiszteletet megérde­melnek a nevelőszülők, hiszen a feladat, amire vállalkoznak, korántsem egyszerű, mert az állami gondozottak általában lelki sérüléssel, a korábbi kör­nyezetükből adódó hátrányok­kal kerülnek hozzájuk. Mind­ezt a felügyelő már előre megmondja nekik, felkészítve őket a várható nehézségekre, mégis különleges türelem, ál­dozatkészség, szeretetteljes családi légkör kell ahhoz, hogy a hozzájuk kerülő riadt apróságok a számukra új kör­nyezetbe beilleszkedjenek. A vér szerinti szülők' álta­lában nem látogatják meg gyermekeiket a nevelőszülők­nél, s a jobbik eset, mert ha mégis megteszik, nagy bajt idéznek elő, a látogatás után hetekre felbolydul a kicsinyek nyugalma. A nevelési díj Szinte felsorolhatatlanul sok előnye van a gyermek szá­mára annak, ha meleg családi légkörben cseperedik fel. Az előnyökből kijut az állami szerveknek is, hiszen így csak töredékét kell a gyermekekre költeniük annak az összegnek, amit akkor lennének kényte­lenek kiadni, ha ugyanezek a gyermekek az intézet falai között nevelődnének. Jelenleg az állami szervek fenékig ürí­tik ennek az előnynek a kelyhét. Ugyanis 590—1010 fo­rintos határok között szabták meg a gondozási díjak mér­tékét, s akinek van gyermeke, jól tudja, hogy ekkora össze­gekkel még a legszolidabb .életigényeket sem lehet ma­Ittzés István agronómus a gazdaság egyik büszkeségével, az afrikai harcsával. A kel­tetőház (balra fönt). Exporthalak Jövőre lesz két évtizede, hogy a fővárostól alig 25 ki­lométerre megszületett — az ENSZ-FAO világélelmezési programjának keretében — Százhalombattán a különleges feladatú tógazdaság, hogy me­leg vizű halastavaiban nagy­üzemi módszerekkel mester­séges halfajokat szaporítson, ivadékokat neveljen. Temperáltvizű Halszaporító Gazdaság nevet takar a Tehag rövidítés. No meg olyan sokrétű gazdasági és tudományos értékű munkálko­dást, amelybe a tenyésztés na­pi feladataitól a legújabb ku­tatási eredmények alkalmazá­sáig — sőt új eljárások ki­munkálásáig — sok minden benne foglaltatik. Felvéte­leink a gazdaság munkájának egy-egy mozzanatát mutatják be. (Csécsei Zoltán felvételei) napság kielégíteni. Természe­tesen javasolják is a népi el­lenőrök ezeknek a lehetetle­nül alacsony összeghatárok­nak a megemelését. A nevelőszülők gondjaira bízott gyermekek számára ta- 1 Ián az a legnagyobb nyereség, . hogy a családi kötelékekben felkészülhetnek az önálló élet­re. Hiszen a nevelőszülők úgy istápolják őket, mintha vér szerinti utódaik lennének. A tapasztalatok szerint olyan szoros érzelmi kapcsolat ala­kult ki a nevelőszülők és ne­veltjeik között, hogy az még a fiatalok felnőtté válása és családalapítása után is meg­marad. A gyermekek egyéni érde­ke, de a társadalmi és állami érdek is indokolja, hogy a je- > lenleginél vonzóbbá váljon a nevelőszülői hivatás. A daba­si népi ellenőrök szerint von­zóbbá kellene tenni azzal is, hogy aki kettőnél több állami gondozott gyermek nevelésére vállalkozik, annak ezt a te­vékenységét munkaviszonynak ismerjék el. Hogy ez a javas­lat a jelen körülmények kö­zött megvalósítható-e, nem tudhatjuk, de hogy a már említett nevelési díj összegé­nek felemelése halasztást nem tűrő tennivaló, az meggyőző­désünk. Nem kétséges a válasz Más forrásokból jól ismert ugyanis, hogy az állami ne­velőintézetekből kikerülő fia­talok közül milyen sokan té­vednek bűnös vagy tragikus utakra, éppen, mert az önál­ló életre való felkészítésük­ből hiányzott az, amit csak a kiegyensúlyozott családi élet keretei között kaphat meg az emberpalánta. Ezért hát ha úgy tesszük fel a kérdést: megéri-e a nagyobb anyagi ráfordítást az államnak az, hogy fiataljainak egy része ne az eltévelyedők számát gya­rapítsa, már akkor sem lehet kétséges a válasz. Csakhogy ez esetben nem is helyes a kérdést így feltenni. Mert azt, hogy egy-egy gyerekből nem csavargó, hanem törvénytisz­telő, dolgos állampolgár neve­lődik, forinttal ki sem,lehet fejezni. Cseri Sándor Rutai Ferencné a kecsegéket készíti elő szál­lításra. Puppánné Bóna Flóra kísérleti táp­szert állít össze (jobbra fönt). Hálás budakesziek Méltó emléket állított Budakeszi lakossága és a Szépítő Egyesület dr. Csák Józsefnek, kinek nevét ezután már nem csak a róla elnevezett utca őrzi a községben. A tizennégy évvel ez­előtt, hetvenhét éves ko­rában elhunyt orvosra ma is tisztelettel emlékeznek egykori betegei, egyúttal azzal is törődve, hogy a fiatalabbak se feledjék, és az elkövetkező nemzedék is tudja, milyen orvosa volt egykor a községnek. Olyan aki nemcsak gyógyított és receptet írt, de ha a beteg­nek nem volt pénze, hogy kiváltsa a gyógyszert, dr. Csák József néhány pengőt csúsztatott a recept alá. S akiről ilyen és ehhez ha­sonló történeteket mesél­nek még ma is, azt nem­csak tisztelték, de szeret­ték is. Ezt tanúsítják az orvosi rendelő falán elhelye­zett emléktábla sorai: „Az egészségügy fejlesztése te­rületén és a gyógyításban kifejtett fél évszázados ál­dozatkész tevékenységére hálásan emlékezünk.” Dr. Csák Józsefnek régi álma volt egy teljes körű, korszerű ellátást biztosító egészségügyi központ lét­rehozása a községben. Ez az álom rövidesen meg­valósul, hiszen fokozato­san társadalmi munkával állandóan bővítették a rendelőt, ma már csak a laboratórium és a gyer­mekfogászat hiányzik. De nem sokáig. U. E.

Next

/
Thumbnails
Contents