Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-03 / 211. szám
Beszéltek a szemtanúk A tizenkettedik bunker drámája Mondják a helybeliek, hogy a jászkarajenó'i Árpád Termelőszövetkezetnek hosszú évek óta a legsikeresebb vállalkozása a svájci guritlemezre alapozott munkáinak sora. Ez az anyag kiválóan alkalmas például hőerőművek széntároló betonbunkereinek, csúszdáinak bélelésére, mert jól bírja a nagy fizikai igénybevételt, s a szén lesiklik róla, nem tömörödik össze. A tiszapalkonyai hőerőműben a termelőszövetkezet hét embere dolgozott. Mint mindig, azon a bizonyos napon is, előbb ketten, majd ahogy a felfelé szélesedő bunkerban több hely lett, négyen dolgoztak volna egyszerre. Hárman pedig a guritlemezt, szerszámokat, rögzítőékeket adogatták le kötélen, s közben a védőtetőre szóródott szénport lelapátolgatták. Azon a napon Csakhogy előző nap ismeretlen tettesek feltörték a szerszámosládákat, kifosztották azokat. A bűnügyben a leninvárosi rendőrkapitányság folytatott nyomozást, ezért tanúként behívták Fitos István brigádvezetőt és két emberét, ök ott, a rendőrségen kapták a szörnyű hírt, hogy két kollégájuk a szén alatt maradt! De nézzük, mire emlékszik az egyik szemtanú, az abonyi illetőségű Filó Mihály, a brigád egyik tagja. — Minden bunkerba elsőként Fitos István és Dávid István mentek le. ők kezdték a munkát lent, ahol a tölcsér alján csak 60X60 centi- méteres hely volt. Többen nem fértek le. S hogy haladtunk a guritlemezek fölerősítésével, időnként kipakoltunk, a felettünk mozgó szalagról szenet töltöttek a bunkerba, arra trepniket raktunk, s így dolgoztunk tovább. Később már négyen is elfértünk... De azon a napon a ládafeltörés miatt hárman a rendőrségen voltak tanúként. így akkor Fehér József és Mihály Antal voltak lent. Én és Gólyán Ferenc a gu- ritlemezeket készítettük elő felszerelésre a bunker tetején. Két nyílás volt fölül, az egyik, a mozgó szalag alatt lefedve. A védőtetővel takart nyílás fölött más szerelők éppen javították a szenet szállító szalagot, görgőket cseréltek. Akkor néztem le a kilencméteres mélybe, s láttam, hogy Fehér József és Mihály Antal a lelógatott stekk- lámpák fényénél rajzoltak. Utána átmentem a bunker másik felére, a tőlem mintegy húsz méterre lévő Gólyán Ferenchez, mert valamit kértem tőle. Alig értem vissza, amikor a Feri átkiáltott nekem, hogy van-e lent valaki, mert valami leesett a mélybe. Egy pillanatig nem értettem a dolgot, tudtuk mind a ketten, hogy kik vannak odalent. De Feri rémült tekintetét látva nem gondolkoztam azon, hogy mitől felejtette el ezt. Gyorsan átmentem a másik oldalra. A szalag alatt nem volt ott a védőtetői... A nyílás sötéten tátongott, dőlt kifelé a fekete szénpor, semmit sem lehetett látni, hogy mi történt. Akkor értettem meg, hogy a két gyerek odalent van! Mindjárt mondtam a Ferinek, hogy rájuk szakadt a szén. De ő csak lesett rám, meg volt merevedve. Gyere, mondtam, valamit csináljunk, s elszaladtam az üzemi telefonhoz és szóltam a diszpécsernek, hogy értesítsék a mentőket, a tűzoltókat és a rendőrséget. Utána átfutottam a szomszédos bunkerhoz, ahol a Vertikum kisszövetkezet emberei dolgoztak, hogy jöjjenek segíteni. Már nem éltek Kötéllétrán leereszkedtünk a bunkerba. Leszedtük róluk a két fémgerendát, meg a vaslemezeket, de a szénnel nem tudtunk mit kezdeni, hiszen legalább ötvenmázsányi volt rajtuk! Lentről nem tudtuk kimenteni őket, mert ha kinyitjuk a tolózárat, lecsúszik a szén velük együtt a darálóba. Az alsó szalag a darálóból hatvan kilométeres óránkénti sebességgel halad, arról egészséges ember sem képes leugrani. A tűzoltók aztán úgy tudták őket kiszedni, hogy alul lyukat vágtak a lemezbe... De már nem éltek ... A továbbiakat hadd ne idézzük fel, hiszen Filó Mihály a csaknem másfél éve történt tragédia után is megrendültén emlékezett arra a napra, azokra a szörnyű percekre. Hiszen két életerős fiatal ember maradt a szén alatt, négy árvát és két özvegyet hagyva maguk után. S hogy miért idéztük fel az akkori eseményeket ennyi idő után? Mert az ügynek több aktualitása is van. A két özvegy kártérítési pert indított a jászkarajenői Árpád Termelőszövetkezet ellen. Az első két per le is zajlott igen viharosan, augusztus 9-én, a Pest Megyei Munkaügyi Bíróságon. A következő per, vagyis a folytatás hamarosan várható. Becsület — szavunkra Jellemkérdés D élig dolgozom. Adatokat keresek. Három cédulát fölemelek, kettőt visszateszek. Bedugja fejét a fiam, szülői szólamban mondja: „Nincs más dolgod, hogy kártyázol?!” Kártyázom? Utőlapot, jó nyelvi példát keresek céduláim csomagjában. Megszólal a déli harang, ahogyan apám megjegyzi ilyenkor: szól a levesnóta. Ritmusát gyomrom korgása adja. Irány a konyha! Mit ehetek? — rontok be. Aztán — nem tudom lenyelni saját szavam sem. Visszamegyek az íróasztalhoz. Felírom iménti kérdésemet: Mit ehetek? Mellé a következő kifejezéseket: Mit főztél? Mit eszünk? Mi az ebéd? Megvan az „ütőlap” ! A négy kérdés tartalma, elsődleges hírértéke azonos. De minden nyelvi megnyilatkozásunk ad háttérinformációt is, kifejezi pillanatnyi viszonyunkat a külvilághoz és önmagunkhoz, a partnerhez és a helyzethez. Ez a másodközlés legtöbbször nem tudatos, ezért lehet őszinte és jellemző. Szóval, ha azt kérdezem: mit ehetek?, akkor az én van előtérben, tehát kissé önző vagyok, esetleg udvariatlan is. A mit főztél? mondat a társra tekint, annak munkájára is utal: figyelmesebb magatartás van mögötte. A mit eszünk? kérdés összetartóbb, családiasabb. A mi az ebéd? szerkezet szinte követelőén a lényegre tör, sem a kérdező, sem a partner nincs jelen a mondatban, ezért személytelen, talán tiszteletlen. Nyilván legyint most valaki ezt olvasva, mondván, nyelvi apróságok ezek, az a fontos, hogy a lényeget kifejezzük. Ellenvetésül a konyhából veszem a példát is: bár ebédkor az étel a lényeg, de a terítés tisztasága és szépsége finomabbá teszi a feladatot. Hasonló jellemkérdéseket hallunk olykor a boltokban. A mit adjak? kissé fölényes; a mit kér? jobban illik a kiszolgálóhoz, az oda mi lesz? foghegyes kérdés,- nincs, tekintettel a vevőre, udvariatlan. Így lesz saját kérdésünk felkiáltójeles válasz is. önmagunkról. Költői Ádám Ám még a két özvegy külön- külön indított kártérítési pere előtt közérdekű bejelentést kaptunk Jászkarajenőről, a termelőszövetkezet egyik volt tagjától, aki szintén a gurit- tal dolgozó brigádok egyikéhez tartozott. Nevezzük a bejelentőt T.-nek, mert bár ő kijelentette, hogy vádjait hajlandó bíróság előtt is elismételni, ha beidézik,- de kérte, hogy neve ne szerepeljen a sajtóban, maga és családja biztonsága érdekében. A továbbiakban felkerestük otthonukban a tiszapalkonyai hőerőműben munkát végzett brigád több tagját is. Ezeket az embereket, akik közül többen már nem tagjai a jászkarajenői termelőszövetkezetnek, mint tanúkat kerestük meg. Az általuk elmondottakból kitűnik, hogy mind Tiszapalko- nyán. mind Guöngyösvisontán súlyos munkavédelmi hiányosságokat tapasztaltak. Igaz, a kifogásolnivaló hiányosságok mértékéről, súlyosságáról megoszlott a megkérdezettek véleménye, 2:1 arányban nem tartják bűnösnek a termelőszövetkezetet a két áldozatot követelő halálos baleset bekövetkeztében. Ezért a bejelentésre és a tanúk által elmondottak lényegére a későbbiekben visszatérünk. Ki a felelős? Annyi még az ügyhöz tartozik, hogy a Miskolci Városi Ügyészség B 10 441/1988. szám alatt nyomozást folytatott a felelősség megállapítása érdekében. Á vizsgálatok eredményeinek összegzésével az ügyészség 1988. június 26-án az ügyet vádemelési javaslattal átadta a Miskolci Városi Bíróságnak. • A vád szerint a védőtetőt építő Vertikum Magas- és Mélyépítményi Javító Kisszövetkezet (Budapest VIII. kerület, Szeszgyár u. 8.) kirendeltségvezetője, Bodnár Mihály elsőrendű, Kézér Endre csoportvezető másodrendű, Horváth János harmadrendű vádlott kerül bíróság elé, halált okozó gondatlanság alapos gyanúja címén. Miskolci Mihály ügyész szerint a tiszapalkonyai hőerőmű és a jászkarajenői Árpád Termelőszövetkezet nincs a vádlottak között. A bírósági tárgyalás időpontját még nem tűzték ki. Aszódi László Antal CEGLÉDI tjrofap A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 811. SZÁM 1988. SZEPTEMBER 3., SZOMBAT Albertirsai elképzelések Szegényebbek a tanácsi források A napokban tartotta ülését az Albertirsai Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottsága, amelyen egyebek mellett jelentés hangzott el az építőipari költségvetési üzem első félévi tevékenységéről. A beszámolóban a többi között szó volt arról, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet nem kedvez a településgazdálkodási feladatok ellátásának. Ezért az építés-szerelési munkákban a szinten tartásra törekedtek. A tanácsi források szerényebbek, ami az alaptevékenység bővítését nem tette lehetővé. Viszont mintegy négyszeresére tervezték az ipari ágazatot. A kiegészítő szolgáltatást fejleszteni kívánják, így a második félévtől Ceglédbercelen és Pilisen gépkocsiszervizt létesítettek. Előkészítik jelenleg a kertészet beindítását, valamint a tanácsi intézmények karbantartási, üzemeltetési feladatainak átvételét. A fürdő további fejlesztése magával hozza az idegenforgalom fellendülését. Ezért nagyobb gondot kell fordítani a község tisztaságára, a parkok, közterületek megfelelő színvonalú gondozására, s erre a cég felkészült. Augusztus elsejétől átvették a ceglédi Lenin Tsz szakcsoportját és szerződéses formában megkezdték a működést. Feladattervüket 15 millió 934 ezer forintra teljesítették, ami 1 százalékkal meghaladja az 1987. évi termelési értéket. Az üzem vezetőinek érdekeltsége nem ösztönöz a költségterv megvalósítására, mivel a prémium kitűzése a hatékonysági mutatóhoz kötött. Ezért a betervezett karbantartási munkákat a jövő évre ütemezték át. A tanács részére végzett feladatok, valamint a lakóházjavítási munkák a célkitűzésnek megfelelően alakultak. A második félévben jelentős rekultivációt csinálnak a jelenlegi lerakótelepen és várhatóan elkezdik az új szeméttelep kialakítását. A beruházási költség 35 millió forint. Mivel ekkora összeggel nem rendelkeznek a résztvevő tanácsok, társadalmi összefogásra lesz szükség. Ebben az évben a villamos hálózat áthelyezésére, védőfásításra, 1989-ben pedig az útépítésre és a földmunka egy részének elvégzésére kerülhet sor. Szállítási tevékenységük meghaladta a tervezettet, s ez az év végéig még tovább növekedhet. Amennyiben a feltételek adottak lesznek, úgy Albertirsán is működik majd gépkocsiszervizük — ahogy Ceglédbercelen és Pilisen —/ ahol műszaki vizsgára készítik fel a járműveket. A létszámuk kedvezően alakult. Az egy főre jutó termelési értékük jóval meghaladja az elmúlt évet. Elegendő bértartalékkal rendelkeznek, ezt az elkövetkező hónapokban teljes egészében a hatékonyság növelésére kívánják fordítani. Termelékenységüket, hatékonyságukat meglehetősen befolyásolja a jelenlegi bérrendszer, ami nem követi az áremelkedéseket. Mindig nehezebb lesz ennyi pénzért megtartani a dolgozóikat. Következésképpen, ahol nem tudják megfizetni a teljesítményeket, ott a színvonal visz- szaeshet. Káderelőkészítő bizottság Jövendő feladatokról Lassacskán munkája végéhez közeledik a káderelőkészítő bizottság, ami rejtélyes mgnevezése ellenére igencsak hétköznapi dolgokkal foglalatoskodik. Milyen feladatokkal bízták meg ezt a szervezetet — egyebek között erről beszélgettünk . Berla Ferenccel, a városi pártbizottság titkárával. Összegző vélemény — Teendői három csoportba sorolhatók. Szót kell váltaniuk a pártbizottság, a munkabizottságok valamennyi tagjával, a tisztségviselőkkel arról, hogy ki-ki hogyan ítéli Erzsébet w Igazán nem panaszkodhatunk a választékra: nyolcféle kenyeret készítenek a Mizsei úti kenyérgyárban. A képeken: dagasztócsészékbe engedik a szitából a lisztet; kisült az illatos Erzsébet kenyér; Végh Károly veti a kétkilós veknit (Apáti-Tóth Sándor felvételei) meg a testület tevékenységét és abban a saját munkáját. Véleményeket és módosító javaslatokat kérnek a testület, a vb és az apparátus, valamint a tisztségviselők munkarendjéről, -módszereiről, egymás közötti kapcsolatairól, felszínre hozzák a személy- cserékkel kapcsolatos elképzeléseket. Végül egy összegző véleményt tesznek le az asztalra. — Milyen útravdlót kapott az esetleges személycserékkel kapcsolatban a káderelökészí- tö gárda? — Az útravaló nem több, mint egy egyszerű statisztika, ami jelzi a testületi tagok aktivitását. Ki hány ülésen vett részt, hányszor kérdezett, hányszor szólt hozzá az előterjesztéshez. — Ez a módszer könnyen lehet csalóka. — Valóban, mint amennyire minden statisztika. De éppen ezért nélkülözhetetlen a beszélgetés. Mi nem adtunk tippeket a személycserékre. Sőt, ezt a dolgot igazából a pártbizottsági tagok saját belátására, önértékelésére bízzuk. A káderelőkészítö bizottság nem jogosult állást foglalni abban a kérdésben, hogy ki maradjon tagja a testületnek, és ki ne. Indoka lehet — A várost pártbizottság apparátusában lesz-e személyi változás ? — Konkrétan nem tudok semmit sem mondani. Ami pillanatnyilag bizonyos: egyik munkatársunk Csemőbe került a községi pártbizottság titkárának, az itteni álláshelyét átadtuk az albertirsai pártbizottságnak. De elképzelhető, ■ hogy a jövőben még változás lesz. — Sor kerül-e városi pártértekezletre? — Attól függ, milyen hírrel tér vissza a káderelőkészítő bizottság. Ha azzal, hogy a tapasztalatai szerint nagyobb arányú személycserére van igény a testületben, akkor ez esetleg indoka lehet a városi értekezlet összehívásának. De mi most úgy látjuk, hogy erre nincs igazán szükség. Politikailag nem tudunk annyi újdonságot mondani, ami egy ilyen tanácskozásra ösztönözhetne. V. S. ISSN" 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)
