Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-29 / 233. szám

a Abonyi krónika■ További utak épülnek Az alföldi településeknek még sokáig behozhatatlan hátránya lesz a sok sáros, po­ros út és utca. Abonyt sem lehet más helyre sorolni, bár az utóbbi néhány évtized so­rán itt is sikerült a körülmé­nyeken javítani és várhatóan még ebben az esztendőben egy öszvér megoldással további utcákból sikerül a port és sa­rat száműzni. A közlekedésre használt te­rületeket jelentős lakossági tá­mogatás mellett úgynevezett aszfaltzúzalékkal zárják le, mint ahogy ezt a Kodály Zol­tán út lakói tették, a hozzájá­rulás mértéke pedig valami­vel meghaladta a 2000 forin­tot. Ez a megoldás azért lát­szott életrevalónak, mert a ta­nácsnak erre a tervidőszakra útépítésre egyetlen fillér sem volt tervezve, a megyei ta­nácstól viszont erre az esz­tendőre mindössze 500 ezer forintot kapott, ami a jelen­legi árak és valódi aszfalt fel­használása mellett egészen minimális korszerűsítést tett volna lehetővé. Ráadásul a szemétgyűjtő telephez vezető útszakasz annyira elhasználó­dott, hogy annak felújítása el­kerülhetetlen. Hasonló módon tették, il­letve teszik járhatóvá a Liget, a Vörösmarty és a Rákóczi utakat, illetve az utóbbi egy szakaszát, s az év hátralévő részében csaknem tíz helyen készül még az előbbiekkel megegyező szilárd burkolat. Mint a tanácselnöktől hal­lottuk, elsősorban azoknak az utaknak, utcáknak lakói vár­hatják a korszerűsítést, ahol a gázvezetéképítés már leg­alább egy évvel korábban megtörtént. gy—í Nyolcévi szünet után Fut-e Gönczöl szekere? Nyolcévi szünet után ismét Gönczöl Géza vette át az abonyi felnőtt labdarúgók irányítását. Az egykori játé­kos, később edző, majd újra edző, három fontos feladatot jelölt meg az elkövetkező idő­szakra. Fokozatosan fiatalíta­ni akarja csapatát, mindenki­től elvárja a sporszerű élet­módot és a jelenlegi területi bajnokságban való szereplésü­ket úgy szeretné befejezni, hogy az első öt hely valame­lyike az övéké legyen. A szurkolókat arra kéri, legye­nek kicsivel türelmesebbek. hiszen egy új stílusra, játék- felfogásra van szükség, ami legkevesebb 1-2 évi kemény munkát igényel. A tizennyolcas keret már kialakult, az eddigi teljesít­mény ötvenszázalékos, s fo­kozatos javulás remélhető, amit részben megerősít az a tény, hogy az utóbbi két mérkőzésüket megnyerték. Hernád ellen 3-2, Alsónémedi csapata ellen pedig idegenben 4-0 arányban nyertek. A győ­zelem, úgy tűnik, önbizalmat adott az együttesnek. Sporteredmények Kis híján tekebravúr Sportakrobatika A lengyel Zielona Gora és a bolgár Kusztendil vendégsze­replésével zajlott le a Néger- csók Kupa nemzetközi sport- aikrobatikai verseny. A magyar bajnokságra ké­szülő ceglédiek hét egységet szerepeltettek. Jó volt ez a versenylehetőség a formael­lenőrzésre, s arra is, hogy az új egységek közönség előtt is bemutathatták még csak ala­kuló gyakorlataikat. A ha­zaiak közül kiemelkedett a Kiszely—Boros női duó tel­jesítménye, a többiek közül pedig a lengyelek női hárma­sa bizonyult a legjobbnak. Az indulók száma kevesebb volt a korábbi években meg­szokottnál. Mint a CVSE ve­zető edzője, Váradi László elmondotta, a fővárosiak kö­zül a válogatott keret tagjai nem fogadták el a meghívást, nem vették fel a harcot a po­zíciójukat megtörni igyekvő ceglédiekkel. A sportakrobatikai bizottság vezetőjétől, a versenyen je­len lévő Pfeifer Ferenctöl távolmaradásuk okáról érdek­lődtünk : — A fővárosi edzők elő­ször nehezményezték, hogy a rendezők irányítottan, név szerint hívták meg verseny­zőiket, közülük is a felnőtt- válogatottakat. az ifjúságiakat pedig nem. Úgy érezték, a Négercsók Kupa elnyeréséből kizárták őket, hiszen abba az ifjúságiak eredményei szá­mítanak. Ez a probléma a ké­sőbbiekben tisztázódott, meg­beszélésünkön abban marad­tunk, bárki indulhat a ceglé­diek versenyén. — Elhárult az akadály, a vb -re készülő válogatottak mégsem indultak el. így mi­re hivatkozhatnak? — Két egységük nem tudott folyamatosan edzeni, betegség miatt, a Katona—Földi női pá­rost pedig féltik a sérüléstől, ezért nem szerepeltették. A Négercsók Kupa össze­tett pontversenyét, s így a kupát 83,66 ponttal a lengye­lek nyerték a 83,27 pontos ceglédiek, s a 79.67 pontot szerző bolgárok előtt. Labdarúgás A Ceglédi VSE megyei baj­nokságban szereplő ifjúsági csapata nem tudta folytatni jó sorozatát, hazai pályán ISSN 0133—260» (Ceglédi Hírlap) szenvedte el második veresé­gét. Dabas—Ceglédi VSE 3-2 (2-.1) CVSE: Báró — Herczeg, Fe­kete, Ványi, Kecskeméti — Darázs, Vágó, Vigh (Tóth — Csűri. Pintér (Mucska), Nagy. Góllövők: Vígh, Csűri. Teke Az NB I-ben újonc Ceglédi Közgép férfi tekecsapata a fővárosban az utóbbi öt év magyar bajnokcsapatánál, a BKV Előrénél vendégeske­dett. A Közgép közel állt a bravúrhoz. BKV Előre—Ceglédi Közgép 5:3 (5373-5247) A vártnál gyengébb ered­ményt ért el a bajnoki cím védője, s ezt a ceglédiek csak­nem kihasználták. Három egyéni győzelmet sikerült el­érniük, s karnyújtásnyira álltak a döntetlent érő ne­gyediktől. Pontszerzők: Rimóczi I. 905, Hergéth 887, Szabó S. 882 fá­val. TJ. L. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 233. SZÁM 1988. SZEPTEMBER 29., CSÜTÖRTÖK Habár ablaka nincs Vigyünk-e albérletbe üstdobot? Apróhirdetés: Szoba-konyha ki­adó gyermektelen házaspár részé­re. — Tessék, tessék csak jönni — invitál beljebb a mocsárba torkolló ceglédi utcáról a há­ziasszony. Alacsony bódékkal körbeépített, betonos udvar fogad. — Ezekben laknak a többiek — mutatja. — Vegye le a cipőjét! — utasít rendre, s máris nyitja a függönnyel ta­kart ajtót. — Itt a konyha — hallom, amint belépek az előszobába, ez meg a szoba. Kamraszerű helyiség, olaj'kályhával, két múlt századi, behemót szek­rénnyel. (Nagyanyám hozo­mánya jut eszembe. De szépen percegtek úgy hajnaltájt a szú járta fatáblák!) A rekamié letakarva hatalmas vörös ró­zsás vászonnal, fölötte hím­zett, tarka virágcsendélet. Rendes emberek Az ablakot keresem. Nem ta­lálom. Minek is az, az albérlő­nek ne legyen rálátása a vi­lágra — akarom mondani mo­csárra —, mért még kinyílik a szeme ... Különben is ez a szomszéd fala, nem az ablak helye. — Itt, kérem, csak rendes emberek laktak eddig, mert, ha valaki olyan, akkor aztán mehet — igazít útba jövendő szállásadóm. — Milyen az az olyan? — Hát iszákos vagy lusta, nem szellőztet... — Hol? — Hát az ajtón, hol más­hol?! Ki kell nyitni szépen, különben tönkremegy itt minden, kedves. Aztán, ha piszkos, az se idevaló — foly­tatja. — Sajnos a férjem gyak­ran úgy jön haza, vizsgálóla­katos a MÁV-nál, siet. Hol tudja majd lemosni magáról a piszkot? — Micsoda kérdés! Hoznak egy lavórt, itt a gáz, lehet me­legíteni a vizet. — Én meg a konzervgyár­ban dolgozom, állandóan hagymaszagom van — teszem hozzá. — Most nem lehet érezni... — Két hete nem járok be, mert albérletet keresek. Sót — erőltetem a komolyság arc­vonalait ábrázatomra — itt­hon is ezzel szoktam foglal­kozni, csalamádét készítek másodállásban. — Nem tudom, mit szólná­nak ehhez a szomszédok, itt ilyen még nem volt — kezdi ráncolni a homlokát. — Remé­lem gyerek nincs, olvasta a hirdetést!? — Sajnos nincs, nem is le­het, még a házasságkötésem előtt megműtötték — bűvö­löm elő könnyeimet a sze­mem sarkából. — De szeren­csére van egy tizenhétéves ke­resztlányom, aki gyakran meglátogat az udvarlójával, a Bandival. Nagyon rendes fiú. Együtt dobol a férjemmel. — Mit csinál? — emeli te­kintetét rám a tulajdonos. — Hát... — bizonytalano­dom el — a férjem dobos a szimfonikusoknál. Sokat kell neki gyakorolnia, mert elme­revedtek az ízületei. Bandi hozza a lemezeket, aláfestő zenének. Most épp az Üstdob szimfóniát... — Micsoda, még zenél is hozzá?! Ez nem egy egysze­rű eset, kérem, ezt meg kell beszélnünk, — néz maga elé elgondolkodva az én háziasz- szonyom. Aztán kipattan el­méjéből a szikra: — Majd olyankor dobol, ha nem va­gyok itthon. Kétezer-nyolcszázért — De van még két kereszt­gyerekem, tetszik tudni, így könnyebb elviselni, eddig ve­lem voltak szinte minden es­te — magyarázom. — Egy tíz­éves fiú és egy lány, ikrek... — Itt nem alkatnak — kap­ja fel fejét riportalanyom. — — Dohányozni lehet? — tu­dakolom. — Nem, csaik az udvaron. Ez a lakás -kicsi, mindent át­jár -a füst. — Ezzel előveszi hosszú szipkáját és megkínál. — Köszönöm, nem dohány­zóm — feledkezem el magam­ról. — Magának nem tiltja az orvos? — Á, ez nem árt — mondja. — Térjünk most már a lényegre — vetem közbe. — Mennyit kellene ezért fizet­nünk? — Kétezer-nyolcszázat — hangzik ellenvetést nem tö­rően —, ilyet nem találnak sehol az egész városban. Hogy Amit a köbözőhenger matat Az Országos Mérésügyi Hivatal ceglédi alkire ndeltsége a Malom utcában található. Kicsi cs nagy hordók, tartályok űrtartalmának megállapítását és hitelesítését végzik, Nagy Teleki László az úgynevezett köbözőhengeren olvassa le egy hordó űrtartalmát. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) hívják, mert sök-an jönnek még ma — teszi hozzá. Erre nem készültem, mert ugyebár nőmén est omen, és az sem mindegy, hogy én mennyire tudok azonosulni vele, nem is beszélve a biza­lomgerjesztő hatásról. — Alkudni lehet? — tere­lem el a figyelmét. — Szó sem lehet róla. — Majd este visszajövünk, de van még valami, amit tisz­táznunk kellene, — sikerül némi pírt erőltetni arcomra. — Szóval... hogy is kezdjem? A férjem keveset van itthon ... El fog jönni hozzám valaki... Nem sokszor, csak hetente egyszer... Tágra nyitja szemeit, fel­húzza szemöldökét az én sors­döntő bírám. — ... csak azért mondom, hogy utána ne kell­jen magyarázkodni — folyta­tom. Ha kérdik.., — Itt ilyen még nem for­dult elő. Ha kérdik, mondja azt a szomszédoknak, hogy a nagybátyja. De ide figyeljen, ha váratlanul hazajön a férje, és botrány lesz, innen mehet­nek, én nem hallgatom a cirkuszt, nem rohangálok mentőért, telefon sincs a kö­zelben. Különben is, így mó­dosítanunk kell a lakbért. — Nem is tudom. Elég ne­héz lesz elhitetni a fodrász- nőmről, hogy ő a nagybátyám. De ha úgy gondolja ... Zimonyi Zita Átállítva Időtlen idő Vasárnap óta már az őszi időszámítás szerint éljük nap­jainkat. Ez most nem okozott gondot, mert a nyárival ellen­tétben egy órával tovább aludhattunk — már aki tu­dott. De okoz-e gondot az át­állás az órásoknak? A Ceglédi Vasipari Szövet­kezet órásműhelyében Kiss Miklós szerint igen. Naponta száz elemes karórát állítanak át — díjmentesen. Hogy miért? Szívességből is meg reklámból is. Merthogy az órák átállításáért nem kérhetnének pénzt, a munka értéke inkább szívességgel, mintsem forint­ban kifejezhető. Egyébként vannak olyan kis munkák, ja­vítások, amik 10 forintot ér­nek, abból három ötvenet kap­na az órás. Az ilyen rendelé­seket is díjmentesen teljesítik, hiszen az adminisztráció, az áfa-számlák kitöltése több időt venne el tőlük, mint ma­ga a javítás. Érdekes tapasztalat, hogy az átállításra az üzletbe vitt órák többsége nem kapható a ke­reskedelemben, ebből követ­kezik, hogy az ilyen filléres, hongkongi márkák legtöbbje hibás. így édesmindegy a leg­többnél, hogy egy órával előbbre vagy visszább állít­ják, mert egy-két nap múlva úgysem a tényleges . Időt mu­tatja. Azonban mostanában a hazai boltokban nem kapni valóban márkás svájci órákat az importkorlátozás miatt. Napjainkban a Poljot analóg kvarcórákkal vannak tele az üzletek. Igaz, az időt azok is mutatják. (ala) A Vasutas-telepen Autósmozi Szeptember 29-től október 2-ig este 8 óraikor az autós kertmoziiban, a Vasutas-sport­telepen: Amerikai gyilkossá­gok, színes amerikai film. Kiállítás a Kossuth Múzeumban Valóság és képzelet Néhány napig még megte­kinthető Bujáki József festő­művész kiállítása a Kossuth Múzeumban. A helybeli művészetkedve­lők szívesen látják a ceglédi születésű festő képeit, akinek ez az első kiállítása a város­ban. Csaknem 35 éve foglalko­zik festészettel, ma Gyomron él. A kiállítást nézegetve, az első pillanatban föltűnik, hogy Bujáki József szinte vala­mennyi képén az őt körülvevő természetet festette meg. Ak­kor is, ha a festmény címe Gyömrő, Mátrai táj vagy Ta­nyaudvar, de akkor is, ha a Trópus, Uranus vagy éppen Az éj köszöntése fölirat ol­vasható .a kép mellett. Ez egyben azt is jelenti, hogy a valóság és a képzelet nagyon szorosan összetartozik ezeken a munkáikon. A festmények ugyanakkor ily módon két csoportra oszthatók, kétféle művészeti megnyilatkozást tanulmányozhatunk a kiállí­tóteremben. Azonban a Bujá­ki József által posztimpresz- szionista jelzővel illetett alko­tások i s naigyon sok valóság- elemet tartalmaznak, s szín­világukkal, stilizáltságukkal jelzik: egy ember munkássá­gáról van szó. Fantázia és gondolkodás, jelképek és valóságos színek: ezek jellemzik ezt a művésze­ti világot! Reznák Erzsébet A Ceglédi Városi Tanács Toldy Ferenc Kórház-Rendeldintézetének igazgatósága pályázatot hirdet belső ellenőri állás betöltésére. Az állás betöltéséhez főiskolai vagy középiskolai végzettség, valamint felsőfokú KÁLÁSZ-képesítés szükséges. Bérezés: a végzettségtől függően. A pályázathoz csatolni kell: részletes önéletrajzot, erkölcsi bizonyítványt, működési bizonyítványt, igazolást az iskolai végzettségről. Az állás október 1-jétől betölthető.

Next

/
Thumbnails
Contents