Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-29 / 233. szám

POLITIZÁLÓ PÁRT

S

ürgetés, aggodalom, jelenségek és folyamatok elemeinek keveredése, elbizonytalanodás és túlzott magabiztosság, a régi módszerek szinte automatikus továbbélése és az ezek elleni tiltakozás, az új tartalmak és stílusok keresése jellemzi ma a párttagságot, de mindez fellelhető a belpolitikai életben is. A valóság tükreként ott voltak ezek az elemek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága szeptember 27-i ülésének előterjesztéseiben, s azok vitájá- jában, s rögtön leírjuk, jó, hogy ott voltak. Az alaposan és nemegyszer célzatosan megszűrt valóság helyett, egyre inkább a nyers mindennapok tükröződnek a vezető párttestületek munkájában, a tagok felszólalásaiban éppúgy, mint a Politikai Bizottság nevében előterjesztettekben, s nem mellékesen abban is, ami bőségesen a széles nyilvánosság elé került a testületi ülésről.

Áttekintette a Központi Bizottság az Időszerű külpolitikai és nemzetközi kérdéseket, a párt helyzetét, a pártélet és a belpolitika néhány aktuális problémáját, döntött a tanácsadó testületek létrehozásáról szóló javaslatról és állást foglalt személyi kérdésekben is. Minderről tájékoztatót adott a rádió és a televízió még az ülés napján, szerda reggeli számukban pedig az újságok, így lapunk is. Mit tarthatunk az ülés legfontosabb jellemzőjének? Az őszinteséget, a reális helyzettel való nyílt szembenézés vállalását, a dolgok nevükön nevezését. Ma a Központi Bizottság vitájában olyan fogalmak hangzanak el, amilyeneket a májusi országos pártértekezlet előtt egyetlen hivatalos dokumentum vagy szónoklat sem fogadott el, tűrt meg, azok legjobb esetben is — mint a megyében tapasztalhattuk — szenvedélyes taggyűlési vitákon mondattak ki, de már megtorpantak, mint illetéktelenek, a felsőbb párttestületek üléstermeinek küszöbénél.

Ezeknek az új fogalmaknak a legfőbbje az, hogy a korábbi gyakorlattal szemben politizáló pártra van szükség. Politizáló pártra, értve ezen a tagság legszélesebb körét, a megújult, megújulóban levő testületeket, s értve rajta az állásfoglalási, döntési mechanizmusnak az alapvető átalakítását éppúgy, mint a hatalmi jegyek visszaszorítását, a testületek és a tisztségviselők, illetve a testületek és az apparátus viszonyának rendezését. S politizáló pártra van szükség abban a tekintetben is. hogy a széles nyilvánosság, és nemcsak a párttagság, kérdések sokaságában vár az eddiginél egyértelműbb, következetesebb vitákat a közéletben, az új és jó vonások erősítése érdekében, s természetesen az új, de visszahúzó vonások ellenében is. E viták főszereplőjének a pártnak, az adott helyen, környezetben tevékenykedő testületnek, tagságnak kell lennie. S a kell szócskában benne van, hogy eddig sajnálatosan ez nem így volt, amint az a Központi Bizottság ülésén is elhangzott, fellelhetők a jelei a defenzívának bizonyos helyeken és bizonyos kérdésekben. Egy valamiről azonban nem szabad elfeledkezni. Arról, hogy vége annak az időszaknak, amikor volt egy mindenki helyett gondolkodó „központ”, s útmutatásai, határozatai nyomán a végrehajtás maradt a dolga azoknak, akik „odalent” tevékenykedtek. Jelentősen megnőtt a helyi pártszervek és -szervezetek önállósága, azaz maguknak kell elemezni, dönteni, végrehajtani.

T

apasztaljuk egyre világosabban a megyében: az érintettek körében vannak, akik kiválóan reagálnak az új helyzetre, a politizáló párt mielőbbi megteremtésére, s vannak, nem kevesen, akik még azt sem nagyon értik, hogy új helyzet jött létre, új követelmények fogalmazódtak meg, a régi módszerekkel és stílustárral nem hogy hatástalan dolgozni, hanem egyenesen súlyos hiba! A semmitmondás, a határozott állásfoglalás halogatása, a lassúság, a politikai érzéketlenség korábban sem számított erénynek, de ma, amikor kérdések sokaságában a pártnak, a kormányzatnak kihívások seregével kell szembenéznie, megbocsáthatatlan.

A szó szoros és nemes értelmében a vezető párttestület ülésén mindezekkel kapcsolatban nézetek ütköztek, azaz vita volt, hiányzott a gondolkodás sematizmusa, de nem hiányzott szerencsére a gondolat. Több más mellett például az a tény, hogy a külpolitikai kérdésekkel foglalkozó napirendi ponthoz nyolcán szóltak hozzá — a korábbi gyakorlatban még a kérdés is ritkaságnak számított az ilyen előterjesztésnél —, jól jelzi a nézetek különbözőségét, az így kialakult vita szükségességét és hasznosságát, s az erre a vitára alapozott közös álláspont súlyát. Hasonlóan az előbbihez, említhetjük a tanácskozás vitájában a sajtó szerepének a megítélését, a párt viszonyának mérlegelését az új szervezetekhez, a „rend” és a demokrácia szembeállítását, a reformretorika és a reformcselekvés közötti távolságot, amik, sok mással egyetemben azt mutatják, a Központi Bizottság a maga gyakorlatában érvényt kíván szerezni az alkotó vita szükségességéről kialakult álláspontjának, mert teret ad annak. Ezt az alkotó vitát a szükségesnél sokkal kevésbé tapasztaljuk megyei, városi, községi testületek, párt- és állami szervezetek esetében, a tömegszervezeteknél és tömegmozgalmaknál. A jó irányú és gyors cselekvéshez elengedhetetlenek ugyanis az alkotó viták, s a hangsúly természetesen az alkotóra jut, mert vitákból ma már várak láncolatát lehetne felépíteni, csak éppen a gyakorlati haszon csekély, az eredmény kevés. Márpedig az eredményekre nagy szüksége van a társadalomnak, hogy növekedhessék önbizalma, határozottsága a nehézségek legyűrésében, azaz hogy erősödhessék erkölcsi-politikai önérzete, öntudata.

L

ehetőségeink kolátozottsága sok tekintetben mind a Központi Bizottságot, mind a kormányt — és ez hangot kapott változatos módon a vitában is — kényszerpályán tartja. A kényszerpálya természetesen jelen van másutt is, a termelő- és lakóhelyeken, ám a lehetőségek korlátozottsága nem egyenlő a tehetetlenkedéssel, a várakozással, a feltételek megteremtésére irányuló erőfeszítéseknek a mellőzésével. Sajnálatosan mégis ennek gyakori tanúi lehetünk a megyében járva, azaz láthatjuk, tapasztalhatjuk: a politizáló párt hiánya sokféle más hiányban is testet ölt, fogalmazhatunk úgy is. hogy anyagi erővé, csak éppen visszahúzó erővé válik. Nem harcba kell menni, mert már harcban állunk, hanem fel kell venni a küzdelmet gondjaink seregével, megértve: nincsen hová hátrálni. És miért is hátrálnánk, amikor képesek vagyunk, tudunk, akarunk előremenni... ?

PEST

MEGYEI

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA

XXXIX. ÉVFOLYAM, 233. SZÁM

Ára: 1,80 forint

1988. SZEPTEMBER 29., CSÜTÖRTÖK

KÖZLEMÉNY

a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 19S8. szeptember 27-ei üléséről

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1988. szeptember 27-én Kádár János elnökletével ülést tartott.

Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, valamint a központi sajtó vezetői.

A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta:

— Szűrös Mátyás előterjesztésében az időszerű külpolitikai és nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót;

— Lukács János előterjesztésében a párt helyzetével, a pártélet és a belpolitika néhány időszerű kérdésével kapcsolatos tájékoztatót;

— Nyers Rezső előterjesztésében a Központi Bizottság és a területi szervek mellett létesítendő tanácsadó testületekre tett javaslatot.

Ez követően a Központi Bizottság folyó ügyeket tárgyalt, és ajánlásokat fogadott el állami és közéleti tisztségek betöltésére.

B.

"I A Központi Bizottság-*-• jóváhagyólag tudomásul vette a tájékoztatást Grósz Károlynak az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában július 18-a és 27-e között tett látogatásáról. Hangsúlyozta, hogy a találkozók a magyar—amerikai és a magyar— kanadai kapcsolatok fejlődésének kiemelkedő eseményei voltak. A tárgyalások létrejöttében és sikerében a kelet— nyugati viszony általános javulása mellett fontos szerepet játszott a magyar reformpolitika és demokratizálódási folyamat iránt a tengerentúlon megnyilvánuló érdeklődés.

A Központi Bizottság nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a Reagan elnökkel, Bush alelnökkel, Shultz külügyminiszterrel, Dukakis kormányzóval, valamint Mulroney kanadai miniszterelnökkel folytatott megbeszélések során megerősítették a kelet—nyugati és a kétoldalú kapcsolatok további javításának kölcsönös szándékát. Fontosnak tartja, hogy a látogatás politikai jelentősége mellett hozzájárult a gazdasági együttműködés további lehetőségeinek feltárásához. Felhívja a figyelmet arra. hogy meg kell teremteni a kapcsolatok fejlesztéséhez szükséges minél kedvezőbb hazai feltételeket. Helyesli viszonyunk konstruktív alakítását az észak-amerikai magyarság párbeszédre és együttműködésre kész köreivel, ami a jövőben jelentős eleme lehet hazánk és a Nyugat szélesedő kapcsolat- rendszerének.

2 A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta a Grósz Károly és Nicolae Ceausescu augusztus 28-ai aradi megbeszéléseiről kapott tájékoztatást. Megerősítette a Politikai Bizottságnak azt az álláspontját, hogy politikailag indokolt volt elfogadni a találkozó szokatlanul gyors megtartására tett román javaslatot. Helyeselte, hogy az MSZMP főtitkára — a Politikai Bizottságtól kapott felhatalmazásnak megfelelően — a tárgyalásokon feltárta a magyar—román viszonyt terhelő valamennyi kérdést, és konkrét javaslatokat terjesztett elő kapcsolataink javítására,

együttműködésünk fejlesztésére.

A Központi Bizottság hangsúlyozta: a megállapodások tényleges értékét valóra váltásuk adhatja meg. Szükségesnek ítéli, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt a magyar—román kapcsolatokban változatlanul a rendezett viszonyra és az együttműködés fejlesztésére törekedjék.

Tartsa napirenden kapcsolataink kulcsfontosságú kérdéseit, mindenekelőtt a romániai magyar nemzetiség egyéni és kollektív jogainak szavatolását, a Romániából hazánkba menekültek helyzetének megnyugtató rendezését, valamint az úgynevezett településrendezési terv nemzetiségi vonatkozásainak felülvizsgálatát. A Központi Bizottság rámutatott, hogy a román fél érvényben levő államközi megállapodásokat nem tartott be, amikor egyoldalúan bezáratta a kolozsvári magyar főikonzulátust és nem teszi lehetővé a bukaresti magyar kultúra háza megnyitását.

Egyidejűleg felkéri az illetékes magyar állami szerveket, hogy vizsgálják meg tennivalóikat a kétoldalú kapcsolatok területén, és lépjenek fel kezdeményezően a vitás kérdések megoldásáért, a két nép érdekeinek megfelelő kapcsolatrendszer és együttműködés kialakításáért. A testület hangsúlyozta, hogy a magyar külpolitika feladata a határainkon túl élő magyarság sorsának figyelemmel kísérése. Ez összhangban van a nemzetközi normákkal és megállapodásokkal, valamint a jószomszédi viszony kialakítására és elmélyítésére irányuló törekvésekkel.

O A Központi Bizottság tájékoztatást kapott Grósz Károlynak a Német Demokratikus Köztársaságban tett szeptember 8—9-ei látogatásáról, az Erich Honecker- rel folytatott megbeszélésekA nagy éremhalmozás, a mondhatni féktelen öröm napjait követően kellemetlenül sötét viharfelhők sűrűsödnek a magyar olimpiai csapat fölött. Előbb csak az egyedi esetnek minősített Csengeri Kál- mán-féle doppingügy akozott átmenetinek hitt hangulati törést, hogy aztán most már sokkal keményebben irányuljanak a magyarokra is a legkülönbözőbb elmarasztaló vélemények. A szerdai olimpiai kiadvány hatalmas terjedelemben foglalkozik a diszkvalifikált izomheggyel, a kanadai Ben Johnsonnal, holnap egészen biztosan a magyarokat is keményen megbírálják majd az újabb súlyemelőügy- gyel kapcsolatosan.

Mi is történt tulajdoniképpen a 100 kilósok kategóriájában indult Szanyi Andorral? Hétfőn még átvette az

ről. Megállapította: országaink kapcsolatai a szocialista építés nemzeti sajátosságainak kölcsönös tiszteletben tartása és a közös vonások összekötő szerepének erősítése alapján fejlődnek. A testület rámutatott, hogy megkülönböztetett jelentősége van a tudományos és műszaki kapcsolatok fejlesztésének, a két ország érdekeit hatékonyan szolgáló korszerű gazdasági együttműködési formák kialakításának. A látogatás során kifejezésre jutott, hogy Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság egyaránt fontosnak tartja az európai enyhülés és együttműködés elmélyítését, a haderők és a hagyományos fegyverzet csökkentésének mielőbbi megkezdését.

A, A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy hazánk érdekelt az európai biztonsági és együttműködési értekezlet bécsi utótalálkozójának eredményes befejezésében; a helsinki folyamathoz kapcsolódó konferenciák és megbeszélések összehívásában.

Nagyra értékeli a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Európai Gazdasági Közösség közötti megállapodás létrejöttét. Magyarország és az EGK kapcsolatainak szerződéses rendezését jelenti a kereskedelemről, valamint a kereskedelmi és gazdasági együttműködésről szóló megállapodás aláírása, illetve a diplomáciai kapcsolatok felvétele. E lépés jelzi külpolitikánk nyitottságát, az európai együttműködés iránti érdekeltségünket és elkötelezettségünket. Az egyenjogúság követelményeit szem előtt tartó megállapodás mellett fontos külgazdasági hozzájárulás lehet stabilizációs és kibontakozási programunk eredményes végrehajtásához.

^ A Központi Bizottság aggodalmát fejezte ki a közel-keleti helyzet rendezésének elhúzódása, az Izrael által megszállt területeken kibontakozott népi mozgalommal szemben alkalmazott elnyomó intézkedések miatt. Megállapította, hogy a térség tartós békéjének a térségben csak a realitásokat elfogadó, kompromisszumra kész magatartás. a valamennyi érdekelt fél részvételével megrendezendő nemzetközi konferencián ki(Eolytatás a 2. oldalon)

ezüstérmet, hogy aztán szerda reggel bejelentsék a NOB illetékesei: ő is fennakadt a szűrőn. Amint egy kolléga la- konikus tömörséggel megjegyezte: nem jól sikerült a koszt, talán mégis több mákos tésztát kellett volna enni az itt járt magyar súlyemelőknek. Sok igazság van ebben a némi iróniával is fűszerezett véleményben, de még nagyobb baj az, hogy az ismétlődésnek az éleit már nem lehet a múltkorihoz hasonló nyilatkozattal elütni. Annak idején ugyanis Csengeri Kálmán írásba adta, hogy a nagy bizonyítási vágy miatt esett túlkapásba, és fogadott el body-buildinges barátjától valamiféle erősítő szert, aminek következtében pozitív lett a tesztvizsgálat euedménye.

Egészen addig rendben is volt, az egyszeri alkalommal

Philipp Jenninger Budapesten

Philipp Jenninger, a Német Szövetségi Köztársaság Szövetségi Gyűlésének (Bundestag) elnöke Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének meghívására szerdán hivatalos látogatásra Budapestre érkezett. Röviddel megérkezése után Philipp Jenninger koszorút helyezett el a magyar hősök emlékművén a Hősök terén.

A nap folyamán Berecz János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára ugyancsak fogadta Philipp Jenningert,

Népszavazás lehet, de...

Szakértői vita

A bős—nagymarosi vízlépcső építésével összefüggő gazdaságossági, biztonsági, energetikai és ökológiai kérdések tárgyalását tűzte napirendjére tegnap — szakértői vita formájában — a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége. A szervezethez tartozó egyesületek képviselőin kívül azonban a Külügyminisztérium, illetve az Igazságügyminisztérium jogászai is kifejtették álláspontjukat a tisztázatlan kérdésekben.

Mint az elhangzott előadásokból kiderült, az 1977-ben kötött magyar—csehszlovák államközi szerződés felmondásának nincsen realitása.

Járható útként a szerződés módosítása adott számunkra, de ehhez a csehszlovák fél egyetértésére is szükségünk lenne. Ennek hiányában, feltéve, hogy a vízlépcső építését ellenzők álláspontja kerekedne felül, csak a szerződésszegés lehetősége állna előttünk. Ám ez beláthatatlan következményekkel járna nemzetközi kapcsolatainkra, külpolitikai, gazdasági, együttműködési törekvéseinkre vonatkozóan egyaránt.

Ami a másik vitatott kérdést, a népszavazás ügyét illeti, az elhangzott előadásokból kiderült, hogy a ma is hatályos alkotmány említi ugyan a népszavazás lehetőségét, ám annak részleteiről nem rendelkezik, hiszen erre külön törvényt kellett volna alkotni. Ha most népszavazásra kerülne sor, előbb rendelkezni kellene arról, ki jogosult szavazni, a jogosultak hány százalékának kell állást foglalnia, mekkora többségre lenne szükség ahhoz, hogy valóban többségről beszélhessünk.

még valahogy elfogadható a magyarázat, de most Szanyit is rajtakapták. A második vizsgálat megerősítette az első álláspontját, s ezek után különösen félve írom le Jacsó József nevét is, mert nyilvánvaló, hogy nem egyszeri meggondolatlan kihágásról van szó, de legalább is többes számban kell beszélni. Ennek az ügynek a kihatásait ma még lehetetlen lenne megjósolni, de az biztos, hogy a magyar sport tekintélyén csorba esett, Nyilván a súlyemelők is átérezték ezt, nagyon valószínű, hogy ezért döntöttek testületileg az idő előtti, azaz szerdai hazautazás mellett.

A kínos ügy. után evezzünk jóval kellemesebb vizekre. Például a kajak-kenu válogatott szerdai középdöntőinek {Folytatás a 7. oldalon.)

Szöulból jelenti munkatársunk, Jocha Károly

Dopping és kézilabdabravúr