Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-24 / 229. szám

IVlQblORl KSCÍll a B A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 229. SZÁM 1988. SZEPTEMBER 24., SZOMBAT A pártbizottság tárgyalta Sok a kérdés, sok a tennivaló Lapunk tegnapi számában közöltük részletes beszámo­lónk első részét a monori városi jogú nagyközségi párt- bizottság legutóbbi üléséről, ismertetve Szentgyörgyvári István első titkár szóbeli kiegészítésének leglényege­sebb elemeit, illetve — tömören — a vitában elhangzott hozzászólások egy részét. Ügy gondoljuk fontos, hogy a közvélemény megismerje, milyen körülmények között érlelődtek meg a körzet jövőjét befolyásoló döntések. A testület ugyanis módosította a pártbizottság 1985. de­cember 2-án elfogadott középtávú feladattervét. A pártbizottság ülésén szót kért dr. Csernus J. Alán igaz­gató főorvos, aki többek kö­zött annak fontosságát hang­súlyozta, hogy a határozati javaslat a feladatok megoldá­sának hogyanjára is választ ad. Két kiegészítést is java­solt azonban. Egyrészt, hogy a dokumentumban is ismerjék el a körzet gazdasági egységeinek az egészségügy fejlesztéséhez nyújtott segítségét. Másrészt: a határozat az egészségmegőrzési program helyi feladatainak teljesítésére is hívja fel a fi­gyelmet. Éneikül ugyanis ne­hezen elképzelhető a gazdasá­gi reform megvalósítása — mondotta. Péchöli Józsefné raktárveze­tő a hozzászólók sorában a fiatalabb korosztályt képvisel­te. Ö a feladatok megoldását illetően határidő-módosításo­kat javasolt, valamint az aján­lások két körével foglalkozott. Elmondta, hogy nagyon ne­héz a helyi szakszervezeti tes­tületek tevékenységét értékel­ni, amikor a SZOT és a kor­mány kapcsolata sem tisztá­zott. (Ez még a szeptember 21 -i tanácskozás előtt történt.) Pesszimistán értékelte a KISZ- szel, a fiatalokkal kapcsolatos elhatározásokat: „Hiába pró­bálkozunk velük érdekeiket képviselni, ha nem tudunk számukra előrelépést biztosíta­ni a lakáshoz jutásban, a pá­lyakezdésben.” Neumann Mihály nyugdíjas a jelenlegi helyzet bonyolult­ságát hangsúlyozta, mondván, sok a kérdés, sok a zavaros fo­galom. „A pártnak a pártmun­kában útmutatást kell adnia a párttagoknak. Ezt azonban helyben nem lehet megoldani, ez a feladat a központi szer­vekre hárul, különösen a KISZ-szel, a fiatalokkal kap­csolatban — tette hozzá, bí­rálva az ifjúsági mozgalom je­lenlegi vezetőit. A pártbizott­ságon belüli lehetséges sze­mélycserékről úgy vélekedett, aki vállalta ezt a megbízatást, annak teljesítenie is kell azt, szükség van a kipróbált embe­rekre. Erdei Gábor tanácselnök szerint a jelenlegi helyzetben is az az alapkérdés, hogy is­merjük meg a politikai szán­dékot, és a gazdasági realitást. Az előbbit — mondotta — az országos pártértekezlet meg­határozta, de azóta is sok olyan információ, elképzelés, intézkedés látott napvilágot, amihez nincsenek meg a gaz­dasági biztosítékok. Ügy tűnik, ezt tesszük, amit lehet, és nem azt, amit kell. Tudomásul kell vennünk, hogy nincsenek úgy­nevezett helyi sajátosságok, mert nem tudjuk leválasztani magunkat a környezetünkről, tehát az önállóságnak is meg­vannak a korlátái. A korábbi hozzászólásokra reagálva azt modta: „Alkotó demokrácia kell, s nem az ellenzék élére állni”. Erdei Gábor javasolta, hogy az egészségmegőrzési programmal kapcsolatos állás- foglalást ne vegyék be a hatá­rozati javaslatba, mert az an­nak teljesítésében való közre­működés a tanácsok alapvető kötelessége, jogszabály hatá­rozza meg, bár ennek megol­dásához is hiányzik a pénz. A monori pártbizottság vi­tájában felszólalt Bállá János, a ceglédi városi pártbizottság első titkára, a megyei párt­végrehajtóbizottság tagja is. Részletesen elemezte az orszá­gos pártértekezlet óta bekövet­kezett változásokat, s reagált az előtte elhangzott hozzászó­lásokra is. „Számunkra a párt­értekezleten elfogadott hatá­rozat az útmutató. Minden kommunista örült, hogy meg­szabadultunk bizonyos kötött­ségektől, a párttagok alkotó munkát végezhetnek”. Ügy vélekedett, fontos, hogy konk­rét kérdésekben konkrét állás­pontja kell legyen a pártnak, ami mögé kialakult program­mal felsorakozhatnak a párt­tagok. A tájékoztatással, a vi­tákkal kapcsolatban elmondta, a tömegkommunikáció nem hibáztatható azért, hogy egyes vezetők bizonyos kérdésekről másképp nyilatkoznak. Egyéb­ként is fel kell készülni arra, hogy másoknak ugyanarról a dologról más a véleményük, meg kell tanulni erre reagál­ni. A párton belüli feladatok­kal kapcsolatban Bállá János hangsúlyozta, az alpszerveze- tekben folyó munka egyre na­gyobb fontosságát, a káder­kérdések helyben történő megoldását. Ezt kell segíteni és számonkérni — mondta, hozzátéve, hogy a pártértekez­let valóban iránymutatás volt mindenki számára, de nem szabad a másolás régi hibájá­ba esni. A feladatokat a helyi szükségszerűségek határozzák meg. A vitát Szentgyörgyvári Ist­ván, a monori pártbizottság első titkára foglalta össze. Az általános kérdésekkel, a hoz­zászólásokban elhangzott ér­tékelésével kapcsolatban azt hangsúlyozta: „Ahhoz, hogy a kívánt társadalmi átalakulás meginduljon, kell, hogy a párt és a kormány lehetőséget ad­jon olyan politikai vélemények kinyilvánítására is, amire ed­dig nem. A mostanában ala­kuló egyesületek, önszerveződő csoportok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ennek az ország­nak jobb legyen.” Van azon­ban egy kritikus pont — mon­dotta, ahol a nyitásnak és a haladás szolgálatának talál­kozni kell. Ha például a de­monstrációk — utalt a nagy­marosi kérdésre — fizikai vagy tekintélyrombolással jár­nak, akkor erővel kell fellép­ni ellenük... A demokratikus szocializmus kifejezéssel kap­csolatban úgy gondolta, ennek tisztázása a tudomány felada­ta, de nyilván nem ugyanazt kell érteni alatta, mint 1951- ben. Szentgyörgyvári István is úgy vélekedett, hogy a tömeg­kommunikációban megjelenő legtöbb riport hangulatkeltő és nem problémamegoldó. (Ez a Pest Megyei Hírlapra, azon belül a Monori Hírlapra ke­vésbé vonatkozik, de itt is je­lennek meg hatásvadász írá­sok — mondta.)A Kozák San- dorné hozzászólásában emlí­tett riporteri viselkedést tipi­kusnak mondta, hozzátéve, ez a stílus a tömegkommuniká­ciós eszközök sajátja, ellene a pártnak nagyon határozottan fel kell lépnie — vélekedett Szentgyörgyvári István. A konkrét kérdésekkel kap­csolatban úgy foglalt állást — s ezek így kerültek a határo­zatba is —, hogy abban az egészségmegőrzés programjá­ból adódó helyi felelősséget hangsúlyozni kell. Az ajánlá­sokat természetesen az érintett területen dolgozókkal meg fogják ismertetni. Ez vonatko­zik a szakszervezetekre és a KISZ-re is. A fiatalokkal kap­csolatos gondokban igaz, hogy hibás a párt is — mondta —, de nem engedhetjük el őket magunktól. A hozzászólásokból külön- külön nem idéztünk, mert is­métlésnek tűnt volna, hogy — Péchöli Józsefné kivételével — valamennyien szükségtelen­nek ítélték a helyi pártérte­kezlet összehívását, elfogadva a végrehajtó bizottság érveit. Péchöli Józsefné e kérdésben nem foglalt határozottan ál­lást. mert mint mondotta: „az alapszervezetekben most lesz­nek a küldöttgyűlések, s előre nem tudhatjuk, lehet, hogy ott kérni fogják.” A monori pártbizottság mind a kiegészítésekkel előter­jesztett határozati javaslatot, mind az úgynevezett káderelő­készítő bizottság összetételét egyhangúan megszavazta. Vereszki János A vitához csatlakozva (III.) A törvénytervezet gyöngyszemei Az állampolgár — úgy tű­nik — szigorú mércével mér, ha politikai szabadságjogairól van szó. Szinte látom, amint akkurátusán maga elé helyezi a gyülekezési és egyesülési jogról szóló törvénytervezetet, majd szemöldökét összevonva, az aktusnak kijáró tisztelettel és felelősségtudattal hozzá­kezd azok kritikus tanulmá­nyozásához. Nem csoda, ha ily módon nem leli benne örö­mét. Én más módszert javasolok. Helyezzük magunkat kénye­lembe, és azzal a kéjes moz­dulattal nyúljunk a törvény- tervezetek szövege után, ahogy azt a szórakoztató, ki- kapcsolódást nyújtó olvasmá­nyaink esetében tesszük. Fel­szabadultan és könnyű szív­vel lapozzunk bele (nem kell sokat lapozni, és nyugodtan beleolvashatunk akár az utol­só mondatokba is, izgalmi ki­látásaink nem fognak csök­kenni.) Bevallom, én eszerint jártam el és nem csalódtam. Hadd kezdjem mindjárt az­zal, hogy a gyülekezési jogról szóló törvénytervezet 6. pa­ragrafusa a közterületen vagy középületben tartandó rendez­vények szervezését előzetes bejelentéshez köti. Ebből úgy tűnhet — és ez a tervezet diszkrét bájainak egyike —, hogy a jogalkotó a gyülekezés szabadságát nem kívánja kor­látozni holmi előzetes enge­délyeztetési eljárással, hanem megelégszik a rendezvény szervezésének bejelentésével. Ez azonban csak látszat, amit a tervezet készítői egy zseniá­lis jogtechnikai megoldással értek el. Nevezetesen azzal, hogy miközben a rendezvény szervezését nem kötötték elő­zetes engedélyhez, széles kör­ben (lásd a 2. pont) lehetősé­get biztosítottak annak meg­tiltására (9. paragrafus). Legalább ennyire érdekes a rendezvény megtiltásának fel­tételeire vonatkozó rendelke­zés. A tervezet 9. paragrafu­sának (1) bekezdése szerint a hatóság akkor tilthatja meg a rendezvény megtartását, ha az az állam biztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közerkölcsöt sértheti, illetőleg a közegészségnek, valamint mások jogainak és szabadsá­gának sérelmével járhat... (e sérelmi tárgyakat a továb­biakban röviden állam- és közbiztonsági érdekeknek fo­gom nevezni). A hatóságok­nak az engedélyezési (legyünk precízek: a nem engedélyezé­A tizenötödik füzet Adatok a kocsigyártásról A tizenötödik monori fü­zetet — a Monori Helytörté­neti Egyesület legutóbbi kiad­ványát — tartom a kezem­ben. Az 1987. évi Pest me­gyei néprajzi és történeti gyűj­tőpályázat díjnyertes pálya­munkáját tartalmazza, Gál Imréné és Vitálisné dr. Zila- hy Lídia tudományos igényű, gonddal és érzéssel összeállí­tott munkáját. Amikor a monori füzetek­ről esik szó, lapunkban, „tal­lózni” szoktunk, kedvcsináló­ul ismertetni néhány szemel­vényt. Ezúttal nem lehet tal­lózni. Ezt a füzetet úgy kel! végigböngészni egy ültőben. S bár a címe — Adatok a mo­nori kocsigyártás és szekérja­vítás történetéhez — behatá­rolt témát sejtet, sok másról is szól, amelyet érdemes meg­ismerni, s általa tovább és jobban szeretni a szülőhelyet. Levelesládánkból Kevesebben adtak vért Mint minden évben, szep­tember hónapban egy alka­lommal ezúttal is üresek ma­radtak az iskola padjai a gimnáziumban. Reggel 8 óra­kor vette kezdetét az önkén­tes véradás. Orvosi rendelők­Kulturális ajánlatok Ecseren szombaton és va­sárnap 16 órától a nyugdíjas­klub összejövetele. Gyömrőn a művelődési ház­ban filmvetítés ma 17.30-tól: Ügy érezte, szabadon él (szí­nes, magyar dokumentum­film), holnap 16.30-tól és 18.30-tól: Nő a volánnál (szí­nes, szinkronizált amerikai kalandfilm). Monoron szombaton 19.30- tól Egy kis romantika címmel Korda György, Balázs Klári és Latabár Kálmán műsora, a filmszínházban ma és holnap 16-tól: Pinocchio (színes, szinkronizált amerikai rajz­film), 18-tól: Kémek a Sas­fészekben I—II. (színes, angol kalandfilm), az autós kertmo­ziban a Volán-telepen 20-tól: Metró (színes, francia kaland­film, országos premier előtti bemutató). Sülysápon ma és holnap 17- től a nyugdíjasklub összejö­vetele, vasárnap 18-tól film­vetítés: A préri (színes, szink­ronizált román—spanyol— NSZK kalandfilm). ké lettek a tantermek. A fel­szerelések időben a helyükre kerültek. Nyolcán mentek plazmafe- rezises véradásra Gödöllőre. Ök az elsők között estek át a vizsgálatokon. A donorok saj­nos az előző véradásokhoz ké­pest jóval kevesebben jelen­tek meg. A megjelentek szá­ma százharminchárom volt. Ebből tizenegyen nem adhat­ták le életet mentő vérüket, így száztizennégyen helyben, nyolcán Gödöllőn adtak vért. Első véradóként öí személy jelentkezett. A leadott vérmennyiség Mo­noron a plazmaferezises vér­adással együtt 52 liter. Ugyan­ezen a napon Vasadon is volt véradás. Itt negyvenen jelent­keztek, harminchárom donor­tól vették le a vért. Űj jelent­kező egy volt. A levett vér­mennyiség 13,2 liter. Özv. Olasz Józsefné Monor si) jogkörében azt kell tehát mérlegelnie, hogy az előzete­sen bejelentett rendezvény megtartása sértheti-e az ál­lam- és közbiztonsági érdeke­ket. Ha úgy ítéli, hogy sért­heti, akkor a redezvényt meg­tilthatja. A baj csak az, hogy nincs olyan rendezvény, amelynek a megtartása ne járhatna az említett érdekek sérelmével. Hiszen sem elvi­leg, sem pedig gyakorlatilag nem zárható ki, hogy az alap­jában jószándékú, sőt pozitív irányultságú rendezvényt fe­lelőtlen elemek megzavarják, esetleg provokálják. Ennek a veszélynek minden rendez­vény ki van téve. Ebből kö­vetkezően pedig a hivatkozott okból végül is minden ren­dezvény megtartása megtilt­ható. Alighanem különbséget kellene tenni aközött, hogy valamely rendezvény — meg­tartása esetén — sértheti vagy sérti-e az állam- és közbiz­tonságot. Ha sérti, úgy meg­tiltható (annál is inkább, mert ebben az esetben amúgy is fel kellene azt oszlatni (lásd a 14. paragrafus 2. bekezdését), ha pedig csak sértheti, úgy ter­mészetesen a megtiltásáról se lehetne szó. A tervezet egyik kedves rejtélye az is, hogy vajon megtiltható-e a beje­lentéshez kötött, óm bejelen­teni elmulasztott rendezvény megtartása, .ha arról a ható­ság hivatalból vagy más mó­don egyébként tudomást sze­rez. Ennyi „bevezető” után, hadd szóljak végre a kedvenc paragrafusomról. Talán ez sem lesz tanulság nélkül való. A tervezet 7. paragrafusának (1) bekezdése értelmében a középületben vagy közterüle­ten tartandó rendezvények közül sem kell bejelenteni azoknak a rendezvényeim ek a szervezését, amelyekben a résztvevők száma — előrelát­hatóan — a 200 főt nem ha­ladja meg. E rendelkezést a társadalmi viták résztvevői­nek valóságos kritikai össztü­ze kísérte. Lényegében azt ki­fogásolták, hogy elkerülhetet­len jogbizonytalanságot te­remt, hiszen hogyan lehetne előre látni a potenciális részt­vevők számát és egyébként is, ki merne ebben megalapozot­tan állást foglalni. Felvetették azt is, hogy szükség van-e egyáltalán a résztvevői lét­szám ilyenfajta minimalizálá­sára a bejelentési költelezett- ség kereteinek meghatározása szempontjából. Az biztos, hogy amennyiben a hatóság az elő­zetes bejelentés mellőzését mulasztásnak minősíti, mert megállapítása szerint a rész­vételi létszám a 200 főt meg­haladja, elvileg lehetősége van a rendezvény feloszlatására (14. paragrafus 1. bekezdés). Ebből következik, hogy az említett feloszlatás kockázatát csak akkor kerülhetjük el biz­tonsággal, ha a rendezvényt előzetesen bejelentjük. Kérdés azonban, hogy akkor mire jó a hivatkozott mentesség. Ta­lán meglepő amit mondok, de arra, hogy mentesüljünk a rendezvény megtiltásának le­hetősége alól. Mert ugyebár a hatóság csak az előzetes be­jelentéshez kötött rendezvé­nyek szervezését tilthatja meg, ha pedig maximálisan csak 200 fő részvételét ter­vezzük és jelentjük be, ren­dezvényünk mentes az előze­tes bejelentés kötelezettsége alól, tehát nem tiltható meg. Ha utóbb 200 főnél jóval töb­ben jelennének meg, akkor sem kell aggódnunk az eset­leges feloszlatás miatt, hiszen a rendezvényt végül is beje­lentettük. Talán sikerült érzékeltet­nem, hogy ez a paragrafus tu­lajdonképpen főnyeremény, sőt mi több. a gyülekezés sza­bad gyakorlásának legfőbb biztosítéka és mint ilyen, a tervezet ékessége. Nem csoda, hogy annyira a szívemhez nőtt. Terjedelmi okokból több gyöngyszem bemutatására nincs lehetőségem, de ígérem, a társadalmi vitán ezeket is megcsillantom. Dr. Nemes András ügyész A hét vége sportműsora SZOMBAT Kézilabda férfi NB II. Kö­zépcsoport: MAFC—Gyöm­rő, Budapest, Budafoki úti pálya, 16 óra. (A csoport egyik leggyengébb csapata a mű­egyetemi gárda. Éppen ezért jó lenne, ha ma délután meg­szerezné harmadik idegenbeli győzelmét ebben a bajnokság­ban a gyömrői férficsapat. Er­re van esélyük, de csak ak­kor, ha a legjobb felállításban és lelkesen játszanak.) Megyei női I. osztály: Tá­pióvölgye SC—Gödöllői EAC, Űri, 17 óra. (Az úri lányoknak nem lehet gond az igencsak gyengécske egyetemista hölgy­koszorú két vállra fektetése.) Labdarúgás, serdülő mérkő­zés: Péteri—Monor, Péteri, 14 óra, vezeti: Izsáki. VASÁRNAP Labdarúgás, megyei I. osz­tály: Pilis—Veresegyház, Pilis, 15 óra. (A vártnál szorosabb arányban kapott ki Soroksá- rott a Pilis egy hete, mégpe­dig úgy, hogy a jelentések szerint csak tíz játékossal állt fel. Vasárnap remélhetőleg — komplett csapattal — a ná­luk gyengébb játékerőt képvi­selő Veresegyház ellen be­gyűjtik a két bajnoki pon­tot.) Megyei II. osztály. Déli cso­port: Üllő—Tápiószele, Üllő, 15 óra. (Mindössze egy gólt lőtt a Maglód ellen az Üllő az előző fordulóban, igaz ez mindjárt két pontot ért. A vendégek a Monort verték ott­hon. A hazai pálya és né­hány jó egyéni teljesítmény üllői sikert sejtet.) Maglód— Honvéd Bem SE, Maglód. 15 óra. (Kikapott a Maglód Ül­lőn, pedig végig egyenrangú ellenfélnek bizonyult, a góllö­vés azonban nem ment. A ka­tonáknak most a hírek szerint jó csapatuk van, így jó mér­kőzésre és döntetlen körüli eredményre van kilátás.) Kis- kunlacháza—Sülysáp, Kiskun- lacháza, 15 óra. (Felcserélte a pályaválasztási jogot a Sülysáp, ezért hazai meccs helyett idegenben játszott. Az idegen környezet nem zavar­ta őket különösebben, bizto­san nyertek Alsónémediben. Ezúttal nehezebb dolguk lesz. Az egy pont is jól jönne.) Tá- piószecső—Monor, Tápiószecső, 15 óra. (Folytatja Tápió menti barangolását a Monor. Egy hete Tápiószelén, most Tápió- szecsőn lép pályára. Ez utób­bi együttes az erősebb, így nehéz dolog lesz a pontszer­zés. Ami már jól jönne!) Körzeti bajnokság: Men de— Dánszetmiklós, Mende, 15 óra, vezeti: Izsáki (partjelző: Gav- ló), Albertirsa—Villám SC, Albertirsa, 15 óra, Dunai (Karcsú), Ecser—Csévharaszt, Ecser, 15 óra, Antal László, Tápiószőlős—Gyömrő, Tápió- szőlő, 15 óra, Mizsei (Szalai), Nyáregyháza—Pilis II., Nyár­egyháza, 15 óra. Szóró, Péte­ri—Cegíédbercel, Péteri, 15 óra, Müller (Prohászka), Űri —Törtei, Űri, 15 óra, P. Sza­bó, Vecsés—Monori-erdő, Ve- csés, 15 óra, Szuda (Zsuzsan- dor). Az ifjúsági mérkőzések mindhárom osztályban a fel­nőtt-találkozók előtt két órá­val kezdődnek. Serdülőmérkőzések: Ecser— Vecsés (szükségjátékvezető), Villám SC—Mende, Sülysáp, 11 óra (P. Szabó), Pilis— Gyömrő (Szuda), Sülysáp— Monori Diáksportkör (P. Sza­bó), Üllő—Nyáregyháza (Mül­ler). A mérkőzések délelőtt 9 órakor kezdődnek, az elöl ál­ló csapatok a pályaválasztók. (Figyelem! Holnap hajnal­ban — tehát vasárnap — há­rom órakor az órákat egy órával előbbre állítják!) Sakk, megyei I/B férfi csa­patbajnokság: Ráckeve— Gyömrő, Ráckeve, 9 óra 30 perc. (Jó lenne egy sikeres őszi rajt a Duna menti nagy­községben.) ISSN 0133—2651 (Monort Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents