Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-23 / 228. szám
1988. SZEPTEMBER 23., PÉNTEK Megyei népfrontfórum előtt Foglalkoztatási feszültségek Átalakulóban van a munkaerőhelyzet, lényegesen változik a munkáltatók magatartása, erről győződhetett meg a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottsága, amikor csütörtöki ülésén áttekintette a foglalkoztatás jelenlegi állapotát. A mozgalom megyei székházában tartott tanácskozáson a testület véleményezte a gyülekezési, valamint az egyesülési jogról szóló törvénytervezeteket, s tájékozódott arról is, miként fejleszthető tovább a bizottsági munkát segítő információs rendszer. Hiány és felesleg Eltérően az ország legtöbb hasonló közigazgatási egységétől, a megyében még nincsenek súlyos feszültségek a foglalkoztatásban. Ez derült ki abból a tájékoztatásból, amelyet a megyei tanács végrehajtó bizottságának munkaügyi osztálya adott a testületi ülés résztvevőinek. A megyében ma Is lényegében teljesnek tekinthető a foglalkoztatás. A munkavállalási korban levő népességnek több, mint a 82 százaléka aktív kereső. Magas ez az arány (89,5 százalék) a férfiak esetében, de a nőknél is (74 százalék) felette van az országos átlagnak. Az átlagok azonban — amint ez a véleményekből kiderült — nem kelthetik azt az illúziót, hogy nincsenek feszültségek, mert vannak. A megye néhány táján, a többi között Érd és Százhalombatta térségében egyre nehezebb gond a nők foglalkoztatása. Ugyanakkor — és ez is érzékelteti a differenciálódás felerősödését — tartósan hiány van valamennyi érintett megyei vállalatnál fonó és szövő szak- és betanított munkásokból, amint állandósultak a kielégítetlen igények a sütőipari szakmunkások esetében is. Első jelei mutatkoznak az idén a munkáltatók foglalkoztatási szándékai változásának. Amíg a korábbi években a megyében tevékenykedő vállalatok, szövetkezetek átlagosan 2500—3000 fővel tervezték növelni alkalmazottaiknak a számát, addig az idén ez a létszám nem haladta meg a háromszázat! Az irányokat érzékelteti, hogy az év elejéhez mérten az iparban 1167 fővel csökkent a foglalkoztatottaknak a száma, tart az építőiparban is a fogyatkozás, s tetemes volt a termelőszövetkezetekben is, hiszen 2782 személyt ölelt fel, ez a teljes létszámnak a 3,8 százaléka. Hiba lenne túlértékelni ezeket a jeleket, azaz úgy felfogni, mint a munkáltatók rugalmas igazodását a változó feltételekhez, az ésszerű munkaerő-gazdálkodás térhódítását. Ugyanakkor — és ezt joggal húzta alá a testületi tanácskozás — még veszedelmesebb hiba lenne fel nem figyelni ezekre a friss vonásokra a foglalkoztatás térképén. Kevés esély Ezek a friss vonások ugyanis egyének, családok széles köre számára a jövőt vetítik előre. Az idén például a munkáltatók által bejelentett, be nem töltött álláshelyeknek a száma a tavalyi hasonló időszakának csupán a hatvan százaléka. Ezen belül is érdekes rétegződés megy végbe. Mérséklődött ugyan a szak- és betanított munkások iránti kereslet, ám a munkáltatói igényeknek a fele változatlanul Parlamenti bizottságok Bős-Nagymarosról Elfogadták a jelentést Tegnap a Parlamentben ülést tartott az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága, valamint a mezőgazdasági bizottság. Az előbbi ülésen Varga Miklós környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztériumi államtitkár adott tájékoztatást a bős—nagymarosi beruházás helyzetéről. A vitában felszólaló Berdár Béla (Pest megye 25. vk.) a Pilisi Állami Parkerdő Gazdaság főigazgatója megállapította: „a Parlament nincs döntési helyzetben; már minden eldőlt...; az építkezés befejezésének nincs reális alternatívája.” Ezért azt javasolta: a bizottság vegye tudomásul az előterjesztést, s a régóta folyó társadalmi vita eredményeit összegezve fogalmazzon meg — illetve erősítsen meg — bizonyos ajánlásokat. A képviselő ezek közé sorolta, hogy az építkezés „társadalmi kontroll” alatt folytatódjék; biztosítsanak elsőbbséget az ökológiai szempontoknak; feltétlenül épüljön ki a környezet változásait észlelő, megfigyelő úgynevezett monitoring rendszer. Az erőműrendszer működésével kapcsolatban javasolta, hogy a bizottság a „csúcsrajá- ratás” feltételéül szabja meg a szennyvíztisztítás problémáinak teljes megoldását. Ez a formula osztatlan sikert aratott a testület tagjainak sorában. Balogh László (Pest megye, 29. vk.), a Pest Megyei Tanács elnöke elmondta: választói — mindenekelőtt a kormánynak címezve igényüket — tájékoztatást kérnek a beruházásról. Ugyanakkor többségük amellett van, hogy mielőbb építsék meg a vízlépcsőrendszert, mihamarább lépjen működésbe az erőmű. A vita zárásaként a testület 15 szavazattal egy ellenében és egy tartózkodás mellett — az elhangzott ajánlásokkal — elfogadta a beszámolót. Ezzel egyben elvetették Király Zoltán indítványát a beruházás felfüggesztéséről. A mezőgazdasági bizottság Zsuffa Ervin környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhelyettes tájékoztatóját hallgatta meg a bős-nagymarosi beruházás helyzetéről. Helyszíni szemle Üröm térségében Módosítják a nyomvonalat Csütörtökön az ürömi tanácsházán folytatódott a Pi- lisborosjenő és Üröm község közelében megépülő 400 kilovoltos távvezeték, illetve a leendő MO-ás autópálya nyomvonala miatt kialakult vita. Mint ismeretes, néhány hete a két település lakói falugyűlésen tiltakoztak az ellen, hogy a távvezeték a falvak fölött haladjon át. mivel az ismereteik szerint a huzalok villamos erőtere károsan hat a közelükben élők egészségére Ugyanakkor a majdani autópálya eredeti nyomvonala a lakosság megítélése szerint veszélyeztetné a környék természeti értékeit. A csütörtöki összejövetel résztvevői, közöttük az építők — Országos Villamos Távvezeték Vállalat — és a lakosság érdekvédelmére alakult társadalmi bizottság képviselői felvázolták a nyomvonal-módosítás lehetséges változtatásait, majd helyszíni szemlét tartottak. A felmerült változatok közül a legmegfelelőbb nyomvonal kijelölése azonban további egyeztetéseket igényel az érintett intézményekkel, hatóságokkal, ezért a résztvevők hamarosan újabb megbeszélést tartanak a Pest Megyei Tanácsnál. a szakmunkásokra érvényes. Ezzel szemben egészen más a helyzete a segédmunkásoknak. Tavaly minden ilyen jelentkezőre még 1,3—3,2 felkínált állás jutott, az idén azonban ez a kínálat 0,6—0,9-re csökkent. Nyersen fogalmazva ez annyit tesz, hogy a jelentkezők egy része nem talál alkalmazási lehetőséget a megyében. Nem ennyire egyértelmű a változás a szellemi foglalkozásúak esetében, de tény, hogy az ő számukra is romlottak az elhelyezkedési lehetőségek. Növekednek ilyen tekintetben a megye egyes részei közötti különbségek. Bizonyos térségekben — mint például Vác, Dunakeszi, Gödöllő, Szi- getszentmiklós — változatlanul munkaerőhiány tapasztalható, ugyanakkor némely helyen — így Ráckeve, Dabas, Nagykőrös területén és vonzási körzetében — a különböző szak- képzettségűek elhelyezkedése sem megy könnyen, nemhogy a teljesen képzetleneké. Friss jelenség az is, hogy megjelentek a megyében a pályakezdő fiatalok elhelyezkedésének gondjai. Tavaly még kevésbé, az idén azonban már erőteljesebben lehetett ennek jeleit észlelni. Az általános iskolát be nem fejezők, a szakképzetlenek egyre nehezebben találnak állást, az ilyen pályakezdők számára minimálisra csökkent a helyek kínálata, de — és ez vélemény volt a téma tárgyalásakor — egyre világosabb az is, hogy a képzés szerkezete nincsen összhangban a tényleges szükségletekkel. Segíteni kell Vannak állami támaszok a nehéz helyzetbe kerülteknek. A meghosszabbított felmondási idő, az elhelyezkedési támogatás, az ún. közhasznú munka érzékelteti a közösség törődését, ám tagadhatatlan, mindezekkel együtt is növekedni fog azoknak a száma, akik váltásra, új hely keresésére, új szakma megtanulására kényszerülnek. Abban azonban nem lehet vita — amit a téma tárgyalása is bizonyított —, hogy a bedolgozást, a rész- munkaidős foglalkoztatást, illetve a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedésének elősegítését minden lehetséges eszközzel és módon támogatni kell a megyében. Személyek, családok egy bizonyos csoportja számára ugyanis ezek a formák szó szerint a megélhetés egyetlen lehetőségei. A megyei népfrontbizottság, egyetértve a feszültségek enyhítését szolgáló törekvésekkel, fontosabbnak tartotta, hogy a helyi népfronttestületek megkülönböztetett figyelmet fordítsanak a foglalkoztatási helyzetre, gyűjtsék és továbbítsák a lakossági véleményeket, s ugyanakkor keressék azokat a lehetőségeket, amelyek helyben kínálnak megoldást a gondokra. M. O. Dunakeszin Új tanácselnök Tegnap ülést tartott a Dunakeszi Városi Tanács. Az eseményen részt vett Pálmai László, a városi pártbizottság első titkára, Vágvölgyi József, a Pest Megyei Tanács általános elnökhelyettese. A testület beszámolót hallgatott meg a város kereskedelmi ellátásáról és a vendéglátás színvonaláról, Dunakeszi és körzete közbiztonságáról, a hetedik ötéves terv helyi feladatainak teljesítéséről, majd személyi ügyekben határozott. A tanács — érdemei elismerésével — saját kérésére tanácselnöki tisztéből felmentette Metykó Gyulánét, aki a továbbiakban az Alagi Állami Gazdaság munkatársa lesz. Tanácselnökké választották Villást Lászlót, aki eddig a Dunakeszi Tanács elnökhelyettese volt. Társadalombiztosítási feladatok Szélesebb körű vitákat! Fontos kérdésről, a társadalombiztosítási ellátás helyzetéről, az ezzel kapcsolatos szakszervezeti érdekvédelmi munkáról tanácskozott tegnap — Jámbor Miklós elnökletével — a Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsa. Az SZMT oktatási igazgatóságán megtartott ülésen Bognár Miklós, a Budapesti és Pest Megyei Társadalombiztosítási Intézet igazgatója és dr. Götzinger István, a Pest Megyei Társadalombiztosítási Tanács elnöke számolt be a napirenden szereplő témákról. Az alapszervezetekben és a PMTT részéről is élesen vetődött föl az érdekvédelem kérdése. A társadalombiztosítás problémái hosszú ideje ismertek, megoldatlanok, ezért azok ismételt feltárását és jelzését öncélúnak érzi a testület. A fejlesztési koncepciók, tervezetek megvitatására mindeddig nem kapott lehetőséget, így sokoldalú tapasztalatainak, véleményének nem tudott hangot adni. Az ülésen hangsúlyozták: a tagság alapvető érdekeit érintő kérdésekben nagyobb nyilvánosságra, széles körű társadalmi vitákra van szükség! Igénylik az állami szervektől azt is, hogy a jogszabályok a mainál közérthetőbbek, áttekinthetőbbek legyenek, s ne kerüljön sor túl gyakori és indokolatlan módosításukra. Elengedhetetlennek tartják továbbá azt is, hogy a társadalombiztosítás hamarosan esedékes anyagi és szervezeti önállósodása ne formális, hanem igazi tartalommal valósuljon meg. Az SZMT állásfoglalását a közeli napokban eljuttatják az illetékesekhez. A kormányszóvivő fájékozfafója (Folytatás az 1. oldalról.) állami népességnyilvántartás kiegészül. A bírósági cégnyilvántartás módosításáról szólva a kormányszóvivő elmondta, hogy annak célja a gazdasági életben a törvényesség teljesebb megvalósulása, a vagyoni viszonyok terén pedig a tőkeáramlás biztonságának megteremtése. A bejegyzett gazdálkodó szervezetek adatai — ha jogszabály kivételt nem tesz — nyilvánosak. Ez tehát annyit jelent, hogy a cégre vonatkozó ügyiratot és a cégbejegyzést bárki megtekintheti. A módosítások közül az a leglényegesebb, hogy a gazdasági társaságok bejegyzése kötelező lesz. Ez elősegíti a gazdasági információk gyorsabb áramlását is, így a közvélemény teljesebb áttekintést kaphat a gazdálkodó szervezetek működéséről. A társasági törvény tervezete értelmében gazdasági társaságok törvényességi felügyeletét a cégbíróság látja el. A bíróság felülvizsgálhatja, hogy a gazdasági társaság működése összhangban áll-e a jogszabályokkal és az alapszerződésben meghatározott feladatokkal. Intézkedési jogköre a cég képviseletét ellátó személy figyelmeztetésétől egészen a cég megszűntnek nyilvánításáig terjed. A cél tehát a cégeljárás egyszerűsítése, a társasági törvénnyel való összhang megteremtése és az, hogy _ a jogszabályokban is tükröződjenek a gyakorlati tapasztalatok. Várkonyi Péter külügyminiszter a magyar—román államközi kapcsolatok fejlesztésének és kiszélesítésének munkaprogramjában foglaltakról adott áttekintést az ülésen. Elöljáróban hangsúlyozta, hogy a kormány a kapcsolatok széles körét vizsgálta meg, és a legfontosabb területekre vonatkozóan rögzítette az állami feladatokat. Rámutatott: a Minisztertanács döntésén tükröződött az a szándék és akarat, hogy kétoldalú kapcsolatainkat az élet minden területén fejleszteni kívánjuk a szomszédos Romániával, és e cél megvalósítása érdekében továbbra is aktívan, kezdemény ezöen lépjünk partnerünk felé. Természetesen a célok megvalósítása mindkét félen múlik, mi a magunk részéről minden, a kapcsolatokat bővítő elképzelést támogatni kívánunk. A kormány abból indul ki, hogy a kapcsolatokat feszültségek terhelik; közvéleményünk aggodalommal figyeli a Romániában élő magyarság helyzetét, és nemzetközi aggodalom is mutatkozik a területrendezési elképzelétek gyakorlati megvalósításával kapcsolatban. A Minisztertanács döntése értelmében konkrét kezdeményezésekkel élünk a politikai, a gazdasági, a kulturális, a lakossági, a tájékoztatási kapcsolatok számos területén. Ami az államközi kapcsolatok szintjét illeti: a román külügyminiszternek érvényes meghívása van, szeretnénk, ha ez mielőbb realizálódna. MegMegőrizni a hagyományokat Megalakult a Székely kör Szűknek bizonyult tegnap délután a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottságának tanácsterme, ahol a második világháború utáni években hazánkba települt székelyek jöttek össze a Székely kör alakuló közgyűlésére. Népviseletben varrnak Télre készülve aktuálissá vált a meleg felsőruházat viselése. Ácsán a Sashalom Ruházati Kisszövetkezet üzemében már hetek óta varrják az ügyes kezű asszonyok a gyermeknadrágokat. Megrendelői közé tartozik a Centriköt és a Népművészeti Vállalat is (Erdősi Ágnes felvétele) Mint Domokos Jenő, a társaság létrehozásának egyik kezdeményezője elmondta az egybegyűlteknek, köztük Brutyó Jánosnak, a Magyarok Világszövetsége főtitkár- helyettesének, azért van szükség erre a közösségre, mert a székelység 1300 éves történelme során még soha nem fenyegette oly közelről az erőszakos beolvasztás e népet, mint most. Hiszen szülőföldjéről elűzik, falvai t, iskoláit, templomait, temetőit lerombolják, eltiltják nyelvének használatától, megfosztják múltjától. A bukovinai székelyek többsége azonos földrajzi környezetben él, így legalkalmasabbak a hagyományok ápolására. Az Erdélyből áttelepültek azonban vegyes ösz- szetételű falvakban laknak, s félő, hogy magyar környezetben elveszítik nyelvjárásukat, folklórjukat. A kör célja ezért a közösségi élet, az együvé tartozás tudatának fejlesztése, a hagyományok ápolása. Idős székely emberek emelkedtek szólásra, hogy elmondják, milyen örömmel tölti el őket a csoport megalakulása, hiszen régóta vártak erre a pillanatra. Ez is egyik jele a politikai légkör megváltozásának. A Székely kör megválasztotta vezetőségét, elnöke Balás Gábor jogtörténész lett. beszélnivaló van, hiszen vannak olyan államközi egyezményeink — például a konzulátusok, a bukaresti magyai kultúrház működtetéséről —, amelyek érvényben vannak Ezeket az államközi kapcsolatokat napirenden tartjuk továbbra is. Ismeretes az, hogy elvi meghívás hangzott el egy olyan küldöttség látogatásáról Romániába, amely a terület- rendezéseket a helyszínen tanulmányozná — emlékeztetett a külügyminiszter. A kormány — megerősítve egy korábbi ülésen hozott döntését — Horváth István belügyminisztert bízta meg e küldöttség vezetésével és a delegáció összetételének meghatározásával. A küldöttségben tanácsi szakértők, szakemberek, országgyűlési képviselők is lesznek. A formális meghívás megérkezését követően a delegáció mielőbb elutazik. Az illetékes tárcák a kormány ülésén feladatul kapták, hogy tegyenek intézkedéseket az árucsere-forgalom bővítésére, a termelési szakosítás, a harmadik piaci együttműködés, a közvetlen vállalati kapcsolatok lehetőségeinek feltárására és fejlesztésére. Ezt a munkát a gazdasági együttműködési vegyes bizottság fogja össze, amelynek ülésére várhatóan még ez c -n sor kerül. A korrn- intése alapján javasolni f ■... hogy még idén üljön r kulturális vegyes b- és írjunk alá egy én’ nemzetiségek igén- t ;s égítő kulturális rrt a ké< ország köz"' zzu' továbbá szí: ''-ltok ven dégszerep'ó f" énész ve gyes bízott sá ~ '-enységé nek aktiviz;’ Tezdemé nyezni kíván ’ ' ’’ténelrr emlékhelyek kök- s meg je lölését, ápolását, és a magys —román kapcsol "tok építésé ben kiemelkedő érdemeke szerzett magyar, román és nemzetiségi személyiségek erkölcsi megbecsülésének kifejezésre juttatását. Szorgalmazzuk az akadályok felszámolását a magyar és a román sajtótermékek előfizetésében és terjesztésében, készségünket nyilváníthatjuk ki, hogy a Magyar Televízió és román partnerintézménye között egyezményes, tervszerű kapcsolatok jöjjenek létre. Válaszában Várkonyi Péter kifejtette: a Koreai Munkapárt lapjában a Magyar Nép- köztársaság ellen kifogásolható hangvételű cikk jelent mea amiatt, hogy Magyarország é« a Koreai Köztársaság kölcsönösen elhatározta a diplomáciai képviseletek felállítását; ezt diplomáciai úton is kifogásoltuk, mert hangnemével nem tudunk egytérteni. A mi álláspontunk teljesen világos, és ezen nem változtat az sem. hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ezt másképpen értékeli. Baráti kapcsolatokat ápolunk és kívánunk ápolni velük a jövőben is, szolidárisak vagyunk azokkaí a törekvésekkel, amelyeket a KNDK kormánya tesz a két ország békés egyesítése érdekében.
