Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-22 / 227. szám

Téli kamillavetés Kísérletképpen Jó bevétele volt a Szilas- menti Termelőszövetkezetnek kamillából. E növényt ősszel kell vetni, hogy kikelve és megerősödve várja a tavaszt. A gazdaság már 360 hektáron elvetette a növényt, csak a közelmúlt esős napjai állítot­ták meg a vetőgépeket. A ta­laj felszáradása után még negyven hektáron kerül föld­be a mag. Ebben az évben terveznek téli vetést is kísérletképpen. Ez azt jelenti, hogy ha száraz hideg van, úgy február kör­nyékén a magvakat rászór­ják az ősszel előkészített ta­lajra. Száz hektárnyi terüle­ten próbálja ki a termelőszö­vetkezet ezt a fajta vetési módot. Havas, jeges tél esetén nem vethető, hisz akkor az olvadás elvinné a magvakat. A tizenhét éves múltra visszatekintő növénytermesz­tési területét így ötszáz hek­tárra növeli a gazdaság. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Foitótörténet A—Z-ig Vizit­kártyák 1855—1920), kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. Helytörténeti gyűjtemény: A gödöllői művésztelep 1901—1920, Természeti kör­nyezetünk, kiállítás, Erzsébet királyné-emlékszoba, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás. A hónap műtárgya: Történelmi atlasz 1814-ből, megtekinthető 10—18 óráig. Erdőkertes, művelődési ház: Smaragderdő. Színes, ma­gyarul beszélő angol kaland­film, este 7 órakor. Mozi Indiánkaland Ontarióban. Színes román—francia kaland­film, 4 órakor. A szakasz. Színes amerikai film. Csak 16 éven felüliek­nek. 6 és 8 órakor. Aszódi öregdiákok A világ minden tájáról N em új dolog, hogy meny­nyire tudunk ragaszkod­ni egy-egy kedves tárgyunk­hoz, milyen szeretettel vesszük a kezünkbe az egykori emlé­keket idéző, mások szemében csecsebecsének tűnő aprósá­gokat. Vannak dolgok, melyek csak a tulajdonosuknak szó­lalnak meg, amelyek csak gazdájuk gondolataiban idézik fel a máig őrzött emlékek so­kaságát. Egyik délután író­asztalom fiókjában matattam, s egy zöld szalag akadt a ke­zembe, amelyre aranyszálú cérnával hímezték a dátumot: 1948. A ballagásomra emlékez­tető szalagocska most közös borítékban van Anna uno­kámnak a születésekor a kór­házban kezére kötött azonosí­tó szalagjával. Könnyű volt hát megállapítanom — s az olvasónak sem nehéz —, öreg­diák vagyok, aki negyven esz­tendővel ezelőtt fejeztem be gimnáziumi tanulmányaimat. Talán két hete, hogy az Aszódi Petőfi Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskola igazgatójával, Frajna Miklós­sal beszélgettem, s jegyez­tem a szavait, amelyek csen­desen hangzottak el, de tele voltak akarással, nagy álmok megvalósításán fáradozó elha­tározással. — Iskolánkat valamikor a Galga-parti Athénnek nevez­ték a diákjai, s így emleget­ték a környék községeinek la­kói is. A Galga forrásától Bol­dogig úgy beszéltek a gimná­ziumról, hogy az a miénk, ott nevelik gyerekeinket tisztes­ségre, emberségre, magyarság­ra, a tudományok elsajátításá­ra. A gimnázium egy-egy ren­dezvénye ünnepe volt nem­csak Aszódnak, de az akkori közigazgatási terület, vagyis az aszódi járás minden köz­ségének. Százak, ezrek szerez­tek nálurik érettségi bizonyít­ványt, százak, ezrek kötődtek ifjúságuk legszebb éveivel az intézményhez, hiszen éppen Aszódon élték át a felnőttsé­get megelőző kamaszkor jel­Körzeti labdarúgó-bajnokság Sérülés a bemelegítéskor A kedd esti szövetségi na­pon Bisján Imrét, a péceliek intézőjét kérdeztük, mi az oka a nagyon gyenge szereplésük­nek. Közismert, hogy Pécelen hajdanán jelentős erőt képvi­selt a labdarúgás. A pécelie- ket most a balszerencse is sújtja. Vasárnap például a mérkőzés kezdete előtti be­melegítéskor kapuvédőjük le­sérült, kifordult a válla. Ifjú­sági kapusuk, aki már egy mérkőzésen túl volt, kényte­len volt még egy mérkőzésen szerepelni. A Domony—Erdőkertes ta­lálkozón a kertesi csapatból néhány játékos a labdarúgás helyett a közönséggel foglal­kozott és durva szavakkal il­lette. A Túra—IM Vasas találko­zón a túrái labdarúgók és a hazai közönség igen sport­szerűen viselte el a vereséget, mondotta Kaiser László, aki szövetségi ellenőrként volt je­len a mérkőzésen. GEAC II.—Kerepestarcsa 1-3 (0-1) Vezette: Kónya (Fodor). Nagy iramú, magas színvo­nalú mérkőzés, melyen nem érdemelt vereséget az egyete­mi gárda. Valkó—Isaszeg 1-6 (1-4) Vezette: Urbán (Tompa, Tóth Cs.). A gyenge színvonalú mér­kőzésen a Valkó ötször találta el a kapufát. Sportszerű ta­lálkozót vívtak. Túra—IM Vasas 2-3 (1-1) Vezette: Lesku (Sóti, Vay­ner). Jó iramú mérkőzés, a Túra sok helyzetet kihagyott. Zsámbok—Pécel 8-0 (3-0) Vezette: Uzsák (Tóth J., Tu- róczi). A sportszerű találkozón nagy különbség volt a két csa­pat között. Domony—Erdőkertes 2-0 (1-0) Vezette: Répási (Szabó). Megérdemelt hazai győze­lem. Mogyoród—Galgahévíz 2-0 (1-0) Vezette: Németh (Tóth J. 11., Bodor). Sportszerű találkozó. Ifjúságiak: Valkó—Isaszeg 2-4, Zsámbok—Pécel 1-3, Mo­gyoród—Galgahévíz 1-1, Tú­ra—IM Vasas 2-2. Serdülők: Bag—Aszód 1-3, Isaszeg—Túra 1-3, Hévízgyörk —Pécel 1-0, Veresegyház— Dány 3-0, Vácszentlászló—Ke- repestarcsa 1-6, Erdőkertes— Kartal 0-3, GSC—IM Vasas, nem érkezett jelentés. A következő forduló a ser­dülőknél 24-én, szombaton, 9 órakor: Kerepestarcsa—GSC, Dány—Vácszentlászló, Erdő­kertes—Bag. 25-én, vasárnap 9 órakor: Kartal—IM Vasas, Pécel—Veresegyház, Túra— Hévízgyörk, Aszód—Isaszeg. Ugyancsak 25-én, ifjúsági és felnőtt-találkozók 13, illetve 15 órakor. Galgahévíz—GEAC 11., Erdőkertes—Mogyoród, Pé­cel—Domony, IM Vasas— Zsámbok, Isaszeg—Túra, Ke­repestarcsa—Valkó. 1. Kerepestarcsa 4 4 — — 12- 3 8 2. Zsámbok 4 2 2 — 15- 5 6 3. Túra 4 2 1 1 10- 5 5 4. Mogyoród 4 2 117-85 5. Domony 3 2 — 1 10- 4 4 6. IM Vasas 4 2 — 2 10- 5 4 7. Isaszeg 3 2 — 1 8-5 4 8. Galgahévíz 4 112 5-83 9. Erdőkertes 4 112 7-11 3 10. Valkó 4 1—3 5-18 2 11. GEAC II. 2-------2 3-70 1 2. Pécel 4-------4 4-17 0 Cs iba József Ma este Ankét a kastélyról A gödöllői kastélyról tarta­nak ankétot ma, csütörtökön este 6 órakor a művelődési központban, a helytörténeti gyűjtemény és a városszépí- tők egyesületének rendezésé­ben. Az ankéton a kastély hasznosítási elképzeléseiről is tájékozódhatnak az érdeklő­dők. lemformáló megpróbáltatásait, itt lettek tagjai védelmet nyúj­tó közösségeknek, itt írták meg első szerelmeslevelüket. Mennyire maradt meg az egykori ragaszkodás? Erre egyetlen adat, hogy az osz­tálykeretben megrendezett öt-, tíz-, harminc-, negyvenéves érettségi találkozóra mindig sokan visszatérnek. Nemcsak a környékről, de távoli tájai­ról is e hazának, és jönnek azok is, akiket korunk kiszá­míthatatlan felzúgó vihara idegen országba sodort. Mert az emberek szeretnek emlé­kezni, szeretnek a múltba ka­landozó gondolataik segítségé­vel visszafiatalodni, s olyanná válni, mint voltak egykoron: szabadlelkű, nagyot és meré­szet akaró diákká. Frajna Miklós elmondta, hogy ezek a találkozók a je­lenlegi formájukban magukon viselik az esetlegesség jegyét, és bár így is nagyon szüksé­gesek és hasznosak, de lehet­nének még hasznosabbak. A tervek, az elképzelések meg­születtek, s megvalósításán már csendben dolgoznak. — Ügy képzeltük —■ mondta Frajna Miklós —, hogy az egykori diákok segítségével és részükre megszervezzük az aszódi öregdiákok baráti kö­rét. A kör tagjai évenként tal­álkozhatnának, s mivel az ország, de talán a világ min­den részében élnek tanítvá­nyai a gimnáziumnak, az első összejövetelt 1990-ben rendez­nénk, hiszen címeket kell megszereznünk, s csak azután kerülhetne sor a meghívásra, hogy ki-ki legalább három­négy hónappal előbb ismerje a találkozó időpontját, ehhez igazítsa szabadságát, mert csak így tud mindenki eljön­ni, aki találkozni szeretne egy­kori barátaival, osztálytársai­val. — Nem titkolt célunk — hangsúlyozta az igazgató —, hogy ettől a baráti körtől mi segítséget remélünk. Azt sze­retnénk, ha tanulóink köve­tendő példaképeket választ­hatnának a régi diákok közül, ha megismernék egymást, de abban is reménykedünk, hogy az öregdiákok közül sokan anyagi segítséget is adhatnak az alma maternak. Nem nagy dologra gondo­lunk! De talán nem álom, hogy közösen módot találnánk a gimnázium évkönyvének a megjelentetésére, amelynek bevételéből segíthetnénk a legkiválóbb, nehéz anyagi kö­rülmények között élő tanu­lóinkat. Esetleg az öregdiákok segítségével tehetnénk egy alapítványt, amelynek díját a legkiválóbbak pályázat útján nyerhetnék el. A segítségadásnak sokféle ** módja van, s meggyőző­désem szerint mind alkalmas lenne arra, hogy visszaszerez­zük iskolánk régi hírét, hogy úgy emlegessék a falai között folyó munkát, ahogyan a múltra hivatkozva még most is hallani: jó iskola volt az aszódi gimnázium, olyan isko­la, amelynek eredményeit az egész ország ismerte. Fercsik Mihály LLOI inon A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM 1988. SZEPTEMBER 22., CSÜTÖRTÖK Ausztráliában élő gödöllői adománya Gyűjtemények értéke és sorsa Gödöllő tanácsi testületéiben gyakran emlegetik a vá­rosnak hagyományozott gyűjteményeket. Eddig kettő volt ezekből. Az egyik a Kampis-, a másik a Csupor-fé­le gyűjtemény. Az előbbi néhány éve a helytörténeti gyűjtemény birtokában van, az utóbbi a tulajdonos ha­lála után kerülhet ide. Ezekhez csatlakozik egy harma­dik, amelyet a jelenleg Ausztráliában élő, egykori gö­döllői Ignácz Ferenc ajánlott föl. A gyűjtemények sor­sáról kértünk bővebb tájékoztatást a helyi múzeum igazgatójától, Varga Kálmántól. merkedett a tisztelendővel. Voltaképpen ennek a magán­jellegű kölcsönös rokonszenv- nek az eredménye, hogy Csu­por Zoltán tekintélyes gyűjte­ményét Gödöllőnek adomá­nyozta. Ennek fejében halá­láig bizonyos összeget kap ha­vonta a várostól, amit szerző­désben rögzítettek. Nincsen megfelelő hely A tordasi plébános gyűjte­ményében jószerivel minden megtalálható, amivel az em­ber egyáltalán foglalkozik. A helytörténettől a fotózásig, az űrhajózástól a legkülönbözőbb műszaki tárgyakig. A helytörténeti gyűjtemény munkatársai többször jártak Tordason a szakleltár össze­állítása végett. Végleges pon­tossággal nincsenek össze­számlálva a darabok, de bizo­nyos a tízezres nagyságrend. Jellemző a méretekre: négyen három napon keresztül dol­goztak a leltáron, s csak az egyik szobában levő anya­gon jutottak túl. Tíz ilyen szoba van tele. Csupor Zoltán kikötötte, hogy a gyűjteménynek együtt kell maradnia, kivéve az egy­házi anyagot. Ez esetben is felmerül a kérdés, hol he­lyezzék el. A városi múzeum épületében nincs akkora hely. Bő tíz esztendeje kötöttek szerződést a Gödöllőn élt Kampis Antal gyűjtővel. Az átadott anyag ellentételeként Kampis haláláig kapott havi összeget, s özvegye ma is él­vezi a járadékot. Ezt a meg­állapodást gyakran bírálják még ma is. Mégpedig azért, mert nem jártak el körülte­Miből fedezzék? Kezdjük az utolsónak emle­getett Ignácz Ferenc anyagá­val, amely az eddigi ismere­tek szerint egyedülállóan ér­tékes, pénzben kifejezve több millió forintot tesz ki. Több mint háromszáz néprajzi, száz vadászati jellegű tárgyból áll, amely kiegészül az adományo­zó saját eszközeivel, rengeteg hang- és képanyaggal, kazet­tával, diával. Egyelőre nincs eldöntve a messzi Ausztráliából való ide- szállításának mikéntje, s a szerződés sincs megkötve. A bejelentés szerint Ignácz in­gyen adná gyűjteményét a vá­rosnak, ami korántsem jelen­ti azt, hogy ne kerülne pénz­be. A szállításról szóltunk, de annak a térnek a kialakítása, ahol bemutathatnák, úgyszin­tén jelentős összegeket emész­tene föl. A helytörténeti gyűjtemény helyiségei szóba sem jöhet­nek. Körülbelül háromszáz négyzetméternyi terület szük­séges hozzá, mégpedig klimati- zált helyiségek, máskülönben az anyag hamar tönkremenne. Varga Kálmán elképzelhe­tőnek tartja a kastélyban va­ló elhelyezését, de hát ahhoz előbb fel kell újítani az épü­letet, ami még messze van. Nem lehetetlen más intézmé­nyekkel, például a Néprajzi Múzeummal karöltve, esetleg megyei forrásokat bevonva megteremteni a kiállítás fel­tételeit. A költségek nagyob­bik hányadát persze akkor is a városnak kell állnia. Végül arról sem szabad megfeled­kezni, hogy a kész bemutató fönntartása sem olcsó mu­latság. A legjobban tájékozott gö­döllőiek többször hallgattak a Csupor-gyűjteményről. Csupor Zoltán Mihály tordasi plébá­nossal Varga Kálmán a kas­télyemlékek gyűjtése révén került ismeretségbe. Később Polónyi Péter, a gyűjtemény korábbi igazgatója is megis­kintően. Időközben ugyanis kiderült, hogy sok, a gyűjtő szerint eredeti alkotásról be­bizonyosodott, hogy másolat. Eltúlzott vélemény A Kampis-féle gyűjtemény az előbbi kettőnél nagyságá­ban, értékében is jóval szeré­nyebb. Mindössze harminc da­rabból áll. Részben bútorok, amelyeket a helytörténeti gyűjteményben használnak, részben festmény, grafika, réz­karc, amelyeknek a nagyobbik fele nem eredeti. A tíz-tizen- két éve keltezett szakértői vé­leményről ma már bizton ál­lítható, hogy túlzott volt, a gyűjtőnek kedvezett, mondja Varga Kálmán. Még annak az értékét is túlbecsülték, ami eredetinek bizonyult. Mindazonáltal a város nem fizetett rá a szerződésre, mert időközben aukción és egyéb formában eladták a műtár­gyak egy részét, amelyekért tekintélyes summa volt a be­vétel. S a pénzből tudtak vá­sárolni olyasmit, ami a hely- történeti gyűjteménybe való. K. P. Hévízgyörk Népdalcsokor A hévízgyörki November 21. Művelődési Ház nyugdíjas­klubja szeptember 26-án, hét­fő este 6 órai kezdettel va­csorával várja a klub tagjait és a meghívott vendégeket. — Nem évadnyitó összejövetelt tartunk — mondta Fercsik Gábor, a klub vezetője —, hi­szen a nyáron is hetenként ta­lálkoztunk, inkább csak azt kívánjuk jelezni, hogy a most kezdődő őszi programunk gaz­dagabb, tartalmasabb lesz nyá­ri összejöveteleinknél, amikor a hangsúly a kirándulásokon, a kötetlen beszélgetéseken volt. Vacsora előtt a művelődési ház színjátszói adnak műsort, majd rövid népdalcsokrot hall­gatnak meg. Hét végi orvosi ügyelet Központi ügyelet (ide tarto­zik Szada és Isaszeg is) szep­tember 24-én, szombaton dél­után 2 óráig: dr. Mészöly Je­nő, utána 26-án, hétfőn reg­gel 8 óráig: dr. Juhász János. Véleménycsere A kiemelt sportágak Kedves Markó Gábor, nem­régiben érdeklődéssel olvas­tam e hasábokon A nyúl vi­szi a puskát? című írását, amelyben kézilabdás szem­szögből vizsgálja a városi — és elsősorban a labdás sport­életet. A cikk sok találó meg­jegyzése között azonban van nem egy, amely erősen vitat­ható. Ön említ egy néhány éves sportköri határozatot (termé­szetesen a városi egyesület­ről, a GSC-ről van szó), amely szerint a városban a labda­rúgás mellett a kézilabda a másik kiemelt sportág. Mit jelent az, hogy kiemelt? Az ön véleménye szerint többek között azt is, hogy az isko­lák legjobban sportoló gyere­kei között a kézilabda-szak­osztály edzői válogathatnak elsőként. A határozatot elfogadó többi edző szemszögéből talán ez el­fogadható lenne, de hogyan valósítható meg a gyakorlat­ban? A testnevelő tanárok vé­leménye szerint a rendszere­sen sportolni akaró gyerekek azt a sportágat választják, amelyet a testnevelési órákon a leginkább megszerettek. Mi van akkor, ha ez pont nem a kézilabda? A kiemeltség nyilván nem csak eszmei értelemben érvé­nyesül, hanem bizonyos anya­gi következménye is van. ön azt írja, hogy a kézilabda- szakosztaly vezetősége komo­lyan vette a döntést, és nem kis utánjárással sikerült az alapokat megerősítő utánpót­lás korúakhoz megfelelő szak­embereket előteremteni. Az ember azt gondolná, a kiemeltség előfeltétele kelle­ne hogy legyen a jó műkö­dés. A kiemelt pénzügyi lehe­tőségeket tehát a legeredmé­nyesebb ágaknak kellene meg­kapniuk. Így történt az önök esetében? Vagy — hogy önt idézzem — a farok csóválta a kutyát? ön hümmög, amikor arról hall, hogy egy-két iskolában megkezdődött az intenzív ko­sárlabdázás. Miért baj ez? Higgye el, az intenzív kosár­labdáztad testnevelőknek eszé­be sem jutott, hogy ebből ki­emelt sportágat csináljanak! Nincs is szükség rá, mert a gyerekeket nem érdeklik a határozatok és amihez kedvet kapnak, azt művelik intenzí­ven. Félreértés ne essék, én nem a kézilabdát akarom bántani — miért is tenném, hiszen magam is szeretem. De — meggyőződésem szerint — népszerűsítését nem a többi sportág eleve alárendelésével kellene kezdeni, miként ön ezt legutóbb tette. Remélem, nem haragítottam magamra. Maradtam minden sport őszinte híve: Tamás Gábor Ui. Bizonyára észrevette, hogy nem ejtettem szót a má­sik kiemelt sportágról, a lab­darúgásról. Szándékosan tet­tem. E sport helyzete ugyan­is — miként az egész ország­ban — városunkban is más. Egészen másl Kerepestarcsa (Csömör, Nagy- tarcsa, Mogyoród) szombaton: dr. Kovács Lajos, vasárnap: dr. Hatvani Szabolcs. Aszód, rendelő, szombaton és vasár­nap: dr. Perjési György. Tú­ra, rendelő, szombaton es va­sárnap: dr. Vészi Zsuzsa. Pé­celen szombaton és vasárnap: dr. Sallay Zoltán. összevont körzeti ügyelet: Erdőkertes, Veresegyház, szombaton és vasárnap: dr. Fekete Beatrix, Veresegyház. Valkó, Vácszentlászló, Zsám­bok, Dány szeptember 23-án, péntek este 6 órától 26-án, hétfőn reggel 8 óráig: dr. Szorg István, Zsámbok. Gyermekügyelet: Gödöllő, rendelőintézet, szombaton és vasárnap: dr. Húsz Edit. Gödöllői vállalat fiatal, érettségizett, gyors- és gépírni tudó, gyakorlott titkárnőt keres. Jelentkezni lehet önéletrajzzal, levélben, a Gödöllői Hírlapnál (Gödöllő, Pf.: 14.). ISSN 0133—Í537 (nsjj !« Htrlaa).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents