Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-21 / 226. szám

1988. SZEPTEMBER 21., SZERDA É^űíiaM 3 A Vöröskereszt tanácskozása Budapesten Váci fotók, dokumentumok (Erdősi Ágnes felvétele) Kevés olyan világméretű s változatlanul vonzó kezdemé­nyezés volt az emberiség ed­digi történetében, mint a 125 éve működő Vöröskereszt és a Vörös Félhold mozgalom — mondotta megnyitó előadásá­ban Hantos János, a Magyar Vöröskereszt Országos Végre­hajtó Bizottságának elnöke a kedden megkezdődött nemzet­közi tanácskozáson. Megnyitó beszédében Han­tos János köszöntötte Corne- lio Sommarugát, a Vöröske­reszt Nemzetközi Bizottsága elnökét, Mario Villarroel Län­dert, a Vöröskereszt és a Vö­rös Félhold Társaságok Ligá­ja elnökét, s e szervezet töb­bi vezető képviselőjét. Beje­lentette: 17 ország képviselői vesznek részt a háromnapos eszmecserén. Ezek után az ér­tekezlet megkezdte munkáját. ★ A mozgalom képviselői dél­után megkoszorúzták a szer­vezet alapítójának, Henry Du- nant-nak a Budapest XIII. kerület. Kárpát u. 56. szám alatt lévő szobrát. A Nemzetközi Vöröskereszt 125 éves jubileuma tiszteleté­re Dobai János váci lakos gyűjteményéből emlékkiállí­tást rendezett Vácott a Ma­gyar Vöröskereszt városi ve­zetősége, a város tanácsa és a Madách Imre Művelődési Köz­pont. A kiállítást dr. Bóth Já­nos tanácselnök nyitotta meg tegnap este a művelődési köz­pontban. Eredeti okmányok, fotódo­kumentumok, postai-filatéliai anyagok, érmek, jelvények, plakettek, képző- és iparmű­vészeti alkotások, könyvek és sajtócikkek, nevelő-felvilágo- sító és propagandanyagok do­kumentálják a humanitárius világmozgalom 125 éves tevé­kenységét az emberiesség szolgálatában. Az emlékkiállítás szeptem­ber 30-ig tekinthető meg na­ponta 10-től 18 óráig. A pos­ta kihelyezett alkalmi hivata­la emlékbélyegzéssel ad hang­súlyt az esemény jelentőségé­nek. A Kereskedelmi Miniszté­rium most közzétett árufor­galmi gyorsjelentése arról ad számot, hogy a kiskereskede­lem januártól augusztus vé­géig 435,2 milliárd forint érté­kű árut értékesített. Folyó áron 10,9 százalékkal nagyobb, összehasonlítható áron 5,2 szá­zalékkal kisebb volt a forga­lom, mint tavaly ilyenkor. Ez azt jelenti, hogy az idén nyolc hónap alatt 5,2 százalékkal kevesebb árut vásárolt a la­kosság, 10,9 százalékkal na­gyobb összegért. A forgalom- csökkenés különösen a ven­déglátásban és a ruházaticikk- kereskedelemben számotte­vő, 17,2 illetve 13,7 százalék. Az adatokból kitűnik, hogy a lakosság készpénzbevételei­nek a korábbiaknál kisebb hányadát fordítja bevásárlá­sokra: az elmúlt év első nyolc hónapjában 100 forint bevé­telből átlagosan 74, 28 forintot költöttek el az üzletekben, Országgyűlési bizottságok Törvényjavaslatok Kedden a Parlamentben ülést tartott az Országgyűlés építési és közlekedési bizott­sága Szilágyi Gábor elnökle­tével. A testület megvitatta a gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslatot. Sárközy Tamás, a Minisz­tertanács parlamenti titkársá­gának vezetője elmondta, hogy a törvényjavaslathoz kapcsolódva folyamatban van a külföldi beruházásokról szó­ló törvény előkészítése, s fog­lalkoznak az átalakulási tör­vény tervezetével is, amely megteremtené a jogi kerete­ket ahhoz, hogy állami válla­latok, illetve szövetkezetek egyéb gazdálkodó szerveze­tekké alakulhassanak át. Az adótörvények végrehaj­tásának eddigi tapasztalatait, s a személyi jövedelemadóról, illetve az általános forgalmi adóról szóló törvény módosí­tására vonatkozó javaslatokat vitatta meg keddi ülésén az Országgyűlés kulturális bizott­sága, Tóth János titkár elnök­letével a Parlamentben. Stark Antal művelődési mi­nisztériumi államtitkár tájé­koztatójában emlékeztetett arra, hogy a személyi jövede­lemadó bevezetése során a kulturális intézmények több­ségében a bruttósításnál sike­rült megőrizni a jövedelmek nettó értékét, a közoktatásban azonban a túlmunka díjazása ma is olyan alacsony, hogy emiatt a pedagógustársadalom hangulata feszült. idén ebben az időszakban csak 72,83 forintot. Az augusztusi áruellátásról a jelentés megállapítja, hogy az élelmiszer-kereskedelem a nyári főszezonban megfelelően gondoskodott a vásárlókról. A tavalyihoz képest bővebb vá­lasztékot kínált füstölt áruk­ból, sajtfélékből, sörből, dara­bolt baromfiból. A korábbiak­nál több volt viszont a kifogás a hűtőtárolást igénylő cikkek­re. Az augusztus első két heté­ben lebonyolított nyári ked­vezményes vásár mindössze 3,7 százalékos forgalomnöve­kedést eredményezett. A hó­nap folyamán a viszonylagos árubőség mellett sem tudott a kereskedelem eleget tenni az igényeknek. Az iskolakez­det előtt több helyütt hiányoz­tak a boltok polcairól a ka­maszméretű öltönyök és pan­tallók, és hiány volt a mind keresettebb farmer alapanya­gú és egyéb méterárukból. Drágábban vásároltunk kevesebbet Áruforgalmi jelentés Receptet is küld a megrendelő Csak feszített tempóval megy Mostanában a paradicsom- paprika piros hegyeit hozzák a gyárudvarra a teherautók, s ezek csillapítják a kockázó, csíkozó automaták mohó ét­vágyát. Üvegbe téve gusztusos látvány a végeredmény, nyil­ván nem marad sokáig a nagy nyugati szupermarketek pol­cán a Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi gyáregységének készít­ménye. A gyárbeliek azért imádkoznak, hogy minél to­vább tartson a vénasszonyok nyara, mert a korai fagyok, ködös reggelek ártanak ennek a kényes növénynek. Több kéz kellene Az volna igazán jó, ha egé­szen október végéig jöhetné­nek az újabb szállítmányok. Persze, ha így is lenne, legfel­jebb vigaszdíjként pártolna a szerencse a konzervmesterek mellé, hiszen az idén nem ked­vezett az időjárás különöseb­ben a zöldség- és gyümölcsfé­lék termesztésének. Hajagos József, a ceglédi gyáregység vezetője arról be­szélt, hogy a tavaszi szép re­mények sorra megfogyatkoz­tak. Közbeszólt a fagy, és jó­val kevesebb termett meggy­ből, sárgabarackból, de még az őszibarack is megsínylette az időjárást. Mindez azzal járt, hogy kevesebb termékért töb­bet kellett fizetni. Ami a zöldségféléket illeti, a borsó jól termett, ám az uborkának sokat ártott az augusztusi aszály, és a paradicsom is ke­vesebb, mint amennyit elad­hatnának. Talán csak a pap­rikának kedvezett az idő, már ahol locsolni lehetett. Mindezen viszontagságok el­lenére a Nagykőrösi Konzerv­gyárban 1987-hez képest nö­vekedett a termelés és az ér­tékesítés. Nyilván nagy szere­pet játszott ebben a termelők­kel hosszú idő óta kialakult jó kapcsolat. Így Cegléden is fo­lyamatosan volt munkájuk az embereknek. Nyári kisegítőül száz diákot alkalmaztak. Nem volt panasz a teljesítményük­re. Közel azonos értékű mun­kát végeztek, mint a felnőttek. Természetesen a fizetségük is ehhez Igazodott. Az alaplétszám egyébként évek óta megvan a gyáregy­ségben, ám a harmadik mű­szakhoz még vagy harminc személy kellene. A konzerv­üzem két műszakban megy, a szárító folyamatos üzemben működik. A Nagykőrösi Konzervgyár a november végéig tartó fő­idény alatt bérpótlékkal éri el, hogy munkásai szombatjaikat és vasárnapjaikat is benne tölt­sék. Miután tisztességesen fi­zetnek, érdemes bejönni az embereknek, összességében a vállalatiak az alapbérre 40— 50 százalékos idényjellegű ki­egészítést kapnak. Folyamatos munka mellett a szak- és a betanított munkások havonta tízezer forint fölötti keresetet vihetnek haza. Ebben a szezonban is a leg­nagyobb gondot az aggasztó üveghiány okozza. Bizonyos méretek mindig hiányoznak, ezért csak a kényszer szülte megoldásokra hagyatkozhat­nak. A segédanyagok, a só, az ecet, a cukor és más egyebek beszerezhetők. Vannak olyan nyugatnémet megrendelők, akik a savanyúságok pontos receptúráját is megadják. A svédek szigorúan megszabják a készítmények savát, borsát, száraz anyag tartalmát. Nincs értékesítési gond Szerencsére ez a vállalat nem küzd értékesítési gondok­kal. Nem marad hosszú ideig raktáron az áru, folyamatosan telnek a vagonok, indulnak a kamionok. A nyugati orszá­gokban keresett paradicsom- paprikából — kockára vágva és csíkokra szeletelve — 120 vagonnyit kell elkészíteniük. Az Egyesült Államokba 3—400 Hatékony szocialista gazdaságot akarunk Grósz Károly a tárgyalásairól A Daily News interjút készített Grósz Károllyal amerikai útjáról és az aradi csúcstalálkozóról. Az MSZMP főtitkára, a kormány elnöke az alábbiakban válaszolt az MTI lapjának kérdéseire. — Grósz elvtárs ameri­kai látogatásának vissz­hangja rámutatott arra, hogy a látogatás csak lehe­tőségeket teremtett és azok kimunkálása most rajtunk múlik. Azt is elmondta, hogy kormánybiztost bíz­nak meg ennek kézben tar­tásával. Vajon emellett mi­lyen lépések várhatók kor­mányzati, illetve törvény­hozási szinten e lehetőségek kiaknázásának megkönnyí­tésére? — Szeretném hangsúlyozni, hogy igen kedvező körülmény­ként kell értékelnünk azt a nemzetközi érdeklődést, és alapvetően támogató közfigyel­met, amelyet gazdasági stabi­lizációs és kibontakozási tö­rekvéseink külföldön kiváltot­tak. Ügy érzem, ez csak to­vább erősödött az országos pártértekezlet nyomán, mert a politikai intézményrendszer korszerűsítésének elhatározása egységesebb keretbe foglalta, s ezzel még hitelesebbé tette a szocialista rendszerünk meg­újítására vonatkozó elképzelé­seinket. A kölcsönösen előnyös külgazdasági kapcsolatoknak a jelentőségét hazánk életében, fejlődésében, azt gondolom, nem kell külön bizonygatni. Ezért vállalkoztam én magam is szívesen arra, hogy gazdasá­gi programunk hazai hátteré­ről, várható előnyeiről és pers­pektívájáról személyesen tájé­koztassam az érdeklődő szocia­lista és nyugati politikusokat, üzleti köröket, szakembereket. Azon túl, hogy mi is rendkívül sok tapasztalattal gazdagod­tunk ezeken a látogatásokon, ebben látom elsősorban a kül­földi partnerekkel létrejött ta­lálkozások célját és értelmét. Erről egyébként az amerikai és kanadai látogatásom során is meggyőződhettem. A kormánybiztos fő feladata az üzleti lehetőségek minél tel­jesebb körű feltárása, s az, hogy elősegítse az amerikai és a magyar üzletemberek egy­másra találását és együttmű­ködését. A magyar gazdaság iránti érdeklődés az elmúlt időszakban ugyanis jelentősen ezer 7/2-es fémdobozt kell ki­küldeni citromsavas lében úszó paradicsompaprika-szele­tekkel. Mivel ennek a termék­nek korlátlan a piaca külföl­dön, a ceglédieknek ennek megfelelően kell igyekezniük. Ezért teremtették meg fokoza­tosan a gyártáshoz szükséges feltételeket. 1987-ben megkap­ták az első, az idén a második csíkozó-, kockázógépet, és ha­marosan munkába állítják az ugyancsak külföldről származó üvegeket és dobozokat egy­aránt töltő automatát. A tőkés piacra viszik Ebben az évben 900 vagon konzervet várnak a ceglédiek­től, és ez meg is lesz. Ennek a fele tőkés piacra utazik. A feltételek minden tekintetben megvannak a megfelelő mun­kavégzéshez, hiszen a sokat tudó gépek mellé jól felké­szült szakmunkásokat állít­hatnak. Az esztendő hátralévő hó­napjaiban még a gyökérsalá­ták gyártása szabja meg teen­dőiket. Zeller, sárgarépa, ubor­ka, hagyma és paradicsompap­rika felhasználásával készíte­nek különféle csemegéket. Az almapaprika is a külföldiek megrendelésére kerül az üve­gekbe. Igaz, csak feszített munkatempóval tudnak meg­felelni a mennyiségi követel­ményeknek, mégis állítják, hogy rajtuk nem fog múlni az exportszerződések teljesítése. Tamasi Tarnál megnőtt, ugyanakkor hagyó-' mányosan elég lassúak va­gyunk a konkrét üzleti lehető­ségek kihasználásában. A magyar kivitel élénkülé­sét, a külföldi tőke intenzív beáramlását azzal is elő akar­juk segíteni már a jövő évtől, hogy a 'pénzügyi szigor fenn­tartása mellett a hatékony vál­lalatok a mainál lényegesen kevesebb adminisztratív kö­töttséggel juthassanak forrá­sokhoz, köztük a gazdálkodá­sukhoz, fejlesztési tevékenysé­gükhöz szükséges nem rubel- elszámolású importhoz. A kül­földi tőke érdeklődésének fo­kozatos növekedését várjuk at­tól, hogy a magyar gazdaság­ban lehetővé válik értékpapí­rok megvásárlása, és — amennyiben gazdaságunk ér­dekei úgy kívánják — külföl­di cégek akár egyedüli tulaj­donosai is lehetnek magyar területen működő vállalatok­nak. Ez összefügg a társasági törvény életbeléptetésével, amely egyebek mellett-lehető­vé teszi magánszemélyek tá. - sulását, széles körű üzleti rész­vételüket, beleértve közös vál­lalatok alapítását is külföldi cégekkel. — Külföldön az eddigi jelek szerint különösen nagy érdeklődéssel várják az új társasági törvényt. Milyen irányelvek vezetik a kormányt ennek kidolgo­zásában és milyen ered­ményt várnak tőle? — A társasági törvény, je­lentőségét tekintve, kiemelke­dik a gazdaság működését sza­bályozó sok jogszabály tenge­réből. Talán az sem túlzás, ha az államosításokkal állítjuk párhuzamba. Jelentősége ab­ban van, hogy jogi kereteket teremt a különböző tulajdon- formák hatékony működése számára. A tapasztalatok sze­rint ugyanis, ha a vállalkozók­nak a tevékenységi formák széles választéka áll rendelke­zésére, és az adott lehetőségek között a körülményekhez ké­pest rugalmasabb vállalkozási formákat alkalmazhatják, ez hihetetlen dinamikát kölcsönöz a gazdaságnaik. S ami még fon­tosabb, a lendületet nem első­sorban a külső erőforrások bevonása táplálja, hanem a gazdaságban mind a mai na­pig elfekvő, mozdulatlan va­gyon működésbe hozása a megfelelő érdekeltség megte­remtése révén. A társasági törvény tehát lehetőséget teremt egy rugal­masabb, alkalmazkodóképe- sebb gazdasági szerkezet ki­alakítására. Konkrétan három kedvező hatást várunk: a tő­ke hatékonyabb allokációját, a lakossági megtakarítások visz- szaáramoltatását a gazdaságba és a külföldi tőke nagyobb mértékű bevonása jogi és köz- gazdasági feltételeinek bőví­tését. Sokan félnek attól, hogy a társasági törvénnyel veszé­lyeztetjük rendszerünk szocia­lista jellegét. Ám én úgy vé­lem, hogy ha a szocializmus hagyományos tulajdonformái­hoz az idők folyamán olyan negatív lerakódások is társul­hattak, mint a nemtörődöm­ség, az együttműködésre való képtelenség, a bürokratizáló- dás és a rugalmasság hiánya, akkor ezek kiszűrésével a valóságban éppen a szocializ­mushoz kerülünk közelebb. A várhatóan megnövekvő gazda­sági teljesítmények emberhez méltóbb életet tesznek lehető­vé. Ugyanakkor a törvénnyel támogatott autonómia, az alul­ról való szerveződés és a kü­lönféle kollektív kooperatív megoldások szintén jól illeszt­hetők társadalmi, gazdasági céljainkhoz. Korszerű, hatéko­nyan működő szocialista gaz­daság kialakítása a célunk, nagy hiba lenne, ha ezt a ré­gi formákhoz való görcsös ragaszkodás akadályozná meg. — A kifejezetten gazda­sági szférán kívül milyen területen várható a kapcso­latok, az együttműködés kiszélesítése az Egyesült Államokkal és Kanadával? — A legszélesebb értelem­ben vett humanitárius terüle­teken komoly lehetőségeket látok a kapcsolatok érdemi bővítésére. De engedje meg, hogy ezt egy szűkebb, bár mérhetetlenül fontos terület, a tudományos-műszaki együtt­működés néhány konkrét moz­zanatával érzékeltessem. Mindenekelőtt a Magyar Tu­dományos Akadémia, a Nehéz­ipari Műszaki Egyetem és a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem által gon­dozott, illetve tervezett kap­csolatok számára egyengettük az utat. Az Egyesült Államok hat városában és a kanadai Torontóban folytak ígéretes tárgyalások. Emellett az egye­temeik közötti kétoldalú tudo­mányos kapcsolatrendszer ki­építésének ügye szerepelt na­pirenden (pl. közös szoftver- fejlesztés). Nagy teret kaptak a tenge­rentúli partnerek magyaror­szági nemzetközi menedzser- képzőben való részvételének kérdései. Más konkrét, levél­ben megerősített visszajelzé­sek is érkeztek, amelyek az érdekeltséget és a szándékok komolyságát mutatják. Ezen túlmenően jelentős műszaki-tudományos vonatko­zásai vannak három, most kezdeményezett együttműkö­désnek. Az első a Westing­house által létrehozandó, ma­gyarországi technológián be­lüli, minőségbiztosítási és ter­melékenységi központot érinti. A másik a Torontóban létesí­tett kapcsolat a Bell-Northern Research Ltd.-vei, a tudomá­nyos együttműködés témakö­rében. Végül szintén Torontó­ban az Ontario Hydro céggel és partnereivel állapodtunk meg az együttműködésről az atomenergetika fejlesztésében. A tudományos-műszaki együttműködésnek ezek a kez­deti eredményei, úgy gondo­lom, joggal kelthetnek ben­nünk bizakodást a kapcsola­tok elmélyítése és más terü­letekre való kiterjesztése te­kintetében is. Ezt csak meg­erősíti az a tény, hogy sem az USA, sem Kanada eseté­ben nincs olyan megoldatlan politikai kérdés, ami gátolná gazdasági, tudományos, kultu­rális és egyéb kapcsolataink bővítését. Azt gondolom, hogy nekünk, magyaroknak kell most élni tudni ezekkel a két­ségkívül nagy tartalékokat sejtető lehetőségekkel. — Milyen fejlemények várhatók a közeljövőben az aradi csúcstalálkozó után a magyar—román kapcsolatok terén? — Én mindenekelőtt a tár­gyalások tényét tartom igen fontosnak, mert 11 év óta a két párt főtitkárai között nem volt ehhez hasonló munkata­lálkozó. Tárgyszerű, hasznos tanácskozás volt ez vélemé­nyem szerint, mert megálla­podtunk azoknak a kérdések­nek a további tanulmányozá­sában, amelyek megoldására mind a két fél részéről meg­van a hajlandóság. A legna­gyobb jelentőségű ezek között a gazdasági kapcsolatok ma­gasabb szintre emelése és a turizmus fejlesztését is ilyen­nek tekintem. A találkozón sorra vettük a kapcsolataink szempontjából fontos vala­mennyi témát, de a dolgok természeténél fogva konkrét eredmények itt még nem szü­lethettek. A két szomszédos ország kapcsolatainak javítását egyébként olyan lényeges ügy­nek érzem, amitől nem sza­bad sajnálni az időt, sem a türelmet.

Next

/
Thumbnails
Contents