Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-19 / 224. szám

Kihasználják a száraz érákat Betakarítás esőkísérettel Munkában a tengerikonibájn Ugyan megkésve kapta a határ szeptember köze­pén a kiadósabb csapadé­kot, ám még így is jó szol­gálatot tesz a nedvesség az őszi érésűeknek, gyümöl­csöknek. Különösen fontos, hogy föllazult a talaj és így végre akadálytalanul dol­gozhatnak az előkészítő gépek. A három napja tartó esőzé­sek jótékony hatással vannak a kukoricára, természetesen csak azokon a területeken, ahol a növény levélzete még nem sárgult el és nem feje­ződött be kényszerű gyorsaság­gal az érés folyamata. A mé­lyebb talajokon, a jobb víz- háztartású részeken és ott, ahol a nyári esők nem kerül­ték el a határt, még viszony­lag épségben van ez'a fontos takarmánynövény; levelei zöl­dek, ami jelzi, hogy a kukori­ca még képes az asszimiláció­ra. Az esők nyomán az érés most viszonylag normális kö­rülmények között fejeződött be ezeken a részeken. Különösen jó időben kapta a csapadékot a cukorrépa, amely a korábbi szárazságban levélzetét sok helyen elvesztet­te és most folyamatosan újabb lombozatot nevel. Az eső egyébként azért is elkelt, mert a fölbe valósággal beleszik­kadt a répagumó és a gépek­kel szinte hozzá sem férhettek a terméshez. A napraforgó termésének 30—40 százalékát már letör­ték, az esőzések miatt több helyen szüneteltetik a betaka­rítást. Ennél a növénynél már nem remélhetnek hozamnöve­kedést az esőzések nyomán, a termelők inkább kisebb gond­ban vannak, ugyanis a csapa­dék fölerősítheti a növényi betegségeket és ez rontaná a gazdaságok jövedelmét. A gyümölcsöskertekben az almára feltétlenül jó hatással lesz az eső, felemás a helyzet a szölőskertekben, ahol a ko­rai érésű fajták héja megre­pedhet és emiatt a szüret előbbre hozására lesz szükség. A késői fajták még fölhasz­nálják azt a nedvességet, amelyhez hozzájutottak; bo­gyóik kitelnek és így javul­nak a hozamok. Az őszi vetések megkezdőd­tek, sőt van olyan növény, amelynek vetése be is fejező­dött. A viszonylag kisebb te­rületen termesztett két takar­mánynövény, a vöröshere és bíborhere vetőmagja már a földben van, az új telepítésű lucerna 70—80 százaléka szin­tén. A repce vetése befejezés előtt áll, néhány helyen indí­tották a rozsvetőgépeket is, szórványosan pedig a búza ad már munkát. NAGYKOROS! vtmnp A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 224. SZÁM 1988. SZEPTEMBER 19., HÉTFŐ Ásatások a Száraz-dűlőben Évezredek nyomait őrzi a föld Ide nem látszik a temp­lomtorony, körös-körül erdőn állapodhat meg a szem. Nyu­gatra kisebb mélyedés, egy­kor tó volt, s a szellős tisz­táson apróbb-nagyobb, de vi­szonylag szabályos gödröcs- kék mutatják az ember nyo­mát. Több értelemben is; a Száraz-dűlőben, a központtól légvonalban mintegy 13 ki­lométerre, eleink nyomát őrzi a föld, azt faggatja Simon László, az Arany János Mú­zeum régésze. Árulkodik a szín 6 Miért éppen itt ásatnak? — Többféle forrásból is­merjük, hogy itt régi tele­pülés van. Egyfelől dr. Bala- nyi Béla feltárásai már mu­tatták ezt. Másfelől, az itt végzett erdészeti tevékenység folyamán — mélyszántást vé­geztek — egyértelmű, viszony­lag friss nyomok mutatták, érdemes feltárásba kezdeni. Ezt követően a helyszínen vizsgálódtunk, s valóiban ar­ra a következtetésre jutot­tunk, hogy Itt ásni kell — magyarázza Simon László. O Óriási munka ez ... — Az. Eddig mintegy 4500 négyzetméternyi területet vizs­gáltunk át számos település­nyomra bukkanva. A munkálatok rendkívül aprólékosak, precízek. Először egy dózer viszonylag egye­nesre végigsimítja a kijelölt terepszakasz darabját, majd ezt a részt pontosan felmér­jük. Ezt követően apróbb da­rabokra osztjuk, majd ezt — már kézi erővel, ásóval, la­páttal, tükörsimára leszedjük. Ezen a friss felületen már látjuk, hol mi lehet, s en­nek megfelelően határozzuk meg a valódi feltárás négyzet­métereit. Igazából a föld színe az árulkodó. A felszínről eltávo­lított réteg — ami évezredek odafútt hordaléka — alatt a szerves anyag helyén sötétebb a föld, s ugyancsak sötétebb ott is, ahol megbolygatták. S ezen a területen több, egy­mástól időben elváló telepü­lésnyomra bukkantunk. Időben legrégebbi a kora bronzkori urnatemető és az azzal egykorú település né­hány nyoma. Ezek az idő­számításunk előtti XVIII.— XVII. századból származnak. Az urnák alján találtuk meg a halott el nem égett csont­jait, majd ennek tetején újabb edényeket. Ezek közül egy őrizte az elhunytat, a többiben — a hitük szerin­ti — túlvilági élethez szük­séges ételt-italt tárolták. Találtunk késő szarmata településnyomokat is, ezeket a II. századra keltezhetjük. Különféle rendeltetésű gödröt, összetett árokrendszert ta­láltunk, erről feltételezhető, hogy lakó-gazdálkodó egysé­geket különített el. Erről többet majd akkor mondha­tunk, ha a teljes területet megássuk. Gazdagok a tetőn Időben még későbbi — s egyben hozzánk közelebbi — az avar kori településrész. A VII. század vége, VIII. század eleje az itteni temető kelte­zésének ideje. Észak-kelet—dél­nyugat irányú sírsorokat le­het megfigyelni. Érdekesség, hogy a sírok között köteléket figyelhetünk meg, valószínű, hogy nagycsaládra, nemzet­ségre utalnak a csoportok. De Ezrek nőttek fel a szeme előtt Az ő élete a mozi története is Emlékeim visszapörgetett filmjén Kati nénit keresem. Csak az arca tűnik elém a pénztár üvegfala mögött. Bi- létakötegeken sebesen pergő ujjaira, kedves szavára, mo­solyára emlékszem még. Az­tán szigorú arcvonásait is lá­tom, ahogy rendre inti a za- jongó sort, meg se pisszent utána a gyereksereg. w Legalább negyedszázados képek ezek, hol vannak már az akkori, a vetítés alatt suty- tyomban szotyolát rágcsáló gyerkőcök, Kati néni meg sem ismer már bennünket. Ö vi­szont a mi szemünkben a vi­lágon semmit nem változott. Olyannak látjuk, ahogy meg­ismertük annak idején. Rajta nem tudott kifogni a múló idő. Talán még bóknak is be- illenék ez a megállapítás, ha nem Tóth Katalinnak mon­danám, de úgy érzem szíve­sebben emlegeti a munkavi­szonyban eltöltött 38 évét, mintsem eltagadna belőle akár egyetlen napot is. Ha az Arany János film­színház utóbbi négy évtizedes történetéről mesélnék, majd­nem ugyanaz, mintha Tóth Katalin életét mondanám el. Az ő élete a mozi. Az a tí­pusú ember, aki nem csupán ragaszkodik, hanem rajong munkahelyéért. Pedig sok ne­héz évet élt át már a mozi. Főnökök váltották egymást, mégsem érezte, hogy terhes itt az élete. Talán csak egy­szer? Mosolyog, bólint. — Az átépítés ideje alatt. Az nagyon megviselt. Jobb híján éppen akkor hárult rám a mozi vezetése is. Még sza­badságot, szabadnapot sem tudtam kivenni a három év alatt, annyira lekötöttek az építkezéssel kapcsolatos intéz­nivalók, a mozi üzemeltetése. Na látja, annak is nyolc éve már. Azóta ilyen a mozi, ahogy most látja. — önnek tetszik? — Nem is tudom, mit felel­jük erre. A régi mozi is eszem­be jut mindig. Az ötvenes évek elején a korhoz képest nagyon szép volt a freskós, gipszfigurás, erkélyes nézőtér, s az előtér a csillárokkal. Az új ízlésnek ezek már nem fe­leltek meg. Hamar eltűntek a fapadok, a renoválások során bővült, kényelmesebb lett a mozi, de éppen emiatt befoga­dóképessége is csökkent. Ami­kor én ide kerültem jegyke­zelőnek, 640 ember fért be, most 406. Ennyi hely elég is. Tudja, akkoriban még más volt a mozi fogalma, mint ma, amikor minden házban olt a televízió. Ámbár a közönséget akkor sem volt mindig köny- nyű becsalogatni. Sose felej­tem el, a munkahelyekre is kijártunk, árultuk a jegyeket az aznap esti előadásokra. — Gondolom, jó filmnek akkor sem kellett nagy reklá­mot csinálni. — Szerette a közönség a szovjet háborús filmeket, ta­lán mert más nemigen volt. Nyugati filmet alig-alig vetí­tettünk. No, persze Kabos és Latabár filmjein mindig telt ház volt nálunk is. Ügy '952 után. kezdett egyre népsze­rűbb lenni a mi mozink. A hatvanas évek elején aztán a tv miatt nagy törés követke­zett, amit teljesen nem tudott kiheverni a filmszínház. Aztán a gyakori vezetőváltások sem voltak hasznára. Sulyok Sán­dor vezetése alatt aztán sokat javult a helyzet, s most az utóbbi években is azt mond­hatom: látjuk munkánk kéz­zelfogható eredményeit. — Maradjunk még a fil­meknél. Melyekre emlékszik szívesen? W — Hát, olyan igazi kasszasi­kerre nem tudok példát mon­dani, nálunk általában- 3—4 napig ment régen is egy-egy film. De volt állandó törzskö­zönségünk, legalább százan. Aztán szép lassan elcsalta őket is a tv. őszintén szólva hat­hét éve már én is alig-alig ülök a nézőtérre. Ne neves­sen, akkor is inkább a mese­játékokat, mint az erőszakfil­meket nézem meg. Szóval, ami megnyugtat, pihentet, érzem, hamarabb fáradok. Gyakran eszembe jut, hogy bizony itt van a küszöbön a nyugdíja­zás. Várom is, nem is. El se tudom gondolni, hogy csak úgy egyik napról a másikra itthagyjam a mozit. Tudja mit? Ne is beszéljünk erről. — Mondják, több alkalom­mal is lehetősége nyílt, hogy véglegesen átvegye a vezetői posztot. Szükségből, időlegesen vállalta. Miért? — Mások sem nagyon értik a ragaszkodásomat a pénztá­rossághoz. Nézze, ennek a kis fülkének az ablaka előtt hét­ről hétre megfordult a város, emberek ezreit láttam felnő­ni. Ha onnan elkerülök, meg­szűnt volna a közönséggel jó­formán minden személyes kapcsolat. Ez volt az a mo­mentum, ami munkámat min­dig szeretetre méltóvá tette számomra. Pedig olyan kevés a mi fizetésünk, hogy azt csak megszállott ember fogadja el. Ami igaz, igaz, Tóth Katalin helyébe mást el sem tudunk képzelni a mozi pénztárfülké­jében. De sokan talán nem is sejtik, mi minden fűződik ne­véhez a moziban, aminek sor­sa talán egészen másként ala­kul nélküle. Én is csak most, a beszélgetés alatt jöttem rá, hogy ő volt az aki a gyak­ran vezető nélkül maradt, nemegyszer válsággal küszkö­dő filmszínházat átsegítette a kritikus hónapokon. Ezt a szolgálatot ismerték el a mi­nap, amikor átnyújtották szá­mára a Szocialista Kultúráért kitüntetést. My. J. azt is észrevehetjük, hogy a gazdagabb, a vezető a domb tetején kapott végső nyughe­lyét, s díszesebb a sírja is. Nagy gonddal temették el, bizonyítja ezt az ácsolt kopor­só, a halott mellett meg fegy­ver. asszony esetében edény, vagy egy-egy ékszer. A lan­kán a sír alig nagyobb, mint a tetem, nincs díszítés, ko­porsó. Lehetne gyorsítani 0 Hogyan lelict ennyire pon­tosan bemérni az időhorizon­tot? — Vannak sírok, amelyek­ben egyértelműen azonosít­ható maradványt találunk, például pénzérmét. A sír többi maradványa azután nagyjából egyforma. Tehát, ha egy bizonyos földrajzi környezetben hasonló mellék­leleteket találunk, óriási a valószínűsége, hogy a pénz­érmével biztosan keltezett sírral egyidejű a lelet. ® S a környékbeliek? Tud­tak-e arról valamit, hogy er­refelé mit rejt a főid? — Én egyetlen emberrel találkoztam — mondja a ré­gész —, aki ezt a területet jól ismerte. Amikor beszél­tem vele, mondta, „a temetői rom környékén” dolgozunk. Tehát, valószínű, hogy régeb­ben is került elő csont. A Kovács-tanya felé haladva leletanyagunk fiatalodik, ott Árpád-kori település, temető van. # Mi a leletok sorsa? — A múzeumba kerülnek, ott majd restaurálják az edényeket. Az biztos, hogy érdemes itt ásni) ez még né­hány évig murikát ad. Lehet­ne ugyan gyorsítani a munkát, de ehhez nincs elegendő pénz. Kilencvenezer forin­tunk van — megyei alapból — bár talán városi segítség­gel gyorsabban haladhatnánk. Ballai Ottó A TIT szervezésében Értelmiségi fórum Értelmiségi fórum megren­dezését határozta el a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­sulat. Az elképzelések szerint a fórumon a társadalmat leg­inkább foglalkoztató kérdése­ket tárgyalják meg, és lehe­tőséget kívánnak adni a kü­lönféle nézetek nyilvánosság előtti ütköztetésének. A jövő évi tavaszi rendez­vényt megelőzően a helyi TIT-szervezetekben vitaülé­sek zajlanak le, s egyidejűleg megkezdődhet a társulat sze­repének, tevékenységének új­ragondolása is. Az ezzel kap­csolatos véleményeket, gon­dolatokat ugyancsak megvitat­ja majd az országos értelmi­ségi fórum. Szabadkai utazás Irodai valutából A Dunatours városi irodá­ját őszi terveikről kérdeztük. — Nagyjából egy hónap múlva, október 14-én indul a szabadkai kirándulásunk, amelynek az az érdekessége, hogy irodai valutakeretből fe­dezzük, tehát nem számít 3000 forintos kötelező beváltású út­nak. Jugoszlávia azért kedvelt úticél, mert például hangle­mezt, Adidas-termékeket meg farmert ott állítólag olcsóbban lehet megvenni, mint itthon — mondja Vadász Katalin iro­davezető. Decemberben — 3-tól 8-ig — megismételjük isztambuli utunkat, újra a már megszo­kott Mercedes busszal. Részle­tesebben irodánkban lehet tá­jékozódni — tette még hozzá. Hat előadás Ismét filmklub Az Arany János filmszín­ház újra filmklubot szervez. Az október 12-én induló kísér­leti sorozat 6 előadásból áll. Újra láthatja a közönség a Ró­ma nyílt város (1945), a Cleo 5-től 7-ig (1961), A vihar ka­pujában (1950), az Iszákosok utcája (1954), a Szűzforrás (1959) és a Szálloda külföl­dieknek (1966) című, immár klasszikus filmeket. Bővebb felvilágosítást a moziban ad­nak. Csökkenő jövedelem Fele munkaórában A Gépgyártó és Szolgáltató Ipari szövetkezet dolgozói ta­valy 44 ezer munkaórát vál­laltak és teljesítettek a gazda­sági munkaközösségekben. Eb­ben az évben erősen alább­hagyott a vállalkozó kedv, munkaidőre vetítve pontosan felére az egy évvel korábbi­nak. A visszaesés oka elsősor­ban a személyi jövedelemadó­zás hátrányos hatásaival ma­gyarázható. Sporthírek Kosárlabda-bajnoki műsor Elkészült az 1988/89. évi NB Il-es kosárlabda-bajnokság versenyki­írása. Vailand Tibor technikai ve­zetőtől megtudtuk, hogy a mosta­ni bajnokság rendszerében hason­ló az előző évihez. A körösi fér­fiak továbbra is a Közép A, a nők pedig a Közép E csoportban sze­repelnek. A Kinizsi csapatainak ellenfelei sorrendben a követke­zők, az első szakaszban. Szeptember 24-én: Dunaújvárosi Papírgyár (nők idegenben). Október 1-jén: Atomerőmű SE, Paks (nők, hazai pályán, 16 óra­kor) ; Orvostudományi Egyetem SC, Budapest (férfiak, idegenben). 8-án: Csőszerelő SK, Budapest (ha­zai pályán, 17 órakor); Diósgyőri VTK II. (nők, idegenben). 15-én: Salgótarjáni Kohász (nők, hazai, 15 óra) és Kandó Műszaki Főisko­la, Budapest (férfiak, hazai, 17 óra). 22-én: Ganz Danubius, Bu­dapest (nők, hazai, 16-kor) és MAFC Martos, Budapest (férfiak, idegenben). November 5-én: MTK-VM II., Bu­dapest (nők, idegenben), tí-án: Tungsram II., Budapest (férfiak, idegenben). 12-én: Közgazdasági Egyetem, Budapest (férfiak, ide­genben) és Egri Tanárképző (nők, idegenben), 26-án: Dunaújvárosi Papírgyár (nők, hazai, 15-kor) és Allatorvostudományi Egyetem SE, Budapest (férfiak, hazai, 17 óra). December 2-án: Atomerőmű, Paks (nők, idegenben). 3-án: Du­nai Kőolaj, Százhalombatta (fér­fiak, idegenben). 10-én: Diósgvőri VTK II. (nők, hazai, 15-kor); Sal­gótarjáni Kohász (férfiak, idegen­ben). 17-én: Orvostudományi Egye­tem SC, Budapest (férfiak, hazai, 17-kor) és Salgótarjáni Kohász (nők, idegenben). Január 14-én: Salgótarjáni Ko­hász (férfiak, hazai, 11 óra). 21-én: Csőszerelő, Budapest (férfiak, ide­genben) és Ganz-Danubius (nők, idegenben). 28-án: MTK-VM II., Budapest (nők, hazai, 16-kor) és Kandó Műszaki Főiskola, Budapest (férfiak, idegenben). Február 4-én: Egri Tanárképző (nők, hazai, 15 óra) és MAFC Mar­tos, Budapest (férfiak, hazai, 17 óra), ll-én: Tungsram II., Buda­pest (férfiak, hazai, 17 óra). 18-án: Közgazdasági Egyetem, Budapest (férfiak, hazai, 17 óra). 25-én: Al- latorvostudományi Egyetem SE, Budapest (férfiak, idegenben). Március 4-én: Dunai Kőolaj, Százhalombatta (férfiak, hazai, 17 óra). HÉTFŐI MŰSOR Labdarúgás. Kinizsi-sporttelep, 17 óra: Pedagógus—PIK. 18 óra: MJ Fortuna—Turbó ; Vági-lakótc- lep! pálya, 17 óra: KIOSZ—Kon­zervgyár, 18 óra: Amatőr MTE— Tormás, városi kispályás bajnoki mérkőzés. Mozi A nagyteremben Kobra. Színes, szinkronizált amerikai krimi.,(Csak 16 éven felüliek­nek!) Előadás 6 órakor. Frances. Színes, szinkroni­zált angol film. (Csak 16 éven felülieknek!) Előadás 8 óra­kor. A stúdióteremben: A meny­asszony gyönyörű volt. Színes magyar—olasz film, fél 6-kor. A Cifrakert parkmoziban: Kobra, 21 órakor. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents