Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-19 / 224. szám
A vízvezetékek védelmében Beruházásstatisztika A Statisztikai évkönyv egyebek között kimutatja, hogy amíg a nemzeti jövedelem 1950-től a múlt év végéig megötszöröződött, addig a beruházásokra fordított befektetések értéke majdnem hétszeresére növekedett. Az utóbbi másfél évtizedben változott a helyzet: 1970 óta az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem emelkedésének dinamikája megelőzi a beruházásokét, 1980 és 1985 között pedig már minden évben az előző évinél kevesebb pénz jutott beruházásra. A változás 1986-ban kezdődött, amikor az előző esztendeinél 2,5 százalékkal, majd ehhez viszonyítva 1987-ben további 7,7 százalékkal növekedett a beruházások összege. Ugyanebben a két évben az alapvető termelő ágazatokra fordított befektetések aránya 42,2-ről 43,3 százalékra, a termelő infrastrukturális ágazatoké 23-ról 23,6 százalékra nőtt a nem anyagi ágak rovására. Az állóeszközök értékcsökkenése nélkül számított nettó beruházások aránya a nemzeti jövedelemben 1977-ben 27,9 százalék volt, azóta ez a viszonyszám 16,6 százalékra esett vissza. A különböző népgazdasági ágazatok közül a múlt évben az 1980. évi beruházási összegnek 86,7 százaléka jutott az iparnak, 48 százaléka az építőiparnak, 77,7 százaléka a kereskedelemnek, s csupán a vízgazdálkodás és a mezőgazdaság fejlesztése haladta meg a korábbit. Hasonlóképpen tavaly 19 százalékkal kevesebb beruházást fordítottak lakásra, 3—4 százalékkal kisebb összeg jutott az egészségügyi és kulturális, majdnem 15 százalékkal kevesebb pedig szociális célokra, mint 1980-ban. Az évkönyv részletezi a környezet- védelmi beruházásokat is, amelyek szerint a vízkészletek védelmére költötték a legtöbbet: tavaly majdnem 7 milliárd, az ezt megelőző évben pedig 23 milliárd forint értékű fejlesztés szolgálta a környezetvédelmet, a víz tisztaságán túl a légszennyezés és a zajártalom csökkentését, az élővilág védelmét. Mesében élő igazság A pedagógiai munka része VASÁRNAP délelőtti csend az udvaron, amikor hallom a szomszédból a gyerekeknek szóló nagymamái kiáltást. Gyertek gyorsan! A televízióban a bagi gyerekeket mutatják. A hangos figyelmeztetésre én is besietek a tévé elé, ahol szinte rabul ejt a Fapi- he színjátszó együttes tagjainak varázslatosan bűbájos játéka, gondosan szerkesztett, mégis gyermekien őszinte műsora. Amikor véget ért a látvány, s a képernyő a közreműködők névsorát mutatta, már akkor elhatároztam, hogy megkeresem Fodor Mihály tá- nítót, a bagi általános iskola igazgatóhelyettesét. Munkálkodása nemcsak azért méltó az elismerésre, mert az előadásban részt vevő gyerekeknek a játék segítségével ad semmivel nem pótolható örömet, miközben felnőtt nézőikkel is elhitetik a mesében élő igazságot, de elismerésre méltó azért is, amit Fodor Mihály csinál, mert egy kis faluban, a magas kultúra lehetőségeitől távol élő gyerekekkel teremtette meg Bagón a gyermekszínjátszás falusi bázisát. Fodor Mihály igazi néptanító, aki a sikernek is csak azért tud örülni, mert gyermekei akarását, teljesítményét dicséri, s minden, amit láthattunk: gyermek és tanító közös munkájának az eredménye. — A színjátszásban nagy fontossága van a munkaerkölcsnek, a fegyelmezettségnek, az egymás iránt érzett felelősségnek — mondja Fodor Mihály. — Ezek nélkül a kötelezettségek nélkül ma, a hétköznapi életben sem lehet teljes emberi életet élni. Igaz, hogy a mi munkánk sok elfoglaltsággal jár, de ez nem rövidíti meg a gyerekek szabadidejét, mert az összejöveteleink a szabad vélemény- nyilvánításnak, a gyermeki fantázia szárnyalásának, a játékosságnak, a könnyű és nehéz próbatételnek adnak lehetőséget. Nem véletlen, hogy a gyerekek várják a hetenkénti két találkozót, hogy szeretik a testi és szellemi felüdülést hozó összejöveteleket, amikor önmaguk és társaik megismerését tanulják, én pedig tanulom őket. A bagi fapihések soha nem produkcióra készülnek, soha nem akartak országosan a legjobbak lenni vagy éppen a televízióban szerepelni. Fodor Mihály a pedagógiai munka szerves részének, kiegészítőjének tekinti a színjátszást, és már-már megszállottként vallja: a színjátszástól kapott értékekkel gazdagodik a gyerek és általa igazabb lesz a felnőtt. Hogy miként kezdődött a Fapihe sikersorozata, s mit végeztek megalakulásuk óta, erre a kérdésre szinte csak egy- egy esemény felvillantásával válaszolhatunk. 1981 • őszén a bagi általános iskola első osztályosaiból szerveződött a színjátszó csoport. Az alakulásukat követő esztendőben egyszerű mesejátékok dramatizá- lásával foglalkoztak, úgynevezett műhelymunkát végeztek. A tárgyak sokaságával dolgoztak, még saját készítésű hangszereik is voltak. 1983-ban a Pécsett rendezett gyermek- színjátszók országos fesztiválján elnyerték a Bóbita-díjat. Ezt követően sok helyen megfordultak: Visegrádon, Vácott, Gödöllőn, Budapesten, Szentendrén, Szadán, Veresegyházon stb. 1984-ben a Népművelési Intézet nívódíjjal tüntette ki a csoportot. A Budapesten tartott gyermekszínjátszók országos fesztiválján a legjobb együttesnek járó díjat kapták. Fodor Mihály 1985-ben az akkori első osztályosokkal új csoportot alakított, és egyúttal bekapcsolódtak abba a pedagógiai kísérletbe is, amelynek keretében a gyerekek nyelvi, irodalmi kommunikációs program szerint tanulják az anyanyelvet. A kísérlet osztálykeretben írja elő a színjátszás alkalmazását, mesék, versek dramatizálását, szöveges és szövegmentes gyakorlatok alkalmazását. JELENLEG 41 gyerekem van — mondja búcsúzáskor Fodor Mihály, amikor kissé megkésve gratulálok ahhoz, hogy a Fapihe együttes tagjai augusztus 20-án megkapták a rangos Kiváló Együttes címet. Fercsik Mihály LLOI ina A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 224. SZÄM 1988. SZEPTEMBER 19., HÉTFŐ Iskolák, üzemek Támogatás, de változó formában Gödöllő bölcsödéit, óvodáit, iskoláit, a művelődési házat, a helytörténeti gyűjteményt és a könyvtárat évek óta támogatják anyagiakkal, társadalmi munkával a város vállalatai, üzemei, szövetkezetei. Az oktatásban ez az egy iskola, egy üzem formában ölt testet. A művelődési központ együttműködési szerződéseket kötött nemcsak a város, hanem a vonzáskörzet számos vállalatával, szövetkezetével. Az utóbbi esztendőkben a nehezedő gazdasági helyzet következtében, a támogatók zöme képtelen vállalásainak a korábbi mértékben eleget tenni. Ezt állapította meg a tanácsülésnek adott tájékoztatójában a művelődési osztály vezetője. Kevesebbet, többet Három éve még harminchét, 1986-ban már csak huszonhét egység kötött a korábbi ötéves helyett egy-két esztendőre szerződést g támogatásra. Az összeg kilencszáz- ezerről hatszázezer forintra mérséklődött. A támogatás formája is megváltozott. Jelentősebbé vált a természetbeni juttatás. Segítettek a szállításban, a kertészeti és karbantartási munkákban, festésben, mázolásban, az érintésvédelmi vizsgálatokban, s ingyen adtak bizonyos anyagokat. A hozzájárulás névleges értékének csökkenése zömmel a nagyobb szervezetekre áll. De az sem volt ritka, hogy a szerződésekben foglaltak teljesítése akadozott, a megállapodásokban szereplőnél kevesebbet adtak, vagy nem abban az évben adták, amikor kellett volna. Előfordult azonban olyan is, hogy valaki többet adott. Ilyen a helyőrségi parancsnokság. S színre léptek új támogatók. a Budapest Bank Rt. és az állattenyésztő vállalat képében. A szerződésekben az is benne foglaltatik, mit ad a támogatás fejében a közművelődési intézmény. A művelődési ház természetesen programokat a gazdálkodó egységek dolgozóinak. Eme kötelezettségének a ház változatlanul eleget tesz. Mivel az utóbbi időben a kultúrának az ára is emelkedett, az effajta szolgáltatás értéke is nagyobb a megelőzőnél. Segítségre a közművelődésnek a jövőben is szüksége lesz. Formái továbbra is változni fognak. Előtérbe kerül egy-egy konkrét közművelődési tevékenység támogatása. A városi könyvtár és a hely- történeti gyűjtemény nem kötött a művelődési központhoz hasonló szerződéseket. Ám mindkét intézmény a sokfajta támogatás nélkül ma nem állhatna ott, ahol áll. Szállításhoz, iratmásoláshoz, belső munkához, a létesítmények fenntartásához kaptak alkalomszerű, de annál értékesebb támogatást. Az óvodák, iskolák és a gazdálkodó szervezetek között erős kapocs az ott dolgozók gyermeke. Többnyire ez határozza meg a támogatás formáit, méreteit, időtartamát. Tanács, szülők Bővültek a kapcsolatok a nemrégen megalakított iskolatanácsokkal, amelyekben az üzemek képviselői is részt vesznek. A segítség ezek révén is főiképp szakipari munkában. a környezet rendezésében. szállításokban, taneszközök javításában nyilvánul meg. Kevesebb pénzt kapnak ilyen forrásból is az oktatási intézmények. Az iskolatanácsok mellett továbbra is számíthatnak a szülői munkaközösségekre. Gödöllőn öt tanácsi bölcsőde működik. Ezeknek a fenntartásában és működtetésében szintén segítenek mind a város, mind a vonzáskörzet üzemei, intézményei. A bölcsődéknek is vannak együttVasárnap délelőtt A megnyugtató levél V asárnap délelőtt kíváncsian mentem városnéző útra. Érdekes, mi mindent lát, hall az ember ilyenkor is. A Volánbusz pályaudvaron volt egy kis mozgás, indultak, érkeztek a buszok. Vannak szakmák és mesterségek, amelyekben nincs megállás, a szolgálatnak mennie kell. Ilyen a Volán is. A művelődési háznál az aluljárón sétáltam át a Szabadság térre. Néztem az aluljáró falát, mely már igen szennyezett, de nem soká, mert Hrustinszky Ferenc tanácstag, aki szobafestő, mázoló és ta- pétás, a legutóbbi ülésen felajánlást tett. Ha a tanács biztosítja számára az anyagot, ó az aluljáró felének festési munkáját vállalja. A HÉV-peron szélén álló utasellátó-pavilonhoz menve örömmel láttam, hogy üzemel és egyre bővül az áruválasztéka. Újságot és órát ne kérjek, mondotta a pavilon kezelője, Kolozs Vilmos. Ebből már kifogyott. Utam az áruház felé vettem. Az egyik fa alatt egy pádon idős ember üldögélt. Huzamosabb ideje naponta látom. Már messziről látszott: egy tábla habszivacs és kartondobozdarabok hevertek a pádon ülő ember mellett. Odasétáltam és kellő tisztelettel köszöntöttem. Nagyon jó társalgónak bizonyult. és rövid ismeretség után kezdte kiönteni szíve búját- bánatát. Jó ideje annak, hogy itt ke* resett menedéket, ez a pad a tartózkodási helye. Ügy látszik, sorsa iránti érdeklődésemmel bizalmat keltettem benne. Kezdte előszedni papírjait. Kovács János, Erdőtarcsán született 1916 júliusában. Tizennégy éve özvegy, két fiúgyermeke van. — Nem volt nekem semmi bajom, míg élt a feleségem. Vénségemre ez a sors jutott. Sokat dolgoztiam életemben segédmunkásként Pesten, az Asztalos Sándor utcai bútorgyárban, a Mátravidéki Erőműnél, a selypi cementgyárban — elsorolni is nehéz. — Nyugdíjat kapok, a postán veszem fel azt a kis összeget, ismernek már, csak a személyi igazolványomat kell felmutatni. Papírjaiból kitűnt, hogy a tanácson tudnak róla, eljön a nap, mikor szociális otthonba kerül. — Nincs, kérem, hely, csak ha valaki kihal, akkor lehet szó a bekerülésemről. A megnyugtató levelet idén április 18-án írták Kovács Jánosnak, és talán még a fagyok előtt fedél alá kerül a pádról. Az alsó parkban tisztálkodik, ott mossa fehérneműjét. A közelmúltban meglopták, egy cementeszsákban volt három inge, azt vitték el. Ügy látszik, még a templom egerénél is van szegényebb. Utolsó kérdésem az volt, nem haragszik-e, ha papírra vetem a sorsát. — Dehogy haragszom, talán előbb gondoskodnak rólam. Különben egy ilyen szegény ember miért haragudna? A z áruház református templom felőli oldalánál üzemel Gyarmati Károly zöldséggyümölcs standja, látom, szívesen vásárolnak itt, hiszen vasárnap délelőtt mi tart nyitva Gödöllőn? Hazafelé még találkozom Tamási Lászlóval, a Pest Megyei Labdarúgó Szövetség ellenőrével. Mindjárt dél, ebédelni kéne, jegyzem meg. Nem lehet, mondja, Du- navarsányba megy bajnoki találkozót ellenőrizni. , Csak ki kell lépni az utcára, és máris van feljegyeznivaló. Csiba József működési szerződéseik. Patronáló brigádok, társadalmi munka, valamint anyagi támogatás része még a segítségnek. Minden bölcsődében jelentős a dolgozók társadalmi munkája. A szülők ebből kevésbé veszik ki részüket. S az eddig említettek egyik kategóriájába sem tartozik az a szerződés, amelyet az 1-es és 4-es számú bölcsőde a szomszédos óvodával kötött, a gyerekek beilleszkedésének közös elősegítésére. Számítanak rájuk Forma szerint nem gyermekintézmény, de őket szolgálja, és ezért is esett róla szó ebben az összefüggésben. Az önállóan működő gyermekfogászati rendelő létrehozása 1,2 millióba került. Ebből nyolc- százezer forintot ért a társadalmi munka. A legtöbbet a vácszentlászlói termelőszövetkezet adta, de sokat tett a Ganz Árammérőgyár, a Gödöllői Vegyesipari Szövetkezet, a Tüzép gödöllői telepe. Furcsa ellentmondás, hogy miközben a vállalatok helyzete nem javul látványosan, minden fillér hovafordítását alaposan meg kell gondolniuk, a bölcsődék, óvodák, iskolák, a közművelődési intézmények továbbra is számítanak a támogatásukra. Mint láttuk, ez nem is marad el, noha a formák változnak. Ki tudja, milyen lehe'őségek rejlenek még az együti működésben. A gyermekintézmények reménye szerint sok £S sokféle. K. P. Törvénytervezetek Társadalmi vita Ma, hétfőn újabb községekben tartanak társadalmi vitát az egyesülési és gyülekezési törvények tervezetéről. Verse- gen a művelődési házban 18 órakor, Szadán a faluházban szintén este 6-kor, Galgamá- csán a tanácsházán 14 órakor, Aszódon a tanácsházán 17 órakor, Isaszegen a pártbizottság épületében 19 órakor, valamint a művelődési házban 17.30-kor. Kereskedők A minap egyik ismert élelmiszert árusító nagy üzletben észrevettem, hogy egy sajt teljesen bepené- szedett. Már-már elment a kedvem a vásárlástól, amikor egy eladó viharzott cl mellettem. — Ott egy penészes sajt! Miért nem dobják ki? — mondtam, és csodák csodája, megköszönte a figyelmeztetést, elnézést kért maga és munkatársai figyelmetlenségéért, és máris levette a romlott árut. Mi, akik sorban álltunk, jó érzéssel nyugtáztuk, hogy már ilyen is van. Másik üzlet. Szintén élelmiszert árusítanak, de van egy sarok, ahol megtalálhatók a legfontosabb zöldségfélék. Nemrégen újították fel az üzletet, berendezései szépek. A zöldségek tárolására fehér rácsos kosarakat kaptak. Van falra szerelhető és földön guruló. Már napok óta figyeltem, a répa és a zöldség alatt mindig olyan áru van a legalsó szinten, amit nehéz megmosni. Ahogy szedik. válogatják a répát és a zöldséget, a föld mindig az alatta levő kelkáposztára hull. Zavart. Sokan dolgoznak itt, rendesek, tiszták, jó kereskedők, és ilyen apró hibát elkövetni? Szóltam az egyik vezetőnek. — Igaz — mondta és másnaptól megcscrélget- ték az árukat. Mozi Mátyás, az igazságos. Színes magyar rajzfilm. 4 órakor. Kémek a Sasfészekben, I—II. Színes, magyarul beszélő angol kalandfilm. 6 órakor. Kereskedelmi őrjárat A piac még mindig drága 2 A Szőlő utca 26. szám alat- ^ ti ház garázssorán messzi- ^ ről olvasható: Ajándékbolt, fagyizó, és e kettő között ^ áll fehérre festett ajtóival ^ a kenyér- és pékárubolt. '/ Ez utóbbi szeptember 12-én ^ nyitott. Látni hogy sok munkába és pénzbe került. Elidőztem ott és a tulajdonossal, Molnárné özse Judittal beszélgettem. Minden indulás nehéz, de talán sikerül majd a kapcsolatot megtalálni, a vásárlóközönséget úgy szolgálni, hogy állandóak lesznek a vevők — fogalmazta meg reményét. Kenyéren és süteményen kívül kapható tej, vaj, tejföl, kakaó, olaj, só, rizs, cukor, házi tészták. Nyitva hétfő—péntek 6—10 és 14—18, szombaton 6—11 óráig. Biztos jó szolgálatot tesz a Szőlő utcai lakótelepnek és a környező utcák lakóinak. A Kossuth Lajos utca 50- ben található a Tapsi nevű bolt. Tulajdonosa, Pintérné Kolb Dorottya elmondotta, hogy sportbizományiként kezdtek, végül ez év márciusa óta új árukkal foglalkoznak. Van sportszervizük, teniszütők húrozásától kezdve a sílécek gvantázásáig, korcsolyák élezéséig sok egyebet vállalnak. Sportcipők, ruhák és sportszerek gazdag választéka található a boltban. A világhírű Adidas-áruk vonzzák a vevőket. Működik a bizományi is, a cserebere, érthetően sok fiatal keresi meg őket. Itt van a sízők gödöllői egyesületének központja, melynek már 120 tagja van. Távozóban rátekintettem a temérdek sok sporteszközre, cipőkre, ruhákra, itt van miből válogatni. Utam során eljutottam az Április 4. utca 46. számú családi házban található Piroska presszóba. A vezető He- tyei Lászlóné, tőle tudtam meg, hogy 6 éve nyitottak. A csendes kis vendéglátóegységben kávé, üdítő, szendvicsek, bor, sör és tömény kapható. A vevőkörük kialakult, vasárnapi sportesemények után az otthonaikba tartók közül többen betérnek'. A piacon az esőzés sem változtatott az árakon. A tojásé szépen kúszik felfelé. Amikor az árcédulákra rátekint az ember, már arra gondol, mi les& itt, mire kitavaszodik. Gomba 120, burgonya 14, szőlő 28, káposzta 16, kel 16— 18, karfiol 20—24, vöröshagyma 14, fokhagyma 80, kara- láb 16, piros retek csomója 10, alma 22, körte 24, olasz szilva 26, sárgarépa 20, gyökér 26, paradicsom 14, őszibarack 42, zöldpaprika 20, vöröskáposzta 16, lila hagyma 20, eper 140, görögdinnye kilója 8. A tojás 3,60 forint. Cs. J. Öregfiúk Bag-Dunakeszi A labdarúgó öregfiúk bajnokságában ma, hétfőn délután 5 órakor a bagiak a Dunakeszi csapatát látják vendégül. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)
