Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-02 / 210. szám
6 bártan 1988. SZEPTEMBER 2., PÉNTÉjf Lovas nemzetnek mondták a magyart, s bár a hagyományok erejét csökkenti a motorizáció, ma is vannak, akik hódolnak ennek a kedvtelésnek: megpróbálnak lovagolni, vagy éppen pónit tenyésztenek. Képes riportunkban ennek a hobbinak a művelőit mutatjuk be. A továbbiakban divatötletekkcl, ételreceptekkel is szolgálunk olvasóinknak, s a tanévkezdettel járó jó tanácsaink sem hiányoznak kínálatunkból. ism csesk az állafkerthen Díjnyertes «hőnyi pénifegat Sokan kedvelik a lovakat, és manapság is akadnak olyanok, akiknek módjuk nyílik a tenyésztésre. Másoknál esetleg csak arra, hogy megpróbálkozzanak a lovaglással. Riportunkban abonyi pónitenyész- tőket mutatunk be. Mintha gyermekkorom állatkerti élményei ismétlődtek volna meg, amikor Abonyban Kivágott ruhák Csalafinta fortélyok M Azok számára, akiknek a sors többet juttatott nyak- bőségben és mellbőségben, a divat szerencsére tartogat néhány olyan kis trükköt, fortélyt, amelynek segítségével, ezek a nem mindig örvendetes külsősé- gek optikailag szin- • te észrevétlenné tehetők. A leggyakoribb ravaszságok közé a megfelelő ruha-, illetve nyakkivágások sorolhatók. Rajzainkon négy ilyen érdekes, mély, hosz- szított kivágási! ruha elejét mutatjuk be, ezeknek az a sajátossága, hogy hosszában nyújtják az alakot, tehát érdemes kipróbálni a hatását. Rajz és szöveg: Bányai Katalin {Finom falatok PARADICSOMLEVES ERDÉLYI MÓDRA Hozzávalók: Paradicsompüré, vagy paradicsomlé, 1 evőkanál zsír, 1 evőkanál liszt, só, cukor, bors, citromhéj, rozmaringág, rizs. A lisztből és zsírból rántást készítünk, felengedjük vízzel és paradicsompürével. Fűszerezzük sóval, borssal, cukorral, kevés citromhéjjal, és egy kis rozmaringágacskával. Felforraljuk. Levesbetétnek apró tésztát vagy rizst főzünk bele. HORTOBÁGYI PALACSINTA Hozzávalók: Sertés- vagy borjú- pörköltöt készítünk. A palacsintához: 2—3 tojást, tejet, szódavizet használunk, a kisütéshez olajat. A kész pörköltöt apróra vágjuk, kevés levével és tejföllel péppé főzzük. Közben szokásos módon kisütjük a palacsintákat, és ezzel a pépesített pörkölttel megtöltjük. A pörkölt megmaradt levét tejföllel összeforraljuk és paprikás mártást készítünk, amivel a forró palacsintákat leöntve tálaljuk. Szebeni Sándor megmutatta a birodalmát, öt gyönyörű póni szaladgált a karámban és egy kicsinél is kisebb egynapos csikó. Két éve tenyésztik az apró lovacskákat, és eladják a szaporulatot, mert csak így lehet veszteség nélkül fenntartani az állományt. Nagy sikere van a gyerekeknél a pónifogatnak, no meg annak, is, amikor télen szán elé fogják a pici lovakat. De más kisebb munkákra, például ekekapázásra is alkalmasak. Szebeniék kis ménesében ott van Csilla, a pónimama, a csődört pedig a közelben lakó Szikszai ■ Györgyék tartják. Különlegessége a csődör- nek, hogy az idén Hetényegy- házán a négyesfogathajtó országos versenyen az egyik győztes volt. Díjhajtásban második, akadályhajtásban első helyezést ért el Szikszaiék fogata. ők egyébként öt éve póniznak. A családfő mestersége bádogos, ö úgy foglalkoztatja a lovacskákat, hogy csatornacsöveket szállít velük egy könnyű kis kocsin. A pónitartás tehát nemcsak Szikszai Tamás mutatja be a fogathajtóverseny egyik győztesét hobbi az abonyiaknál, hanem hasznot is hoz, amellett, hogy sok örömet szerez felnőttnek, gyerekeknek egyaránt. Kép és szöveg: Aszódi László Antal Visszaállni — gyerekeknek is nehéz! Mi veit a hasi feladat? Panaszkodik a szülő. Vége a nyári szabad hónapoknak, kezdődik az iskolában a tanítás, és igaz, hogy a gyerek valójában már kicsit unta magát otthon, vágyott régi társaira, ám mégsem, akaródzik neki visszazökkeni, megkezdeni a rendszeres munkát. Ilyenkor, tanév elején a pedagógusnak sem könnyű. Nemcsak azért nem, mert egy szabadon engedett kis társaságot kell ismét összefognia, de ő maga is azok közé tartozik, akiknek bizony át kell állniuk. 'Bölcs tanács?! Inkább egy gyakorló szülő hosszú évek során megszerzett tapasztalata: módjával, mindent módjával. r> Remélhető, hogy az iskolában is fokozatosan kezdik a visszaszoktatást. Elsősöknél éz még nehezebb, mert itt inkább megszoktatásról van szó, hogy a nem túlságosan szép, de elterjedt „beszoktatás” szót ne használjam. A szülőnek sem kell többet követelnie a gyerektől, mint amennyit a tanár az órán házi feladatként megkövetelt. Nem kell rátenni egy lapáttal, de számon kérni talán nem felesleges. Talán ilyenkor, a tanév elején inkább szükség van rá, mint az év vége felé, hogy a szülő kicsit jobban odafigyeljen a gyerekre. Ne szigorral, hanem inkább együttérző figyelemmel kísérjük az első heteket: a gyereknek sem könnyű.. . (sárdi) Riportkötet Erdélyről De mi lesz a harangokkal? Fáj a szív, sír a lélek, amikor az ember belemerül Végh Antal legújabb könyvének olvasásába. Hát lehetséges ez? Élhet így ember? Ennyire meg lehet alázni, semmivé tenni egy kisebbségben élő népcsoportot? Egyáltalán, hogy kerülnek ezek a szavak a papírra? Lehetséges a huszonegyedik század küszöbén mindez? Az ember megborzong. Nem hisz a szemének, a szavaknak. Reméltük, hittük, hogy napjainkban ez a barbárság, a nacionalizmusnak ez a fertelme sehol nem ismétlődhet meg, nem egy magát szocialistának tartó országban. Hogy mégis lehetséges, azt Végh Antal riportkötete bizonyítja, amely a napokban jelent meg De mi lesz a harangokkal? (Erdély, 1988) címmel. Tíznapos utazás élményeit, történeteit, tapasztalatait, beszélgetéseit, a látottakat, hallottakat tartalmazza. Frissek az élmények, hiszen a szerző májusban járt Erdélyben, a kukoricavetés idején. Ha nincs is minden szava kiérlelve, de igaz, amit ír, átsüt rajta a felelősség tudata, a magyarság sorsáért érzett aggódás, a meggyötört népcsoporttal való együttérzés. Csak igazolja azokat a rossz híreket, amelyeket mostanában hallottunk Erdélyből, vagy az onnan érkezettek mondták el, hogy milyenformán vált helyzetük csaknem tarthatatlanná. Ä szerző nem tesz egyebet, mint amit lát, hall, beszélget, azt papírra veti. Egyszerűen tudósít Szatmár túlsó oldaláról, Ady Endre szülőfalujából, a kincses Kolozsvárról, a széki muzsika erejéről, látogatást tesz Pusztakamaráson, a’hol az Anyám könnyű álmot ígér született Sütő András tollából. Marosvásárhelyről, az egykori Magyar Autonóm Tartomány fővárosából látleletet ad, míg idézi a valóság szomorú dalát: „Korond felett van egy homály”, sőt „Zágon felé mutat egy halovány csillag”. Mikes Kelemen szülőfaluja, ahová ízes szép magyarsággal néniének írta leveleit a száműzetésből. Mindkét községben homályban él a magyar, s csillaga nagyon halovány. Mégis dacol az idővel, a hatalommal, amely meg akarja fojtani, semmivé tenni múltját, emberségét, csak azért, mert másképpen szól ajkáról a szó, mint az ország hivatalos nyelve, amelyben él. S végül a csángó magyarokról ad híradást, amely népcsoport maradványait még a Kárpátokon túl meg lehet találni, ha már alig-alig beszélik is anyáik nyelvét. Vajon meg kellett-e írni ezt a könyvet? Most szükséges Erdélyről írni? Ezeket a kérdéseket maga az író teszi fel. Még azt is hozzáteszi, hogy talán nálánál avatottabb tolira lett volna szükség. Lehetséges. De hogy nem szabad tovább hallgatni, az is bizonyos. S ha Végh Antal hozza a hírt, akkor őt kell hallgatnunk, tudósítását olvasni. Nem ő az első, aki már szólt, írt. Illyés Gyula, Száraz György meg a Köpeczi Béla szerkesztette Erdély története és mások — köztük Erdély toliforgatói —, mint Kányádi Sándor, Sütő András és mások. Szólni kell, de nagyon vigyázni, hogyan. Csak használni szabad az írással, mindennel, ami felhívja a közvélemény, az ország, a világ figyelmét a történtekre. Az igazat szabad csak írni. Sajnos Végh Antal igazat ír, talán még nem késő, hátha az igazság teljes kimondásával lehet segíteni. A nehézségek ellenére az író bizakodó. Bár Erdélyor- szág lakossága ma tragikus napokat él. És ez a tragédia kettős. Mindenünnen szorít. Nincs kegyelem, nincs kibúvó. Tragédia ott maradni, és tragédia Erdélyből eljönni, egyaránt. Ezért drámai a helyzet. „Tíz, tizenkét év van még a homogén román nemzetállam kialakulásáig. A célba az ezredfordulóig kell befutni. Tíz nap Erdélyben. Az ezredforduló? Melyik ezredforduló. Nyugtalanít — írja —, kísért a hétezer falu sorsa újra meg újra. „Korond felett van egy homály / Az én rózsám alatta áll / Gyere rózsám ki alúla / Megver az eső alatta ...” „Ahol ilyen dalok születnek, oda nem lesz elég ez a közelgő ezredforduló a megsemmisüléshez. Még a következő ezredforduló sem! Ezt az üzenetet hoztam Erdélyből! — írja másutt. Ne féljetek emberek! Volt már Erdély nagyobb szorításban is. Hullottak ott már keservesebben is a könnycseppek ... És mégis ... Este Kolozsvár mellett Szék községben istenarccal ötszáz ember táncot jár ...” Kötete más lapján meg arról ír, hogy azért ütlegelik, gumibotozzák meg az embert, mert magyar, mert anyanyelvén szól. „Így élni, ezzel a tudattal létezni, hogy jogtalanul, igazságtalanul vertek meg... De hát egyáltalán van-é bármiféle jog is embereket verni? A XX. század végén, Európában ...” „Hogy nincs kenyér, hogy nincs iskola, hogy nincs magyar szó, láttuk ezt mind!” Nem ezek a legnagyobb bajok! Hanem hogy itt él az ember, ahol született. És nem tudja már szeretni ezt a földet, úgy szeretni, mint ahogy a hazát szeretni kéne — mondja a csángó magyar, s hozzá sóhajtja: — Ez a legnagyobb baj! Mert ez nem a hazája már! Ez már idegen föld. Innen elvágyódunk. Ez is, az is valóság. Hol így, hol úgy szólnak az emberek. Kicsit felszín, de a mélyben is kavarognak a dolgok. S reménykednek is, hogy majd történik valami. Mindenesetre az egész kötet megrázó, felkavaró írás, olyan mű Végh Antalé, amelyet mindenkinek el kell olvasnia. Látlelet a többnyelvű Erdélyből, 1988 tavaszán. Gáli Sándor /ti// EGYÜTT /# AZ UTAKON AZ ÜTINFORM JELENTI Pest megyében a hétvégén a hétközbeni építési munkák miatt a főutak közül csak az 51-escn Taksonynál lesz forgalomkorlátozás. Az M7-es autópályán a főváros felé vezető oldalon a 18—22 km között a kísérleti forgalomirányító jelzőrendszer működni fog. A rendszer az úgynevezett érdi emelkedő tetején lelassuló és torlódást eredményező forgalomra figyelmezteti a megelőző ^ szakaszon haladókat. Az információs táblákon megjelenő jelzések kötelező érvényűek az arra haladók részére, és betartásukkal lényegesen csökkenti a torlódást és a koccanásos balesetek lehetőségét. A jelzések betartásával a forgalombiztonság is nagymértékben növekszik. Szeptember 1-jétől megváltozott az esztergomi komp menetrendje. Az első Esztergomból 7.30-kor, Párkányból 8-kor indul, az utolsó pedig Esztergomból 17.30-kor, Párkányból pedig 18.00-kor. A KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGRÓL A Hungarocamion rendezésében csütörtökön a Duna Intercontinental Szállóban több mint 200 hazai és külföldi szakember részvételével kétnapos közlekedésbiztonsági konferencia kezdődött. Torma Imre, a Hungarocamion vezérigazgatója bevezető előadásában hangsúlyozta, hogy igen nagy szükség van a nemzetközi tapasztalatcserékre, a mostani konferenciához hasonló fórumokra, amelyek alkalmat teremtenek a nemzetközi fuvarozásban részt vevők közötti együttműködés továbbfejlesztésére, a gazdasági és partneri kapcsolatok fenntartására, illetve erősítésére, a különböző vélemények megismertetésére, egyeztetésére. Az idei konferencia egyik fontos témaköre a járművet vezető ember szerepének elemzése. Ezt követően Pieter Groenendijk, a Közúti Fuvarozók Nemzetközi Egyesülése (IRU). főtitkára tartott előadást az IRU tevékenységéről és szerepéről a nemzetközi közúti fuvarozásban. Elmondta, hogy jelenleg 50 ország 125 fuvarozó szervezete tagja a nemzetközi egyesületnek, amelynek egyik legfőbb feladata, hogy védje, képviselje a közúti személy- és áruforgalomban részt vevő vállalatok érdekeit, s fejlessze a kapcsolatokat a szakmai szervezetek között. Mint mondotta, a közúti biztonság növelésére külön csoportot hoztak létre az IRU keretein belül, s ebben tevékeny szerepet játszanak magyar szakemberek is. A magyar közúti közlekedés biztonságának helyzetéről és továbbfejlesztésének programjáról Horváth Árpád, a Közlekedési Minisztérium osztályvezetője tájékoztatta a szakmai tanácskozás résztvevőit. Rámutatott: a hazai közúti közlekedésben együtt él a korszerűtlen infrostruktúra a modern autópályával, az elavult műszaki technika az újjal, s nem azonos a forgialomban részt vevők közlekedési intelligenciája sem. Mindez károsan befolyásolja a közlekedés biztonságát. A baleseti helyzetkép jellemzésére az úgynevezett súlyossági mutatót használják, amely azt jelzi, hogy ezer baleset során hányán haltak meg. Az európai országok között igen hátul állunk a sorban, amíg például Angliában 21, az NSZK-ban 25, Ausztriában 29, Belgiumban 33 ez a mutató, addig nálunk 80 jölött vanu ppijnrpg elfogadott és életbe lépett közúti "közlekedésről" szóló törvény szellemében most programot dolgoznak ki a biztonság fokozására. A balesetmegelőzési program tartalmazza a korszerű közúthálózat kialakítását, ezen belül — az anyagi lehetőségekhez mérten — az autópályák építésének gyorsítását, a nagy forgalmú településeket elkerülő utak építését, a kerékpárút- és járdaépítési program folytatását, a közúti közlekedés résztvevőinek nevelését, oktatását, valamint a korszerű, járműállomány megteremtését. AMATŐRÖK A HUNGAROR2NG59I Szombaton Ismét benépesül a Hungaroring. Ezúttal azonban nem profik fognak körözni a pályán, hanem az OKBT, a Magyar Autóklub és az Autó Motor című lap országos ve- télkcdősorozatának Pest megyei versenyére várják az érdeklődőket. Autósoknak és motorosoknak szervezik az elméleti és az ügyességi versenyt, amire bárki jelentkezhet délelőtt 9 órától a Hungaroring I-cs parkolójában. A megyei döntők után szeptember 24-én, Budapesten kerül sor a verseny országos döntőjére, aminek födíja egy Trabant. Érdemes tehát benevezni! Természetesen azoknak is érdemes kilátogatniuk a pályára, akik nem kívánnak a versenyen részt venni. A Il-es parkolóban 9.45-től repülőmodell-bemutatót tart az MHSZ, közelről megszemlélhetik az érdeklődök a rendőrségi autókat és motorkerékpárokat, valamint a Gulyás—Majoros versenyzőpáros rallyc-autóját. Ott lesz a csehszlovák Narex mentőcsapat speciálisan fölszerelt gépkocsija is. Izgalmas látványosságnak Ígérkezik a minimotoros gyerekek versenye is, amit a Hungaroring kis körén rendeznek meg 10 órakor. Amatőr kerékpárosoknak és futóknak is lesz versenyzési lehetőségük a pálya teljes távján 9 órától. Az Autóklub Pest megyei szervezete ezúttal is ingyenes CO-méréssei, motordiagnosztikai vizsgálattal, fényszóróbeállítással és kedvezményes belépési lehetőséggel várja az érdeklődőket. Azok kedvéért, akik nem saját járművel kivannak a rendezvényre utazni, a Budapestről induló gödöllői HÉV-járatok reggel fél 8 és délután fél 5 között az ideiglenes Ilungaroring- állomáson is megállnak. TANÉVKEZDET A tanévkezdéskor a szülők részéről az a leghatékonyabb óvintézkedés, ha megkeresik és megtanítják a gyermek számára az iskolába vezető legbiztonságosabb útvonalat. Nem a legrövidebb és leggyorsabb, hanem a legkönnyebb és legegyszerűbb útvonalat kell kiválasztani, figyelembe véve a forgalom nagyságát, az autóbusz- és villamos-megállóhelyek elhelyezkedését, a kanyarodó járműveket, a forgalmi jelzéseket! Kezdetben a szülő és a gyermek együtt járja végig a kijelölt útvonalat, majd a szüló távolról figyelje, hogy a gyermek miként hajtja végre az utasításokat! —... ic Az iskolaév megkezdésekor a gyermeknek a legtöbb esetben nagyobb forgalomhoz kell hozzászoknia, mint amilyet az iskolai élet előtt vagy a szünidőben megszokott. Ezért fokozatosan kell bevezetni a közlekedésbe, hozzászoktatni a megfelelő viselkedéshez, és folyamatosan figyelemmel kell kísérni annak elsajátítását! Nem ritka, hogy éppen szülők kényszerítik a gyereket a legelemibb óvatossági szabályok felrúgására. Ilyenkor néhány másodpercnyi időnyerésért a legjobb pedagógusok türelmes erőfeszítése vesz kárba. Balesetmentes közlekedést, jó utat kíván: M. Nagy Péter
