Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-17 / 223. szám

2 jéglap 1988. SZEPTEMBER 17., SZOMBAT Hét irá/ viúgpoumai A csendes diplomáciáé a terep Hazánk kapcsolatépítései a nemzetközi érdeklődés előterében Százezres tüntetések Burmában a kormány megbuktatására Az ENSZ lesz a színhelye a helyi konfliktusok megvitatásának? Altalanos PILLANATKÉP Ha távirati stílusban akar­nánk megfogalmazni az úgy­nevezett „fő trendeket”, azaz a hetet meghatározó folyamatok alapvető sajátosságát, így fog­lalhatnánk össze ezeket: a vi­lághatalmak befelé fordulnak, s így nagyobb reflektorfénybe kerülnek a kis- és középor­szágok kezdeményezései a vi­lágpolitikai porondon. Az Egyesült Államokban mind magasabb hőfokot ér el az el­nökválasztási hadjárat, aho­gyan közeledik a novemberi szavazás időpontja. Bekövet­kezett immár az a helyzet, amikor Washingtonban szinte mindent a kampánynak ren­delnek alá. Ezért, bár a ko­rábbi események következmé­nyei a folyamatosság jegyé­ben tovább érvényesülnek. — így a tavaly decemberi raké­taegyezmény előírásainak vég­rehajtása vagy a csúcstalálko­zón létrejött megállapodás szerinti közösen ellenőrzött atomfegyver-kísérletek megtör­ténte —, új, komoly kezde­ményezések mór aligha vár­hatók a választási hadjáratba teljesen belebonyolódott Egye­sült Államoktól. Ugyanígy a Szovjetunió — kihasználva ezt az időszakot — fokozottan befelé fordulhat, hiszen a peresztrojka, az át­alakítás bonyolult folyamata kritikus szakaszába fordult. így történt, hogy Mihail Cor-, bacsov, szabadságáról néni Moszkvába tért vissza, hanem a világhatalom természeti kin­cseinek leggazdagabb és leg­dinamikusabban fejlődő ré­szébe, Szibériába utazott, amely mind materiális, mind érzelmi okokból egyaránt te­kinthető a peresztrojka egy­fajta hátországának. Itt fo­galmazta meg Lenin, a szám­űzetésben, döntő téziseit, a nagy honvédő háború idején innen áramlott a frontokra az anyagi és emberi friss után­pótlás, és adott Szibéria ak­kor biztos menedéket az át­menetileg megszállt' területek kitelepítettjeinek. S a máso­dik világháború utáni évtize­dekben ez a terület volt nem­egyszer túlméretezett, irreális, gigantikus tervek végrehajtá­sának színhelye is. Ezt most a peresztrojka igyekszik a he­lyére tenni, s a realitások talajára építve, folytatni a versenyfutást az idővel, ami annyit jelent, hogy a pangás évei után, minél gyorsabban folytatni a korszerűsítés prog­ramját. Mint kitűnt, az átala­kítás kerékkötői Szibériában ■ is megtalálhatók. Túl ezen, van egyfajta elégedetlenség a dolgozók körében, mivel min­dennapi életkörülményeik ; nem javulnak egyelőre a po- - litikai fejlődéssel arányban. . Az SZKP KB főtitkárának , mostani látogatása minden c bizonnyal hozzájárul majd ah­hoz, hogy az átalakítás törté- 3 nelmi folyamata nemcsak Szi­bériában, hanem az egész or­szágban még inkább vissza­fordíthatatlanná váljék. NYITÁS SZÖUL FELÉ Nemegyszer az időzítés is nagy szerepet játszik. Hazánk és Dél-Korea között a gazda­sági kapcsolatokat erősítő kez­deményezések már azóta szin­te megszokottá váltak, hogy Magyarország elsőnek a szo­cialista közösség országai kö­zül, jelentette be részvételét a szöuli olimpián. így termé­szetesnek lehet tekinteni, hogy a fejlődő kölcsönös kereskede­lem szükségessé tette azt is, hogy a két ország kormány- szintű kapcsolatokat létesít­sen és képviseleteket állítson fel Budapesten, illetve Szöul­ban. Mint külügyi illetékesek jellemezték, ez átmenet a konzulátus és a követség kö­zött. Nem lehet egyébként vé­letlennek tekinteni, hogy a fontos diplomáciai lépést ép­pen az olimpia megnyitásának hetében jelentették be. Így hazánk, amely a reformfolya­mat felgyorsulása folytán amúgy is tartósan a nemzetkö­zi sajtó érdeklődésének hom­lokterében van, ismét szalag­címeket kapott az esemény nyomán a világlapok első ol­dalain. Szöuli lap jelentések szerint egyébként hasonló kezdemé­nyezések várhatók több más szocialista ország részéről. Ezek az utóbbi hónapokban ugyancsak élénkülő kereskeT delmi forgalmat folytatnak a Dél-koreai Köztársasággal. Ez logikus is, hiszen Dél-Korea a délkelet-ázsiai „négy tigris­nek” nevezett dinamikusan fejlődő kis ország közül gaz­daságilag talán a legerősebb­nek számít. Amikor 1962-ben hozzáláttak első középtávú tervük végrehajtásához, az or­szág bruttó össznemzeti ter­mékének értéke 2,3 milliárd dollár volt,, s tavaly, negyed­századdal azután már megha­ladta a 118,6 milliárd dollárt. Az ipari termelés részesedése a nemzeti össztermékből, az egykori 14,5 százalékról a múlt évre 30,3 százalékra nőtt. Még robbanásszerűbb a külkeres­kedelem értékének növekedé­se: ez a 18 évvel ezelőtti, mindössze 480 millió dollárról 1987-ben 88,3 milliárd dollár­ra emelkedett! „.De nemcsak az európai szo­cialista országok, továbbá a Kínai Népköztársaság javítja kapcsolatait Korea déli részé­vel, hanem a két Korea kö­zötti viszony normalizálására is kedvezőek az előjelek. Az olimpia rendezése körüli né­zeteltéréseket ugyan nem si­került mindkét fél megelége­désére rendezni, a kettéosztott ország kormányszervei és a NOB között, s ezért a Koreai NDK távol marad a szöuli já­tékoktól. De mint egy vezető szöuli lap megírta: a dél-ko­reai kormány foglalkozott Kim Ír Szénnek, a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság elnökének Ro Te Vu dél­koreai államfőhöz intézett meghívásával. A KNDK ve­zetője az ország megalapításá­nak 40. évfordulója alkalmá­ból elhangzott beszédében fo­galmazta meg javaslatát egy Phenjanban tartandó csúcsta­lálkozóra, amelynek napi­rendjén az újraegyesítés kér­dése szerepelne. A jólértesült szöuli napilap szerint Ro Te Vu az olimpia sikere esetén kész elfogadni az ajánlatot. Megfigyelők úgy értékelik, hogy az újságközlemény köz­vetett válasz Kim ír Szén ja­vaslatára, s a hivatalos beje­lentés az utazásról az olimpia után történik majd meg. Bár­hogyan is legyen, a tény már­is tény: Szöul most nem vála­szolt szinte reflexszerűen el­utasítással a phenjani javas­latra, mint az korábban tör­ténni szokott. MIT KÖVETELNEK RANGUNBAN? Amikor július végén Sein Livin a 26 évig uralmon volt U Ne Win tábornok örökébe lépett Burmában, bizonyára alig hitte, hogy kormányzása csak néhány hetes lesz. Beik­tatását azonban tömegtünteté­sek sorozata fogadta, mivel az ország népének emlékezeté­ben elevenen élt, hogy mily kegyetlen brutalitással fojtot­ta el korábban a tiltakozáso­kat. Sein Lwin döntése, hogy most is a tömeg közé lövet, bukásához vezetett. Az új el­nök, Maung Maung volt igaz­ságügyminiszter, akit a Bur­mában kormányzó úgyneve­zett Szocialistá Program Párt hirtelen megválasztott, hiába ígért új választást, a tünteté­sek azóta is változatlanul foly­tatódnak, s Burma élete szinte teljesen megbénul. A tüntetők nem bíznak ugyanis abban a választásban, amelyet a jelenlegi kormány­zat megígért. Átmeneti ügy­vezető kormány megalakítá­sát és az állami intézmények egy részének feloszlatását kö­vetelik és nemzetközi ellenőr­zést a szavazás tisztaságának biztosítására. A világ legsze­gényebb országai közé tartozó Burmában egyre kaotikusabbá válnak az állapotok, s nemzet­közi kommentátorok szerint polgárháború veszélye fenye­get. NEW YORK-I ESZMECSERÉK Jövő hét keddjén nyílik meg az ENSZ közgyűlése. A világszervezet évente ismétlő­dő többhetes tanácskozása nemcsak a nemzetközi helyzet áttekintésére és a megoldatlan problémák rendezésére való kompromisszumok kutatására ad alkalmat, hanem a tag­államok közötti együttműkö­dés előmozdítására is a ma­gas szintű kétoldalú megbeszé­léseken. Általános gyakorlat ugyanis, hogy a közgyűlés ele­jén a delegációkat a külügy­miniszterek vezetik, s ők fej­tik ki országaik álláspontját a nemzetközi kérdésekben. Rendes körülmények között, négyévenként, amikor az Egyesült Államokban elnökvá­lasztás van, a közgyűlés iránt mérsékeltebb az érdeklődés. Bár Washingtonban mindig hangsúlyozzák, hogy a külpo­litika hagyományosan „két- párti”, azaz akár republiká­nus, akár demokratapárti el­nök a lakója a Fehér Háznak, nemzetközi lépéseit a „rivális­sal” összhangban teszi meg. Valójában azonban a választás évében a kormányzó párt még az ENSZ fórumát is a kampány érdekében akarja kamatoztatni, s egyfajta kor­teskedést folytat. Az idén azonban bizonyos mértékig más a helyzet. Az ENSZ szerepe és tekintélye az utóbbi hónapokban jelentősen megnövekedett. Sikerrel vett részt az afganisztáni—pakisz­táni közvetítőmunkában és Córdovez főtitkárhelyettes közreműködésével aláírhatták a genfi okmányokat. Pérez de Cuellárnak, a világszervezet főtitkárának szívós diplomá­ciai tevékenysége nyomán pedig sikerült a tűzszünet el­fogadására bírni az egymás ellen nyolc éve harcoló Irakot és Iránt. Sőt megkezdődhettek a tűzszünetet tartós békévé változtatni kívánó genfi tár­gyalások is. Az iráni és iraki külügyminiszter eszmecseréje a svájci városban azonban gyorsan megszakadt. Nagy erőfeszítések árán most sike­rült elérni, hogy a béketárgya­lások New Yorkban az ENSZ- közgyűlés idején folytatódja­nak. ENSZ-körökben abban re­ménykednek, hogy más helyi konfliktusok ügyében is előre­haladást lehet elérni a jelen­legi közgyűlésen. Érik például egy olyan kompromisszum a nyugat-szaharai háború ügyé­ben, hogy a terület lakossága az ENSZ által lefolytatott népszavazással maga döntsön sorsáról. Arkus István Mihail Gorbacsov hétpontos javaslatát nem fogadják el Akadályokat gördít a Fehér Ház (Folytatás az 1. oldalról.) egyeztetve — lemondani a Oamranh-öbölben levő hadi­flottájának anyagi—műszaki ellátására használt pontról. A térség tengeri és légi köz­lekedésének biztonsága érde­kében a Szovjetunió javasolja, hogy közösen dolgozzanak ki intézkedéseket a nyílt tengeri és légi incidensek megelőzé­sére. Ezen intézkedések kidol­gozásakor hasznosíthatnák a meglevő szovjet—amerikai és szovjet—angol kétoldalú, to­vábbá az amerikai—szovjet— japán háromoldalú szerződés tapasztalatait. A Szovjetunió javasolja, hogy legkésőbb 1990-ben tart­sanak nemzetközi konferenciát az Indiai-óceán békeövezetté változtatásáról. Ennek előké­szítő munkálatai az ENSZ- ben gyakorlatilag befejeződ­tek. Javasolja továbbá, hogy bár­milyen szinten, bármilyen összetételben vitassák meg egy tárgyalási mechanizmus kialakításának kérdéseit. Mint nyugati hírügynöksé­gek jelentették, az amerikai kormány pénteken elvetette Mihail Gorbacsov kraszno- jarszki javaslatát, hogy az Egyesült Államok számoljaiéi támaszpontjait a Fülöp-szige- teken, a Szovjetunió pedig vi­szonzásul megválik vietnami flottabázisától. A Fehér Ház elutasította a szovjet pártve- zétőnek azt a kezdeményezé­sét is, hogy a Szovjetunió kész az amerikai részről kifogá­solt krasznojarszki rádióloká­ciós állomást egy létrehozan­dó nemzetközi űrkutatási szervezet rendelkezésére bo­csátani. A támaszpontok bezárására vonatkozó, az ázsiai katonai szembenállás szintiének, csfekr­kentését célzó indítványáról Mariin Fitzwater elnöki szó­vivő kijelentette, hogy az el­ső pillantásra nem tűnik ész­szerű megközelítésnek, és Wa­shingtonban némi borúlátás­sal fogadják, bár még tanul­mányozzák. Fitzwater a szibé­riai rádiólokációs állomás űr­kutató állomássá változtatásá­nak indítványát kereken el­utasította. Mint mondotta: az állomást akár autósmozivá is átalakíthatják, az Egyesült Államokat az sem elégítené ki. mivel szerinte az objektum sérti a rakétaelhárító rendsze­rek korlátozásáról szóló ABM- szerződést, és ezért le kell bontani. A Fehér Ház szóvivője, Mar­iin Fitzwater jelezte, hogy az SZKP főtitkárának beszédét még csak ezután fogják rész­leteiben tanulmányozni, de a javaslat „nem látszik ésszerű­nek”. A fehér házi szóvivő szerint addig nem születhet meg a ha­dászati fegyverkorlátozásról szóló új szovjet—amerikai egyezmény, amíg a kraszno­jarszki radar működik. E kérdések várhatóan napi­rendre kerülnek Eduard Se- vardnadze szovjet külügymi­niszter jövő heti washingtoni taryyalasain. A pénteki fehér. házi bejelentés szerint egyéb­ként Ronald Reagan elnök, aki szeptember 26-án szólal fel az ENSZ közgyűlésén, a szov­jet—amerikai viszonyt és a vi­lág békéjéről és szabadságáról szóló Reagan-doktrínát elemzi majd beszédében, de új javas­latokkal nem szolgál. Irreálisnak minősítette a ja­pán nemzetvédelmi hivatal (minisztérium) Mihail Gorba­csov krasznojarszki javaslatát a két nagyhatalom Fülöp-szi- geteki és vietnami katonai tá­maszpontjainak felszámolásá­ról. A minisztériumi állásfog­lalás szerint a javaslat „sem nem realista, sem nem konst­ruktív, és azt propagandának szánták”. A japán külügyminiszté­rium azonban nem volt haj­landó kommentálni a szovjet javaslatot, azzal a magyará­zattal, hogy még tanulmányoz­zák a beszéd teljes szövegét. ★ Mihail Gorbacsov pénteken este visszaérkezett Moszkvá­ba. Az SZKP KB főtitkára a szibériai krasznojarszki határ- területen tett ötnapos látoga­tást. Brüsszelbe utaznak a delegációk vezetői Tárgyalások a NA T0 központban A NATO brüsszeli központ­jában hamarosan áttekintik a Varsói Szerződés országaival a bécsi utótalálkozó keretében és a 23-ak konzultációinak ke­retében folytatott tárgyalások alakulását. A hónap végéig Brüsszelbe utaznak a 16 NA- TO-ország delegációvezetői és a NATO-tanáccsal ■ megvitat- —• =v ­Új lehetőségeket ad a készülő gazdasági törvény Az üzleti tanács megbeszélései Pénteken ért véget Cleve- landben a magyar—amerikai üzleti tanács háromnapos ta­nácskozása. Az Egyesült Álla­mok Kereskedelmi Kamarája és a Magyar Gazdasági Ka­mara közös testületének ülé­sén 24 magyar vállalat kép­viselői mintegy 50 amerikai cég képviselőivel folytattak megbeszéléseket. Ezúttal, Grósz Károlynak az Egyesült Államokban tett látogatása után, különösen nagy volt az érdeklődés a két ország üz­letembereinek találkozója iránt. Patkó András pénzügymi­niszter-helyettes adott tájé­koztatást a készülő társasági törvény adta új lehetőségekről és kormányunk reformprog­ramjáról. Louis Laun kereskedelmi miniszterhelyettes az új ame­A TÁJÉKOZTATÁSRÓL Európa, Afrika, Ázsia és La- tin-Amerika tizenhat szocialis­ta, valamint szocialista orien­tációjú fejlődő országából 25 hír-, sajtó- és fotóügynökség vezetője szeptember 14—16. kö­zött Varsóban tanácskozást tartott. A találkozó napirendjén a szocialista országokról szóló tájékoztatás átalakítása, fej­lesztése szerepelt. A résztvevők úgy foglaltak állást, hogy en­nek érdekében javítani és gyor­sítani kell a hír-, kép- és saj­tóügynökségi munkát. Kiemel­ték a gazdasági hírszolgálat fejlesztésének jelentőségét. mm Csak rövi CORAZÓN AQUINO Fülöp- szigeteki elnök lehetségesnek nevezte az országban lévő két amerikai támaszpont — a Su­bic Bay-i és a Clark bázisok — felszámolását, amennyiben Manila és Washington nem tud megállapodni a támasz­pontok fenntartási költségei­nek megosztásáról. SIMON PERESZ izraeli kül­ügyminiszter csütörtökön, lon­doni látogatásán kijelentette, hogy bizonyos feltételek telje­sültével kész találkozni bár­mely palesztin vezetővel. MEGFIGYELŐKÉNT érke­zett Kubába az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának küldöttsé­ge. A hattagú küldöttség szep­tember 25-ig lesz Kubában. A látogatásra a kormány hívta meg a csoportot, miután a gen­fi emberi jogi bizottságban amerikai kezdeményezésre is­mét vitát nyitottak e jogok ku­bai érvényesüléséről. rikai kereskedelmi törvény­nek a magyar üzletembereket is érintő hatásairól tájékozta­tott. A két ország vállalati szak­emberei munkacsoportokban tárgyalták meg az együttmű­ködés lehetőségeit az egyes területeken. Különösen nagy érdeklődés volt tapasztalható az élelmiszer-, illetve a vegy­ipari együttműködés iránt. ják a tárgyalások minden vo­natkozását — írja legfrissebb számában a NATO-hoz közel­álló Les Nouvelles Atlantiques. A tárgyalásokat folyamato­san figyelemmel követő ma­gas szintű NATO-csoport ezen a héten is megbeszélést foly­tatott — nemcsak a VSZ-or- szágokkal a hagyományos fegyverekről folytatandó tár­gyalások mandátumára vo­natkozó nyugati álláspontot pontosították, hanem már a jövendő tárgyalási fórum elé terjesztendő javaslatokról is szó volt — írja a jól értesült brüsszeli kőnyomatos. Az elő­készítő munka annak a felté­telezésnek az alapján folyik, hogy a bécsi utótalálkozó ok­tóber végén vagy november elején befejeződik. A NATO és a VSZ tagorszá­gainak bécsi konzultációin még megoldandó kérdések kö­zött sorolja fel a Les Nouvel­les Atlantiques azt, hogy a jö­vendő tárgyalások kezdettől fosva kiterjedjenek-e a légi­erőkre. Wallsnbergrői a bécsi utótalálkozón Története még nem lezárt ügy Bár az európai biztonsági és együttműködési értekezlet bécsi utótalálkozóján a legne­hezebb kérdéseket még nem sikerült megoldani, a záródo­kumentum túlnyomó része már kialakult — állapította meg Jurij Kaslev nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője, a tanácskozás pénteki teljes ülé­sén. Kifejtette: az eddigi eszme­csere a helsinki folyamat tör­ténetében egyedülálló szöve­gekhez vezetett, főként az em­beri jogok és a humanitárius együttműködés, továbbá a ka­tonai biztonság terén. Az amerikai, a kanadai és a brit küldöttség vezetője az ülésen említést tett Raoul Wallengergről, és — a Szov­jetunióban folyó átalakításra hivatkozva — szorgalmazta a II. világháború idején Buda­pesten működött svéd diplo­mata eltűnése körülményei­nek mielőbbi tisztázását. A svéd és a svájci küldöttségve­zető ezzel összefüggésben arról beszélt, hogy az európai együttműködés ügyét is szol­gálná, ha teljes fényt deríte­nének Wallenberg sorsára. Ki­jelentették: ha Wallenberg még él, haladéktalanul szaba­don kell bocsátani. A szovjet nagykövet vála­szul kifejezte reményét, hogy e téma felvetése az igazság felkutatását szolgálja, és nem a figyelemnek a találkozó munkájáról való elterelését célozza. Utalt a Szovjetunió­ban a történelem fehér folt­jainak eltüntetése végett ki­bontakozott tevékenységre, méltatta Wallenberg nemes tevékenységét, és biztosította a küldöttségeket arról, hogy e kérdésben is objektív és pon­tos információkat igyekeznek szolgáltatni. Erdős André nagykövet, a magyar küldöttség vezetője felszólalásában hangoztatta: Wallenberg neve összekapcso­lódik a legújabbkori magyar történelemmel. A diplomata a náci megszállás körülményei között nagy bátorsággal és el­határozottsággal több tízezer zsidó életét mentette meg. A magyar népnek Raoul Wallen­berg iránt érzett tiszteletét fejezi ki a Budapesten róla el­nevezett utca és az emlékére felállított szobor is. Mivel — mint ismeretes —, Wallenberg eltűnésének körülményeit még nem sikerült teljes mértékben tisztázni, Magyarország figye­lemmel és érzékenyen fogad minden olyan információt, amely kiegészítheti a svéd diplomata sorsával kapcsola­tos ismereteket. A Szovjet­unióban zajló nagy változások, amelyek a múlt felülvizsgá­latára is kiterjednek, azzal a reménnyel biztatnak, hogy e kérdés is véglegesen és meg­nyugtató módon lezárulhat — mondta a nagykövet. 4

Next

/
Thumbnails
Contents