Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-16 / 222. szám

1988. SZEPTEMBER 16., PÉNTEK Nagytan 3 Országgyűlésre készülve Rendezni kell a béreket Az Országgyűlés mezőgaz­dasági bizottsága csütörtökön Szombathelyen tartotta ülését. A képviselők Cselőtei László elnökletével az erdő- és fagaz­dálkodás helyzetéről, a fejlesz­tés irányairól tárgyaltak. A hozzászólók közül Dobi Ferenc képviselő (Pest me­gye) annak a véleményének adott hangot, hogy az ágazat kevesebbet kap, mint ameny- nyit ad a népgazdaságnak, más szóval, nem ismerik el kellőén jelentőségét. Több helyen fog­lalkoztatási problémák vannak az erdő- és fagazdálkodásban, egyes területeken munkaerő- felesleg, máshol utánpótlás­hiány tapasztalható. Berdár Béla (Pest megye) a fagazda­ság egyenetlen fejlődéséből fa­kadó gondokat elemezte, és hangoztatta, hogy meg kell ha­tározni a fejlesztés súlypont­jait. A képviselők az ülés után szakmai bemutatón vettek részt a Falco Fakombinát szombathelyi ipari üzemeiben és gazdaságának csemetekert­jében. A magyar diplomácia két jelentős eseményéről, Grósz Károlynak, az MSZMP főtit­kárának, a Minisztertanács el­nökének a közelmúltban az Amerikai Egyesült Államok­ban tett látogatásáról, vala­mint Nicolae Ceausescuval, a Román Kommunista Párt fő­titkárával létrejött aradi mun­katalálkozójáról hallgattak meg tájékoztatást a képvise­lők az Országgyűlés külügyi bizottságának csütörtökön a Parlamentben megtartott ülé­sén. Az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága tegnap Kiskunhalason, a Semmelweis Kórházban tartott ülést. A bi­zottság tagjait Kövecs Gyula, a kórház igazgató főorvosa és Evetovits Istvánná gazdasági igazgatóhelyettes tájékoztatta a házigazda intézmény két kez­deményezéséről, amelyek a ki­sebb vidéki kórházak többszö­rösen hátrányos körülményei­nek ellensúlyozására születtek. Számos tény: a betöltetlen álláshelyek miatt az egészség- ügyi dolgozókra háruló, már elviselhetetlen mennyiségű túl­óra, a lakosság egészségi álla­potának romlása, a zsúfolt ren­delők és kórházak, a korszerű műszerek hiánya is arra fi­gyelmeztet, hogy egészség­ügyünk válságba került — ál­lapították meg. Megoldási ja­vaslatként elhangzott a költ­ségvetés átcsoportosítása. Az eddigieknél előnyösebb rang­sorolást kellene kapnia nem csupán az egészségügynek, ha­nem a szélesebb értelemben vett kultúra egészének. Az egészségügyi dolgozók szakszervezetével egyetértés­ben sürgették a képviselők a személyi jövedelemadó beve­zetésével, a helyettesítési, ügyeleti díjak progresszív adóztatásával előállt helyzet megváltoztatását, továbbá a sokszor megígért, de elmaradt bérrendezést. Öt évig alakult a Göncöl Társaság... Szerencsés csillagzat alatt? Nagyon jól hangzana, ha azzal kezdenénk, hogy a göncö- lösök mindenáron egyesületet akartak alakítani. Ezzel szem­ben az igazság az, hogy egy véletlen sietett a segítségükre. A véletlen egy bakonyi ingatlan képében jelent meg, amelyet meg akartak vásárolni a váci művelődési ház köré szerveződő amatőr csillagászok. A bökkenő az volt. hogy mindannyiuk- nak érvényes lakáskérelmük feküdt a tanácson, s nem kellett a csillagokban olvasni ahhoz, hogy világossá váljék: nem kap­hat lakást az, akinek a nevén egy ház van. De ha egy egye­sület nevén van? ... Így ezután 1977-ben megalakult a Gön­cöl Társaság. A Göncöl Társaság, 1977-ben alakult meg első ízben, s to­vábbi két próbálkozás kellett ahhoz, hogy mai formájában működhessen. Ez alatt öt esz­tendő telt el, nem mindenna- bi bonyodalmak közepette. Légüres térben — Semmilyen tapasztala­tunk, gyakorlatunk nem volt az egyesület alapításában, de nem volt a hivatalos szervek­nek sem — mondja Kiszel Vilmos, a társaság vezetője. — Légüres térben mozogtunk. Példának okáért nem tudtuk és senkitől nem kaptunk se­gítséget ahhoz, hogyan kell könyvelnünk. önhatalmúlag eldöntöttük, hogy úgy, aho­gyan egy művelődési ház te­szi. Utána pedig abba buk­tunk bele, hogy a tagdíjakból nem tudtunk megélni. Akkor feloszlottunk. Nem akarom részletezni az okokat, elegen­dő annyit tudni, hogy Zircen, majd Veszprémben — a ba­konyi ház közelsége miatt — próbálkoztunk az újjáalaku­Legkésőbb hat héten belül a legközelebbi gyárból Csúszópénzre itt nincs szükség Űj, nagy teljesítményű IBM számítógép segíti a Tégla- és Cserépipari Szolgáltató Vál­lalat vevőszolgálati mintabolt­jának tevékenységét. A soka­sodó vásárlói igények, a gyors és pontos ügyintézés, vala­mint a vevők korszerű kiszol­gálása késztették arra a vál­lalatot, hogy a mintabolton keresztül is segítse az építke­zőket a szükséges falazó és te­tőfedő anyagok megszerzésé­ben. Lippóy András, a mintabolt vezetője elmondta, az az ÁT típusú komputer szeptember 1-től működik és alkalmas egy év egész adminisztrációs mun­kájának »I tárolására. A for­galom nagyságát jelzi, hogy hetente átlagosan 200 vevő fordul meg itt és a napi nettó árbevétel megközelíti a 600 ezer forintot. Kcrai sorban állás — Szolgáltatásunk lényege, hogy nem a vevő utazik, ha­nem a tégla! — Ezt hogy érti? — Arról van szó, hogy nem kell az építkezőknek hosszas utánjárások, idegeskedések kö­zepette szaladgálniuk a kí­vánt építőanyagért, felkeres­ni valamelyik vállalatot vagy Tüzép-telepet. Aki nálunk befi­zeti a tégla, a cserép, a bé­léstest árát, az már néhány napon, de legkésőbb hat hé­ten belül hozzájut az áruhoz. Többéves tapasztalat mu­tatja, esetenként a magán­építkezőknek szinte a teljes évi szabadságuk ráment arra, hogy beszerezzék a szüksé­ges építőanyagokat. Ebben az esetben viszont elég egyetlen napot igénybe venni a sza­badságból, s máris biztosított a tégla, cserép. Érkeznek a mintaboltba az ország legkülönbözőbb pont­jairól. A korán kelők — vagy a ráérők — már szinte haj­nalban ott állnak az üzlet előtt, s várják annak a nyi­tását. Egy álmos tekintetű gyáli fiatalembernek, Nagy László­nak, válaszfaltéglára és Uni­form falazóblokkra van szük­sége. — A gyorsjáratú autóbusz- szal jöttem be. Már 6 óra előtt itt voltam, de két So­mogy megyei vevőtársam meg­előzött. Elmondták, hogy Rá­ba téglához’ és bátaszéki cse­réphez szeretnének hozzájut­ni. Még csak 7 óra van. Mi­vel többen nem jöttek, így azt mondták, elmennek reggeliz­ni. Amíg visszajönnek, bizto­sítom a helyüket. Szakmai tanácsok A mintabolt vezetője és munkatársai nemcsak a befi­zetéseket bonyolítják, hanem kérésre sokrétű szakmai ta­náccsal is szolgálnak a rászo­rulóknak. Ezzel kapcsolatban említette Lippóy András: — Célunk az, hogy az épít­kezők tisztában legyenek mindazokkal a megszívlelendő tudnivalókkal, amelyek nélkü­lözhetetlenek az építőanyagok felhasználásakor. Prospektu­sokkal, különböző szórólapok­kal is ellátjuk a boltunkban megfordulókat. Igyekszünk se­gíteni őket abban, hogy a la­kóhelyükhöz legközelebbi gyárban kapják meg az igé­nyelt darabokat. A főváros és Pest megye építőanyagokkal való zavar­talan ellátását segíti a Budai Téglaipari Vállalat. Solymár- völgyi korszerű téglagyárának vezetője, Kónya Otmár el­mondta, hogy gyáruk terüle­tén működik Tüzép-kirendelt- ség. A vállalat értékesítési osztályát is sokan felkeresik. A napi téglaforgalomból 10- 12 százalékot képviselnek a mintaboltban befizetők. — Fogy a tégla! Nagy az építkezési láz. Akik szeret­nék még a tél beállta előtt tető alatt tudni leendő laká­sukat, igyekeznek minél előbb elvégezni a szükséges építési feladatokat. Napi átlagban 30-36 ezer darab Uniform fa­lazóblokk talál gazdára. Memcsik László, a tégla­gyár műszaki vezetője külö­nösen azért tartja hasznosnak a vevőszolgálati mintaboltot, mert ott nincs olyan érzése, a vevőnek, hogy csúszópénzt kell adnia. — Nemcsak befizeti az anyag árát, hanem térítés­mentesen még szakmai felvi­lágosítást is kap. Ezzel ellen­tétben egy Tüzépen jószerivel fehéren-feketén közlik vele, hogy van, vagy nincs tégla, cserép. Mivel a forgalmazás a feladatunk, esetleg rábeszélik másfajta anyag megvételére. A törökbálinti gyárban az üzemvezető szerint a kiadott béléstestmennyiség alig 5 szá­zalékát teszik ki a vevőszol­gálat mintaboltjában tett be­fizetések. Közel a megyében Azoknak az építkezőknek, akik Pest megye téglagyárai­ban nem tudnak hozzájutni a korszerű falazóanyagokhoz, elkeseredésre nincs okuk, a kisbéri téglagyárban is rá­találhatnak a szükséges tég­lákra. Ezért, akik a vevőszol­gálat mintaboltjában jegyez­nek elő, fizetnek be a kívánt építőanyagokra, még elfogad­ható távolságról fuvarozott árut kaphatnak. Gyócsi László Kedvezőtlen búzamérleg Aránytalan ráfizetés Az elmúlt időszakban több szakmai fórumon is foglalkoz­tak a hazai búzatermelés jö­vedelmezőségével. Általános volt a megállapítás: a jelenle­gi árviszonyok nem kedvez­nek a termelőknek; azért sem, mert évről évre növekszik a fölhasznált anyagok, gépek ára, és a bérköltség is emelke­dik. A TOT elvégezte a szükséges elemzéseket; a szakmai anyag hangsúlyozza, hogy az elmúlt évek időjárása nem kényeztet­te el a termelőket, ám az alap- tevékenység jövedelmezőségé­nek romlása nemcsak erre ve­zethető vissza, hanem a ked­vezőtlenné váló közgazdasági feltételekre is. Tavaly a vesz­teség jelentős része már a jobb földekkel rendelkezők körét is érintette: számos 20 aranyko­rona értékű földet művelő gaz­daság fizetett rá erre a nö­vényre. lássál, végül Vácott kötöttünk ki. Rájöttünk, hogy fölösleges másutt erőlködnünk, hiszen váciak vagyunk, itt ismernek bennünket. A tanács 1982-ben vette nyilvántartásba a Gön­cöl Társaságot. Az egyesület ma 10 csopor­tot működtet, tevékenységük a megyehatáron túlra terjed. A színes palettán egyebek kö­zött természettudományi stú­dió, különböző expedíciók, no­mád táborok szerepelnek, s megtalálják a helyüket a ter­mészetvédők, a művészetek iránt érdeklődők is. Talán ke­vesen tudják, hogy a Margit­szigeti víztoronyban galériát alakítottak ki, ahol pályakez­dő képzőművészeknek adnak bemutatkozási lehetőséget. önálló nyomdájuk van, isme­retterjesztő kiadványokat, iro­dalmi műveket és ponyvákat adnak ki. Ez utóbbi összefügg azokkal a gazdasági nehézsé­gekkel, amelyekkel a ma Ma­gyarországon működő öntevé­keny egyesületeknek szinte naponta meg kell küzdeniük. Átvállalt feladatok — Társaságunk a tagság szé­les érdeklődési körének kielé­gítését, a köz művelődését te­kinti céljának. Tulajdonkép­pen az államtól vállalunk át feladatokat, mindenféle állami támogatás nélkül. Ezért vál­lalkoznunk kell, különben megint feloszlana az egyesü­let. Mi azonban nem gazda­sági nyereségre törekszünk, hanem csak arra, hogy a cso­portokat eltarthassuk. Ehhez képest magas az adó és a tár­sadalombiztosítási járulék. Azt tartanám igazságosnak, hogy egy öntevékeny egyesület ne adózzon akkor, ha az alapte­vékenységét végzi, s ha rá­kényszerül a vállalkozásra, ak­kor is mérsékeljék a terheit. A mostani rendszer ugyanis egyenesen a közművelődés el­len hat. Jó lenne, ha az egye­sülési törvény megalkotásánál ezt figyelembe vennék. A most társadalmi vitára bocsátott gyülekezési és egye­sülési törvények elfogadása után talán szerencsésebb csil­lagzat alatt születhetnek meg az új egyesületek. Legalább is ezt várjuk tőle. A már műkö­dő egyesületek, éppen keserű tapasztalataik alapján, sok ki­vetnivalót találnak a törvény- tervezetekben. Így Kiszel Vil­mos is: Túlszabályozott — A vitára bocsátott tör­vénytervezet túlszabályozott, ugyanakkor a lényeg hiány­zik belőle. Ez szerintem az, hogy az egyesülési jog bizto­sítása mellett deklarálni kel­lene: az egyesületalapítás ál­lampolgári jog! Határozzák meg, hogy ehhez milyen fel­tételeket kell teljesíteni, vala­mint a politikai és gazdasági garanciákat, a többit »pedig bízzák az egyesületekre. Én a bírósági bejegyzés mellett va­gyok, mert a tanácsi nyilván­tartásba vétel nem tisztázza a státusunkat. Például nincsen KSH-számunk. Az egyszerű halandó nem is gondolná, hogy ez milyen nagy baj. Ne­künk persze nem hiányzik, a hatóságoknak viszont annál inkább. Ahány papírt be kell nyújtanunk, azon ott szerepel ez a rubrika, mi pedig nem tudunk mit beleírni... — Ez és ehhez hasonló ad­minisztrációs bonyodalmak megkeserítik az életünket. Ta­valy például szabad lett a bankválasztás. Elhatároztuk, hogy az OTP-től átpártolunk a Budapest Bankhoz. Az OTP nem támasztott akadályokat, a fogadó bank várt bennün­ket, az egyszerűnek tűnő ügy­let lebonyolítása mégis 1 évbe és 3 hónapba tellett. A jelen­legi ellentmondásos helyzetet azzal jellemezhetem a legjob­ban: gyakran nehézségekbe ütközik bebizonyítanunk, hogy egyáltalán létezünk. Köves László Szájtátva Csengő Kiterjedt elemzőmunka­ként jött létre a gazdaság­nak az a helyzete, amely napjainkban válságjelensé­gek sorát hordja magában. Ez a munka az MSZMP májusi országos értekezle­te után megkezdődött, el­ső lépéseinél tart, ám már kezdetben meglepetésekkel jár. Igaz, a szakemberek egy csoportjának a megle­petést okozó tények régi ismerősök. Találkoztak azokkal. Annak idején. Csak éppen ... Igen, annak idején Is szólt a csengő. Figyelmez­tetett. Arra, ami most fél­reérthetetlenül kimutatható. A többi között kimutatha­tó, hogy az összehasonlí­tásba bevont húsz ország közül az 1981. és 1985 kö­zötti öt esztendőben egyet­len akad, ahol folyamato­san, évről évre következe­tesen romlottak a csere­arányok. Ez az egyetlen ország hazánk. Áll szájtátva az ember. Tizenkilenc államban lifte­zett, azaz hol romlott, hol javult egyik évről a má­sikra a cserearányok mu­tatószáma. Egyetlen helyen nem. Ott (itt) következe­tesen csakis romlott. Ami egyértelmű jelzés, ennél egyértelműbb figyelmezte­tés aligha létezhet. A je­lenség folyamattá alakulá­sának a jelzése volt a csen­gőszó, egyben annak a tör­vényszerű követelmény­nek a hangos hírelése is, hogy ha nem lesz változás gyors iramban ebben a fo­lyamatban, akkor lesz va­lami más. Baj. Lett. Lett, mert szólt ugyan a csengő, csak éppen hiába. A szakemberek már emlí­tett csoportja le nem vette az ujját a csengő gombjá­ról, ám a fülek... A fülek nem akarták hallani azt, amit . hallani kellett volna. Avagy hallották, csak ép­pen nem értették? Nap­jainkban, amikor az év első hat hónapjának kül­kereskedelmi egyenlege némi kiviteli többletet mu­tat, ismét akadnak, akik úgy tesznek, mintha már nem szólna a csengő, mint­ha már egyenesben len­nék. Örökletes tulajdon­ság lenne a nagyothallás? MOTTÓ Négylábú professzorok Akadály fölött Kántor utódai Ki ne emlékezne Kántorra, a bravúros nyomozó ebre? Népszerűségére mi sem jel­lemzőbb, hogy a filmsorozat után sok-sok derék négylábút neveztek el Kántornak. A hozzá hasonló képességű ku­tyákat és vezetőiket immár negyven esztendeje oktatják Dunakeszin, a Belügyminisz­térium kutyavezető-képző is­kolájában. A járőrözésen kívül mintegy 16 féle feladatra — egyebek között szagazonosításra, kábí­lgy vette az akadályt Lcgor, a Szovjetunióból érkezett né­metjuhász kutya A fegyclmczőversenycn Kéri Béla őrmester ügyes snauce- rével, Bobyval, kiváló ered­ményt ért el. tószerkeresésre — képzik ki a rendkívül tanulékony négylá­búnkat. S korántsem csak a közismert németjuhászokat. A snaucertől a tacskóig szinte minden fajtiszta kutya képes elsajátítani az egy-egy speciá­lis feladathoz szükséges isme­reteket. A dunakeszi iskola felada­ta, hogy a fegyveres erők és testületek, valamint a rendé­szeti szervek számára képez­zen ki kutyavezetőket és szol­gálati ebeket. Az iskola rangos rendez­vénysorozattal ünnepelte meg fennállásának 40. évforduló­ját. A rendőrség járőrkutya­vezetőinek 3. országos verse­nye után szerdán tartották meg a III. nemzetközi kyno­lógiai tanácskozást, amelyen nyolc ország szakemberei foly­tattak eszmecserét a kutyák kiképzéséről és állategészség­ügyi kérdésekről. Tegnap ren­dezték a járörkutya-vezetők nemzetközi versenyét, ame­lyen lengyel, szovjet, jugo­szláv és csehszlovák verseny­zők mellett hazánkat két csa­pat képviselte. Ma az iskolo személyi állománya ünnepi gyűlésen emlékezik meg az év­fordulóról. A két hétig tartó rendez­vénysorozat szombaton feje­ződik be a budapesti Úttörő Stadionban tartandó nagysza­bású kutyabemutatóval. Kép és szöveg: Hancsovszki János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents