Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-15 / 221. szám

Vecsési arcképcsarnok A község tartozik a tanítónak Kedves Olvasóink! Balta Péter vecsési zenetanár és népdalgyűjtő emléktábla-avatásával kapcsolatban rész­letesen ismertettük életét és munkásságát. Felmerült annak igénye, hogy sorozatban ismertessük Vecsés kul­turális életében eredményesen dolgozók sorát. Mind­azokról írjunk, akik. valaha is sokat tettek községün­kért, annak lakosságáért, tartalmas életükkel példát mutatva a következő generációnak. A névsor sajnos nem lesz teljes. Sok esetben csak igen kevés adat áll rendelkezésre. Egy-egy rövid írás sem léphet fel a teljesség igényével. Ezért arra kérjük olvasóinkat, hogy aki többet vagy mást is tud az ismer­tetett személyekről, keresse fel a községi könyvtárat vagy a sorozat krónikását és személyes elbeszélésével, tárgyi emlékekkel, dokumentumokkal, esetleg fény­képekkel segítse teljesebbé tenni a róluk alkotott ké­pet. Segítségüket előre is köszöni a Vecsési Honisme­reti Kör. Káder Imre 1855. december 24-én született a Nyitra me­gyei Jablonicán. 1878 októbe­rében került segédtanítónak a vecsési német nyelvű isko­lába. A fiatal néptanító nagy kedvvel és akarással látott munkához. Az iskolai tevé­kenységen kívül nagy szere­pet vállalt a kulturális élet szervezésében, fejlesztésében. Az Eötvös József-i nemzeti­ségi politika szellemében min­den erejével igyekezett a ma­gyar nyelvű oktatás beveze­tésére. 1880. szeptember 13-án az iskolatanács öt pályázó közül kilenc szavazattöbbség­gel őt választja meg igazga­tó kántortanítónak. Ugyanezen az iskolatanácsi ülésen hatá­rozzák el, hogy Róder Imre javaslatára a német nyelvű is­kolában szeptembertől ma­gyar nyelven tanítanak. Ez­zel Róder Imre a község ta­nítója, nevelője, vigasztalója és egész nemzedékek elsirató- ja lett. n-ü ::::: Fáradhatatlanul tanít, dol­gozik és szervez. A kulturális ismeretterjesztés, a magyar nyelvű írás, olvasás gyakor­lására megalapítja a Függet­len ’48-as Olvasókört és könyvtárat. A könyvtár nem­csak magyar írók és költők műveit, színdarabjait köl­csönzi, hanem mezőgazdasági szakkönyveket is (!). Ezenkí­vül a kör ismeretterjesztő előadásokat, bálokat, hang­versenyeket is rendez. Fenn­maradt egy 77. sorszámú „Be­lépőjegy a vecsési olvasó­egyesület 1889. márc. 2-iki hangversenyére”. A magyar nyelv bevezetése nem drasz­tikus elmagyarosítás eszköze, hanem igen praktikus cél ér­dekében történik. A lakosság lassan megismeri, beszéli a magyar nyelvet és ezen ke­resztül mindinkább igaz és hű fia lesz annak, a földnek, amely neki és családjának év­századokon át kenyeret és életet adott. 1892-ben Községi Temetke­zési Egyesületet szervez, hogy a gyászos napok anyagi ter­heit megkönnyítse. 1893-ban a gazdasági élet fellendítésére hitelszövetkezetet alapít. Eb­ben az időben a házak nagy része nádtetős volt. Mindig fenyegetett a „vörös kakas” réme. Ennek megelőzésére megalakította az önkéntes Tűzoltó Testületet. 1904-ben az olvasókört szélesebb alapok­ra helyezte és átszervezte gazdakörré. Céljuk az alap­szabály szerint: „Tagjainak, de egyáltalán a község gaz­daközönségének anyagi és erkölcsi érdekeinek előmozdí­tása, a község gazdaközönsé­gének érdekvédelme.” A község jobb ellátása ér­dekében 1912-ben Hangya Szövetkezetét alapít. Kezde­ményezésére fúrták a Város utca sarki mélyfúrású kutat, mely évtizedekig kitűnő ivó­vízzel látta el a községet, sőt elegendő volt locsolásra és tűzi vízként is. A rengeteg munka közben jut ideje arra is, hogy énekkart szervezzen és tanítson. Megszervezze a hagyományos fúvószenekart, melyet id. Kauremszky Má­tyás vezetett. Szerencsém volt kezembe venni egy sárgult lapu fúvószenekari partitúrát, melynek keringődallamát ő szerezte és hangszerelte meg. Nagy szeretettel és kedv­vel foglalkozott az általa szervezett „gazda ifjak mű­kedvelő gárdájával”. Az évek során számtalan színmű, szín­darab. zenés játék sikeres be­mutatása fűződik nevéhez. Ez a csoport — természetesen mindig új erőkkel felfrissül­Jegyzet Harmonikázó zoknik ’Tisztelt harisnyagyárak és zoknigyártó cégek, nem tudom, észre tetszet- tek-e venni, hogy az utóbbi évek nagy divatja magyar­hon tinédzseréi körében a jeher zokni. Hogy valamit kapiskálnak a dologról, azt onnan tudni, hogy most már állami üzletekben is hozzá lehet jutni fehér zok­nihoz, nemcsak a butikok­ban és a piaci maszek áru­soknál, bár jobbára csak vastagon szőtt, illetve frot­tír lábravalóhoz, míg amott a vékonyabb, kevés­bé meleg, tehát kevésbé hideg időhöz valót is meg lehet vásárolni. A fehér zokni divatjától a jobb sorsra érdemes szülő ugyan már a korai időszak­ban irtózott, s eme irtózás akkor érte el tetőpontját, amikor időtöltései közé mssza-visszatérö program­ként be kellett sorolnia a fenér zoknik áztatását, mo­sását, ami nem éppen ma­jális. De ebbe még beletö­rődött. hiszen tudomásul kellett vennie, hogy ha már egyéb divatoknak — már­ványfarmernek, miegye­beknek — nem hódolhatott a gyerek, mivelhogy negy­venegyes, negyvenkettes és negyvenhármas edzőcipői­nek beszerzése is félhavi fi­zetéseket visz el kéthavonta a terhektől rokkant családi kasszából — hát legalább jusson neki a fehér zokni öröme. A baj az, hogy ezekről a fehér zoknikról az első há­rom mosás után — amely időpont a zoknik életében igen hamar bekövetkezik — kiderül, hogy immár örök­re hasznrilhatatlanok lettek. Ep ugyan a talpuk, a szá­ruk, ám a szárukba szőtt gumi elenyészik. Jómagam, midőn a legutóbbi mosás után tizenhat pár zoknit selejteztem ki a fenti okok miatt, eléggé el nem ítélhe­tő módon súlyos szavakkal illettem a zoknigyártóknt. De azóta támadt egy ötle­tem, Annak az összegnek bizonyos részét, amit a tar- tosabb gumin megspórol­nak, szánják egy reklám- kampányra. Ez a reklám biztassa arra a tizenéveseket, hogy hordjanak lötyögős szárú, le- s felcstiszkáló, harmonikázó zoknit, mert nincs annál mostanság di­vatosabb, csakis ilyet hord, aki ad magára. TJa aztán ez divatba jön, fel lehet használni a kiselejtezetteket, sőt a *o- vábbi készlet is úgy fogy majd, mintha ingyen ad­nák. S ha ez beválik, ha­sonló reklámot kaphatnak a női alsónemük közül a nad- rágocskák: mivelhogy azok anyagba szőtt gumijával szóról szóra ugyanez a helyzet. Bár azok le- és fel- ;súszkálásának okszerűségét a divattal nehezebb lesz magyarázni. K. Zs. ve — az 1950-es évekig fo­lyamatosan működött. Csaknem 40 évi nehéz szol­gálat után 1917-ben nyugdíj­ba vonult. Érdemei elismeré­seként a királyi „Aranyérem­mel” tüntették ki. 1928. június 25-én Vecsés díszpolgárává választották és az addigi Im­re utcát, ahol lakóháza volt, róla Róder Imre utcának ne­vezték el. Példás családi éle­tet élt. Kilenc gyermeket ne­velt fel és taníttatott ki. 76 éves korában 1929. december 24-én hunyt el csendesen ve­csési otthonában. Így vált mindenki szemé­ben nagy emberré ez a halk szavú, szerény kis néptanító. Naggyá tette fáradhatatlan szorgalma, az embertársai iránti szerétete és az alkot­ni tudás tehetségé. Vecsés történetében nem volt még egy olyan ember, aki any- nyit tett volna a községért és annak lakosaiért, mint ő. Sajnos a „hálás utókor” egy elhamarkodott döntéssel meg­fosztotta utcanevétől. Ma nem őrzi semmi a nevét és nagy­ságát, csak a Város utca sar­kán levő parkban áll az 1938. június 11-én tiszteletére fel­állított emlékkút kőoszlopa. ::::: Jövőre, 1989-ben lesz 60 éve, hogy Róder Imre meg­halt. Jó volna, ha emlékének adózna a község. Például fel- vehetné nevét a falusi isko­la, amelynek csaknem 40 évig tanítója volt. Felvehetné ne­vét a gazdakör, amelyet ala­pított. Emléktáblával kelle­ne megjelölni lakóházát — amennyiben az új tulajdonos hozzájárul. (Ha nem, a gaz­dakörön is elhelyezhető len­ne.) Elévülhetetlen érdemei erre méltóvá teszik és ne­künk épp annyira feladatunk múltunk megbecsülése, mint amennyire kötelességünk a jövő építése. Somogyi Lajos OJR1 A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 321. SZÁM 1988. SZEPTEMBER 15., CSÜTÖRTÖK A lakosság képviseletében Az elemzés mindennapi feladat Az üllőieknek nincs szégyenkeznivalójuk Rendkívül sokrétű munkát végeznek a tanácsok, kü­lönösen azóta, amióta megszűntek a járások. Ezzel egy­idejűleg fontos hatáskörök kerüllek a községekhez, a legtöbb ügyben ott hozzák meg az I. fokú határozatokat. A tanácstörvény kimondja, hogy „a helyi tanács mint a település által választott tanácstagokból alakult nép­képviseleti-önkormányzati és államigazgatási szerv”. Ebből eredően a helyi tanács képviseli a lakosságot, gon­doskodik a jogszabályok végrehajtásáról, védi és erősí­ti a szocialista törvényességet, biztosítja az államigaz­gatási feladatok végrehajtását, az állampolgári jogok és kötelezettségek érvényesítését. Az Üllői Nagyközségi Ta­nácsnál az apparátus három csoportra, ágazati területre ta­gozódik: igazgatási, pénzügyi és műszaki csoport. A vezető tisztségviselők kivételével ösz- szesen huszonhármán dolgoz­nak a hivatalban. Kevesebben, többet Jelentős változások követ­keztek be az utóbbi két év­ben a szakigazgatási szerv személyi állományában. Jelen­leg két csoportvezetői állás­hely (pénzügyi, igazgatási) nyugdíjazások kapcsán betöl­tetlen. Ezzel együtt néhány Kézilabda Visszakapták kamatostól Kézilabda férfi NB II. Kö­zépcsoport: Kiskunmajsa— Gyömrő 42-24 (18-12), Kis­kunmajsa, 200 néző, vezette: Pálfi A., Robotka J. Gyömrő: Szabó István — Szabó Imre (7), Novák I. (1), Szécsi L. (9), Somogyi G. (1), Szél Sz. (1), Horváth L. (3), csere: Fityka T. (kapus), Né­meth J., Major B. (1). Az elmúlt forduló 18 gólos győzelme éppen elég volt ah­hoz, hogy a bajnokjelölt „le­dolgozza" a gyömrői gólkü­lönbségből. Az első játékrész­ben még úgy-ahogy állták a rohamokat a vendégek. Sok gólt kaptak, de lőttek is, s a játék képe nem volt kiütés jellegű. Helyzeteket dolgoztak ki, amiket ugyan kihagytak, de volt valami, ami emlékez­tetett a kézilabdára. Aztán — ki tudja, miért — teljes zűrzavar lett úrrá a védekezésen, legfeljebb csak az emberek voltak a pályán, fizikailag. Gondolatban ki tudja, hol bóklászott a csapat­jelentős része. A támadások szinte teljesen veszélytelenek voltak. Hat perc alatt tíz gólt lőtt a vendéglátó együttes, amire Gyömrő még válaszol­ni sem tudott. A második félidő 15. percé­től már csak játszadozás folyt a pályán. Csupán Horváth L. és Szécsi L. tette meg azt, amit tenniük kellett, s Szabó Imrét vitte előre az akarat. A többiek ... talán jobb, ha hallgatunk teljesítményükről, mert önmaguk mércéje is túl alacsony ahhoz, hogy értékel­ni lehessen. Fityka kapus ki­szolgáltatottan állt a kapulé­cek között, a rázúduló lövé­sekkel szemben nem volt el­lenszere. Ilyenkor szokott mindenki a távollevők után kiáltozni. Igaz, Tavasz B. elsősorban, de Érsek T. is hiányzott. Ám egészen bizonyos, hogy a ve­reség velük is meglett volna. Legfeljebb Tavasz B. a pályán tudta volna rendezni a feje­ket, ezért hiányzott, hisz ez a csapat lőtt 36 gólt a negye­dik fordulóban. Csak akkor sokkal fegyelmezettebben, vé­gig figyelmesen játszva. Nincs mentség. Néhány játékosnak el kell gondolkodni, vajon ezt érdemli az a sok lelkes szur­koló, akik elfogadható kudar­cok után kitartottak a csapat mellett?! S ne feledjük, ez a csapat tavasszal megverte a Kiskunmajsát. Ezért megalá­zó a mostani vereség, s ezért ezt a vereséget nem szabad mindaddig elfelejteni, amíg helyre nem pofozzák az elve­szett tisztességet! Azon is el kell gondolkod­ni, hogy reális volt-e a sze­zon előtti célkitűzés, az első hatba kerülés megpályázása. Ilyen hullámzó teljesítmény aligha lehet elég az őszi sze­zon végéig e kívánalom el­éréséhez. Mindenesetre a most következő három fordulóban — Tiszaföldvár (otthon), MAFC (idegenben), DUTÉP SC (otthon) mindent el kell(ene) követni a játékosok­nak, hogy kiköszörüljék a csorbát, a kiskunmajsai k.o.- vereséget. S akkor talán a szurkolók is megbocsájtanak. G. J. — G. L. iái labdarúgás Magyar Népköztársasági Ku­pa-mérkőzések: Monori-erdő— Űri, Monori-erdő, 16 óra, ve­zeti: Szuda (Müller, Izsáki), Tápiószőlős—Vecsés, Tápiósző- lős, 16 óra, Dunai (Karcsú, Szarka II. Gy.). álláshely üres, s ez megfeszí­tett munkát követel a töb­biektől. Az ügyrendben, illet­ve a munkaköri leírásban ti­zenhét érdemi ügyintézőre le­bontott államigazgatási-ható­sági munkát végül is tizenhá­rom ügyintéző látja el, több­ségük úgynevezett kapcsolt munkakörökben dolgozik. A megyei szintű elemzés és értékelés alapján az üllőiek­nek nincs szégyenkeznivaló­juk. Az államigazgatás minő­ségi követelményrendszere a gyakorlati munkában érvé­nyesül, az igazgatási-hatósági, az állampolgári ügyek intézé­sének színvonala tovább ja­vult az utóbbi időben. Mind­ezek annál is inkább figye­lemre méltóak, mert az előbb említett munkaerőgondok és a tárgyi feltételek nem az ő malmukra hajtották a vizet.-Az- államigazgatási munka színvonalának javítását évek óta folyamatként kezelte a tanács vezetése, s irányítá­sukkal az apparátus is. Hatá­rozott szándékkal, kollektív munkával sikerült elérni és megtartani a közszolgálatban feléjük irányuló követelmény és bizalom megtartását, illetve erősítését. Az ügyintézési sta­tisztikákból kiderül, hogy az előadók betartják a 30 napos határidőt. Ez elsősorban an­nak köszönhető, hogy a veze­tők folyamatosan értékelik a hatósági tevékenységet, az elemzés mindennapivá vált Üllőn. A kötelesség- és fele­lősségérzet az érdemi ügyinté­zőknél tovább erősödött. Ma már nem a 30 napon belüli ügyintézés a mérce, hanem a minél előbbi határozathozatal. Magas a mérce Az I. fokon hozott döntések­hez viszonyított fellebbezések száma, aránya jelentéktelen. (Tavaly az egy százalékot sem érte el.) Ha ügycsoportok sze­rint értékeljük'a gyorsított el­járások, döntések számszerű­ségét, akkor kiváló eredményt mutat a szociálpolitikai, gyám­ügyi, hatósági munka, vala­mint az adóigazgatás. Építé­si ügyekben a döntést előké­szítő munka bonyolultabb és időigényesebb, de tavaly már a legtöbb határozat 15 napon belül elkészült. A gazdaságpolitikai, kultu­rális, oktatási és egészségügyi feladatokon kívül még számos teendő hárul a tanácsi dolgo­zókra. A hatósági munka szín­vonalában elért jó eredmények annak is köszönhetők, hogy az Kulturális ajánlatok Ecseren csütörtökön 14 órá­tól nyitott ház, 17-től nyug­díjasklub foglalkozása. Gom­bán az autós kertmoziban 20 órától: Szalamandra (színes szinkronizált, olasz—angol krimi). Gyomron a Strand kertmoziban 20.30-tól Ágyú­golyófutam (színes, szinkroni­zált amerikai kalandfilm). Monoron a filmszínházban 18- tól és 20-tól: A gonosztevők társasága (színes, szinkroni­zált francia bűnügyi filmvíg­játék), az autós kertmoziban, a Volán-telepen, 20-tól A zsol­doskatona (színes, szinkroni­zált olasz kalandfilm). Vecsé- sen a 3. számú összevont napközi otthonos óvodában a gyermekrajz- és kézimunka­kiállítás megnyitója, 16 óra­kor. irányító végrehajtó bizottság és a tanács magasra emelte a mércét vezetők és beosztottak részére egyaránt. Ügyeleti szolgálat A tanácsnál dolgozó Tamás Áron kollektíva többször ki­érdemelte már a Kiváló címet. Vállalásaik között szerepel például, hogy a munkaidő- alap fokozott védelmének elő­segítése érdekében hosszított ügyfélfogadást tartanak, s a hét végi (szombati) ügyeleti szolgálatot is ők szervezik. Sajnos Üllőn sem élnek meg­felelően ezzel a lehetőséggel az állampolgárok, az ügyek zömét munkaidőben intézik. G. J. Csőbilincs Üvegszállal erősített csőszo­rító bilincs sorozatgyártását kezdték meg a Maglócli Vas­es Fémipari Kisszövetkezet­ben. A nagy szilárdságú cső­kötőelem felhasználási terüle­te szinte korlátlan, mert a fogazott kapcsolódás hasonló tulajdonságú, mint az eddig ismert ilyen termék. (Vimola Károly felvétele) A vasadi Kossuth Mg. Szakszövetkezet édesipari terméket csomagoló üzemébe női munkaerőt keres, két műszakos munkarendbe. Kereseti lehetőség: bruttó 5600 Ft/hó. A munkába történő szállításról az üzem gondoskodik. Jelentkezés: Bathó Géza ágazatvezetőnél. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents