Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-14 / 220. szám
Q PKST • Jiftlli] 1988. SZEPTEMBER 14., SZERDA Jogi tanácsok Postabontás vetkezeti tag szabadsága • Átlagbér az MHSZ-tanfolyamokra • Adóelőleg-fizetés a (nyugdíjazás évében • Panziót kíván létesíteni egy volt vendéglátós szakember. Azt szeretné megtudni, hogy milyen feltételek mellett üzemeltetheti azt. Panzió az az egyedi szálláshely, amely egyéneknek vagy kisebb létszámú csoportoknak szállást és étkezési lehetőséget nyújt. A panziót fogadó elnevezéssel is lehet üzemltet- ni. Az épületben más szálláshely nem létesíthető, általában ott legfeljebb 30 személy helyezhető el. Ahhoz, hogy az így kialakított vendéglátóipari egységet osztályba sorolják, az szükséges, hogy a szobák legfeljebb 4 ágyasak legyenek és helyenként azok alapterülete legalább 3 négyzetméter legyen. A tulajdonosnak biztosítani kell, hogy tíz hely után legalább egy hideg-meleg folyóvizes fürdőszobát vagy zuhanyozót működtessen. Az előzőeken felül szükséges az éjjel-nappali portaügyelet, valamint a reggelizési lehetőség biztosítása is. • Három gyermekét egyedül neveli M. V. tápiószelei adminisztrátor. Bár elvált tériétől, az továbbra is a közös lakást használja, míg 6 gyermekeivel a rokonoknál húzódik meg. A férjével szerzett közös lakás megosztása iránt pert nem tud indítani, mivel az ehhez szükséges anyagiakkal nem rendelkezik. Olvasónk levele sajnos nem egyedi. Igen sokszor fordul elő, hogy a kiszolgáltatott fél anyagilag és erkölcsileg lehetetlen helyzetbe kerül. A jogos érdekek érvényesítésétől ilyen esetben visszatartja az a félelem, hogy még magas perilletéket is kell viselnie, amelynek előteremtésére nem képes. nek a kötelezettségének nem tett eleget, a szövetkezet belső rendelkezései az irányadóak, mert előfordulhat, hogy ez a szabályzat úgy rendelkezik, hogy a csekély munkateljesítményt produkálók nem jogosultak szabadságra. • A Magyar Honvédelmi Szövetség gépjárművezetni tanfolyamán hivatásos jogosítványt kíván szerezni B. Zs. dabasi sorköteles. A tanfolyam egy része munkaidejére esik. Megillet-e erre a távollétre az átlagkereset? — kérdezi. Jogszabályaink biztosítják, hogy a honvédelmi kötelezettségüket teljesítőket ne érje hátrány. A munkaviszonyban álló dolgozók- részére a munkáltató köteles átlagkeresetet fizetni arra a kiesett munkaidőre, amely alatt honvédelmi kötelezettségeinek teljesítése miatt nem tudott dolgozni. Ilyen kiesett munkaidő keletkezhet, amikor a dolgozó a honvédelmi törvényben meghatározott megjelenési kötelezettségének tesz eleget, vagy polgári védelmi feladatokat lát el. Az átlagkereset megilleti azt a személyt is, aki a honvédelmi oktatáson való részvétel miatt nem tud dolgozni. A honvédelmi oktatás a fiataloknak az az elméleti és gyakorlati képzése, amelyet az oktatási intézményekben, valamint a Magyar Honvédelmi Szövetség általános és szak- tanfolyamain folytatnak. Ezt a képzést az MHSZ tevékenységének keretében lehetőleg munkaidőn kívül kell folyatni. Kivételesen indokolt esetben azonban a munkáltató hozzájárulásával a képzésre munkaidőben is sor kerülhet. Ilyen esetekben az átlagkereset megilleti a fiatalt. • N. Z. budapesti pénzügyi előadó nyugdíjba vonul lövő februárban. Ahogy most számolja, nyugdija nem fogja elérni az éves 96 000 forintot. A munkában töltött két hónapra vonnak-e tőlem adóelőleget? — teszi fel a kérdést. A munkaviszonyból — ide nem értve a másodállást, mellékfoglalkozást — származó rendszeres jövedelemből adóelőlegként a tárgyhavi jövedelem tizenkétszerese uán számított adó egy tizenkette- dét kell levonni. A törvényben nincs olyan rendelkezés, amely az év közbeni nyugdíjba menőkre vonatkozik, ebből egyértelműen következik, hogy az ő esetükben is az általános szabályokat kell alkalmazni. A nyugalomba vonult dolgozónak a vagyoni helyzete azonban az elkövetkező évben alakulhat úgy, hogy a munkaviszonyból, valamint a nyugdíjból megszerzett pénzösszeg nem éri el a 96 000 forintot. Ekkor adót nem kell fizetnie. A levont előleg túlfizetésnek minősül, amelyet a tárgyévet követő március 20-ig benyújtott adóbevalláson vissza lehet igényelni. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk a Bp. VIII. Blaha Lujza tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. Szerettük a lapot A Dunakeszi Hírlapot nyolc évig olvastuk. Most érezzük igazán a hiányát, hogy megszűnt. Mennyi kedves riport, helybélieket érdeklő téma jelent meg azokon a hasábokon! Igaz, ígéretet kaptunk arra, hogy a megyei lap ezután is foglalkozik majd városunkkal. Viszont évek óta megoldatlan feladat a sportesemények közlése, mi lesz ezután? Solymosi László Dunakeszi találkozó Még augusztus végén a Dunaharaszti Állami Polgári Fiú és Leányiskola 1938-ban végzett diákjai tartották az ötvenéves találkozót. A névsorolvasás után mindenki elmesélte, hogy mi történt vele a legutóbbi összejövetelünk óta. Elgondolkoztunk — bizony elrohant ez a fél évszázad, már nem lehet mindenki közöttünk... A tanáraink közül ketten már nem lehettek velünk (Lettner János és Glőszer György), akikkel a legutóbbi, három évvel ezelőtti találkozón még beszélgethettünk. Viszont szeretettel üdvözöltük két tanárnőnket, Forstner Gizellát és Lánczki Olgát, akik most is eljöttek. Örömünket tetőzte, A jogszabályok azonban megadják a lehtőségét á'z igazság érvényesítéséhez azoknak is, akik önhibájukon kívül nem túdják vállalni az ezzel kapcsolatos anyagi következményeket. Annak 9 félnek ugyanis, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a perköltséget vagy annak egy részét nem tudja jogai érvényesítésének megkönnyítése végett fedezni, egészben vagy részben, költségmentességet kell biztosítani. A költségmentesség lehet illetékmentesség, vagy az eljárás során felmerülő költségek előlegezése, valamint mentesség a perköltség-biztosíték letétele alól. A rászorult fél pártfogó ügyvéd kirendelését is igényelheti. Annak a személynek, aki az előbbiekben ismertetett személyes költségmentesség engedélyezését kéri, jövedelmi és vagyoni viszonyait igazolnia keik A kérelmet mind az eljárás megindítása előtt, mind pedig azzal egyidejűleg, illetve az eljárást befejező határozat meghozataláig bármikor kérni lehet. Ha a fél jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres juttatása) nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj legkisebb összegét, vagyona pedig — a szokásos élet- szükségletei és berendezési tárgyakon felül nincs — részére költségmentességet kell engedélyezni. Költségmentességben kell részesíteni — jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül azt a felet —, aki rendszeres szociális segélyt kap. • Júliusban gyermeket szült A. J.-né gyáli szövetkezeti tag. Azt kérdezi, hogy a szülés évében mennyi alap-, illetve pótszabadság jár neki. A termelőszövetkezet tagjának szabadságára a mezőgazdasági szövetkezeti törvény és az annak végrehajtására kiadott MÉM-rendelet az irányadó. E jogszabályok szerint azt a tsz-tagot, aki egész éven át folyamatosan dolgozik, ugyanannyi szabadság illeti meg, mint a munkaviszonyban állókat. Tehát 15 nap alapszabadság és háromévenként 1—1 napi pótszabadság, de legfeljebb kilenc nap. Ez a szabadság csak akkor illeti meg a tagot, ha az előző évben túlmunka nélkül 2040 órát teljesített. Ha enA háttérben az idősebb „főnök" A gyermekbűnözés veszélyéről MEGYÉNK 984 000 lakosának 22,3 százaléka, közel 220 ezer fő 14 év alatti. Az ország gyermekkorú elkövetőinek 8,1 százaléka lakik a megyénkben. E téren csak Borsod megye és a főváros előz meg bennünket. A statisztikai adatok, az egyéb körülmények, továbbá a gyermek- és fiatalkori bűnözés közötti szoros összefüggések arra figyelmeztetnek, hogy az úgynevezett veszé- lyeztetettségi állapot gyakran a fiatalkori bűnözés első stádiuma. A veszélyeztetettség összefüggésben van a gyermek- és fiatalkori bűnözéssel, még akkor is, ha a veszélyeztetett kiskorúak jelentős többsége nem válik szükségképpen bűnelkövetővé. Például a gyermekkorú bűnelkövetők 60—70 százaléka a veszélyeztetettek közül kerül ki, s a kiskorúak növekedése a gyermek- és fiatalkori bűnelkövetők utánpótlási alapja. Pest megyében a gyermek- korúak száma 1982-höz viszonyítva 1986-ban volt a legmagasabb a 330 elkövetővel, szemben az 1985. évi 292-vel, az 1984. évi 317-tel, az 1983. évi 247-tel és az 1982. évi 264- gyel. Megfigyelhető, hogy a gyermek-, illetve a fiatalkori bűnözés és felnőttkori (még inkább a visszaeső) bűnözés között összefüggés van. Az is bizonyított tény, hogy a különösen veszélyesnek mondható többszörös visszaesők túlnyomó többsége fiatal korban kezdte bűnöző életmódját. A büntetőügyek tapasztalatai felhívják a figyelmet, hogy a fiatalkorú bűnelkövetők hatással vannak a gyerekekre is, és bűncselekmények elkövetésére befolyásolják őket. Ezt az a körülmény magyarázza, hogy kapcsolatuk gyakoribb és szorosabb, mint a gyermekek és a felnőttek kapcsolata. Különösen veszélyessé válhatnak a 10—13 évesek olyan kis közösségei, melyekben az idősebbek a hangadók. Feltűnően magas az elkövetők között a 10 év körüli gyerekek száma. A vétőképes kor határához közelállók aránya is hasonló. A gyermekbűnözés a közös elkövetés mellett a bűnözésben való tapasztalatszerzést is jelenti, s ezek a csoportok már nagyon korán kinevelik a bűnözők utánpótlását. A gyermekkorú „bűnözés” a vagyon elleni bűncselekmények tekintetében 91—93 százalékos állandóságot mutat. Az elkövetők 7—9 százaléka egyéb bűncselekményre vetemedik. Ezek közt található személy elleni bűncselekmény, garázdaság, tiltott határátlépés, hivatalos személy elleni erőszak és közlekedési bűncselekmény. A gyermekkorú elkövetőknek valamivel több mint egyharmada a társadalmi tulajdont, s jóval több mint fele a személyek javait károsítja úgy, hogy 33— 38 százalékuk kifejezetten betöréses lopással és rablással valósítja meg a cselekményt. A rablással véghezvitt, kizárólag magánszemélyek sérelmére elkövetett bűncselekmények száma 10 év alatt megháromszorozódott. A GYERMEKKORÚAK által elkövetett vagyon elleni bűn- cselekmények "közül fontosabb jellemzőként • emelhető ki; alkalomszerűség, ötletszerűség, az előkészület hiánya, általában csekély' érték, kezdetleges végrehajtási mód. Az ilyen bűncselekmények tárgya általában édesség, iskolai felszerelés, sporteszköz, apró használati tárgyak, visz- szaváltható üvegek, pénz stb. A betöréssel — főként ablakbetöréssel —, bemászással és lakatfelfeszítéssel elkövetett bűncselekményeknél viszont háttérbe szorul az alkalom- és ötletszerűség, a kárértékek magasabbak. A betöréses lopások jelentékeny része hétvégi házak, üzlet- és lakás, valamint elárusítóbódék és vendéglátóipari részlegek feltöréséből adódik. Gyakori a gépkocsi és motorkerékpár jogtalan elvétele, sok a kerékpárlopás. A társas elkövetés adja a „gyermek-bűnöző” erejét, bátorságát. Gyakori a társulás, amikor ketten vagy hárman követnek el jogsértést; 1982-ben 61,0%, 1983ban 57,0%, 1984-ben 45,7% és 1985-ben 48,3% volt az arányuk. Figyelmet érdemlő a csoportos (négy vagy ennél több tagú) elkövetés, amely 1982. és 1985. között 20, 19, 33 és 33,9 százalékban fordult elő. A társas és csoportos elkövetők kiemelkedő társadalmi veszélyessége abban van, hogy a csoport tagjai egymást biztatják, bátorítják, s így olyan cselekmények sorozatát is elkövetik, amit egyedül nem mernének megtenni. A gyermekkorú bűnelkövetők családi és szociális körülményeinek mutatói alapján ,70—75 százalékuk, a bűnözési statisztika által rögzített adatok szerint, úgynevezett normál családi körülmények között, tehát szüleivel együtt élt és nevelkedett, amikor a bűncselekményt elkövette. Ez a kedvezőnek mondható számarány azonban 10 év óta lassan negatív irányba tendál. Ezzel egyidejűleg valamivel növekszik azoknak a gyermekeknek a száma, akik az elvált szülök valamelyikénél, vagy özvegy szülőnél nevelkedtek. Ezek együttes aránya már eléri a 15—17 százalékot, de külön kiemelést igényel, hogy az elvált szülők bűnelkövető gyermekeinek száma a vizsgált 10 év alatt közel megkétszereződött. A veszélyeztetettség leküzdésében részt kell vállalnia az egész társadalomnak. Ebben az állami és társadalmi szervek, az egész lakosság, minden szülő és felnőtt segítsége szükséges. FONTOS SZEREPE van az iskolai nevelő testületeknek; elemezhetik a gyermekek személyiségét befolyásoló tényezőket, megismerhetik a szülők és tanulók gondjait, törekedhetnek a gyermeket ért hatások" kiküszöbölésére. Dr. Orell Ferenc János, fiatalkorúak ügyésze hogy 88 évesen a korukat meghazudtolva igen jó erőben vannak. Az összejövetelünk a Betérő vendéglőben folytatódott. Ebéd után elbeszélgettünk és megegyeztünk, hogy ezután kétévenként fogunk találkozni, megőrizve szép szokásunkat, "hogy a házastársak is hivatalosak. Szabados Gábor Dunavarsány A folytatás ránk vár Sok szó esik mostanában a nemzeti kisebbségekről, jogaikról és társadalmi helyzetükről. Sajnos az utóbbi időben számos kedvezőtlen jelenséggel is találkoztunk, olyanokkal is, melyek az érdeklődés középpontjába kerültek ... Jó érzés, hogy nem is ritkán, megható esetekről is hallhatunk. Egy ilyenről szeretnék most beszámolni. Tudjuk, hogy a második világháború után nagyon sok német anyanyelvű lakosunk költözött — többségükben akaratuk ellenére — Nyugatra. ök az új hazájukban is ápolják magyarságukat, szeretettel emlékeznek szülőföldjükre. Nem olyan régen Plank Antal és Schleer Károly Sins- heimben, közös anyagi ráfordítással egy csodálatos, gazdag képanyagú könyvet jelentettek meg, Pomáz im ofner Bergland (Pomáz a budai hegyvidéken) címmel. A művet krónikának szánták, de jóval több lett annál: Pomáz történetének egy nagy fejezete. Olvashatóságát megköny- nyíti a tájszavakból összeállított kis szótár. Mi, itthon élő pomáziak, már régóta foglalkozunk egy községi monográfia összeállításának gondolatával, sajnos ez idáig ez csak terv maradt. Az első lépést az NSZK-ban élő hazafiak megtették. A folytatás ránk vár. Balogh Gyula Pomáz Válaszol az Illetékes A Közép-Duna-völgvi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság dunabogdányi kőbányájának robbantásából származó feltételezett károkozással kapcsolatban korábban több olvasónk panaszkodott. Krekker János, helyi lakos, legutóbb a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium panaszirodájához fordult ez ügyben, a bejelentésre Konkoly János, a Középduna- völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója 1988. augusztus 18-án válaszolt'. : E_ levélnek .. máswtatát Konkoly János elküldte szerkesztőségünknek, hogy a jelenlegi helyzetről, illetve a kérésnek megfelelően kilátásba helyezett újabb vizsgálatokra tett intézkedésről az érdeklődőket tájékoztatni tudjuk. A levél az alábbiakat tartalmazza: A bánya vezetőjéhez, a helyi községi tanácshoz, az MSZMP Központi Bizottság panaszirodájához, a Magyar Televízióhoz eljuttatott minden bejelentést kivizsgáltattunk. A lakosság kérését Horváth Imre, a Dunabogdány Községi Tanács elnöke továbbította igazgatóságunkhoz, ez alapján az első ellenőrző méréseket a Nehézipari Műszaki Egyetem bányaművelési tanszéke 1987. július 21-én elvégezte. Ezek eredményéről valamennyi érdekeltet tájékoztattuk. A lakosság joggal kifogásolta azt, hogy a mérést az üzemelő megrendelésére végezte el a Nehézipari Műszaki Egyetem, ezért az általuk kijelölt és felkért újabb szakértő bevonásával, a Magyar Tudományos Akadémia Műszerügyi és Méréstechnikai Szolgálatával a vizsgálatokat megismételtettük. A két szakértő szervezet ugyanazokon a helyeken és időpontokban végzett méréseinek eredményéről a tájékoztatást a falugyűlésen megadtuk. Az üzemeltető a kiadott hatósági engedélyeknek megfelelően, a robbantási engedélyben megadott mennyiséget használja fel, s az abból keletkezett szeizmikus terjedési hullámsebességek a megengedett határértéknek csak egynegyed részét érik el. Az eddig végzett szeizmikus vizsgálatok költségei meghaladják a 100 000 forintot. Az üzemeltető — mivel saját hibájából származó károsodást bizonyítani nem lehetett — továbbiakat már nem tud támogatni. Ha azonban a szakértők által jelzett, és Krekker János lakásán végzett építészeti szakértői ■ vizsgálatok mégis azt bizonyítják. Rogy az eddigiek tévesek voltak, akkor a méréseket és az elemzéseket az üzem megismétli. Ezeket azonban a bánya terhére megrendelni már nem lehet. Krekker János újabb felvetését, miszerint a robbantásoknak az emberi szervezetre káros zaj-, hang- és rezgés- ártalmai lehetnek, és ez eddig nem volt vizsgálva, továbbítjuk az Országos Közegészségügyi Intézetnek. Kezdeményezzük, hogy vizsgálják meg a robbantásokból eredő rezgések egészségre gyakorolt hatását. A fentiek figyelembevételével kértük Krekker Jánost, hogy jelölje meg az időpontot és helyet, ahol a zaj- és rezgésvédelmi méréseket » elvégeztetni kívánja, , illetve azt a szakértőt, akit pártatlannak elfogad. Amennyiben ez utóbbit megjelölni nem szándékozik, vagy nem tud, úgy a vizsgálatokat az Országos Közegészségügyi Intézetnél megrendeljük. Az időpontot valamennyi érdekelttel, valamint a sajtó (rádió és televízió is) képviselőivel közölni kívánjuk. Viaáukf Bo^ó Emil budapesti olvasónk lelkes támogatója a sok vihart kavart biatorbágyi viadukt ügyének. A vasúti híd hasznosítására kiirt pályázatra több elképzelést is beküldött, s lapunkban is többször emelt szót a viadukt védelmében. A közelmúltban két levelet is kaptunk tőle. Az egyikben Ismét felrobbantják című cikkünkhöz (augusztus 19.) fűz véleményt, emlékeztetve arra, hogy a viaduktot valójában soha nem robbantották föl, csak a rajta áthaladó vonatot. Matuska Szilveszter merényletének egyébként tegnap — szeptember 13-án — volt az 57. évfordulója. Ennek kapcsán Bozó Emil részletesen leírja a robbantás történetét, annak politikai következményeit. Levelét rovatunk csökkentett terjedelme miatt részletesen nem ismertethetjük, másrészt mi magunk is számos írásunkban foglalkoztunk már a viadukttal, s annak történetével. Éppen ezért kaptuk a másik levelet, illetve csomagot Bozó Emiltől, amit ezúton azzal köszönünk meg, hogy idézünk belőle: „Tisztelettel megköszönöm önöknek, hogy a Pest Megyei Hírlap több írásban is foglalkozott a biatorbágyi viadukt sorsával, és rendszeresen tájékoztatást adott a híd körüli gondokról . . . Köszönetem jeléül fogadják el ezt az emlékplakettet (képünkön), amit az első viaduktpályázatra készített Richter Endre keramikus.”
