Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-14 / 220. szám

Q PKST • Jiftlli] 1988. SZEPTEMBER 14., SZERDA Jogi tanácsok Postabontás vetkezeti tag szabadsága • Átlagbér az MHSZ-tanfolyamokra • Adóelőleg-fizetés a (nyugdíjazás évében • Panziót kíván létesíteni egy volt vendéglátós szakember. Azt szeretné megtudni, hogy milyen feltételek mellett üzemeltetheti azt. Panzió az az egyedi szállás­hely, amely egyéneknek vagy kisebb létszámú csoportoknak szállást és étkezési lehetőséget nyújt. A panziót fogadó el­nevezéssel is lehet üzemltet- ni. Az épületben más szállás­hely nem létesíthető, általá­ban ott legfeljebb 30 személy helyezhető el. Ahhoz, hogy az így kialakított vendéglátóipa­ri egységet osztályba sorol­ják, az szükséges, hogy a szo­bák legfeljebb 4 ágyasak le­gyenek és helyenként azok alapterülete legalább 3 négy­zetméter legyen. A tulajdonosnak biztosítani kell, hogy tíz hely után leg­alább egy hideg-meleg folyó­vizes fürdőszobát vagy zuha­nyozót működtessen. Az elő­zőeken felül szükséges az éj­jel-nappali portaügyelet, va­lamint a reggelizési lehetőség biztosítása is. • Három gyermekét egyedül neveli M. V. tápiószelei admi­nisztrátor. Bár elvált tériétől, az továbbra is a közös lakást hasz­nálja, míg 6 gyermekeivel a ro­konoknál húzódik meg. A férjé­vel szerzett közös lakás megosz­tása iránt pert nem tud indítani, mivel az ehhez szükséges anya­giakkal nem rendelkezik. Olvasónk levele sajnos nem egyedi. Igen sokszor fordul elő, hogy a kiszolgáltatott fél anyagilag és erkölcsileg lehe­tetlen helyzetbe kerül. A jo­gos érdekek érvényesítésétől ilyen esetben visszatartja az a félelem, hogy még magas per­illetéket is kell viselnie, amelynek előteremtésére nem képes. nek a kötelezettségének nem tett eleget, a szövetkezet bel­ső rendelkezései az irány­adóak, mert előfordulhat, hogy ez a szabályzat úgy rendelkezik, hogy a csekély munkateljesítményt produká­lók nem jogosultak szabad­ságra. • A Magyar Honvédelmi Szö­vetség gépjárművezetni tanfolya­mán hivatásos jogosítványt kí­ván szerezni B. Zs. dabasi sorkö­teles. A tanfolyam egy része mun­kaidejére esik. Megillet-e erre a távollétre az átlagkereset? — kér­dezi. Jogszabályaink biztosítják, hogy a honvédelmi kötele­zettségüket teljesítőket ne érje hátrány. A munkaviszonyban álló dolgozók- részére a mun­káltató köteles átlagkeresetet fizetni arra a kiesett munka­időre, amely alatt honvédelmi kötelezettségeinek teljesítése miatt nem tudott dolgozni. Ilyen kiesett munkaidő ke­letkezhet, amikor a dolgozó a honvédelmi törvényben meg­határozott megjelenési kötele­zettségének tesz eleget, vagy polgári védelmi feladatokat lát el. Az átlagkereset meg­illeti azt a személyt is, aki a honvédelmi oktatáson való részvétel miatt nem tud dol­gozni. A honvédelmi oktatás a fia­taloknak az az elméleti és gyakorlati képzése, amelyet az oktatási intézményekben, va­lamint a Magyar Honvédelmi Szövetség általános és szak- tanfolyamain folytatnak. Ezt a képzést az MHSZ tevékenysé­gének keretében lehetőleg munkaidőn kívül kell folyat­ni. Kivételesen indokolt eset­ben azonban a munkáltató hozzájárulásával a képzésre munkaidőben is sor kerülhet. Ilyen esetekben az átlagkere­set megilleti a fiatalt. • N. Z. budapesti pénzügyi előadó nyugdíjba vonul lövő feb­ruárban. Ahogy most számolja, nyugdija nem fogja elérni az éves 96 000 forintot. A munká­ban töltött két hónapra vonnak-e tőlem adóelőleget? — teszi fel a kérdést. A munkaviszonyból — ide nem értve a másodállást, mel­lékfoglalkozást — származó rendszeres jövedelemből adó­előlegként a tárgyhavi jöve­delem tizenkétszerese uán számított adó egy tizenkette- dét kell levonni. A törvény­ben nincs olyan rendelkezés, amely az év közbeni nyug­díjba menőkre vonatkozik, ebből egyértelműen követke­zik, hogy az ő esetükben is az általános szabályokat kell alkalmazni. A nyugalomba vonult dolgozónak a vagyoni helyzete azonban az elkövet­kező évben alakulhat úgy, hogy a munkaviszonyból, va­lamint a nyugdíjból megszer­zett pénzösszeg nem éri el a 96 000 forintot. Ekkor adót nem kell fizetnie. A levont előleg túlfizetésnek minősül, amelyet a tárgyévet követő március 20-ig benyúj­tott adóbevalláson vissza le­het igényelni. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tar­tunk a Bp. VIII. Blaha Lujza tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. Szerettük a lapot A Dunakeszi Hírlapot nyolc évig olvastuk. Most érezzük igazán a hiányát, hogy meg­szűnt. Mennyi kedves riport, helybélieket érdeklő téma je­lent meg azokon a hasábo­kon! Igaz, ígéretet kaptunk ar­ra, hogy a megyei lap ezután is foglalkozik majd városunk­kal. Viszont évek óta megol­datlan feladat a sportesemé­nyek közlése, mi lesz ezután? Solymosi László Dunakeszi találkozó Még augusztus végén a Dunaharaszti Állami Polgári Fiú és Leányiskola 1938-ban végzett diákjai tartották az ötvenéves találkozót. A névsorolvasás után min­denki elmesélte, hogy mi tör­tént vele a legutóbbi összejö­vetelünk óta. Elgondolkoztunk — bizony elrohant ez a fél év­század, már nem lehet min­denki közöttünk... A taná­raink közül ketten már nem lehettek velünk (Lettner Já­nos és Glőszer György), akik­kel a legutóbbi, három évvel ezelőtti találkozón még beszél­gethettünk. Viszont szeretet­tel üdvözöltük két tanárnőn­ket, Forstner Gizellát és Lánczki Olgát, akik most is eljöttek. Örömünket tetőzte, A jogszabályok azonban megadják a lehtőségét á'z igaz­ság érvényesítéséhez azoknak is, akik önhibájukon kívül nem túdják vállalni az ezzel kapcsolatos anyagi következ­ményeket. Annak 9 félnek ugyanis, aki kereseti, jövedel­mi és vagyoni viszonyai foly­tán a perköltséget vagy annak egy részét nem tudja jogai ér­vényesítésének megkönnyítése végett fedezni, egészben vagy részben, költségmentességet kell biztosítani. A költség­mentesség lehet illetékmen­tesség, vagy az eljárás során felmerülő költségek előlegezé­se, valamint mentesség a per­költség-biztosíték letétele alól. A rászorult fél pártfogó ügy­véd kirendelését is igényelhe­ti. Annak a személynek, aki az előbbiekben ismertetett személyes költségmentesség engedélyezését kéri, jövedelmi és vagyoni viszonyait igazol­nia keik A kérelmet mind az eljárás megindítása előtt, mind pedig azzal egyidejűleg, illet­ve az eljárást befejező hatá­rozat meghozataláig bármikor kérni lehet. Ha a fél jövedelme (mun­kabére, nyugdíja, egyéb rend­szeres juttatása) nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyug­díj legkisebb összegét, vagyo­na pedig — a szokásos élet- szükségletei és berendezési tárgyakon felül nincs — ré­szére költségmentességet kell engedélyezni. Költségmentes­ségben kell részesíteni — jö­vedelmi és vagyoni helyzeté­nek vizsgálata nélkül azt a felet —, aki rendszeres szo­ciális segélyt kap. • Júliusban gyermeket szült A. J.-né gyáli szövetkezeti tag. Azt kérdezi, hogy a szülés évében mennyi alap-, illetve pótszabadság jár neki. A termelőszövetkezet tagjá­nak szabadságára a mezőgaz­dasági szövetkezeti törvény és az annak végrehajtására ki­adott MÉM-rendelet az irány­adó. E jogszabályok szerint azt a tsz-tagot, aki egész éven át folyamatosan dolgozik, ugyanannyi szabadság illeti meg, mint a munkaviszony­ban állókat. Tehát 15 nap alapszabadság és hároméven­ként 1—1 napi pótszabadság, de legfeljebb kilenc nap. Ez a szabadság csak akkor illeti meg a tagot, ha az elő­ző évben túlmunka nélkül 2040 órát teljesített. Ha en­A háttérben az idősebb „főnök" A gyermekbűnözés veszélyéről MEGYÉNK 984 000 lakosá­nak 22,3 százaléka, közel 220 ezer fő 14 év alatti. Az or­szág gyermekkorú elkövetői­nek 8,1 százaléka lakik a me­gyénkben. E téren csak Bor­sod megye és a főváros előz meg bennünket. A statisztikai adatok, az egyéb körülmények, továbbá a gyermek- és fiatalkori bű­nözés közötti szoros összefüg­gések arra figyelmeztetnek, hogy az úgynevezett veszé- lyeztetettségi állapot gyakran a fiatalkori bűnözés első stá­diuma. A veszélyeztetettség összefüggésben van a gyer­mek- és fiatalkori bűnözés­sel, még akkor is, ha a ve­szélyeztetett kiskorúak jelen­tős többsége nem válik szük­ségképpen bűnelkövetővé. Például a gyermekkorú bűn­elkövetők 60—70 százaléka a veszélyeztetettek közül kerül ki, s a kiskorúak növekedése a gyermek- és fiatalkori bűn­elkövetők utánpótlási alapja. Pest megyében a gyermek- korúak száma 1982-höz viszo­nyítva 1986-ban volt a leg­magasabb a 330 elkövetővel, szemben az 1985. évi 292-vel, az 1984. évi 317-tel, az 1983. évi 247-tel és az 1982. évi 264- gyel. Megfigyelhető, hogy a gyer­mek-, illetve a fiatalkori bű­nözés és felnőttkori (még in­kább a visszaeső) bűnözés kö­zött összefüggés van. Az is bizonyított tény, hogy a külö­nösen veszélyesnek mondható többszörös visszaesők túlnyo­mó többsége fiatal korban kezdte bűnöző életmódját. A büntetőügyek tapasztala­tai felhívják a figyelmet, hogy a fiatalkorú bűnelkövetők ha­tással vannak a gyerekekre is, és bűncselekmények elkö­vetésére befolyásolják őket. Ezt az a körülmény magya­rázza, hogy kapcsolatuk gya­koribb és szorosabb, mint a gyermekek és a felnőttek kapcsolata. Különösen veszé­lyessé válhatnak a 10—13 éve­sek olyan kis közösségei, me­lyekben az idősebbek a hang­adók. Feltűnően magas az el­követők között a 10 év körü­li gyerekek száma. A vétőké­pes kor határához közelállók aránya is hasonló. A gyer­mekbűnözés a közös elköve­tés mellett a bűnözésben való tapasztalatszerzést is jelenti, s ezek a csoportok már na­gyon korán kinevelik a bű­nözők utánpótlását. A gyermekkorú „bűnözés” a vagyon elleni bűncselek­mények tekintetében 91—93 százalékos állandóságot mu­tat. Az elkövetők 7—9 száza­léka egyéb bűncselekményre vetemedik. Ezek közt találha­tó személy elleni bűncselek­mény, garázdaság, tiltott ha­tárátlépés, hivatalos személy elleni erőszak és közlekedési bűncselekmény. A gyermek­korú elkövetőknek valamivel több mint egyharmada a tár­sadalmi tulajdont, s jóval több mint fele a személyek javait károsítja úgy, hogy 33— 38 százalékuk kifejezetten be­töréses lopással és rablással valósítja meg a cselekményt. A rablással véghezvitt, kizá­rólag magánszemélyek sérel­mére elkövetett bűncselekmé­nyek száma 10 év alatt meg­háromszorozódott. A GYERMEKKORÚAK által elkövetett vagyon elleni bűn- cselekmények "közül fonto­sabb jellemzőként • emelhető ki; alkalomszerűség, ötletsze­rűség, az előkészület hiánya, általában csekély' érték, kez­detleges végrehajtási mód. Az ilyen bűncselekmények tár­gya általában édesség, isko­lai felszerelés, sporteszköz, apró használati tárgyak, visz- szaváltható üvegek, pénz stb. A betöréssel — főként ablak­betöréssel —, bemászással és lakatfelfeszítéssel elkövetett bűncselekményeknél viszont háttérbe szorul az alkalom- és ötletszerűség, a kárértékek magasabbak. A betöréses lo­pások jelentékeny része hét­végi házak, üzlet- és lakás, valamint elárusítóbódék és vendéglátóipari részlegek fel­töréséből adódik. Gyakori a gépkocsi és motorkerékpár jogtalan elvétele, sok a ke­rékpárlopás. A társas elkövetés adja a „gyermek-bűnöző” erejét, bátorságát. Gyakori a tár­sulás, amikor ketten vagy hárman követnek el jogsér­tést; 1982-ben 61,0%, 1983­ban 57,0%, 1984-ben 45,7% és 1985-ben 48,3% volt az ará­nyuk. Figyelmet érdemlő a cso­portos (négy vagy ennél több tagú) elkövetés, amely 1982. és 1985. között 20, 19, 33 és 33,9 százalékban fordult elő. A társas és csoportos elköve­tők kiemelkedő társadalmi veszélyessége abban van, hogy a csoport tagjai egymást biz­tatják, bátorítják, s így olyan cselekmények sorozatát is el­követik, amit egyedül nem mernének megtenni. A gyermekkorú bűnelkö­vetők családi és szociális kö­rülményeinek mutatói alapján ,70—75 százalékuk, a bűnözé­si statisztika által rögzített adatok szerint, úgynevezett normál családi körülmények között, tehát szüleivel együtt élt és nevelkedett, amikor a bűncselekményt elkövette. Ez a kedvezőnek mondható szám­arány azonban 10 év óta las­san negatív irányba tendál. Ezzel egyidejűleg valamivel növekszik azoknak a gyerme­keknek a száma, akik az el­vált szülök valamelyikénél, vagy özvegy szülőnél nevel­kedtek. Ezek együttes aránya már eléri a 15—17 százalékot, de külön kiemelést igényel, hogy az elvált szülők bűnel­követő gyermekeinek száma a vizsgált 10 év alatt közel megkétszereződött. A veszélyeztetettség leküz­désében részt kell vállalnia az egész társadalomnak. Eb­ben az állami és társadalmi szervek, az egész lakosság, minden szülő és felnőtt segít­sége szükséges. FONTOS SZEREPE van az iskolai nevelő testületeknek; elemezhetik a gyermekek sze­mélyiségét befolyásoló ténye­zőket, megismerhetik a szü­lők és tanulók gondjait, töre­kedhetnek a gyermeket ért hatások" kiküszöbölésére. Dr. Orell Ferenc János, fiatalkorúak ügyésze hogy 88 évesen a korukat meghazudtolva igen jó erőben vannak. Az összejövetelünk a Beté­rő vendéglőben folytatódott. Ebéd után elbeszélgettünk és megegyeztünk, hogy ezután kétévenként fogunk találkozni, megőrizve szép szokásunkat, "hogy a házastársak is hivata­losak. Szabados Gábor Dunavarsány A folytatás ránk vár Sok szó esik mostanában a nemzeti kisebbségekről, jo­gaikról és társadalmi helyze­tükről. Sajnos az utóbbi idő­ben számos kedvezőtlen jelen­séggel is találkoztunk, olya­nokkal is, melyek az érdeklő­dés középpontjába kerültek ... Jó érzés, hogy nem is ritkán, megható esetekről is hallha­tunk. Egy ilyenről szeretnék most beszámolni. Tudjuk, hogy a második vi­lágháború után nagyon sok német anyanyelvű lakosunk költözött — többségükben akaratuk ellenére — Nyugat­ra. ök az új hazájukban is ápolják magyarságukat, sze­retettel emlékeznek szülőföld­jükre. Nem olyan régen Plank Antal és Schleer Károly Sins- heimben, közös anyagi ráfor­dítással egy csodálatos, gaz­dag képanyagú könyvet jelen­tettek meg, Pomáz im ofner Bergland (Pomáz a budai hegyvidéken) címmel. A mű­vet krónikának szánták, de jó­val több lett annál: Pomáz történetének egy nagy fejeze­te. Olvashatóságát megköny- nyíti a tájszavakból összeállí­tott kis szótár. Mi, itthon élő pomáziak, már régóta foglalkozunk egy községi monográfia összeállí­tásának gondolatával, sajnos ez idáig ez csak terv maradt. Az első lépést az NSZK-ban élő hazafiak megtették. A folytatás ránk vár. Balogh Gyula Pomáz Válaszol az Illetékes A Közép-Duna-völgvi Kör­nyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság dunabogdányi kő­bányájának robbantásából származó feltételezett károko­zással kapcsolatban korábban több olvasónk panaszkodott. Krekker János, helyi lakos, legutóbb a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Miniszté­rium panaszirodájához fordult ez ügyben, a bejelentésre Konkoly János, a Középduna- völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgató­ja 1988. augusztus 18-án vála­szolt'. : E_ levélnek .. máswtatát Konkoly János elküldte szer­kesztőségünknek, hogy a je­lenlegi helyzetről, illetve a ké­résnek megfelelően kilátásba helyezett újabb vizsgálatokra tett intézkedésről az érdeklő­dőket tájékoztatni tudjuk. A levél az alábbiakat tartalmaz­za: A bánya vezetőjéhez, a he­lyi községi tanácshoz, az MSZMP Központi Bizottság panaszirodájához, a Magyar Televízióhoz eljuttatott min­den bejelentést kivizsgáltat­tunk. A lakosság kérését Hor­váth Imre, a Dunabogdány Községi Tanács elnöke továb­bította igazgatóságunkhoz, ez alapján az első ellenőrző mé­réseket a Nehézipari Műszaki Egyetem bányaművelési tan­széke 1987. július 21-én elvé­gezte. Ezek eredményéről va­lamennyi érdekeltet tájékoz­tattuk. A lakosság joggal kifogá­solta azt, hogy a mérést az üzemelő megrendelésére vé­gezte el a Nehézipari Műsza­ki Egyetem, ezért az általuk kijelölt és felkért újabb szak­értő bevonásával, a Magyar Tudományos Akadémia Mű­szerügyi és Méréstechnikai Szolgálatával a vizsgálatokat megismételtettük. A két szak­értő szervezet ugyanazokon a helyeken és időpontokban végzett méréseinek eredmé­nyéről a tájékoztatást a fa­lugyűlésen megadtuk. Az üze­meltető a kiadott hatósági engedélyeknek megfelelően, a robbantási engedélyben meg­adott mennyiséget használja fel, s az abból keletkezett szeizmikus terjedési hullám­sebességek a megengedett ha­tárértéknek csak egynegyed részét érik el. Az eddig végzett szeizmikus vizsgálatok költségei megha­ladják a 100 000 forintot. Az üzemeltető — mivel saját hi­bájából származó károsodást bizonyítani nem lehetett — továbbiakat már nem tud tá­mogatni. Ha azonban a szak­értők által jelzett, és Krekker János lakásán végzett építé­szeti szakértői ■ vizsgálatok mégis azt bizonyítják. Rogy az eddigiek tévesek voltak, akkor a méréseket és az elem­zéseket az üzem megismétli. Ezeket azonban a bánya ter­hére megrendelni már nem le­het. Krekker János újabb felve­tését, miszerint a robbantá­soknak az emberi szervezetre káros zaj-, hang- és rezgés- ártalmai lehetnek, és ez ed­dig nem volt vizsgálva, továb­bítjuk az Országos Közegész­ségügyi Intézetnek. Kezdemé­nyezzük, hogy vizsgálják meg a robbantásokból eredő rez­gések egészségre gyakorolt hatását. A fentiek figyelembe­vételével kértük Krekker Já­nost, hogy jelölje meg az idő­pontot és helyet, ahol a zaj- és rezgésvédelmi méréseket » elvégeztetni kívánja, , illetve azt a szakértőt, akit pártat­lannak elfogad. Amennyiben ez utóbbit megjelölni nem szándékozik, vagy nem tud, úgy a vizsgálatokat az Orszá­gos Közegészségügyi Intézet­nél megrendeljük. Az időpon­tot valamennyi érdekelttel, valamint a sajtó (rádió és televízió is) képviselőivel kö­zölni kívánjuk. Viaáukf Bo^ó Emil budapesti olva­sónk lelkes támogatója a sok vihart kavart biatorbágyi via­dukt ügyének. A vasúti híd hasznosítására kiirt pályázat­ra több elképzelést is bekül­dött, s lapunkban is többször emelt szót a viadukt védelmé­ben. A közelmúltban két le­velet is kaptunk tőle. Az egyikben Ismét felrobbantják című cikkünkhöz (augusztus 19.) fűz véleményt, emlékeztet­ve arra, hogy a viaduktot va­lójában soha nem robbantot­ták föl, csak a rajta áthaladó vonatot. Matuska Szilveszter merényletének egyébként teg­nap — szeptember 13-án — volt az 57. évfordulója. Ennek kapcsán Bozó Emil részlete­sen leírja a robbantás történe­tét, annak politikai következ­ményeit. Levelét rovatunk csökkentett terjedelme miatt részletesen nem ismertethet­jük, másrészt mi magunk is számos írásunkban foglalkoz­tunk már a viadukttal, s an­nak történetével. Éppen ezért kaptuk a másik levelet, illetve csomagot Bozó Emiltől, amit ezúton azzal kö­szönünk meg, hogy idézünk belőle: „Tisztelettel megköszönöm önöknek, hogy a Pest Megyei Hírlap több írásban is foglal­kozott a biatorbágyi viadukt sorsával, és rendszeresen tá­jékoztatást adott a híd körüli gondokról . . . Köszönetem je­léül fogadják el ezt az emlék­plakettet (képünkön), amit az első viaduktpályázatra készí­tett Richter Endre keramikus.”

Next

/
Thumbnails
Contents