Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-02 / 210. szám
PEST MEGYEI VIlflG PHOlETflBJ/lí, EGYESÜLJETEK! XXXII. ÉVFOLYAM, 210. SZÁM Áru: l.SO farin< 1983. SZEPTEMBER 2., PÉNTEK —--------------------------------------G rcsz Károly beszéde a bányásznapi ünnepségen A látszatdöntések ideje lejárt t A Tervgazdasági Bizottság Bányásznap alkalmából csütörtökön a fővárosban központi ünnepségen köszöntötték a szén-, szénhidrogén-, ásvány-, érc- és bauxitbányászokat. Az ünnepi program résztvevői először a székház aulájában a bányász mártírok emléktáblája előtt rótták le kegyeletüket. A Magyar Szooialista Munkáspárt Központi Bizottságának nevében Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, valamint Nagy Sándor, a SZOT főtitkára cs Kovács László, a bányászszakszervezet főtitkára, a KB tagjai, a kormány és az Ipari Minisztérium képviseletében Berecz Frigyes ipari miniszter, Kapolyi László kormánybiztos és Czipper Gyula ipari miniszterhelyettes, a bányászszakszervezet ré- , széről pedig Havrán István elnök, Kómár András és Varga József alelnökök koszorúztak, majd a bányavállalatok képviselői helyezték el a megemlékezés virágait. Grósz Károly beszédét mondja Eltérő arányok Első nap az iskolában Ezután az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házának kongresszusi termében került sor a központi ünnepségre, amelyen megjelent: Grósz Károly, Lukács János, a KB titkára, a Politikai Bizottság tagja; Nagy Sándor, Berecz Frigyes; Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke és Villányi Miklós pénzügyminiszter. Az ünnepséget Kovács László, a bányászszakszervezet főtitkára nyitotta meg. Az Ipari Minisztérium és a szakmai szakszervezet nevében köszöntötte az ország bányászait. Hangsúlyozta, hogy a 38. bányásznap most egyben a bányászszakszervezet megalakulásának és lapja, a Bányamunkás megjelenésének 75. évfordulója is. Ez a lap fontos szerepet töltött be a szak- szervezet életében, hiszen az első öt évben, az illegalitás idején szerkesztőbizottsága látta el a bányászszakszervezet! központ feladatait is 1918 májusáig, amikor létrejöhetett a legális szakszervezet: a Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetsége. Kovács László tisztelettel emlékezett a 'két háború közötti nagy bányászsztrájkokra, a tatabányai csendőrsortűz áldozataira, a püisvörösvári és a salgótarjáni éhségfelvonulásra. Ezután Crósz Károly mondott ünnepi köszöntőt. — A 38. magyar bányásznapon a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a kormány megbízásából őszinte tisztelettel és szeretettel köszöntőm ünnepségünk résztvevőit, a bányászat minden dolgozóját. Jó érzéssel szólok a magyar tárnákban dolgozó lengyel bányászokról is, és azokról a román állampolgárokról, akik áttelepülés „után bányászként keresik kenyerüket nálunk — kezdte beszédét Gró'sz Károly, majd az egy éve elfogadott stabilizációs kormányprogram megvalósításának helyzetéről szólt. A gazdasági szerkezetváltás és a nagyobb szabadságfokú, az alkotó energiákat valóban mozgósító gazdálkodás elképzelhetetlen a ma igen széles Az elmúlt évinek több mint a felére zsugorodott az idén a napraforgó vetésterülete a fóti Vörösmarty Termelőszövetkezetben. Pindes László, a tsz műszaki és növénytermesztési ágazatának főmérnöke elmondta, hogy a mintegy 400 hektárról 77 vagonnyi meny- nyiséget takaríthatnak be. A kukorica és cirok silózását követően szeptember közepén foghatnak hozzá a napraforgó vágásához. A napraforgóról nem a legkedvezőbben vélekednek Fó- ton sem a szakemberek. Ügy is nevezik, hogy valóságos kul- túrgyom. Ugyanis termőterületén még évek múltán is ott virít a kukorica, gabona és egyéb növényi kultúrák között. Mivel erősen kihasználja a talaj tápértékét, ezért szükséges a vetésforgó alkalmazákörben létező támogatások nagymértékű leépítése nélkül. A hosszú ideje deklarált szándék tehát tovább nem halasztható, még akkor sem, ha ez csoport- és egyéni érdekeket sért is. Ennek a folyamatnak a nyilvánosság előtt kell zajlania, mert különben a felmerülő részérdekek a közös érdekek rovására állandóan nyomást gyakorolnak az irányításra. A Minisztertanács elszánta magát: határozottan, de ésszerű fokozatossággal végigmegy ezen az úton. Hároméves programot dolgozunk ki a támogatások leépítésére, és ezt folyamatosan az Országgyűlés elé terjesztjük. Az a szándékunk, hogy már jövőre 30—40 milliárd forinttal csökkentjük a költségvetési támogatást. Alapvető gazdasági-társadalmi és politikai érdekünk, hogy a radikális fordulatot a lehető legkisebb mértékű, de a piacok egyensúlyba jutását nem korlátozó infláció mellett valósítsuk meg. Ma már látható, hogy jövőre az ideihez hasonló méretű lesz az árszintnövekedés, mert adósságszolgálati terheinket figyelembe véve, a piaci egyensúly másképpen nem jöhet létre. sa s a talaj tápértékének biztosítása. Pápai György, a szövetkezet váci önelszámoló egységének növénytermesztési vezetője az idei nagy szárazsággal s a kevés csapadékkal magyarázta, hogy a tavalyi 31 mázsás átlagtermést nem tudják megismételni. A viszonylag jó adottságú 245 hektáros termőterületen kedvező esetben is 22—24 mázsás termésre van kilátásuk. Fazekas László, a fóti körzet növénytermesztési vezetője pedig rendkívül silány, 11—12 mázsás betakarítást jósol. Évek óta Ecseren, a Rákos Mezeje Termelőszövetkezetnél bérmunkában oldják meg a napraforgó szárítását. Az idén már a fótiaknak is lesz saját szárítójuk. Ennek építését már elkezdték. A berendezés majdani óránkénti kapácitása el— Ha az idei esztendő gazdasági teljesítménye eléri a tervezettet, akkor reményünk szerint 1989-ben a reálfogyasztás már nem csökken, de a reálbércsökkenést — az ideinél lényegesen kisebb mértékben — nem tudjuk elkerülni. A bérek reálértékének általános növelésére az egyensúlyi követelmények által támasztott korlátok miatt nincs mód. A reálbércsökkenés persze nem mindenkire vonatkozik. Az új gazdasági feltételek lehetővé teszik, hogy az érdemi teljesítményt nyújtóknak a reálbére növekedjen, s családjuk életszínvonala javuljon. Grósz Károly ezután idézte a pécsi bányászoknak az augusztus 23-i munkabeszüntetésekor hozzá intézett levelét, s többek között hangsúlyozta: A magyar bányászok nem a nemzet eltartottal, hanem szenvedő alanyai egy átrendeződő, sok adóssággal terhelt, bizonytalan gazdaságnak. Az, aki naponta leszáll, számtalan veszéllyel dacolva, nem lehet felelős sem a hazai gazdasági, sem a világpiaci környezetért. Ezeknek az embereknek az erőfeszítéseit, éldozatvállalá- (Folytatás a 3. oldalon.) éri a 20 tonnát. Mivel éppen a kukorica betakarításának időszakában remélhető az átadás, így a szárító főpróbáját a kukoricával tarthatják meg. A főmérnök és munkatársai egyetértettek abban, hogy az idén ráfizetéses a napraforgó termesztése. A legjobb termésadottságok mellett is minimális rajta a haszon. A vetőmag, a növényvédő szerek, s a mostani 25 százalékos műtrágyaáremelés pedig erősen megkérdőjelezik a növénytermesztési ágazaton belül a napraforgó termelését. A napraforgó betakarítása a 400 hektáros területen legalább 10 napot vesz igénybe. Ezt követően hozzálátnak a talajműveléshez, hiszen a napraforgótáblák helyére lucernát és kukoricát vetnek. Gy. L. Versenyszabályozás A Parlamentben tegnap, csütörtökön a Tervgazdasági Bizottság legutóbbi üléséről tájékoztatta az újságírókat Kunos Péter, a TGB titkára és Vissi Ferenc, az Országos Árhivatal elnökhelyettese. A TGB azokról a három éve folyó munkálatokról tájékozódott, melyek a gazdasági verseny szabályozásának lehetőségeit vizsgálják, alapot adva a versenyszabályozás korszerűsítéséhez. A munka- csoport vezetője, Vissi Ferenc elmondta, hogy a TGB elfogadta az általuk vázolt koncepciót. A gazdaságpolitikai váltás első lépése az lehet, hogy az állam mindinkább eltekint a mai kiterjedt versenykorlátozástól. Kunos Péter szólt arról, hogy a TGB kialakította a jövő évre vonatkozó elképzeléseket, döntött a rubel—forint árfolyam ügyében is A testület megvitatta az ipari miniszter jelentését a vaskohászat szerkezeti átalakításáról két ■ szakaszban, melyet szervezeti döntéssel is segítenek. ? A propaganda és tá.ié- ^ koztatás soron lévő felada- ^ tai címmel országos ta- nácskozás kezdődött csü- 4, törtökön Nádudvaron, az ^ Ady Endre Művelődési í Központban. A Magyar < Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága agitá- ^ ciós és propagandaosztá- ^ lyának szervezésében rcn- dezett kétnapos eszmecsere ^ az 1983/98-es pártoktatási ^ év előkészítését szolgálja. ^ A rendezvényen a megyei z és a megyei jogú pártbi- ? zottságok ideológiai kérdé- ^ sekkel foglalkozó titkárai, propaganda- és művelődési ^ osztályvezetői, az oktatási ^ igazgatóságok igazgatói, í valamint a megyei lapok 'í főszerkesztői vesznek részt. Andics Jenő, az MSZMP agitációs és propagandaosztályának vezetője mondott megnyitóbeszédet. Utalt arra, hogy politikai helyzetünk megvál- tdzott. A párt új módon kezd el tevékenykedni, beváltva azt az ígéretét, hogy következetesen a nyilvánosság előtt cselekszik, hozzákezdve munkastílusának, munkamódszerének változtatásához is. Ezt követően Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tartotta meg előadását a politikai intézményrendszer reformjának, a párt megújulásának eszmei, politikai, szervezeti kérdései címmel. 1 Bevezetőben aláhúzta a Központi Bizottság 1987 júliusi határozatának, a kormány stabilizációs programjának, a pártértekezlet határozatának változatlan időszerűségét. Rámutatott, hogy azok végrehajtásában nemritkán következetlenség, tehetetlenség, felelőtlen magatartás tapasztalható. Márpedig e határozatok következetes végrehajtása további fejlődésünk biztosítéka. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a pártértekezlet után javuló közhangulat az utóbbi időben megromlott, s ennek egyik oka — a gazdasági természetű problémák mellett — a nemzeti öntudat gyengesége. Kiemelte az állampolgári felelősségérzet jelentőségét. A szocialista építés jelenlegi időszerű kérdéseiről szólva rámutatott a népakarat érvényesítésének új jelenségeire, a társadalmi kezdeményezések gyarapodására, amelyeket a Csütörtökön az általános és középiskolákban országszerte megkezdődött a tanítás. Az idei első csengetés egymillió 248 ezer általános és 437 ezer középiskolás diák számára jelezte az új tanév kezdetét. Ezúttal mintegy 132 ezer első osztályos kisdiák ismerkedik a betűvetéssel, olvasással. Kö- züliik 12110-en Pest megye iskoláiban. A megyében ösz- szesen 118 800-an járnak általános iskolákba. Valamivel csökkent a tanulók létszáma az elmúlt évekhez képest, legtöbben a nyolcadik osztályosok vannak. A középiskolákba járók iskolatípus szerinti megoszlása eltér az országos aránytól. Míg országosan gimnáziumban tanulnak legkevesebben, de a szakmunkásképző intézetekbe járók létszáma is csupán másfélszerese a gimnamegfelelő türelemmel és jószándékkal kell fogadni, mert ezeknek a társadalmi kezdeményezéseknek a talaján jöhet létre egy új társadalmi köz- megegyezés. A továbbiakban a tulajdon- viszonyokról beszélt. Megállapította, hogy a vállalkozásokat, a kezdeményezéseket hiba volna kapitalista megnyilvánulásnak tekinteni, hiszen azoknak éppen a szocializmusban kell kiteljesedniük. Egyebek között ezt szolgálja majd a társasági törvény, amelynek célja jobb feltételeket, változatos formákat teremteni a termelőerők fejlesztéséhez. Az átmeneti társadalomban a tulajdonviszonyok sokfélesége létezik. Berecz János részletesen szólt a pluralizmus kérdéseiről, annak filozófiai, ideológiai, kulturális és gazdasági vonatkozásairól, kiemelve a politikai pluralizmus időszerű témaköreit. Rámutatott: a politikai pluralizmus lényege a társadalomban megnyilvánuló sokféle érdek érvényesítése a politikai intézményrendszerben, s azok összhangba hozása a közérdekkel. A politikai pluralizmust a marxista—leninista párt vezetésével az intézményrendszer fejlesztésének keretében kell megteremteni. A pártnak politikai és ideológiai, nem pedig hatalmi eszközökkel kell biztosítani, érvényesítenie vezető szerepét. Berecz János foglalkozott a párt tevékenységének időszerű kérdéseivel is. Nagy súllyal szólt arról, hogyan lehet még ütőképesebbé tenni a párt tevékenységét. Kiemelte: a párt politikájának alakítása az egész tagság ügye. E tekintetben a legfontosabb az alapszervezet, hiszen általa érvényesül a párt vezető szerepe. A párt továbbra is fontos bázisának tekinti a termelőegységeket, de látja, hogy egyre nagyobb szerepet kell játszaniuk a területi pártszervezeteknek. Szükségesnek tartja a pártapparátus munkájának újragondolását, annak érdekében, hogy egyfelől növekedjék a választott testületek és azok tagjainak tekintélye, ugyanakkor legyen egy olyan megfelelő létszámú, színvonalas apparátus, amely jól szolgálja a vezető testületeket, a párttagság egészét. Végezetül szólt a pártvezetés erősítésének szükségeSsézistákénak, addig megyénkben legalacsonyabb a szakközép- iskolákban továbbtanulók száma. Viszont szakmunkásképző intézetekben közel annyi diák van, mint a másik két középfokú oktatási formába tartozó intézményekben ösz- szesen. Az 1988—89-es tanév első féléve 1989, január 31-ig tart, az iskolák február 8-ig értesítik a tanulókat és szüleiket a diákok első félévi munkájának eredményeiről. A téli szünet 1988. december 22-től 1989. január 2-ig tart. A tavaszi szünet 1989. április 1. és április 9. között lesz, a tanév pedig 1989. június 9-én ér véget. Az érettségi írásbeli vizsgák a középiskolák nappali tagozatain 1989. május 15-én kezdődnek. (A megyénkben tapasztalható kritikus pedagógushiányról lapunk 3. oldalán olvashatnak.) géről. Ezt követően a KB titkára válaszolt az előadáshoz kapcsolódó kérdésekre. Ezután Andics Jenő tartotta meg előadását „Politikai nyilvánosság, pártnyilvánosság, pártoktatás” címmel. Bevezetőben utalt arra, hogy a politikai és a pártnyilvánosság feltételeit folyamatosan kell megteremteni. E területen már tapasztalható haladás, a közvélemény részletes tájékoztatást kap a Központi Bizottság üléseiről, a Politikai Bizottság tanácskozásairól. Szólt egy új, hosszabb távra érvényes tájékoztatási, illetve sajtótörvény megalkotásának szükségességéről. Kitért a párt és a sajtó viszonyára is. Elmondta, hogy a párt saját sajtóját kívánja irányítani, s ez közvetlen politikai irányítást jelent. A szélesebb nyilvánosság lehet az egyik eszköze annak, hogy a párt a tevékenységét a társadalom ellenőrzése mellett folytassa. Végezetül a nyilvánosság alapvető elemeként fogalmazta meg azt, hogy a sajtó munkatársait beavassák a gondokba, ellássák őket a hiteles tájékoztatáshoz szükséges információkkal. Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke „A mezőgazdaság helyzete és perspektívája” címmel tartott előadást. Bevezetőjében agrárpolitikánk múltját elemezve áttekintette a mezőgazdaság szocialista átszervezését követő időszak főbb jellemzőit. Hangsúlyozta, hogy az ágazat gyors fejlődését az érdekeltségi viszonyok megteremtése, a mezőgazdaságban bekövetkezett átréteg- ződés és a technikai fejlesztés együttesen tette lehetővé. — Napjainkban vita folyik arról — mondotta a TOT elnöke —, hogy szükség van-e új agrárpolitika kidolgozására, vagy elegendő az eddigi megújítása. Szabó István a reformra helyezte a hangsúlyt. Véleménye szerint agrárpolitikánkat meg lehet és meg kell reformálni anélkül, hogy a pártnak revízió alá kellene vennie a mezőgazdaság szocialista átszervezésének korábbi folyamatát. A propaganda és tájékoztatás soron lévő feladatai címmel Nádudvaron rendezett tanácskozás pénteken plenáris üléssel folytatódik, majd szekcióülésekkel fejeződik be. Nem jövedelmez a kultúrgyom Saját szárítót építenek Foton is A propaganda és tájékoztatás feladatai A párt igényli a nyilvánosságot
