Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-12 / 218. szám

Tisztogatók Csak ez az egy szerel­vény áll bent a ceglédi vasútállomáson. A kocsik még üresek, egy-két utas szállt föl. Tizenöt óra har­mincötkor indul majd a ver nat Budapestre. De úan még addig bő fél óra, ami­kor a fiú, a lány meg az idősebb asszony felkapasz­kodik a mozdony mögött az első kupéba. Szinte futólépésben lát­nak munkához. A lány egy műanyag zsákot cipel ma­gával, alján némi hulla­dékkal, a fiú pedig a lapá­tot viszi. Az asszony időn­ként jobbra-balra csap a seprűvel. Papírszemét, ciga­rettacsikk röpül az ülések alá. Aztán hirtelen meg­torpannak, az asszony ki­kap egy üres üveget az ablak alatti hulladéktáro­lóból. Jól megforgatja, megnézi, hogy magyar-e, hogy visszaváltható-e, s magával viszi. Azt egyikük sem veszi észre, hogy a kis alumíniumláda igen­csak kiürítésre vár. A második kocsiban már az ülés alá sem söprik a szemetet, csak az üvegeket szedik össze. Egy perc múlva elérik a harmadik kocsit. S így tovább. Ami­kor az utolsó lépcsőről le­lépnek a peronra, a mű­anyag zsákban ugyanannyi szemét látszik, mint ami­kor fölszálltak a vonatra. A kocsikban is ugyanannyi maradt. Hogy kik fik? Hát a ko­csitisztogatók! Megtisztí­tották a vonatot. Az üres üvegektől. Hogy mi lesz a szeméttel? Majd kifújja a szél... (aszódi) Autósmozi Szeptember 12-től, hétfőtől, 14-ig, szerdáig este 8 órakor az autós kertmoziban, a Vasutas- sporttelepen: Híd a Kwai fo­lyón I—II. színes, angol film. Főszereplők: William, Holden, Alec Guinnes. CEGLÉD! A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 218. SZÄM 1988. SZEPTEMBER 12., HÉTFŐ Kesztyűs kézzel Hónapokig selejtet gyártottak A törteli Dózsa Tsz-ben az alaptevékenység mellett hét ipari üzem és öt ipari szak­csoport szolgálja a termelést. Ám ezek közül a csatorna- tisztítás és a munkavédelmi kesztyűik gyártása veszteséges volt az elmúlt évben, előbbi csaknem másfél millió, utób­bi 633 ezer forint ráfizetéssel zárt. Maradva a kesztyűgyár­tásnál, elmondhatjuk, hogy 1972 óta az üzem éveken át 12-15 százalékos, tehát jó kö­zepes nyereséget hozott. Ám az elmúlt években romlott az eredmény, a termelés haté­konysága. Okok A kesztyűüzem nlfttó árbe­vételi terve 1985-ben 58 mil­lió forint volt, a teljesítés pe­dig 56,8 millió. A következő évben a terv 72 millió forin­tos nettó árbevételt irányzott elő, a tény 44 millió 468 ezer volt. Tavaly 40 milliós árbe­vételt terveztek, de csak 30 millió 900 ezer forintot telje­sítettek. Akkor 2 millió 700 ezer forintos nyereségre szá­mítottak az üzem vezetői, de a valóságban 663 ezer forint veszteséggel zárták az elmúlt évet. Az ágazat összes vesz­teségéhez azonban még hozzá Csak a jó focira van Táncolj, Abban a pillanatban, amikor a langy szombat délutánon le- verten gubbasztó szurkolók közül, a tribünről valaki re­kedt harsogással a készülődő játékosok közé lódított egy rö­vidke mondatot: Táncolj, Tu­nya!, nos, akkor egyetlen em­berfia sem mondhatta volna meg felelősséggel, hogy vajon az epés gúny, vagy az együtt­érző, szolid irónia állította össze a fölkiáltójeles bemon­dást. Vagy éppen mind a ket­tő? Kideríthetetlen, melyik jellemzi jóban mostanában a ceglédi labdarúgást. Volt abban valami pikáns, ahogyan a tavaszi szezonban a Vasutas meg a Bem SE be­ágyazta magát az alsóház leg­aljába, az utolsó és az utolsó- előtti helyre. És aztán lehetett fogadásokat kötni, hogy az ádáz marakodásban melyikük marad fölül, s melyikük ko­pik ki a megyei kurzusból. Volt abban valami furcsa, hogy ezt a dicstelen versenyt látva, a város vezető fórumain szóba került a két csapat fú­ziójának ötlete is. Bevallom, inkább fölzaklatott volna, ha arról szól a hír, hogy ez az üzlet szerencsésen nyélbe üt- tetett. De a tornyosuló aka­dályok útját állták az álmeg­oldásnak. Még szerencse, hiszen ami eddig még sehol és senkinek sem sikerült, azt a helyi sport- politika aligha lenne képes bármiféle manipulációval vagy varázslattal elérni: hogy két, éppen csak vegetáló focícsa- patból egy életerős harmadik legyen. 'Fából vaskarikát?! De­hogy. Elvégre miféle ösztön­zők nyomán kívánna ez a sportpolitika mesterségesen életben tartani egy olyan sportágat, ami a városban jó évtizede (vagy már több ide­je is?) teljes mértékben ér­dektelen. Talán a temérdek szurkoló gyötrő követelőzése lenne az ok? Csak a jó foci­ra van vevő. Ami a Vasutas­pályán történik, arra jószeré­vel nincs nagyobb igény, mint amekkorát esetenként a lelá­tó mutat. önmagában az, hogy hu­vevo Tunya! szónkét fiatalember a zöld gyepen megpróbál találkozni egy labdával, manapság már nem hat meg senkit. Hát per­sze, ha ez a próbálkozás eszes, ügyes, vagy fortélyos, akkor mindjárt más a helyzet. Akkor mindjárt kerül egy kis pénz is, amiből még zöldebb füvet és még gömbölyűbb labdát le­het vásárolni. De addig! A vállalatok ma, legalábbis Ceg­léden, képtelenek annyi pénzt összedobni, amiből valamire való foci kreálható, keveseb­bet adni viszont vétkes pa­zarlás, mert abból úgysem alakul ki semmi. Minden fillér, amit a nyög­venyelős labdarúgásba fektet­nek, hasonlatos ama központi dotációhoz, amit a hatékony­ság nélkül dolgozó üzemek kapnak. Egyik a népgazdaság, másik a sport területén vezet inflációhoz. A megyei szakhi­vatalnokok nagy előszeretettel mondogatják: Micsoda szé­gyen, ez a város nem tud ki­állítani egy épkézláb futball­csapatot. Lám, a szemrehá­nyás nem a kézilabdáért, nem a vízilabdáért, nem az asztali- teniszért, nem a tekéért és nem a sportakrobatikáért szól? Holott a dotáció is ezeket a sportágakat illetné, hiszen a szombat délutáni szórakozáson túl, jó reklámot, presztízst szereznek a városnak. A foci se egyiket, se másikat. Jó lenne tudni: az említett ezető fórumokon fölvetődött-e a ceglédi labdarúgás szüne­teltetésének lehetősége. Mert hát ne tagadjuk: a gazdálko­dói, a városgazdálkodói logika ezt diktálná. Nem a foci föl­számolásáról van szó. hanem kényszerű korlátozásáról, he­lyének megtalálásáról, első­sorban az utánpótlás korosz­tályok érdekeit szem előtt tart­va. A pauza pedig időt adna a sorok és a gondolatok rende­zésére, egy jobb futball meg­alapozására, amit alighanem örömest támogatnának a he­lyi vállalatok. Addig is, amíg ez bekövet­kezik, marad a régi tribünnó­ta : Táncolj, Tunya! (v.) tartozik az a 44 ezer pár ipa­ri védőkesztyű is, amit egy éve nem tudott értékesíteni az üzem. minőségi kifogások miatt. Ennek értéke több mint 1 millió 100 ezer forint! — Milyen okokra vezethető vissza a kesztyűgyártás ha­nyatlása? — kérdeztük Kónya Ferenc megbízott téeszelnököt. — Számos oka volt az ered­mény csökkenésének, a vesz­teséges termelésnek. Először is megváltoztak a közgazda- sági, piaci feltételek. A ke­mény konkurencia- és árhar­cot nem bírtuk. Növekedett a ráfordítás az alapanyag- árakkal arányban, de a mi­nőségi követelmény is. Ezek­kel a tényezőkkel nem tudott lépést tartani a kesztyűüzem vezetése. Nem volt elég szigo­rú a munkafegyelem, a meó- zás, gyengének bizonyult a piackutatás, — Amikor tavaly augusz­tusban leállították a kesztyű­üzemben a termelést, akkor már régen raktáron volt több tízezer kesztyű és elszabott kesztyűalkatrész. Hogy nem vették észre a hibát mondjuk a kétezredik párnál? — Ahogy a gyenge minősé­gű alapanyag beszerzésekor, úgy az irányításban is erőtel­jesen megmutatkozott valami­lyen külső és belső befolyásom lás. Ezért is fordulhatott elő, hogy a kesztyűgyártás au­gusztusi leállítása után a munkaruhával sem jártunk jobban. Mert partnereink ki­fogásolták, hogy az első mo­sás után csecsemőméretűre zsugorodtak össze az öltö­nyök, ami szintén az alap­anyag minőségi hiányosságai­ra volt visszavezethető. így maradt raktáron 2 ezer 200 kész munkaruha, amit legfel­jebb majd géprongynak lehet eladni. Az akkori műszaki vezető, aki már a kesztyű- gyártásnál több hibát köve­tett el, tagadta, hogy ő vá­sárolta volna meg a gyenge minőségű alapanyagot. Következmények — Indult vizsgálat a vesz­teségek miatt? Történt fele­lősségre vonás? — Dunai Lajos, a kesztyű­üzem akkori műszaki vezető­je fegyelmi büntetést kapott, de Varga Ferenc főágazatve- zető ellen is fegyelmi eljárást indított a szövetkezet vezető­sége. Egyébként Dunai La­jos már kilépett, másutt dol­gozik. Ugyanakkor gondjain­kat nehezítette, hogy a kesz­tyűüzem új vezetője tartós betegállományba került, őt helyettesíti Kondor .lánosné, igén ambiciózusan, s hozzáér­tően. — Még ma is beszélik a törteliek, hogy tömegesen me­nekültek el a kesztyűüzem­ből tavaly a dolgozók bizto­sabb megélhetést keresve. Mi igaz ebből? — Többéves átlagban há­romszázötven dolgozója volt az üzemnek. Valóban nagyon sokan elmentek. Ma összesen százhúszon vannak, közülük harmincketten szabók. Ezt a számot az összesből pedig azért emeltem ki, mert amint az idén munkába áll a ter­melőszövetkezet által vásá­rolt szabászgép, akkor a fe­lére vagy még annál is keve­sebb szabászra lesz szüksé­günk. — Mi lesz azoknak a sor­sa, akiktől megválnak? — Ha vállalják az .átkép­zés terheit, akkor 'máris munkába állhatnak, mint kesztyűvarrók. Tervek Nos, ennyit a veszteség okairól, a ki-lábalás lehetősé­geiről. Mert a konkrét terve­ket kockázatos lenne konkré­tan venni. Bár a törteli kesz­tyűüzem idei árbevételi ter­ve 31,5 millió forint, amiből nyereségként 1 millió 550 ezer forintot terveztek, az év vé­ge még hátravan. S az első negyedévben 9 millió 300 ezer forint árbevételt ért el az üzem, 1 millió 26 ezer forint szövetkezeti haszonnal, a ko­rábbi, több mint 1 millió 700 ezer forintos veszteség a mai költségvetést terheli. Aszódi László Antal Krimi a Veronica szobája Tizenkét dühös ember Megkezdődött az 1988/89-es színházi évad, mindenütt zaj­lanak a próbák. A városnak ugyan nincs önálló társulata — ahhoz számos feltétel szüksé­geltetik —, azért a Kossuth Művelődési Központ háza tá­ján is egyre mozgalmasabb az élet. Lűr István igazgatótól megtudtuk, hogy még javában folynak a tárgyalások, de már kirajzolódott a program. Egyik-másik szerződés az el­következő napokban köttetik meg véglegesen. A korábbi évekhez az őszi betakarítási munkák és a szüret miatt szerényebb volt az érdeklő­dés. Ebből okulva csak október második felében tervezik az első előadást. örvendetes, hogy bármelyik színház szívesen jön Cegléd­re, ahol ideálisak a körülmé­nyek. Ám jó néhány produk­cióról le kell mondani, mivel némely darab díszletei akko­rák, hogy annak csak a töre­déke férne el az itteni szín­padon. Gyakoribb, hogy egy- egy vendégjáték azért hiúsul meg, mert 80-100 ezer forint a tarifa. Emelkedtek a költsé­gek — többe kerül a kosztüm, a díszlet, szállítás, utazás. Mindenesetre ezek a bemuta­tók telt ház mellett sem ga­rantálnák, hogy nem -lenne alapos ráfizetés. így aztán bár, lesz, amit az avatott színházlátogató hiába keres a plakáton, azért aligha kell csalódnia. Az idén is két bérletsorozatot bocsátanak ki — A és B — annyi módosítás­sal, hogy egyikben sem va­nés műveket, amelyeknek az a közös vonása, hogy az anya- színházban már sikerrel lát­szották. Az A -bérlet nyitó előadása valószínű a Veronica szobája című lélektani krími lesz, amelyben Moór Mariannát, Szilágyi Tibort, Rátóti Zol­tánt és másokat láthatja a publikum. Végre a Thália Színház társulata is fellép ná­lunk. A Lélektanika zenés vígjátékot többek között Nagy Gábor, Gór Nagy Mária, Fo­lónyi Gyöngyi és Jani Ildikó adja elő. Presser Gábor es Sztevanovity Dusán új musi­caljét a Békéscsabai Jókai Színház mutatja be. A Mik­roszkóp Színpad Felettünk « béka című politikai kabarét hozza. Néhány név a közre­működők közül: Árkus József, Hacser Józsa, Schubert Éva Antal Imre, Markos György és Nádas György. A B bérlet a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Diákszerelem című zenés víg­játékéval indul. Bár még nincs végleges megállapodás, de minden bizonnyal az évad kiemelkedő előadása lesz a Tizenkét dühös ember, amit a Nemzeti Színház mutat be A szereposztás parádés: Rak- sányi Gellért, Sinkovits Imre. Oszter Sándor, Gábor Miklós, Agárdi Gábor, Fülöp Zsig­mond. A sort egy nagyoperett zárja. A Bécsi vért a Pécsi Nemzeti Színház társulata ad­ja elő. A bérletek egységesen 500 forintba kerülnek, ame­lyet a leendő tulajdonosoknak nem kell egyben kifizetni. A Pódiumbérlet — 300 fo­rint és szintén részletre vá­sárolható — októberben in­dul Szombathy Gyula és Ba­lázs Péter vidám zenés mű­sorával. Novemberben Straub Dezső és Pálos Zsuzsa zenés estje látható. A jövő év ele­jén ugyancsak két zenés est lesz. Az egyiken Haumann Péter, a másikon Ivancsics Ilona és Nemcsák Károly — a Szomszédok című tv-film- sörozat két szereplője — lép fel. Ugyanekkor természetesen szóló előadásokat is tartanak majd. Jó néhány sikerdarab ceglédi bemutatójáról is tár­gyalnak. Sajnos elkerülhetet­lenné vált a jegyárak emelé­se — drágább lett a benzin, stb. — ebben az évadban 90, 110 és 130 forintos helyekre ülhet a publikum, de a prog­ram bizonyára elég vonzó lesz ahhoz, hogy ez nem riasztja el a nézőket. F. F. Polgári védelem Tapasztalatok, tennivalók Befejeződött az 1987/88. év­re meghatározott polgári vé­delmi kiképzés. A városi pa­rancsnokság a múlt pénteken kiképzési értekezleten értékel­te a tanácsi és üzemi törzs- paranesnokofc előtt 2K felké­szítést, s egyben meghatároz­ta a feladatokat a következő időszakra. A tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy a változatos for­májú és módszerű, sokakat érintő felikészítés eredményes volt, jó alapokat ad a lakos­ság életének és anyagi javai­nak védelméhez, akár a békés mindennapokban bekövetkez­hető ipari és természeti ka­tasztrófák, akár más rendkí­vüli körülmények esetén. Jól példázta a polgári védel­mi erők felkészültségét a vá­rosgazdálkodási vállalatnál a városi parancsnokság által le­vezetett üzemi komplex gya­korlat sikeres végrehajtása. A következő időszak fő fel­adata, hogy az elért eredmé­nyekre alapozva tovább nö­veljék a polgári védelmi erők képességét a feladatok ered­ményes végrehajtására. Éva, szívem, Éva Melyik szilva lesz a legjobb? 970 jelű besztercei klón, a C. 105—58, sőt néhány, jellegében az alapfajtához közel álló he­lyi fajta, mint a révfülöpi, szarvasi, C. 1501 sárga besz­tercei reményt keltenek a szakemberekben. A szarvasi és a bühli korai ugyancsak to­leránsnak látszik, s mivel rendkívül bőségesen teremnek, kívánatos elterjedésük a köz­termesztésben. A keresztezé- ses nemesítés eredménye a Hsz. 921 és Hsz. 647, talán do­minánsan a Stanley, illetve Althann ringló gyümölcs jelle­gét képviseli. AZ ELHANGZOTT kérdé­sekről élénk eszmecsere ala­kult ki, s bizonyosan a tanács­kozás sikere a majdani telepí­tések volumenében és a kor­szerűbb fajtaösszetételben is mérhető lesz. A Tuleu gras, mint többször is dicsért, fajta, egyetlen rossz tulajdonsága lényegbevágó, hisz a portokjá­ban pollen nem képződik, e hímsteril fajta megporzásáról gondoskodni szükséges. Mind­ezeket az őszi oltványvásárlá­sok előtt érdemes tudni, ne­hogy úgy járjanak a kerttu- lajdonosok, üzemi kertészek, mint a feledékeny vásárló: lisztért megy a boltba, de rá­beszélik a kristálycukor meg­vásárlására. Surányi Dezső ISSN 0133—260» (Ceglédi Hírlap) Bluefre, a California blue és még néhány külföldi fajta esé­lyes. Mindezt a résztvevők dr. Er­dős Zoltán igazgató tájékozta­tójából tudhatták meg: s ab­ban különösképpen nagy egyetértés volt, hogy a fő kér­dés manapság a Sharkavírus- fertőzés iránti fogékonyság mértéke. Az már külön sze­rencse, hogy a korán érő és darabos gyümölcsöt termő Ca­lifornia blue és Utility tole­ránsnak mutatkozik. Rendkí­vül fontos kérdés tehát á ví­rus, hisz akár két év alatt a riasztó jelek jelentkezése után, tényleg bekövetkezik az idilli szüret, de nem az örömök kertjében, mert Éva és legé­nye június közepén terítve leli a szilvát a fák alatt... Ceglé­di vizsgálatok szerint 17—81 százalékos lehet a gyümölcs­hullás, a fán maradó gyümöl­csök deformálódnak, foltosod­nak és ízetlenné válnak. Nem szándékoznak ä kuta­tók leírni a besztercei szilvát és más hungaricákat, de a ví­rustolerancia — legalábbis a tünetmentesség a gyümölcsön hogy ne maradjon learatatlan öröm! Az üzemi szakemberek sem érzik az idillt, ezért a szíves invitálásnak engedve eljöttek Ceglédre a Gyümölcs- és Dísz­növénytermesztési Kutató- Fejlesztő Vállalat rendezvé­nyére. Szép számmal érkez­tek a vendégek, akik a bejá­rati folyosón a mostani kísér­leti ültetvények legígéretesebb fajtáit nézhették és ízlelhet­ték meg. Az intézet megalakulása, azaz 1950 óta folynak Ceglé­den szilvakutatások is, a mun­ka színvonalát sokféle módon lehet jellemezni, pl. a fajtael­ismerésekkel. 1973-tól 2 sze­lektált besztercei szilvaklón és 5 honosított fajta (Stanley, Tuleu gras, President, Ruth Gerstetter és Montfort) jelzi a ceglédi eredményeket. Újab­ban más fajták is követhetik e sort, mert hát a nagyon egy­síkú fajtahelyzetet igyekeznek a szakemberek megszüntetni. Korán termőre forduló, bő- termő, betegségekre kevésbé érzékeny és sokféle módon felhasználható gyümölcsű je­löltek számíthatnak sikerre. A A FELCÍMBELI NÉPDAL emlékezteti a kertészt, hogy itt van a szilvaszedés ideje. Megérett, szedni kell. Amivel nem bír a gazda, túlérik s üstházon lekvár készül belőle. A hullásszilva cefrének való, a finom szilva pedig gombóc­ba, avagy üvegbe befőttnek. A szilva nemzeti gyümölcs, sok-sok év átlagában a hazai összgyümölcstermésnek mint­egy hatodrészét képviseli. Ál­talában jól terem, alig perme­tezik, alig metszik a fákat... Mind olyan közhelyek, ame­lyek csak a népi szilvater­mesztésben érvényesek, de nem a modern nagyüzemek­ben. A besztercei szilva, vörös szilva, lószemű szilva, Móra szilva népi fajták, de a besz­tercei a mai napig a legfonto­sabb. Nehezen lehet lecserélni, mert ízben, zamatban, a nyu­gati piacon is megállja a he­lyét. Ha viszont a szilvakérdést közelebbről vizsgáljuk, szá­mos gond merül fel. Éva esete a népélet szelíd románca, amely azonban szimbolikus értelmű, jelentése nyilvánvaló: „szedjük le holnapra”...,

Next

/
Thumbnails
Contents