Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-10 / 217. szám

Megszűnt az alkatrészek szállítása Minden harmadik kocsi lerobbant A tájékozatlan szemlélődő azt gondolhatná, műszaki szemlére sorakoztatták fel a 23 teherautót a Pest Me­gyei Volán Vállalat nagykőrösi főnökségének udvarán. Csalóka a látszat, ezek a jármüvek betegek, javításra várnak. Különös, hogy számuk nemhogy csökkenne, éppenséggel szaporodik. Nincs alkatrész a motorhibás gépkocsikhoz. A hasznavehetetlen gépek a járműpark­nak immár a harmadát teszik ki. Ilyen nehéz helyzetben még nem volt a szerelőműhely, de Horváth József íőnökségvezető még csaik homályos támpontot sem tud mondani, mikorra re­mélhető, hogy vége lesz az áldatlan állapotnak. Éjjel-nappal műszak Most ugyanis nem pusztán arról van szó, hogy akadozik az alkatrészellátás. A hiány e pillanatban abszolút. A dízelesítési programban kulcs­szerepet játszó román szerelő- csoport felmondta az együtt­működést, s az alkatrész-után­pótlást is beszüntették. Ez na­gyon az elevenükbe vágott a benzinről gázolaj üzemelésűvé átalakított DÁK motorral fel­szerelt gépkocsik használói­nak, mivel ez volt az egyetlen alkatrészcsatorna. Természetesen idehaza is megpróbálkoztak a többnyire néhány száz forint értékű géprészek gyártásával, jobb híján a kisiparban, egyelőre nem sok sikerrel. — A szállítási csúcson van­nak. Mit lehet egyáltalán ten­ni? — kérdeztük a főnökség­vezetőt. — Szerencsére egyszerre több részmegoldás kínálko­zott. A lecsökkent kocsiállo­mány kiegészítésére kölcsön- járműveket, kaptunk a mono- ri főnökségtől. Ezenkívül a körülményekre való tekintet­tel az alapszerződéssel ellen­tétben a konzervgyár más cégek szolgáltatásait is igény­be veheti. Szeretném hang­súlyozni, hogy régóta nagyon jó kapcsolatunk van a legna­gyobb szállítónkkal, roppant kínos lenne tehát — tőlünk független okok miatt is — ha a termény, és készáruforga­lomban zavarok keletkezné­nek. — Az üzemképes gépkocsik egy része két műszakban, a többi éjjel-nappal dolgozik, így a teljesítmény körülbelül azon a szinten van, mint a normális munkarendben a teljes kocsiállomány használa­tával. — A kérdést nem lehet ki­kerülni. vajon a személyi jö­vedelemadó elvonásai nem tartják-e vissza az embereket attól, hogy a sok túlórát vál­lalják? — Nem titok, nálunk is elé­gedetlenséget okoz a kiforrat­lan adórendszer. Gépkocsive­zetőink helyzete annyiból jobb, hogy nekik a novemberi, de­cemberi viszonylag alacsony bérüket bruttósítottuk annak idején, de a túlórapénzekből keveset látnak. A szerelőknél a szombat-vasárnapi 1500 fo­rintos keresmény sem ösztö­nöz, amikor abból csak 600- 700 forintot kapnak kézhez. Ennek ellenére nem mondha­tom, hogy komolyabb ellenál­lásba ütközött volna a műsza­kok szervezése. — Mivel magyarázza ezt, amikor több helyütt éppen az ellenkezőjére hívják fel a fi­gyelmet. Kényszerpályán a szállítók — Nem akarok frázisokat pufogtatni, de csak annak tulajdoníthatom, hogy az em­berekben van bizonyos össze­tartás, amit nyilván sok év alatt alakított ki a szezonális rapsződikus munkarend. A szállítók mindig is kényszer- pályán mozogtak. Többségük átmeneti helyzetnek fogja fel a jelenlegi jövedelmi viszo­nyokat, bár nagy a bizonyta­lanság, sehonnan sem kapnak biztatást, hogy tűrhető módon orvosolják majd napjainknak eme igen élesen felmerülő gondjait. — A munkahely eredmé­nyeiben hogyan tükröződik a jelenlegi állapot? — Az év első negyede elég­gé kis forgalmú volt, valamint az említett hátrányok miatt sem árbevételben, sem nyere­ségben nem értük el a ter­vezett szintet a múlt félév­ben. Bérek, előlegben — Ennél is kevesebb lett volna, ha üzemanyagból, vil­lamos áramból, fűtőanyagból nem sikerül jelentős, mintegy 9 millió forint megtakarítást elérni. A soros műszaki fej­lesztésnek — legutóbb fék- hatásmérőt építettünk be más-; fél millióért — kétoldalúén szeretnénk hasznát venni. Kiegészítő tevékenység for­májában más cégek gépkocsi­jainak műszaki vizsgáztatását is vállaljuk. i— A béreket tudják-e emel­ni? — Augusztus elsejétől min­den állományban átlagosan 3-3 és fél százalékkal emel­tük a béreket. Nem sok, rá­adásul ez is csak előleg. Az év második felében kell meg­dolgozni érte. My. J. Magyar szabadalom Öj típusú kenőolajszűrő Az IFA-tehergépkocsigyár jónak minősítette a Metalon vas- és járműipari szövetke­zet legújabb termékét, a ke­nőolajszűrőt. A konstrukciót magyar szabadalom alapján fejlesztették ki a Közlekedé­si Minisztérium anyagi támo­gatásával. A szerkezet műsza­ki újdonsága, hogy az olajba kerülő szilárd szennyezők mellett o folyékony szennye­ző anyagokat is kiválasztja. A mechanikai szennyeződése­ket kettős szűrő tisztítja meg. A gyártók már a személy- gépkocsikhoz alkalmazható változaton dolgoznak. NAGYKOROS! Oxírfa A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM 1988. SZEPTEMBER 10.. SZOMBAT Séiját fejlesztésű gépek Piachódító törekvések Az APL 16 8 típusú 16 fejes palacktöltönél Szentpéteri György csoportvezető és Kecskés Sándor fejlesztőmérnök a konst­rukció módosításait beszéli meg. (Aszódi László Antal felvétele) Nagykőrösön a Gépjavító és Szolgáltató Ipari Szövetkezet­ben az utóbbi egy-két év alatt számos saját fejlesztésű és li- cencként vásárolt géptípus reprezentálja a szocialista piac visszahódítására és a tő­kés piacra való betörésre tett erőfeszítéseiket. Nemrégen ír­tunk a nyomdaipari csomago­lásra kifejlesztett robotról, melynek további sorsát ille­tően kedvező fejlemények van nak. A Szovjetunióban nagy az érdeklődés iránta, rövide­sen sor kerül ottani bevizsgá­lására is. Módszeresen keresik a fej­A CEGLÉDI ÜTŐN folytat­juk tovább visszaemékezé- selnket. A város egyik ismert, jó hírű fűszer-csemege üzlete volt Fakan Balázsé, a mostani Opál-bolt helyén. Mellette a műemlék házban következett Beke József cipészműhelye. Ezt követte Szűcs József bor­bélyüzlete. Szomszédja Dónáth Ambrus hentes és mészáros volt. A sarkon Cseri Kálmán­nak volt mechanikai műhelye, melynek helyébe Zsámberger Mihály mechanikus jött át a Hét vezér utca elejéről, ahová a Cseri-féle műhely átköltö­zött. A Hét vezér utcában a páratlan oldalon két jó hírű ci­pészműhely volt. Balfelől a mostani cukrászda helyén volt a Bakai-féle fűszerüzlet. Mel­lette akkor is fodrászat mű­ködött. Ezt követően pedig trafik nyílt. A mostani isko­lai kollégium néhai Varga József ügyvéd házában van. Az ezzel szemben levő épület­ben volt a Református Nőegy­let. Az egyesület nagy létszá­mát tekintve igen szűkösen fért el. A nőegylet említése kapcsán essék néhány szó az egyház egyik ifjúsági szerve­zetéről, melyben gimnazisták tömörültek. Kerek kabát- gombnyi jelvényük volt, raj­ta vörös szívvel, körül pedig a felírás: Soli Deo Gloria. Te­vékenységük nagyobb és kor­szerűbb lendületet vett. ami­kor 1937-ben hazatelepült Amerikából az akkor már öt­ven év körüli Hegyi Sándor lelkész-vallástanár. Modern gondolkodású ember volt, ami abból is kitűnik, hogy az USA egyik szövetségi államában a demokrata párt parlamenti képviselőjeként tevékenyke­dett. A Ceglédi úttól búcsúzás­ként meg lehet említeni, hogy a hadak útja is volt, 1944 augusztus végén a nyugati szövetségesek által megvert balkáni német hadsereg há­rom nap és három éjjel itt vo­nult vissza. A Hősök terén a Tihany ut­ca és a Tátra utca eleje közti épület Kovács Imre ügyvéd házaként volt ismert. Belül a Emlékké nemesült pillanatképek XII. Rokon-e a nagymama fésűje? gén létesített trafik. Néhány házzal lejjebb, a Szalag utca sarkán állt az alszegi lakosság kedvelt vasboltja, a Schwei- ger-féle üzlet. Szemben talál­ható a Zubán-féle gép- és jár­műjavító műhely. Ök azelőtt sokáig a Bállá Gergely utca elején levő kis vakközben működtek. A Bajza utcai sar­kon volt a Jakabházi hentes­üzlet. Néhány házzal odébb a Kazinczy utcában sokan keres­ték fel a Herbeth-vendéglőt. A mostani Gazdabolt helyén a Horváth-féle jéggyár műkö­dött. Visszafelé kanyarodva, az Encsi utca sarki vendéglő ak­koriban Horváth Józsefé volt. Kissé távolabb innen, meg kell még említeni a Bállá Gergely és az Eperjesi út sar­kán Piliczer Gyula jó nevű fű­szerüzletét. Haladjunk tovább befelé. A Hold utcában volt egy kovácsműhely, amit kár lenne kihagyni a megemléke­zésből, bár nem is a gazdasági tevékenysége teszi emlékeze­tessé. A tulajdonos már ak­kor, az 1930-as évek közepén, elég idős korú volt, habár jól bírta magát. Mint afféle magá­nyos ember, a műhely mellett egy kis kamrában lakott egye­dül. A háta mögött senki sem a rendes nevén emlegette, ha­nem csak a Gumós kovács­nak. (Hogy ez mit jelentett, azt azóta sem sikerült kiderí­teni. Viszont a mester ször­nyen haragudott ezért a csúf­névért. Szinte nem volt magá­nál, ha valahol meghallotta. A hecc kedvéért néha az isme­rős cimborák megtették, hogy főleg vásárok idején, a sürgő­sen kovácsot kereső idegenek­nek azt ajánlották: keressék fel a Hold utcai műhelyt, Egy­úttal lelkűkre kötötték, hogy mivel a mester kicsit nagyot hall, jó hangosan szólítsák Gumós úrnak. A gyanútlan idegen pedig rémülten csodál­kozott, hogy a felbőszült mester miért fenyegeti azzal: a fejéhez vágja a nagykalapá­csot, ha még egyszer így szó­lítja meg. Általában draszti­kus beszélgetés folyt a mű­helyben, s ha a vendégek nem voltak elég aktívak, akkor a mester kezdeményezett. Köz­ben az utcáról bejött szomszéd gyerekek mindezeket szájtátva hallgatták. Ha valamelyik szülő észrevette, hogy a gye­rek a kovácsműhelyből jön ki, ilyesféléket helyezett kilátás­ba: ha még egyszer meglátom, hogy a Gumósnál voltál, hát laposra verlek. Ha jó kedve volt a mesternek, külön is foglalkozott a gyerekekkel. Alantas kis verses mondóká- kat mesélt nekik. A .legszelí­debbek közé tartozott az aláb­bi, melynek az lenne a célja, hogy az iskolakezdés alkalmá­val ezzel köszöntsék rég nem látott pajtásaikat: Hát az anyád él-e még, hát a foga ép-e még. Rád-e, rád-e, rád-e vicsorítja-e még? Az ügyfelek között is voltak olyanok, akik néha túltettek a mesteren is. Az intelligensebbek — ha szel­lemesebben is —, de itt ala­posan eleresztették magukat. Végighallgattam többek között egy ilyen beszélgetést. A TÄRSASÄG egyik közös ismerőséről volt szó. Termé­szetesen ő nem volt jelen. Azt fejtegették, hogy az illetőnek az a mániája, hogy sok ember­nek be akarja beszélni, rokoni kapcsolatban van vele. Egyszer már nagyon meguntam, mond­ja a beszélő, hogy állandóan kedves rokonnak titulál és azt mondtam neki: Tudod komám, honnan vagyunk mi rokonok? Onnan, hogy az én öreganyám bontófésűje a te öreganyád szarvából készült. Csete Sándor lesztés lehetőségeit a gabona-, és a papíriparban is. A kon­zerviparban üvegmosókkal, darabostermék-töltőkkel vált* ják fel az elavult technikát, a második félévben a növény­olajipar számára komplett csomagolóvonal prototípusá­nak gyártását kezdik meg. Ebben az évben a Dunake­szi Konzervgyárban kifejlesz­tett palacktöltö gyártását is megalapozták. Ezek a gépek a kőfösi gyárban sem isme­retlenek már, drága import­gépeket helyettesítenek. Nagy jövőnek néz elébe az aszeptikus töltőrendszer, mely­nek zsáktöltő egységét a na­pokban próbálják ki a kon­zervgyárban. A Budatranszpack októberi kiállítása jeles seregszemléje lesz a csomagolástechnikai esz­közöknek, gépeknek. Itt mu­tatják be a szövetkezet új kartonba rakó gépét és önta­padós kartonzáróját. — ay Sok az őszibarack Kicsi a kereslet Tegnap a garabók (kosarak) ünnepén igen nagy felhozatal alakult ki; rengeteg gyümöl­csöt. zöldséget kínáltak. Ám az is a tényékhez tartozik, hogy megint csak több volt az eladó, mint a vásárló. A kocsis piacon vöröshagy­mát árultak nagyban 8 Ft­ért. A dinnye darabonkint 15 Ft volt. A tojás 3 forintba került, a jérce párja 120, a tyúké 210 forintba került. Egy több. mint 6 kilogrammos kacsapárt 320 forintra tartot­tak. A zöldségpiacon a krumpli kilója 7—8, a paradicsom 5— 8 forint volt. A sárgarépa csomója 5—8, a karalábé da­rabja 3—6 forint. A zeller kilónként 6—7, az uborka 20, a paprika 12—14, a retek csomója 6 forint. A sóskát 5, a padlizsánt 30, a paradi­csompaprikát 14—15, a cse­resznyepaprikát 20, a főzni va­ló kukoricát 4 forintért kínál­ták. A fokhagyma darabja 5, a torma 60 forintba került ki­logrammon kint. A zöldbabért 25, a karfiolért 30, a káposz­tákért 10 forintot kértek kilo- grammonkint. A gyümölcspiacon sok őszi­barackot láttunk, 15—25 fo­rintos áron. A körte 15—30, a szőlő 15—28, az alma 15— 25, a szilva 12 forintba ke­rült. Bánomban és Kocséron Feszültség alatt! A Démász nagykőrösi üzem- igazgatósága értesíti a lakos­ságot, hogy a Bántős-Bánom- dűlőbcn létesített kisfeszültsé­gű légvezetéket, Kocséron a Petőfi Tsz részére megépített 20 kV-os légvezetéket, a transzformátorállomást szep­tember 17-től feszültség alá helyezi. A fenti időponttól a léte­sítmények érintése és megkö­zelítése életveszélyes és tilos! Sporthírek Javítani, bizonyítani kell Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi—Szentendre A számok nemcsak a mate­matikában, a gazdasági élet ben, ma már az élet minden területén, így a sport minden ágában, a labdarúgásban is iránymutatók. Különösen áll ez a Kinizsinél, mert ismeret­len játékerőt képviselő csapa­tokkal kell neki játszani. A ta­bellán a két csapat állása: 10. Szentendre 4 1 12 7-6 3 12. Nagykőrös 4 1-35-62 A körösi csapat helyezése nem megfelelő, nem elfogad­ható. A csapat többre képes és ezt mérkőzésen be kellene és be lehetne bizonyítani. A szentendrei csapat a múlt évben a 10. helyen végzett, 47-48-as gólkülönbséggel, 29 ponttal. Idei eredménye hazai pályán: legyőzte 4-1-re a gyen­gélkedő, 14. helyen álló CVSE-t, Gödtől 3-1-es veresé­get szenvedett. Idegenben: Da- bason értékes 1-1-es döntetlent értek el és a 3. helyezett du- navarsányi csapattól is csak 1-0-ra kaptak ki. A Kinizsi a megyei I. osztályban eddig négy mérkőzést játszott, a Pi­lis elleni bemutatkozás sike­res volt, Veresegyház ellen már csalódás volt a hazai ve­reség, ugyanúgy a szentmár- toni is. A góllövés nem megy és a védekezésben is elemi hi­bák történtek. Vissza kell nyerni a szurkolók bizalmát. A mérkőzés eredménye a jö­vőt tekintve döntő jellegű. Az ifiknél a helyzet kedve­zőbbnek látszik: 5. Nagykőrös 4 2 119-55 13. Szentendre 4 1 — 3 5-19 2 A múlt évben a vendégek a 6. helyen végeztek. Ez évben az utolsó, pont nélküli Dunavar- sány csapatát győzték le 4-1- re, Gödtől 10 gólt kaptak. Et­től függetlenül a hazai csa­patnak teljes erőbedobással kell játszani, hogy megőrizze jó helyezését. A mérkőzések vasárnap fél 3 és fél 5 órakor kezdődnek. P. S. SZOMBATI SPORTMŰSOR Asztalitenisz. Sportotthon, 11 óra: Nk. Kgy. Kinizsi—Kis­kunhalasi AC Medosz, NB III-as csapatbajnoki mérkő­zés. Birkózás. Salgótarján: vidé­ki fjúsági kötöttfogású egyé­ni bajnokság. Budapest: Bp. Kupa serdülő kötöttfogású verseny. Karate. Szeged: országos felnőtt II. osztályú és ifjúsági kiokushinkai verseny. Kosárlabda. Békés: Vihar­sarok Kupa női torna. Modellezés. Százhalombatta: vitorlás hajómodellek megyei bajnoksága. Négypróba. Szolnok: „Tisza nonstop” — országos egyéni és páros verseny. Tenisz. Budaörs: B. Sasad SC—Nk. Kgy. Kinizsi, megyei férfi II. osztályú csapatbajno- ki döntő mérkőzés. S. Z. (SSN 01S3—2708 (Nagykőrösi Hírlap) Tihany utcában következett a Futura terményfelvásárló cég telepe és nagy pincéje. A má­sik telepük a Botond utcában tevékenykedett. A Tihany ut­cában volt még Molnár Lajos földmérő mérnök irodája is. A Losonczy utca sarkán állt a Csutorás Sándor-féle Park szanatórium. A gimnázium ud­varával szembeni házban Geszner Jenő könyvkötő dol­gozott. A Sziget utca sarkán a mostani napközis-bölcsőde dr. Kovács Ferenc, az akkori or­vos házában van. A közelben még egy orvos volt, dr. Ko­vács Zsigmond, a Szolnoki út 6. szám alatt. A 10-es számú házban a sarkon igen ismert állatorvos, dr. Bartha Balázs lakott. Mellette már megvolt a mostani órásműhely is A Szolnoki út páratlan oldalá­nak elején volt a Kiss-féle asztalosműhely. Ezután követ­kezett Horváth Róbert ügyvéd irodája. Mellette Szabó Lajos szabóműhelye következett. A Barcsai utcai sarkon Szmre- csányi Miklós fényképész mű­terme várta az érdeklődőket. A helyiség tetejét üvegből ké­pezték ki. A besüllyesztett fe­lület ma is megvan, de hul­lámpalával borítva. Az alapí­tás idejében még nem volt sem villany, sem mesterséges villanófény. Borult időben több másodpercig mozdulatla­nul kellett ülni annak, aki fényképet akart készíttetni. A túloldalon, a mostani 16-os számú ház postahivatalnak épült, sokáig használták is. A Dobay utcai sarkon a mostani gyógyszertár akkoriban Jász István patikája volt. Az alsze- gen népszerű gyógyszertáros egész családjával a deportálá­sok során vesztette életét. Né­hány házzal lejjebb Kiss Kál­mán mechanikus műhelye kö- vptkezptt maid nedie e£v ré-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents