Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-04 / 185. szám
1988. Augusztus i, csütörtök 3 Otthonosság, megtartó erő Beérett a gyümölcs Mikolán A görbe botos, idős ember lassan tipeg. Amint mellém ér, megszólít, s panaszkodva közli: — Nálunk itt Vámos- mikolán két hónapja nem esett. A falu arca Kiszáradt a Börzsöny patak, fonnyad a kukorica, szárad a málna levele, vesszeje metszőollóra vár. Ám az almafák húsos gömbjei fényesen kandikálnak a zöld levelek mögül. — Csalódhatok, ha azt akarom látni, amiért elismerést kaptak a megyei testülettől — aggódtak a helybeliek, hiszen ^mindent lehervaszt a hőség. Számomra viszont mindig vonzó ez a község. Házai, lakói olyan atmoszférát sugároznak, hogy az ide érkező csak az idő múlásán sajnálkozik örökké, mert szeretne sokáig bolyongani azokon az utcákon, ahol a takaros, de nem hivalkodó házak sora előtt nyírfák karcsú törzse fehérük, fenyők posztóinak, máshol meg gyümölcsfacsemetéket osztott egykor a tanács, hogy ültessék ki a házak elé. Amit majd terem, azt fogyasszák egészséggel. Ma már a piacra is jut a termésből. A tanácsháza előtti tér a környékbeli falvak szolgáltató központja is. Itt kell átszáll- ni az autóbuszokra Tésa meg Perőcsény, a két kicsi, de mesésen szép társközség felé. Itt van a vas-műszaki bolt, melynek évtizedes erkölcsi tőkéjéről így beszélnek: — Van amit Pesten sem kapsz meg, itt viszont bemész és megveszed, mint két deka élesztőt. Nem győzök csodálkozni azon, hogy az alig kétezer lelket számláló helységben száz méteren belül három fodrászüzlet is található. Kettő privát, egy a Kemencei Vegyesipari Szövetkezeté. Kunstár Mária női-férfi fodrász először a váci közgazasági szakközépiskolában érettségizett, aztán Esztergomban kitanulta a szakmát, s alig több, mint egy éve, hogy bízva a befektetés megtérülésében, szép kis műhelyt rendezett be a főtéren. — Jönnek ide a mikolal asszonyokon, férfiakon kívül a szomszéd falvakból, még Nagybörzsönyből is. Elsők a megyében A Pest Megyei Tanács V. B., a Hazafias Népfront megyei elnöksége, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a Vöröskereszt megyei vezetősége által meghirdetett Tisztaságot, rendet környezetünkben verseny 1987—88. évi szakasza lezárult. Az értékelők szerint kiemelkedő szervezőmunkával Cegléd, Gödöllő, Dunakeszi, Monor, Nagykáta, Nagykőrös, Szentendre, Vác körzetközpontok ég a körzetükhöz tartozó települések, valamint Százhalombatta ért el figyelemre méltó eredményt. A Vállalatok, intézmények közül kiemelkedőnek bizonyult a Pest Megyei Növény- és Talajvédelmi Állomás (Gödöllő). Az első helyre került Vá- mosmikola. A 800 ezer forintos díjat — akár korábban is — csak a falu tisztaságára, rendjére lehet fordítani. A második helyezett Tápióság 600, a sorban következő Százhalombatta 400, Nagykőrös 200 ezer forint jutalomban részesült. Oklevelet kapott Ceg- lédbercel, Isaszeg és Érd, valamint a fent említett gödöllői intézmény. Az augusztus 20-i ünnepségek alkalmával örülhetnek majd a települések, így Vá- mósmikola lakói, az odaítélt elismeréseknek. — Nem egy év alatt érett be ez a mi gyümölcsünk — mondja Koczó József, a községi pártvezetőség titkára, aki a verseny céljának az emberek közérzetét meghatározó környezet formálását tartja. Szerinte nagyon sokat tettek ezért a tanács vezetői, köztük Szabó Lajos vb-titkár, de nem utolsósorban a négy éve nyugdíjazott Tóth Lajos elnök, akik a népfronttal, a Vöröskereszt vezetőségével együtt erősítgették emberi kapcsolataikat. Segített az Alagi Állami Tangazdaság mikolai egységén keresztül, sok mindenben lehet számítani többek között a Váci Kötöttárugyár kihelyezett üzemének kollektívájára. A nyolcszázezer forintról természetesen a tanácsnak kell döntenie, de ami a helyét illeti, azzal nem lesz gond. Építeni kell az Ipoly menti községek közös szennyvíz- és szeméttároló telepét, amihez ugyan vagy tíz község járul hozzá, a költség felét megpályázva a megyei tanácstól is érkezik segítség, de ezért felemészt a kettő együtt vagy 25 millió forintot. Teremtő közösség A falu gyalog- és közútjainak 85 százaléka aszfalttal burkolt. Az állattartást ésszerű keretek között, tanácsi rendelettel szabályozták. Ezt elégedetten nyugtázza a 33 évig elnöklő Tóth Lajos, aki ma sem közömbös a falu ügyei iránt, s tiszte is, mint tanács- és vb-tagnak, hogy sorolja azt, ami szerinte aktuális. A sütödére ismét ráférne egy felújítás. Az Ipoly, a patakok szabályozása után most fásítani kellene az új medreket. Ez ugyan a KÖVIZIG gondja, de ha csemetéket ad, az emberek elültetik. — Írjam meg — köti a lelkemre — azzal együtt, hogy a* falu fásításához az egri erdőfelügyelőség adott annak idején sok csemetét. Dél felé jár az idő, amikor a fagyalsövénnyel szegélyezett Kossuth utcán haladunk Szabó Lajossal, aki látható örömmel mutat a portákra, a házak külső frontjára, míg egyszer elébünk nem toppan a múlt. Földbe szúrt kardot formáznak a tömör fehér köGépkocsitűz - de nem igazi vek, azt szimbolizálva, hogy vége a harcnak. Illés Gyula 1975-ben felavatott szoboralkotása előtt a Görgey-par- tizánok emlékparkjában fehér szárnyú pillangó lebben a noteszom fölé, mint aki belekukkant, megjegyzem-e, hogy itt jártam. Tücsök penget a száradó fűszálak között. Mögöttünk az óvoda gyerekhada csivitel. Az udvarban Tóth Józsefné vezető óvónő fogad, a körzeti vöröskeresztes titkár szerepében, de azért megmutatja a patyolattiszta modern helyiségeket. Igen örül, hogyne örülne a nagyszerű helyezésnek, amit a faluban szinte a családok közti nemes versengés hozott meg, s persze az, hogy ők is ösztönzik, segítik a mozgalmat. A Rákóczi úton Pintér Bé- láék és Pális Józsefék háza előtt gyönyörködöm a takaros portákban, a pompázó virágokban. — Szóval ilyenek vagyunk — mondja a titkár, örömmel járatva végig a tekintetét, s elvezet Reittinger Jánosék házához, ahol a telek szerinte kész botanikus kert. A már nyugdíjas kovácsmester, gépész, később gépkocsivezető, akinek kazánszabadalmai vannak (terveit Zalaszentgróton kivitelezik, s ezek a berendezések füstmentesen égetik el a tüzelőanyagot), aki 1972 óta minden ipari vásáron szerepel velük, a maga teremtette környezetben magyaráz: — Ez itt a futó lila akác, az aranyeső, a boglárka, a trombita folyondár. Fehér szélű, sárga nyelű virágot terem a kecskerágó. Az utcán porcsinrózsa színes szőttese borítja az árokpartot. A tetőteraszról nézve kitárul a panoráma. Egyik oldalon a Börzsöny vonulata, az utca végén a határfolyó, s azon túl már a szlovákiai nyárfák bólogatnak, közvetlen előttünk a másik ország hegyoldalai magasodnak. Otthonosság, megtartó erő. A távoli üzemekből estére hazatér az is, akinek a perő- csényi tsz-ben, az állami gazdaságban, az Elektherm Szövetkezetben vagy a Kötöttáru- gyárban nem jutott munka. Itt mindenki mindenkinek köszön, de a hangszínéből kiérezni azt is, kit mire tartanak ,a munkája, embersége, s aszerint: mit tesz a falujáért? Kovács T. István A gyűlés végére lecsillapodtak a kedélyek Nehéz szomszédságban élnek Nyugalmukat kérték vissza a szigethalmiak Ugyancsak viharos hangulatú lakossági fórum helyszíne volt kedden délután a szigethalmi tanácsháza udvara. Máskor délután 5 óra körül nemhogy gyűlést tartani, jószerével beszélgetni sem lehet a nyílt utcán ezen a környéken, hiszen a szuperszonikus katonai repülőgépek szállnak szinte karnyújtásnyi magasságban. Szigethalom ugyanis szomszédos a katonai repülőtérrel. Ezen a délutánon azonban szünetelt a gyakorlat, ez tette lehetővé a fórum megtartását. — Ez az esemény nem kezdete, hanem egy jó ideje tartó munka része volt — mondja Németh Gábor tanácselnök. — Vaskos iratcsomó gyűlt ösz- sze a repülőtérrel kapcsolatosan. A környéken lakók tiltakozó, panaszos levelei, a lég- lökésesek által okozott károk felsorolása éppúgy megtalálható a kötetben, mint a tanács vagy az országgyűlési képviselő ez ügyben folytatott levelezése. Már fizet a biztosító — Valóságos csatatér az udvarunk egy-egy mozgalmasabb repülési nap idején. A cserepet lesöpri a háztetőről a légörvény, ruhát szárítani már régóta nem merek az udvaron. Szép a kert, a kislányomat mégsem tudom rávenni, hogy itt játsszon, még a teraszra sem mer kimenni, amióta egy léglökés valósággal a falhoz vágta — mondja egy fiatalasszony a Kolozsvári utcában. Ez a hosszú utca szinte meghosszabbítása a leszállópályának, a gépek itt még akkor is ijesztő látványt nyújtanának, ha zajt nem is hallanánk. A jelek szerint a zaj- és rezgésártalmakat még az emberi szervezet viseli legjobban, vagy rajtunk látszik a legkevésbé. A házak falai, födémszerkezete azonban ugyancsak megsínyli a kis magasságban végzett légi manővereket. A tanácselnök kitartó munkájának eredményeképpen néhány hónapja az Állami Biztosító hajlandó fizetni a biztosítással rendelkezőknek a bizonyíthatóan repülők okozta károkért. Természetesen nem Németh Gábor kérésére döntött így a biztosító, hanem a Szovjet— Magyar Katonai Vegyes Bizottsággal folytatott egyeztető tárgyalások hatására. A nyár elején az egyik repülési nap után a tanácselnök kihívta Szigethalomra dr. Ádám Zoltán alezredest, a vegyes bizottság magyar tagozata titkárságvezetőjét. Ezek után június 17-én levélben értesítette dr. Ádám Zoltán a Szigethalmi Tanácsot, hogy „csökkentik a repülés intenzitását, a későbbiekben pedig a rendkívüli zajú és lökéshullámú harci gépeket kivonják Tököl térségéből. Ennek időpontja azonban csak ez év őszére várható." Riasztó tények — Szerettük volna tájékoztam a lakosságot arról, hogy mit intéztünk az ügyben — folytatja a tanácselnök. — Ugyanakkor úgy éreztük, szerencsésebb volna, ha nem másodkézből származó információkat kapnának. Polgárdi József, a választókerület ország- gyűlési képviselője segített abban, hogy ez a fórum az illetékes katonai szervek képviselőinek részvételével létrejöhessen. Négyszáz, a végsőkig elkeseredett, csalódott és bizalmatlan emberrel néztek farkasszemet a tanácsi vezetés, az országgyűlési képviselő és a meghívott katonák. Érzelmi kifakadások, elkeseredett, indulatos közbeszólások és valóban nyugtalanító tények hangzottak el. Hiszen bizonyítható, hogy a községnek a repülőtér felé eső részén található óvodájában több a hallássérüli kisgyermek, mint a többi gyermekintézményben. A léglökések nyomán összecsapódó elektromos vezetékek olykor egész napos áramszüneteket okoznak, leolvadnak a hűtőgépek, tönkremegy a fagyasztóban tárolt hüs, nem működik a vízszivattyú. Az éjszakai repülések és a lakóházak fölött végzett veszélyes manőverek sok tízezer munkásember pihenését teszik lehetetlenné. A hosszúra nyúlt gyűlés véflrontális ütközés után kigyulladt, majd felborult Pest megyében egy Zaporozsec személyautó. A gödöllői tűzoltók rövid idő alatt a helyszínre érkeztek, és speciális oltóanyaggal lokalizálták a lángokat. Az esetnek több kíváncsi járókelő is szemta- juija volt. akik már tudták, hogy tűz lesz, mivel a tűzoltás a jödöllűi tűzoltóság kiképzési tervében szereplő egyik gyakorlat volt SZOT kontra kormány? Szokatlan szópárbaj színtere volt az elmúlt héten a hazai tömegtájékoztatás. A forintleértékelés, majd a benzináremelés után a kormány, illetve a szakszervezetek részéről egymást érték a nyilatkozatok, állásfoglalások; volt ezenkívül szóvivői interjú, nyílt levél, rádiójegyzet, aztán a viszontválaszok; újabb levél, újabb interjú. Ügy tűnik, az álláspontok lényegében nem közeledtek: a kormány továbbra is kitart a mellett, hogy egyes konkrét áremelésekről nem szükséges előzetesen konzultálni a szakszervezetekkel, a jövőben is csak politikai és nem napi döntéseket egyeztetnek. A szakszervezetek ugyanakkor úgy vélik, hogy a legutóbbi áremelések következtében a tervezett idei árszínvonal veszélybe került, ezért ehhez a lépéshez mindenképpen előzetes szak- szervezeti véleményt kellett volna a kormánynak kérnie. A szakszervezetek nem fogadják el azt az érvelést sem, amely magát az áremeléseket indokolta. Szerintük a költségvetés hiánya nem a lakosságnál keletkezett, hiszen a jövedelemkiáramlás eddig a tervezett mértéken belül van, ily módon nem lett volna szabad újabb milüárdokat a lakosságtól elvonni. A vitatkozó felek között igazságot tenni nem e cikk feladata. A közvélemény hajlik arra,, hogy egyértelműen a szak- szervezeteknek adjon igazat — hiszen a lakosság közvetlen, napi érdekei az ő állásfoglalásukból domborodnak ki —, ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy a költségvetési egyensúly megteremtése magának a stabilizációnak, a gazdaság további hanyatlása megállításának fontos feltétele. Ehhez pedig elkerülhetetlenek a drasztikus intézkedések. Van azonban a vitának egy messzebbre mutató tanulsága is: a kormány és a SZOT együttműködése szempontjából ma még alapvető kérdések is tisztázatlanok. Hogy csak a legfontosabbat említsük: mind a mai napig a legfelső szinten lényegében jogi garanciák, törvényben szabályozott kötelezettségek és jogosítványok nélkül tárgyal, egyezkedik a két fél. Ezért is sürgetik a SZOT vezetői minden fórumon a szakszervezeti törvény megalkotását. A történelem sodra igen gyors lett az utóbbi időben: alig egy éve még azért ostorozta a sajtó a szakszervezeteket és a kormányt, mert a kettőjük közötti tárgyalások a nyilvánosság kizárásával történtek, sokszor utólag is legfeljebb a tárgyalások tényéről értesült a közvélemény. Ehhez képest hatalmasat léptünk a glasz- noszty felé, hiszen immár szem- és fültanúi lehettünk a nemegyszer indulatos véleményeltéréseknek. Most azonban, hogy a közvéleménynek módja van belelátni a korábban titkosított konzultációk világába, körvonalazódik — ami persze korábban is létezett, de nem látszott —, hogy az össztársadalmi érdek is milyen bonyolult részérdekekből áll, mennyi ellentmondást hordozva jelenik meg. Kompromisszumok árán születnek a döntések, amelyek között lehetnek jobbak és rosszabbak. Az egyik közelebb van az optimumhoz, a másik távolabb, mindig enged valaki, s aki enged, az általában többet-kevesebbet veszít is. A társadalom érdekstruktúrája nem lett egyszerűbb attól, hogy most már szabad róla beszélni, egyre inkább nyílttá lehet tenni az ütközéseket. A nyíltság szükséges, de nem elégséges feltétele a demokratikusabb, és egyidejűleg hatékonyabb nemzetgazdaságnak. Ez a társadalom régóta esedékes nagykorúsításának része, ám a konfliktusok ettől nem enyhülnek. Az idő sürget, törvényben rögzített kötelezettségek és jogosítványok kellenek az érdekütközések kezeléséhez. gére lecsillapodtak a kedélyek, hiszen az illetékesek elmondták, hogy állami és egyházi ünnepeken, valamint szombaton és vasárnap nem indulnak a repülőgépek és naponta 14 és 16 óra között ugyancsak szünetel a repülés. Az éjszakai gyakorlatokat legföljebb este 10-ig végzik ezután. Abban is megállapodtak a fórum részvevői és a HM illetékesei, hogy késő ősszel ismét falugyűlést hívnak össze ebben az ügyben. Hol mi számít zajnak ? — A vaskos levélköteg is bizonyítja, hogy a tanács mindent megtett a szigethalmiak nyugalma érdekében. S a sok személyes beszélgetést, utánjárást, telefonon való megkeresést még nem is tartalmazza az irathalmaz. Elégedett-e a fórum eredményével? — kérdezem a tanácselnököt. — Tulajdonképpen igen, bár ahhoz képest, amit az illetékesekkel folytatott levelezés tartalmaz, számomra nem adott újat a fórum. Sőt, elbizonyta- lanít az a tény, hogy a HM képviselői nem közölték alakossággal azt, amit a tanácsnak már korábban levélben megígértek, vagyis, hogy ősztől eltelepítik a térségből a zajos vadászgépeket. Hivatalos zajszintmérési eredményeket senki sem tud felmutatni Szigethalmon. Az egyik Kolozsvári utcai lakos azonban végzett ilyen méréseket. Eszerint egy közönséges repülési napon a zajszint 120 decibel, körül mozog, összehasonlításképpen : a kiskunlac- házaí Égszöv felszámolja szigethalmi üzemét — amely sok helybelinek jelentett biztos megélhetést —, mert az egy alkalommal mért 57 decibeles zaj miatt több mint 400 ezer forint bírsággal sújtotta a Köjál, Igaz, az Égszöv zajára nem panaszkodtak a szigethalmiak. Móza Katalin MÍ0T Ősszel alakul A magyar ifjúság különböző csoportjait tömörítő ifjúsági szervezetek elhatározták, hogy ez év őszén megalakítják a Magyar Ifjúság Országos Tanácsát. Az új fórum igyekszik majd a diákság, a fiatalság érdekvédelmi feladatait ellátni, s törekszik az ifjúság egészét érintő kérdésekben — érdekegyeztetéssel — közös álláspontokat kialakítani. A MIOT-on belül valamennyi tagszervezet megtartja teljes önállóságát, tagjaira kötelező érvényű határozatot nem hoz. Döntéseit és állásfoglalásait az egységes álláspont kialakításának igényével hozza meg. Valamennyi tag egy szavazati joggal bír a MIOT legfelsőbb fórumán, a közgyűlésen, ahol a tagszervezetek képviselőik útján fogadják el az alapszabályt, választják meg a MIOT vezetőségét, elnökét és tisztségviselőit. A tervek szerint az országosan működő ifjúsági szervezetek alanyi jogon léphetnek be a MIOT-ba, míg az egyéb ifjúsági tömörülések felvételi kérelméről a közgyűlés dönt. A MIOT előkészítő bizottsága felhívja az ifjúság valamennyi alkotmányos alapon működő, a képviseletre igényt tartó tömörülését, hogy már a szervezési, alapítási munkálatokhoz csatlakozzon. A jelentkezéseket szeptember elsejéig a MIOT előkészítő bizottságának címére (1360 Budapest, Belgrád rakpart 24.) lehet beküldeni.
