Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-31 / 208. szám

Folyamatos a szállítás A Galga Afész galgamácsai tüzelőanyag-telepén jelenleg bősé­ges a kínálat a fűtőanyagból. Magyar és NDK-brikcttből 4—5 ezer tonna érkezik. A fűrészelt fát a környező erdőgaz­daságokból folyamatosan szállítják. Képünkön Juhász István . és Tóth Karoly rakodják a diószenet. (Vimola Károly felvétele) Az árammérőgyárban vakációztak A normák elég szorosak Szinte már csak órák van­nak hátra, s újra kezdődik az iskola. Ilyenkor a legtöbb gyerek igyekszik még a le­hető legjobban kihasznál­ni az utolsó napokat, pihen­nek, úsznak, moziba járnak a diákok, hiszen aztán tanév közben erre jóval kevesebb idejük lesz. Bizonyára kelle­mesen töltik a vakáció végét azok a fiatalok is, akik dol­goztak szünidejük alatt. A Ganz Árammérőgyárban is ta­lálkoztunk szorgoskodó diá­kokkal, amint igyekeztek ele­get tenni a rájuk bízott fel­adatoknak. Müller Judittal és Gyetván Erzsébettel a készre szerelés­ben beszélgettünk. — Miért pont most, a va­káció utolsó hónapjában vál­laltok munkát? — érdeklőd­tem tőlük. — Az az igazság, hogy mi már közvetlenül a tanév be­fejeztével el akartunk helyez­kedni. De mivel nekem gya­korlatra kellett mennem, megbeszéltük, hogy később dolgozunk — mondja Erzsi. — Milyen iskolába jársz? — Egészségügyi szakközép­be. — Ápolónő vagy talán vé­dőnő leszel? — Még nem tudom. • De előbb-utóbb el kell döntenem. Most kezdem a harmadik évet az iskolában. — Bizonyára nagyon jó barátnők vagytok, ha ilyen jó az összhang közöttetek — fordulok a másik kislányhoz. — Együtt nyaraltunk a Ba­latonon is, s valószínűleg együtt költjük majd el a ke­resményünket — tájékoztat Jutka.' — Megtudhatom, hogy mi­re? — Nem titok. Elsősorban könyveket szeretnék vásárolni, s szívesen böngészünk az an­tikváriumokban. — Mennyit kerestek? — Mivel két hetet vállal­tunk, erre ezernégyszáz forin­tot fizetnek — válaszol Jutka. — Milyennek látjátok a gyári munkát? — Hát... — tétováznak, hogy kimondják-e, de aztán Jutka megszólal: — Eléggé monoton, amit a szalagban csinálnak, s a normák is szo­rosak, elmenni a munkahely­ről percekre is alig lehet. Minket, szünidősöket kedve­sen fogadtak, de bizony ne­künk is hajtanunk kell az el­ső naptól, hiszen szükség van az alkatrészre, amivel mi fog­lalkozunk, meg aztán nem szeretnénk lemaradni. Jutka a gimnázium harma­dik osztályát kezdi el ősszel. Még ő sem tudja, milyen pá­lyát válasszon magának. Ba­rátnőjével együtt gondolkoz­nak azon, hogy esetleg to­vábbtanulnak. Majd meglát­ják. Erzsinek az édesapja, Jutkának mindkét szülője árammérőgyári dolgozó, így, bár életükben először dolgoz­Az Omnibusz Utazási Iroda ok­tóber 12—14-én autóbusszal társas- utat szervez Ungvárra. Elhelyezés: 2 ágyas szállodai szobákban fél­penzióval. Program: városnézés Ungváron és Munkácson. Részvé­teli díj: 3300 Ft. Az utazás Gödöl­lőről indul, a Volánbusz autóbusz, állomásról. Felvilágosítás és je­lentkezés az Omnibusz Utazási Iroda gödöllői fiókirodájában (te­lefonon: 28-20-365) és valamennyi Pest megyei fiókirodában, a Vo­lánbusz autóbusz-állomásokon. I tak, nem volt teljesen isme­retlen számukra az üzem. S ugyancsak tudta, hová jön dolgozni Keresztényi Zoltán is, akivel az elektromechani­kai műhelyben találkoztunk. Mi tagadás, szünidősnek vél­tem a vékonydongájú, halk szavú fiút, ezért is szólítottam meg. Aztán hamar kiderült, hogy komoly dolgozó már ő, a nyáron, szakmunkás-bizo­nyítvánnyal a zsebében he­lyezkedett el az árammérő- gyárban. — Milyen iskolából jöttél? — Az aszódi Petőfi Sándor Szakközépiskolát fejeztem be az idén, mechanikai műsze­rész lettem. Még tanulóként szerződést kötöttem a gyárral, s ez nemcsak a pénz miatt volt jó dolog, hanem azért is, mert volt hol elhelyezkednem. A testvérem is itt dolgozik, de most katona. — Milyen volt az utolsó igazán szabad nyarad? — Hamar elszaladt. Voltunk az osztályommal kirándulni, nagyon jól sikerült. A legszí­vesebben erre a programra gondolok vissza. G. A. Balatonalmádiban Csereüdültetés Két hetet töltöttek csere­üdülésen a Ganz Árammérő- gyár balatonalmádi üdülőjé­ben az NDK-beli potsdami energiakombinát dolgozói, csa­ládtagjaikkal együtt negyven- ketten. Ezzel erre az évre be is fejeződött a csereüdültetés. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM. 208. SZÁM 1988. AUGUSZTUS 31.. SZERDA Becsengetés előtt Bagón Az elsősök a felső szinten Az 1988—89-es tanév megnyitója a Bagi Általános Is­kolában is különbözni fog a szokásostól. Augusztus 31-én, este hat órakor ünnepélyesen átadják a beépí­tett tetőteret. Az átalakítás révén megszűnik a két mű­szakos tanítás. Az évnyitó előtti napokban még sok mun- , ka várt a tanodában a pedagógusokra és technikai dol­gozókra, a gamesz munkatársaira. A szülők társadalmi munkában segítették a rend kialakítását. A tetőtérben Kovács László villanyszerelő a munkák be­fejezésen dolgozott. Néhány helyiségben felcsiszolva várta a padló a festőket. Nagy Já- nosne igazgatóhelyettes és Nagy Tiborné tanítónő az új termekkel Ismerkedtek. Szé­pek, világosak, szép a kilátás az ablakokból. Az asztalosok, és a falakat, mennyezetet, aj­tókat festő dolgozók jó mun­kát végeztek. Felszerelésre vártak még a radiátorok. Tíz számítógép Az igazgatóhelyettest arról kérdeztem, mit nyert az isko­la a tetőtérrel? — Három osztálytermet ala­kítottunk ki itt. Mivel kicsi a légterük, az alsósok tanulnak majd bennük. A két első osz­tály és az egyik második. Va­lamennyien a Zsolnai-program szerint nevelődnek. A legki­sebbek huszonöten-huszonöten lesznek, éz átlagos létszám. A tetőtérben rendezik be az igazgatói irodát, valamint a számítástechnikái termet. Az iskolának már tíz számítógé­pe van. Az alsósok és a felső­sök külön szakkörben ismer­kednek használatukkal. Az építkezés eredménye­ként Bagón minden osztály­nak lesz tanterme, tehát meg­szűnik a'két műszakos tanítás. Fájó pont azonban, hogy to­vábbra is csak szűk tornaszo­ba szolgálja a testnevelést. A tetőtéri tantermek pad­jait az aszódi Ferromechanika Ipari Szövetkezetben újították fel. A szülők szerelik össze. Az édesapák, édesanyák segítsé­gére másutt is szükség volt. A jóérzésúekhez Keresztül az alsó parkon A HÉV végállomásánál ka­nyarodunk be a parkba, úti célunk a művelődési központ. A lányom és a fiam kezében egy-egy zsíros papírdarab, amiben néhány másodperce még lángost szorongattak, s mert elfogyott, mi sem termé­szetesebb, hogy a haszontalan­ná vált papirosoktól meg akarnának szabadulni, de csak akarnának. Biztatom őket, Jhogy nem kell sokáig cipelniük a sze­metjüket, a parkban a járda mellett akad jó néhány hulla­dékgyűjtő. Amint sétálgatunk egyre beljebb, nekik a türel­mük fogyatkozik, nekem a hitem: hulladékgyűjtő még csak véletlenül sincs, csak hulladék a járda mindkét ol­dalán. Nem is találtunk gyűj­tőt, csak a park túlsó végén, de ott egymás közelében ket­tőt is. A város központjába rövi- debb úton szoktunk járni, s amikor utoljára a parkon mentem át, egy gyűjtőláda — sajnos csak erre emlékszem határozottan — biztosan volt a park innensői felében. Ezt azért tudom ilyen biztosan, mert egy pad mellett hevert a tartójával' együtt, ennélfog­va igencsak szembetűnő volt. Meg is jegyeztem útitársam­nak, hogy ez a láda aligha a város tisztaságára ügyelő una­loműző tréfájaként fekszik a földön. Hetvenkedésből, vagányság­ból rongálok mindenütt akad­nak. Az egyik helyen a busz­várók ablakait törik ki idő­ről időre, szinte menetrend­szerűen, olykor még fel is borítja az egybeverődött gale­ri a várót, másutt vagy más alkalommal jelzőtáblákat gyűrnek össze papirosként, vagy éppen kidöntik stb. Lát­tam már jó néhány lángra lobbanó szemétgyűjtőt is, a park hulladékgyűjtői ,viszont nem tűz áldozatául estek, ha­nem valamilyen ok folytán el­tűntek. , Űjak felállításának a szük­ségességéhez aligha férhet kétség. Még akkor sem, ha telepítésük után is kerget majd a szél egy-egy papirost vagy egyéb hulladékot a park­ban, mert hiszem, hogy az emberek többsége jóérzésű, rendszerető, s nemcsak a por­tája kapuján vagy lakása aj­taján belül óvja a rendet és a tisztaságot. Azok pedig, akik gondolkodáá nélkül, a világ legtermészetesebb dol­gának tekintve dobják el a szemetet járdára, fűbe, azok­tól a lépésenként elhelyezett hulladékgyűjtők is üresen tár tonganának. Utánuk takaríta­ni kell akkor is, ha lesznek gyűjtők, jelenleg ellenben azok után' is, akiknek nincs türelmük a park túlsó olda­láig cipelni kezükben az el­dobandó papírt vagy egye­bet. B. M, A régi tantermekben ők fes­tettek vagy festenek. A gyógypedagógiai foglalko­zást igénylő kis létszámú osztá­lyok otthonai helyet cserél­nek a technikai termekkel. A költözés közben beszélgettem Fehér János és Balázs Janos- né pedagógusokkal. — Hogyan tovább? Jelenleg két változatról szólhatunk. Mi azt szeretnénk, ha lehetővé válna az egésznapos oktatás e gyerekek körében — fejtet­te ki véleményét Fehér Já­nos. — Ez azt jelentené, hogy délelőtt is, délután is két-két tanár foglalkozna a 15—15 fős osztályokkal. Kötetlen forma Délelőtt sok eszközzel az alapvető ismeretek elsajátítá­sát tűznénk ki célul. Délután kötetlenebb formában szeret­nénk elmélyíteni tudásukat és gyakorlati jártasságukat. Ezek­nek a gyerekeknek a társadal­mi beilleszkedéséhez j,s nél- külonhetetlen a nyolc; osztály. elvégzése. Az egész napos fog­lalkozás eleve azzal az előny­nyel járna, hogy kevesebb időt töltenének a hátrányokat fo­kozó környezetben, az iskolán kívül. Mindehhez az kell. hogy a gyerekek itt étkezzenek. Térí­tési díjat viszont nem fizetnek a szülök. Ha a tanács pénzügyi lehetőségeiből nem futja a tá­mogatás, akkor marad a há­rom tanulócsoport és az egy napközis csoport működteté­sének változata. Bárhogy történik, a bagi is­kolában is hamarosan becsön­getnek. Készen a fűtésre Pár hét múlva pedig már fűteni is kell. Káré János karbantartó-fűtő a kazánház­ba hívott. Tavaly jól sikerült a központi fűtés első idénve. Most már a harmadik kazánt állítják össze. A szén több részletben érkezik, egy jókora adag koksz már betárolásra vár. B. G. Vízkorlátozás Már feloldották Az időjárási viszonyok ked­vezőre fordulásával a vámosi Itanáes'ehriJke visszavofit'á' á július 25-én elrendelt vízkor­látozást. Verseg Kotrás, árokásás Néhány évvel ezelőtt kotor­ták ki a Verseget átszelő Va- nyarci-patak medrét. A belte­rületen beietorkolló Versegi- palak tiszítására akkor anya­gi fedezet híján nem keríthet­tek sort. A most véget, ért nyáron kedvező változás tör­tént, kétszáznvolcvan méteres szakaszon géppel kotorták ki a hordalékot a vízfolyás med­réből. A további patakrészen, egészen fel a Csapásig n°m géppel végzik a tisztítást és itt a tanács a lakosság társa­dalmi munkájára is számít. A belvízelvezetés rendetlen­sége az elmúlt években szin­te minden fórumon jogos igényként jelentkező felvetése volt a lakosságnak. Ám a megoldás célszerűtlen lett vol­na a vízvezetékrendszer kiépí­tése előtt. Most vált időszerű­vé a Közműtervező és Szerve­ző Gazdasági Munkaközösség által előkészített terv első ré­szének kivitelezése. A munká­val el is készültek, a Fő ut­cán és környékén 1200 méter hosszúságú árkot ástak ki — másfél millió forintért. A ter­vet ötvenezer forintért készí­tették el. A nap programja Gödöllői, művelődési ház: Földi Péter festőművész ki­állítása, megtekinthető 15—19 óráig. Helytörténeti gyűjtemény: A gödöllői művésztelep 1901—1920, Természeti kör­nyezetünk, kiállítás, Erzsébet királyné-emlékszoba. kiállí­tás. megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga ' mente népművé­szete, állandó kiállítás, meg­tekinthető 10—18 óráig. Mozi A csitri. Magyarul beszélő francia film. 4 órakor. Szökevények. Színes ma- gyaiv-lengvel film. Csak 16 éven felülieknek. 6 és 8 óra­kor. A zenekarban elmaradhatat­lan hangszer a harmonika Töging városka a Német Szövetségi Köztársaságban, Bajorországban, egészen pon­tosan a Duna mellékfolyójá­nak, az Inn-nek a partján. Má­sodik éve alakul a kapcsolat e település és Bag között. Sportolóink és hagyományőr­ző együttesünk már bemutat­kozott külhonban. Az elmúlt napokban a tögingiek vendé­geskedtek a Galga mentén. A bagi Muharay Elemér népi együttes tagjai népvi­Tögingi varázslat a színpadon Egyszeri, de ismételhető seletbe öltözve várták érkezé­süket a művelődési házba. A tögingiek a helyi családoknál szálltak meg. Gazdag prog­ramjukban szerepelt ismerke­dés fővárosunkkal, kirándulás Szentendrére. A legjobban ta­lán mégis Bagón érezték ma­gukat. Vasárnap délelőtt két­nyelvű istentiszteleten vettek részt a bagi római katolikus templomban. Este közös mű­sort adtak a helyi népi együttessel. A zsúfolásig megtelt műve­lődési házban először a ven­déglátók üdvözölték a tögin- gieket. Skuczi László és Szép­halmi Zoltán kalotaszegi le­gényest táncoltak a Tarisnyás népzenei együttes kíséretével. Ezután nemcsak ízelítőt kap­tunk a bajor néphagyomá­nyok köréből, hanem mond­hatni többfogásos vacsorát. Bár a laikus véleménye a látottak alapján az, hogy az Inn-partiak más kultúrkört képviselnek táncaikkal, mu­zsikájukkal, a vendégek úgy vélték, sok hasonlóság íedez­Csodálatos táncok, csodálatos viseletek. A tögingiek egész es­tét betöltő, sokoldalú műsorral jöttek Bagra. Bajor ostorjáték a meglepett közönség sorai között hető fel a két hagyomány , között. Annyi bizonyos, mind­kettő lélegzetelállítóan szép. Ami a magyar muzsikában a hegedű, az a bajorban a harmonika, cimbalom. A tögingiek emellett énekeltek, táncoltak és a közönség szíve megnyílt előttük. Ekkora tap­sot ebben a községben még csak a bagiak kaptak. Tapasztalhattuk például, hogy nem csak -a magyar csi­kósok értenek az ostorcsattog- tatáshoz. A bajor ostorjáték, a csettintős főként a század- forduló táján volt népszerű, de ma is szívesen játsszák. Jú­liusban, augusztusban bajor földön is megünneplik az ara­tást, a bőséges termést. A tögingiek révén egy csodála­tos koszorús tánccal ismerked­hettünk meg. A bemutató sajnos csak egy­szeri volt, de megismételhető, s reméljük, meg is ismétlik — .nemsokára. B. G. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) K <

Next

/
Thumbnails
Contents