Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-29 / 206. szám

Befejeződött a magyar-román csúcstalálkozó Keret a további együttműködés VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. ÉVFOLYAM, 200. SZÁM Ara: 1,80 fwrirat 1988. AUGUSZTUS 29., HÉTFŐ Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára Grósz Károly az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács el­nöke az előzetes megállapodás alapján Nicolae Ceausescunak, az RKP főtitkárának, az RSZK Államtanácsa elnökének meg­hívására vasárnap Aradra érkezett. A magyar—román határállomáson, Nagylaknál loan Stoian, az RKP KB titkára, a politikai végrehajtó bizottság póttagja, továbbá a megyei pártbizottság és a néptanács több képviselője fogadta. Aradon a megyei pártbizottság magyar és román zászlók­kal feldíszített épülete előtt Nicolae Ceausescu köszöntötte vendégét és kíséretének tagjai. A szívélyes fogadtatás után a két párt vezetője az épület­ben rövid négyszemközti megbeszélést tartott, majd ezt köve­tően megkezdődött a munkatalálkozó érdemi része, a tanács­kozás. Négyszázhatvan percet tár­gyalt vasárnap Aradon Grósz Károly és Nicolae Ceausescu. A délelőtti 210 perces munka­ülést délután újabb 190 per­ces tanácskozás követte, mi­közben a nap folyamán 20, majd 40 perces négyszemközti eszmecserét is folytatott a két párt vezetője. Az aradi tanácskozást kö­vető nemzetközi sajtóérte­kezleten elsőként Nicolae Ceausescu foglalta össze a tárgyalások tapasztalatait, hasznosnak, szükségesnek ítél­te a találkozót, amely jó eredményekre vezetett. A to­vábbiakban elmondta: a nyílt elvtársi légkörben lezajlott megbeszéléseken érintették a két ország és a két párt kap­csolatait, véleményt cseréltek az együttműködés fejlődéséről. Szó volt a találkozón a két ország életének alakulásáról, valamint nemzetközi kérdé­sekről is. Rámutatott: „a kérdések széles körét megvitatva, azok­ból az elvekből indultunk ki, amelyek államaink kapcsola­tainak alapjait képezik, és amelyek benne vannak a két ország együttműködési és ba­rátsági szerződésében — hang­súlyozta. Vannak olyan kérdések, amelyekben nézetkülönbségek maradtak — utalt rá a román főtitkár. Abban egyeztünk meg azonban, hogy előtérbe kell helyezni azokat a témá­kat, amelyekben azonos vagy nagyon közeli az álláspon­tunk. Maradtak még meggondo­landó és megvitatandó kérdé­sek természetesen, de az a ke­ret, amelyben megegyeztünk, jó és széles perspektívákat nyújt népeink és pártjaink kö­zött az együttműködésben. A tárgyaláson abból a felelős­ségtudatból indultunk ki, ame­lyet valamennyien érzünk né­peink és pártjaink iránt, hogy az évszázadok óta szomszéd­ságban élő népeinknek fej­leszteniük kell a kapcsolato­kat, a barátságot, s nem léte­zik más út, mint az együtt­működés annak érdekében, hogy biztosíthassuk a hala­dást, a jólétet és a független­séget minden nép számára. Az egyetlen, aki eldöntheti, hogy milyen politikát folyta­tunk, az az adott ország né­pe. Senki sem tekintheti ma­gát az igazság letéteményesé­nek valamennyi kérdésben. Ezt követően Grósz Károly nyilatkozatában kifejtette: nagy érdeklődéssel fogadta el az MSZMP Politikai Bizottsá­ga Nicolae Ceausescu meghí­vását. Nagy várakozással jöttünk, várakozásunkban nem csalód­tunk — fejtette ki. A hasz­nos, nyílt, realista, jó légkörű tárgyalás alkalmat és lehető­séget adott arra, hogy eszmét cseréljünk kétoldalú kapcso­latainkról. Mint ahogy Ceausescu elv­társ is hangsúlyozta: a két nép, a két ország több száz éve él egymás mellett ezen a földrészen jóban, rosszban. Voltak feszültségek, vannak nézetkülönbségek, amelyek zö­me a múltból fakad. Sok mindent nem tudunk egymás­tól, sok kérdésben hiányos az informáltságunk. Vannak olyan kérdések is, amelyek megközelítésében felfogásunk eltér. Egyöntetűen törekedtünk, hogy az együttműködés lehe­tőségeit keressük, ezért min­denekelőtt a termeléssel ösz- szefüggő kérdésekben állapod­tunk meg. Ügy gondoljuk, hogy e téren már eddig is szép eredményeket értünk el, de mégsem lehetünk elégedet­tek. Fontosnak tartottuk köl­csönösen, hogy ne csak a po­litikusok, hanem a nép is folytasson diplomáciai tevé­kenységet. Ezért bátorítjuk a turizmust: népeink ismerked­jenek meg egymás országának életével, természeti kincsei­vel, adottságaival, élvezzék a barátságból származó előnyö­ket. Ügy látjuk, a történelmi múlt is sok kérdés feltárását teszi indokolttá, ezért a tör­ténelmi vegyes bizottság mun­kájának bátorításában álla­podtunk meg, s a kulturális vegyes bizottságot is arra kér­jük: szervezze kulturális kap­csolatainkat, munkálkodjon a kulturális együttműködésen. Egyetértés volt közöttünk ab­ban is, hogy közös haladó hagyományaink ápolására az eddigieknél nagyobb figyel­met kell fordítanunk. Közös szándékkal kiszélesítjük az újságírók cseréjét, hogy a tö­megtájékoztatás útjain keresz­tül is még több reális infor­mációt, ismeretet juttassunk el népeinkhez — mondotta végezetül Grósz Károly. A sajtókonferencián a to­vábbiakban kérdésekre vála­szoltak a főtitkárok. A családegyesítésről folyta­tott megbeszélés eredménye iránti érdeklődésre Nicolae Ceausescu elmondta: a továb­biakban sem kívánják bátorí­tani az állampolgárokat arra, hogy hagyják el országukat. Akik mégis úgy döntenek, hogy más országban élnek, megkapják a lehetőséget e szándékuk megvalósítására. A tárgyaláson — utalt rá — mindkét fél úgy ítélte meg: mindenkinek a saját országá­ban kell élnie, ahol született, ott építse a szocializmust, ke­resse boldogulását. Grósz Károly a késő esti órákban Szegeden interjút adott a Magyar Rádiónak és Televíziónak. Elmondta töb­bek között, hogy a találkozó jó és széles távlatokat nyújtó keretet ad a további együtt­működéshez. A mintegy ki- lencórányi tárgyalás egyhar- mada a romániai nemzetiség­gel foglalkozott. A felek meg­állapodtak, hogy a közeljövő­ben magyar képviselőkből, ta­nácsi funkcionáriusokból álló küldöttség Romániában Is­merkedhet a településrende­zési tervekkel, azok végrehaj­tásával. A román fél ígéretet tett arra is, hogy bár termé­szetesen továbbra sem ösztön­zi a kitelepülést, de a család- egyesítés kérdésében hajlan­dók együttműködni Magyar- országgal. Ár A nap folyamán Szűrös Má­tyás koszorút helyezett el az aradi vértanúk emlékművén. A kegyeletes megemlékezésen jelen volt Szűts Pál. A sajtókon}erenciát köve­tően ünnepélyes keretek kö­zött búcsúzott el egymástól Grósz Károly és Nicolae Ceausescu. A magyar és ro­mán zászlóval, valamint a két pártfőtitkár fényképével díszí­tett megyeháza előtti téren felsorakozott a díszőrség, amelynek tisztelgő sorfala előtt elvonult a magas rangú vendég és vendéglátója. Fel­csendült a magyar és a román himnusz, majd Grósz Károly és Nicolae Ceausescu búcsút vett egymástól. A víz már nem az úszóké Nem. í az utolsó 7 tudom eldönteni: nyári, vagy az ^ első őszi hétvége volt ez a ^ mostani. Talán megegyez- ^ hetünk, szombat a maga j borúfelhőivel, hűvösségé- ^ vei, el-eleredő esőivel az 4 első őszi hét végi nap volt, f majd másnap, a kék egű, ^ derűs vasárnap búcsúzhat- ^ tünk az utolsó nyári hét í végi naptól. A vizek mindenesetre már nem az úszóké, strandolóké. Pecásokra virradt ez a bágyadt hét végi nap. A Piliscsaba— Tinnye közötti hegyek lábánál meghúzódó Garancsi-ió, is­mert h'orgászvíz partján napi átlagban ötvenen is marko- lászták a botot. — Én itt nem csináltam jó üzletet — morog a közeli sté­gen kegy mackótermetű hor­gász. — Százötven forintért váltottam napijegyet, de sem­mit sem sikerült kifognom. Megyek is tovább a Velen­cei-tóra, ott fogok éjjel pe- cázni. A.ravaszdi növényevő amu­rokkal ezen a hét végén a tó­nál senki sem tudott elbánni. Pontyból is mindössze csak Petyerák Sándornak és Fehér Piroskának sikerült egy-egy két kilogrammos példányt ki­fogni. Mi szem-szájnak ingere, fő a toki pincesor előtt pontjait összegezve javaslatot tett a Központi Bizottságnak arra, hogy milyen kérdések­ben döntsön. A testület megerősítette ko­rábbi határozatát az országos KISZ-értekezlet összehívásá­ról. Időpontjául a november 18—20. közötti időszakot je­lölte meg, helyszínéül pedig Székesfehérvárott a Videoton oktatási központját választotta. Az ifjúsági szövetség veze­tő testületé a következő ülé­sét október 1-jén tartja. Ek­kor tesz javaslatot a KlSZ-ér- tekezlet vitaanyagaira és tech­nikai kérdéseire. Ezen az ülé­sen tájékoztató hangzik majd el az országos munkaerőhely­zet alakulásáról, a fiatalok el­helyezkedésének idei tapaszta­latairól, s javaslatot terjesz­tenek elő ezzel összefüggésben a KISZ feladataira. Ugyan­csak javaslatot tesz a KB a KISZ állásfoglalásának alap­elemeire a foglalkoztatáspoli­tika átfogó továbbfejlesztésé­vel kapcsolatban. „Jól kifogták” viszont az utóbbi napok időjárását a kempingezők. Eső, szél, hideg edzette a sátoros nomádolcat, akik közül sokan emiatt — a fecskék előhírnökeiként — a melegebb déli tájakra vo­nultak tova. A visegrádi Jur­ta kempingben a gyönyörű ter­mészet adta környezet sem tudta marasztalni a vendége­ket, talán jó, ha feleannyi sá­torponyva virít a lassan fa­kuló pázsiton, mint egy hó­nappal ezelőtt. — Voltak itt nemrégiben ausztrálok, új-zélandiak is — emlékezik a nyárra Hézsazi- né Répás Ildikó, a kemping vezetője. — Most már csak a hidegtűrő hollandok, nyugat­németek maradtak, no és még hazai vendégek, akik nagy­jából a felét teszik ki a tá- borozóknak. Vasárnap délben, délután már csomagolnak hazafelé a külföldiek. Mellettük francia család húzkodja ki a sátorcö- vekeket a földből, kicsit ar­rébb belga hölgy napozik még egy utolsót: nemrég hallotta egy német nyelvű adón, hogy hazájában már valódi esős hi­deg fogadja, hát még egyszer élvezi ezt a magyar — sze rinte; — kánikulát. Kortyolja is a jeges kólát. Most már, az utolsó „isko­lamentes" hét végétől ilyen napok várnak az üdülőhelyek­re, sátortáborokra: hétköznapi üresség, hét végi zsúfoltság. Zsúfoltság van viszont a Budakeszi—Nagykovácsi kö­zött lévő lovasiskolában. So­kat kell várni, míg valaki­nek jut egy-egy szabad — és lehetőleg szelíd — hátas, s még este, miután a kifáradt lovakat abrakolni viszik, sem Küzdelem a TOT Kupáért Tizedik alkalommal rendezték meg Gödöllőn a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsa és a Mezőgazdasági Szövetkezetek Pest Megyei Szövetsége közreműködésével a TOT Kupa ese­ménysorozatát. A szombat-vasárnapi vetélkedéssorozaton közel ezer résztvevő mérte össze tudását labdajátékokban, mégpe­dig kispályás labdarúgásban, kézilabdában és röplabdában. .— ____jll j _ (Részletes tudósítás a 7. oldalon.) tágít a vendégsereg, ők a Rozmaring Tsz nemrégiben nyílt csárdájában vacsoráz­nak. Sok látogatója volt ezen a hét végén a megye műemlé­keinek, múzeumainak. Mi­után az ősz közeledtével meg­fogyatkoztak a külföldi turis­ták, most a hazaik veszik bir­tokukba a Tök községben lé­vő híres pincesort. Vidéki tsz-dolgozók érkeztek Ikarus- busszal, s a sokszoknyás asz- szonyok meghökkentőn nézik az itteni sokszoknyás asszo­nyokat, míg a férfiak az ott­honi bort hasonlítgatják az it­tenivel. A zsámbéki romtemp­lomot a szokottnál is többen keresték fel e hét végén. A jegyárusító néninek az okoz gondot, hogy míg a messzi­ről érkezettek annak rendje- módján kifizetik az ötforintos belépőt, addig a környékbeli gyerekek egyre-másra szök- dösnek be a 1 kerítésen. Ez bizony kirániulóidő! — állapíthatták, meg sokan a hét vége időjárásáról, mert mint­ha a megye és a főváros ap- raja-nagyja bakancsot, háti­zsákot Öltött volna, annyian lepték el az erdőket. A Bu­dakeszi Turisztikai Vadas­parknak több mint ezerkét­száz látogatója volt szombat­vasárnap. Este, a hat órai zá­ráshoz közeledvén az idő, kü­lönös kis csoport érkezik a buszmegálló felől. Felszerelés (Folytatás a 3. oldalon.) Elutazott Abdul Vakil Szombaton elutazott hazánk­ból Abdul Vakil, az Afganisz­táni Köztársaság külügymi­nisztere, aki Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására tett hivatalos látogatást ha­zánkban. A Ferihegyi repülőtéren az afgán diplomácia vezetőjét Várkonyi Péter, valamint Asz- szad Kestmand, az Afganisz­táni Köztársaság budapesti nagykövete búcsúztatta. Küldöttségünk Indonéziában Szombaton Horváth Lajos­nak, az Országgyűlés alelnö- kének vezetésével parlamenti küldöttség utazott Indonéziá­ba és a Fülöp-szigetekre a he­lyi törvényhozó testületek meghívására. A tárgyalásokon áttekintik a kétoldalú kapcso­latok — köztük politikai és gazdasági — bővítésének le­hetőségeit, s véleményt cserél­nek egyes nemzetközi kérdé­sekről. Az -elutazásnál jelen volt Mohammad1 Saleh, az Indonéz Köztársaság budapesti, ideigle­nes ügyvivője, Vj Az utolsó nyári hétvégen történt A KISZ Központi Bizottsá­ga szombaton befejeződött kétnapos ülésén módosítások­kal elfogadta a párt ifjúság- politikájának korszerűsítésére vonatkozó javaslatot, megerő­sítette az országos KlSZ-érte- kezlet összehívásáról hozott korábbi határozatát, döntött annak időpontjáról és hely­színéről, valamint a küldöttek kiválasztásának rendjéről. Határozott a következő KB- ülés időpontjáról és napirend­jéről is. A KISZ KB ülésének má­sodik napján felszólalt Hámo­ri Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára. Kifejtette: a mai átfogó reformszándékok­kal szemben az ifjúsági szö­vetségben kétféle érzés ta­pasztalható. Az egyik a meg- késettségé, amely különösen az egyetemisták, a fiatal ér­telmiségiek, a középiskolások körében jellemző, a másik pedig, hogy a KISZ kapkod. Mondják: néhány ember a központban ripsz-ropsz kitalál valamit az íróasztal mögött, és azt mindenáron keresztül akarja vinni. Ez a kapkodás­érzés leginkább az üzemi KISZ-szervezetekben és az apparátusban érzékelhető. Holott arról van szó, hogy egymással érvelve, valóban demokratikus módon találja ki magának az ifjúsági szö­vetség a megváltozott helyzet­hez* az új követelményekhez igazodó formulát. Éppen ezért a pénteki szekcióüléseken .le­zajlott. s az országos KISZ- értekezlet szükségességét, he­lyét és szerepét megkérdőjele­ző viták ellenére is az a vé­leményem, hogy kell országos KISZ-értekezlet, amely politi­zál, irányt változtat és felké­szíti az ifjúsági szövetséget egy átmeneti időszakra is — mondotta. A KISZ KB első titkára vé­gül felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi időszakban a KISZ-nek nem szervezetesdit kell játszania, hanem politi­zálnia kell és tömegmunkát kell végeznie. Nagy Imre, a KISZ KB tit­kára a szekcióviták legfőbb Befejeződött a KISZ KB ülése Országos értekezlet

Next

/
Thumbnails
Contents