Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-03 / 184. szám

6 MK9i\ 'Eil 1988. AUGUSZTUS 3.; SZERDA Jogi tanácsok Gmk-tcigck fövedelme 9 Igazoiás szükséges a mynkaügyi vitákoz 9 Kinek van elővá­sárlási foga? 9 Szociálpolitikai kedvezmény • Egy varrással foglalkozó gaz­dasági munkaközösség tagja D. S. nagykőrösi olvasónk, ö azt sérelmezi, hogy a gmk több hó­napja nem fizeti meg a neki já­ró összeget. Hova fordulhatok panaszommal? — kérdezi. Egyelőre sehova, hiszen a gazdasági munkaközösség tag­jai sikeres vagy sikertelen vállalkozásuk anyagi konzek­venciáit viselni kötelesek, te­hát nem fizetést kapnak, ha­nem az. éves munkájuk sze­rint juthatnak jövedelemhez vagy terheli őket veszteség. A tagok jövedelmét tehát csak az éves adatok birtoká­ban lehet meghatározni, mert kizárólag ebből állapítható meg, hogy a vállalkozás ért-e el nyereséget, amelyet fel le­het osztani. A gmk-tagok megélhetésé­nek biztosítása érdekében természetesed a közösen ki­alakított elvek és gyakorlat szerint a gazdálkodás alaku­lásának figyelembevételével jövedelemelöleget vehetnek fel. Ennek meghatározásánál tekintettel kell lenni azonban arra, hogy a jövedelemelőleg összege kisebb legyen, mint a várható éves jövedelem, mert veszteség esetén a tagoknak gondot okozhat, ha a vissza­fizetésnél nem rendelkeznek kellő anyagiakkal. Mindezek alapján tehát olvasónk az éves gazdálkodás lezárását követően polgári bírósági el­járás keretében juthat az őt megillető követeléséhez, amennyiben ügye nem rende­ződik. • Több mint három hónapja felmondták a munkaviszonyát J. S.-né ecseri kézbesítőnek. Fel­mondását azonban csak most küldték meg a címére azzal a felhívással, hogy 15 napon belül fellebbezhet. A munkaviszonyból eredő követelések általában három évig érvényesíthetők, vannak azonban olyan esetek, amikor igen fontos érdek fűződik ah­hoz, hogy a jogvitát mielőbb rendezzék. Így például a munkaviszony megszüntetése, illetve fegyelmi határozat esetén 15 nap áll a dolgozó rendelkezésére, hogy a mun­káltató intézkedése ellen munkaügyi vitát kezdemé­nyezhessen. Ha ezt a 15 na­pos határidőt elmulasztotta, igazolással élhet. Az igazolás azt jelenti, hogy a dolgozó­nak be kell bizonyítania, hogy jogosan nem élt a ré­szére biztosított lehetőségek­kel. Például beteg vagy tá­vol volt stb. A dolgozónak az igazolással együtt pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, tehát be kell adni a dön­tőbizottsághoz a kérelmét. Az igazolásnak azonban csak egy meghatározott ideig lehet he­lye, ezért úgy rendelkezik a jogszabály, hogy 6 hónap el­teltével a munkaviszony hely­reállítására nem adhat be ké­relmet. • R. E.-né bagi olvasónk arról tájékoztatott bennünket, hogy apai örökségét a testvére úgy ajándékozta el, hogy ahhoz az ő beleegyezését nem kérte. Ügy tudom, hogy először engem il­letett volna az elővásárlási jog — írja. Az elővásárlási jog akkor illeti meg a tulajdonostársa­kat, ha az őket megillető tu­lajdoni hányadot adásvételi szerződéssel értékesíteni kí­vánják. A törvény rendelke­zésének a célja, hogy meg­akadályozza a tulajdonosok számának növekedését. Ab­ban az esetben, ha az adás­vétel a tulajdonostársak kö­Mifccr vesztegetés? Az orvosi hálaptuzrol Az Országgyűlés tavaly nyári ülésszakán megszigorították a veszte­getés büntetőjogi szabályát. Ennek kapcsán felmerült a kérdés, meny­nyiben és milyen esetekben esik a szabály alá az orvosi magatartás? Hogyan értékelhető az úgynevezett „kiskassza”, az orvosi kollektí­vák szétosztott hálapénze? Az természetes, hogy az or­vosok magatartására nem le­het külön jogszabályt alkotni ezekre a kérdésekre vonatko­zóan, de mindenképpen rész­letesen kell tisztázni, mikor nem esik büntetőjogi felelős­ség alá a hálapénz, és mikor igen. Önálló intézkedés Nézzük, mi a Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai Kollégiuma közös tanácselnö­ki értekezletének állásfoglalá­sa az „orvosi hálapénz” meg­ítéléséről. Egészségügyi intézmények folyosóinak falán olvashatjuk az egészségügyről szóló tör­vényből „ollózott” szöveget. „Az orvos és az egyéb egész­ségügyi dolgozó ' az állami egészségügyi szolgálat kereté­ben nyújtott ellátásért és szol­gáltatásért anyagi vagy más előnyt nem kérhet, az ellátást ilyen feltételhez nem kötheti, és a büntető jogszabályokban meghatározott esetekben előnyt nem fogadhat el,” Mivel az egészségügyet sza­bályozó törvény ezzel a BTK- nak a közélet tisztasága elle­ni bűncselekményekre vonat­kozó, az 1987. évi III. tör­vénnyel módosított rendelke­zéseire utal, szükségessé vált ezeknek a rendelkezéseknek az értelmezése. Az orvos fele­lős a beteg vizsgálata és gyógykezelése, egészségének védelme érdekében tett intéz­kedéseiért, illetőleg a szüksé­ges intézkedések elmulasztá­sáért. Az orvos önállósága és intézkedési lehetősége a gyó­gyító-megelőző tevékenység során azonban nem jelenti azt, hogy már ezen az alapon is „önálló intézkedésre jogo­sult dolgozónak” kellene te­kinteni a büntető törvény- könyv szempontjából. Ezt Ugyanis szigorúbban bírálja el a büntetőjog. Az említett rendelkezés csak abban az esetben hárít az orvosra szi­gorú felelősséget, amikor a szoros értelemben vett gyó­gyító-megelőző tevékenységen kívül szervező, irányító vagy ellenőrző feladatot lát el. Eb­ben az esetben vesztegetés valósul meg, ha az orvos e ténykedésével összefüggésben kér vagy fogad el előnyt. Pél­dául valaki csak úgy veszi fel egészségügyi intézménybe a beteget, ha hálapénzt kap. További fokozott büntetőjogi felelősség terheli az orvost, amennyiben államigazgatási feladatot lát el, és eközben hivatalos személynek minő­sül. A törvény alkalmazása szempontjából államigazgatási ügy minden olyan ügy, amely­ben az ügyfelet érintő jogot vagy kötelezettséget állapíta­nak meg, adatot igazolnak, nyilvántartást vezetnek, vagy hatósági ellenőrzést végeznek. Táppénzbe vétel Az orvosra vonatkoztat­va: az orvos táppénzes ál­lományba vesz, felülvizsgálja annak jogosultságát, igazolást, bizonyítványt ad. Ide tartoz­nak az orvosszakértői tevé­kenységi körök is. A Legfel­sőbb Bíróság állásfoglalása a következőképpen zárul: Ha az orvos az állami egészségügyi szolgálat keretében kifejtett gyógyító-megelőző tevékeny­ségével kapcsolatban kér előnyt, ezzel — állami szerv dolgozójaként — a BTK 251. §-a szerint vesztegetést követ el; ha viszont kizárólag és szorosan a gyógyító-megelőző tevékenységével kapcsolatbán — annak külön elismerése­ként — a felajánlott előnyt (hálapénzt) elfogadja, ezzel nem követ el bűncselekményt. Dr. Kertész Éva zött jön létre, a többi tulaj­donos nem élhet elővásárlási jogával. Tehát például a harmadik tulajdonostárs nem követelheti azt, hogy a má­sodik tulajdonostárs ne az elsőnek adja el a vagyonát, hanem neki. Az elővásárlási jog nem vonatkozik az ajándékozásra. Előfordulhat azonban, hogy az ajándékozási szerződés színlelt, és valójában a felek megállapodása az elővásárlási jog kijátszására irányul. Az ilyen szerződés semmis, te­hát a felek hivatkozhatnak annak érvénytelenségére. Ter­mészetesen a bírósági perben az állítást igazolni kell, hi­szen ellenkező . esetben felté­tel evésekre nem lehet ítéletet hozni. 0 Olvasóink több esetben fel­vetették, hogy lakáshelyzetük megoldását nagyban elősegítené a gyermekekre biztosított szo­ciálpolitikai kedvezmény, amelyet 6k ilyen vagy olyan okok miatt nem kapnak meg. A szociálpolitikai kedvez­mény igen sok esetben meg­oldja a családok lakásproblé­máját, míg más esetekben az ezt igénybe venni nem tudó állampolgárok kifogásolják a jogszabályokat, azt igazságta­lannak tartják. A szociálpoli­tikai kedvezménynek az a célja, hogy a meglévő lakás- állomány bővítését is szolgál­ja, ezért általában csak új lakás építéséhez vagy vásár­lásához lehet folyósítani. Ez az indoka annak, hogy a magánforgalomban megvett ingatlanokhoz nem lehet szo­ciálpolitikai kedvezményt igényelni. Ezt a tilalmat azonban a jogszabály-módosítások egyre tágítják, és már akkor is fo­lyósítják az állampolgárok­nak, ha az ingatlanforgalom szervezetten történik. Dr, Sinka Imre — Nos — kérdezte tőle — gondolkozott azon, amióta utoljára beszélgettem magá­val, hogy miért vigyázunk magára? — Én azt hiszem, hogy ön, őrnagy úr, engem gyanúsít. — Várjon csak, Palágyi úr! Mivel? — A történt gyilkossággal. — És hogyan jött rá erre? — Megbilincseltek. — Nézze, Palágyi úr, nem ámítom magát. Én nemcsak gyanúsítom, hanem biztos va­gyok abban, hogy maga a gyilkos!. Sőt, már azt is tu­dom, hogy miért gyilkolt olyan kegyetlen gonosz mérlegelés­sel. — Én, őrnagy úr? — ké- dezte akadozva. — Bizony, maga! A pán­célszekrényben tartott pénzért, barátom. És amikor terve nem sikerült, agyonverte Almást művezetőt, aki segített magá­nak. Hogy miért, azt még pontosan nem tudom, de bí­zom benne, hogy maga az ál­talam még ismeretlen apróbb részleteket is el fogja monda­ni. Mert az biztos, hogy az oxigénpalackot és a hegesztő­pisztolyt nem maga készítette oda, hanem Almási, esetleg valaki segített is neki. Maguk ketten csak azt nem ellenőriz­ték, hogy a palackban kevés az oxigén. Üj palack odaszál- lításához már nem volt ide­jük, mert lassan közeledett a reggel. S mivel az idő gyorsan haladt, maga pánikba esett... Ott állt, rettentő izgalmak kö­zepette a nagy zsákmány kö­zelében és akkor határozott. Ezzel — nézzen csak ide —, szóval ezzel a nehéz acélrúd­dal agyonverte a társát és menekülni próbált. Ügy kép­zelte, hogy még majd maga lesz a hős, aki felfedezte a si­kertelen bűncselekményt. Igen ám, barátom, csakhogy az aj­tó közelében szembekerült Gáti József műszerésszel, aki felismerte magát. Maga pedig őt. így kénytelen volt Gátit is többször fejbevágni azzal a szándékkal, hogy őt is végle­gesen elhallgattassa. Majd amikor mindez megtörtént, Megtámadott egy not A paróka meg a lopott papír Két, egymástól eltérő bűnügy szálai kapcsolódtak össze ebben a tör­ténetben, melynek főszereplője egy többszörösen büntetett előéletű férfiú, aki legutóbb kilenc esztendőt töltött börtönben. Múlt év de­cemberében szabadult a szigorított őrizetből, ám nem töltött hosszú időt szabadlábon, mert június 29-én letartózatták. De nézzük sorjá­ban az eseményeket. Leégett a Lada Május 9-ép Dunaújvárosban, a szedrespusztai dűlőben ki­gyulladt és elégett egy Lada gépkocsi. A tulajdonos a fele­ségével csigát gyűjtött eladás­ra. Amikor visszaértek a leál­lított kocsihoz, rémülten lát­ták, hogy füstöl a Lada. Az ajtót kinyitva, magasra csap­tak a fékezhetetlen lángok. A kocsi néhány pillanat alatt a tűz martaléka lett, és benne égtek a tulajdonos okmányai is, köztük a személyi igazol­ványa, jogosítványa és a gép­kocsi forgalmi engedélye. Amikor a tűzoltóság és a rendőrség vizsgálta az ügyet, a károsult elmondta, hogy a szélvédőt, amely ép volt, be­törve találta. Egyéb, bűncse­lekményre utaló nyom azon­ban nem maradt, és mivel a Munkaviszony. Az 57/1988. (VII. 20.) MT-rendelet az egyes tanácsi tisztségviselők munkaviszonyának kérdései­ről rendelkezik. Szövetkezet. A kistermelők szövetkezetéről rendelkezik az 58/1988. (VII. 20.) MT-rende- let. Képesítés. Az ipari minisz­ter a vezetők és egyes spe­ciális munkaköröket betöltők képesítési előírásait határozta meg. Atomenergia. A szociális és egészségügyi miniszter 7/1988. (VII. 20.) SZEM sz. rendelete az atomenergiáról szóló mi­gépkocsi már meglehetősen koros volt, a műszaki hibából adódó tüzet sem lehetett tel­jesen kizárni. Június 29-én azonban várat­lan fordulat történt ebben az ügyben. Az éjszakai órákban Százhalombattán, a Pataki sé­tányon egy fiatal nő hazafelé tartott. Egyedül. Szia, hogy vagy? — lépett mellé egy fér­fi, majd a választ meg sem várva, a lépteit szaporázó nő­re vetődött és dulakodni kez­dett vele. SikoliSva védekezett A megtámadott lány sikol­tozva próbált védekezni, de a férfi kitépte kezéből a táská­ját, fülbevalóját leszakította és otthagyta kifosztott áldozatát. A sikoltozásra azonban fel­figyelt három, a közelben tar­tózkodó fiatalember, elkapták nisztertanácsi jogszabály vég­rehajtásáról rendelkezik. Arhatóságok. Az Országos Árhivatal elnöke 3/1988. (VII. 20.) ÁH sz. rendelkezé­sével meghatározta a helyi árhatóságok hatásköreit. Arellenőrzés. Módosításra került az árellenőrzés egyes kérdéseiről szóló 11/1984. (IX. 1.) ÁH-rendelkezés. Hadiipar. A haditechnikai termék, hadfelszerelési cikk és hadiipari szolgáltatás áráról szól az 5/1933. (VII. 20.) ÁH- rendelkezés. A jogszabályok a Magyar Közlöny 33. számában talál­hatók. a bűnözőt és bekísérték a rend­őrségre. Ott váratlan dolgok derültek ki. Először is az, hogy a rablótámadónak — aki egyébként tettenérés után is tagadni próbált — még a haja sem valódi. A bűnöző ugyan­is hosszú, szőkésbarna paró­kát viselt. Vallomása szerint nem azért, mert leplezni pró­bálta személyazonosságát, ha­nem, mert a rövid haj nem di­vat. Szóval, lekerült a paróka az érdemes férfiú fejéről, majd rövidesen az is kiderült, hogy a személyi igazolvány, mely- lyel igazolni akarta magát, nem az övé. Visszatérve á du­naújvárosi bűnügyre: előke­rült az a személyi igazolvány és forgalmi engedély, amit tu­lajdonosa a később lángok martalékává lett Ladában ha­gyott. Elfogták a rablót A parókás rabló valódi sze­mélyazonossága is kiderült. A lakosság segítségével rendőrkézre került bűnöző a negyvenhárom éves Darvas István, akit eddig már négy alkalommal büntettek betöré­ses lopásért. Miután legutóbbi büntetéséből kiszabadult, Száz­halombattára költözött, ott rö­vid időre elhelyezkedett a DKV-ban, közben csövezett, majd újabb bűncselekményt követett el. Ügyében a rendőrség befe­jezte a nyomozást, s jelenleg az ügyészségen készül ellene a vádirat. .*«*. Gál Judit Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között Inevenes Joel tanácsadást tar­tunk Bp. vili., Blaha L. tér 3. sz. alatt, a beérkezett'leve­lekre pedig folyamatosan vá­laszolunk. TlS NAP RENDELETÉI Mág Bertalan így éjszaka ftörfénete (12.) menekült a kerítésen keresz­tül. Arra gondolt, hogy az üzemben senki sem látta sem bejönni, sem távozni. Egyelő­re ennyit, Palágyi úr, ha ne­tán kihagytam valamit, majd maga kiegészíti. Palágyi hosszan hallgatott, de úgy látszik Magos „ráol­vasása” annyira hatott rá, hogy a széken ülve, izgalmá­ban belevizelt a nadrágjába, s a vizelet végigfolyt a padlón. Palágyi félelmében nem merte szóba hozni, hogy ki kell mennie, mert annyira re­megtek a lábai, hogy nem tu­dott volna felállni. Magos olvasmányain tűnőd­ve azon töprengett, vajon miért tagad még mindig Pa­lágyi. És bár ezt Németh nem kér­dezte, intett neki, hogy men­jenek át a szomszéd szobába és ott belefogott a tulajdon­képpeni „önmagának” szóló magyarázatba. — Talán azért tagad, mert még mindig reménykedik sze­retője magatartásában. Bízik abban, hogy a lány védi és igazolja. Mármint azzal, hogy azt vallja: kegyetlen tetteinek idején nála tartózkodott. Vagy pedig azért tagad, és ez a va­lószínűbb, mert még nem tet­tük eléje a gyilkosság bizo­nyítékait. De ezzel még várok, hadd kínlódjon ez az aljas gazember. — Aki ilyen bestiális cse­lekményekre képes, az nem ember, nem érdemel mást: gyötrődjön! — húzta alá fő­nöke véleményét Németh. — Az igazmondó akár tanú, akár gyanúsított, egy hét múl­va is ugyanazt mondja, vagy állítja, amit első kikérdezése során említett. A hazudozó bűnöző vagy tanú viszont el­tér az előző vallomásától és minden esetben másképp pró­bálja hazugságát előadni. Csakhogy a kihallgató, mint jelen esetben te vagy én, kü­lönösképpen és módon kérdez, ami zavarba hozza mindket­tőt: a bűnöst és a hazudozó tanút is. A jó kriminalista a különbségeket feljegyzi és eb­ből igen hamar kiértékeli a valóságot. — Nem tudom, észrevet- ted-e, hogy újra beesteledett — nézett az őrnagyra Németh. — Nem is emlékszem, hogy ma ettem-e valamit. Tény, hogy nem vagyok éhes és azt hiszem, te sem. Valahogy megfeledkeztünk az evésről, ugye? Egy jó erős fekete, egy jó cigaretta és nem hiányzik az étkezés. JJz ilyen súlyos ügyek nyomozásakor egy-két napra a gyomrunk kapuja be­zárul. Csak a szív. az idegek és az agy működik teljes se­bességgel. — Hogy állsz? — lépett hozzájuk a főnök e meditáció végére. — Amennyiben minden klappol, holnap reggelre ké­szek. leszünk. — Én elmegyek. Ha valami rendkívüli eset közbejönne, azonnal telefonálj! Néhány percre még Magos és Németh tovább üldögélt egymás mellett, hogy megtár­gyalják a kihallgatásaikkal kapcsolatosan felmerülő ap­róbb részleteket. Ezalatt ter­mészetesen két-két nyomozó a teljesen elkülönített Palágyi- ra és Varga Katalinra vigyá­zott, akik egymásról r.em tud­tak semmit.* — Én azt hiszem — mond­ta Németh —, a lányt kelle­ne először őszinte vallomásté­telre serkenteni. — Ügy látszik, belelátsz a koponyámba. Ugyanerre gon­doltam én is. — Ha Varga Katalin be­vallja, amit eddig tagadott, akkor Palágyinak is — főleg a bizonyítékok láttán — meg­ered a nyelve az őszinte szóra — vélekedett Németh. — Hát akkor mi is neki­eredhetünk — és újból leültek Varga Katalinnal. — Eszébe Jutott valami, amióta nem találkoztunk, amit érdemes lenne saját ér­dekében elmondani? — Nekem nincs mit elmon­dani, őrnagy úr. — Nézze, Katalin, szeret­ném, ha tudná, sem én, sem a kollégám, Németh százados, nem haragszunk magára. A mi feladatunk az, hogy tiszta vi­zet öntsünk a pohárba. De közlöm magával, hogy ez a mostani, mindenképpen utol­só beszélgetésünk dönti el, hogy hazamegy és továbbra is becsületesen dolgozik, vagy pedig börtönbe kerül. — De hát mit óhajt tőlem az őrnagy úr? — Néhányszor ezt már szó­ba hoztam. Most utoljára te­szem: csakis az igazat! — Milyen igazat? — Mondja meg nekem, azm a bizonyos napon vacso­ra után, mikor ment el magá­tól Palágyi? — Őrnagy úr, én erre a kérdésre többször is mindig azt feleltem, hogy mellettem aludt reggelig. Most sem tu­dok egyebet mondani. — Tehát kitart valótlan ál­lítása mellett? — Igen, mert ez az igazság. — Kezdem kétségbe vonni, hogy magának egyáltalán van lelkiismerete. Fel tudja fogni az igazság szó jelentőségét? Én az eddigi hazugságaiból csak arra tudok következtetni, hogy maga mindenképpen bör­tönbe akar kerülni. Pedig kár magáért. Arra nem gondol, hogy mit fognak szólni vidé­ken élő szülei, ha például a neve az újságokba kerül? — őrnagy úr, kérem, én ezt mind nagyon szeretném elke­rülni — válaszolta fátyolos szemmel. — Sajnos, ilyen makacs ha­zugsággal ez nem fog menni. Értse meg már végre, hogy a Bélája felelőtlen ígéretét, hogy magát feleségül veszi, képte­len már beváltani. Magos érvelései ellenére a lány továbbra is kitartóan védte Palágyit. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents