Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-24 / 202. szám
6 rust , MEGYEI 7* I 1988. AUGUSZTUS 24., SZERDA ■ Jogi tamácsokmmi Felelősség a munkahelyen eltűnt tárgyakért • Külföldi ingatlanszerzése • A házastárs öröklése • Végrendelet a gondozó javára • A képzelt apa O H. S. Isaszegi szakmunkástanuló egy jó minőségű bőrdzsekiben ment be dolgozni a munkahelyére. A kabátot a műszak végével ismeretlen tettes ellopta az őrizetlcn öltözőből. A vállalat a kárt megtéríteni nem kívánja, mivel álláspontja szerint a fiúnak nem kellett volna ilyen értékes ruházati cikket bevinni. Amikor a munka során a munkavállaló dolgaiban kár keletkezik, a munkáltató felelőssége kétféleképpen alakulhat. Vannak olyan esetek, amikor a munkáltató vétkességre tekintet nélkül felel a bekövetkezett kárért. Ilyenkor nem kell vizsgálni azt, hogy a munkáltató a kár bekövetkezésekor szándékos, vagy gondatlan magatartást tanúsított, hanem mindentől függetlenül az esemény bekövetkezésekor fizetnie kell. A vállalat mindenféleképpen felel azért a kárért, amely a dolgozónak — az öltözőben vagy megőrzőben, illetve a munkáltató áltál erre a célra kijelölt más helyiségében elhelyezett — tárgyaiban bekövetkezett. Ugyancsak felelnie kell az olyan ruházatért és személyi felszerelési tárgyakért is, amelyeket a dolgozó munka közben és rendszerint magánál tart. Végezetül a vétkesség nélküliség szabályai alkalmazandók akkor is, ha a kár olyan balesettel kapcsolatban következett be, amelyért a munkahely felelősséggel tartozik. Minden más esetben a munkahelyre bevitt egyéb dolgokért a munkáltató csak akkor tartozik felelősséggel, ha a tárgyakban bekövetkezett károkért szándékosság vagy gondatlanság terheli. Megkönnyíti a dolgozók helyzetét az a szabály, hogy mindezt a munkahelynek kell bizonyítania. Olvasónk, tehát az előbb ismertetettek szerint kárának megtérítését igényelheti. Elutasítás esetén pedig a döntő- bizottsághoz fordulhat. • Idős nyugdíjasok jeligéjű olvasónk unokája Ausztriában él, és nem magyar állampolgár. Kérdése, hogy örökölhet-e utánuk, és az örökséget eladva a vételárat új Ingatlan vásárlására fordíthatja-e. A nem magyar állampolgárok is ugyanazokkal a jogokkal bírnak az öröklés során, mint a hazai személyek. Az ingatlant akár törvényes öröklés, illetve végrendelet alapján megszerezhetik, annak tulajdonosaivá válhatnak. A külföldiek egyéb tulajdon- szerzésére azonban más szabályok vonatkoznak, ugyanis külföldi jogi vagy magán- személy — ha jogszabály vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik — az ingatlan tulajdonjogát adásvétel, csere, vagy ajándékozás útján csak a Pénzügyminisztérium előzetes engedélyével szerezhetik meg. Múlt évtől azonban a külföldiek ingatlanszerzési joga kibővült. Legfeljebb 30 évre ugyanis a külföldiek részére Vezetői képesítés. Az 5/1938. (VIII. 1.) ÉVM rendelet a vezetői és egyes speciális munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítési előírásokat határozza, meg. Jogellenesek. A gyermekek jogellenes külföldre viteléről kötött hágai szerződés végrehajtásáról rendelkezik az igazságügy-miniszter. A jogszabály alapján, ha a Magyarországról jogellenesen elvitt gyermek visszavitele érdekében a szülői felügyeletet gyakorló szülő eljárást kíván indítani, ezt a kérelmet az igazságügy-miniszterhez kell benyújtani. Tiszteletbeli konzult lehet kinevezni a jövőben a 2/1933. (VIII: 1.) KüM rendelet alapján. Nevelés. A testi, az érzékszervi, az értelmi és a beszédfogyatékos gyermekek óvodai neveléséről, valamint használati jog adható, amely- lyel egy lakás és egy üdülő feletti rendelkezést biztosítanak számukra. • 1986 februárjában elhunyt egy nagykőrösi előfizetőnk férje. A hagyatéki eljárást csak az év végén fejezték be és ennek során megállapították, hogy olvasónk 240 000 forintot örökölt. A vagyon után illetéket kellett fizetnie, melyet sérelmez, mert azt hallotta, hogy az 500 000 forint alatti örökség esetén a házastárs nem fizet illetéket. Az új illetéktörvény a közös vagyon megszerzésébén közreműködő házastársak javára több kedvezményt állapít meg. Például mentes az öröklési illeték alól 500 000 forint ingatlanértékig a lakás- tulajdon, üdülő, hétvégi ház, zártkerti ingatlan haszonélvezetének, használatának a túlélő házastárs általi öröklése. Ugyanilyen kedvezmény illeti meg a lakástulajdon első ízben történő öröklését, ha azt a házastársak közösen szerezték (építették) és leszármazó hiányában a túlélő házastárs az örökös. Mindezekből kitűnően tehát, az 500 000 forintos határnak a haszonélvezet öröklése esetén van illetékmentességet eredményező hatása, míg a lakástulajdon első ízben történő öröklésénél a közös szerzemény a mérvadó. Olvasónk levelét az illetékes hatóságnak megküldjük, annak megvizsgálására, hogy a fizetendő összeg kiszabása jogszerű volt-e, vagy sem. Leveléből egy másik tényre érdemes a figyelmet felhívni. Az illeték- fizetési kötelezettség öröklés, esetén az örökhagyó halálának napján keletkezik. Az illetéktörvény 1986. -július 1. napján lépett hatályba és úgy rendelkezik, hogy a hatálybalépést követően illeték- kiszabásra bejelentett, vagy más módon az illetékhivatal tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, illetőleg kedvezményezett eljárások esetén kell alkalmazni előírásait. Ezzel az átmeneti szabályozással tehát sok ügyfél folyamatban lévő ügyeit kedvezőbben lehet elbírálni. • Egy magát megnevezni nem kívánó olvasónk részére szociális gondozót jelölt ki a helyi tanács. A két személy között Igen jó kapcsolat alakult ki, melynek hatására az idős néni végrendeletl- leg ápolójára akarja hagyni a vagyonát. A gondozási központ igazgatójától azonban olyan Információt kapott, hogy ezt nem teheti meg. Saját vagyonával mindenki szabadon rendelkezhet. A törvény csupán azt határozza meg, hogy a végrendelet készítésében ne működjön közre az, akinek javára a juttatás szól, valamint meghatározza azokat az eseteket, amikor a törvény az örökösöket a, végrendelet ellenére is hagyatékban részesíti. Az ápoló tehát nincs kizárva az örökösök köréből. Az igazgató felvetése iskolai nevelésével, oktatásával kapcsolatos eljárást a 15/ 1988. (VIII. 1.) MM rendelet állapítja meg. Önköltségszámítás. A 34/ 1988. (VIII. 1.) PM rendelet módosította a mezőgazdasági termékek és szolgáltatások önköltségszámítási rendjéről szóló jogszabálytAdó. A vállalkozói adóról szóló 49/1987. (X. 15.) PM rendelet módosításra került. A jogszabály, amely többek között a mezőgazdasági kistermelésről szóló előírásokat is megváltoztátta, a kihirdetés napján lép hatályba, de rendelkezéseit 1988. január 1-jétől kell alkalmazni. Egészségügy. Gyógyászati segédeszköz-ellátásról szól a 8/1988. (VIII. 1.) SZEM rendelet. A jogszabályokat a Magyar Közlöny 1988. 35. száma tartalmazza. azonban mégsem hagyható szó nélkül. A beteg, rászoruló ember sok esetben kiszolgáltatottá válik és ezért meg kell akadályozni azt, hogy az ápoló közvetlenül érdekelt legyen a gondozott halálában. • Házasságon kívül szült egy olvasónk. Az apa személyét titokban akarja tartani, de azt sem szeretné, ha az ő nevére anyakönyveznék a gyermeket. Mit tegyen — kérdi. Abban az esetben, ha a gyermek apjának kiléte nem állapítható meg, anyjának kérelmére bármikor, a születéstől számított három év múlva pedig hivatalból kell intézkedni az iránt, hogy apaként képzelt személyt jegyezzenek be. Az anya a képzelt személy apaként való bejegyzésére irányuló eljárás során bejelentheti azt is, hogy a gyermeke továbbra is az ő családi nevét viselje. Ha ezzel a jogával nem él, akkor állapítják meg a képzelt apa nevét. Ennek meghatározásánál azonban igen körültekintően kell eljárni, nem sértheti az anyakönyvi eljárás más személynek a jogait. • Hat hónapos terhes H. I. százhalombattai kézbesítő. Azt kérdezi, hogy munkahelye köteles-e részére állandó egy műszakos beosztást biztosítani. A dolgozó nőket védő jog- szabályok egyike, hogy a terhes anyát terhessége negyedik hónapjától kezdődően gyermeke egyéves koráig éjszakai munkára nem lehet kötelezni. Ilyenkor lehetőleg délelőtti műszakba kell beosztani. De ha a helyi körülmények ezt indokolják, a kismamának délután is keil dolgoznia. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között Ingyenes Jogi tanácsadást tartunk Bp. Vili., Blaha L. tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. Varga Katalin részletes vallomását az ügyész jelenlétében jegyzőkönyvileg rögzítették. Ezt követően Magosék az ügyésszel egyetértésben úgy döntöttek, hogy a lányt hazaengedik. — Tessék mondani — kérdezte Varga Katalin a távozás előtt —, a bíróságra engem is megidéznek? Mert én nem szeretnék a gyilkos Palágyi Bélával találkozni. — Hát ezt még nem tudjuk — tért ki a válasz elől Magos. — Még valamit szeretnék kérdezni. Tulajdonképpen miért ölte meg kollégáját, Al- mási Gézát, meg azt a másikat? — Azért ölt, mert mint maga is említette, úgy hitte, ha véráldozat árán is, de megszerzi azt az összeget, amire úgy gondolta, szükségük lesz. — Szóval a pénzért? — Azért. A kasszából, ha sikerül kinyitnia, mintegy kétmilliót vitt volna el. — Köszönöm, őrnagy úr, hogy ezt megmondta nekem. Magos ezután magához kérette az őrizetben levő Kása Endrét. Kezdetben a gyilkossággal kapcsolatban őt is gyanúsnak tartotta, mert ujjnyomai rajta voltak azon az oxigénpalackon, amit a. pénztárban találtak. — Mondja, Kósa úr, tagadja, hogy valami köze van Al- mási Géza megöléséhez? — Természetesen, tagadom. Hiszen én semmit sem csináltam. — No de akkor hogyan kerültek az ujjnyomai a palackra? — Amióta először tetszett velem beszélni, sokat gondolkoztam én ezen. Aztán később eszembe jutott, ami akkor teljesen kiment a fejemből, biztosan a nagy riadalomban. Az úgy történt, hogy az esti órákban azt mondta nekem Almást Tíz nap rendeletéi Mi Besz a családdal? Egy nagy ütés a lapáttal Á büntetőeljárások főszereplői a vádlottak és a sértettek. A hivatalos eljárások során őket hallgatják ki, a bűnügyi tudósítások is róluk szólnak. Egy-egy megdöbbentő eset után — mely a közvéleményt is erősen foglalkoztatja — felháborodunk a cselekmény brutalitásán és sajnálkozunk azon, aki szaknyclven szólva sértett. - .< __ ' 1 _ .__ ______1 ..irali n ról-iilóo L'ÖtTOfl.'í>7 m pnvpl A büntetőperekben és az azokról szóló tudósításokban nem esik szó a sértett hozzátartozóiról, pedig ők is viselik egy-egy brutális tett következményeit. A feleségek, az anyák és más hozzátartozók rettegnek álmatlan éjszakákon, hogy életben marad-e a sérült, és ha igen, visszanyeri-e az egészségét. Töprengenek azon, hogyan pótolják a kiesett keresetet. Kezdődik az esetleg tengeri kígyóvá tekeredő pereskedés — polgári eljárás — a kártérítés ügyében. Közben pedig ápolni kell a beteget, helytállni helyette is, elvégezni otthon, amit addig ő csinált. Sainos, gyakori A tényállás sajnos mindennapinak nevezhető: egyik ember súlyosan megsebesítette a másikat. Nem rendkívüli ügy, csak egyike a rendkívül elszaporodott erőszakos bűncselekményeknek. Az asszony, akivel beszélgettem, Csik Istvánná, a sértett felesége. A család Tápió- szecsőn lakik, a Szabadság utcában. Két gyerekük közül a nagyobbik gimnáziumba jár, a kisebbik általános iskolás. Rendezett, szép életük volt, és anyagilag is jól gyarapodtak, egészen a legutolsó időkig. Csik Istvánná könnyes szemmel mondta el a történteket: — Minket mindenki ismer a faluban, és tudják rólunk, hogy nem vagyunk kötekedő emberek. Soha még szóváltásunk sem volt a szomszédokkal. Érthetetlen mind a mai napig, ami történt! Szombat volt, a férjem aznap délben valamivel tizenkét óra után, gépkocsival jött háza. Éjjel, zuhogott az eső, ilyénkortneg-’ áll á víz a mi utcánkban. A kocsi meg felcsapja a vizet az arra járókra, amit nehéz elkerülni. — Szóval megérkezett a férjem, beállt a kocsival, és mond-, ta, hogy visszaszalad bocsánatot kérni, mert felcsapta a vizet az egyik szomszédra, aki éppen az utat töltötte a háza előtt. Az illető már idős, nyugdíjaskorú ember, nehogy megsértődjön, és azt higgye, hogy haragból fröcskölte rá a sarat. Felcsapta a vizet A szomszéd meg végig sem hallgatta őt, hanem rátámadt, hogy nézd meg, mit csináltál a nadrágommal, és megcsapta a kezében tartott lapáttal. Ennyi történt, utána a férjem a saját lábán hazajött, de panaszkodott, hogy szúrást érez az oldalában, ott, ahol az ütés érte. Fehéredni kezdett, láttam, hogy nagyon rosszul érzi magát. Nálunk ilyenkor nincs orvosi ügyelet, más faluból kellett orvost keríteni, aki nyomban hívta a mentőket. Beszállították a férjemet a Traumatológiai Intézetbe, ahol azonnal megoperálták. A hasürege tele volt vérrel, ki kellett venni a lépét. Az életét sikerült megmenteni, azóta már otthon van, de betegállományban. Az orvos azt Az új adórendszer bevezetése után, az év elejével széles körben kell számot adni az adóköteles jövedelmekről. Az elszámolás formájának megismertetésére augusztus utolsó napjaiban az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Pest Megyei Igazgatóságának és Adófelügyelőségének munkatársai — az érdekképviseleti szervek és a megyei tanácsok segítségével — személyesen kérnek jel előzetes kiválasztás alapján 1200 adózót. A felmérés az egyéni és társas vállalkozókon, valamint a mezőgazdasági kistermelőkön kívül kiterjed a fő munkaviszony mellett egyéb jövedelemmel rendelkezőkre is. A kiválasztott adózóktól a személyi jövedelemadó bevallástervezete nyomtatványainak próbakitöltését kérik, azzal a céllal, hogy az 1989. februári mondta, talán fél év múlva elmehet valami könnyebb munkára. Hosszú betegség A férjem negyvenegy éves, és eddig beteg soha nem volt, náthásnak sem láttam. Kiemelt keresetű szakmunkás volt, keményen megdolgozott a pénzért. A munkájával járt az is, hogy nehéz súlyokat kellett emelnie. Hogyan lesz ezután? Bírja-e, csinálhatja-e a régi munkáját? Én takarítónő vagyok, a keresetem eddig csak kiegészítő volt a családi jövedelemben. És itt van a négyszáz négyszögöles kert is, amit művelni kell. A nagyfiúnk Pesten kollégista, csak hétvégeken jön haza. Egyetemre szeretne menni, de győzzük-e ilyen körülmények között? A kisebbik gyerek éjszakánként felsír álmában ... így élünk, mióta az a szörnyű eset történt. Egy büntetőügy a sok közül, melyben folyik a rendőrségi vizsgálat. Egy ütés, melyet talán nem is szántak olyan nagynak, de ha meglódul a lapát — kiszámíthatatlan bajt okoz. Gál Judit érdemi kitöltés előtt megismertessék a lakosságót az új adózási formával. A próbabevallás kitöltése önkéntes, azt bárki megtagadhatja, de a végleges nyomtatványforma kialakítása akkor lehet sikeres, ha valamennyi anyagot a megbeszélt időre kitöltve visszajuttatják a felkért áilainpolgárok. A bevallástervezetekben közölt adatokat titkosan kezelik, ami garancia arra, hogy tartalmuknak semmilyen utólagos adózási és ellenőrzési következménye nem lehet. Az adatlapok benyújtása jeligésen is történhet. Lehetőséget teremtenek a kitöltést végzők számára a személyes konzultációra :is, az elkövetett hibák megistnerésére, amely az igazi bevallás könnyebb és pontosabb kitöltését segítheti. Egyelőre ezerkétszáz önkéntessel Ez még csak prábabevallás Mag Bertalan Egy éjszaka története (15.) művezető úr, hogy egy oxigénpalackot gördítsek oda ahhoz a vasasztalhoz, ami közel van a kijárati ajtóhoz. Ha talál rá időt, összehegeszti egy gyerekszánkó két talpát. Ugyanis, kérem szépen, hegeszteni csak ott lehet, ahol nincs közelben faasztal vagy munkapad. Így én odagörgettem, de ebben 6 is segített. Hogy onnan azután hogyan került a pénztárba, arról nekem, kérem szépen, fogalmam sincs. — Látja, látja, sokszor milyen meggondolatlanul cselekszik az ember, mint ahogy például ezt akkor maga is tette. — Na, de őrnagy úr, kérem szépen, Almási mégiscsak a művezetőm volt, nem mondhattam neki, hogy nem segítek. Aztán meg ki merte volna azt gondolni, hogy erre a palackra végül is a bűncselekmény elkövetéséhez lesz szükség. — Elhiszem, amit mondott. Remélem, belátja, hogy amikor őrizetbe vettük, akkor alapos gyanúra adott okot. Mivel már nagyjából minden tisztázódott, nyugodjon meg, menjen haza, békésen dolgozzon továbbra is. A lehetőségekhez képest Németh százados Varga Katalint figyelemmel kísérte. Persze, megvédeni valakit a legelkese- redettebb Szándékának végrehajtásától szinte képtelenség. Ügy tűnt azonban, hogy a lány a súlyos sokkból magához tért, győzött benne az élni akarás, mert három nap elmúltával elindult munkahelyére dolgozni. Varga Katalin jegyzőkönyvi vallomása még inkább meggyőzte az őrnagyot a kezében lévő bizonyítékokkal arról, hogy Palágyi hosszasan készült a kassza feltörésére, a benne levő pénz megszerzésére. Csak a részletek nem voltak egészen világosak előtte. Vajon azért hívta-e segítségül Almási Gézát, mert egyedül nem boldogult tervével? — tűnődött és rögtön jött a másik „belső” kérdése: Ez a becsületes, büntetlen előéletű családapa, ez az Almási, hogyan mehetett bele egy ilyen bűnös akcióba? Mindezekre most már válaszolnia kell Palágyinak. Némethtel be is hívatta. A művezető eléggé bizonytalanul lépett be. A két nyomozó, aki eddig vigyázott rá, követte a férfit. — Vegyék le róla a bilincset! — intett kollégáinak Magos. — Tessék, foglaljon helyet, Palágyi úr! Itt van cigaretta az asztalon, tudom, hogy kívánja, gyújtson rá! Azt tanácsolom, hogy minden előre kitervelt hazug gondolatát most próbálja nélkülözni, mert az immár szükségtelen. — Nincs szándékomban hazudni, őrnagy úr — válaszolta. — Végre egy kis öröm, ami magát is érinti, mert ha valóban őszinte lesz, megnyugszik a lelkiismerete és túlesik ezen a folytonos tortúrán, ami nekünk is terhes. Hát akkor rajta! Utoljára, ugye azt említettem, hogy amikor a pénztárból lejövet megismerte magát Gáti József, őt is lecsapta azzal a vasrúddal, amit maga elé raktam. — Igen, emlékszem, őrnagy úr, de én nem ütöttem le Gáti Józsefet és nem öltem meg Almási Gézát sem. — Ja, vagy úgy?! Ezután a válasza után nincs más hátra, rátérünk a bizonyításra. A kriminalisztika szabályai szerint vannak bizonyos útmutatások a gyanúsított kikérdezésével kapcsolatban. A konokul, mindent tagadó gyanúsítottat hosszabban akkor kell kérdezni, kihallgatni, amikor már a helyszíni és egyéb helyről eredő, a vizsgálat alkalmával szerzett terhelő adatok birtokában van a kihallgató kriminalista. Magos őrnagy is a fentiek gyakorlati kipróbálása révén jutott el a döntő kikérdezéshez. Tudta, hogy az eddig körömszakadtáig tagadó Palágyi az elébe tárt adatok, bizonyítékok súlya alatt előbb-utóbb összeroppan. — Palágyi úr! Bevezetőül két dolgot közlök magával, tudomásulvétel céljából. Egy: A klinikáról értesítettek, hogy Gáti József, ha lassan is, megindult a gyógyulás útján. Kettő: a becsapott és félrevezetett menyasszonya, Varga Katalin, beismerte mindazt, amit maga a lelkére kötött. Mármint azt, hogy bárki legyen az, aki kérdezné, faggatná, mondja azt, hogy maga azon a bizonyos éjszakán ott aludt végig vele egy ágyban reggelig, ami persze hazugság. Nézzen ide! Itt van a lány kihallgatási jegyzőkönyve! Ebben szó szerint elmondja, mire biztatta őt maga. Olvassa el, győződjön meg a saját szemével mindarról, amit elmondott. Ebben azt is olvashatja, hogy Varga Katalin még a bíróságon sem akar azzal a gyilkossal találkozni, akitől másállapotba került. Még mielőtt hozzáfogna az olvasáshoz, nézze jól meg az aláírást, ez még meggyőzőbbé teszi majd magának Katalin vallomását. (Folytatjuk)
