Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-03 / 184. szám
61 WONVp PEST MEGYEI Vilii PROLETÁRJA), EGYESÜLJETEK! MA S^TEND'.' AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS A MEGYEI TANÁCS LAMA XXXII. ÉVFOLYAM, 184. SZÄM Áru: l„JtO íoriní 1938. AUGUSZTUS 3., SZERDA Tájékoztatás a bős—nagymarosi vízlépcsőről A folytatás a legjobb megoldás A bős—nagymarosi vízlépcső építésének gazdasági és üzemeltetésének gazdaságos- sági kérdéseiről tájékoztatta az újságírókat tegnap Havas Péter, a vízlépcső építésének ügyeivel foglalkozó kormány- meghatalmazott. Amint az már a meghívóból is kiderült, a tájékoztatót nem csupán a megnövekedett közérdeklődés tette szükségessé, hanem az is, hogy az utóbbi időben egyre több olyan cikk látott napvilágot a magyar sajtóban, amely az alapvető ismeretek hiányáról, s a kétségtelenül bonyolult összefüggések közötti eligazodás zavarairól tanúskodik. Kétségtelen, hogy a tájékoztatást adó szakemberek — Szántó Miklós, áz Országos Vízügyi Beruházási Vállalat vezérigazgatója, Hatvani György, a Magyar Villamos Művek Tröszt vezérigazgatója és Láczai Szabó Tibor, az Ipari Minisztérium főtanácsadója — sem tud ma még végleges választ adni arra, hogy valójában mennyibe is kerül majd végül hazánknak a vízlépcső építése, ám ez, az okok ismeretében, nem róható fel hibájukként. Igaz, a szakemberek fejét nem zavarta meg az a többféle szám ás variáció, amely mostanában közszájon forog, de az előre nem látott méretű infláció, s az ez év elején bevezetett általános forgalmi adó 25 százalékos terhe egészen pontos számítást egyelőre nem tesz lehetővé. Az azonban bizonyos, hangzott el Havas Péter tájékoztatójában, hogy a szóbeszéddel szemben nem növekszik meg 70 százalékkal a vízerőmű építésének költsége. Tényként említette meg a kormánymeghatalmazott, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben az egykori döntéshozók minden bizonnyal az erőművi beruházás ellen szavaznának, de a jelenlegi helyzetet az államközi szerződések kötésének idején, illetve az osztrák beruházókkal kötött megállapodások éveiben nem lehetett előre látni. Felmerül tehát a kérdés: kell-e nekünk a bős—nagymarosi vízi erőmű? A válasza szakemberek szerint egyértelmű — igen. S ma már — bár pár héttel ezelőtt még az volt a legfőbb érv, hogyha leállítanák az építkezést, úgy a kártérítések, helyreállítások, eltékozolt javak révén többszörösébe kerülne az országnak a vízlépcső, mintha valóban üzembe helyeznék azt — van egy nyomosabb indok. E szerint hazánk villamos energia iránti igénye évente 2,5-3 százalékkal növekszik, s a 90- es évek elejétől az energia- szolgáltatók az erőmű belépésével, a bős—nagymarosi vízlépcső teljesítményével is számoltak. Ha a beruházás végül is nem valósulna meg, helyette hőerőművekkel kellene pótolni a hiányzó megawattokat. Számítások szerint ezek építése, ha a bős— nagymarosi vízerőműével azonos teljesítményű hőerőműveket helyeznének üzembe, jelenlegi árakon 6 milliárd forintba kerülne. Ebből 2,6- milliárd értékben tőkés importból kellene beszereznünk gépeket, berendezéseket. S lévén, hogy hazánk Európa legnagyobb en'ergiaimportőre, ez újabb, akár elviselhetetlennek is nevezhető terheket róna ránk. A beruházás költségeiről szólva hangzott el, hogy azok jelentős részét — mintegy 18 milliárd forintot — a vízlépcsőt építő osztrák fél előlegezte meg — a mai körülmények mellett igen kedvezőnek mondható feltételekkel. A hitelnek nem mondható beruházási hozzájárulás összegét a magyar fél 30 éven át villamos energiával törleszti majd vissza, így joggal mondhatjuk, hogy a három évtizedes futamidejű törlesztés jelenlegi gazdasági helyzetünkben az egyetlen megoldást jelentheti számunkra. Persze ehhez a feltételhez szükség volt arra, hogy — amint Havas Péter fogalmazott — megérjük a nehezebb napokat. A szegénység ugyanis rossz, de néha használ is, mondta a kormánymeghatalmazott, érvekkel alátámasztva az állítást: a magyar, illetve az osztrák fél közötti megállapodás kölcsönös előnyökkel jár. Más kérdés persze, hogy mai gondjaink közepette Közigazgatási szakembereknek Tanácskozás Budapesten Budapesten tartja kerekasz- tal-értekezletét a Közigazgatástudományok Nemzetközi Intézete (USA) augusztus 30. és szeptember 2. között az Államigazgatási Főiskolán. A tanácskozás fő témaköre: Igazgatás bürokrácia nélkül. E brüsszeli székhelyű nem kormányzati nemzetközi szervezetet 1930-ban alapították, A Techneimpex és az Iveco megállapodása Kamionok lízingben Budapesten kedden szerződést írtak alá, amelynek értelmében a Technoimpex Külkereskedelmi Vállalat 5 millió nyugatnémet márka értékben olasz Iveco Turbo Star kamionokat vásárol. A 45, nagy teljesítményű járművet 11 magyar vidéki Volán vállalatnál még az idén forgalomba állítják. A kölcsönbérleti szerződés értelmében a kamionok 5 év múlva kerülnek véglegesen a Volán vállalatok tulajdonába. A lízingdíjért cserébe a Technoimpex különféle gépipari termékeket — például mennyire ésszerű a beruházás folytatása. Erre csak egy válasz lehet — az eredmények tehervállalás nélkül mostanában sajnos nem jönnek. Márpedig az eredmények közé sorolhatjuk az energiatermelésen túl a folyam szabályozását, a Duna—Majna—Rajna- csatorna kiépítését, az árvíz- védelmi helyzet javítását, s azt is, hogy a beruházás révén számos településen oldódnak meg a csatornázási gondok. A majdani erőmű üzemeltetésének gazdaságossága ezekben a napokban talán még kevesebb embert foglalkoztat, az egymásnak ellentmondó adatokkal szemben azonban a kormánymeghatalmazott szükségesnek látta hangsúlyozni: a szénhidrogénnel működő erőművekkel szemben ma az atomerőművek, illetve a vízi erőművek üzemeltetése a leggazdaságosabb. A szajrmai érvek tehát a bős—nagymarosi vízi erőmű építése mellett szólnak. Ezzel szemben azonban ott állnak a laikusok, akiknek nagy része ma is az építkezés ellen voksol. P. Zs. Jakovlev-Berecz találkozó Az ideológiáról Kedden Moszkvában Alek- szandr Jakovlev, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára fogadta Berecz Jánost, az MSZMP PB tagját, a KB titkárát, aki a szovjet fővárosban tartózkodik. Az eszmecsere során nagy figyelmet szenteltek a szocializmus elméleti és gyakorlati fejlődésével kapcsolatos kérdéseknek, az elmélet és a gyakorlat dialektikus viszonyának a pártök jelenlegi politikájában, az ideológiai munka tartalmának és sajátosságainak. Forró napok a kórhús fermeihen Nagyon nehéz most betegnek, ápolónak egyaránt. Az pedig egyéni dolog, ki hogyan viseli. Nekünk mindenesetre türelmeseknek kell lennünk és elsősorban rájuk kell figyelnünk — intett a folyosó irányába Szepes Jó- zsefné, ahol a csöndes órák után már megélénkült kissé a «forgalom«. A főorvos tréfálkozva jegyezte meg búcsúzóul: — Pillanatnyilag a műtő a legkellemesebb helyisége a háznak. Légkondicionált.” (3. OLDAL) GS Gsnhor ” Ig^n nagy fel- germtSSXGt e* ewzwíLtf készültséggel kell hssnnussa rendelkeznie annak, aki ebbe a tevékenységbe fog. Értenie kell elsősorban a fotószakma minden fogásához, a trükkfil- mek készítéséhez, a zenéhez, s talán egy kicsit az újságíráshoz is. Annak idején én zsurnalisztikái diapo- rámákat akartam csinálni.” (5. OLDAL) ,,Az orvos önállósága és intézkedési lehetősége a gyógyítómegelőző tevékenység során azonban nem jelenti azt, hogy már ezen az- alapon is »önálló intézkedésre jogosult dolgozónak« kellene tekinteni a büntető törvénykönyv szempontjából. Ezt ugyanis szigorúbban bírálja el a büntetőjog.” (0. OLDAL) Ax orvosi húlapénxréS A paróka '„A sikoltozásra azonban , - , felfigyelt három, a köes a s&paft paper zelben tartózkodó fiatalember, elkapták a bűnözőt és bekísérték a rendőrségre. Ott váratlan dolgok derültek ki. Először is az, hogy a rablótámadónak — aki egyébként tetten érés után is tagadni próbált — még a haja sem valódi. A bűnöző ugyanis hosszú, szőkésbarna parókát viselt.” (6. OLDAL) Diétás kenyerek Ounaharaszfibél Nem nagy üzlet de azért sütik Annak, akinek soha nem volt lisztérzékenységben vagy veseelégtelcnségben szenvedő rokona, ismerőse, az talán nem is tudja, hogy néhány évvel ezelőtt még milyen nagy nehézséget jelentett ezeknek a betegeknek az ellátása. Mindennapi betevőnk, a búzalisztből készült kenyér számukra fogyaszthatatlannak, BICSKA alapvető célja az igazgatástudományok fejlődésének elősegítése, a közigazgatás működésének javítása, az igazgatási metódusok és technikák továbbfejlesztése, továbbá az igazgatási kapcsolatok fejlesztése. Az IISA-nak jelenleg 47 állam, öt nemzetközi szervezet és 37 nemzeti szekció a tagja, amelyek a világ 90 országát képviselik. japán kooperációban készülő Yasda szerszámgépeket —, továbbá különféle szerszámgépipari tengelyeket szállít, amelyeket a Csepeli Szerszámgép- gyár és a Diósgyőri Gépgyár állít elő. A most kötött üzlet része annak a hároméves együttműködési megállapodásnak, amely a Technoimpex és a Fiat Iveco cég között 1985-ben létesült. Azóta több mint 150 hasonló kamion érkezett hazánkba a Hungarocamion számára. S okat bosszankodom mostanában. Leginkább azért, mert sok a vacak. A többségük nem is olcsó. Mert mutatós, mert forma- tervezett, mert szellemi vívmányok épültek belé — egyszóval korszerű. Akkor talán a korral van baj. A mai napig őrzöm azt a kést, amit egy gyönge pillanatában nagyapám dugott a zsebembe, úgy két évtizede, s akkorra már igencsak viharvert állapotban. Az a bicska a mai napig is jól szolgál. Igaz, nemes anyagokból készült, acélból, rézből, s meg nem mondom, miféle fából, tény, hogy mostanáig sem esett szét a nyele. Még mielőtt valaki begyömöszölné nézetemet a tárgyak tartósságáról abba a skatulyába, melyen a „maradi vélekedések” felirat virít, hadd védekezzek. Ugyanis nem olyan egyszerű a dolog, mint első pillantásra látszik. Korszerű az, ami kevés anyagból készül, bizonyos ideig rendeltetésszerűen használva működik, azután eldobhatjuk, s vehetünk újat. Azaz fogyasztunk. Igen ám, csakhogy a bizonyos idő, a holmi használhatóságáé ily módon — mert gyártónak, kereskedőnek egyaránt érdeke — rövidül. Azután a kor technikai élszínvonalának befogadására sem képes mindenki; van, aki egy több tízezer forintot érő berendezést is „képes” már megvételének napján ronccsá tenni egy türelmetlenebb mozdulattal. Igaz, a bicska nem tartozik az ilyesfajta holmik közé ... A vélt korszerűség prófétái szerint a fenti esetben természetesen csak a fogyasztó kárhoztatható a kudarcért. S persze azért is — ahogyan manapság gyakorta olvasom, hallom —, hogy a sok elavult ócskaság helyét csak lassan foglalhatja el mindennapjaink megannyi modern rckvizí- tumn. Kétkedem. Elsősorban azért, mert — a zsebkés példájánál maradva — tíz olcsó, legfeljebb egy évig használható bicska árán kaphatok egy negyven évig használhatót. Másodsorban azért, mert az egy jó eszközbe, tartós holmiba beépített anyag mennyisége kevesebb, mint amennyit a tíz silány tartalmaz. S takarékoskodni a földünkön fogyatkozó nyersanyaggal, kevesebbel szennyezni a környezetünket — ezek már, úgy hiszem, a valódi korszerűség jegyei, aminthogy az a jó minőség, a tartósság is. T alán nem vagyok egyedül, aki a híg levű olcsó húst rossznak tartom. Szeretem, ha az általam használt — egyébként nem túl sok — eszköz működik, jól működik, s. ha ilyen — mert megkedveltem—, ragaszkodom is hozzá. Mostanában már kifejezetten vadászom a használható holmikra. A régi, celluloidból készült, pofon egyszerű golyóstollra, amibe nem szorul bele a betét, aminek nem ugranak szét az alkatrészei. A fényképezőgépre, ami használtan is csak 2 ezer forint volt, de még tíz évig jól fog szolgálni, s nem kell egyetlen film készítése után eldobni — 600 forintért. Egyszerűbbre fordítva a szót: hitem, hogy a korszerű nem feltétlenül kacat, eldobásra szánt, gyenge minőségű bóvli. Hitem az is, hogy az értelmes jövő sem az ilyen tárgyaké. A sci-fi író Ray Bradbury, aki az USA fogyasztói viszonyai közepette is kerékpáron közlekedett, s nem vett televíziót, egyik jövőlátomásában felvillantotta a régi tárgyak reneszánszának képét. A könyvből készült filmen a férj — meglehetősen jól kereső ember — születésnapjára egy csontnyelű, szétnyitható borotvát kapott feleségétől (méregdrágán vette az asz- szony). S veshette volna akár nagyapám zsebkését is. Amely mostanság gyakran kinyílik a zsebemben. Képletesen szólva persze, s nem azért, mert eltörött, a rugója... V. G. P. tiltott tápláléknak minősül, ezért hosszú időn át csak otthon, speciális recept alapján sütött kenyeret ehettek. Az utóbbi időben jelentősen enyhültek ezek a gondok, mert ha magán a betegségen nem is tud segíteni, a kenyérellátás helyzetén javított a dunaharaszti központú Nyugat-Pest Megyei Sütőipari Vállalat, amelynek százhalombattai üzemében hetente két alkalommal sütnek kétféle diétás kenyeret. Ezekből a fehérjeszegényet a vesebetegeknek, míg a gliadin-, azaz fehérjementes kenyeret a lisztérzékenységben szenvedők számára ajánlják. A hetente sütött 4-500 darab diétás kenyér értékesítésével nincsenek gondjai a vállalatnak, hiszen a Budapesti és Pest Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat két fővárosi szaküzletében, vagy a Skála Budapest Nagyáruházban állandó vevőkörük alakúit ki. Ami azonban az árakat illeti, már más a helyzet: ha a diétás kenyerek többe is kerülnek, mint a többi kenyérféleség, előállításuk így sem túlságosan gazdaságos. Ennek ellenére a vállalat a jövőben sem mond le ezek sütéséről. Ügy vélik, hogy ez a kapcsolat, amely közöttük és a diétás termékek receptjének kidolgozásában, a kenyerek gyártásában együttműködő egészségügyi és táplálkozástudományi intézetek között kialakult, kötelezi őket arra, hogy ha kevésbé gazdaságosan is, mint évekkel ezelőtt, de továbbra is ellássák a betegeket. Éppen e cél, a betegek jobb ellátása érdekében hozta egyébként forgalomba Neph- ropan néven ismert kenyérporát a Nyugat-Pest Megyei Sütőipari Vállalat. Ebből a betegek otthon süthetnek ízlésüknek megfelelő tésztaféléket, süteményeket. S ami a jövőt illeti: a dunaharasztiak fontolgatják, hogy a későbbiekben esetleg péksütemények gyártásával enyhítik még jobban a vesebetegek és lisztérzékenyek élelmezési gondjait. A diétás termékek mellett a Nyugat-Pest Megyei Sütőipari _ Vállalat időről időre új kenyérféleségekkel is megjelenik a piacon. Ezek közé tartozik az a 30-35-féle pékáru, amely főbb jellemzőinél — így a rostdús, illetve vitaminokban, ásványi anyagokban és fehérjékben gazdag összetételénél — fogva ugyan nem diétás termék, de energiatartalma lényegesen alacsonyabb, mint a hagyományos termékeké, s e tulajdonsága révén megfelel a korszerű táplálkozás követelményeinek. Nyári vásár Gödöllőn A Gödöllő cs Vidéke Áfész áruházában is nagy a forgalom.' A nyári vásár kínálatába az idén mintegy 1,7 millió forint értékű árut vontak be. Ruházati cikkekből: női, bakfis- és leánykaruhák, fürdőruhák, bébinapozók a slágercikkek, de fogy a méteráru is. Cipőkből valamennyi nyári szandálra áll a 40 százalékos engedmény i (Hancsovszki János felvétele)
