Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-22 / 200. szám

mam A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 200. SZÄM 1988. AUGUSZTUS 22., HÉTFŐ Kincs ami nincs Hogyan lesz a leletből régiség? Minden népnek megvannak a maga legendái az elsüllyedt rablóvárakról, a kincsekkel tömött kazama­tákról, barlangokról, titkos alagutakról. A mi legna­gyobb legendánk Attila, a hunok vezére mérhetetlen kincseiről szól, a hármas koporsóval. Pedig a hunok hamvasztással temettek. Ha találtak is sírjaikban, kur- gánjaikban arany ékszereket, többnyire a hamvasztó- tűz lángjaitól megolvadt állapotban. De ez a mese na­gyon erősen tartja magát, pedig Gárdonyi és Jókai ül­tették el az emberek elméjében. A ceglédi Kossuth Múzeum régészei is, ha terepbejárást végeznek, ■ s érdeklődnek út­közben a tanyák lakóinál, majdnem mindig akad vala­ki, aki még „tud” nagyapja, ükapja nyomán titkos alagút létezéséről. Elásott kincsek­ről, Aladdin-féle aranybar­langokról mesélnek, s olykor meg is mutatják a „lelőhe­lyet”, ahol csak ásni kellene. De hát a régészek „lusták” felásnd a kertet, inkább a gazdára bízzák a földműve­lést, mert ahhoz mégis ő ért jobban. * Vagyis az ingyen kertásás nem jön be, már csak azért sem, mert a régészek nagyon ritkán dolgoznak magánterü­leten. De mi van akkor, ha valaki saját szakállára kezd el ásni, régészkedni? Gondokozó rongálok — Okoztak-e gondot mosta­nában a régészeknek az ama­tőrök vagy akár a rongálok? — kérdeztük Tart Edit régész­től, az Árpád-kori ásatások vezetőjétől. ____ — Néhány éve nem fordult elő, hogy laikusok illegális ásatásba kezdtek volna. Leg­alábbis nem tudunk róla. Mű­ködési területünkön inkább rongálás fordult elő, de sze­rencsére már az is régen, 1984-ben, amikor Tápiógyör- gyén Árpád-kori temetőben csontvázakat rugdostak szét, koponyákat törtek össze. Ceg­léden és környékén nem jel­lemző a kontár régészkedés, a kincsvadászat, de a szándékos rongálás sem. — Mitől és met töl régiség a régiség? — Hát nem könnyű meg­válaszolni a kérdést, bár a gyakorlatban a késő közép­korig számítjuk a leleteket ré­giségnek. De régiség egy cse­répdarab is, ami mondjuk öt­ezer évvel ezelőtt élt embe­rek kézműves iparáról, kultú­rájáról mesél. Egyébként minden, ami a földben van, régészeti munkával hozható felszínre. De a régészet nem feltétlenül jelenti ugyanezt. Ez is értékes A tanárom szerint, ha Petőfi Sándor sírját feltárnánk, ak­kor az is régészet lenne. Ha bármilyen tárgy előkerül, az lehet értékes is, de nem régi­ség, hanem, mondjuk ipar- történeti, képzőművészeti, iparművészeti jelentősége van. Az itt, Cegléden előkerült kö­zépkori, tapasztott kemencék sütőfelületén lelt, hőtárolónak használt cserépdarabokról ki­derült, szép, vékony falú edé­nyek voltak a XIV. és XV. századból. Ezek a leletek és az ugyanebből a korból szárma­zó kályhacsempék sok érde­keset mesélnek el az akkori emberek mindennapjairól. Nekünk régészeknek ezek is kincsek. — A mezőgazdaságban a gépesítés, a kemikáliák hasz­nálata, utak és lakótelepek építésekor a földmunkagépek okoznak-e a régészeknek ká­rokat? — Az utóbbi években sze­A körzetben Népművelők kitüntetése A népművelők napja alkal­mából Cegléd és a környező községek népművelési dolgo­zói az alábbi elismeréseket kapták: Szocialista Kultúráért kitün­tetést vehetett át a Bihari Já­nos Zeneiskola tantestülete, Abony (kollektív díj); Cseh Máté igazgató (jászkarajenői művelődési ház); dr. Hajdú Endre társadalmi vezetőségi tag (Cegléd, Kossuth Művelő­dési Központ). Miniszteri dicséretben ré­szesült Grim Gyuláné könyv- terjesztő (albertirsai nagyköz­ségi könyvtár), Járó György műszaki ellenőr (Pest Megyei Beruházási Vállalat), Kraj- csovics Józsefné klubvezető (Cegléd, Évig), Lévai Mihály­né zenetanár (Cegléd, Erkel Ferenc Zeneiskola), Molnár Já- nosné könyvtáros (csemői községi könyvtár), Végh Lász- lóné szakkörvezető (Cegléd, Kossuth Művelődési Központ), Z alavölgyi Cecília (Cegléd, Erkel Ferenc Zeneiskola). Piaf-emlékműsor Nem bánok semmit Augusztus 22-én, hétfőn, 18 óra 30-kor a helyőrségi klub emeleti nagytermében Nem bánok semmit sem címmel Edith Piaf-emlékműsor lesz. Fellépnek: Pétrozsényi Eszter, Kiss Gábor, Kiss Gyula, Er­délyi György, a Magyar- Nép­hadsereg művészei. Portó Ha engem megkérdeznének, H.-néra szavaznék. H.-né a kor embere, akit méltatlanul rejtegetnek valamelyik vállalat mélyén. Mamlasz vállalat, ahelyett, hogy a feje fölé emelné és így kurjongatna: ide figyeljenek, honpolgárok, ez *it H.-né, a mi H.-nénk. Nemrégiben H.-né levelet írt nekünk, de elfelejtette bé­lyeggel megfejelni, így aztán a posta behajtotta rajtunk a portót. Fölbontottuk a boríté­kot, kiderült, hogy H.-né nem is hozzánk óhajtotta intézni közleményét. Azon melegé­ben hívtuk telefonon H.-nét: ígérte, levélért jön, portót törleszt. Négy hét elteltével telefon: H.-né esküszik, jön, törleszt. Suhan a hatodik hét: H.-né hangja sértődött a sokadik zaklatástól, nem jön, nem törleszt, két lélegzetvetel kö­zött határozottan rámutat: már eddig is több pénzt her­dáltunk el portóbehajtó tele­fonálgatásra, mint amennyit a portó ér­A lenyűgöző arcátlanság hallatán megdermedünk, ha­lántékunkra hideg veríték kú­szik, s tehetetlenségünket lep­lezvén, gyorsan felajánljuk H.- nénak, tekintse ajándéknak a portópénzt. Elnézően megkö­szöni. Már tudjuk, H.-né a kor embere. Veszteség nélkül üzemel. (v.) rencsére ezen a téren javulást tapasztalhattunk. Amikor ösz- szeül a tervtanács, akkor a terület gazdáival, közművál­lalatokkal, kivitelezőkkel egyeztetjük munkatervünket. S a közhiedelemmel ellentét­ben a különböző földmunka- gépen dolgozó emberek na­gyon jól ismerik a földet, mert a domborzati alakzatokból, a talaj elszíneződéséből már tudják, hogy van-e valami a mélyben, esetleg valaki már ásott ott. Hihetetlenül óvato­san, figyelmesen is tudnak dolgozni ezekkel a nagy gé­pekkel. De az építkezésekkel helyenként már más a hely­zet. Mert például Cegléden az Öregszőlőben annyi házat épí­tettek, úgy feltúrták emiatt a földet, hogy már nem érde­mes ott ásatásokat folytatni a bronzkori urnatemetőben. Ott csak a Lenin Tsz területén a templomrom feltárásával volt szerencsénk. De a gyakorlott traktorosok is segítségünkre vannak, hiszen tudják, hogy nem elég nyomni a gázt mun­ka közben, hanem a szántást is kell figyelni, olykor azért is, mert időnként kiforgat va­lami régi holmit a föld. Fehér lángok — A legendáknak tényleg nincs semmi alapja a mesés kincsekről? — Hallunk időnként olyan történeteket, hogy valahol, ahol aranyat ástak el, hét­évenként fehér lángok csap­nak ki a földből, a tisztulás jeleként. Volt aki esküdött, rá, hogy látott ilyen fehér lángo­kat. Szóval ezeknek a mesék­nek. legendáknak nincs alap­ja. De tavaly az öregszőlőben az Árpád-kori templomot úgy találtuk meg, hogy a vasúti őrház lakója, Biró János bá­csi megmutatta, hol talált va­lamikor az édesapja köveket! — Nagy arany- vagy ezüst­leletekről szóló hírek meny­nyiben igazak? — Hát az ilyen kincsekből egyre kevesebb van. De a fe­hér lángot lövellő, földben tisztuló arannyal valószínű­leg sokkal gyakrabban, s még jó ideig „találkozunk” majd ... Aszódi László Antal Szab az olasz masina Megváltozott technológiával, gyorsabban és jobb minőségben készülnek a butoralkalrészek a Stylus Faipari Kisszövetkezet lapszabásznnihelyében. Éj olasz lapszabászgép — képünkön — és lengyel enyvezöprés működik a csarnokban (Apáti-Tóth Sándor felvétele) A hőhullám után Fényrepedés, fokcsúcsok Augusztus 7-e után fokoza­tosan felmelegedett az idő. A lehűlést okozó hideg légtöme­gek megcsillapodtak, s a fel­színközeli légrétegek mele­gedni kezdtek. Augusztus 7- ről 8-i’á esően a maximum 5 fokkal emelkedett, s augusz­tus 10-ig' e körül változott; de 12-e után a 30 fok feletti ma­ximum lett a jellemző. Felhő­ket szinté csak álomban lát­hattunk, vagy az éppen futó tv-műsorokban. Celsius-f okokban mérve a következő a sor: 31,2—31,0— 32,0—30,8—35,2. És augusztus 16-án 36,5 fok! E nyárnak a csúcshőmérséklete, hisz a kö­vetkező napon némi javulás következett be, vagyis mérsák- lődött a meleg. Délután fel­hők jelentek meg az égen, s a nap sokat ígérőén, felhőben ment le, mire besötétedett, villámok szántották az eget, amit legkisebb gyermekem találóan fényrepedéseknek mondott. Léket kapott az ég, és szin­te a vizet csak harmatból is­merő kukoricások poros leve­leit és sanyargatva szemesedő csöveit eső áztatta meg. A Cegléd a hazai lapokban Az Élet és Tudomány július 8-i számában olvastuk a Szar­mata csontfaragványok a Jász­ságból című Írást arról a mint­egy 340 darab, a késő szarma­ta kor embere által készített csontfaragványokról, ame­lyekre a ceglédi Kossuth Mú­zeum régészei bukkantak Jászkarajenő határában. A Magyar Ifjúság július 15-i számában látott napvilágot Guba Zoltán Orvoslásra vár­va című riportösszeállítása, amelyben arra keresi a vá­laszt: miért függesztették fel állásából Albertirsán dr. Dobó Sándor körzeti orvost. A Népszava július 29-i szá­mában olvastuk a Puma cipők Ceglédről című rövid írást ár­ról, hogy .. elkészült az el­ső ötezer pár Puma cipő a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat ceglédi cipőgyárá­ban ..amelynek 40 száza­lékát az NSZK-beli sportszer- gyártó cég a szerződések ér­telmében visszavásárolja. A Szabad Föld július 29-i számában jelent meg Keresz­tényi Nándor: A váltó meg az abonyiak ... című Írása, amelyben Győré Sándorral, az abonyi Ságvári Endre Ter­melőszövetkezet alapító elnö­kével és Molnár Zoltán jelen­legi elnökkel beszélget a ter­melőszövetkezet eddigi törté­netéről, és arról, hogy a ter­melőszövetkezet miért nem adja el a learatott gabonát a Gabonatrösztnek, amely csak váltóval fizetne a búzáért. In­kább saját kereskedelmi há­lózatot építettek ki, „ami 4 helyi és 3 kecskeméti boltot jelent, ahol darálnak is, 4 szá­zalékos vámért, amely arány száz éve ennyi”. A Népi Ellenőrzés júliusi számában olvastuk Báthy Ti­bor: A szakmunkásképzés vi­szontagságai Pest megyében című írását, amelyben a Pest Megyei NEB tagja egy átfogó vizsgálat eredményeit és ta­pasztalatait ismerteti arról, hogy 1984 óta mit tettek a minisztériumok és a tanácsok a megnövekedett létszámú ta­nulók elhelyezésére, a korsze­rűbb oktatás érdekében. Az írás több városunkkal kap­csolatos megállapítást is tar­talmaz: A szűkebb beruházá­si lehetőség miatt — sajnos — nem valósult meg Cegléden a 200 személyes kollégium, amely várhatóan a VII. ötéves terv végére épül meg. .. Ceglé­den a középiskola-építési program megvalósítása érde­kében a tanács 30 millió fo­rint értékű kötvényt bocsátott ki.. összeállította: Kősik Lajos föld annyi vizet kapott, hogy a íelső rész kicsit átnedve­sedjék, megkönnyítve ezzel a mostani legfontosabb kerti munkát, a krumpliszedést. Ré­gi tapasztalat, hogy Boldog- asszony és Szent István között legjobb szedni a krumplit, mert jól eláll télire, nem fosz­lik a héja. így a gyors gumó­rothadástól íéfn "kell félni. Szerdán kicsit felhősebb volt az ég, némileg csökkent a hőség, bár a nagy páratelt- ség miatt nehéz ezt is elvi­selni. Az égbolt agusztus 15-e után megdördült, elindul las­san az idő átalakulása, már csak egy kis türelem kell, bogy a jóslat beváljon: elmú­lik a kánikula, s közeleg az őszi S. D. Közgazdasági szakközép Tanévnyitó Az Április 4. Közgazdasá­gi Szakközépiskolában augusz­tus 31-én 16 órakor lesz a tanévnyitó ünnepély. A levelező tagozatra szóló jelentkezési lapot az iskolá­ban munkanapokon lehet kér­ni. A beiratkozás ideje: szep­tember 5-én, 14 óro. Szeptember másodikén Tanévnyitó A Bem József Ipari Szak­munkásképző Intézet mellett működő szakmunkások szak- középiskolájában szeptember 2-án 17 órakor a Hold utcai épületben tanévnyitó ünne­pély és beiratkozás lesz. Közművesítés További A városban nagy az igény a lakossági közmű építésére, ezért a 8/1988. számú határo­zatban elfogadott utcákon túl, a tanács vb gázvezeték-terve­zésre és építésre az alábbi utcákat jelölte ki: Árok (tel­jes hosszban), Déllő (14-től 26. számig), Vitéz (4-től 28. szá­mig), Várkonyi (17-től 33. szá­mig), s végül a Sallai utca 622-től 38. számig). Ivóvízvezeték tervezésére és építésére a következő utcákban kerül sor: Venyige köz, Almás, Nefelejcs, Kökény, Csákány (teijes hosszban), Görbe (150 Legyen válságterv? Legyen válságterv! — mondta az egyik. Nem kell! — mondta a másik. Semmi sem mutatott ar­ra, hogy a város költség- vetésének félévkor papírra vetett adatai ilyen szélső­séges véleményeket sajtol­hatnának ki. Sőt a mérleg­ben szereplő számok most pontosan olyan képet fes­tenek, amilyenről minden tanácsi ember álmodozik. Miközben a bevétel több, a kiadás kevesebb a ter­vezettnél. Ez annyira szép, hogy 1988-ban a szigorú diétára fogott állami pénz- gazdálkodásban már nem is lehet igaz. Pedig nincs abban semmi huncutság, hiteles az első számjegyé­től az utolsóig. Legalábbis ebben a pillanatban — át­menetileg. És később? Később nagy az esély a változásra. Már csak azért is, mert az esz­tendő második felében vál­nak esedékessé a jelentő­sebb fejlesztési kiadások, megcsappantva a város pénztárcáját; és az előjel­zés szerint erre az idő­szakra összpontosulnak a bevételi traktus feszültsé­gei is. A tanács végrehaj­tó bizottsága által nemré­giben földolgozott előter­jesztés nem titkolja el azt az eshetőséget sem, hogy szilveszter napjáig rosz- szabb esetben akár 25 mil­lió forint bevételtől is el­eshet a közös kassza. Ma­gyarázat nélkül is jól lát­ható: farasztóan súlyos összeg ez, ami Cegléd megkezdett középítkezései­nek jókora szeletét tartja, tartaná életben. Legyen válságterv! — mondta az egyik. Ki a csoda szavatolhatja, hogy befolyik a szükség vala­mennyi fillére? És ha ba­lul sül el ez, és ha nem válik be amaz? És ha mind halkabban csö?-ge- deznek a pénzforrások? Akkor annak a beruházá­sok látják kárát. Megáll­nak, megtorpannak, bizo­nyos szisztéma szerint. Kell tehát válságterv, mér­tékadó rend a visszavonu­lásnak. Nem kell — mondta a másik. Másféle tervre van szükség! Olyasfélére, ami a lehetséges pénzhiány pótlá­sának módozatait tartal­mazza. ' Mégpedig azért, mert jelenleg nincs olyan beruházás, ami könnyedén várakozásra késztethető, mellékvágányra állítható. Lehetetlenség bármelyiktől visszalépni, bármelyik meg­valósítását elhalasztani — elegendő, ha például a két új középiskolára gondo­lunk. Amiképp nem áll szándékában a tanácsnak feladatot vagy a számlaki­egyenlítési kötelezettségét a jövő évre átvinni sem. Egyetlen kiút: a többletbe­vétel. S erre megvan a reális lehetőség. Ez utóbbi — különben rokonszenves és bizakodó — megjegyzés is természe­tesen a végrehajtó bizott­ság ülésén hangzott el. Ha a benne megfogalmazott várospolitikai célokra uta­lunk, azt mondhatjuk: le­gyen úgy! De azért az sem baj, ha kéznél van egy válságterv is. (v.) __________________________ ut cákban méter), Szövetkezet (230 mé­ter) és a Kosárfalu utca (122 méter). Autósmozi Augusztus 22-től 24-ig es­te 9 órakor az autós kertmo­ziban, a Vasutas-sporttelepen: Kémek a sasfészekben, szí­nes, szinkronizált angol ka­landfilm. Főszereplők: Richard Burton, Clint Eastwood. ISSN 0133-26M (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents